KUTATÁSI JELENTÉS Kis- és középvállalkozások üzleti kultúrája a magyar-osztrák határmenti régióban O pt imalizat ion of intercult ural communicat ion and collaborat ion AT -HU (OPTICOM) Készí tette: 1139 Budap est, Petn eházy u. 50-52. Megbízó : Széch enyi István Eg yetem 2010
TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 7 Bevezetés... 12 1. A primer kutatás... 14 1. 1. A kérdőív felépítése... 17 1. 2. A felmérés menete... 21 1. 3. A mintavételezés menete... 23 1. 4. Adatfeldolgozás ismertetése... 25 1. 5. Gyakorisági eloszlások... 28 1. 6. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok... 34 1. 7. Az üzlti kultúra jellemzői... 41 2. Összefüggések vizsgálata... 62 2. 1. Általános adatok... 63 2.1.1. A nem és a beosztás kapcsolata... 63 2.1.2. Az életkor és a beosztás kapcsolata... 64 2.1.3. Az iskolai végzettség és a beosztás kapcsolata... 65 2.1.4. Az idegennyelv-tudás és a beosztás kapcsolata... 66 2.1.5. A vállalkozás profilja és a beosztás közötti kapcsolat... 66 2.1.6. A vállalatméret és a beosztás közötti kapcsolat... 67 2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok... 69 2.2.1. A vállalkozás profilja és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat... 69 2.2.2. A vállalatméret és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat... 70 2.2.3. A vállalkozás profilja és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés... 71 2.2.4. A vállalatméret és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés... 72 2.2.5. A szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalkozás profilja közötti kapcsolat... 73 2.2.6. A szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalatméret közötti kapcsolat... 75 2.2.7. A jövőbeli tervek és a vállalkozás profilja közötti kapcsolat... 78 2.2.8. A jövőbeli tervek és a vállalatméret közötti kapcsolat... 79 2.2.9. A támogatandó terület és a vállalkozás profilja közötti kapcsolat... 80 2.2.10. A támogatandó terület és a vállalatméret közötti kapcsolat... 80 2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői... 82 2.3.1. Faktorelemzés... 82 2.3.2. Különbségek életkor alapján... 90
2.3.3. Klaszterelemzés... 91 Felhasznált irodalom... 102 Mellékletek ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A menedzserek idegen nyelv-tudása... 31 2. ábra: Véleménye szerint/tapasztalatai alapján milyen mértékben tudnak az alábbi intézmények hatékony segítséget nyújtani a kapcsolatfelvételhez? (fő)... 36 3. ábra: Véleménye szerint/tapasztalatai alapján milyen mértékben tudnak az alábbi intézmények hatékony segítséget nyújtani a kapcsolatfelvételhez? (fő)... 37 4. ábra: A felmérésben szereplő attitűdállításokra adott válaszok átlaga... 60 5. ábra: Idegen nyelv-tudás beosztás alapján... 66 6. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése szolgáltató cégek körében... 74 7. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése gyártó cégek körében... 75 8. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése a kisvállalatok első csoportjának körében... 76 9. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése kisvállalatok második csoportja körében... 77 10. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése középvállalatok körében... 78 11. ábra: A támogatandó terület a vállalkozás profilja szerint... 80 12. ábra: A támogatandó terület vállalatméret szerint... 81 13. ábra: Koefficiensek ábrázolása az összevonás lépéseinek függvényében... 93 14. ábra: Klaszterméretek 4, 3 és 2 klaszteres megoldás esetén... 94 15. ábra: Klasztercentroidok... 97 3
TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A válaszadók nem szerinti megoszlása... 28 2. táblázat: A válaszadók életkor szerinti megoszlása... 29 3. táblázat: A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása... 29 4. táblázat: A válaszadók beosztás szerinti megoszlása... 30 5. táblázat: A válaszadók állampolgárság szerinti megoszlása... 30 6. táblázat: A válaszadók anyanyelv szerinti megoszlása... 30 7. táblázat: A vállalkozások profil szerinti megoszlása... 32 8. táblázat: A vállalkozás nagysága szerinti megoszlás... 32 9. táblázat: Van-e, volt-e vállalkozásának szerződéses osztrák üzleti partnere?... 34 10. táblázat: Hogyan került sor a kapcsolatfelvételre?... 35 11. táblázat: Tervezi-e osztrák kapcsolat kialakítását a jövőben?... 38 12. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?... 38 13. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?... 39 14. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?... 39 15. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?... 39 16. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?... 40 17. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?... 40 18. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?... 40 19. táblázat: Szívesen veszem, ha üzleti partnereim magáznak... 43 20. táblázat: Szívesen veszem, ha üzleti partnereim vezetéknevemen szólítanak... 44 21. táblázat: Elvárom, hogy üzleti partnereim rangom, beosztásom alapján szólítsanak meg... 44 22. táblázat: Azt szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör.... 45 23. táblázat: Szeretem jobban megismerni a partnereimet, mielőtt rátérünk az üzletre... 45 24. táblázat: Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki.... 46 25. táblázat: Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza... 46 26. táblázat: Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik.... 47 27. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre... 47 28. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad.... 48 29. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem a cég profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad... 48 4
