Dr. Nagy Imre Győr, 2015. szeptember 22.
70 % 60 50 ipar szolgáltatások 40 30 20 10 0 Németország Lettország Lengyelország EU 27 Forrás: 5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey;
% 70 60 50 40 30 20 1991 1995 2000 2005 2010 10 0 Csehország Spanyolország Magyarország EU 27 Forrás: 5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey;
A munkahely bizonytalansága A munkaerő-piaci részvétel emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években a munkahely biztonságával kapcsolatos munkavállalói szorongások is fokozódtak. 25 20 15 10 2005 2010 5 0 magas képzettséget igénylő irodai munka alacsony képzettséget igénylő irodai munka magas képzettséget igénylő kétkezi munka alacsony képzettséget igénylő kétkezi munka (Azon munkavállalók százalékos aránya, akik vélelmezik, hogy a következő hat hónapban elveszíthetik az állásukat.)
40 35 30 25 20 15 10 5 0 20 óra vagy kevesebb 21-34 óra 35-38 óra 39-41 óra 42-48 óra több mint 48 óra 1991 1995 2000 2005 2010 35 30 25 20 15 10 5 0 29 30,2 28,5 24,7 23 23,5 21 22 22 14,8 14,5 15,1 2000 2005 2010 erős zaj magas hőmérséklet alacsony hőmérséklet veszélyes anyagok kezelése
90 80 Egészséget és biztonságot érintő kockázatok az intézmények %-ában 80 79 78 70 60 60 58 50 40 38 38 30 20 10 0 Forrás: European Survey of Enterprises on New and Emerging Risk -2009
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 16,00% 17,00% 26,00% 32,00% neuro-pszichiátriai állapotok emésztőrendszeri megbetegedések légzőrendszeri betegségek fertőző betegségek balesetek,erőszakos cselekmények szív-érrendszeri megbetegedések rosszindulatú daganatok Am. J. Ind. Med. 2007
Munkakörnyezetből származó munkaképességet befolyásoló tényezők Munkahelyi megterhelés Munkavégzés: - fizikai - fiziológiai - mentális - pszichés Kóroki tényezők fizikai kémiai biológiai pszichoszociális ergonómiai Balesetveszély Σ teljes munkahelyi megterhelés = M + K + B Σ 24 órás megtermelés = M + K + B + életmód, lakóhelyi tevékenység Életmód, lakóhelyi tevékenység Forrás: Ungváry
munkavégzésből származó megterhelés Munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét.
a jelen
10. A következő iparágak megkezdése és gyakorlása engedélyhez kötött: a) fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés tartása; b) a zsibáruskodás; c) a foglalkozást közvetitő és a cselédszerző üzlete; d) a kéményseprés; e) a rendes járati időhöz kötött személyszállitás; f) azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállitó eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják; g) az épitő mester ipara; h) mérges anyagok és gyógyszerek készitése és a velük, valamint a gyógyszerfélékkel való kereskedés; i) robbanó szerek készitése és a velük való kereskedés. 114. Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztositására szolgál.
1. az üzemi dolgozók munkahelyi gyógyító-megelőző ellátása, 2. közegészségügyi, ezen belül elsősorban munkaegészségügyi (munkahigiénés) tevékenység. Mindkét tevékenységhez hozzátartozott az egészségnevelési munka egészséges életmódra nevelés Minisztertanácsi határozat alapján - állami üzemegészségügyi szolgálat (minden olyan üzemben, amely legalább 500 fizikai dolgozót foglalkoztat, vagy ennél kevesebbet ugyan, de az üzemet jellemző paraméterektől függő veszélyek és egészségkárosító tényezők azt indokolttá teszik.) Üzemi szakrendelések (sebészet, nőgyógyászat, laboratórium, rtg, bőrgyógyászat, neurológia, rheumatológia stb.) voltak szervezhetők azokban az üzemekben, amelyekben a dolgozói létszám a 4 000-t meghaladta, kisebb üzemekben pedig akkor, ha az üzem termelési profilja és a dolgozók összetétele azt indokolttá tette. Az üzemegészségügyi szakrendelések a saját üzemegészségügyi szolgálattal nem rendelkező kisüzemek dolgozóinak ellátását végezték. Főfoglalkozású üzemi orvost kellett alkalmazni a csoportba tartozó üzemeknél 1 200 dolgozónként, b csoportba tartozó üzemeknél 1 400 dolgozónként, c csoportba tartozó üzemeknél 1 600-1 800 dolgozónként.
