Pénzügyminisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Vállalkozási szakterület 2004. 2004. A tematika összeállítói
dr. Adorján Csaba [2.b); 2.c) fejezetpontok] Dudás Jánosné [3. fejezet] dr. Nagy Gábor [1.A); 2.a); 2.d) fejezetpontok] dr. Róth József [1.B) fejezetpont] Lektorálta dr. Nagy Gábor Kiadja a Pénzügyminisztérium Budapest, 2004.
Mérlegképes továbbképzés vállalkozás szakos tematika 1. Aktuális számviteli kérdések 8 óra A) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása 4 óra a) Az Szt. módosításai A módosítás indoka más jogszabályok jogharmonizációhoz kapcsolódó módosítása a valós (piaci) értéken történő értékelés szabályainak beépítése a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának kötelezettsége a hazai számviteli előírások közelítése a nemzetközi számviteli szabályokhoz fogalmak, értelmező rendelkezések pontosítása A módosítás hatályba lépése 2004. január 1je (valós értéken történő értékelést a 2003. évi beszámoló elkészítésénél is lehet alkalmazni) 2004. május 1-je, 2005. január 1-je A módosítást a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza Szt. változások a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódóan nemcsak részvénytársaságokra érvényesek a változások meddig használható a mérlegben szereplő adat közbenső mérleg változása (formai, tartalmi) nemcsak az osztalékelőleg fizetéséhez használható osztalékelőleg-fizetés számviteli feltételei (mikor, miből) új részvényfajta a visszaváltható részvény (tartalma) visszavásárlás feltételei, a visszavásárolt kimutatása a részesedések visszavásárlásának számviteli feltételei miben tér el a korábbiaktól mikor, milyen összeget kell a lekötött tartalékba átvezetni tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli tőke terhére a tőkefedezet dokumentálása a megváltozott előírás miben tér el a korábbitól a több jogcímen történt kifizetés együttes kezelése osztalékfizetés (nemcsak pénzben lehet teljesíteni) új előírások a jegyzett tőke feltételes leszállítása a feltételhez kötött tőkeleszállítás nem pénzbeli hozzájárulás (változás a tartalmában, a rendelkezésre bocsátásában) megszűnt a részvények ellenében a hitelkövetelésről való lemondás lehetősége A csatlakozás időpontjához kapcsolódó változások megszűnik a számlát helyettesítő okmány (mi lesz helyette) külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei különböző a szabályozás annak függvényében, hogy a székhely az EU tagállamaiban (vagy az azzal azonosan kezelendő országban), illetve harmadik országban van (ez utóbbiaknál a szabályozás nem változott)
nem terheli letétbe helyezési, közzétételi, könyvvizsgálati kötelezettség (helyette a székhely beszámolóját kell közzétenni magyarul) a könyvvezetésre, a beszámolókészítésre vonatkozó számviteli szabályok változatlanok (biztosítani az érdekeltek számára) devizakülföldi társaságok beszámolója devizakülföldi minősítésük változik, számviteli szabályaik nem az euró bevezetéséig nem kell áttérni a hazai pénznemre Összevont (konszolidált) éves beszámoló 1606/2002. számú (EK) rendelet a nemzetközi számviteli standardok (IASek) alkalmazásáról a rendeletben előírt társaságoknál kötelező 2005. január 1-jétől egyéb társságok a konszolidálás során választhatják az IASek alkalmazását a jogharmonizáció érdekében egyéb módosítások, kiegészítések elsősorban a kiegészítő mellékletnél további információk Egyszeres könyvvitel a vállalkozások 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitelt vezethetnek az egyéb szervezeteknél a szabályozás lényege nem változott kormányrendeleti szabályozás is megmaradt pontosítások (változások) a kormányrendeletben Bizonylatokkal kapcsolatos előírások változása