30. táblázat: Elvárom, hogy üzleti partnerem minden alkalommal kezet fogjon velem üdvözléskor és búcsúzáskor... 49 31. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel előbb érkezik.... 49 32. táblázat: Szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor.... 50 33. táblázat: Szeretem, ha partnerem írásos dokumentummal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésemre bocsátja.... 50 34. táblázat: Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek.... 51 35. táblázat: Szeretem, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti... 51 36. táblázat: Szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés... 52 37. táblázat: Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket.... 52 38. táblázat: Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot... 53 39. táblázat: Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik... 53 40. táblázat: Egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok.... 54 41. táblázat: Szeretem, ha az üzleti megbeszéléseken az egyik félé a vezető szerep.... 54 42. táblázat: Minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját... 55 43. táblázat: Szeretem, ha a partnerem egyértelműen fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja.... 55 44. táblázat: Szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is.... 56 45. táblázat: Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban... 56 46. táblázat: Szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem.... 57 47. táblázat: Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét... 57 48. táblázat: A felmérésben szereplő attitűdállításokra adott válaszok átlaga és szórása... 58 49. táblázat: A nem és a beosztás kapcsolata... 63 50. táblázat: Statisztikai próba... 64 51. táblázat: Az életkor és a beosztás kapcsolata... 64 52. táblázat: Statisztikai próba... 65 53. táblázat: Az iskolai végzettség és a beosztás kapcsolata... 65 5
54. táblázat: Statisztikai próba... 66 55. táblázat: A vállalkozás profilja és a beosztás kapcsolata... 67 56. táblázat: Statisztikai próba... 67 57. táblázat: A vállalatméret és a beosztás kapcsolata... 68 58. táblázat: Statisztikai próba... 68 59. táblázat: A vállalkozás profilja és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat... 70 60. táblázat: Statisztikai próba... 70 61. táblázat: A vállalatméret és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat... 71 62. táblázat: Statisztikai próba... 71 63. táblázat: A vállalkozás profilja és az osztrák partnerrel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés... 72 64. táblázat: Statisztikai próba... 72 65. táblázat: A vállalatméret és az osztrák partnerrel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés... 73 66. táblázat: Statisztikai próba... 73 67. táblázat: A szakmai intézmények támogatásának megítélése... 74 68. táblázat: A vállalkozás profilja és a jövőbeli tervek közötti összefüggés... 78 69. táblázat: Statisztikai próba... 79 70. táblázat: A vállalatméret és a jövőbeli tervek közötti összefüggés... 79 71. táblázat: Statisztikai próba... 80 72. táblázat: KMO és Bartlett-teszt... 84 73. táblázat: A sajátérték alakulása... 85 74. táblázat: Rotált faktorsúlymátrix... 89 75. táblázat: ANOVA tábla... 90 76. táblázat: Az üzleti kultúra megítélése életkor alapján... 91 77. táblázat: A klaszterek relatív mérete 3 klaszteres megoldás esetén... 94 78. táblázat: ANOVA tábla... 95 79. táblázat: Klasztercentroidok és szórások 3 klaszteres megoldás esetén... 96 80. táblázat: A nem és a klasztertagság közötti összefüggés... 98 81. táblázat: Az életkor és a klasztertagság közötti összefüggés... 98 82. táblázat: Az iskolai végzettség és a klasztertagság közötti összefüggés... 99 83. táblázat: A beosztás és a klasztertagság közötti összefüggés... 99 84. táblázat: A vállalkozás profilja és a klasztertagság közötti összefüggés... 100 85. táblázat: A vállalatméret és a klasztertagság közötti összefüggés... 100 6
Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az adattisztítást követően a 217 kitöltött kérdőívből összesen 153-t használtunk fel, mely megfelel a projektben vállalt feladatoknak. A felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége kevesebb, mint 10 fő foglalkoztatotti létszámmal rendelkezik, és tevékenységét a szolgáltató szektorban végzi. Ez az arány több tényező együttes érvényesülésének eredményeként alakult ki. A vizsgált régió általános jellemzőiből adódóan is elmondható ez, de figyelembe kell venni a hólabdás mintavétel sajátosságait is. A válaszok általánosságban azt mutatják, hogy alapvetően a különböző szervezeteknek csekély szerepük van abban, hogy a régióban működő vállalkozások osztrák üzletfelekkel történő együttműködésében katalizátor szerepet töltsenek be. A leggyengébb mértékű hatékonyság a pénzintézetek esetében látható, de hasonló értékelést kaptak a polgármesteri hivatalok, a munkaügyi központok, az érdekvédelmi szervezetek és a különböző civil szervezetek egyaránt. Általános adatok: Amíg a férfiak inkább vezetők, addig a nők inkább alkalmazottak. Inkább az idősebbek vannak vezető pozícióban. Nincs statisztikailag szignifikáns kapcsolat a válaszadó iskolai végzettsége és a beosztása között. Mind az angolt, mind a németet inkább a vezető beosztásúak beszélik, kivétel ez alól a középfokú német, mert ilyen nyelvvizsgával rendelkezők többsége beosztott. Mind a szolgáltatás, mind a gyártás területén tevékenykedő vállalatoknál nagyjából 40-60%-os arányban vannak a beosztott és vezető válaszadók. A vezető beosztású válaszadók aránya a kisvállalkozások első csoportjánál 59,8%, a kisvállalatok második csoportjánál 68,0%, míg a középvállalatoknál csupán 50,0%. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok: Az osztrák cégekkel való együttműködés inkább a gyártás területén tevékenykedő cégekre jellemző. Az osztrák cégekkel való együttműködés inkább a közepes méretű cégekre jellemző. 7
Vezetői összefoglaló A szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások döntően személyes közvetítőkön keresztül kerültek kapcsolatba az osztrák partnercéggel, a gyártásra szakosodott cégek kétharmada pedig közvetlenül vette fel a kapcsolatot a külföldi vállalkozással. A kisvállalkozások többsége személyes közvetítőkön keresztül kerültek kapcsolatba az osztrák partnercéggel, a középvállalatok 80%-a pedig közvetlenül vette fel a kapcsolatot a külföldi vállalkozással. A szolgáltató és gyártó cégek az EU-s regionális tanácsadó irodáktól, kamaráktól és vállalkozásfejlesztési alapítványoktól érkező segítséget ítélik meg közepesnek az összes többit inkább gyengének tartják az osztrák partnerkapcsolatok kialakításában. A vállalatok többsége gyengének ítéli meg a civil szervezetek, a pénzintézetek és a polgármesteri hivatalok segítségnyújtásának hatékonyságát. A kisvállalatok a kamara támogatását gondolják erősnek. A kisvállalatok az EU-s regionális tanácsadó irodák és a kamarák támogatását