A kegyes halál büntetőjogi értelmezése. Szerző: dr. Faix Nikoletta
|
|
- Géza Csonka
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 A kegyes halál büntetőjogi értelmezése Szerző: dr. Faix Nikoletta
3 Az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés megállapíthatósága szempontjából a sértett egészségi állapota közömbös. Egy haldokló sértett megölése, vagy kérésének megfelelően, szenvedései megrövidítése is emberölésnek minősül. A haldokló sértett részére nyújtott segítséggel is megvalósítja az elkövető az öngyilkosságban közreműködés bűntettét. Az Alkotmánybíróság 23/1990. (X.31) AB határozatában kimondta, hogy az emberi élet minden mást megelőző legnagyobb érték, az élethez fűződő jog olyan korlátozhatatlan alapjog, amely számos egyéb alapjognak a forrása és feltétele. Az eutanázia görög szó, jelentés kegyes halál, szép halál, célja a már nem produktív, halál közeli állapotban lévő, az emberhez méltó életre képtelen személy halálba segítése. Az Alkotmánybíróság 22/2003. (IV.28.) AB határozata adott iránymutatást az eutanázia meghatározásában, miszerint eutanáziáról akkor lehet szó, ha az élet kioltására kifejezetten a beteg akaratából kerül sor, ha a beavatkozást az orvos végzi (aktív eutanázia - halálbasegítés), vagy az életet meghosszabbító kezelést az orvos mulasztja el (passzív eutanázia - halnihagyás). Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy az emberi méltósághoz való jog akkor korlátozhatatlan, ha az az emberi élettel összeegyeztethető. I. Az eutanázia fajtái 1 Az embernek joga van az élethez és joga van meghalni. Azt hogy mit tekintünk emberhez méltó halálnak és milyen módját választhatja meg a haldokló részletesen szabályozza az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.). Az Eütv.-ben szabályozottak túl terjeszkedő halálba segítést a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C törvény (a továbbiakban: Btk.) nevesíti. 1. Aktív, közvetlen, szándékolt eutanázia Egy másik személy halálának meggyorsítása vagy annak előidézése közvetlen, saját kezű beavatkozással. A beleegyezést a haldokló vagy az ő hozzátartozója ténylegesen vagy feltételezhetően megadta. 2. Aktív, közvetlen, nem szándékolt eutanázia Szintén közvetlen és tevőleges beavatkozásról beszélhetünk abban az esetben is, ha a beavatkozás célja nem a halál, hanem a fájdalom csillapítása vagy maga a gyógyítás, azonban számításba kell venni azt a lehetőséget, hogy a beavatkozás kockázata a halál bekövetkezése. Esetlegesen a fájdalomcsillapítás mértéke a hatékonysága miatt az esetleges halál hamarabb következik be. 3. Aktív, követett, szándékolt eutanázia Az elkövetési magatartás közvetett közreműködés a halál, mint eredmény elérésére. A sértett részére méreganyag beszerzése, és átadása. Az öngyilkossági szándékot tevőlegesen erősítő szerepe van az elkövetőnek. 4. Passzív eutanázia A meghalni hagyás, avagy az életfenntartó, életfunkciókat helyreállító eljárások elmulasztása, illetve abbahagyása. Körültekintően kell vizsgálni, hogy az adott eljárás befolyással lehetett-e a 1
4 sértett életfunkcióinak helyreállítására, arányos és szokásos eljárás volt vagy eltúlzó, túlbuzgó és aránytalan. II. Az eutanázia erkölcsi-vallási kérdése 2 A hospice szolgálatok vezetőinek állásfoglalása szerint az eutanázia létjogosultsága a palliatív terápiák megjelenésével okafogyottá vált. A palliatív kezelés lényeg, hogy a beteg állapotát úgy javítják, hogy élete végéig viszonylag elfogadható életminősége miatt ne kívánja a halált. Az Orvosi Kamara álláspontja a Hippokráteszi eskü Ne árts! passzusára alapozva az élet védelme. Az orvosi hivatás velejárója, hogy az orvostudomány mindenkori állása szerint igyekszik a betegek életét megmenteni és életminőségüket javítani még a halálhoz vezető úton is. Az önkéntes eutanázia szükségtelenné vált a palliatív kezelések megjelenésével, jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban. A Magyar Bioetikai Társaság az aktív eutanázia minden formáját elutasítja. Álláspontja szerint ugyan a beteget megilleti az önrendelkezés joga, továbbá joga van ahhoz, hogy betegsége során a fájdalmát csillapítsák abban az esetben is, ha visszautasítja a beavatkozást. A beavatkozások visszautasításának a célja nem a halál siettetése, csak az esetlegesen fájdalmas beavatkozások