T A N A N Y A G E L E M Munkavédelmi mérnökasszisztens képzés Munkaegészségügyi alapismeretek Résztémakör 1. Munkavédelem története Dr. Groszmann Mária PhD
A munkásvédelem fejlődése nem választható el a kollektív termelő tevékenység, mai szóhasználattal: termelés megjelenésétől, fejlődésétől, annak technikai színvonalától, és a tudomány fejlődésétől, annak színvonalától. Az emberi tevékenység, munka első jelei több ezer éves múltra tekintenek vissza, de az egészségkárosodás és a munkavégzés, munkakörülmények összefüggéseit csak lassan ismerték fel, és eleinte csak szórványos megfigyelések, megsejtések irásos nyomaival találkozunk Ezek sorából kiemelendő az első építőipari óvórendszabály
Legelső munkabiztonsági előírás csaknem 3000 éves Hammurabi (Kr. e. 1792-1750) Babilónia uralkodója szabályozta a birodalom rendjét. Ezen belül a 228-233. cikkelyek munkavédelmi vonatkozású kérdéssel foglalkoznak: Amennyiben egy építőmester házat épít valakinek, és nem megfelelően építi azt meg, és az összedől a tulajdonos halálát okozva, akkor annak az építőnek meg kell halnia. Amennyiben a tulajdonos fia hal meg, akkor az építő fiának kell meghalnia. Amennyiben a tulajdonos rabszolgája hal meg, akkor az építőnek rabszolgáért rabszolgával kell fizetnie. Amennyiben javakat tett tönkre, akkor az építőnek mindenért, ami tönkrement kártalanítania kell a tulajdonost, és ezen felül mivel nem építette meg rendesen a házat és az összedőlt, fel kell építenie azt újra a saját költségén.
Magyarországon 1030- Jus Regale a magyar bányajog alapvető feladatát határozta meg: megteremtette a bányászatban dolgozók biztonságos foglalkoztatásának lehetőségét A 15. században a bányatárs-pénztárak már nemcsak a betegeket segélyezik, hanem saját orvost is alkalmaznak A 16. század elején ezek a pénztárak szorgalmazzák a bányászok rendszeres orvosi vizsgálatát. Az 1867. évi kiegyezés után az ipari fejlődés felgyorsult. Ez a fellendülés azonban nem hozott javulást a munkások élet és munkakörülményeiben. A Nyugat Európai színvonalnál rosszabb munkakörülmények alakultak ki Magyarországon
Az ipar további fejlődése érdekében, illetőleg a munkásság egyre erőteljesebb követelése eredményeként készültek el az első törvények 1872-es ipartörvény már kimondta, hogy a dolgozókat meg kell védeni a veszélyekkel szemben 1876-ban jelenik meg az egészségügyi törvény, ez írja elő először a gyárak egészségügyi megvizsgálását és ellenőrzését", amelyet az egészségügyi hatóságok feladatává tett A tisztiorvos szakértő volt, a szankcionálásra az egészségügyi hatóság volt illetékes
1893-as iparfelügyelői tv : részletesen felsorolja az elvárható munkásvédelmi követelményeket a mai szóhasználat szerinti munkaegészségügyi előírásokat is, a munkaadó köteles volt a munkások egészségi állapotának felügyeletével orvost megbízni létrehozza az iparfelügyelői intézményt gondoskodott az iparfelügyelők ellenőrző tevékenységéről a szükséges intézkedéseket azonban nem az iparfelügyelő, hanem megkeresése alapján az iparhatóság rendelhette el Ezzel a törvénnyel megteremtődött a munkaegészségügyi és munkabiztonsági felügyelet külön-külön működő intézményrendszere
Az 1884-es törvény alapján eljáró iparhatóság volt jogosult a munkaegészségügyi balesetvédelmi szempontú telepengedélyezésre 1901-es Kereskedelemügyi miniszteri rendelet megteremtette az orvos iparfelügyelő státuszát az Ipari Főfelügyelői Hivatalon belül 1904-es Belügyminiszteri rendelet kötelezővé tette, hogy az iparfelügyelők a szükségessé váló egészségügyi intézkedéseket az egészségügyi(elsőfokú közegészségügyi) hatóság szakközegeivel egyetértésben hozzák meg 1907-ben törvénycikk rendelkezik az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetén való biztosításáról
1928 ban az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) feladata volt a munkásság érdekeinek képviselete 1934-ben az OTI-ban Iparegészségügyi laboratóriumot létesítettek. Az iparegészségügyi tevékenységet folytató egészségügyi hatóság, iparhatóság mellett az OTI Iparegészségügyi Osztály és Laboratórium feladatává tette törvény: a munkaártalmat okozó anyagokkal foglalkozó üzemek nyilvántartását a veszélyeztetett munkások időszakos vizsgálatát üzemvizsgálatok végzését Tevékenysége nem volt országos jellegű, elsősorban a budapesti, és főleg nyomdaipari üzemekre korlátozódott
