Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány Magyarország mezőgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt és után Készítette: Haviár Ágnes Budapest, 2009

Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1.A magyar mezőgazdaság EU-csatlakozásunk előtt... 6 1.1. Természeti adottságaink...6 1.2.A magyar mezőgazdaság helyzetképe a csatlakozás előtt... 8 1.2.1. Földhasznosítás... 8 1.2.2. Az agrárgazdaság szereplői, birtokszerkezet... 9 1.2.3.A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban... 1.2.4. A mezőgazdaság termelési szerkezete... 11 1.2.5. A magyar mezőgazdaság negatív jellemzői, nehézségei... 12 2. A Mezőgazdaság jelentőségéről századunkban... 14 2.1. A mezőgazdaság jelentőségéről általánosságban... 14 2.2. A mezőgazdaság jelentősége az Európai Unióban, az európai mezőgazdasági modell... 15 2.3. A mezőgazdaság jelentősége Magyarországon... 16 3. Magyarország és az Unió agrár-kapcsolatainak kialakulása, és jellemzői... 18 3.1. 1958-1988: a kapcsolat kialakulása... 18 3.2. 1988: Kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás... 19 3.3. A Phare-program... 20 3.4. Társulási megállapodás... 20 3.5. Agrár-külkereskedelmünk az EU-val a társulási szerződés után... 22 4. A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete... 25 4.1. Magyarország és az Európai Unió álláspontja a csatlakozás előtt... 28 5. Az agrártárgyalások eredményei... 31 5.1. Közvetlen termelői támogatások... 31 5.2. A SAPS rendszer keretei... 32 5.3. Piaci intézkedések... 33 5.4. Vidékfejlesztési intézkedések... 34 5.5. Nemzeti támogatások... 34 5.6. Kvóták... 35 6. A magyar mezőgazdaság felkészülése a tagságra... 36 1

6.1. Jogharmonizáció... 36 6.2. Intézményfejlesztés... 37 6.3.A termelők, és a humán erőforrás felkészítése... 38 6.4.A tagsággal kapcsolatos elvárások, előrejelzések... 39 7. Az EU-csatlakozás hatása a magyar agrárgazdaságra... 41 7.1.Kompország a nyugati-parton... 41 7.2. A támogatások... 41 7.3. A mezőgazdaság általános értékelése a csatlakozást követő időszakban... 45 7.4. A gabonapiac változásai az európai uniós csatlakozást követően... 47 7.5. Az intervenció keretei... 49 7.5.1 Az intervenciós ár... 50 7.5. 2 Intervenciós pontok... 50 7.5.3. Az intervenció folyamata... 51 7.5.4. Intervenció Magyarországon... 52 7.5.5. Értékesítés... 54 7.6. Az állattenyésztés értékelése a csatlakozás után... 56 7.7. Agrárkereskedelmi viszonyunk alakulása az EU-val... 58 7.8. Összefoglaló, magyar mezőgazdaság első öt éve az Unióban... 60 7.8.1. Negatív jellemzők... 60 7.8.2. Pozitív jellemzők... 61 7.9. A következő időszak feladatai... 62 7.9.1. Health Check... 63 7.9.2. Az SPS rendszerre való áttérés... 65 7.9.3. Az SPS-re való áttérés feladatai... 66 7.9.4. Az SPS rendszer lényege... 66 7.9.5. Magyarország EU elnöksége 2011-ben... 67 8. Összefoglalás... 69 9. Mellékletek... 71 10. Irodalomjegyzék... 77 2

Ábrák jegyzéke 1.ábra: A napfénytartam átlagos évi összegének alakulása Magyarországon... 7 2. ábra: A földterület művelési ágak szerinti nagysága, 2003 május 31-én... 8 3.ábra: Az ország földterületének gazdálkodási formák szerinti használata... 8 Táblázatok jegyzéke 1.táblázat: Az egyéni gazdaságok megoszlása birtokméret szerint, 2000... 9 2. táblázat: A mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaságban, 2003... 10 3.táblázat: A termésmennyiségek és a termésátlagok a főbb növények esetében 2003-ban... 11 4.táblázat: A zöldségfélék termésmennyisége 2003-ban( 1000 t)... 11 5. táblázat: A gyümölcstermelés 2003-ban... 11 6. táblázat: Az állatállomány 2003-ban,( ezer darab)... 12 7.táblázat: Az EU-magyar agrárkereskedelem (ezer dollár )... 22 8/a.táblázat: Az EU-magyar agrárkereskedelem aránya Magyarország összes agrárkereskedelmében( %)... 22 8/b. Táblázat: Agrárforgalom Magyarország és az EU között (ezer euró)... 23 9.táblázat : a közvetlen kifizetések ütemezése, a jelenlegi tagállamoknak járó teljes támogatás %-ában... 32 10. táblázat: Magyarországon elfogadott kvótái... 70 11.táblázat: A területalapú támogatások összege, millió Ft... 41 12. táblázat: 2004. évi agrártámogatások... 71 13.táblázat: 2005. évi agrártámogatások... 72 14. táblázat: 2006. évi agrártámogatások... 73 15. táblázat: 2007. évi agrártámogatások... 74 16. táblázat: A mezőgazdaság a nemzetgazdaságban, EU-csatlakozásunk után... 45 17.táblázat: Gabonatermelés és felhasználás 2006-2008... 75 3

Bevezetés "A magyar társadalom nem egyetlen népszavazáson, hanem egész történelmével választotta Európát" 1 Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt, a felkészülés időszakában Magyarországon, és külföldön is általános volt a vélemény, hogy az agrárium lesz a csatlakozás legfőbb haszonélvezője. A közvélemény arra alapozódott, hogy Magyarország évszázados termelési hagyománnyal rendelkezik, a történelem folyamán több nagyhatalom éléstáraként szolgált. A természeti adottságainkat tekintve a mezőgazdaság tekintetében komparatív előnnyel rendelkezünk. A klímának, a kiváló termőképességű talajnak, és a domborzati viszonyoknak köszönhetjük, hogy országunk a legtöbb kultúrnövény termelésében kiemelkedő mennyiséget és minőséget képes elérni. Szakdolgozatomban a többet között a következő kérdésekre keresem a választ: Milyen adottságokkal rendelkezik Magyarország? Milyen volt a mezőgazdaságunk 2004 előtt, és hogyan változott a csatlakozás hatására? Milyen kihívások állnak az Európai Unió, és ezen belül a magyar mezőgazdaság előtt az elkövetkezendő években? Ennek megfelelően dolgozatom a következő felépítést kapta. Az első fejezetben a magyar mezőgazdaság adottságaival, a csatlakozás előtti helyzetképpel foglalkozom, és kitérek a versenyképességi problémákra, illetve annak forrásaira is. A második fejezetben röviden ismertetem a mezőgazdaság jelentőségét századunkban, majd szűkítve, az Európai Unióban, legvégül pedig Magyarországon. A harmadik és a negyedik és az ötödik fejezet agrárcsatlakozásunk lépéseiről szól, a tárgyalások lezárása utáni eredményekről, valamint az Magyarország és az Európai Unió agrár-kereskedelméről. A hatodik fejezet tartalmazza Magyarország csatlakozásra való felkészülését. Az EU-csatlakozás hatásait, valamint az elkövetkezendő időszak feladatait a hetedik 1 Mádl Ferenc, az EU-csatlakozás ünnepségén, 2004.május 1. 4

fejezetben ismertetem. Úgy vélem, hogy ötéves tagságunk aktuális időpont arra, hogy áttekintsük a csatlakozással kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalatainkat egyaránt. Aktuális időpont arra, hogy a folyamatok mögé tekintsük, és kísérletet tegyünk a háttérben meghúzódó okok megfogalmazására. Szakdolgozatom célja az magyar mezőgazdaság csatlakozás előtti és utáni helyzetképének bemutatása, illetve a jövőbeni feladatok megfogalmazása. 5