elkerülése lehet. A Magyar Katolikus Egyház tanításai szerint az élet szent és sérthetetlen. Ennek megfelelően az élet kioltása akkor sem elfogadható, ha beteg emberről van szó. A Katolikus Egyház álláspontja szerint nem elfogadható az aktív, közvetlen, szándékolt eutanázia (emberölés), az aktív közvetett, szándékolt eutanázia (öngyilkosságban közreműködés), valamint a passzív eutanáziának azt a formáját, amikor újraélesztő vagy életfenntartó beavatkozások megszüntetéséről vagy mellőzéséről van szó, amennyiben ezek a kezelések szokásosnak és arányosnak mondhatók. Megengedett azonban az aktív, nem szándékolt beavatkozás, mely nem az élet kioltására irányul, hanem a fájdalom enyhítésére, valamint megengedett a rendkívüli, túlbuzgó eljárások visszautasítása. III. A Diane Pretty ügy 3 A kérelmező Diane Pretty brit állampolgár, 1958-ban született, Lutonban élt. A panaszos a központi mozgatóideg teljesen kifejlődött betegségében haldoklott, ez az ember izmait is károsító kór gyógyíthatatlan. Betegsége előrehaladott állapotban volt; a kérelmező nyaktól lefelé teljesen lebénult, és már nem sok ideje volt hátra, miközben szellemi és döntési képessége sértetlen maradt. Tekintettel arra, hogy a betegség e végső szakasza rendkívül nagy fájdalmakkal jár és megalázó is lehet, a panaszos maga akart dönteni arról, hogy hogyan és mikor haljon meg, hogy megtakarítsa a szenvedést és az emberi méltósága elvesztését pretty egyesült királyság elleni ügye 2346/
5 Bár az angol jog szerint az öngyilkosság nem bűncselekmény, a kérelmezőt betegsége megakadályozta abban, hogy egyedül kövessen el öngyilkosságot. Az öngyilkosságban közreműködés ugyanakkor már bűncselekmény az öngyilkosságról szóló évi törvény 2. (1) bekezdése alapján, márpedig Pretty asszony azt szerette volna elérni, hogy férje segítségével lehessen öngyilkos, ezért kérte, hogy férjének mentességet engedélyezzenek a bűnvádi eljárás alól. A brit főügyész azonban elutasította kérelmét. A kérelmező december 21-én nyújtotta be panaszát az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A Bíróság január 22-én elrendelte az egyezményes eljárás soronkívüliségét. A kérelem elfogadhatósága kérdésében és egyben az ügy érdemében tartott március 19-i tárgyaláson a panaszos és férje Brian Pretty is megjelentek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2346/02. számú Pretty kontra Egyesült Királyság ügyében kimondta, hogy nem sértették meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikkét (élethez való jog) azzal, hogy a brit főügyész nem engedélyezett előzetes mentességet a vádemelés alól öngyilkosságban közreműködés esetére a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kérelmező férjének, mert az élethez való jog nem foglalja magában a homlokegyenest ellenkező tartalmú halálhoz való jogot. Nem sértették meg az Egyezmény 3. cikkét (kínzás tilalma) sem, mert a 3. cikkből a 2. cikkben foglaltakkal egybeolvasva nem vezethető le, hogy az államnak engedélyeznie kellene a halálhoz való jog szabad akaratból történő gyakorlását, még akkor sem ha e nélkül a panaszosnak rendkívüli fájdalmakkal járó halálla kell szembenéznie. Nem sértették meg az Egyezmény 8. cikkét (magánélet tiszteletben tartásához való jog), mert az öngyilkosságban közreműködés büntetőjogi tilalmának kivételt nem engedő volta nem tekinthető aránytalannak az Egyezmény értelmében, hiszen a vádemeléshez a brit főügyész egyetértése szükséges, és az előírt legsúlyosabb büntetés kiszabása sem kötelező az ilyen ügyekben. Nem sértették meg továbbá a 9. cikket (gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság) sem, mert a kérelmező állásfoglalása a halálhoz való jog gyakorlása vonatkozásában nem esik a 9. cikkben meghatározott meggyőződés (belief) kifejezésre juttatása fogalmi körébe. A részes állam tiszteletben tartotta az Egyezmény 14. cikkét (megkülönböztetés tilalma) is, mert objektív és ésszerű indok szólt amellett, hogy az öngyilkosságban közreműködés büntethetősége tekintetében ne tegyenek különbséget a más ember segítsége nélkül is öngyilkosság elkövetésére képes és nem képes áldozatok között, hiszen bármilyen büntethetőséget kizáró ok növelné a visszaélés veszélyét, és könnyen meghiúsítaná az emberi élet védelmét. Diane Pretty május 13-án halt meg természetes halállal.