közepesnek tartják. A középvállalatok a vállalkozásfejlesztési alapítványok, és az EU-s regionális tanácsadó irodák, valamint a kamarák segítségét inkább közepesnek gondolják az osztrák cégekkel való kapcsolatfelvételben. A szolgáltató és gyártó cégek többsége nem tervezi, hogy a jövőben osztrák üzleti partnerrel alakít ki üzleti kapcsolatot. A kis-és közepes méretű vállalatok többsége nem tervezi, hogy a jövőben osztrák üzleti partnerrel alakít ki üzleti kapcsolatot. A szolgáltató cégek főként nyelv-kommunikáció, jog és marketing területén várnának segítséget. A gyártók inkább jogból és marketingből várnának támogatást a külföldi üzleti kapcsolatok kialakításában. A kisvállalkozások főként kulturális ismeretek, nyelv-kommunikáció területén várnának segítséget. A középvállalatok inkább marketingből várnának támogatást a külföldi üzleti kapcsolatok kialakításában. Az üzleti kultúra jellemzői: Az adatredukciós eljárás eredményeként tíz kulturális sajátosságot sikerült elkülöníteni: (1) individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú, (2) magas hatalmi távolságú, formális, (3) kapcsolat-orientált, (4) diffúz, (5) magas hatalmi távolságú, feminin, (6) kapcsolat-orientált, maszkulin, feladatorientált, (7) formális, (8) kapcsolatorientált diffúz, (9) maszkulin, kifejező és (10) érzelmes kultúrát. 8
Vezetői összefoglaló Individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú kultúra: Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot. Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét. Szeretem, ha a partnerem egyértelműem fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja. Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek. Szeretem, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti. Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket. Szeretem, ha partnerem írásos dokumentummal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésemre bocsátja. Szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel előbb érkezik. Magas hatalmi távolságú, formális kultúra: Elvárom, hogy üzleti partnereim rangom, beosztásom alapján szólítsanak meg. Szívesen veszem, ha üzleti partnereim vezetéknevemen szólítanak. Szívesen veszem, ha üzleti partnereim magáznak. Kapcsolat-orientált üzleti kultúra: Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad. Szeretem, ha üzleti partnerem a cég profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad. Elvárom, hogy üzleti partnerem minden alkalommal kezet fogjon velem üdvözléskor és búcsúzáskor. Diffúz üzleti kultúra: Azt szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör. Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban. Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza. Magas hatalmi távolságú, feminin kultúra: Szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre. Egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok. Kapcsolat-orientált, maszkulin, feladatorientált kultúra: 9
Vezetői összefoglaló Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik. Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik. Szeretem, ha az üzleti megbeszéléseken az egyik félé a vezető szerep. Szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés. Formális kultúra: Szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor. Kapcsolatorientált diffúz kultúra: Szeretem jobban megismerni a partnereimet, mielőtt rátérünk az üzletre. Maszkulin, kifejező kultúra: Minden megbeszélésen veszíteni kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját. Szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem. Érzelmes kultúra: Szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is. Az életkor nem befolyásolja a különböző kultúra csoportokról alkotott véleményt. A fiatalok, középkorúak és idősebb dolgozók nagyon különböző véleményen voltak, tehát nem sikerült homogén csoportokat kialakítani az életkor alapján. A 35 év alattiakra jellemző a magas hatalmi távolságú, formális, a diffúz, és a feminin kultúra. A 36-50 év közöttiek inkább az individualista, feladat- és kapcsolatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú, maszkulin, érzelmes üzleti kultúrát vallják magukénak. Az 51 felettiek egyik üzleti kultúra típust sem vallják maguknak. A különböző kultúra típusok alapján csoportosíthatók a megkérdezettek (88 fő). 1. klaszter (38,6%): Magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének, akik szeretem, ha üzleti partnereik adnak a külső megjelenésükre, illetve nem foglalkoznak azzal, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalnak. 2. klaszter (31,8%): Kapcsolat-orientált, diffúz kultúrájú egyének, akik szeretik, ha üzleti partnerük a kultúrájára jellemző vagy a cége profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad. Elvárják a kézfogást az üzleti partnerüktől, viszont a megbeszéléseken a baráti a légkört, humort részesítik előnyben, és szeretik, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. Szívesen veszik, ha üzleti partnerük elfogadja az otthonukba szóló meghívást és azt viszonozza, valamint 10
Vezetői összefoglaló ha az üzleti ebéd étteremben zajlik. Szeretik, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik, de az egyik félé a vezető szerep és pontos forgatókönyv szerint zajlik a konzultáció. Fontos nekik a névjegycsere az első üzleti megbeszéléskor, és a partnerek alaposabb megismerése. 3. klaszter (29,5%): Maszkulin kultúrájú egyének, akik úgy gondolják, hogy minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját, illetve kedvelik, ha a négyszemközti megbeszélések során a partnerrel pontosan szemben ülnek. Nincs összefüggés a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a beosztás, a vállalkozás profilja, valamint a vállalkozás nagysága és a klasztertagság között. 11