a könyvvezetéssel, a bizonylatolással a kiegészítő mellékletet és más jogszabályban előírt információkat alá kell támasztani megszűnik a papíralapú bizonylatok kötelező aláírása hitelessége, megbízhatósága más módon is biztosítható fokozott biztonságú elektronikus aláírás a minősített elektronikus aláírás helyett módosult a számviteli bizonylatok megőrzésének, archiválásának előírása is (külön jogszabály előírásainak is eleget kell tenni) más, ha elektronikus úton továbbították, illetve ha papíralapú Kiegészítő melléklet bővülése az ellenőrizhetőség érdekében további információk az adózott eredmény felhasználásáról a konszolidálást végző vállalkozó bemutatása a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, visszaváltható részvény megszerzésére vonatkozó adatok átcsoportosítás az üzleti jelentésből vállalatcsoportról, kapcsolt vállalkozások miatti céltartalék-képzésről az exportárbevétel piacok szerinti részletezéséről a visszatérítendő támogatásokról a többletinformációk érintik az egyszerűsített éves beszámolót készítőt is csökken az eltérés az éves beszámolót készítőkkel szemben Fogalmak, értelmező rendelkezések változásai vállalkozó az európai gazdasági egyesülés is pontosításra került a penziós (elhelyezési) ügylet értelmező rendelkezése (valódi, nem valódi) óvadéki repóügyletek, értékpapír kölcsönügyletek
függő kötelezettség, biztos (jövőbeni) kötelezettség megbontása pénzeszközre, egyéb eszközre mérlegen kívüli tételek függő követelés, biztos (jövőbeni) követelés Egyéb változások névérték alatt, illetve névérték felett beszerzett értékpapíroknál a különbözetet nem kötelező elhatárolni értékelési tartalék megbontása (értékhelyesbítés, valós értékelés) adók és adójellegű tételek (tételes felsorolás helyett) közzététel lehet elektronikus úton is (2005. évi beszámoló) utalás a könyvvizsgálatra változott a cégtörvény is b) A valós értéken történő értékelés A valós értéken történő értékelés bevezetésének indoka az irányelvi változások adaptálása a pénzügyi instrumentumok térnyerése az összhang megteremtése az IAS-ekkel mire terjed ki a pénzügyi instrumentumok meghatározott körére nem kötelező az alkalmazása, dönteni kell Valós érték fogalma meghatározása a piaci megítélésről rendelkezésre álló információk alapján Pénzügyi instrumentumok (mérlegben, mérlegen kívül) pénzügyi eszközök pénzügyi kötelezettségek besorolásuk (függetlenül jelenlegi minősítésüktől), ha nem képezi a fedezeti ügylet részét Származékos ügylet fogalma, értelmezése, mi nem minősül származékos ügyletnek értékelése Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés lejáratig tartott pénzügyi eszközökre, gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésekre stb. Kereskedési célú pénzügyi eszközök fogalma, ide tartozó pénzügyi eszközök mérlegben lévő pénzügyi eszköz (értékpapír, részesedés, követelés) bekerülési (beszerzési) értéke értékelése valós értéken kötelező (a bekerüléskor, a mérleg fordulónapján) értékelésből adódó különbözet
kimutatása a mérlegben az eszközhöz rendelt értékelési különbözetként (pozitív és negatív előjelű is lehet) az eredménykimutatásban mit mutat az értékelési különbözet a pénzügyi eszközök kivezetése könyv szerinti értéken elszámolása a pénzügyi instrumentum és az állománycsökkenés jellegének megfelelően Értékesíthető pénzügyi eszközök fogalma, ide tartozó pénzügyi eszközök (mérlegben kimutatott) bekerülési (beszerzési) értéke értékelése valós értéken lehetőség (a bekerüléskor, a mérlegkészítéskor) értékelésből adódó különbözet ha pozitív, kimutatása a mérlegben az eszközhöz rendelt értékelési különbözetként az értékelési tartalékkal szemben ha negatív, az értékvesztés elszámolásának