1939. november 1-én lépett életbe az Általános Balesetelhárító Óvórendszabály (ÁBO) 1949-ben az Iparfelügyelőségek megszűnnek 1949-1951 között a Munkásvédelmi" feladataikat az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI), majd a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ ( SZTK) egyik főosztálya vette át 1950-től a munkaegészségügy és munkabiztonság felügyelete eltérő pályán fejlődött tovább:
(1) A munkaegészségügy szervezete 1950 után 1950-ben megkezdi működését az 1949-ben alapított Országos Munkaegészségügyi Intézet (OMI): 1. a munkaegészségügy kutatása, 2. óvórendszabályok kidolgozásában való részvétel, 3. a gyakorlati hatósági - feladatok szakirányítása, 4. foglalkozási betegségekkel kapcsolatos feladatok ellátása és a munkaegészségügy oktatása céljából 1951-1954 között létrejött az egészségügyi miniszter irányítása alatt az Állami Közegészségügyi Felügyelet (ÁKF) és a Közegészségügyi Járványügyi Állomások (KÖJÁL-k) A munkát végzők egészségvédelmével kapcsolatos hatósági feladataik is voltak
(1) A munkaegészségügy szervezete1950 után 1972-ben kialakul az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelet (ÁKJF) Központi szerve: az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Főfelügyelőség Helyi szervei voltak: megyei felügyelőségek (munkaegészségügyi osztályokkal, és ezen belül sugáregészségügyi csoporttal) és a városi felügyelőségek (elsőfokú munkaegészségügyi feladatokkal) 1991-ben az ÁKJF átalakul Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálattá (ÁNTSZ) Központi Hivatala: Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Területi szervei voltak Megyei intézetek -későbbiekben regionális intézetekké szerveződve - egyéb feladatok mellett látták el a munkaegészségügyi hatósági tevékenységet, a közegészségügyi osztály struktúrán belül Városi intézetek: szervezeti tagozódás nem volt, elsőfokú hatósági jogkört gyakorolt, a felügyelők munkaegészségügyi feladataik mellett egyéb feladatokat is ellátttak
(2) Munkabiztonság szervezete 1950 után 1950 - ben a Kormány a szakszervezetekre ruházta a munkavédelem szervezését és ellenőrzését 1954-ben megalakult a Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet 1959-ben megalakult a Munkavédelmi Képző és. 1972-ben az Alkotmány kimondja, hogy a munkavédelem már alkotmányos jog. 1979-ben megjelenik a munkavédelem kérdéseit átfogóan szabályozó munkavédelmi törvén
(2) Munkabiztonság szervezete 1950 után 1984 - ben megalakult az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMvF)- munkabiztonsági feladatokkal 1987-ben a munkabiztonsági feladatai kibővültek a munkaügyi ellenőrzéssel 1994-ben hatályba lép az új Munkavédelmi tv. Az OMvF megnevezése Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség"-re módosult 1996-1997-es államigazgatási korszerűsítés során a területi mujnkavédelmi (munkabiztonsági) felügyelőségeket szervezetileg a megyei munkaügyi központokhoz kapcsolták, ugyanakkor a szakmai irányítás az OMMF jogköre maradt 2000. január 1-jétől az OMMF elvált a munkaügyi központoktól 2006. január 1-jével az addigi megyei felügyelőségek külön munkabiztonsági, valamint külön munkaügyi, regionális rendszerbe (igazgatóságok) szerveződtek
Egységes munkavédelmi hatóság létrejötte 2007-ben a munkaegészségügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátása az ÁNTSZ-től OMMF-hez került Központi Hivatal: OMMF Területi szervei: Regionális Munkavédelmi és Munkaügyi felügyelőségek 2010-ben a regionális munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek kiválnak az OMMF szervezetéből és integrálódnak a Kormányhivatalba: Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szerven belül önálló feladat és hatáskörrel működik a Munkavédelmi és a Munkaügyi Felügyelőség
T A N A N Y A G E L E M Munkavédelmi mérnökasszisztens képzés Munkaegészségügyi alapismeretek Résztémakör 2. Munkavédelem jelentősége, fogalma, célja, intézményrendszere, feladatai
Az egészségi állapotot befolyásoló kockázati tényezők 1. Egyéni (genetikus) tényezők, életkor, nem 2. Életmód, életvitel: szabadidő eltöltése, élvezeti szerek fogyasztása, étkezési szokások 3. Természeti és az épített (lakó)környezet 4. Társadalmi-gazdasági, szociális környezet 5. Munkavégzés, munkakörnyezet Ezek között kiemelkedő jelentősége a munkavégzésnek,munkakörnyezetnek van
A különböző hatásforrásokra visszavezethető megterhelések befolyásolják az ember alkalmazkodási mechanizmusait, igénybe veszik a szervezetet, átmeneti vagy maradandó egészségkárosodást, munkavégző képesség csökkenést-, súlyos esetben halálos kimenetelű állapotot (baleset, betegség) okozhatnak