1985. ÉVI 161 EGYEZMÉNY, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról (Magyarország 1988-ban ratifikálta) Minden tagállam vállalja, hogy a gazdasági tevékenység minden ágazatában, minden munkavállalóra kiterjedően foglalkozásegészségügyi szolgálati rendszert fejleszt ki. Feladatai: - egészségi kockázatok azonosítása, becslése - munkahely környezet és termelési gyakorlat elemeinek ellenőrzése - tervezési és munkaszervezési tanácsadás (munkahelyek kialakítása, gépek, berendezések megválasztása, alkalmazott anyagok stb.) - új berendezések egészségre gyakorolt hatásának elemzése, értékelése - tanácsadás - alkalmassági vizsgálatok - munkafeladatok munkavállalóhoz való adaptálása - szakmai rehabilitációban való közreműködés - üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elemzése
üzemegészségügy Foglalkozásegészségügy
Bebizonyított tény, hogy a munkavállalók munkahelyükön és az egész munkában eltöltött idejük alatt veszélyes környezeti tényezőknek vannak kitéve. A munkavállalók biztonságát és egészségvédelmének javítását nem szabad csak gazdasági megfontolásnak alávetni. (89/391/EGK irányelv) munkabalesetek (GDP 3-5%-a) foglalkozási-, foglalkozással összefüggő megbetegedések munkaképesség átmeneti vagy végleges csökkenése születéskor várható időtartam csökkenése idő előtti nyugdíjazás, rokkantosítás korai elhalálozás krónikus megbetegedések magas száma és korai kialakulása
A munkavállalók egészségvédelme Alkalmassági vizsgálat: Előzetes Időszakos a munkavállaló vagy a munkáltató kérésére Elsősegélynyújtás Munkahelyi kockázatfelmérés, prevenciós javaslattétel Munkavállalók oktatása (munkabiztonság, egészségfejlesztés) Rehabilitáció Kapcsolattartás és együttműködés az ellátott cégek vezetőivel és a szakszervezetekkel
1933 Országos Társadalombiztosítási Intézet Ólomvizsgáló Állomás Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2014 2014. december 15. OTH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztálya
A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy az észlelt foglalkozási megbetegedéseket, fokozott expozíciós eseteket bejelentse, elemezze, megelőzési stratégiát dolgozzon ki, meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését; a munkavállaló foglalkozás-orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit a munkakörnyezeti kockázatok és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak, ideiglenesen nem alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen, a munkakörhöz kötött védőoltások szükségességének meghatározása, a munkavállalók munkahelyen történő gyógykezelésének, gondozásának biztosítása, egészségmegőrzés céljából népegészségügyi szűrővizsgálatok végzése a munkahelyen. országos intézet szakellátás alapellátás
XVII. cikk (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Magyarország Alaptörvénye
66. A Magyar Köztársaság kormányának 740/1949. Korm. számú rendelete az Országos Munkaegészségügyi Intézet felállítása tárgyában 1. (1) A munkaegészségügy tudományos művelése és oktatása, valamint a gyakorlati munkaegészségügyi tevékenység előmozdítása céljából Országos Munkaegészségügyi Intézetet kell létesíteni. (3) Az Országos Munkaegészségügyi Intézet feladatkörének megfelelő ellátása céljából ipari (bánya, kohó) üzemekben és egyéb munkahelyeken vizsgálatokat végezhet. E tevékenységében az érdekelt hatóságok, üzemek és intézmények támogatni kötelesek.
