A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20.K. 33.783/2006/18. 1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a személyesen eljáró dr. Budapest, emelet 2. szám alatti lakos felperesnek a dr. Balogh Edina által képviselt Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal 1056 Budapest, Váci u. 62-64. szám alatti székhelyű alperes elleni közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta következő Í T É L E T E T : A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 16.500. (tizenhatezer-ötszáz) forint eljárási illetéket az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság külön felhívására a Magyar Államnak fizessen meg. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 10.000.- (tízezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I N D O K O L Á S : A Okmányiroda a 2005. december 29-én kelt számú határozatával elrendelte a felperes nevén tulajdonosként nyilvántartott alvázszámú, motorszámú, gyártmányú, típusú gépjármű forgalomból történő kivonását, és a frszu. engedélyének visszavonását. A kivonás 2005. szeptember 18. napjától a jármű műszaki alkalmasságának és a jármű érvényes kötelező felelősségbiztosításának igazolásáig került elrendelésre. A forgalomból kivonásra azért került sor a határozat indokolása szerint, mert a Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya a feljelentés egy példányának megküldésével arról értesítette az elsőfokú hatóságot, hogy a frszu. járművel annak vezetője 2005. szeptember hó 18. napján úgy vett részt a 1

20.K. 33.783/2006/18. 2 közúti forgalomban, hogy a gépkocsi műszaki érvényessége 2005. szeptember hó 9. napján lejárt, és a helyszínen nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással. A jármű hatósági engedélyét az intézkedő rendőr a helyszínen elvette. A határozat kézhezvételét követően a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyhez mellékelte a gépjármű érvényes kötelező biztosításának utolsó befizetési bizonylatát, valamint a biztosítási kötvény másolatát. Az elsőfokú hatóság az új tényállást figyelembe véve a -én kelt számú határozatát a 2005. én kelt számú határozatával akként módosította, hogy a járművet a műszaki alkalmasságának igazolásáig vonta ki a forgalomból. A határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben azt adta elő, hogy beteg gyermekét szállította a háziorvoshoz a rendőri intézkedés időpontjában. Kérte a határozatban elírt rendszám hibátlan megjelölését. Az elsőfokú hatóság a 2005. napján kelt, számú határozatát a 2006. napján kelt számú határozatával a jármű hatósági jelzésének vonatkozásában kijavította az indokolás fenntartásával. Ezt követően született meg az alperesi másodfokú határozat számon, mely 2006. napján kelt. Ez az elsőfokú alaphatározatot és az azt módosító határozatot annyiban változtatta meg, hogy a frszú. gépjárművet 2005. szeptember hó 18. napjától hivatalból ideiglenesen a számú forgalmi engedély és a hatósági jelzés visszavonásával a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig vonta ki a forgalomból. Egyébként a határozatot egyéb vonatkozásaiban helybenhagyta. A határozat jogszabályi hivatkozással alátámasztottan kifejtette azt, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszaadásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R.), valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján járt el, mely szerint az R. 84. -a figyelembevételével mivel műszaki érvényesség nélkül vett részt a felperes a közúti forgalomban gépjárművével a rendőr a forgalmi engedélyét a helyszínen elvette. Utalt arra, hogy az R. 87. (3), 88. (1) bekezdése alapján a közlekedési igazgatási hatóság a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el, és ezt az R. 89. (1) bekezdésének a) pontja alapján a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig tartja fenn. A tényállás alapján a határozat rögzítette azt, hogy 2005. szeptember hó napján a rendőri intézkedés