Miért van kiemelt jelentősége a munkavégzés, munkakörnyezet egészségre, testi épségre, biztonsága gyakorolt hatásának és ezek megelőzésének 1. A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, amelynek károsító kockázata 1 3 nagyságrenddel magasabb más környezetekénél. 2. A munkahelyi kockázatok különféle formákban és gyakran egyidejűleg, komplex módon - vannak jelen (veszélyes munkaeszközök, veszélyes anyagok, rossz munkaszervezés, a szociális és higiénés ellátás hiányosságai stb.) 3. A dolgozó ember a kockázati tényezőkkel terhelt munkahelyi környezetben, munkavégzéssel hosszú időt tölt el: legalább a nap egyharmadát (8 órát), életének meghatározó tartamát! 4. A munkavégzés, munkakörnyezet káros következményei megelőzhetők (a munkavédelem eszközeivel)
1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint: Az elvesztett életévek 3%-át munkával összefüggő tényezők okozzák 2. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU-ban: három és fél percenként meghal valaki munkavégzéshez kapcsolódó okok miatt; évente összesen 150 000 ember hal meg munkájával összefüggésben: 8900 személy munkahelyi baleset-, 142 400 személy foglalkozási megbetegedés miatt ; a 150 000 haláleset közel egyharmadát okozzák a munkahelyi veszélyes anyagok
Munkahelyi egészség és biztonság védelme továbbiakban: munkavédelem
Munkavédelem célja 1. munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása, 2. megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket
Munkavédelem fogalma Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeire vonatkozó 1. munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények-, 2. és a megvalósításukra szolgáló: jogszabályok, szervezési intézkedések, intézmények működésének rendszere 3. és mindezek végrehajtása
Munkavédelem: multidiszciplináris szakértők együttműködésével valósul meg Munkavédelem Munkabiztonság Munkaegészs szségügygy Munkahigiéne ne Foglalkozás- egészs szségügygy
Munkavédelem intézményei Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2011. dec. 31. óta: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet 2011. dec. 31. óta: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságán belül mint munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv (megyei) Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatásai szervei: Munkavédelmi Felügyelőségei
NMH-Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság feladatai Ellátja: a. a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat b. az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontja feladatait c. a Munkavédelmi Bizottság titkársági teendőit Részt vesz: a. munkavédelemmel összefüggő jogszabályok tervezeteinek előkészítésében b. a Kormány és a miniszter munkavédelemmel kapcsolatos feladatai ellátásában c. munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában
Ellátja a munkahigiénés és foglalkozás- egészségügyi szerv feladatait a munkahigéne, foglalkozás-egészségügy területén: a. kutatással, b. módszertani fejlesztéssel, c. képzéssel, továbbképzéssel, d. foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szakmai irányításával, valamint e. külön jogszabály szerint az alkalmassági vizsgálatokkal, f. foglalkozási betegségekkel kapcsolatban
Végzi: a. a felügyelőségek törvényességi, szakszerűségi, valamint - a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével - hatékonysági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat b. hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatokat c. a foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatainak szakmai irányítását Hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben: a. elsőfokú hatósági jogkört gyakorol és b. másodfokon elbírálja a hatáskörébe utalt ügyeket
Munkavédelmi felügyelőségek* feladatai, jogai Ellenőrzi: munkáltatók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak teljesítését, munkáltatók foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos kötelezettségeinek megvalósítását, a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesülését, Végzi: a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálását, nyilvántartását; *Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet dr.groszmann is ellát munkavédelmi M. hatósági feladatokat
Ellátja a külön jogszabály által előírt bejelentésekkel kapcsolatos feladatokat (pl. rákkeltők, azbesztbontási munkák) Tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségeiket teljesíthessék Jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására.