6 IV. Az kezelés visszautasítása hazánkban halni hagyás 4 Az Eütv. 15. (1) bekezdése értelmében a beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, mely csak törvényben meghatározott esetekben és módokon korlátozható. Korlátozza a törvény az önrendelkezéshez való jogot a kezelés visszautasításának és a halál megválasztásának körében. A jelenleg hatályos hazai szabályozás szerint a passzív eutanázia, vagyis a halni hagyás az egyetlen engedélyezet lehetőség arra az esetre, ha a beteg gyógyíthatatlan betegségben szenved és a kezelést nem kívánja tovább folytatni, meg akar válni az életétől. Csak a cselekvőképes beteget illeti meg bizonyos korlátozásokkal, az ellátás visszautasításának a joga. Kivételt képez ez alól, ha az ellátás visszautasítás mások életét vagy testi épségét veszélyezteti. Ha a beteg várandós anya, aki előreláthatóan képes gyermeke kihordására, akkor nem utasíthatja vissza az életmentő vagy életfenntartó beavatkozásokat. Minden olyan ellátást, aminek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratban lehet visszautasítani. Írástudatlan beteg esetén jognyilatkozata megtételéhez két tanú szüksége. A visszautasítás tényét az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, ezt a tanúk az aláírásukkal hitelesítik. Az a kezelés, melynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában súlyos vagy maradandó károsodás következne be, nem utasíthatja vissza a cselekvőképtelen beteg, továbbá a korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg. Súlyos betegség esetén csak abban az esetben van lehetőség az életfenntartó és életmentő beavatkozás visszautasítására, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állás szerint rövid időn belül, a megfelelő egészségügyi ellátás mellett is, halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Ebben az esetben is csak a fentiekben leírt alaki előírások betartásával tehető meg a jognyilatkozat. A kezelés visszautasítása súlyos betegség esetén csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálta és egybehangzóan írásban nyilatkoztak arról, hogy a beteg döntését, annak következményei tudatában hozta. Nyilatkoznak továbbá arról, hogy a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely a kezelés mellett is halálhoz vezetne és az orvostudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan. A beteg a bizottság nyilatkozatát követő 3. napon, két tanú jelenlétében ismételten kinyilvánítja az ellátás visszautasítására irányuló szándékát. Csak abban az esetben vehető figyelembe a beteg ellátást visszautasító nyilatkozata, ha az orvosi bizottság vizsgálatához hozzájárul. A bizottság tagjai között van a beteg kezelőorvosa, egy a betegség jellegének megfelelő szakorvos, aki egyébként a beteg 4 az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény; egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló 117/1998. (VI.16.) Kormányrendelet
7 kezelésében nem vesz részt, és egy pszichiáter szakorvos. A nyilatkozat megtétele előtt a betegnél fel kell tárni az ellátás visszautasításának hátterében lévő okokat egy személyes beszélgetés keretében, továbbá az általános tájékoztatáson túl a kezelés visszautasításának következményeiről is tájékoztatni kell a beteget. A cselekvőképtelen beteg, továbbá a korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg, amennyiben az életfenntartó vagy életmentő kezeléseket utasítja vissza az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a belegyezés bíróság általi pótlása iránt. A bíróság jogerős határozatának meghozataláig a kezelőorvos köteles megtenni a beteg egészségi állapota által indokolt kezeléseket. A kezelések megtételéhez rendőrhatóság közreműködése is igénybe vehető. Amennyiben közvetlen életveszély áll fenn, nincs szükség bírósági nyilatkozatpótlásra a szükséges beavatkozások elvégzéséhez. Ha a beteg gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, valamint a fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetőek, lehetőséget biztosít a jogszabály arra, hogy a kezeléseket előre visszautasítsa, későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére, még mielőtt azok szükségessége felmerült volna. Előzetesen csak közokiratban utasíthatóak vissza azok az egyes kezelések, beavatkozások, melyek a beteget súlyos vagy maradandó egészségkárosodástól óvnák meg, az életmentő és életfenntartó beavatkozások, valamint az egyes életfenntartó beavatkozások. Cselekvőképes személy közokiratban nevezheti meg azt a cselekvőképes személyt, aki helyett cselekvőképtelensége esetén a kezelések, beavatkozások vonatkozásában a döntéseket meghozhatja. Amennyiben a közokiratban megnevezett cselekvőképes személy a beavatkozást visszautasította, a három főből álló orvosi bizottságnak kell vizsgálnia, hogy a beteg gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, valamint a fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetőek, továbbá hogy döntését annak következményei tudatában hozta. A beteg a nyilatkozatát bármikor, alaki kötelezettségek nélkül visszavonhatja. Az életmentő, életfenntartó kezelések megszüntetésére vagy mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a betegnek erre irányuló akarata világos és meggyőző módon kideríthető. Amennyiben kétség merül fel, mindig a beteg legutolsó nyilatkozatát kell figyelembe venni, ennek hiányában a beleegyezést vélelmezni kell. Azt a beteget, aki cselekvőképtelensége esetére más személyt hatalmaz meg az ellátás visszautasítására, nem szabad semmilyen módon a döntésének megváltoztatására kényszeríteni. Az életmentő és életfenntartó kezelések visszautasítása esetén is jogosult a beteg a fájdalmának csillapítására, szenvedéseinek enyhítésére irányuló ellátásra.