1. A magyar mezőgazdaság EU-csatlakozásunk előtt 1.1. Természeti adottságaink Magyarország nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint feletti 78 méteren, legmagasabb pontja pedig tengerszint feletti 1014 méteren van. Az ország fekvésének köszönhetően száraz kontinentális klímával rendelkezik. Az ország területére hulló csapadék elsősorban az Atlanti-óceán felől érkezik, és egyenletesen oszlik el az év folyamán. Májusban és júniusban mérjük a maximumot, ez országosan kb. 70-80 mm-es átlagot jelent, míg a minimum januárban tapasztalható, átlagosan 40-50 mm-es átlagot produkálva. Magyarország területe hóban szegény. Az Alföldön átlagosan 15 30, a magasabban fekvő területeken 50 60 napon át havazik. A hótakarós napok száma a sík vidéken átlagosan 30 35 nap, a Mátra és a Bükk magasabban fekvő helyein azonban 100 120 napig is megmarad a hó. A csapadék évközi eloszlása azonban igen szélsőséges is lehet. Aszály esetén a csapadékmentes időszak hossza néha az egy hónapot is meghaladhatja, ugyanakkor belvizes évek is előfordulnak a tartós és sok csapadék következtében. Ha a májusi-júniusi eső nem érkezik meg, az komoly kárt okoz a termelésben. Innen a kifejezés: a májusi eső aranyat ér. Mezőgazdasági szempontból fontos éghajlati tényező a fagymentes napok száma. Míg a déli határvidékeken átlagosan több mint 210 nap fagymentes, addig északkeleten és a magasabb hegyvidékeinken az ilyen időszak hossza még a 160 napot sem éri el. A napsugárzás évi összege 4200 4600 MJ/m2, míg a napsütéses órák száma 1700 2200 óra körül alakul. A legmagasabb értékeket az Alföldön, a legalacsonyabbakat a nyugati és az északi országrészekben mérjük.(lásd: 1. ábra ) Az évi középhőmérséklet 8,8 11,5 C között alakul az országban. A leghidegebb hónapunk a január ( 4 és 0,7 C közötti átlaghőmérséklettel), a legmelegebb a július (19,3 22,6 C közötti értékkel). Mindez kedvez a mérsékelt övi növények termesztésének. 6

1.ábra: A napfénytartam átlagos évi összegének alakulása Magyarországon [óra] Forrás: Magyar Elektronikus könyvtár Várallyay György akadémikus szerint Magyarország legfontosabb megújuló erőforrása a talaj,melynek termőképessége kiváló, és lényeges tisztább, mint a nyugateurópai földek. Figyelnünk kell azonban a jelenlegi állapot megóvására, hiszen a talaj csak feltételesen megújuló erőforrás. Ésszerű használata esetén a termőképesség megóvható és előnyt jelent más országokkal szemben. ( www.lelegzet.hu) Domborzati viszonyainkat tekintve, a felszín három részre sorolható: alföldek, dombvidékek, középhegységek. Az ország 68%-a alföldi jellegű síkság, s mindössze 1%-a 500 méternél magasabb térség. Ezzel is magyarázható a szántóterület magas aránya. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Magyarország természeti adottságai az összes kontinentális növény tekintetében kiemelkedő mennyiségű és minőségű 2 termelési eredményt tesz lehetővé. Ezen kívül a terület alkalmas állattenyésztésre is. A mezőgazdaság szempontjából tehát Magyarország komparatív előnnyel rendelkezik. 2 Búzából például az ország képes ún. javító búzát termelni, amelyet igen jó paraméterei miatt vásárolnak fel, majd a rosszabb minőségű tételekkel összekeverve, javítják a minőséget. 7

1.2.A magyar mezőgazdaság helyzetképe a csatlakozás előtt 1.2.1. Földhasznosítás Magyarország összes területe 9,3 millió hektár, ebből a termőterület nagysága 7millió 734 ezer hektárt tett ki 2003-ban. A termőterület mezőgazdasági területből, továbbá az erdők, nádasok és halastavak területéből áll össze. Mezőgazdasági területünk 2003-ban 5 millió 865 ezer hektár volt, amely arányát tekintve egyedülállóan magas Európában, a legjobb földellátottságú országok közé tartozunk. A termőterület meghatározó része a 4 millió 516 ezer hektár szántóföld (a termőterület 58,4%-a, a mezőgazdasági terület 76%-a). Számottevő még az erdők (1 millió 775 ezer hektár, 23%) és a gyepek (1 millió 62 ezer hektár, 14%) aránya, míg az ültetvények és a kertek összesen 3,7%-kal részesednek a termőterületből. (www.fvm.hu) A földterület művelési ágak szerinti összetételét az alábbi táblázat tartalmazza. 2. ábra: A földterület művelési ágak szerinti nagysága, 2003 május 31-én A földterület művelési ágak szerinti nagysága, 2003 május 31-én Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas, halastó Művelés alól kivont terület Forrás: KSH 3.ábra: Az ország földterületének gazdálkodási formák szerinti használata Az ország födterületének gazdálkodási formák szerint használata Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Egyéb Forrás: KSH 8

1.2.2. Az agrárgazdaság szereplői, birtokszerkezet A mezőgazdaságban a vállalkozások valamennyi formáját megtaláljuk, ezért e tekintetben a legszínesebb ágazatnak mondható.(www.akii.hu ) A földtulajdon eloszlása a rendszerváltással lényegesen megváltozott. Míg 1990-ben a mezőgazdasági terület 35%-a magán, 34%-a állami, 31%-a pedig szövetkezeti tulajdonban volt, addig 2003-ra a magántulajdon vált meghatározóvá 83%-os aránnyal. Az állami tulajdon 10%-ra, a szövetkezeti tulajdon 3% zsugorodott. A termőföld magánosítása kb. 5 millió hektárt érintett, kb. 2,5 millió magánszemély szerzett földtulajdont. Ezután is tovább osztódott a föld: örökléssel, illetve adás-vétellel körülbelül 40 ezer új tulajdonost jelentett. (Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2004) A 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás(ámö) részletesen felmérte a magyar mezőgazdaságokban tevékenykedő gazdaságok helyzetét. Eszerint 8400 gazdasági szervezet és 960 ezer egyéni gazdaság működött hazánkban. Az egyéni gazdaságok birtokméretek 2000-es adatait az 1.táblázat mutatja be. 1.táblázat: Az egyéni gazdaságok megoszlása birtokméret szerint, 2000 Megnevezés nem használ 1 ha alatt 1,1-5 ha 5,1-10 ha 10,0-50 100,1-50,1-100 300 300,1 felett Összesen Gazdaságok száma(db) 33743 654278 177391 42371 43460 4654 2218 249 958534 Aránya (%) 3,5 68,3 18,5 4,4 4,6 0,5 0,2 0 100 Forrás: KSH ÁMÖ 2000 A táblázatból kiolvasható, hogy az egyéni gazdaságok 71,8%-a nem, vagy kisebb mint 1 hektár területet használt 2000-ben.Az egy hektárnál nagyobb, de öt hektárnál kisebb területen termelők aránya 18,5%-ot tett ki. Összességében tehát 90% körüli a törpe, egyéni gazdaságok száma. Az ÁMÖ szerint ezek a gazdaságok főképp önmaguk fogyasztásának fedezésére termelnek. Az egyéni gazdaságok közül 301 ezer értékesítette feleslegét, és 76 ezer termelt kifejezetten értékesítésre. A GSZÖ szerint megindult a koncentráció, és 2003-ra már csak 7800 gazdasági szervezetről és 766 ezer egyéni gazdaságról beszélhetünk. Ez azonban még mindig a termőföld magas arányú elaprózódottságára utal. Az egyéni gazdaságok által használt földterület átlagos mérete Magyarországon 1991-2003 között több mint hatszorosára 9