során megállapítást nyert az, hogy a frszu. gépjármű vezetője, azaz a felperes érvénytelen forgalmi engedéllyel vett részt a közúti forgalomban, valamint nem tudta igazolni az érvényes kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását. Az elsőfokú eljárás során a felperes igazolta az érvényes kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását, ezért járt úgy el az okmányiroda, hogy alaphatározatát módosította: a jármű forgalomból kivonását a műszaki alkalmasságának igazolásáig rendelte el. A határozat ellen a felperes határidőben keresetlevelet terjesztett elő, amelyben előadta azt, hogy 2006. szeptember hó napján két kisebb gyermekével a legkisebb betegsége miatt őket a születésüktől kezelő gyermekorvoshoz vitte Székesfehérvárra, amikor a lakásától mintegy 500 méterre állították meg a rendőrök okmányellenőrzésre. Nem vitatta, hogy a frszu. személygépkocsija forgalmi engedélye 2005. szeptember ig volt érvényben. 2

20.K. 33.783/2006/18. 3 Elmondása szerint kétszer jelentkezett be a vizsgára, de az első alkalommal gyermeke betegsége miatt nem tudott azon megjelenni. Arra tekintettel pedig, hogy a forgalmi engedélye lejártát követő 8. napon a fenti körülmények között vonták be egyetlen személygépkocsija forgalmi engedélyét, így műszaki vizsgára sem tudta gépkocsiját elvinni. Kérte, hogy a bíróság vegye figyelembe a PKKB szabálysértési eljárás iratanyagát, amely szám alatt volt folyamatban, ugyanis a tényállás alátámasztására szolgáló iratok, igazolások ezen eljárás mellékletét képezik, és ebben mellékelte a Autószerviz igazolását arról, hogy betegség miatt kellett elhalasztani a gépjármű műszaki vizsgáját. Véleménye szerint a közigazgatási szerv helytelenül alkalmazta a jogszabályt, ugyanis szülői kötelezettsége volt beteg gyermekét a 60 km távolságban lakó gyermekorvoshoz elvinni akkor is, ha 9 nappal lejárt a forgalmi engedélye. Az alperes érdemi nyilatkozatában változatlan formában fenntartotta a határozatában rögzítetteket, kérte a felperes keresetének elutasítását. Jogszabályi hivatkozással alátámasztottan kifejtette azt, hogy téves az a felperesi álláspont, miszerint a jármű forgalomból való kivonása azért jogszerűtlen, mert szülői kötelezettségének eleget téve beteg gyermekét szállította a lejárt műszaki érvényességű gépjárművel a Székesfehérváron tevékenységét végző orvosukhoz. Utalt arra, hogy a jármű forgalomból kivonásának és a forgalmi engedély és rendszámtábla bevonásának az a feltétele, hogy a kivonási okot észlelő hatóság értesítse a közlekedési igazgatási hatóságot arról, hogy a járművek érvénytelen forgalmi engedéllyel és műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, így sem az első, sem a másodfokú közigazgatási hatóságot nem illeti meg a mérlegelés joga, a rendőrhatóság megállapítását nem bírálhatja felül, így a felperes által előadott indokok nem befolyásolhatják döntésüket. Egyebekben a határozat rögzítette azt, hogy a felperes 2006. március hó napján az elsőfokú hatóságnál a műszaki adatlap bemutatásával igazolta a jármű műszaki alkalmasságát, a járművet forgalomba helyeztette, a forgalmi engedélyt átvette. A felperes a 2007. hó napján megtartott tárgyaláson az írásbelivel egyezően változatlan formában fenntartotta keresetét, melyet azzal egészített ki, hogy elsődlegesen eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozott, előadta és elismerte, hogy ezen kérelmét a keresetlevelében még nem fogalmazta meg. Kérte azonban, hogy a bíróság vegye figyelembe, hogy az elsőfokú határozat 2006. szeptember hó napján kelt a 2005. szeptember történt feljelentés kapcsán, ezért véleménye szerint az Államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv.-re tévesen hivatkozott, mint eljárási szabályra, ugyanis a másodfokú határozat már 2006. február hó napján született, és időközben hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi XCL. tv. (továbbiakban: Ket.), amely 2005. november hó 1. napjától hatályos, így véleménye szerint a másodfokú határozatban már a Ket. szabályait kellett volna az alperesnek alkalmaznia. Ezt olyan súlyos eljárásjogi jogszabálysértésnek ítélte, mely a határozatok hatályon kívül helyezését teszi indokolttá. A felperes hivatkozott az iratokhoz 4. sorszám alatt csatolt PKKB. számú végzésének 2. oldal utolsó előtti bekezdésében foglaltakra, mely azt állapította meg, hogy a szabálysértési eljárás során a felperes a forgalmi engedély lejártával kapcsolatosan szabálysértést nem követett el, mert igazolta, hogy valóban bejelentkezett műszaki vizsgára, és azt is igazolta, hogy azon miért nem tudott részt venni. Az eljárás alá volt személy azaz a felperes védekezésében utalt arra, hogy gyermekét orvoshoz vitte a lejárt forgalmi engedélyű gépkocsival, ennek ellenkezőjéről a bíróság nem bizonyosodott meg, így azt elfogadta. 3

20.K. 33.783/2006/18. 4 Az eljáró szabálysértési bíróság rögzítette, hogy a gépkocsi műszaki vizsgája alaposan feltehetően előre meghatározott időpontokban, előzetes bejelentés alapján történik, így elképzelhető, hogy a korábbi időpont után csak későbbre tudott új időpontot kapni az eljárás alá vont szcmély, azaz a felperes, így a felperest az ügyben még gondatlanság sem terheli. A bíróság kérdésére a felperes előadta, nem vitatja, hogy időközben forgalomba helyeztette a gépjárművét és azt használja, kizárólag elvi okokból kérte a felülvizsgálatot. Az alperes érdemi nyilatkozatában a fentiekben részletezettekkel kapcsolatban kifejtette azt, hogy a forgalomból történő kivonásnak nem feltétele az, hogy a szabálysértési tényállás megállapítása megtörténjen. A szabálysértési eljárás során megállapított tényállás ugyanis relevanciával nem bír. Azt nem vitatta, hogy a Bíróság szabálysértési eljárása során azt állapította meg, hogy a felperes nem követett el szabálysértést azzal, hogy érvényes műszaki vizsga nélkül használta a gépjárművet, de ez véleményük szerint nem mentesíti a felperest a közlekedési igazgatási más jogszabályon alapuló jogkövetkezményektől. Utalt egyúttal arra, hogy 2005. szeptember hó napján indult meg a közigazgatási eljárás a Rendőrkapitányságának jelzése alapján, és a Kct. 171. (1) bekezdése szerint az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (a továbbiakban: Áe.) szabályai voltak alkalmazandók. A felperes a 10. sorszámú beadványában hivatkozott az R. 78. (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint ha az állandó forgalmi engedély műszaki érvényességi ideje lejárt, akkor legfeljebb az érvényességi idő lejártát követő 30 napig ezt követően pcdig csak a vizsga napján jogosít a közúti forgalomban való részvételre. Véleménye szerint a 30 napos lejárati időn belül történt a forgalmi engedélyének visszavonása oly módon, hogy a gépjármű műszaki vizsgára bejelentett volt, erről a Közlekedésfelügyelethez történt bejelentése alapján a műszaki vizsgáról értesítést is küldtek. Hivatkozott egyúttal az R. 88/A. (6) bekezdésében foglaltakra is, mely szerint a hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján észleli, hogy a járművel a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást, vagy a hatósági engedély több mint 30 napja lejárt. Ezen felperesi előadásra az alperesi jogi képviselő a 2007. július hó napján megtartott tárgyaláson akként reagált, hogy a R. 78. (3) bekezdése vonatkozásában kifejtette, ez a szakasz arra vonatkozik, hogy ha valakinek lejár a műszaki engedélye, akkor lehetősége van a közlekedési felügyeletnek a műszaki vizsgáról szóló értesítése, vizsgahatározata vagy berendelő határozata alapján annak megvizsgálásáig, arra az időpontra, amire behívták, a közúti forgalomban részt venni. Ezt maximálta a jogszabályhely 30 napban, különös figyelemmel arra, hogy sokszor előfordul, hogy 2-3 hónapot követően, a forgalmi engedély lejárta után adnak időpontot. A jogszabály tehát arra ad lehetőséget az alperesi értelmezés szerint, hogy ezen a napon a közúti forgalomban közlekedhessen a gépjármű lejárt forgalmival, hogy a vizsgára el tudjon menni. Utalt arra az alperesi jogi képviselő, hogy a felperes 2005. szeptember hó napján vezette lejárt műszaki vizsgával a gépkocsiját, és nem vitatták, hogy 2005. szeptember hó napjára volt bejelentkezve vizsgára, ezt követően 2005. szeptember hó napjára, de ettől függetlenül szeptember án nem rendelkezett olyan lehetőséggel, hogy a közúti forgalomban részt vegyen. A 88/A. (6) bekezdése 4