8 V. Öngyilkosságban közreműködés 5 A Btk (1) bekezdése szerint, aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtő öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az öngyilkosságot elítéli a társadalom erkölcsileg, de nem rendeli büntetni azt, aki megkísérli. Az öngyilkosság büntetéssel fenyegetése alkalmatlan lenne arra, hogy az elkövetőt visszatartsa az elkövetéstől. A cselekmény társadalomra veszélyességének mértéke miatt nem indokolt a sikertelen öngyilkosságot elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása. Természetesen más az álláspont azokkal az elkövetőkkel szemben, akik az öngyilkosság véghezviteléhez részesi magatartást fejtenek ki. Kiemelkedő a társadalomra veszélyesség azoknak a személyeknek a cselekményénél, aki az érzelmi válságban lévő vagy az idegrendszer zavartsága miatt tisztán gondolkodni nem tudó sértettekben az öngyilkossági szándékot kialakítják, vagy a kialakult szándékot tovább erősítik. A társadalmilag elfogadott reakció a segítség nyújtása, vagy szakember értesítése, ha az önpusztító szándék valakiben kialakult vagy kialakulni látszik. Így a fentiekben leírt cselekmény társadalomra veszélyessége olyan mértékű, hogy indokolt a büntetőjogi felelősségre vonás. Ha az eutanázia aktív formáját a törvény büntetni rendeli, akkor nem maradhat büntetlenül az sem, aki ehhez segítséget nyújt. Az öngyilkosságban közreműködés sui generis bűncselekmény, hiszen az öngyilkosság, illetve annak megkísérlése nem bűncselekmény, így önálló törvényi szabályozás hiányában a részesi magatartás sem lenne büntethető. A jogalkotó az elkövetéshez vagy annak megkezdéséhez köti a büntethetőséget, tekintettel arra, hogy ennek hiányában büntethető lenne az is, aki eredménytelenül igyekszik a sértettet az öngyilkosságra rábírni. Az elkövető a haldoklóban kialakítja vagy erősíti azt a szándékot, hogy az életének nincs értelme, már csak teher a társadalom nyakán, valamint produktív szerepe nincs és a további élete még a kezelések esetén is csak szenvedéssel járna. Ezzel okozati összefüggésben a betegben kialakul az öngyilkossági szándék, esetleg az elkövető az elkövetéshez segítséget nyújt azzal, hogy beszerzi az élet kioltására alkalmas eszközt (pl. méreg). A bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet védelme, az emberi élet, mely a szülés (tolófájások) megindulásától a biológiai halál beálltáig tart. Így a büntethetőség megállapításánál lényegtelen az a körülmény, hogy a sértett olyan betegségben szenved, amely megfelelő orvosi kezelés mellett is, az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálához vezet Az elkövetési 5 Magyar Büntetőjog kommentár a gyakorlat számára I. kötet szerkesztő: Dr. Kónya István, HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft.; harmadik kiadás; Kézirat lezárva: szeptember oldal
9 magatartása kétirányú, másnak az öngyilkosságra rábírása vagy az öngyilkossághoz való segítségnyújtása alapozza meg a felelősséget. A rábírás felbújtói tevékenység, egy ráhatás melynek során a sértettben kialakul az öngyilkossági szándék. A megítélés szempontjából lényegtelen, hogy a rábírás volt az egyetlen vagy kizárólagos oka az öngyilkosság elkövetésének, vagy a szándék már korábban kialakult és az elkövető azt csak erősítette a sértettben. Vizsgálni kell azonban, hogy a rábírás az elkövetés döntő motívumaként szerepelt, a szilárd akaratelhatározást az elkövető alakította ki a sértettben. A segítségnyújtás alapvetően bűnsegédi magatartás, olyan segítő magatartás az öngyilkosság előtt vagy közben, amely átfogja mind a pszichika, mind a fizikai bűnsegély eseteit. Ezek általában olyan magatartások, amelyek előmozdítják vagy megkönnyítik az öngyilkosság véghezvitelét a sértettnek. A jogalkalmazó ilyen magatartásnak tekinti az elkövetés eszközének beszerzését, annak alkalmassá tételét az elkövetésre, az elkövetés eszközének átadását a sértett részére. Megvalósítja a bűncselekményt az is, aki a sértettet kioktatja az elkövetési eszköz, anyag helyes használatára, tanácsokkal látja el, valamint biztosítja számára az öngyilkossághoz a nyugodt körülményeket. Amennyiben az elkövető a rábíró magatartás mellet még segítséget is nyújt a sértettnek az öngyilkosság elkövetésében, rábírással elkövetett közreműködés megállapításának van helye, mely magában foglalja a segítő tevékenységet. A jog megítélése szempontjából a rábírással elkövetett közreműködés súlyosabb elkövetési alakzatnak minősül. Az öngyilkosság elkövetésénél történő jelenlét nem alapozza meg az öngyilkosságban közreműködés bűncselekmény megállapíthatóságát, ha a jelenlétnek a szándék kialakulásában vagy erősítésében nincs szerepe. Azonban ha az öngyilkosságnál jelen levő személy a tőle elvárható segítségnyújtást elmulasztja a Btk a szerinti segítségnyújtás elmulasztásának megállapítására van lehetőség. Míg a bűncselekmény elkövetője bárki lehet, addig a passzív alanya általában tizennyolcadik életévét betöltött, akaratnyilvánításra legalább korlátozottan képes személy lehet. Ebből következik, hogy a bűncselekmény jogi értékelése a passzív alanytól és az elkövető életkorától függően eltérő. A minősített eset megállapítására van lehetőség melynek büntetési tétele magasabb -, ha az elkövető a tizennyolcadik életévét betöltötte, míg a passzív alany a tizennegyedik életévét betöltötte, de nem töltötte be a tizennyolcadika életévét. Amennyiben a passzív alany a tizennegyedik életévét sem töltötte be, vagy életkortól függetlenül akaratnyilvánításra képtelen állapotban van, nincs helye a Btk (2) bekezdése szerinti bűncselekmény megállapításának, hanem az emberölés Btk (5) bekezdésében foglalt alakzata valósul meg. Akaratnyilvánításra képtelen személy esetén az öngyilkosságban közreműködés bűncselekmény elkövetése fogalmilag kizárt, tekintettel arra, hogy az ilyen személy általában az öngyilkosságra vonatkozó akaratelhatározásra sem képes.