nőtt, de a KSH 2003. évi gazdaságszerkezeti összeírása szerint 2003-ban is csak 3,3 hektárt tett ki, amely jóval az EU átlaga alatt van, ezért versenyképességét tekintve alacsony. 1.2.3.A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban 2. táblázat: A mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaságban, 2003 Év Forrás: KSH A Külkeresked A GDPtermelésben, fogyasztásban, exportban, beruházásban, foglalkoztato A Az A A elmi forgalom % % % % ttságban, % egyenlege, Mrd Ft 2003 2,9 2,7 6,5 6,2 5,5 303,1 Hazánkban a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya a fejlett országokban tapasztalható irányzathoz hasonlóan fokozatosan csökkent a rendszerváltás után. A mezőgazdaságnak a megtermelt GDP-ből való részesedése 2000 óta tartósan 4 % alatti. 2003-ban ez a részesedés 2,9%-ot tett ki. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez az érték csak a közvetlen alapanyag-termelést jelenti, ha az élelmiszeripar termelését, illetve az ún. agrobizniszt is számításba vesszük, akkor az ágazat a GDP közel 12%-át adta. A nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva a mezőgazdaság igen alacsony jövedelmezőséggel bír, éppen ezért az összes befektetésből mindössze 6,2%-os részesedést tesz ki. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően a foglalkoztatottságban is egyre kisebb hányadot képvisel az ágazat, 2003-ban az összes foglalkoztatott csupán 5,5%-a dolgozott a mezőgazdaságban. Magyarország nyitott gazdaságú ország, ezért a pénzügyi helyzet alakulásában igen nagy szerepe van a nemzetgazdasági ágak export-import egyenlegének. Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi egyenlege 2003-ban(és az azt megelőző években is) pozitív volt. A kivitel és a behozatal egyenlege 303 Mrd Ft volt. 1.2.4. A mezőgazdaság termelési szerkezete 10

Az alábbi táblázatok szemléltetik a mezőgazdaság 2003-as termelési-tenyésztési adatait. Lényegesnek tartottam röviden ismertetni a magyar mezőgazdaság struktúráját, azaz, hogy a növénytermesztésen, az állattenyésztésen, és a kertészeten-avagy zöldséggyümölcstermelésen- belül milyen termékekkel foglalkoznak országunk termelői. 3.táblázat: A termésmennyiségek és a termésátlagok a főbb növények esetében,2003-ban Mértékegység Búza Kukorica Árpa Rozs Zab Burgonya Cukorrépa Repce Silókukorica Lucerna, széna ezer tonna 2 941 4 532 810 67 102 582 1 812 108 2 278 548 kg/hektár 2 640 3 950 2 380 1 460 1 490 15 660 35 120 1 490 16 990 3 460 Forrás: FVM Meg kell jegyeznünk, hogy a 2003-as év időjárás tekintetében rendkívül kedvezőtlen volt. A búza és a kukorica tekintetében az 1996-2003-as év átlagait tekintve inkább a 4000 ezer tonnás terméseredmény reális. 4.táblázat: A zöldségfélék termésmennyisége 2003-ban( 1000 t) Összesen 1943 Ebből: Fejeskáposzta 153 Vöröshagyma 94 Zöldborsó 69 Paradicsom 281 Zöldpaprika 84 Fűszerpaprika 37 Forrás: FVM, 2004 Összes terület (ezer ha) 101 Termőterület (ezer ha) 81 Termésmennyiség (ezer t) 724 Ebből: Alma 508 Körte 19 Meggy 49 Szilva 45 Kajszi 30 Őszibarack 32 5. táblázat: A gyümölcstermelés 2003-ban A szőlőtermelés Magyarországon hagyomány. Nemcsak fogyasztása, hanem borkészítésre is termelik, rengeteg fajtája ismert. 2003-ban termőterülete 82 ezer hektárt tett ki, 581 ezer tonna gyümölcsöt produkált. Ebből gyümölcsként értékesített 11

mennyiség 22 ezer tonna, bortermés pedig 388 ezer liter volt. (www.fvm.hu ) 6. táblázat: Az állatállomány 2003-ban,( ezer darab) szarvasmarha 739 ebből: tehén 350 sertés 4913 ebből: anyakoca 327 juh 1296 ebből:anyajuh 956 tyúkféle 37502 pulyka 4256 liba 2801 kacsa 2709 A mezőgazdaság rendszerváltás utáni éveiben tapasztalt visszaesésének legnagyobb vesztesei az állattenyésztési ágazatok voltak. Az elmúlt 10 12 év termelési adatai alapján megállapítható, hogy az állattenyésztés lényegesen lassabban konszolidálódott, mint a növénytermesztés vagy a kertészet. Az utóbbi ágazatok bruttó termelésének volumene átlagosan 19 százalékkal csökkent, ugyanakkor az állattenyésztésé 32 százalékkal esett vissza. Az ország állatállománya folyamatosan csökkent. 1.2.5. A magyar mezőgazdaság negatív jellemzői, nehézségei A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés miatt a lakosság vásárlóereje csökkent, visszaesett a fogyasztás, különösen a hús- és tejtermékeké. Szűkült a belső kereslet, a KGST megszűnésével pedig kelet- és közép-európai piacaink nagy részét elveszítettük. A később bekövetkező gazdasági növekedés -a világtendenciához alkalmazkodva- az ipari és szolgáltatási szektor fejlődéséből adódott. Ugyanakkor az agrárágazat jövedelmezősége folyamatosan csökkent, az árak csak igen lassan követték az inflációt, a modernizációt szolgáló beruházások elmaradtak, az eszközállomány alaposan elhasználódott, növekedett az eladósodottság. A válság főként a tőkeigényesebb, hosszabb termelési ciklusú ágazatokat érintette (pl.: állattenyésztés, kertészet), de alapvetően minden ágazatra igaz, hogy túlélő politikát folytatva, igen kis beruházással, kis mértékű anyagi visszaforgatással dolgozott. 12

A rendszerváltással a birtokrendszer felaprózódott, 2002-re mindössze 12 állami tulajdonú gazdaság maradt. Megnőtt a kis- és törpegazdaságok aránya, a versenyképes méretű gazdaságok száma igen alacsony volt. A mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora 2003-ban 55 év, 57%-a alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, és mindössze 6%-ának volt felsőfokú végzettsége.( KSH ) 2. A Mezőgazdaság jelentőségéről századunkban 2.1. A mezőgazdaság jelentőségéről általánosságban 13