munkabiztonság munkaegészségügy Foglalkozásegészségügy munkahigiéne
Foglalkozás-egészségügyi orvosok számának alakulása (1996-2014) 4000 3500 3000 2500 2 596 orvos 2000 1500 1000 1710; 66% 886; 34% 500 0 Kizárólag foglalkozás-egészségügyi tevékenységet folytatók Egyéb tevékenységet is ellátók Ápolók száma: 2018 fő Egyéb diplomások száma: 217 fő
Nemzetgazdasági ág Ellátott munkavállalók száma (fő) Alkalmazásban állók száma (2013. évi adatok) Ellátottság (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 37.279 75.300 49,5 Bányászat, Feldolgozóipar; 445.984 681.300 65,5 Építőipar 80.493 108.300 74,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ, kommunikáció; Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 486.696 588.400 82,4 405.437 657.600 61,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás; 216.448 294.300 73,7 Oktatás; Művészet, szórakoztatás, szabad idő; Egyéb szolgáltatás 201.381 293.500 68,6 Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját 2.716 nincs adat fogyasztásra Területen kívüli szervezet 4.148 nincs adat
Vizsgálatok típusa Vizsgálatok száma Előzetes 590 501 alkalmas 580 890 nem alkalmas 5 261 ideiglenesen nem alkalmas 4 350 Időszakos 1 297 127 alkalmas 1 285 396 nem alkalmas 6 010 ideiglenesen nem alkalmas 4 350 Soron kívüli 55 316 alkalmas 50 224 nem alkalmas 3 212 ideiglenesen nem alkalmas 1 880 Záró vizsgálat 35 895 orvos beteg találkozás + megelőző gondozói tevékenység, sürgősségi és egyéb ellátás: 2,3 millió esetben
PREVENCIÓ 1. A betegség megelőzése elsődleges prevenció. Lényege, hogy a kóroki tényezőket legyenek azok fizikai, kémiai, biológiai, ergonómia vagy pszichoszociális kóroki tényezők a forrásnál blokkoljuk, illetőleg megakadályozzuk, hogy a kóroki tényező és/vagy hatása elérje az embert. Munka adaptálása a munkavállalóhoz! 2. A betegség korai felismerése másodlagos prevenció. (szűrővizsgálatok: surveillance, biológiai monitor megelőzés!, előzetes-, időszakos alkalmassági vizsgálatok) 3. A betegség súlyosbodásának megakadályozása ha az első két lépéssel elkéstünk vagy azok sikertelenek voltak harmadlagos prevenció. (gondozás, rehabilitáció)
Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok összes forgalmának alakulása ellátási formák szerint (2014) Ellátási formák száma Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálatok 2 124 945 (65,2%) Népegészségügyi szűrővizsgálatok 412 871 (12,7%) Sürgős ellátás 52 900 (1,6%) Gondozási esetszám 386 572 (11,9%) Egyéb gyógyító ellátás 279 700 (8,6%)
14000 12000 10416 10730 11697 12511 11898 12966 12900 10590 10000 8687 8000 6000 6867 7145 4000 2000 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Fiatalkorúak, terhesek, stb; 15399; 5,1% Rehabilitált, gondozott betegek; 31620; 10,4% Egyéb; 12354; 4,1% Foglalkozási (elfogadott) megbetegedés miatt gondozottak; 822; 0,3% Emésztőszervrendszer; 18069; 5,9% Szív-érrendszer; 108116; 35,5% Légzőrendszer; 23314; 7,7% Idegrendszer; 11647; 3,8% Anyagcsere; 37492; 12,3% Mozgásszerv; 45473; 14,9% OEP E-alap? Népegészségügyi szűrővizsgálatok
munkabalesetek foglalkozási betegségek munkával kapcsolatos egészségi kockázatok betegség miatti távollét munkaképtelenség betegség előfordulása munka minősége munkahelyi egészségfejlesztő tevékenységek reintegráció/rehabilitáció munkavédelmi intézkedések teljesítése munkavédelmi intézkedésekre fordított kiadások Forrás: EU WorkHealth Project
Összes munkabaleset Súlyos munkabalesetek alakulása 20500 20000 19500 19000 18500 18000 17500 17000 16500 16000 15500 19 948 18 454 17 295 17 025 17 122 2009 2010 2011 2012 2013 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 112 99 95 80 75 74 78 78 78 62 Halálos Egyéb súlyos és súlyos csonkulásos 173 173 158 140 187 Összes súlyos 2009 2010 2011 2012 2013 Munkabaleseti ráta, megyénként Halálos munkabaleseti ráta, megyénként E - Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazat (8,6) H - Szállítás, raktározás (8,4) "C" - Feldolgozóipar (7,6) "F" Építőipar ágazatban (10,04) "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (7,26) R - Művészet, szórakoztatás, szabadidő (5,47) Forrás: Jelentés a Kormány részére a nemzetgazdaság 2013. évi munkavédelmi helyzetéről