10 A nemzetközi egyezmények egybehangzóak abban, hogy gyermek minden tizennyolcadik életévét be nem töltött személy. A büntetőjog tovább differenciál a koruknál fogva fokozottabb védelmet érdemlő sértetteknél, így az aki tizennyolcadik életévét be nem töltött, de tizennegyedik életévét betöltött személyt öngyilkosságra rábír vagy ahhoz segítséget nyújt amennyiben az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik öngyilkosságban közreműködés bűntettének elkövetésében mondható ki bűnössége, míg aki tizennegyedik életévét be nem személyt bír rá öngyilkosság elkövetésére, vagy nyújt segítséget amennyiben az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik emberölés bűntettének minősített esetéért felel. Az öngyilkosságban közreműködés kizárólag szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fogni azt, hogy a sértettet öngyilkosság elkövetésére bírja rá, vagy ehhez nyújt segítséget. Az elkövető az öngyilkosságot kívánja, vagy legalábbis belenyugszik annak elkövetésébe. A bűncselekmény befejezett akkor, ha a sértett az öngyilkosságot megkísérelte. Már a Büntető törvénykönyvről évi IV. törvény (régi Btk.) is így rendelkezett a bűncselekmény stádiumáról. Ha gondatlanság idézte elő az öngyilkosságot, akkor az öngyilkosságban közreműködés bűncselekmény megállapítása a szándékos bűnösség hiányában kizárt, előfordulhat azonban, hogy az elkövetési magatartás alapján foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk ), vagy gondatlanságból elkövetett emberölés (Btk (4) bekezdés) megállapítható. Különbséget tesz a jogalkalmazó az öngyilkosság előtti elhatározás tartalma tekintetében. Ha a sértett maga is meg akar válni az életétől, függetlenül attól, hogy ezt a szándékot az elkövető alakította ki benne vagy csak erősítette, öngyilkosságban közreműködésről beszélünk. Más a helyzet, ha az elkövető olyan helyzetet teremt a sértett részére, melyből mint egy kiutat az öngyilkosságot választja a sértett. Az öngyilkosságba kergetés magatartása esetleg mint emberölési magatartás értékelhető. VI. Emberölés 6 A Btk (1) bekezdése értelmében, aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet, mind a biológiai, mind fiziológiai értelemben. Büntetőjogi értelemben az emberi élet a szülés, a tolófájások megindulásával kezdődik és a halállal ér véget. Orvosi értelemben klinikai halálról beszélünk, amikor a szív és a légzőszervek működése megszűnik, a biológiai halál beáll, ha a központi idegrendszer működése megszűnik, és a bomlás megindul. Jogi értelemben halálnak a biológiai halált tekintjük. Az emberölés jogi megítélése 6 Magyar Büntetőjog kommentár a gyakorlat számára I. kötet szerkesztő: Dr. Kónya István, HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft.; harmadik kiadás; Kézirat lezárva: szeptember oldal
11 szempontjából közömbös a sértett egészségi állapota, haldokló sértettel szemben is elkövethető az emberölés bűntette. Az emberölés megvalósítható aktív magatartással és mulasztással is. Mulasztással megvalósított emberölésről beszélünk akkor, ha az elkövető magatartásától függetlenül elindult folyamat a halálos eredmény irányába halad, ezt az elkövető felismeri, de a halálos eredmény bekövetkezésének megakadályozását szándékosan elmulasztja. Mulasztással elkövetett emberölés esetén vizsgálni kell, hogy az elkövetőnek milyen jogi alapon nyugvó kötelezettsége állt fenn, valamint azt, hogy reális lehetősége volt a halálos eredmény bekövetkezésének elhárítására, a következmény létrejöttének megakadályozására. A mulasztással elkövetett emberölés esetén, a jogi alapon nyugvó kötelezettség fennállhat családi kapcsolat, szerződéses jogviszony vagy munkaviszonyon alapuló kötelezettségként. Nem a gondozás elmulasztásának a ban foglalt esetét, hanem emberölést állapított meg a Legfelsőbb Bíróság, amikor a vádlott súlyosan beteg, gondozásra szoruló édesanyját magára hagyta, ellátásáról nem gondoskodott, szándékosan elmulasztottal élelemmel való ellátását, és nem hívott hozzá orvost, hanem a halálos eredmény beállását kívánva édesanyja halálát elősegítette. Fontos leszögezni, hogy a kegyes halál illegális formájáról akkor beszélünk, ha az elkövető olyan haldokló életét veszi el, akinek betegsége gyógyíthatatlan, és az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül a kezelések mellet is halálhoz vezetne. Az elkövetés lehet független a sértett akaratától, ezekben az esetekben a sértett nem szeretne meghalni, azonban az elkövető mégis megfosztja az életétől, ami szűk értelemben véve nem is számít eutanáziának. Ezekben az esetekben az elkövető sokszor magyarázza azzal cselekményét, hogy a sértett már úgysem élt volna tovább és így megőrizhette emberi méltóságát. Még ha az elkövető által felhozott indokok valóságosak is, akkor sem dönthet az elkövető a sértett helyett. Az elkövető azon magatartásával, hogy a gyógyíthatatlan beteg sértett tudta