Az agrárium nemzetgazdasági súlya az elmúlt évtizedben tagadhatatlanul évről-évre mérséklődött. A 2004-es bővítés előtti EU-15 -ben a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 2-5 % közötti értéket tesz ki, a foglalkoztatottságban pedig 4 %-ot képvisel. ( Forrás: OSHA) A hangsúly eltolódott a tercier szektor irányába, ez a modernitás, a poszt-indusztriális társadalom hozadéka. Miért van az agrárgazdaságnak ennek ellenére kiemelt szerepe világunkban? Elsősorban azért, mert a mezőgazdasági termelésnek stratégiai jelentősége van; közvetlenül és közvetve 3, a legalapvetőbb emberi szükségletet elégíti ki. Az ellátás folytonosságát biztosítani kell, megfelelő mennyiségű és minőségű termékre van szükség. A nemzeti termelők megélhetését biztosítandó szükséges, hogy a megtermelt javak versenyképes áron kerüljenek piacra, továbbá, hogy a fogyasztók elérhető áron vehessék meg azokat. 4 Ehhez korszerű, hatékony, és környezetkímélő technikára és eszközökre van szükség, ami rengeteg befektetést igényel. Meg kell említenünk a bioüzemanyag- termelés jelentőségét is, mint századunk egyik nagy kihívását. A biodízelt repceolajból, a bioetanolt gabonából és cukorrépából gyártja az EU. 2007-ben a világon már 49, 5 milliárd liter bioetanolt, és 11 milliárd liter biodízelt gyártottak, és a jövőben ez várhatóan többszörösére fog növekedni, amelyen jelentősen megbolygathatja az agrárgazdaságok működését, hiszen verseny keletkezik az élelmiszeripar, a takarmány-felhasználók, és a bioüzemanyag-ipar közt. Végül pedig, a termelést és a feldolgozást is környezetkímélő módon kell megvalósítani, anélkül, hogy kiaknáznánk és tönkretennénk a természetet, amelynek regenerációja biztosítja az új, következő évi termés minőségét. A természettudatosság tehát nem csak etikai kérdés, hanem a fenntartható mezőgazdaság modelljének egyik tényezője is. ( Tar, 2005) 3 A megtermelt javakat közvetlenül- zöldség-gyümölcs-, és feldolgozva -az élelmiszeripar által- is fogyasztjuk. Ezen felül takarmányt jelent az állatoknak, amelyet szintén fogyasztásra tenyésztünk. 4 A mezőgazdaság ellentmondása: a termelőknek nyilvánvalóan az a kedvező, ha a megtermelt javakat magas áron értékesíthetik, míg a felvásárlóknak, ill. a fogyasztóknak épp az ellenkezője. Ezt az ellentmondást hivatott valamelyest feloldani az agrárpolitika, a támogatások rendszere. 14

Nem véletlen tehát, hogy bár nemzetgazdasági súlya folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben, az agrárgazdaság mindig is az egyik legjelentősebb, legtámogatottabb szektor marad. A fenti tényezőkből kiindulva megállapíthatjuk, hogy az agárpolitikai beavatkozások -így a Közös Agrárpolitika, a KAP -koncepcionális alapját a mezőgazdaság sajátos kudarcai5 képezik. Ilyenek például az ágazatban dolgozók jövedelemdiszparitása, az instabilitás, az agrárstruktúra egyes sajátosságai, a környezetvédelem és a kutatás-fejlesztés. ( Halmai, 2002) Az EU joganyagainak 51%-a, a 207 testület 47%-a, a költségvetés közel 50%-a az agrár- és vidékfejlesztéshez kapcsolódik. (www.csmak.hu, Csongrád Megyei Agrárkamara) 2.2. A mezőgazdaság jelentősége az Európai Unióban, az európai mezőgazdasági modell A tengerentúli versenyképes mezőgazdaságok( Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon) többnyire ritkán lakott, az európaival össze nem hasonlítható településszerkezettel jellemezhető térségekben folytatják az agrártermelés jelentős részét. Az EU országaiban azonban a mezőgazdaságnak több évszázados hagyománya van, jelentős szerepet tölt be nemcsak a gazdaságban, de a társadalmi szerkezetben is. Az európai mezőgazdaság sűrűn lakott országokban működik, s jelentős a hozzájárulása a kis települések fennmaradásához. Tehát a termelésnek nemcsak a végtermék előállítás a célja, hanem a vidék arculatának megőrzése, a vidéki közösségek fenntartása is. Ezt a kettős hivatás -t az utóbbi évtizedben multifunkcionális mezőgazdaság --nak nevezzük, és ez az ún.. európai mezőgazdasági modell központi tényezője.( Halmai 2002) A modell lényegét az AGENDA 2000-ben fogalmazták meg, és a fentieken kívül a következő elemeket tartalmazza: 5 A szakirodalomban market failures. 15

Túlzott mértékű támogatásoktól mentes, versenyképes mezőgazdaság kialakítása, mely képes a világpiac felmerülő kihívásainak megfelelni. Környezetkímélő termelési eljárások széleskörű alkalmazása, melyek által lehetővé válik a fogyasztók igényeinek megfelelő, minőségi termékek előállítása, anélkül, hogy a természetet továbbra is mérgeznénk. Sokszínű gazdálkodási rendszerek megléte, a termelési hagyományok megőrzése, amelyek nemcsak a termelési célkitűzéseket, a termék-kibocsátását veszik figyelembe, hanem a mezőgazdaság egyéb funkcióit is, a vidéki környezet, a táj megőrzését, javítását, valamint a vidéki közösségek erősítését, munkalehetőségek biztosítását is. Egyszerű, közérthető agrárpolitika kialakítása, amely világosan elhatárolja a közösen meghozandó döntéseket a nemzeti szintűektől, és amely a közösségi források felhasználását úgy irányítja, hogy a széles értelemben vett társadalom legyen azoknak haszonélvezője, ne csak a gazdálkodók szűk köre. ( Tar, 2005) 2.3. A mezőgazdaság jelentősége Magyarországon Magyarországon a mezőgazdaság jelentősége elsősorban - az 1. fejezetben kifejtett tényezőkből adódó- komparatív előnyében rejlik. Az ország mezőgazdasági adottságainak köszönhetően az összes fontosabb mérsékelt övi növény termeszthető, méghozzá igen jó minőségben. A mezőgazdaság szerepének megítélésekor hangsúlyosan kell kiemelni, hogy a 2006. évi 3,7%-os GDP részesedési arány csak a mezőgazdasági alapanyag-termelést tükrözi. Magyarországon is az a jellemző, hogy az alapanyag-termelésről a hangsúly fokozatosan áthelyeződött a szélesebb értelemben vett agrárgazdaság (agrobiznisz) termelést megelőző, illetve követő fázisaiba. Számítások szerint hazánkban az agrobiznisz aránya a GDP termelésben 12 13%. (www.fvm.hu ) Ezenkívül fontos tényező, hogy bár a foglalkoztatásban betöltött szerepe is jelentősen és folyamatosan csökken a rendszerváltás óta 6, még mindig több, mint egy 6 Míg munkaerő 17,4%-át foglalkoztatta 1990-ben, addig 2004-ben már csak 1,3 millió főt, azaz a 16

millió ember sorsa függ az intézkedésektől. Az agrár foglalkoztatás, ill. a jövedelemkiegészítés az ország minden térségében jelentős, de meghatározó szerepe van ma és lesz az elkövetkező évtizedben is az ország kistelepülésein, az önkormányzatok felében, ahol legnagyobb a munkanélküliség és legalacsonyabbak a jövedelmek. (www.fvm.hu ) A magyar mezőgazdaság fontosságát kiemelendő még, hogy a termelő ágazatok közül az agrárágazat volt az egyetlen, amely hosszú időn át tartósan pozitív egyenlegével javította az ország külkereskedelmi mérlegét. 7 (www.fvm.hu ) Az agrárium szempontjából fontos tényező volt a csatlakozás, nem csak a támogatások, és a felvevőpiac növekedése miatt; az EU agrár-jövőképe, az európai mezőgazdasági modell -hez való kapcsolódás megfelelő kihasználása esetén, a fejlődési lehetőségek szempontjából is. 3. Magyarország és az Unió agrár-kapcsolatainak kialakulása, és jellemzői 7 népesség 13% végzett valamilyen mezőgazdasági termelő tevékenységet. A folyó fizetési mérleg része, az áruimport és áruexport egyenlege. 17

