Így, ha egy cég betartja a különböző limiteket és feltételeket, tízezer forintnyi fizetésemelés esetén - kétszázezer forintos bruttó bérrel számolva - a béren kívüli juttatások használatával 2850 forintnyi adót és járulékot takaríthat meg, miközben a munkavállaló 4700 helyett 9600 forintot kap kézhez keresete növekedéséből.

2 A vizsgált cégek által megadott 2008-as adatokból

3 A vizsgált cégek által megadott 2008-as adatokból

4 A vizsgált cégek által megadott 2008-as adatokból

5 A vizsgált cégek által megadott 2008-as adatokból

6 A vizsgált cégek által megadott 2008-as adatokból

7 A KASZ 2003. novemberéről, előre elkészített, a napi adatok rögzítésére alkalmas felmérőlap önkéntes kitöltésével nyert, 100 db. felhasználásra alkalmas időmérleg elemzését végezte el tagjai körében. A rendelkezésre álló minta összetétele megfelel a kereskedelem területi, szakmai, üzemméreti struktúrájának, de nem tartalmazza az egyéni vállalkozások adatait lásd: www.kasz.hu Tanulmányok, vizsgálatok.

8 A vizsgált intézmények által megadott 2008-as adatokból

9 A vizsgált intézmények által megadott 2008-as adatokból

10 Matiscdákné dr. Lizák Marianna, SZMM munkacsoport Konferencia, 2008. 05. 08, Miskolc

11 Lásd dr. Borbély Szilvia, A nőket foglalkoztató ágazatok speciális problémái munkaadói szemszögből, KutatásiöÖsszefoglaló, 2009. március, SZGTI Alapítvány

12 dr. Seres Antal:

Varga Júlia: A közoktatásban foglalkoztatottak összetételének és keresetének változása, 1996 2004, http://www.oki.hu/printerfriendly.php?tipus=cikk&kod=hatekonysagiproblemak-varga-kozoktatasban

14 Varga Júlia: Az iskolaügy intézményrendszere, finanszírozás, In: Zöld könyv 2008 a magyar közoktatás megújításáért, szerk: Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia, Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, 2008, pp. 243-244. old.

15 Idézi: Varga Júlia: Az iskolaügy intézményrendszere, finanszírozás, In: Zöld könyv 2008 a magyar közoktatás megújításáért, szerk: Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia, Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, 2008, pp. 243-244. old

16 Varga Júlia: Az iskolaügy intézményrendszere, finanszírozás, In: Zöld könyv 2008 a magyar közoktatás megújításáért, szerk: Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia, Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, 2008, pp. 243-244. old

17 www.behsci.sote.hu/11.rendszer.pdf

18 A KASZ 2003. novemberéről, előre elkészített, a napi adatok rögzítésére alkalmas felmérőlap önkéntes kitöltésével nyert, 100 db. felhasználásra alkalmas időmérleg elemzését végezte el tagjai körében. A rendelkezésre álló minta összetétele megfelel a kereskedelem területi, szakmai, üzemméreti struktúrájának, de nem tartalmazza az egyéni vállalkozások adatait lásd: www.kasz.hu Tanulmányok, vizsgálatok.

19 Címe: a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről 20 Többségük megtalálható a legfontosabb bírósági döntéseket tartalmazó Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BH)

21 Megjegyzem, hogy számtalan esetben találkozom olyan középvezetővel, akinek fogalma sincs arról, hogy hol dolgozik a kollektív szerződést kötő szakszervezet helyi képviselője, pedig ő a munkatársa!

22 Nacsa Beáta és Neumann László: Kollektív alku Magyarországon 23 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról Budapest, 2008

25 Ugyancsak a NEMRE VAL TEKINTETTEL K zik nyv meg llap t sa. 26 a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/20/EGK irányelv módosítása

27 (2) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen.foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, Mt. 70/A. (2) bekezdés

29 az adatok azóta sem változtak számottevően 30

31 Világgazdaság 2008. május 22.

32 amelyek nagy értéket képviselnek erre éppen a BILANCIA keretén belüli lekérdezés során világított rá egy magyar cég: az ő tapasztalataik szerint közel félmillió forintba kerül egy ilyen távmunkahely kialakítása, az internetes kapcsolat biztosítása is elérheti Magyarországon a havi 80 100 -t is. 33 Az ETUC, az UNICE,(későbbi nevén: Businesseurope) az UEAPME és a CEEP keretmegállapodása a távmunkáról