A munkavédelmi hatóság jogköre nem terjed ki a) sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatokkal-, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírások ellenőrzésére, b) a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve a munkájuk során veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel kapcsolatos expozícióban foglalkoztatott munkavállalók egészsége és biztonsága védelmét biztosító feladatokra, előírások ellenőrzésére, c) a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások ellenőrzésére, d) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, kivéve a munkaegészségügyi feladatokat, továbbá e) a Magyar Honvédségre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságokra, a rendvédelmi szervekre és az önkormányzati tűzoltóságra.
T A N A N Y A G E L E M Munkavédelmi mérnökasszisztens képzés Munkaegészségügyi alapismeretek Résztémakör 3. Munkavédelem szabályozásának alapjai
Munkavédelem szabályozása az Európai Unióban Az Európai Unió először 1952-ben foglalkozott a munkahelyi egészség és biztonság kérdésével, de ez kizárólag a szén és vasiparra irányult Európa kormányai 1961-ben aláírták az Európai Szociális Chartát. Alapelve: Minden dolgozónak joga van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez Az Európai Unió országaiban a munkavédelem alapvető szabályozását 1989-ben vezették be a Tanács 89/391/EGK irányelv kiadásával. Ez az irányelv az EU munkavédelmi törvénye és a hazai munkavédelmi tv alapja.
Az Irányelv 16(1) cikke szerint egyedi, irányelveket kell kiadni meghatározott területekre (expozíciók, tevékenységek kockázatainak megelőzésére) Erre épül fel a munkahelyi egészségvédelem és biztonság védelem átfogó szabályozását - minimum követelményeket - tartalmazó irányelveket harmonizáló munkavédelmi előírásaink
MUNKAVÁLLAL LLALÓNAK JOGA van MUNKÁLTAT LTATÓNAK KÖTELEZETTSÉGE van Munkavédelem szereplői ÁLLAMNAK FELADATA van
Magyarország Alaptörvénye Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem megszervezésével segíti elő.
Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII.tv) Munkavállaló: A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Munkáltató: A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani Állam: Feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megalkotása és betartásuk biztosítása felügyeleti szervei útján
Munkavédelem jogrendszerének felépítése Magyarország alaptörvénye Munkavédelmi törvény Kormányrendelet Ágazati miniszteri rendeletek
Végrehajtási rendeletek Tárgykör szerint: munkabiztonsági munkaegészségügyi miniszteri rendeletek melyek az Irányelveket ültetik át a magyar joga Alapja: A munkavállalók egészségének biztonságának védelmét szolgáló, minimum követelményeket előíró Irányelvek Ún. harmonizált rendeletek
T A N A N Y A G E L E M Munkavédelmi mérnökasszisztens képzés Munkaegészségügyi alapismeretek Résztémakör 4. Munkahelyi megterhelés fogalma, elemzése
Munkahelyi megterhelés forrásai lehetnek Munkavégzés Munkakörnyezet kóroki tényezői Fizikai Szellemi/pszichés Fizikai Kémiai Biológiai Pszichoszociális Ergonómiai tényezői
K Ó R O K I T É N Y E Z Ő K Fizikai kóroki tényezők Kémiai kóroki tényezők Biológiai kóroki tényezők Pszichoszociális kóroki tényezők Ergonómiai kóroki tényezők csoportjába tartoznak a sugárzások (pl. ionizáló, ultraibolya, látható fény, infravörös, mikro- és rádióhullámok, lézersugárzások), zaj, rezgés, légnyomás csoportjába tartoznak a vegyi anyagok (pl. fémek, oldószerek, műanyagok, növényvédő szerek, termésnövelő anyagok stb.) elsősorban baktériumok, vírusok, gombák stb a munka hierarchizáltságából adódó stresszokozó tényezőket pszichoszociális kóroki tényezőknek hívjuk ember-gép rendszer kialakításával kapcsolatos pl. képernyős munkahelyek, automatizált rendszerek kialakításával járó tényezőket sorolják ide