Magyarország 2004. május 1.-jén az Európai Unió tagja lett. Mádl Ferenc az EU csatlakozás után tartott ünnepélyen így fogalmazott: A kompország végleg kikötött a nyugati parton. Hosszú út vezetett idáig. 3.1. 1958-1988: a kapcsolat kialakulása Az Európai Közösség létrejöttét (1958) követő években Magyarország elzárkózott a kapcsolatok felvételétől és kétségbe vonta az EK nemzetközi jogalanyiságát, ahogyan minden állam a szocialista blokkban. Az 1960-as években életbelépő CAP (Common Agriculture Poilicy), és annak protekcionizmusa-lefölözési rendszer- hátrányosan érintette Magyarországot, mivel az alapító tagországok közül Olaszország, és Németország a magyar agrártermékek hagyományos felvevőpiacát jelentették A Magyarországon, 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus fő célja a gazdaság intenzív fejlesztése volt; melynek keretében Magyarország és az EK között létrejött az első hivatalos kapcsolat. A Bizottság- az EU részéről- és a Külkereskedelmi Minisztérium- magyar részrőltárgyalta, majd aláírta az ún. technikai megállapodásokat, amelyben a minisztérium garantálta, hogy az exportált termék a közösen meghatározott áron alul nem kerül a közösség piacára, a Bizottság pedig vállalta, hogy cserébe mentesíti a magyar exportőrt a pótlefölözés alól. ( Király Miklós, 2001) Az első ilyen technikai megállapodás egyfajta sertéshúsra( hasított félsertés) vonatkozott. 1970-ben a magyar bor szállítására nyújtottunk hasonló garanciát, 1971-ben pedig a kaskavál sajtra. ( Dr. Kőrösi, 2005) 1973-ban Magyarország csatlakozott a GATT-hoz, melynek jegyzőkönyvben a szerződő felek rögzítették, hogy a mennyiségi korlátozásokat fokozatosan felszámolják, 18

de sem konkrét menetrendet, sem konkrét kötelezettséget nem állapítottak meg, ezért aztán a korlátozások továbbra is érvényben maradtak, egészen a rendszerváltásig. A következő lépés az 1980-as juh- és juhhúsexportra vonatkozó megállapodás, amelyben Magyarország az export mennyiségének önkorlátozását vállalta. Annak ellenére, hogy ezek a megállapodások nem az EGK és Magyarország közötti kereskedelem fellendítését szolgálták, 8 magasabb szintre emelték a két fél kapcsolatait, és rámutattak a korábbi elzárkózás fenntarthatatlanságára is. Magyarország ezt felismerve önálló kapcsolat felvételét kezdeményezte a Közösséggel. 9 Az új gazdasági mechanizmusra, illetve a GATT- tagságra hivatkozva kívánt kedvezményeket kieszközölni. De az EK nem kívánt külön útra lépni Magyarországgal, így a tárgyalások több évre megszakadtak. Gorbacsov a szovjet politika új irányítója hozott változást a KGST-EGK viszonyban; már hivatalba lépésének évében, 1985-ben kapcsolatot kezdeményezett az EGK-val, továbbá sor került egymás kölcsönös, hivatalos elismerésére is.1988-ban pedig aláírtak egy közös nyilatkozatot, melynek lényege az együttműködés fejlesztése a közös érdekeket képviselő területeken. 3.2. 1988: Kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás Ennek hatására az EGK újra nyitni kezdett Magyarország felé, és 1988-ban létrejött az első átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás, amely alapvetően a legnagyobb kedvezmény elvén elvén alapul. 10 Tartalmát tekintve, a megállapodás rögzíti a diszkriminációmentességet, illetve a korlátozások legkésőbb 1995-ig történő fokozatos eltörlését. Fontos még, hogy a megállapodás rögzítette a beruházások, illetve a vegyes vállalatok számára szükséges kedvező környezet kialakításának szükségességét, valamint vegyes bizottság létrehozását, amelynek feladata az együttműködést érintő kérdések megtárgyalása. 8 9 10 Alapvetően a Közösség piacának védelmét látták el(kőrösi, 2005) A szocialista országoktól külön, önálló útra kívánt térni. Az legnagyobb kedvezmény elve(lke) része a GATT-nak is, de mint azt feljebb kifejtettük, a GATT tulajdonképpen nem lépett életbe, hiába volt annak mindkét fél tagja 19

3.3. A Phare-program A rendszerváltozás után, 1990-ben az EK eltörölte a specifikus mennyiségi korlátozásokat, megadta az általános vámpreferenciákat, és megindította a PHARE segélyprogramot. 11 A program elvileg a piacgazdaságba való átmenetet és a politikai demokrácia kiépítésének elősegítését tűzte ki céljául, de később az integrációs folyamat és a tagságra való felkészítés volt a feladata. 1989-ben még csak a fent említett két ország volt a tagja,később azonban, 1996-ra kibővítették és további nyolc ország csatlakozott hozzá. 12. 1993-ban a koppenhágai csúcs nyomán a lehetséges támogatandó területek közé bevették az infrastruktúra fejlesztését is. A PHARE, előcsatlakozási alap formáját, teljes egészében 1997-ben nyerte el, mikor is a luxemburgi csúcs elindította a soron következő (2004-es) bővítési folyamatot. A fenti események, illetve a keleti piacok válsága, majd összeomlása gyorsan éreztették hatásukat a magyar- EK kereskedelemben. 1990-re Magyarország legfontosabb külgazdasági partnere az EK lett, exportunkban és importunkban egyaránt 25%-kal részesedett. 3.4. Társulási megállapodás 13 Az Európai Tanács 1990 áprilisában társulási megállapodás megkötését javasolta Lengyelországnak, Csehországnak és Magyarországnak. A magyar kormány pedig rögzítette, hogy a társulási szerződést a csatlakozás első lépcsőjének tekinti, és ezt a nyilatkozatot a megállapodás preambuluma tartalmazza is. Az Európa-megállapodást, tíz tárgyalási fordulót követően, 1991. december 16-án 11 12 13 PHARE: Pologne- Hongrie: Assistance pour la Réconstruction Économique, azaz Lengyelország- Magyarország: Segítség a Gazdasági Újjáépítéshez, de a phare franciául világítótornyot jelent. Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia majd Bulgária és Románia Társulási, avagy Európai Megállapodás 20