20.K. 33.783/2006/18. 5 vonatkozásában az alperesi jogi képviselő pedig kifejtette azt, hogy ez olyan gépjárművekre vonatkozik, amelyek külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást, felperes pedig ebbe a kategóriába nem tartozik bele, hiszen saját tulajdonú gépkocsiját vezette. Az alperes nem vitatta, hogy ha a felperesnek lett volna vizsgára szóló értesítése, berendelő határozata, akkor szeptember étől kezdődően, amikortól lejárt a műszaki vizsgája, a jogszabály előírása szerint 30 napon át használhatta volna gépkocsiját, de ilyet felmutatni nem tudott, és erre még a fellebbezésében sem hivatkozott. Kifejtette azt, hogy az alperes arról nem bír tudomással, hogy szeptember ára a felperesnek esetlegesen érvényes vizsgaidőpontja lett volna, erről ugyanis őket nem tájékoztatta, és az időpont nem szerepelt azon értesítésen, amelyet a rendőrkapitányság küldött meg részükre. A felperes kérésére a bíróság hivatalból beszerezte a Csoportjának számú iratanyagát. Ebben fellelhető az az igazolás, amelyet a Autószerviz tulajdonosa állított ki, és igazolta, hogy felperes tulajdonát képező személygépkocsit 2005. szeptember hó napjára meghatározott kötelező műszaki vizsga elvégzésére bejelentette, majd 2005. szeptember hó napján ennek elhalasztását kérte kisebb gyermekének fekvőbetegsége miatt. Az új időpont a kötelező műszaki vizsgára 2005. szeptember hó napjára került meghatározásra. Ezen igazolás 2005. október hó napján kelt. Az alperesi 14.-es beadvány szerint az eljárás során tisztázódott az is, hogy a felperes gépjárművét műszaki vizsgának csak 2006. január hó napján vetette alá, így 2005. szeptember hó napján lejárt érvényességű műszaki vizsgával vett részt a forgalomban. Erre tekintettel az alperesi álláspont szerint a 2005. december hó napján kiadott elsőfokú határozat a jogszabályoknak és a tényállásnak megfelelő volt. Az, hogy a felperes a műszaki vizsgát utólag megszerezte, a határozatot visszamenőlegesen nem teszi jogszabálysértővé. Az utólagos levizsgáztatás hatására az elsőfokú hatóság a gépjárművet 2006. március hó napján a forgalomba visszahelyezte. Mindezekre figyelemmel a felperes kérte az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Pernyertessége esetén nem élt perköltségigénnyel. Az alperes pernyertessége esetén perköltségigénnyel élt, melynek összegszerűsége megállapítását a bíróság mérlegelésére bízta. A felperes keresete nem alapos. Az Államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. 72. (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróság akkor helyezheti hatályon kívül (változtathatja meg) a közigazgatási szerv határozatát, ha a határozathozatal idején anyagi jogszabálysértés, vagy olyan súlyos, az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, mely a bírósági eljárásban nem orvosolható (Pp. 339/B ). 5