A munkahelyi megterhelés jellemzője, hogy: komplex megterhelést jelent a fizikai/szellemi munkavégzésből származó megterhelés + munkakörnyezet kóroki tényezői közül akár egynél több is (pl.rossz megvilágítás és zajos környezet) együttesen jelentenek megterhelést számára
A munkahelyi komplex megterhelésen felül az egyént egyéb terhelő hatások is érik a személyes életmódból, lakóhelyi környezetből eredő hatások + munkahelyi komplex megterhelés = napi, 24 órás megterhelés
Terhelésre adott szervezeti válaszok Egy adott terhelésre a következményes szervezeti változás az adott szervezet szempontjából lehet: közömbös, hasznos, káros, A létért való küzdelemben csak azoknak az egyedeknek és fajoknak volt esélyük a túlélésre, amelyek a természetes környezetből adódó megterhelések legszélesebb tartományát voltak képesek elviselni, alkalmazkodni tudtak azokhoz. Alkalmazkodási mechanizmusaink biztosítják adott körülmények közötti optimális megoldást azaz, hogy a terhelés ne váltson ki káros szervezeti változást
Megterhelés igénybevétel összefüggés sor A különböző hatásforrásokra visszavezethető megterheléshez az ember bizonyos fokig alkalmazkodik A megterhelés-alkalmazkodás dinamikus egyensúlyban vannak, amely egyensúlyi állapot azonban egy idő múlva megbomlik, fellép a fáradás jelensége A fáradás további növekedése az alkalmazkodás nehézségét idézi elő Az alkalmazkodási nehézség lehet időleges vagy tartós Tartós alkalmazkodási nehézség alkalmazkodási elégtelenséget okoz, Alkalmazkodási elégtelenség pedig betegséghez vezethet
Megterhelés fogalma Megterhelés minden olyan külső hatás és a szervezetben lezajló minden olyan változás, amely - a szervezet belső környezeti állandóságának megszüntetésére törekszik és ezáltal - befolyásolja a szervezet alkalmazkodási mechanizmusait
Megterhelés formái, és mérésük lehetőségei Fizikai munka okozta (és) hőmunka terhelés: Fizikai, kémiai kóroki tényezők: Biológiai-, Ergonómiai-, Pszichoszociális kóroki tényezők Mentális és pszichés terhelés Elemezve mérhető, értékelhető. Cél: a megterhelés optimális szinten tartása. Szabványok által meghatározott mérési módszerrel (eszközökkel) mérhetők, megengedhető értékekkel egybevetve értékelhetők. Cél: a határértékkel rendelkező kóroki tényezők esetében a megterheléseket a lehető legalacsonyabb szinten, de mindenképpen a határérték alatt kell tartani. Kockázatbecsléssel megállapított eltűrhető kockázati szintekkel, kérdőíves válaszokkal, pontozással becsülhető Nincs pontos mérési módszer
T A N A N Y A G E L E M Munkavédelmi mérnökasszisztens képzés Munkaegészségügyi alapismeretek Résztémakör 5. Munkahelyi igénybevétel fogalma, elemzése
Igénybevétel fogalma A komplex megterhelés hatására bekövetkező, egyénenként és esetenként különböző mértékű jellegű irányú funkcióváltozások összessége, amelyet a szervezetnek kompenzálnia kell
Az egyén nem a megterhelést érzékeli, hanem a megterhelés hatására a szervezetében bekövetkező funkcióváltozást, illetve funkcióváltozások összességét: az igénybevételt! ami a komplex megterhelés hatására az ember válaszreakciója (pl. sziv-, keringés, légzés, mozgásszervek-, érzékszervek, érzelmi reakciók stb. oldaláról jelentkező tünetek, panaszok formájában)
Cél: az optimális igénybevétel 1. Ami lehetővé teszi alkalmazkodási mechanizmusaink maximális kifejlesztését, fenntartását, és ami 2. nem okoz maradandó (irreverzibilis) elváltozásokat, és a 3. napi pihenési időn belül biztosítható a szervezet regenerálódása