írták alá, és 1994. február 1-jén lépett hatályba. 14 A megállapodás intézkedései szabad kereskedelmi övezet megteremtésére irányultak, amelynek létrehozása aszimmetrikus módon történik; azaz a Közösség gyorsabban és nagyobb ütemben bontja le a kereskedelmi korlátait, amit Magyarország a türelmi-, és felkészülési idő után viszonoz. A mezőgazdasági termékek tekintetében bizonyos magyar termékekre, rögzített mértékben növelhető mennyiség mellett, növekvő vám-, illetve lefölözés kedvezményeket kaptunk. 15 Az árukereskedelemmel kapcsolatban a felek vállalták, hogy új vámot nem vezetnek be, ugyanakkor Magyarország jogosult korlátozott ideig, rendkívüli intézkedésként bizonyos termékek esetében vámot emelni, ha ez egy új iparág megteremtését, vagy szerkezeti változás alatt álló iparág védelmét szolgálja. 1991-ben a maastrichti Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy esetleges keleti bővítés lehetőségét. A Bizottság 1992-es lisszaboni Európai Tanácson kijelentette, hogy a csatlakozás lehetséges, majd az 1993-as koppenhágai Tanácson megszabták a feltételeket is. 1994. április 1-jén Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét, majd ezt követően megkezdődtek a felkészülési folyamatok. A Közösség 1998-ban kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Magyarországgal. Mielőtt ismertetem a csatlakozási tárgyalás folyamatát és eredményeit, egy kis kitérőt teszek, és bemutatom a magyar-eu agrár-külkereskedelmi kapcsolatot 1992-98 között. Azért tartom ezt szükségesnek, mert látni kell, hogy már a társulási szerződés hatására mennyire megugrott az exportunk ill. importunk mennyisége az EU-val, és ez a koncentráltság az EU-csatlakozásunk után csak fokozódni látszott. 14 15 Magyarországon az 1994. évi I. törvény hirdette ki Ezek a termékek: a sertéshúsok döntő része, baromfi- és marhahús, sajt, búza, a zöldségek és gyümölcsök zöme, élő juh és juhhús 21

3.5. Agrár-külkereskedelmünk az EU-val a társulási szerződés után Az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodás élénkítette az agrárkereskedelmet. A XX. század utolsó évtizedében az EU fontos helyet kapott a magyar agár-külkereskedelemben. 1992 és 1998 közötti külkereskedelmet a 7. táblázat szemlélteti. A legmagasabb értéket 1992-ben érte el, több mint 1 milliárd dollárral, míg a mélypont 1994-ben következett be 674 millió dollárral. Ki kell emelni, hogy Magyarország az egyetlen ország a régióban, amely a társulási szerződés után tartósan pozitív agrárkereskedelmi egyenleget ért el az EU-val, tehát az export aránya végig meghaladta az importét a vizsgált időszakban. A kereskedelem részleteit az alábbi két táblázat mutatja be: 7.táblázat: Az EU-magyar agrárkereskedelem (ezer dollár ) EU-15 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Export 1 435 907 1 141 514 1 285 988 1 346 942 1 355 942 1 242 978 1 292 642 Import 356 675 436 731 612 031 487 381 437 753 489 962 519 275 Egyenleg 1 079 232 704 783 673 957 859 561 917 916 753 016 772 367 Forrás: Közgazdasági szemle 8/a.táblázat: Az EU-magyar agrárkereskedelem aránya Magyarország összes agrárkereskedelmében( %) EU-15 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Export 51,1 54,2 53,1 44,6 47 41,5 44,6 Import 42,4 47 45,8 40,9 38,2 37,9 37,2 Forrás: Közgazdasági szemle Ami az országonkénti megoszlást illeti, az EU-val folytatott agrárexportunkból magasan a legtöbbet Németország vásárolt tőlünk. 1992 és 1998 közti időszakban 37,57 és 40,85 % között ingadozott ez az arány. A második helyen Olaszország állt, 22-17%- os részesedéssel, harmadik helyen pedig Ausztria, nem sokkal lemaradva, 14-15% közti aránnyal. A három ország aránya együttesen meghaladja a 70%-ot, ez jelentős koncentráltságot jelent. A következő két fontos állomás Franciaország és Hollandia, részesedésük 12-14% között mozgott Tehát agrár-külkereskedelem 80%-a mindösszesen 22

5 országra tömörül. Az importot tekintve, ugyanezen öt állam aránya a legmagasabb, csak változó sorrendben. 1998-ban Németország 20,81%-os, Hollandia 18,02%-os, Ausztria 13,04%-os, Olaszország 10,99%-os, Franciaország pedig 8,79%-os részesedéssel bírt importunkból. A magyar termékek exportjának tekintetében a legfontosabb termékek : élőállat: 8-4,4 %-ot, a hús és húskészítmények 33-30% közti, értéket, zöldség és gyümölcs termékeink 20% -os értéket, a faanyag 9% körüli értéket, állati és növényi eredetű nyersanyag pedig 5-6 %-ot képvisel.( Fertő, 2000) Az import oldalán a helyzet különbözik a fentiektől. Nincs olyan stabil és meghatározó termékcsoport az importon belül, mint az export esetében. A piaci részesedés egy termékcsoport esetében sem haladta meg a 15 százalékot. Másrészt, az import struktúrája sokkal egyenletesebben oszlik meg. A legnagyobb öt termékcsoport súlya a teljes importban 60 százalék alatt volt a kérdéses időszakban. Ugyanakkor csak néhány olyan termékcsoport van, amelyek piaci részesedése viszonylag állandó: zöldség és gyümölcs, ital, növényi és állati eredetű nyersanyag. 8/b. Táblázat: Agrárforgalom Magyarország és az EU között (ezer euró) Forrás: KSH Megnevezés 2000 2001 2002 Export 940 555 1 189 060 1 173 970 Import 412 537 490 025 565 711 Egyenleg 528 018 699 035 608 259 2001-ben 26,4%-al nőtt az Európai Unióba irányuló magyar agrárkivitel az előző évhez képest, majd a következő évben kismértékben(1,3 %-kal) csökkent. Ugyanakkor 2001-ben és 2002-ben is jelentősen, 75 millió euróval nőtt a behozatal. A vizsgált hároméves időszakban továbbra is az élő állatok, a hús-és húskészítmények domináltak. A zöldségfélék és a gyümölcsök exportrészesedése is jelentős volt, 267-297 millió euró közt ingadozott. A gabona és gabonakészítmények is jelentős exporttényezők voltak. (KSH) 23

Az import legfőbb tételei között szerepelnek a zöldség-és gyümölcsfélék, a húsipar termékei, valamint az állati takarmányok. Az első öt legfontosabb export és importpiacunk 1998-hoz képest nem változott. ( KSH ) Három dologra szeretném felhívni a figyelmet a fentiekkel kapcsolatban: egyrészt az EU-val folytatott magyar agrárkereskedelem viszonylag stabil termékszerkezetére, illetve a megjelenő koncentráltságra. Harmadik tényezőként pedig meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdasági kereskedelem egyenlege 1995 és 2003 között, noha erőteljesen ingadozott, de jelentős pozitívumot ért el, amely egyedálló volt ebben az időszakban az újonnan csatlakozó államok között. 24