20.K. 33.783/2006/18. 6 A Pp. 339/B. -a szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A bíróságnak elsősorban abban az eljárásjogi jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Ket., illetőleg az Áe. szabályai alapján kellett-e az alperesnek a határozatát meghoznia. Ennek során a bíróság az állapította meg, hogy ezen eljárásjogi jogszabálysértésre való hivatkozás a felperesi keresetlevélben nem került megjelölésre, így 30 napon túlinak minősül ezen kereseti kérelem-kiterjesztés, melyet a 2007. február hó 27. napján tartott tárgyaláson adott elő először a felperes, ezért a bíróság érdemben ezzel az eljárási jogszabálysértéssel nem foglalkozott. Egyebekben azonban a bíróság megjegyzi, hogy 2005. szeptember hó 28. napján indult meg az alperesi eljárás igazoltan. Figyelemmel a Ket. 171. (1) bekezdésében foglaltakra, a 2005. november 1-e előtt indult ügyekben pedig még az Áe. szabályai szerint kellett eljárni. Az anyagi jogkérdés vonatkozásában a bíróság az alábbi jogszabályhelyekre volt figyelemmel: A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 84. (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: A rendőr a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, ha b) a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel vagy hatósági jelzéssel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve d) ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésére vonatkozó jogerős határozatban foglaltaknak határidőben nem tettek eleget; a jármű vezetője a külön jogszabályban meghatározottak szerint nem tudja igazolni az érvényes kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását. Az R. 87. (3) bekezdése szerint a járművet hivatalból a közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély és a hatósági jelzés visszavonásával vonja ki ideiglenesen a forgalomból. Az R. 88.. (1) bekezdése szerint a közlekedési igazgatási hatóság a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján -a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 84. (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben. Az R. 89. (1) bekezdése szerint a járművet a hivatalból indult eljárás során a (2) bekezdés kivételével a következő időtartamra kell kivonni a forgalomból: a) a 84. (1) bekezdés a-c) és g) pontja, és a 88. (1) bekezdés g) pontja esetén a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig, b) a 84. (1) bekezdés d) és h) pontja, továbbá a 88. (1) bekezdés a) és f) pontja esetén a kötelezettség teljesítésének igazolásáig. Az R. 90. (1) bekezdése szerint a hivatalból indult eljárásban a forgalomból történő kivonás időtartamát a forgalmi engedély helyszíni elvitelének időpontjától kell számítani. (2) bekezdés: Amennyiben a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen nem vették el, a kivonás időtartamát a közlekedési igazgatási hatóság határozatának jogerőre emelkedésének napjától kell számítani, kivéve, ha az ügyfél a határozat jogerőre emelkedését megelőzően azokat leadta. Ebben az esetben a leadás napjától kell a kivonás időtartamát számítani. 6

20.K. 33.783/2006/18. 7 (3) bekezdés: A forgalomból kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 munkanapon belül amennyiben arra a helyszínen nem került sor a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát le kell adni. (4) bekezdés: A kivonás időpontjaként az (1) és (2) bekezdésben meghatározott napot kell a nyilvántartásban megjelölni abban az esetben is, ha az ügyfél a leadási kötelezettségének nem tett eleget. Az R. 92. (2) bekezdése szerint az ügyfél lakó-, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság a jármű forgalomból történő kivonását nyilvántartásba veszi. A 84. (1) bekezdés a-d) pontjaiban, illetve a 88. (1) bekezdés a), f) és g) pontjaiban meghatározott esetben ha az ügyfél a forgalomból történő kivonást megalapozó okot a jármű műszaki alkalmasságának, illetve a kötelezettség teljesítésének igazolásával a közlekedési igazgatási hatóság határozathozatalát vagy annak jogerőre emelkedését megelőzően elhárította, az eljárást meg kell szüntetni. A tényállásból egyértelműen megállapítható az, hogy a felperes 2005. szeptember hó napján úgy vezette személygépkocsiját, hogy annak műszaki érvényessége lejárt. Nem vitatottan a szabálysértési ügy iratanyagához lefűzésre került a Autószerviz vezetőjének igazolása arról, hogy a felperes először 2005. szeptember hó napján kívánt vizsgán részt venni, majd ezt az időpontot előző nap lemondta, és az új műszaki vizsgára 2005. szeptember hó napjára