2464 2545 2490 2079 1649 1391 1352 1424 990 988 675 640 531 829 719 709 691 670 567 481 488 541 675 473 339 187 280 254 274 245 120 168 191 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Klinikai jellemzők A tüneteknek és jeleknek meg kell felelnie a kóroki tényező expozícióját követő egészségi hatásokra vonatkozó ismereteknek. Expozíció minimális időtartama Maximális lappangási idő Minimális indukciós periódus Foglalkozási expozíció foglalkozási anamnézis, mérési eredmények, BEM, fokozott expozíciós esetek Expozíció intenzitása Az a minimális szint, amely szükséges a betegség előidézéséhez Expozíció hatás közötti időtartam Feleljen meg a betegség előrehaladására vonatkozó tudományos ismereteknek. Differenciál diagnózis
WHO, Foglalkozási megbetegedések megelőzése, 2013
100% 90% 80% 70% 60% 50% 2 020 000 40% 30% 20% 10% 0% 321 000 halálos foglalkozási megbetegedés halálos munkabaleset Forrás: International Labour Office (ILO). 2011. ILO introductory report: global trends and challenges on occupational safety and health, Report, XIX World Congress on Safety and Health at Work, Istanbul, 2011 (Geneva).
EU - foglalkozási megbetegedések: GB HSE (2010-2011: GDP 1%-a): Ausztrália (2008-2009: GDP 4,8%-a): Hollandia (2011: GDP 3%-a): 145 milliárd /év 13,4 milliárd GBP 60,6 milliárd AU$ 12,7 milliárd /év
Foglalkozás-egészségügy = 1 m Ráfordítás (kb. 17 mrd Ft) Haszon (60 mrd Ft) 3 000 haláleset 3 mrd /év Feladatok Az üzemegészségügy és a foglalkozás-egészségügy 17 éves tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve meg kell határozni a jövő foglalkozás-egészségügyének továbbfejlesztését, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait. Az ellátásban az alkalmasság megítélése, a munkahelyi egészségi kockázatok felkutatása, hatásuk megelőzése, az egészségfejlesztés, szűrővizsgálatok végzése mellett a gondozás és rehabilitáció elvének kell érvényesülnie.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Kiemelt egészségpolitikai célok: A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások prevenció-központú fejlesztése a szolgálat rendszerének átalakításával A foglalkozás-egészségügyi rendszer hatékony irányítási rendszerének megteremtése; Valamennyi munkát vállaló és végző ember egészségének és biztonságának hatékony védelme. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot javasolt úgy átalakítani, hogy képes legyen a munkavállalók egészségének nyomon követésére és az egészséget nem veszélyeztető munkahely megteremtésében való közreműködésre, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzésére. Az üzemegészségügy és a foglalkozásegészségügy több évtizedes tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügye továbbfejlesztésének irányát, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait.
17. (1) A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a) az egészségügyről szóló törvény szerinti munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket; b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését; d) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; g) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a várandós nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; h) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen, i) a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a munkaképes korosztály számára a szervezett munkavégzés keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a fertőző és krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében a háziorvossal együttműködve gyógyító-megelőző feladatokat láthasson el. (2) A foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a miniszter rendeletben határozza meg.