szabályait kell alkalmazni az értékelési különbözet kivezetése az értékelési tartalékkal szemben a pénzügyi eszköz kivezetésének elszámolása a pénzügyi instrumentum és az állománycsökkenés jellegének megfelelően Kereskedési célú pénzügyi kötelezettség fogalma, ide tartozó pénzügyi kötelezettségek mérlegben kimutatott pénzügyi kötelezettségek bekerülési (beszerzési) értéke értékelése valós értéken kötelező (a bekerüléskor, a mérleg fordulónapján) értékelésből adódó különbözet kimutatása a mérlegben a kötelezettséghez rendelt értékelési különbözetként (pozitív és negatív előjelű is lehet) az eredménykimutatásban mit mutat az értékelési különbözet a pénzügyi kötelezettség kivezetése (könyv szerinti értéken) kivezetés elszámolása (az állománycsökkenés és a pénzügyi instrumentum jellegének megfelelően) Kereskedési célú származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értéke értékelése valós értéken kötelező (a bekerüléskor, a mérleg fordulónapján) értékelésből adódó különbözet kimutatása a mérlegben a követelések, illetve a kötelezettségek között az eredménykimutatásban mit mutat az értékelési különbözet az értékelési különbözet kivezetése (azzal szemben, amivel szemben felvételre került) származékos ügyletek zárása elszámolási ügyletnél leszállítási ügyleteknél Fedezeti ügyletek fedezeti ügyletek fogalma, értelmezése valós értéken történő értékelés kötelező fedezeti ügyletekkel kapcsolatos követelmények előrejelzett ügylet fedezeti hatékonyság
piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet fogalma fedezeti ügylet értékelése valós értéken értékelésből adódó különbözet kimutatása a mérlegben: a követelések, illetve a kötelezettségek között az eredménykimutatásban mit mutat az értékelési különbözet az értékelési különbözet kivezetése a fedezeti célú ügylet zárása fedezett ügylet nem tartozik a valós értéken történő értékelés alá a fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb cash-flow fedezeti ügylet fogalma külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete fogalma Lejáratig tartott pénzügyi eszközök fogalma, ide tartozó pénzügyi eszközök értékelésük Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelés fogalma, ide tartozó pénzügyi eszközök értékelésük Egyéb pénzügyi kötelezettség fogalma, ide tartozó pénzügyi kötelezettségek értékelésük A pénzügyi instrumentumok átsorolása a besorolási és értékelési szabályokat következetesen kell alkalmazni nem minősíthető kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé a lejáratig tartott átsorolása értékesíthetővé vagy kereskedési célúvá kereskedési célú pénzügyi eszközt nem lehet átsorolni az átsoroláskor rendezendő tételek beszerzés időpontjára való visszarendezés átsorolás utáni besorolásnak megfelelő értékelés a különbözetek elszámolása annak függvényében, hogy az átsorolás a bekerülés évében vagy nem a bekerülés évében volt A valós értéken történő értékelésre való áttérés az áttérés időpontja nyitó rendező tételek kereskedési célú mérlegben szereplő pénzügyi eszközöknél értékesíthető pénzügyi eszközöknél egyéb származékos ügyletekhez kapcsolódóan A valós értéken történő értékelésről visszatérés a visszatérés időpontja az átsorolás szabályait alkalmazva A valós értéken történő értékelés a kiegészítő mellékletben
az üzleti jelentésben A témához kapcsolódó konzultáció elsősorban a hallgatóság által felvetett kérdések, problémák alapján másodsorban az előadó (oktató) által kiemelt, fontosnak tartott témakörök szerint