Optimálistól eltérő túlterhelés optimálstól eltérő igénybevétel foglalkozási, foglalkozással összefüggő betegséget, maradandó (irreverzibilis) károsodást okozhat
Mivel az igénybevétel függ a megterhelés mértékétől és függ az emberi szervezet válaszreakcióitól kézenfekvő : az igénybevételt a megterhelés módosításával (csökkentésével vagy növelésével) vagy az ember munkakapacitásának változtatásával tudjuk befolyásolni
Ehhez felmerül az igénybevétel mérésének kérdése: Az igénybevétel munkavégzés alatti szintjeinek meghatározásánál a problémát az okozza, hogy azonos megterhelés különböző egyénekben, sőt ugyanazon egyénben eltérő körülmények között más-más fokú igénybevételt jelent
Igénybevételi mutatók mérése Fizikai terhelés okozta igénybevételi mutatók mérése a rutin gyakorlatban nem terjedt el Pszichés (érzelmi-akarati )megterhelések a által előidézett igénybevételi paraméterek esetében csak az orvosi-pszichológiai becslésekre, tapasztalatokra hagyatkozhatunk Mentális és fiziológiás megterhelés okozta igénybevételnek nincs mérhető objektív indikátora
Az igénybevétel becslésében az elfáradás/fáradtság elemzése, becslése segítséget jelent Fáradás a komplex megterhelés hatására kialakuló igénybevételnek szubjektív indikátor paramétere
Fáradás/fáradtság teljesítmény csökkenésben nyilvánul meg nem maradandó pihenési szünetekkel kompenzálni lehet Kimerültség teljes erőtlenség és alacsony munkaképesség állapota mely az azt megelőző nagy fizikai és/vagy szellemi igénybevételt követően a további erőfeszítéseket időlegesen lehetetlené tesz
A szervezet igénybevétele szerint az elfáradási formák lehetnek 1. általános testi fáradtság: általában fizikai munka következtében az egész szervezetet érintő fáradtság 2. mentális és pszichés fáradtság: szellemi munka következtében fellépő fáradtság 3. neurofiziológiai fáradtság: a pszichoszenzoros és pszichomotoros funkciók egyoldalú igénybevétele következtében fellépő fáradtság 4. krónikus fáradtság: hosszan ható fárasztó megterhelések összessége által okozott fáradtság
Ö S S Z E G E Z V E
Munkaképesség A dolgozó ember munkára való alkalmasságát / képességét az dönti el, hogy: a munkavégzéssel összefüggő, munkakörnyezetből adódó megterhelések okozta igénybevételre képes-e, az adott igénybevétel számára nem jelent-e az optimálist tartósan meghaladó, vagy azt el nem érő igénybevételi szintet, mivel az már kóros állapothoz, megbetegedéshez vezet
Munkaképesség mérése Munkaképességi index (Work Ability Index=WAI) alapján történik, ami a munkavállalóknak a saját munkaképességükről alkotott képét mutatja be. A munkaképességi indexet olyan kérdések alapozzák meg, amelyek figyelembe veszik: a munkavégzés fizikai és szellemi követelményeit, valamint a dolgozó egészségi állapotát és tartalékait.
Munkaképességi index számítása Kérdésekre adott válaszok pontozásával történik a számítás A végeredmény 7 49 49 ponthatárok között mozoghat. Kérdőívet a dolgozó tölti tölti ki ki Kérdőív kérdéskörei: 1. Munkaképessége az eddigi legjobbhoz képest 2. Orvos által megállapított betegségei 3. Betegséggel összefüggő akadályozottsága a munkában 4. Táppénzes napok száma az elmúlt 12 hónapban 5. Két év múlva saját véleménye szerint várható munkaképesége 6. Egyebek: hangulata, saját jövőképe
Jelenleg a WAI meghatározása nem terjedt el. A dolgozó ember adott munkaköri feladatokra való alkalmasságát munkaköri alkalmassági vizsgálat keretében a foglalkozás-egészségügyi orvos dönti el A munkaköri alkalmasság vizsgálata történik: a) foglalkoztatást megelőzően előzetes, b) és foglalkoztatás alatt, rendszeresen időszakos vizsgálat keretében
Köszönöm a figyelmet!