Legfontosabb szakmai gondok: - szakmai feladatok maradéktalan ellátása (ILO 161) - átlátható működés + szakmai felügyelet (akkreditáció) - személyes közreműködés (alvállalkozói rendszer!) - Finanszírozás (bázis+kockázat arányos, de nem ABCD) - beutalási jogosultság - népegészségügyi programokban való közreműködés
Új szakmai feladatok Kihívások: kkv-k segítése a hatékony kockázat megelőzésben az új és az újonnan felmerülő kockázatok okozta foglalkozási megbetegedések megelőzése megfelelő kockázatkezelés révén a demográfiai változások hatásainak munkavédelmi kezelése a megelőzés eszközeivel. Forrás: Dr. Bereczki Edit, EU Közösségi Munkavédelmi Stratégia és a Nemzeti Munkavédelmi Politika
Szakmai feladatok 1) Demográfiai változások 2) Globalizáció és a munka változó világa 3) Munkavédelmi kutatás új, biztonságos technológiák (fenntartható növekedés) 4) ágazati (kutatási) kapcsolatok facilitálása munkavédelem + gazdaság + egészségügy + környezet ad 1) Demográfiai változások Idősödő populáció a 60 év felettiek száma ~2 millióval nő évente nő az idősödő munkavállalók aránya a foglalkoztatottak között Növekszik az elmúlt 10 évben a nők foglalkoztatási aránya (2020-ra 75%) Korai nyugdíjba vonulás váz- és izomrendszeri betegségek, mentális betegségek, kevés megváltozott munkaképességű ember a munkahelyeken
Év Európai népesség Férfi Nő % Férfi (2060) Nő (2060) Férfi (2010) Nő (2010) Forrás: EU OSHA
Ad 2) Globalizáció és a munka változó világa Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás globalizáció, vállaltok szerkezeti átalakulása (outsourcing), információs és kommunikációs technológiák elterjedése (mozgásszegény életmód a munkahelyen fizikai inaktivitás szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések gyakorisága), atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, munkaerő kölcsönzés) munkahely bizonytalansága, intenzívebb munka (rugalmas munkaszervezés folyamatos rendelkezésre állás), KKV-k, fokozott egészségi és biztonsági kockázatok Munka-magánéleti problémák Depresszió Szorongás Szolgáltatás és tudás alapú gazdaság egészségügy, szociális ágazat nyomasztó munkakörülmények, rosszul fizetett munka, magas érzelmi terhelés, erőszak, zaklatás ad 3) Munkavédelmi kutatás Zöld, fenntartható technológiák megújuló energiák (szél, nap, hulladék) biológiai-, kémiai kóroki tényezők (nehézfémek, égésgátló anyagok, ritka földfémek, nanoanyagok) hulladékok Kognitív ergonómia (mentális folyamatok: észlelés, memória, érvelés és motorikus válaszok, emberek közötti interakciót befolyásolása) Védőeszközök fejlesztése Elektromágneses sugárzás Ipari biotechnológia
GLOBALIZÁCIÓ ÉS A MUNKA VÁLTOZÓ VILÁGA Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás Globalizáció, vállalatok szerkezeti átalakulása (outsourcing), információs és kommunikációs technológiák elterjedése Mozgásszegény életmód a munkahelyen fizikai inaktivitás Szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések gyakorisága Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, munkaerő kölcsönzés) munkahely bizonytalansága, intenzívebb munka (rugalmas munkaszervezés folyamatos rendelkezésre állás), KKV-k fokozott egészségi és biztonsági kockázatok Munka-magánéleti problémák Depresszió Szorongás Szolgáltatás és tudás alapú gazdaság egészségügy, szociális ágazat nyomasztó munkakörülmények, rosszul fizetett munka, magas érzelmi terhelés, erőszak, zaklatás
nanorészecskék dízel kipufogógáz tűzálló kerámia rostok (alumínium-szilikát [2 kat.]) epoxigyanták - építőipar izocianátok hulladékgazdálkodás építőipar dermális expozíció