B) Készletek 4 óra Készletek fogalma csoportosítása, fajtái Mérlegtételek, és ezek fogalma B I.1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3 class=section4>. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek Vásárolt és saját termelésű készletek a) Vásárolt készletek Az anyagok, áruk bekerülési értéke beszerzési ár szállítás, rakodás vám és vámterhek felár, engedmény bizományi díj vissza nem igényelhető áfa hitelkamat bérmunkadíj stb. Az anyagok, áruk mérlegértéke leltározás (van/nincs) leltár leltárkülönbözetek (van/nincs) értékvesztés fajlagosan kisértékű készletek visszaírás fajlagosan kisértékű készletek Vásárolt készletek nyilvántartása mitől függ? tevékenység jellege (profil) készletnyilvántartás van/nincs mennyiségi értéki mennyiségi és értéki költségelszámolás eredménykimutatás nyilvántartási árak tényleges bekerülési áron átlagáras megoldás (éves, csúsztatott) FIFO eljárás elszámoló (nyilvántartási) áron (+ ÁRK + KFSZ) fogyasztói áron (áruknál) ( árrés)
Vásárolt készletek mozgásnemei (a különböző nyilvántartási, elszámolási változatokkal) beszerzés értékesítés speciális mozgásnemek apport bevitel/behozatal térítés nélküli átadás/átvétel káresemény hiány többlet (ajándék, hagyaték) tulajdoni hányad fejében átvétel/átadás követelés fejében átvétel/átadás barter úton lévő készletek nem számlázott szállítások bizományba adott/vett készletek Göngyölegek specialitásai Közvetített szolgáltatások specialitásai Készletekre adott előlegek állományba vétel év végi értékelés (devizás is) megszüntetés, kivezetés b) Saját termelésű készletek (STK) A saját termelésű készletek bekerülési értéke közvetlen önköltség tartalma fajtái meghatározás módszerei kalkuláció (kalkulációs fajták, módszerek) norma szerinti eladási árból visszaszámítva (egyszerűsített éves beszámoló) befejezetlen termelésnél készültségi fok alapján önköltségszámítási szabályzat kötelező/nem kötelező tartalma A saját termelésű készletek mérlegértéke leltározás (van/nincs) leltár leltárkülönbözetek (van/nincs) értékvesztés visszaírás STK nyilvántartása (értelemszerűen úgy, mint a vásárolt készleteknél) mitől függ?
tevékenység jellege (profil) készletnyilvántartás van/nincs mennyiségi értéki mennyiségi és értéki költségelszámolás eredménykimutatás nyilvántartási árak tényleges bekerülési áron (önköltségen) átlagáras megoldás (éves, csúsztatott) FIFO eljárás elszámoló (nyilvántartási) áron (+ KÉK) STK mozgásnemek (a különböző nyilvántartási, elszámolási változatokkal) raktárravétel értékesítés speciális mozgásnemek próbaüzemből raktárravétel kísérleti fejlesztésből raktárravétel apport bevitel térítés nélküli átadás káresemény hiány többlet tulajdoni hányad fejében átadás követelés fejében átadás barter úton lévő készletek bizományba adott készletek A befejezetlen termelés különlegességei A félkész termékek különlegességei Az állatok különlegességei biológiai eszközök jellemzői mozgásnemek specialitásai beszerzés átsorolások STK-n belül átminősítés tenyészállattá (és vissza) A témához kapcsolódó konzultáció elsősorban a hallgatóság által felvetett kérdések, problémák alapján másodsorban az előadó (oktató) által kiemelt, fontosnak tartott témakörök szerint
2. Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai 4 óra a) Számla, számlázás (a számviteli és az áfa szabályok azonossága, eltérései) Számlával szembeni követelmények (áfa, számvitel) mikor kell számlázni, a számla alátámasztása szerződéssel szerződéssel szembeni követelmények a számlázott tétel azonosítása (a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai), a részteljesítés elszámolása teljesítési időpont és a pénzügyi rendezés összefüggései a számla aláírása, az aláírás szabályozása, elektronikus aláírás Árbevétel és az ellenérték eltérő értelmezése Külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenérték és áfa átszámítása forintra