nélkül halálos adag mérget juttat annak szervezetébe, megvalósítja az emberölés bűntettét. Az emberölés minősített esetének megállapítására is lehetőség van, ha az elkövető a cselekményét előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból vagy célból, több ember sérelmére, tizenegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, védekezésre képtelen személy sérelmére vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követi el. Az emberölés megállapítására alkalmas a cselekmény akkor is, ha a sértett maga kívánta a halálos eredmény bekövetkezését, azonban pszichikai vagy fizikai állapota miatt alkalmatlan volt az öngyilkosság véghezvitelére, így mást kért meg az ölési magatartás kifejtésére. Abban az esetben lehet emberölés bűntettét megállapítani, ha az elkövető az ölési magatartást maga hajtja végre, mert abban az esetben, ha pusztán az elkövetés eszközét (pl. méreg) adja át a sértettnek az emberölés nem állapítható meg. Azonban az öngyilkosságban közreműködés bűntettének elkövetése miatt van helye az elkövető felelősségre vonásnak. Az elhatárolás lényege az, hogy a konkrét ölési magatartást az elkövető vagy a sértett fejti ki.
12 Az Emberi Jogok Európai Egyezmény 2. cikke, valamint Magyarország Alaptörvényének I. cikke kétséget kizáróan kimondja, hogy minden embernek joga van az élethez. Az életétől nem fosztható meg senki, még akkor sem, ha az elkövető szándéka a sértett szenvedésének megakadályozása. Komoly erkölcsi-etikai-jogi kérdéseket feszeget, hogy az olyan betegségben szenvedő betegek, akiknek betegsége annyira súlyos, hogy a kezelések mellett is rövid időn belül a beteg halálához vezetne, joguk van-e megválasztani a halál módját és legfőképpen annak időpontját. Mennyiben elítélendő erkölcsileg az a személy, aki családtagját annak kérésének megfelelően a későbbi biztos szenvedéstől óvná meg. A jelenleg hatályos büntetőjog egyértelmű útmutatást ad az ilyen esetekre, mert akár erkölcsileg megmagyarázható is lehet a tett, de senki nem jogosult arra, hogy más életét elvegye. Mind erkölcsi, mind etikai, mind jogi megítélése egyszerűbb azon elkövetők cselekményének, akik a beteg tudta nélkül rövidítik meg szenvedésüket, vagy amúgy is kiszolgáltatott helyzetüket felhasználva rábírják a beteget az öngyilkosság elkövetésére vagy ahhoz segítséget nyújtanak.
13 Felhasznált irodalom: Könyv Magyar Büntetőjog kommentár a gyakorlat számára I. kötet szerkesztő: Dr. Kónya István, HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft.; harmadik kiadás; Kézirat lezárva: szeptember ; ; oldal Új Btk. kommentár 3. kötet, különös rész Dr. Polt Péter, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest ; ; oldal Jogforrások egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló 117/1998. (VI.16.) Kormányrendelet az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény pretty egyesült királyság elleni ügye 2346/02 24/2014. (VII.22.) AB határozat 36/2000. (X.27.) AB határozat Emberi Jogok Európai Egyezménye Magyarország Alaptörvénye Internetes forrás
AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ
Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.
Részletesebben3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől
-1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van
RészletesebbenEllátások visszautasításának szabályai
Ellátások visszautasításának szabályai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Összeállította: Szűcsné dr. Dóczi Zsuzsanna betegjogi képviselő 2015. október 09. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ERHARDTNÉ DR. GACHÁLYI ANIKÓ BETEGJOGI KÉPVISELŐ, KMR KOORDINÁTOR 2015. MÁJUS
Részletesebben24/2014. (VII. 22.) AB határozat
24/2014. (VII. 22.) AB határozat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 22. (3) bekezdésének szövegrésze, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló
RészletesebbenKOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI
KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI
Részletesebben4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem
4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar
RészletesebbenTASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról
TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte előtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek haldoklása akár évekig
RészletesebbenALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS
Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,
RészletesebbenAbortusz, a legalitás határai. Szerző: dr. Faix Nikoletta
Abortusz, a legalitás határai Szerző: dr. Faix Nikoletta Az abortusz mind erkölcsi, mind társadalmi, mind jogi megítélése változott az évek során. Egymással szöges ellentétben álló csoportok, álláspontok
RészletesebbenVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos
RészletesebbenTELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.
Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.
RészletesebbenKönnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia
Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 23. napján I. Bevezetés A testi sértés az egyik legyegyszerűbb megítélésű és leggyakoribb bűncselekmény, ám e törvényi tényállás
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1
Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI
RészletesebbenA FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.
A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső
RészletesebbenA tartási kötelezettség elmulasztásának és a kapcsolattartás. akadályozásának büntetőjogi megítélése
A tartási kötelezettség elmulasztásának és a kapcsolattartás akadályozásának büntetőjogi megítélése Szerző: dr. Fülöp Judit bírósági titkár Komárom, 2014. június 30. I. Bevezetés: Ha a különélő szülők
Részletesebbenkényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,
RészletesebbenA gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései
1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által
RészletesebbenTernovszky Magyarország elleni ügye 1
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfrissebb döntéseibôl Az Egyezmény 8. cikke. A m agá n- é s a csa l á di élet tiszteletben tartásához va ló jog Ternovszky Magyarország elleni ügye 1 Az ügy körülményei.
Részletesebbenalkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.
Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/1304- /2012.P. Tárgy: alapvető
RészletesebbenA kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában
1 dr. Czeglédy Csaba A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában A joggyakorlat alapján a kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a terhelt jogainak
RészletesebbenAlkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar
Részletesebben1 Egészségügyi államigazgatási szerv: Ehitv. 1. (1) bekezdése szerint: A közegészségügyi, a járványügyi, az egészségügyi igazgatási
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-368/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3174/2015; 2890/2015; 3227/2015; 3362/2015; 3859/2015; 3904/2015; 4712/2015; 463/2016; 861/2016;) Előadó: dr. Kussinszky
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
Részletesebben2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE
TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS
RészletesebbenT/11074. számú törvényjavaslat. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi.. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11074. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi.. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti
RészletesebbenRigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT.
dr. László Pardavi associate professor Hungary Széchenyi István University Deák Ferenc Fakulty of Law and Political Sciences Department of Adminstration and Financial Law Rigth the deduct. The role of
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 14509/2015. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára Tisztelt Közgyűlés! 2014. március 15-én hatályba lépett
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos beadványa szerint a bíróság által megítélt havi 80 ezer forint gyermektartásdíjat
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodása A győri kistérség települési önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. (1) bekezdése, valamint a települési
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények
RészletesebbenDr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás
Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Az életvégi kérdések (döntési helyzetek és azok dilemmái, támogatási lehetőségek a döntéshozatalban) valamint a palliatív gondoskodás lehetőségei
RészletesebbenELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja
RészletesebbenA gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita
A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi
RészletesebbenA GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 12025/1 Hatályos
RészletesebbenI. FEJEZET A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben A Magyarországon
RészletesebbenI. Fejezet Általános szabályok. 1.Eljárási rendelkezések
ALMÁSFÜZITŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2011(XII.1.) Önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény végrehajtásának helyi szabályairól
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
Szám: 29000-105/15/ /2014.P. ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Tárgy: rendőri
RészletesebbenA magzat életének védelme az új alkotmányban
HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010. január) Magyar Mérnöki Kamara 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. II. em. 1 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010) Tartalomjegyzék I. Jogi alapismeretek I/A Bevezető és általános jogi
RészletesebbenTörvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *
Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés
RészletesebbenAz állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,
RészletesebbenSzám: 105/1125- /2010.RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T
Szám: 105/1125- /2010.RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet
RészletesebbenTartalomjegyzék. Érvényes: 2016. január 1-től
Tartalomjegyzék Termékbemutató... 2 Adózási tájékoztató... 4 A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei 1) Általános rendelkezések... 7 2) Biztosítási esemény... 7 3) Fogalmak...
RészletesebbenBüntetőjog II. különös rész
Büntetőjog II. különös rész Szerkesztette: Deres Petronella Harangozó Attila Büntetőjog II. Különös rész Patrocinium Budapest, 2016 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...9 36. Az emberölés,
RészletesebbenA BETEGJOGOK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER KAPCSOLATA, FUNKCIÓJA.
A BETEGJOGOK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER KAPCSOLATA, FUNKCIÓJA. ANTAL GÉZA 1 Az aggodalmak és félelmek ellenére mégis 1997. április hónapban elkezdődött a program, modellkísérlet, mely útjára indította
RészletesebbenTisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt
1 A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd (nyilvántartó kamara és nyilvántartási szám: Budapesti Ügyvédi Kamara 01-020857),
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult
RészletesebbenAlkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban
RészletesebbenÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN
ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések
Részletesebben1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,
RészletesebbenMens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. -
MU-07-01 B E L S Ő A D A T V É D E L M I E L J Á R Á S R E N D az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 127/2014. (IX. 15.) számú h a t á r o z a t a
ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének
RészletesebbenCím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 105/411- /2014.RP. Tárgy: panasz elbírálása
RészletesebbenGOLF-EUROPE, GOLF-WORLD UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GOLF)
GOLF-EUROPE, GOLF-WORLD UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GOLF) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A magyar társadalombiztosítás története...... 15 1. A magyar társadalombiztosítás gyökerei
TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet A magyar társadalombiztosítás története...15 1. A magyar társadalombiztosítás gyökerei....15 1.1. A magyar társadalombiztosítás fejlődésére hatást gyakorló rendszerek... 15 1.1.1.