Bevezetés BEVEZETÉS A kutatási jelentés a Széchenyi István Egyetem Kis- és középvállalkozások üzleti kultúrája a magyar-osztrák határmenti régióban Optimalization of intercultural communication and collaboration AT HU (OPTICOM) elnevezésű pályázatához készült. A jelentés alapját a projekt keretében elvégzett kvantitatív kutatás adja. A kutatási előzményekről a felmérést végzők által elmondottakra támaszkodunk. Napjainkban már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az interkulturális kommunikáció és menedzsment témaköre és problematikája alapvető fontosságú. Interkulturálisnak minősül minden olyan tevékenység, amely különböző kultúrák képviselői közötti kapcsolat kialakítására irányul, és célja legalább az együttélésből adódó bonyodalmak megelőzése, vagy még jobb esetben az, hogy hozzájáruljon az együttélésből adódó előnyök kiaknázásához.. (Camilleri 1990a). Érdekes módon a kulturális identitás mellett a szakmai modelljeink is akadályozhatják a kulturális különbség elismerését és a kommunikációt. Mindez nem meglepő, hiszen a szakmai modellek is egyfajta kulturális identitást jelentenek, az adott szakmai kultúrához tartozó értékek, szabályok, hiedelmek és gyakorlatok eredőjeként. Mint a kultúrákban általában, a szakmai modellekben is nyomára akadunk: alapvető nézeteknek, például a szakmai küldetésre vonatkozóan, a releváns tudások, tudományterületek körülhatárolását illetően, de ide tartozhat az emberről alkotott kép is vagy a kultúráról, a kulturális különbségről alkotott koncepció; alapértékeknek: ilyenek például az ember önállóságának tiszteletben tartása, függetlenségének védelme; többé és kevésbé kodifikált viselkedési szabályoknak. A kodifikált szabályokat a szakmai kódexben, a jogi és adminisztratív keretekben, valamint a munkaköri leírásokban találjuk. A kevésbé kodifikált szabályok a szakmában elfogadott gyakorlatoknak felelnek meg: olyan eljárások, megoldások, rutinok, melyek általánosan elfogadottak az adott szakmában. Összességében a szakmai modellek megalapozzák és biztosítják a vállalkozások működését, azonban egyszersmind leszűkítik a lehetséges megoldások, eljárások skáláját. A más kulturális hátterű partnerekkel való munka egyik fő jellegzetessége, hogy könnyedén a szakmai mozgástér szélére tereli a szakembert. 12
Bevezetés A kultúra a szimbólumokban megtestesülő jelentések történetileg közvetített mintáit jelöli, a szimbolikus formában kifejezett örökölt koncepciók azon rendszerét, amelynek segítségével az emberek kommunikálnak egymással, állandósítják és fejlesztik az élettel kapcsolatos tudásukat és attitűdjeiket. (Geertz 2001) Összességében minden kultúra egyedi válasz az ember alapvető dilemmáira, létkérdésére: kísérlet a káosz ellensúlyozására, a rendteremtésre egy alapvetően komplex és barátságtalan világban (Csíkszentmihályi 2004). A társadalmi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek kimutatása bonyolult feladat, a kisebbnagyobb közösségeket behálózó szövevényes kapcsolatrendszer miatt. Az ismérvek, jellemző tulajdonságok között az esetek egy részében determinisztikus meghatározottság áll fenn, de a kapcsolatrendszer nem mindig mutatható ki ilyen egyszerűen. A sztochasztikus kapcsolatok tendenciaként jelennek meg, ekkor az ok lehetséges, de nem kizárólagos magyarázata a bekövetkezett jelenségnek. 13
1. A primer kutatás 1. A PRIMER KUTATÁS A társadalomtudományos kutatás logikája szerint a terepen folytatott vizsgálatok megkezdése előtt ki kell jelölni az elméleti kereteket. Az utóbbi fél évszázad a kommunikációelmélet önálló tudományággá válásának és erőteljes felvirágzásának az időszaka volt, amikor egyidejűleg a szociális interakciók empirikus vizsgálata is megkezdődött, számos kutatóközpontban, és jelentős ráfordítások felhasználásával. A szakirodalomban leírt elméleti modellek és módszertanok, kutatási beszámolók napjainkban olyan nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, hogy áttekintésük lehetetlenné vált. Alapvetően két módszertani ág valamelyikébe viszont minden kutatás besorolható, vagyis megkülönböztetünk kvantitatív és kvalitatív vizsgálatokat. Az OPTICOM-projekt kvantitatív kutatás, ami azt jelenti, hogy mennyiségi adatokra, mérésekre, számszerűsíthető ismérvekre támaszkodik. A cél egy meghatározott terület alapos és részletes tanulmányozása előre megtervezett ismérvek alapján. A kvantitatív kutatások leginkább elterjedt változata az ún. survey (kérdőív) technika. A kérdőív számszerűsíthető adatokat tartalmaz, amit statisztikai számításokkal fel lehet dolgozni. A jelentésben összegezve, egyben kezeljük az adatközlőktől nyert válaszokat, bizonyos jellemzők között összefüggéseket vizsgálunk, melyekből a projekt számára fontos következtetések levonása valósul meg. A kérdőívek minden adatközlő számára azonos tartalommal rendelkeznek. A kutatásnak nem célja többlet-információ megszerzése, az adatközlő kizárólag a feltett kérdésekre válaszol, és azt előre meghatározott módon teszi. A kitöltött kérdőívek ugyanakkor nem nyújtanak támpontot arra vonatkozóan, mi rejlik az adott válaszok mögött, nem szolgáltatnak információt az illető körülményeiről, motivációiról, értékítéleteiről, de ez nem is szerepel a kutatási célkitűzések között. Az ilyen kérdőív könnyen kezelhető a válaszadó számára, és a feldolgozó is egyszerűen elvégezheti a kódolást, adatrögzítést. A statisztikai módszerekkel, számítógéppel elvégzett kiértékelés viszont meglehetősen sematikus képet ad a kutatott jelenségről. A módszer elterjedtségét a gazdaságossága magyarázza: nem terheli meg nagymértékben az adatközlésre vállalkozókat, akik viszonylag rövid idő alatt tudnak így használható mennyiségű információt nyújtani. A kvantitatív felmérés módszerét tekintve a következtető kutatások egy fajtája, az ún. leíró kutatás csoportjába tartozik. A leíró kutatás fő célkitűzése valamely vizsgált csoport jellemzőinek vagy funkcióinak a leírása. Lényeges különbség egy feltáró (melynek célja egy-egy probléma megismerése, egy bizonyos szituáció körüljárása azzal a céllal, hogy azt a felmérést készítői 14