34 Lásd az Egyenlő Esélyek Tanácsadó Testülete állásfoglalását, 2003. http://ec.europa.eu/employment_social/gender_equality/framework/opinion_on_gender_budgeting_en.pdf (2007.08.26.), Opinion on Gender Budgeting. Advisory Committee on Equal Opportunities for Women and Men. May 2003. 2. o. (A továbbiakban: Opinion on Gender Budgeting.) http://ec.europa.eu/employment_social/gender_equality/framework/opinion_on_gender_budgeting_en.pdf (2007.08.26.). 35 Gender Budget Analyse. GBA-Leitfaden. és Gender Alp! WP 7 Oberösterreich. Endbericht des Projektes Erstellung einer Implementierungshilfe Gender Mainstreaming im Förderungswesen ausgewählter Ressorts des Landes Oberösterreich. http://www.genderalp.com/img/pdf /8_de_OO_Forderwesen_2.5.07-Endbericht_finalde.pdf (2008. 05. 02.)

36 A rendszerváltás óta eltelt időszakban fokozatosan kiépülő esélyegyenlőségi kormányzati intézményrendszert számos alkalommal szervezték át. A kormányzati hatáskör kezdetben a nemzeti és etnikai kisebbségre, a nőkre, majd a fogyatékos személyekre, majd más csoportok esélyegyenlőségének előmozdítására is kiterjedt. 1995-ben jött létre a nők egyenlő jogait érvényesítő első kormányzati intézmény, az Egyenlő Esélyek Titkársága, amely 1998-tól Nőképviseleti Titkárság néven működött tovább különböző minisztériumok égisze alatt. 2003 májusában kinevezték az esélyegyenlőségi tárca nélküli minisztert, akit megbíztak az esélyegyenlőségi szempontok kormányzati tevékenységben való érvényesítésének feladatával. A miniszter felügyelte a 2004 januárjában létrehozott Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt, mint önálló országos hatáskörű államigazgatási szervet. A Kormányhivatal egyik alapvető feladata volt elősegíteni a nők és férfiak egyenjogúságának és esélyegyenlőségének érvényesülését. 2004-ben több tárca és országos hatáskörű államigazgatási szerv, közöttük az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal összevonásával létrejött az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, amely 2006-tól Szociális és Munkaügyi Minisztériumként működik. A miniszter alapvető feladata elősegíteni a nők és a férfiak társadalmi esélyegyenlőségét. A minisztérium szervezetén belül a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Főosztály a) kidolgozza a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét célzó politika alapjául szolgáló Nemzeti Cselekvési Program stratégiai dokumentumot, a vonatkozó szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását, b) koordinálja a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét célzó, több ágazatot, szakterületet érintő programok kialakítását és végrehajtását. A Főosztály olyan alkalmazási sémákat is meghatároz, amelyek elősegítik a

nemek közötti egyenlőség megvalósulását, kidolgozza továbbá a nemek társadalmi egyenlőségét elősegítő nemzetközi források felhasználásának technikai követelményrendszerét. A Kormány 1999-ben létrehozta a Nőképviseleti Tanácsot a nők egyenlőségét biztosító jogalkotás, a kormányzati programok felgyorsítása és a női érdekvédő szervezetek bevonása érdekében. A Tanács tagjai a kormányzat, a női civil szervezetek, és a nők esélyegyenlőségével kapcsolatban kiemelkedő tudományos és gyakorlati tevékenységet végző személyek. A Tanács létezik, de 2002 óta csak három ülése volt, ezért indokolt áttekinteni és szükség esetén átalakítani szerepét és hatáskörét, valamint működésének szabályait, hogy feladatkörének valóban megfelelhessen. Ld. Nemzeti Stratégia és Prioritások, Magyarország VP2006/006, forrás: www.szmm.gov.hu

37 A parlamenten belül működő állandó bizottságok közül az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság keretében 1998-ban Női Jogi Albizottságot hoztak létre, 2003 júniusában pedig Esélyegyenlőségi Albizottság alakult. A Bizottság azonban nem kizárólag csak a nők ügyeivel, hanem általában a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetével foglalkozik. A nemek közötti esélyegyenlőség kérdése az előbbieken kívül több parlamenti bizottság (Foglalkoztatáspolitikai Bizottság, Szociális Bizottság) munkájában is szempontként merül fel.