a számvitelben, az áfabevalláshoz Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás értelmezése, számlázása, számviteli elszámolása, áfa bevallása Időszakonként történő elszámolások Számlázás a pénzügyi lízingnél (nyílt végű, zárt végű) Termékben adott engedmények számlázása termékértékesítéshez kapcsolódó térítésmentes termékátadás (vásárlói pontok beváltása) forgalommal arányosan utólag adott engedmény (termékben) A számlázás sajátos esetei kötelezettség teljesítésére, csere, tőkeleszállítás, osztalékfizetés stb. előleg, térítés nélküli átadás, nem pénzbeli hozzájárulás stb. Államháztartási támogatás áfájának elszámolása (példával) ha termékbeszerzéshez kapott a támogatás ha támogatásból is finanszírozott a (rész)tevékenység ha támogatásban részesül az adóalany és tételesen nem különíthető el ha támogatásban nem részesül az adóalany átmeneti szabályok A csatlakozás időpontjától érvényes legfontosabb áfa szabályok közösségi adószám szerepe b) Adózás előtti eredményt módosító tételek a társasági adónál (a gyakorlatban problémát jelentő tételek kiemelésével) Fejlesztési tartalék fejlesztési tartalék képzésének feltételei fejlesztési tartalék felhasználásának figyelembe vétele a tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéknél Kivezetett részesedés kivezetett részesedéssel kapcsolatos esetleges korrekciók tőkeleszállítás, tőkekivonás, megszűnés esetén kedvezményezet, nem kedvezményezett átalakulás esetén a tulajdonosnál figyelembe veendő összegek
kedvezményezett részesedéscsere esetén figyelembe veendő összegek Értékcsökkenési leírás gyorsított értékcsökkenési leírás változó leírási kulcsok üzleti vagy cégérték értékcsökkenési leírásának elszámolási szabályai az adóalapban Értékvesztés elszámolása követeléseknél, a visszaírás figyelembe vétele az adóalapban behajthatatlan követelés leírása behajthatatlan követelésként leírtra befolyt összeg visszaírt értékvesztés a követelés könyv szerinti érték meghaladóan elszámolt bevétel Árfolyamnyereség, kamat, jogdíj szabályozott piacon kötött ügyletek nettó árfolyamnyeresége, kapcsolt vállalkozásoknak fizetett és tőlük kapott kamatkülönbség és kapott jogdíjak figyelembe vétele adóalapot csökkentő tételként Kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás, részvénycsere kedvezményezett átalakulás esetén az átértékelési különbözet, ha az vagyoncsökkenést eredményezett veszteséggel együtt járó kedvezményezett eszközátruházás miatti adózás előtti eredmény korrekció Kis- és középvállalkozások adókedvezményei kis- és középvállalkozások kategóriája adóévi beruházásként figyelembe vehető összeg a figyelembe vehető összeg maximuma adókedvezmény igénybe vételéhez kapcsolódó utólagos szankciók kis- és középvállalkozások adókedvezményei a tárgyi eszközök megszerzéséhez kapcsolódó hitelkamatok miatt Elismert költségek bizonyos személyi jellegű egyéb kifizetések magánszemély javára fizetett biztosítási díj bizonyos képzési költségek 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsival kapcsolatos költségek, ráfordítások arányosítása Veszteségelhatárolás elhatárolt veszteség átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás esetén az elhatárolt veszteség kezelése az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett elhatárolt veszteség kezelése Az adomány értelmezése visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás adózás előtti eredmény csökkentésének feltételei Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás értelmezése, az adózás előtti eredményt csökkenti
Jogutód nélküli megszűnéskor adóalapot módosító tételek