1. A primer kutatás részleteiben megismerhessék) kutatással szemben, hogy a leíró kutatást előre megfogalmazott specifikus hipotézisek (H) jellemzik. Így a megszerzendő információk körét a kutatás megtervezésekor pontosan meg kellett határozni. Ennek következtében ez a módszer előre tervezett és strukturált. A leíró kutatási módszeren belül további almódszereket lehet megkülönböztetni, melyek közül a jelentésben összefoglalt kutatás a keresztmetszeti kutatási módszerekre jellemzőket követte. Eszerint egyszeri alkalommal vett mintából kerültek ki a válaszadók. A kutatás kapcsán a következő kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg: 1. Van-e összefüggés a válaszadó neme és beosztása között? 2. Van-e összefüggés a válaszadó életkora és beosztása között? 3. Van-e összefüggés a válaszadó iskolai végzettsége és beosztása között? 4. Van-e összefüggés a válaszadó idegennyelv-tudása és beosztása között? 5. Van-e összefüggés a vállalkozás profilja és beosztása között? 6. Van-e összefüggés a vállalkozás nagysága és a válaszadó beosztása között? 7. Van-e összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák üzleti kapcsolat megléte között? 8. Van-e összefüggés a vállalatméret és az osztrák üzleti kapcsolat megléte között? 9. Van-e összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja között? 10. Van-e összefüggés a vállalatméret és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja között? 11. Van-e összefüggés a szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalkozás profilja között? 12. Van-e összefüggés a szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalatméret között? 13. Van-e összefüggés a jövőbeli tervek és a vállalkozás profilja között? 14. Van-e összefüggés a jövőbeli tervek és a vállalatméret között? 15. Van-e összefüggés a támogatandó terület és a vállalkozás profilja között? 16. Van-e összefüggés a támogatandó terület és a vállalatméret között? 15
1. A primer kutatás 17. Milyen faktorokba tömöríthetők az egyes üzleti kultúrára vonatkozó attitűdállítások? 18. Milyen különbségek adódnak az egyes kultúra típusok megítélésében életkor alapján? 19. Hogyan csoportosíthatók a válaszadók az elkülönített üzleti kultúrájuk alapján? 16
1. 1. A kérdőív felépítése 1. 1. A KÉRDŐÍV FELÉPÍTÉSE A kvantitatív kutatás online kérdőív segítségével valósult meg, melynek jellemzői ebben az alfejezetben kerülnek ismertetésre. A kvantitatív felmérésben használt kérdőív felépítését tekintve öt részre tagolt. Az első részben megfogalmazott 11 kérdés a válaszadók demográfiai ismérveire (nem, életkor, iskolai végzettség, állampolgárság és anyanyelv), illetve a felmérésbe bevont vállalkozásokra jellemző adatokra (vállalkozás profilja, foglalkoztatotti létszám) kérdezett rá. A projekt szempontjából fontos volt emellett a válaszadók beosztásának az ismerete, illetve az idegennyelv-tudás, ezen belül is a német és angol nyelv bizonyos szintű ismerete is. Az első rész az adatközlőre vonatkozó, általános adatokat tartalmazza. A szokásos demográfiai adatgyűjtés mellett az anyanyelvre és idegennyelvtudásra, a vállalkozás körülményeire, földrajzi elhelyezkedésére kérdezünk rá. A kérdőív második része az osztrák-magyar üzleti kapcsolatok jellemzőire vonatkozik. Itt a válaszadók nemcsak arról nyilatkoztak, hogy rendelkeznek-e a osztrák üzleti partnerrel, vagy terveznek-e a jövőben ilyen kapcsolatépítést, hanem arról is, hogy a kapcsolatfelvételre a két fél között hogyan került sor. A kérdőív kitér megkérdezettek véleményére is arra vonatkozólag, hogy tapasztalataik alapján bizonyos szervezetek, intézmények (EU-s regionális tanácsadó irodák, érdekvédelmi, valamint civil szervezetek, kamarák, munkaügyi központok, pénzintézetek, vállalkozásfejlesztési alapítványok és polgármesteri hivatalok) milyen mértékben tudnak hatékony segítséget nyújtani osztrák vállalkozásokkal történő kapcsolatfelvételhez. Ebben a részben található egy olyan kérdés is, mely arra vonatkozik, hogy a vállalkozások milyen területeken (jogi, számviteli, pénzügyi,marketing, kulturális, nyelvi) várnának segítséget a fenti szervezetektől. A második egységben a vállalkozás határon túli meglévő üzleti kapcsolatainak kialakulásának és jellegének feltérképezése mellett a határ menti kooperáció fejlődési tendenciájára vonatkozó adatok is nyerhetők, mert a tervezett kapcsolatfelvétel is szerepel kérdések között. Az OPTICOM-kutatás eredményeinek várható haszonélvezői a kis- és középvállalkozások (KKV) mellett elsősorban a kormányzati, érdekképviseleti, szolgáltató és civil szervezetek lesznek, ezért kerültek be a kérdőívbe a II./4-7. számú kérdések. A felmérés harmadik részében az információ- és kommunikáció-technológiai infrastruktúra jellemzői kerültek be. Ide tartozik az internethasználatra és telefonhasználatra vonatkozó ismérvek összegyűjtése, illetve a különböző elektronikus levelezőrendszerek használatával kapcsolatos kérdések. 17
1. 1. A kérdőív felépítése A negyedik rész az üzleti kultúra jellemzőire vonatkozik. A válaszadóknak az üzleti kultúrával kapcsolatosan megfogalmazott állításokra kellett válaszolniuk, hogy azokkal mennyire értenek egyet. A különböző állítások és azok kiértékelése a jelentés későbbi részében kerül részletesen bemutatásra. Tehát ez az egység huszonkilenc az üzleti kultúrával kapcsolatos kérdést tartalmaz. A cél egyrészről a viselkedési minták, tipikus reakciók felmérése, másrészről az ezeket meghatározó, a kultúra mélyebb rétegeit képező értékítéletek vizsgálata. Az értékrend és az azt alkotó képzetek nem jelennek meg artikulált, explicit formában, ezért ezek vizsgálata csak közvetett módon történhet, ami az ilyen lekérdezések alapvető tartalmi problémáját jelenti. A viselkedéskultúrára vonatkozó online-kérdőívek módszertani nehézsége pedig abból adódik, hogy a nagyon bonyolult és rejtett összefüggésekre rámutató szempontokat és a konkrét kérdéseket az adatközlők kognitívkommunikatív szintjén kell megfogalmazni. A kérdőív ötödik, egyben utolsó része a vállalkozások által használt kommunikációs csatornák használatára tér ki. Egyrészről a kapcsolattartásra használt nyelvre (magyar, német, angol, egyéb) kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek, másrészről pedig a módjára (postai, e-mail, telefonos, videó konferencia, blogok, projektmenedzsment szoftver, stb.). A kérdések típusát tekintve az összes strukturált, vagyis olyan kérdés, amelynél előzetesen meghatározásra kerültek a válaszalternatívák és a válaszadás formája is. Ezen belül szerepel a kérdőívben szelektív zárt kérdés, alternatív zárt kérdés, valamint skálakérdés egyaránt. A válaszok számát tekintve kétkimenetelű és többkimenetelű is, utóbbira jellemző, hogy egyidejűleg több válasz is megadható. A szelektív zárt kérdésekre jellemző, hogy a felmérés összeállítója kínálja fel a válaszlehetőséget, és a válaszadót arra kéri, hogy egyet vagy többet válasszon a felkínált alternatívák közül. Ekkor a válaszlehetőségeknek le kell fedniük az összes várható kimenetet. Emellett meg kell határozni egy egyéb kategóriát is, arra az esetre, ha a megadott válaszlehetőségek mellett egyedi esetekben további, előre nem várható válasz is valószínűsíthető. Fontos logikai követelmény, hogy a válaszelemek egymást kölcsönösen kizárják, tehát ne bizonytalanítsák el a válaszadót. A szelektív kérdéstípusok alkalmasak leginkább a számítógépes feldolgozásra. A strukturált kérdéstípus két válaszalternatívával rendelkezik. Egyértelműen igaz itt is az a megállapítás, miszerint az ilyen kérdéstípusok alkalmasak a számítógépes feldolgozásra, hiszen lényegében eldöntendő kérdések, és amiket például a helyes/helytelen, igen/nem alternatívákkal lehet megválaszolni. 18