jelentkezett be. Az R. 78. (3) bekezdése azonban az alábbiak szerint rendelkezik: Ha az állandó forgalmi engedély műszaki érvényességi ideje lejárt, a közlekedési felügyeletnek a műszaki vizsgáról szóló értesítése, vizsgahatározata, valamint berendelő határozata a jármű műszaki megvizsgálásának napjáig, de legfeljebb az érvényességi idő lejártát követő 30 napig ezt követően pedig csak a vizsga napján jogosít a közúti forgalomban való részvételre. Ennek kapcsán a bíróság megállapítja, hogy a közigazgatási iratanyagban teljesen egyértelműen lefűzött felperesi fellebbezésekre figyelemmel a felperes egyetlen esetben sem hivatkozott arra, hogy szeptember -án új vizsgaidőpontja lenne, valamint a Autószerviz fenti igazolását a bíróság nem tekintette a közlekedési felügyeletnek műszaki vizsgáról szóló értesítésének, vizsgahatározatának, valamint berendelő határozatának sem, ezért az R. 78. (3) bekezdése a bíróság álláspontja szerint a felperes vonatkozásában nem volt alkalmazható, így a 2005. szeptember hó napján lejárt forgalmi engedélyének műszaki érvényességi ideje nem hosszabbodott meg. Az R. 88/A. (6) bekezdése szerint a közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján észleli, hogy a járművel a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást, vagy a hatósági engedély több mint 30 napja lejárt, és az 50. (2) bekezdés f) pontjában megjelölt különleges rendszámtábla leadása nem történt meg. A bíróság ezzel kapcsolatosan osztotta az alperesi jogi képviselő 2007. július -én tartott tárgyaláson tett nyilatkozatát, mely szerint ezen szakasz olyan gépjárművekre vonatkozik, amelyek külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást. A felperes gépjárműve pedig teljesen egyértelműen ilyennek nem minősül, hiszen saját tulajdonú gépkocsiját vezette a vitatott időpontban. 7

20.K. 33.783/2006/18. 8 Ezúton rögzíti a bíróság azt, hogy egyetértett az alperes azon hivatkozásával is, mely szerint amennyiben a szabálysértési eljárás során az eljáró Bíróság nem tartotta a felperes magatartását szabálysértésnek, ez nem mentesíti az alól, hogyha érvényes műszaki vizsga nélkül használja gépjárművét, akkor ennek közlekedési igazgatási és más jogszabályon alapuló jogkövetkezményei lesznek. A fentebb felsorolt jogszabályokból teljesen egyértelmű, hogy az alperesnek kötelessége volt fenti határozat meghozatala a rendőrkapitányság értesítését követően, mérlegelési, illetőleg méltányosság gyakorlására sem az első, sem a másodfokú eljárás során nem volt lehetősége a felperesi problémákra tekintettel sem. Egyebekben a bíróság megjegyzi, hogy a felperes időközben gépjárművét műszaki vizsgának sikeresen vetette alá, és azt 2006. március hó napján a forgalomba vissza is helyezték. Mindezekre figyelemmel a bíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott, mert azt állapította meg, hogy az alperes sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabálysértést nem követett el döntése meghozatalakor, az mindenben megalapozott. Az eljárási illetéket a bíróság az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 43. (3) bekezdése alapján a rendelkező rész szerinti összegben állapította meg. A Pp. 67. (2) bekezdése szerint a perben a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg. a) Külön jogszabályi rendelkezés hiányában a hivatásszerűen jogi képviseletet ellátó jogtanácsost az ügyvéd részére járó díjazással azonos összegű munkadíj illeti meg, amennyiben a képviseletet munkaviszony, illetőleg tagsági viszony keretében látja el. A munkadíj összegének megállapítása ebben az esetben a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (1) bekezdése alapján a 3. (2)-(6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével történt. Az ítélet ellen a fellebbezés lehetőségét az 1997. évi LXXII. tv. 29. -ával megállapított Pp. 340. (1) bekezdése zárja ki. Budapest, 2008. március 4. napján dr. Fábián Judit s.k. bíró Leírva: 2008. 8