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba
RészletesebbenAz Országos Rádió és Televízió Testület. 1254/2009. (VI.17.) sz. Határozata
Az Országos Rádió és Televízió Testület 1254/2009. (VI.17.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenMunkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében
Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
Részletesebben4. A pénzügyi eszközök adásvételével kapcsolatos kockázatok
Ügyfélkód: Tartós Befektetési Ügyfélszámla száma: TARTÓS BEFEKTETÉSI SZERZŐDÉS TARTÓS BEFEKTETÉSI SZÁMLA VEZETÉSÉRE (a továbbiakban: számlaszerződés) amely létrejött egyrészt Név: Lakcím: mint számlatulajdonos
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200
RészletesebbenOBER PÉNZÜGYI LÍZING PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
OBER PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Szabályzat kódja: Hatálybaléptetés dátuma: 2014.11.24. Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1 A szabályzat hatálya... 3 2 Fogalmak... 3 3 Kapcsolódó jogszabályok...
RészletesebbenPályázati Felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.
Pályázati Felhívás Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázat célja: Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő Budapest 1045 Nap utca 7. szám alatti, 72442/0/A/1 hrsz-ú,
RészletesebbenKistelek, 2015. szeptember
A Területi együttműködést segítő programok kialakítása Kistelek Város Önkormányzatánál című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0108 azonosító számú projekttel kapcsolatos jogszabályok összegyűjtése, valamint a főbb
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
Szegedi Ítélőtábla Bf.I.7/2003//7. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi november hó 18. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000
RészletesebbenPályázati felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.
Pályázati felhívás Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázat célja (tárgya): Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő Budatest XVI. Georgina utca 32. szám alatti, 116944
RészletesebbenGTT-UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GTT1)
GTT-UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GTT1) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek (a továbbiakban:
RészletesebbenSpeciális csoportok jogvédelme
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Speciális csoportok jogvédelme Betegjogi képviselő képzés Budapest, 2014 március 20-22 Jogszabályok Alaptörvény
RészletesebbenVincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem
JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK
RészletesebbenCIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS
CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ÁSZF ) A FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS POLGÁRI JOGI
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/993- /2012. P. Tárgy: alapvető
RészletesebbenVÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY FELTALÁLÓJÁT MEGILLETŐ DÍJAZÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYBEN ISZT-7/2008 I. A tényállás 1. A Partium 70
RészletesebbenÜzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László
Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.8. COM(2011) 326 végleges 2011/0154 (COD) C7-0157/11 HU Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való
Részletesebben400 A kórház kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy
400 A kórház kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy meghatározott vizsgálat elvégzésének hiányával szakmai szabályt nem sértett. Ha az orvosai a tőlük elvárható legnagyobb
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu J a v a s l a t o k a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
RészletesebbenÁRTATLAN GYERMEKBŐL FIATALKORÚ TERHELT. A Btk. 16. -ának margójára
ÁRTATLAN GYERMEKBŐL FIATALKORÚ TERHELT A Btk. 16. -ának margójára SZERZŐ: NÉMEDI ISTVÁN 2015. JÚLIUS 06. Elgondolkodtak már a farkas esetén, aki az erdőben szólítja meg a nagymamája házához tartó Piroskát?
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés
RészletesebbenPOLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok
POLGÁRI KOLLÉGIUM Gazdasági Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok ÍH 2012/1/39. A vezető tisztségviselői megbízatás automatikusan nem hosszabbodik meg, ahhoz
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás
RészletesebbenEurópai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika
Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny
RészletesebbenA RENDELET CÉLJA A RENDELET HATÁLYA
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2008. (IX.18.) számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (egységes szerkezetben a módosító 9/2009. (IV.23.), a 10/2010.
RészletesebbenC/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA
A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál
Részletesebben1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1
1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes
RészletesebbenIII.FEJEZET MELLÉKLETEK
1.sz. melléklet III.FEJEZET MELLÉKLETEK FELOLVASÓLAP 1. Az Ajánlattevő neve (közös részvételi jelentkezés esetén a közös Ajánlattevők nevei): 2. Az Ajánlattevő(k) címe(i), telefon és fax száma(i): 3. Az
RészletesebbenFehér Akác Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona házirendje
Fehér Akác Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona házirendje Célja: Idősek Otthona belső életének, rendjének szabályozása. Személyi hatálya: kiterjed az intézményi szolgáltatást igénybevevő időskorúakra,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS
ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, igazolási és érvényesítési rendjéről szóló szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, igazolási és érvényesítési rendjéről szóló szabályzata Pécs 2010. 2012. május 24. napjától hatályos változat PREAMBULUM...3
Részletesebben