c) A vállalkozásokat érintő személyi jövedelemadó kötelezettség Osztalékalapból származó jövedelem osztalék jövedelemnek minősül a 20%-kal adózó osztalékjövedelem alapjának a meghatározása a 35%-kal adózó osztalékjövedelem alapjának a meghatározása 2003-as év előtti évekhez kapcsolódó osztalékjövedelem adójának a meghatározása osztalékelőlegből levonandó szja Értékpapír átruházásából származó árfolyamnyereség az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározása tőzsdei ügylet eredményeként megszerzett értékpapír esetén társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetén a szövetkezetekről szóló törvény alapján megszerzett értékpapír esetén vállalkozásból kivont jövedelemhez kapcsolódó árfolyamnyereség társas vállalkozás tőkeleszállítása, megszűnése esetén MRP-szervezet megszűnése esetén a vállalkozásból kivont jövedelem esetén a jövedelemszerzés időpontja Magánszemélynek nyújtott kölcsönök kamatkedvezménye a kamatkedvezmény meghatározása a kamatkedvezményből származó jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül hagyandó követelések a kamatkedvezmény utáni adó meghatározása és megfizetése Jegyzett tőkén felüli tőke terhére történő tőkeemelés jegyzett tőkén felüli tőke terhére történő tőkeemelés társas vállalkozás tulajdonosaként jegyzett tőkén felüli tőke terhére történő tőkeemelés dolgozói részvény, dolgozói üzletrész kibocsátásával társas vállalkozás átalakuláshoz kapcsolódóan megszerzett részvény, üzletrész kárpótlási jegy felhasználása az állami privatizáció során részvény, üzletrész megvásárlására dolgozói részvény, dolgozói üzletrész beváltása, átalakítása, visszavásárlása esetén keletkező adókötelezettség kedvezményezett részesedéscsere esetén keletkező adókötelezettség Értékpapír-juttatás a munkavállalóknak, másoknak értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték elismert értékpapír-juttatási program elismert értékpapír-juttatási program keretében megszerzett jövedelemmel kapcsolatos kategóriák értékpapírletét letétkezelő kötelező tartási időszak adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség munkaviszony megszűnésének, illetve a munkaadó jogutód nélküli megszűnésének adóhatása a kötelező tartási időszakot követően az ily módon megszerzett értékpapír bekerülési értéke
Természetbeni juttatások ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termékek és szolgáltatások milyen esetben minősülnek természetbeni juttatásnak a természetbeni juttatások adóvonzata a reprezentációs költség érvényesíthetőségének új szabályai a cégautó magáncélú használatával kapcsolatos szabályok, a fizetendő adó összege adómentes természetbeni juttatások d) Új adók Regisztrációs adó adófizetési kötelezettség keletkezése elszámolása a bekerülési értékben, illetve egyéb ráfordításként Energiaadó adófizetési kötelezettség elszámolása értékesítésnél, vásárlásnál, saját felhasználásnál elszámolása visszatérítés (visszaigénylés) esetén Környezetterhelési díj fajtái, adófizetési kötelezettség elszámolása áthárítása díjvisszaigénylés Kedvezményes gázellátás igénybe vétele támogatás bizonylata elszámolása a szolgáltatónál, az igénybe vevőnél Innovációs járulék járulékfizetési kötelezettség a járulék alapjának megállapítása elszámolása Fogyasztói árkiegészítés csak a jogszabály újult meg Konzultáció a Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai témákhoz kapcsolódóan Megjegyzés: A tárgykörök tárgyalása a továbbképzés során intenzív időkihasználást követel meg. A könyvviteli szolgáltatást végzők munkájához kapcsolódóan az a., c. és d. témákra két oktatási órát (90 percet), a maradék két oktatási órát a b. témakörre indokolt fordítani. Ahol lehetőség nyílik rá, ott a tárgyalt ismereteket kis feladatokkal, esettanulmányokkal célszerű alátámasztani.