4. A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete 16 Az Európai Tanács az 1997-es luxembourgi csúcson megjelölte azokat az államokat, amelyekkel a csatalakozási tárgyalásokat meg kívánta kezdeni. Magyarország is ennek az ún. luxembourgi csoportnak a tagja volt. 1998. március 31-én kezdődtek meg a tárgyalások, és ún. fejezetek keretében zajlottak, a hetedik fejezet a mezőgazdaság volt. 1998-99-es évek az átvilágítás 17 jegyében teltek, megvizsgálták a közösségi joganya átvételének haladását, és azt, hogy képes lesz-e az ország a KAP teljes átvételére. Ez idő alatt dolgoztuk ki a mezőgazdasági tárgyalásokon képviselni kívánt álláspontunkat is, ezt nevezzük pozíciós dokumentumnak 18. A dokumentumban négy alapelvet fogalmaztunk meg: Magyarország képes lesz integrálódni a Közös Agrárpolitika rendszerébe, a csatlakozás időpontjáig megteremti a KAP működtetéséhez szükséges feltételeket. A mezőgazdaság területén teljes, átmeneti időszak nélküli csatlakozásra törekszünk. Mentességi igényeink alapvetően a termelők felkészülését szolgálják, és nem érintik a Közös Agrárpolitika rendszerének működését. Igényt tartunk minden olyan támogatási formára, amelyet a csatlakozáskor az Európai Unió többi tagállamának gazdálkodói, illetve agrárgazdaságai élveznek. Közös Agrárpolitika keretében alkalmazott termeléskorlátozó intézkedések, mennyiséghez kötött támogatások bázisaként olyan értékek elfogadását kérjük, amelyek tényleges mozgásteret adnak az érintett szektorok számára. 1999. november 29-én Brüsszelben átadtuk ezt a pozíciós dokumentumot. Erre válaszul az EU 2000. június elején megküldte első hivatalos tárgyalási álláspontját. A legfontosabb három kérdéskörre vonatkozóan az unió álláspontja a következő volt: 16 17 18 Az egész fejezet:somogyi, 2003 alapján. Lásd irodalomjegyzék acquis srcreening position papers 25

Az érintett termékcsoportokra vonatkozó referenciamennyiségek (kvóták) szintjét történelmi termelési helyzet alapján kell meghatározni, ugyanez vonatkozik a bázisidőszakok megállapítására. Ezen esetekben az unió az 1995 1999 közötti időszakról kért statisztikai információt. A magyar pozíciós dokumentumban bejelentett átmeneti mentességi igényeket az unió tudomásul vette, és azokhoz megfelelő statisztikai adatokkal alátámasztott érveket és ütem terveket kért. Fontos szempont, hogy az átmeneti mentességek egyike sem torzíthatja számottevő mértékben a Közösségen belüli gazdasági versenyt, és nem ronthatja a szabályozások hatékonyságát. A közvetlen kifizetéseket illetően az unió a tárgyalások egy későbbi szakaszában, mélyreható elemzések alapján alakítja ki álláspontját. A 2000. december 20-án, Brüsszelben átadott kiegészítő tárgyalási álláspont az Európai Unió hivatalos tárgyalási álláspontjára adott magyar válasz volt. Ebben részletes kiegészítő információkat közöltünk, statisztikai adatsorokat, felkészülési ütemterveket (az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer, a Teszt üzemi Rendszer stb.) ismertettünk. A mezőgazdaság területén minimálisra csökkentettük az átmeneti időszakra vonatkozó igényeinket 19. Az 1999 novemberében átadott pozíciós dokumentumhoz képest több derogációt visszavontunk,mivel időközben változott a közösségi szabályozás. Ezek olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek nem zavarják az egységes belső piac működését. 2001 első félévében úgynevezett technikai konzultációkra került sor a legkülönfélébb területeken (állategészségügy, növényegészségügy, piacszabályozás, intézményfejlesztés), amelyek tulajdonképpen az érdemi tárgyalásokat készítették elő. Az Európai Unió tagországai által Nizzában elfogadott ütemterv 20 alapján 2001 második félévében megkezdődtek az érdemi mezőgazdasági tárgyalások. 19 20 ún. derogációkat ún. Road-map 26

Ezek keretében elsőként az agrár-ágazat horizontális témái kerültek napirendre (állat egészségügy, növényegészségügy). 2002. márciusi főtárgyalói fordulón az Európai Bizottság a növény- és állategészségügyi részfejezeteket további tárgyalást nem igénylőnek minősítette, s a tagjelöltek közül elfogadta a magyarok által kért átmeneti mentességeket. (Jelentés az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről, II. kötet, 2003.október) Az Európai Bizottság csatlakozási tárgyalásokon képviselt alapelveit az ún.. Issues Paper tartalmazta, ennek első példánya 2002.január 30.-án látott napvilágot, de még nem tartalmazott specifikus információkat a leendő tagországokra nézve. A következő Közös Álláspont 2002. június végére készült el, azonban még ebben sem esett szó az EU költségvetési-anyagi vonzatú -pozíciójáról. Az EU végül, 2002 novemberében hozta nyilvánosságra terveit a támogatásokkal kapcsolatban. A dokumentum minden egyes (95 db) tárgyalási pozíciónk esetében tartalmazta a Közösségi álláspontot, most már beleértve a mezőgazdasági közvetlen kifizetéseket, valamint a kvótakérdéseket is. 2002. november végére már csak 10 pozíció igényelt további egyeztetést. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az EU támogatások legnagyobb hányadát érintő szántóföldi növénytermesztés támogatható területnagyságának, illetve a támogatási összeg meghatározásához szükséges történelmi gabona termésátlag meghatározása. ( Somai, 2003) illetve a kvótakérdések. 2002. december 12-13-án Koppenhágában a Csatlakozási Konferencia keretében lezárultak a négy és fél évig tartó tárgyalások. 27

4.1. Magyarország és az Európai Unió álláspontja a csatlakozás előtt Magyarország a többi kelet-európai tagjelölt országhoz hasonlóan - már a legelső (1999-es) pozíciós papírjában is teljes körűen, az agrárcsatlakozás minden részletére kiterjedően ismertette az álláspontját. Egyértelművé tettük, hogy: a csatlakozás pillanatától kezdődően teljes jogú tagságra törekszünk; ez azt jelenti, hogy alkalmazzuk az acquis-t, átvesszük a közös agrárpolitikát (a CAPot), és ez utóbbinak minden kifizetéséből ugyanúgy részesedni akarunk, mint az EU 15 tagállama. általában - bizonyos derogációs kérelmektől eltekintve elvetünk mindenféle átmeneti időszakot, vonatkozzanak azok bár kötelezettségekre avagy jogokra; és végül, a kínálat korlátozását alkalmazó rendtartásokban olyan kvótákra tartunk igényt, amelyek megfelelő fejlődési lehetőséget biztosítanak az érintett szektorok számára. (Somai, 2003) A tagjelölt országok tisztában voltak azzal, hogy mekkora termelési potenciállal rendelkeznének, ha nem lennének strukturális és forráshiány típusú problémáik. Erre a termelési potenciálra pedig még rátettek egy kicsi, a fejlődési lehetőség biztosítása érdekében. Az 1980-as évek második felét választottuk. Egyrészt ez volt a mezőgazdaság virágkora, másrészt mert az EU 15 -ök esetében is ez volt a hivatalos bázisidőszak. Azonban ez nem tükrözte a valódi helyzetet, a kvótaigények irreálisak voltak. 21 Az 1960-as/70-es években, amikor a Közösség egy sor alapvető termékből még nettó importra szorult, s a közös agrárpolitika legfontosabb célja nem lehetett más, mint a termelés növelése, még lett volna helye ilyen jellegű kvóta és támogatás igénynek A CAP utolsó 20 évét azonban végigkísérik a strukturális túltermelés megakadályozására tett kísérletek. 21 Tejkvótaigényt 2,8 millió tonnára jelentettünk be, miközben a termelés 1993 óta egyetlen évben sem haladta meg a 2,1millió, a fogyasztás pedig az 1,9 millió tonnát. 28