Dízel kipufogógáz második leggyakoribb kockázat, a negyedik leggyakoribb rákkeltő a munkahelyeken (1. napsugárzás 2. dohányfüst 3. kristályos szilícium-dioxid) nagyon kevés kutatási eredmény az egészségkárosító kockázatokról a nanorészecskék transzlokálódhatnak a szervezetben komplex keverék [IARC 2A] (fő összetevői szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxid, por, kén-dioxid) tüdőrák? Hulladékgazdálkodás foglalkozási megbetegedések előfordulási gyakorisága 50%-kal, a fertőző megbetegedések esetében hatszor magasabb az arány a többi munkavállalóhoz viszonyítva a keletkezett hulladék mennyisége növekszik a hulladékban akár 110 féle illékony szerves vegyület is előfordulhat nagymértékű porexpozíció autóalkatrészek újrahasznosítása (műanyagok, elektronikai termékek, stb.) ólom, kadmium, higany, poliklórozott bifenilek (PCB-k), égetés dioxin, furánok, PCB Építőipar azbeszt szilícium-dioxid [WHO IARC 1. kat.] fapor (ácsok) oldószerek, olajok, gyanták, cement alapú termékek [Cr(VI)]
Ország Balesetbiztosítási rendszer Munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzése Egyéb (pl.: biztosítás) Magyarország Kötelező társadalombiztosítási rendszer Munkabaleset, foglakozási megbetegedés költségeit a munkáltatónak kell állnia Munkavédelmi felügyelőség feladata: ellenőrzés, jogérvényesítés, szankcionálás, tanácsadás Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal Németország (16 szövetségi tartomány) Önálló rendszer működik, ágazatonként >50 biztosító tagja a szervezetnek Bajor Iparfelügyelet feladatai (4,8 millió munkavállaló): Munkavédelmi stratégia (Gemeinsame Deutsche Arbeitsschutzstrategie) Tanácsadás, jogérvényesítés, Szankcionálás Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal Ausztria Nincs önálló biztosítási ágazat A kötelező biztosítás része a balesetbiztosítás (1,4%) Szervezet kezeli a balesetbiztosítást 4,3 millió munkavállaló 20 felügyelőség, 320 felügyelő A felügyelőségek szakhatóságok az engedélyezési területen A felügyelők feladata a tanácsadás és ellenőrzés. A munkáltatókat kockázat alapján sorolják Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése tehetséges a biztosító társaságokkal Svédország Hollandia Állami biztosító végzi Biztosítási összeg nem függ az ágazattól és a cég nagyságától Versenyszférába tartozik a balesetbiztosító Biztosítással kapcsolatos ösztönzők: bonus-malus rendszer, megelőző tevékenység előnye 7,7 millió munkavállaló, 260 munkavédelmi felügyelő Tájékoztatást előnyben részesítik az ellenőrzéssel szemben Tanácsadás, tájékoztatás Ellenőrzési tevékenység 7,76 millió munkavállaló Szándéknyilatkozat a munkavédelmi intézkedésekre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló között Felügyelet végzi a jogszabályok betartatását Nincs szükség kiegészítő biztosításra Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal Dánia Magánbiztosítók (az államot képviselik) Az egészségügyi és baleseti ellátás ingyenes. A biztosítási díjat a kockázatok és a piaci viszonyok határozzák meg. Ágazatonkénti ún. biztosítási ráták vannak és ennek megfelelően eltérő %-ot kell befizetni a biztosító felé. Ahol foglalkozási megbetegedés fordult elő, ott a cégeknek a Foglalkozási Megbetegedés Alapba kell befizetést eszközölni 2,3 millió munkavállaló, 450 felügyelő Stratégia: hiteles hatóság - fókusz a legfontosabb munkakörnyezeti tényezőkre - fókusz a mikrovállalkozásokra és az új vállalkozásokra Kockázatalapú ellenőrzés A munkavédelmi szolgáltató cégeknek tanúsítottnak kell lenniük. Jelenleg 50-60 ilyen cég van Dániában. - 11 ágazati munkavédelmi tanács működik - Munkavédelmi hatóság
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!