3. A számviteli szabályozás várható változásai 4 óra (kapcsolódóan a jogharmonizációhoz) a) Az EU számviteli szabályozása, a szabályozás szintjeinek áttekintése A számviteli irányelvek jellemzői, azok változása a negyedik, hetedik, nyolcadik irányelvről röviden a 2001/65/EK irányelv célja, legfontosabb elemei a 2003/51/EK irányelv célja, legfontosabb elemei A rendeletek jellemzői az 1606/2002/EK rendelet (IAS rendelet) lényege az 1725/2003/EK rendelet (a befogadott IAS-ek) lényege mit jelent az, hogy a rendelet kötelező és közvetlenül alkalmazandó az EU Bizottság megjegyzései az IAS rendeletnek a számviteli irányelvekhez, nemzeti törvényekhez való viszonyáról Az EU Bizottság közleményeinek jellemzői közlemény a negyedik, hetedik irányelvhez közlemény a kötelező könyvvizsgálat megerősítése az EU-ban címmel társadalmi ellenőrzés külső minőségellenőrzés a könyvvizsgálói függetlenség erősítése etikai kódex fegyelmi szankcionálás fejlesztése a könyvvizsgálók kijelölése és visszahívása b) Nemzetközi számviteli (pénzügyi beszámolási) standardok (IAS-ek, IFRS-ek) Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) célja, szervezete, irányítása, munkáját támogató szervezetek Az IAS-ek alapján történő számviteli szabályozás lényege a standardok szerkezete, jellemzői Az irányelvi és az IAS-ek alapján történő számviteli szabályozás ellentmondásainak feloldása (utalás az IAS rendeletre) Magyar számviteli standardok, azok értelmezése 202/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet alapján magyar standard testületek részvétel a standard-alkotási munkában c) IASB Keretelvek Keretelvek célja A pénzügyi kimutatások célja alátámasztó számviteli alapelvek A pénzügyi kimutatások minőségi jellemzői érthetőség relevancia, lényegesség
megbízhatóság (valósághű bemutatás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, semlegesség, óvatosság, teljesség) összehasonlíthatóság a megbízható információ korlátai A pénzügyi kimutatás elemei, megjelenítése eszközök fogalma, jellemzői kötelezettségek fogalma, jellemzői saját tőke, mitől függ a nagysága bevételek fogalma, elszámolása ráfordítások fogalma, elszámolása A pénzügyi kimutatás elemeinek értékelése eredeti bekerülési érték jelenlegi érték realizálható (teljesítési) érték jelenérték d) IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása A standard célja, hatóköre A pénzügyi kimutatások célja felelősség a pénzügyi kimutatásokért A pénzügyi kimutatások elemei Valós bemutatás, a standardoknak való megfelelés milyen feltételei vannak A számviteli politika (összevetve a magyar előírásokkal) mi a szerepe a standardok alkalmazása során a vállalkozás folytatására vonatkozó képesség megítélése az összemérés elve (elhatárolás alapú számvitel) a bemutatás következetessége lényegesség és összevonás nettósítás összehasonlító adatok A számviteli politika bemutatása alkalmazott értékelési elvek, speciális számvitelpolitika a legfontosabb bemutatandó számviteli politikák A pénzügyi kimutatások szerkezete és tartalma (azonosítás, beszámolási időszak, időszerűség) A mérleg (összevetve a magyar előírásokkal) a rövid lejáratú/hosszú lejáratú megkülönböztetés (eszközöknél, kötelezettségeknél) forgóeszközök rövid lejáratú kötelezettségek a mérlegben bemutatandó információk a mérlegben vagy a megjegyzésekben bemutatandó információk Az eredménykimutatás (összevetve a magyar előírásokkal) az eredménykimutatásban bemutatandó információk