1. 1. A kérdőív felépítése Kódolás (egyes válaszok számmal történő helyettesítése az adatfeldolgozás elősegítése érdekében) szempontjából elmondható, hogy a kétféle válaszlehetőséget adó kérdést a legegyszerűbb kezelni, de visszatérő problémát okozhat, hogy a kérdés megfogalmazása jelentősen befolyásolhatja a választ. A skála-típusú kérdések közül a felmérés ún. diszkrét értékelő skálákat tartalmaz, melyeknek jellemzője, hogy számok és/vagy rövid leírások szerepelnek minden egyes kategóriánál, és bizonyos jelleg vagy tulajdonság mértékét lehet a segítségével mérni Példaként említhető a 0=nem tudom, 1=nem értek egyet, 2=részben egyetértek, 3=egyetértek, 4=nagyon egyetértek válaszlehetőségek megadása. Ebben az esetben ún. Likert-skáláról van szó, mely széles körben használt értékelőskála. Előnye, hogy könnyű összeállítani, és alkalmazni egyaránt. A válaszadók könnyen megértik, hogyan kell használni a skálát. Hátránya viszont, hogy tovább tart kitölteni a kérdőívet, mint az egyéb diszkrét értékelőskálákat, mivel a válaszadónak el kell olvasnia minden egyes állítást, és el kell döntenie, hogy milyen mértékben ért egyet az adott állítással. Az értékrendet firtató kérdések dichotómiák, vagyis ellentétpárokat tartalmazó állításokat rejtenek magukban. Az ellentétpárt egy képzeletbeli skála köti össze, ezért alkalmaznak a kérdőívek általában feleletválasztós technikákat. A válaszadó számára figyelmet igénylő, de nem túlságosan megterhelő feladat egy ötfokozatú skálán egyetlen kattintással bejelölni az általa meghozott döntést. A kitöltés során az adatközlő feladata ugyanis az, hogy eldöntse, milyen mértékben azonosul vagy utasítja el a felsorolt 29 állítást. Véleményünk szerint ezekkel a műveletekkel lehet a legkisebb fáradtsággal a viszonylag sok és megbízható a viselkedéskultúrával kapcsolatos információt szerezni. Az egyes állítások úgy is felfoghatók, mint egy-egy problémás társadalmi interakció, kritikus incidens tömören megfogalmazott konklúziója. Az értékrend és az azt alkotó képzetek nem jelennek meg artikulált, explicit formában, ezért ezek vizsgálata csak közvetett módon történhet, ami az ilyen lekérdezések alapvető tartalmi problémáját jelenti. A viselkedéskultúrára vonatkozó online-kérdőívek módszertani nehézsége pedig abból adódik, hogy a nagyon bonyolult és rejtett összefüggésekre rámutató szempontokat és a konkrét kérdéseket az adatközlők kognitív-kommunikatív szintjén kell megfogalmazni. A válaszok összegyűjtése elektronikus úton történt a felmérés során, kihasználva az online kérdőívek összes előnyét, melyek közül kiemelendő a költség- és időhatékonyság. Fontos kritérium volt még továbbá, hogy adott vállalkozástól csak egy személy töltse ki a kérdőívet. Ezért abban az esetben, ha egy vállalkozástól valaki már kitöltötte a kérdőívet, egy másik menedzser regisztrációja után közvetlenül az online felület egy hibaüzenettel tájékoztatja őt, hogy az adatközlés már megtörtént. 19
1. 1. A kérdőív felépítése A kutatási jelentés a megbízásnak megfelelően csupán a kérdőív első, második és negyedik részének kiértékelését tartalmazza. A többi rész külön, egy későbbi időpontban kerül elemzésre. A teljes kérdőívet a kutatási jelentés 1. számú melléklete tartalmazza. 20
1. 2. A felmérés menete 1. 2. A FELMÉRÉS MENETE Társadalomtudományok területén végzett kutatások esetében az adatok gyűjtése képezi a munka leginkább meghatározó fázisát. Ez nem volt másként ebben a kutatásban sem. Az OPTICOM-projekt keretében vizsgált dimenziók a nemzetközi kultúrakutatás területén széles körben alkalmazott modellekből kerültek ki (Hofstede, Trompenaars, House, Hall). A kiválasztott dimenziókhoz indikátorok, empirikusan vizsgálható mutatók hozzárendelése volt szükséges. A mérés annál pontosabb, minél nagyobb számú indikátorral szerepel a felmérésben. A projekt keretében több elemzési egység kialakítására volt szükség. A vállalkozásra, illetve az adatközlő személyekre vonatkozó kérdések külön elemzési egységbe kerültek a feldolgozás megkönnyítése érdekében. A két egység jellemzőinek számszerűsítésével aggregált mutatók létrehozására van lehetőség. Fontos módszertani alapelv, hogy egyének és csoportok jellemző tulajdonságait nem lehet egymásra vonatkoztatni, az elemzési egységeket tehát elkülönítve kell feldolgozni. Az operacionalizálás szakaszában történt a dimenziókra vonatkozó kérdések megfogalmazása, a válaszadók által valószínűsíthetően ismert és használt lexika és stílus alkalmazásával. A társadalmiközéleti jelenségeket, viselkedésmintákat eltérő kultúrák viszonylatában a következő dimenziók segítségével lehet vizsgálni: hierarchikus vagy egyenlőségi elven alapuló kapcsolatok, siker- vagy kapcsolatorientált gondolkodásmód, szigorú vagy kötetlen időbeosztás, individualista vagy kollektivista szemlélet, rövid- vagy hosszú távú felelősségvállalás, alacsonyabb/magasabb fokú bizonytalanságkerülés, stb. A gyakran alkalmazott kérdőív-típusok közül (telefonos lekérdezés, kérdezőbiztos segítségével kitöltendő kérdőív, stb.) az önkitöltős, online kérdőív kitöltése mellett döntöttek a projektpartnerek. Önkitöltős kérdőívek esetében problémát jelenthet a válaszmegtagadás, melynek okait nem minden esetben lehet feltárni. A kérdőívek kitöltését és el / visszaküldését célszerű személyes (telefonos) megkeresés útján ösztönözni. Ennél a fázisnál különösen nagy szerepe volt a 1. számú projektpartnernek, nevezetesen a Széchenyi István Egyetemnek és az ott dolgozó kutatóknak, akik a 2. számú projektpartnernek besegítettek a vállalkozások megkeresésében a hólabdás mintavételi módszernek megfelelően. A standardizált vizsgálat kritériumát veszélyeztetheti továbbá az a körülmény, hogy az adatközlő másoktól kér tanácsot, segédeszközöket használ, óhatatlanul korrigál, stb. Ezek a szempontok az internetes kérdőívek esetében fokozott mértékben jelen lehetnek. Ugyanakkor felülmúlhatatlan előnye ennek a módszernek a költség- és időhatékonyság. 21