A tejkvóták bevezetése (1984), a GOF 22 vetésterület és termésátlagok befagyasztása, illetve az állatprémiumok nemzeti kvótázása (1992-es reform), valamint ezen rendszerek megerősítése az Agenda 2000-ben egytől-egyig arra irányult, hogy a kínálat támogatottságát keretek közé szorítva a folyó termelést elválasszák az egyes tagországok termelési potenciáljától. A nem megfelelő igények következményei: egyrészt, a Bizottság nem vette, mert nem is vehette komolyan a tárgyalási pozíciókban megfogalmazott igényeket, s a tagjelöltek helyett - a nemzeti és nemzetközi statisztikák és módszerek alapján kiszámolva - próbálta meghatározni a reális termelési szinteket. másrészt, azon nyugat-európai szakértők, akik korábban - a tényleges gazdasági helyzet helyett a termelési potenciálból kiindulva, vagyis szakmailag kifogásolható módon - óvtak a bővítéstől, annak költségeitől, és általában bizalmatlanok voltak kelet-európai országokkal szemben, most igazolva látták félelmeiket. harmadrészt, a nyugat-európai közvéleményben a keleti bővüléssel kapcsolatban megerősödött az - az agrárlobbijuk által is sugallt - kép, mely szerint a keleteurópai tagjelöltek - miközben a rendszerváltás óta eltelt évtizedben szinte semmit nem áldoztak saját mezőgazdaságukra - a nyugat-európai adófizetők pénzéből szeretnék modernizálni mezőgazdaságukat. s végül negyedszer, a gazdasági súlyuknál általában sokkal jelentősebb politikai befolyással bíró nyugat-európai gazdák, - akik a kibocsátásukat az utóbbi másfél évtizedben jóval a termelési potenciáljuk alatt kényszerültek tartani - azt látták, hogy a kelet-európai tagjelöltek kapacitásaikat a termelési képesség határáig növelő kvótákra tartanak igényt. Ezt az igényt természetesen méltánytalannak tartották. ( Somai, 2003) Az EU hivatalos állásfoglalásáig 23 a tagjelölt országok csak megtapasztalni tudták az EU nézeteit. Ezek a következők voltak: 22 23 Gabona, olajos, fehérje és rost növények 2002 novemberéig. 29

Olcsó bővítés, ami azt jelenti, hogy az EU-15-ök pozíciója a lehető legkisebb mértékben romoljon. Ez a hozzáállás elsősorban a hagyományosan legnagyobb nettó befizető országokat (D, UK, NL, A, S) jellemezte, de nem hagyta hidegen a kedvezményezett tagállamokat sem, hiszen a keleti bővülés finanszírozásából nekik is részt kell vállalniuk. Az országok ragaszkodtak a berlini csúcson meghatározott keretek (vagyis az Agenda-ban rögzített kiadási plafonok) tiszteletben tartásához. A bővítés ne vezessen a piaci egyensúly megbomlásához, ne képződjön további felesleg. A Tizenötökben megmaradjanak a termelői kedvezmények, hiszen a nyugateurópai farmerek elfogadhatatlannak tartanák, hogy a keleti bővülés miatt a korábbinál rosszabb helyzetbe kerüljenek 24 strukturális átalakításra van szükség (a fél-megélhetési gazdaságokat vagy fel kell számolni, vagy kereskedelmi, azaz professzionális gazdaságokká kell alakítani); A csatlakozó államok is felismerték túlzott igényeiket, és módosították is azokat. A fenti tényezők miatt alakult ki a közvetlen kifizetésekben mutatkozó fokozatosság. 24 Az EU-15-ben nem csökkenhetnek a kvóták 30

5. Az agrártárgyalások eredményei Az agrárágazat vonatkozásában elértük a magyar kormány pozíciós papírjában meghatározott fő célokat. Csatlakozásunk első napjától kezdve teljes körűen részt veszünk a Közös Agrárpolitikában, az egységes belső piac teljes jogú szereplői vagyunk. Megszűntek az agrárgazdaságaink közti határok( a többi tagország és Magyarország között), nincsenek többé vámok. A piaci intézkedéseknél semmiféle nemzeti kiegészítésre, vagy csökkentésre nincs lehetőségünk. A csatlakozás óta a hazai agárpiaci szereplők a következő forrásokból juthatnak támogatáshoz: A Közös Agrárpolitika keretéből: közvetlen termelői támogatások formájában; piaci intézkedések (intervenció, exporttámogatás stb.) formájában; vidékfejlesztési intézkedések révén. Nemzeti forrásból a közösségi szabályoknak megfelelő nemzeti támogatások útján 5.1. Közvetlen termelői támogatások A Közös Agrárpolitika keretében bizonyos tevékenységi körökkel foglalkozó gazdálkodók közvetlen (hektár-, mennyiség- vagy állatlétszám-alapú) termelői támogatásra jogosultak. A közösségi szabályozás alapján a hazai termelési szerkezetből adódóan a közösségi forrásból finanszírozott közvetlen támogatások 89 százalékának a gabona-, az olaj- és fehérjenövény- termesztők, 7 százalékának a szarvasmarha- és juhtartó gazdák,a fennmaradó 4 százalékának a más növényeket (például dohányt) termesztők a kedvezményezettjei. Számos ágazat (például cukor, sertés, baromfi, kertészet, borászat) nem érintett a közvetlen támogatási rendszerben. 31

9.táblázat : a közvetlen kifizetések ütemezése, a jelenlegi tagállamoknak járó teljes támogatás %-ában 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Megnevezés A közvetlen kifizetések ütemezése, a jelenlegi tagállamoknak járó teljes támogatás %-ában EU forrás 25 30 35 40 50 60 70 80 90 100 EU + nemzeti forrás 55 60 65 70 80 90 100 100 100 100 Forrás: FVM Ahogyan azt a fenti táblázat szemlélteti, a közvetlen támogatások fokozatosan kerültek bevezetésre. Az új tagállamok 2004-ben a közvetlen támogatásoknak csak a 25, amely folyamatosan növekedett. Idén, 2009-ben már 60%-nál tartunk, és 2013-ra fogjuk elérni a 100%-os támogatottságot. Azonban a tárgyalások eredményeképp lehetőség nyílt a fentiek kiegészítésére nemzeti forrásból. 25 Ezt az 2. táblázat második sora szemlélteti. 5.2. A SAPS rendszer keretei A Kormány 2003-ban hozott határozata alapján Magyarország az egységes területalapú támogatási rendszert (single area payment scheme - SAPS) vezette be a csatlakozás időpontjától. Az uniós közvetlen támogatást ennek alapján kapják meg a termelők. A SAPS keretében adható támogatás éves összegét a Bizottság a Csatlakozási Szerződésben foglalt kvóták és bázisterületek alapján határozza meg. A támogatásra jogosult mezőgazdasági terület nagyságának meghatározása (SAPS terület) az érintett tagállam feladata, ugyanúgy, mint annak eldöntése, hogy mekkora legyen a támogatható minimális birtokméret 0,3-1 ha határértékek között (magyar nemzeti döntés: 1 ha, illetve 0,3 ha szőlő- és gyümölcsterület). 25 topping-up 32