az eredménykimutatásban vagy a megjegyzésben bemutatandó információk költségnemenkénti bemutatás költségviselőnkénti költséghelyenkénti bemutatás Kimutatás a saját tőke változásairól a tőkeváltozások kimutatásában kell bemutatni a tőkeváltozások kimutatásában vagy a megjegyzésben kell bemutatni Cash-flow kimutatás (csak megemlíteni) Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz miről kell információt adni magyarázó leírások, kereszthivatkozások megjegyzések sorrendje Egyéb közzétételek A hatálybalépés napja e) IAS 2 Készletek (összevetve a magyar előírásokkal) A standard célja, a standard hatóköre mikor nem kell alkalmazni Kapcsolódó értelmezés: SIC-1 Következetesség a készletek különböző bekerülési érték formái (mikor lehet, indokolt eltérő bekerülési érték formula használata) A készletek fogalma a készletek magukban foglalják A készletek értékelése nettó realizálható érték fogalma bekerülési érték fogalma a beszerzés költségei az árfolyam-különbözet figyelembe vétele a hitelfelvétel költségei az átalakítás (sajátosan értelmezett előállítás) költségei bér és járulékai változó üzemi általános költség állandó üzemi általános költség felosztása, a felosztás módszere egyéb költségek a készletek értékében nem vehetők figyelembe a felmerülés időszakának ráfordítása veszteségek, tárolási, igazgatási, értékesítési költségek egyéb költségek A készletek bekerülési értéke szolgáltatást nyújtóknál átalakítási költségek A bekerülési érték mérési módszerei elszámolóárak alkalmazása kiskereskedelmi módszer Bekerülési érték formulák specifikus költségek esetén
javasolt eljárás: FIFO, súlyozott átlag megengedett alternatív eljárás: LIFO Nettó realizálható érték használata nem térül meg a bekerülési érték leértékelés egyedi eszközönként, csoportosan értékvesztés elszámolása értékvesztés visszaírása nettó realizálható érték becslése szempontok Készletek ráfordításként történő elszámolása értékesítéskor, felhasználásakor értékvesztés elszámolása, éven belüli visszaírása más eszközökre ráosztott készletek Készletekre vonatkozó információk közzététele (készlet-kategóriánként) alkalmazott számviteli politika készletek bekerülési és könyv szerinti értéke visszaírt értékvesztés indoka LIFO formula alkalmazása esetén az eltérés bemutatása ráfordításként elszámolt költségek bemutatása a nettó realizálható értékre történő leírás indoka, nagysága stb. A hatálybalépés napja Jelentős eltérések a számviteli törvény előírásai és az IAS 2 előírásai között összefoglalóan kiemelendők f) IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események A standard célja, hatóköre A mérlegfordulónap utáni események értelmezése IAS 1-ből mérlegfordulónap, beszámolási időszak A mérlegfordulónap utáni módosító események a pénzügyi kimutatások adatait módosítani kell peres ügy vevőről, készletekről információk megállapított hibák A mérlegfordulónap utáni nem módosító események a pénzügyi kimutatás adatait nem kell módosítani az osztalékot nem mutatják ki a mérleg fordulónapját követően a vállalkozás folytatása elvének megkérdőjelezése utalás rá Közzététel utáni módosítás lehetősége közzététel engedélyezése A mérleg fordulónapján fennálló körülményekről adott információk aktualizálása, ha a mérlegfordulónap utáni információk azt indokolják akkor is, ha a pénzügyi kimutatás adatait nem módosítják A mérlegfordulónap utáni nem módosító események bemutatása fontosak a pénzügyi kimutatások használói számára
az esemény jellege vagy nagyságrendje indokolja a bemutatást A hatálybalépés napja Jelentős eltérések a számviteli törvény előírásai és az IAS 10 előírásai között összefoglalóan kiemelendők Konzultáció a Számviteli szabályozás várható változásai témákhoz kapcsolódóan Megjegyzés A Számviteli szabályozás várható változásai c. téma tárgyalása során a 4 oktatási órát az alábbiak szerint célszerű felhasználni az a) és b) pont szerinti anyagrészre mintegy 30 percet, a c) és d) pont szerinti anyagrészre mintegy 70 percet, az e) pont szerinti anyagrészre mintegy 60 percet, az f) pont szerinti anyagrészre mintegy 20 percet A megadott időtartamok magukban foglalják az egyes témákhoz kapcsolódó konzultáció lehetőségét is.