1. 2. A felmérés menete A kérdőív megfogalmazását követően egy próbalekérdezésre volt szükség. Elegendő, ha két-három adatközlő kipróbálás céljából kitölti a kérdőívet. Ekkor a formai-helyesírási hibák is korrigálhatók, de a közreműködők felhívhatják a figyelmet a nehezen érthető, túl bonyolult, kétértelmű megfogalmazásra is. Strukturális és logikai következetlenségek is előfordulhatnak, amit csak azok vesznek észre, akik először olvassák el és értelmezik a kérdéseket, azok végleges sorrendjében. A próbakérdezés alkalmával ellenőrizni kell, hogy a bevezető kérdések felkészítik-e megfelelően az adatközlőt a témában való elmélyedésre, sikerült-e rokonszenvet kelteni benne és az együttműködéshez szükséges bizalmas légkört kialakítani. A kutatással kapcsolatos tájékoztatás, a személyes adatok védelme, a szociális háttérről szerzett adatok bizalmas kezelése fontos szempont a válaszadó számára, ami hatással lehet együttműködő készségére is. A főtémára vonatkozó kérdések sorrendjének meghatározásában célszerű a tágabb kérdések felől a részletek felé haladni, az általánossal kezdeni, és fokozatosan eljutni a specifikusig. Az egyes kérdésblokkokat el kell különíteni egymástól, ami történhet a vizsgált populáció attitűdjének, aktivitásának és a tárgyi tudásának gyakran alkalmazott, hármas felosztása alapján. Ha szükséges, átvezető vagy összekötő magyarázatokat, utasításokat kell megadni. A kérdések sorrendjének megállapításakor fokozottan figyelni kell a szűrőkérdések elhelyezésére, amikor az adott választól függ, hogy mi lesz a következő kérdéssor. A kérdezőbiztos számára egyértelműen világossá kell tenni ezeket az ugrásokat, de az adatközlő természetesen nem látja, vagy hallja ezeket az instrukciókat. Elektronikus kitöltés esetén ezek a lépések automatikusan megjelennek az adatközlő képernyőjén. A felmérés időtartamát tekintve a kérdőívek kitöltése 2010 augusztusában kezdődött és 2010 novemberében zárult le. 22
1. 3. A mintavételezés menete 1. 3. A MINTAVÉTELEZÉS MENETE A kutatás gondosan megtervezett fázisokból áll. Ezen fázisok egyike a felméréshez használt mintavételi eljárás meghatározása, melynek öt, egymáshoz szorosan kapcsolódó lépése volt. Mindegyik lépés lényeges a kutatás összes tényezője tekintetében a probléma definiálásától az eredmény prezentálásáig. Első lépésként az alapsokaság, vagyis a meghatározott tevékenységet végző vállalkozások körének a kijelölésére volt szükség. Mivel a projekt földrajzi lehatárolást tartalmaz, így a mintába is csak olyan kis- és középvállalkozások kerülhettek be, amelyek az osztrák-magyar határ menti régióban tevékenykednek. A mintába kerülő vállalkozásoknál az egyes kategóriák, miszerint kisvállalkozásról, vagy közepes vállalkozásról van-e szó, kizárólag a foglalkoztatotti létszám alapján kerültek definiálásra. A felmérésbe szándékosan nem került be az éves nettó árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó kérdés ami pedig a vállalkozás kategóriája szempontjából a számviteli szabályoknak megfelelően fontos lenne. Ennek két oka van. Egyrészről a felmérés szempontjából elegendő kizárólag a foglalkoztatotti létszám alapján besorolni az egyes vállalkozásokat, másrészről a válaszadói hajlandóságot jelentősen csorbította volna, ha a vállalkozás mérlegét érintő kérdések is bekerültek volna a kérdőívbe. Második lépésként fontos volt meghatározni a mintavételi keretet. Ehhez a 2. számú Projektpartner, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatbázisa került elsődlegesen felhasználásra. Emellett a hólabdás mintavételi módszer szerint a Széchenyi István Egyetemmel kapcsolatban álló vállalkozásokból is kerültek be a mintába. Harmadik lépésként a mintavételi technika kiválasztása történt. Az OPTICOM-kutatás keretében a minta kijelölése a projektben definiált paraméterek alapján történt (adott földrajzi területen meghatározott gazdasági tevékenységet végzők köre). A társadalomtudományos kutatás alapvető dilemmája az, hogy a minta alapján számított eredmény valószínűleg el fog térni attól az eredménytől, mintha a populáció minden tagja kitöltötte volna a kérdőívet. A mintavételi hibahatárt a mintavételi eljárás gondos megtervezésével lehet szűkíteni. Véletlen mintavételről akkor beszélünk, ha a populáció minden tagja azonos eséllyel kerülhet be a mintába. Ekkor nagy valószínűséggel reprezentatív lesz a minta. Amennyiben nem azonos az esélye az alapsokaság minden egyes tagjának arra, hogy a megkérdezettek közé kerüljön, akkor torz mintát kapunk. Véletlen mintavétel esetén statisztikai számítás segítségével meg lehet állapítani, hogy a leszűrt eredmények milyen mértékben térnek el attól az állapottól (standard hiba), mintha a populáció minden tagja kitöltötte volna a kérdőívet. 23
1. 3. A mintavételezés menete Az OPTICOM projekt esetében nem véletlen mintavételre került sor, a vállalkozók bizonyos körét kijelölő paraméterek alapján, például a vállalkozás nagysága, hány éve működik a cég, van-e határon túli üzleti partnere, stb. A nem véletlen kiválasztásos módszerek közül az ún. hólabda-mintavétel alkalmazása bizonyult eredményesnek. Ennél a technikánál a válaszadók kiinduló csoportját véletlenszerűen választják ki a felmérés lebonyolítói. A többi válaszadó a kiinduló csoport által javasoltakból vagy az adott információk alapján kerül kiválasztásra. Ez a folyamat hullámokban került megvalósításra, így biztosítva azt, hogy a javasolt adatközlők által újabb javasolt válaszadóhoz jusson el a kitöltendő kérdőív. Tapasztalt kutatók viszonylag nagy kapcsolati hálóval rendelkeznek és egyre megbízhatóbb terepismeret birtokába jutnak. Ezek a kutatási módszerek etnográfiai vagy antropológiai aspektusokat is magukban foglalnak, melyek az empirikus adatgyűjtés nélkülözhetetlen elemeinek tekinthetők (Rubin/Babbie 1997). A kvantitatív, matematikai módszerekkel feldolgozható adatok gyűjtésének természetesen alapvető jelentősége van bármely társadalmi jelenség vizsgálatában. Ennek a technikának az előnye, hogy lényegesen megnöveli az esélyét annak, hogy megtaláljuk az alapsokaságban a kívánt jellemzőt. Egyúttal alacsony mintavételi szórásnégyzetet és költségeket okoz, mely szintén nem elhanyagolandó tényező. Negyedik lépésként a minta nagysága került lehatárolásra. A projektpartnerek a pályázatban 150 magyar vállalkozás által kitöltött kérdőív feldolgozását és kiértékelését vállalta. Az ötödik és egyben utolsó lépésben a mintavétel kivitelezése történt. 24
1. 4. Adatfeldolgozás ismertetése 1. 4. ADATFELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE Az adatfeldolgozás során a Microsoft Excel 2007-es verzióját és az SPSS 18.0 programját használtuk. Az összes válaszadó online módon kitöltött kérdőívének az előzetes összefoglaló táblázata elektronikus formában, csv kiterjesztésű szövegfájlként az online kitöltő programból letöltésre került. Első lépésként a csv fájlt Excel táblázattá kellett konvertálni, a könnyebb kezelhetőség érdekében. Ezután valósult meg az adattisztítás. Az állományban eredetileg 217 kitöltő válaszai voltak összesítve, minden válaszlehetőség egy-egy oszlopba került. Az adattisztítás során az adatbázisba került osztrák vállalkozásokat kivettük, majd megnéztük a válaszadók anyanyelvét. Így biztosítva azt, hogy a magyar üzleti kultúrára vonatkozó ismérvek valóban csak magyar válaszadóktól kerüljenek jellemzésre, és az osztrák adatközlők válaszai ne torzítsák az eredményeket. Kikerültek a mintából azok a vállalkozások is, melyek nem feleltek meg sem a régiós lehatárolásnak, sem pedig a méretkategóriának. Erre azért volt szükség, mert az online kérdőívet némely esetben, a hólabdásmintavétel ellenére olyan vállalkozások is kitöltötték, melyek nem tartoztak bele a célcsoportba. Utolsó lépésként kikerültek azok a kitöltött kérdőívek is a feldolgozásból, amiknél az adatközlők a kérdések több mint 50%-ára nem válaszoltak. A vizsgált társadalmi jelenségekhez különböző szabályok szerint lehet számokat hozzárendelni. Általában négyféle mérési szintet lehet elkülöníteni. A nominális mérési szint azt jelenti, hogy a változó egyik attribútuma sem mutat kisebb vagy nagyobb, erősebb vagy gyengébb értékeket a másiknál (például a válaszadók foglalkozása, nemzeti hovatartozása, stb.). Amennyiben a változó lehetséges értékei között sorrendiség állítható fel, akkor ordinális változókról van szó. A vállalkozások telephelye például sok szempont szerint kategorizálható, és az előnyös és hátrányos adottságok alapján rangsorolható. Tisztán nominális változó ritkán definiálható, mert a társadalmi jelenségek többsége tartalmaz bizonyos ordinalitást, például az egyes foglalkozásokhoz is fűződhet eltérő vélekedés. Az intervallum-mérési szinten vizsgált változók arról is adnak információt, hogy a felállított rangsor elemei között mekkora a távolság. A negyedik mérési szint, az arányskála felállítása mindhárom technikát magában foglalja, és ezzel az eszközzel a rangsor megállapítása mellett az arányok is kimutathatók (egyenletesen sorakoznak vagy egyenetlenül változnak az attribútumok közötti szakaszok, például ha könyvelő, hegesztő, ügyvéd és recepciós közmegítélésére kérdezünk rá). Az arányskála értelemszerűen nem tartalmaz nulla értéket. 25
1. 4. Adatfeldolgozás ismertetése A kitöltött kérdőíveken szereplő információkat számszerűsíteni, kódolni kell, hogy adatfájlt lehessen belőlük létrehozni. Az elektronikusan kitöltött kérdőíveken a válaszadással egyidejűleg a kódolás is megtörténik, ezért ezeket az adatokat a megfelelő formátumba lehet konvertálni. A kódolás annyit jelent, hogy a kódolás műveletének elvégzésekor a változók attribútumaihoz számokat kell hozzárendelni: például: férfi (1) nő (2). Ezek nem mérőszámok, hanem kategoriális változók, melyek nominális vagy ordinális mérési szintű adatokat tárolnak. A kérdőív egy mintaelemnek felel meg, amely olyan információkat tartalmaznak, amiket a válaszadó az Excel vagy az SPSS adatmátrixának megfelelő sorába jegyez be. Az adatfájl függőleges oszlopai megfelelnek az egyes változóknak, melyek különböző értékeket mutatnak, különböző attribútumokkal rendelkeznek. A nominális vagy ordinális mérési szinteken vizsgált változókhoz kódutasításokat kell készíteni. Például: a cégnek van külföldi partnere (1), nincs külföldi partnere (2), nincs válasz (99). Az adatfájl előkészítéséhez fel kell címkézni a változókat és azok attribútumait. Az adatbevitel előtt átolvasással ellenőrizni kell a kérdőíveket. Ezt a fáradságos műveletet nem érdemes mellőzni, mert ekkor már kialakul egy összkép a válaszokról, az esetleg előforduló hibákról, kihagyott kérdésekről. Tisztán matematikai műveletekkel kiszámítható a gyakoriság, a minta középértékével egyenlő medián, a minta leggyakrabban felvett értékét jelölő módusz, valamint a szórás. A változók között fennálló kapcsolatok kiderítése a társadalomtudományos vizsgálatok egyik elsődleges célja. Ezek a kapcsolatok általában aszimmetrikusak, mert bizonyos változók értéke más változók értékétől függ. Az oknak tekintendő változó a független, vagy magyarázó változó, és az okozatként megjelenő a függő változó. A vizsgált társadalmi jelenség független és függő változóit mindig pontosan definiálni kell. A változók közötti kapcsolat lehet determinisztikus vagy sztochasztikus (valószínűsíthető), valamint definiálhatunk egymástól független változókat is. Ha ezt feltételezzük, ún. nullhipotézist állítunk fel. A társadalmi jelenségek változói között az esetek döntő többségében sztochasztikus kapcsolat áll fenn. Az internethasználat gyakoriságát mutató változó például ordinális mérési szintű kategoriális változó. A kontingencia- vagy kereszttáblák (crosstabs) segítségével eltérő mérési szintű változók közötti kapcsolatok is ábrázolhatók (nominális változó: gyártó / szolgáltató cég; ordinális mérési szintű változó: iskolai végzettség 8 általános, szakmunkásképző, szakközépiskola, főiskola / egyetem). Az ilyen kétdimenziós eloszlás oszlopszázalékai és sorszázalékai alapján ellenőrizhető, hogy egyes hipotéziseink helytállóak voltak, vagy sem (például: a gyártó cégeknél több az alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadó, mint a szolgáltatóknál). Háromdimenziós kereszttáblába egy harmadik változót is felvehetünk (kontrollváltozó, például a válaszadó vezető vagy beosztott pozícióban dolgozik-e). 26