Kedves Olvasó! Kiadványunk a közművelődési kbnyvtárakban hozzáférhető olyan könyvekre és folyóiratcikkekre hívja fel a figyelmét, amelyek révén esetleg hasznos ismeretekhez és gyakorlati tanácsokhoz juthat mindennapi életében. Erre utal a sorozat elnevezése is: Praktéka, azaz praktikus dolgok tára.^. Segítségével nemcsak egy-egy téma legfontosabb irodalmáról értesülhet, hanem néhány régebbi, vagy nehezebben hozzáférhető információ másolatát is megkaphatja. A közhasznú csomag összeállítóinak és közreadóinak nem titkolt óhajuk, hogy e válogatással kedvet ébresszenek a felsorolt művek megismerésére. Ha közülük valamelyik éppen kölcsönzésben van a felkeresett könyvtárban, a könyvtárosok szívesen előjegyzik azt az Ön részére. Amennyiben hiányzik a gyűjteményükből, akkor más intézményektől kölcsönkérik; folyóiratcikkek esetében azok másolatát rendelik meg. Természetesen örömmel nyújtanak segítséget minden egyéb, az olvasót, a könyvtárlátogatót érdeklő kérdés megválaszolásához; olyan művek megkereséséhez, amelyek e füzetben nem szerepelnek. O O C I O O O O O 0 O O O O O O O O O O O Országunk bővelkedik bortermő vidékekben, de ez önmagában csak előfeltétele a minőségi borok előállításának. Az ital minősége - a talaj- és éghajlati adottságok mellett - a tárgyi feltételeknek, a must borrá alakításának is függvénye. A munkafolyamat sok szakértelmet kíván. Mivel a speciális ismeretekhez nem mindenki juthat oktatás keretében, rendkívül fontos az önképzés szerepe. Füzetünk ehhez kíván segítséget nyújtani, a - kisebb könyvtárakban is megtalálható - kiadványok információinak téma szerinti csoportosításával és a másolatokkal.
MIKROMIX nyomelemeket levéltrágya tartalmazó család Szőlőkultúrákat veszélyeztető hiánybetegségek megelőzésére és gyógyítására ajánlott. Javasolt készítmények: - MIKROMIX szőlő-gyümölcs komplex kelát koncentrátum / általános mikroelemhiányok megelőzésére / - MIKROMIX monokelátok / egyedi mikroelemhiányok Fe, Cu, Zn, Mn megelőzésére és gyógyítására / A MIKROMIX levéltrágyák általában egymással és peimetezőszerekkel keverhetők. Forgalomba hozzák: az AGROKER Vállalatok és a TSZKER Területi Központok Gyártja: llrtth NITftOCfiNmUVCK 8105 Várpalota PS. 50 Tel.: 71 ill
TARTALOM IRODALOMJEGYZÉK Berendezések, felszerelések A must cukortartalma A legfontosabb kezelési műveletek o Fejtés o Kénezés o Borbetegségek megszüntetése, borhibák javítása Borkezelési anyagok Jogszabályok o A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról o A borforgalmi adóról A MÁSOLATOK FORRÁSA Török Sándor: Borászok zsebkönyve. Bp. 1978, Mezőgazd. Kiadó 31-32., 161-169. p. Mercz Árpád-Prehoda József: A must és bor egyszerű kezelése. Bp. 1960, Mezőgazd. Kiadó 122-123. p. Készült a Tolna Megyei Könyvtárban, a kőszegi Chernel Kálmán Városi Könyvtár közreműködésével Összeállította: Simon Gizella Sorozatszerkesztő: Szeifert Dezső F.k.: Elekes Eduároné igazgató Eng. sz.: III. 17-18/88. sz. Kiadja: a Tolna Megyei Könyvtár Megjelenik: 1500 példányban
Bortárolási gondja van? FORDULJON HOZZÁNK! Egész évben készséggel állunk kedves vásárlóink rendelkezésére. Magánszemélyek, kistermelők, szakcsoportok, szövetkezetek részére ajánljuk AKÁC BOROSHORDÓINKAT 50 litertől 500 liter űrtartalomig. Igény esetén - előzetes megrendelésre - tölgynordó készítését is vállaljuk. VÁSÁROLJON KÖZVETLENÜL A TERMELŐTŐL! Felvilágosítás és árusítás a FŰRÉSZ-, LEMEZ- ÉS HORDÓIPARI VÁLLALAT MECHANIKAI HORDÓÜZEMÉBEN Budapest, X. Szállás u. 26. 7-13.30 óráig Tel.: 570-452 570-044
IRODALOMJEGYZÉK BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK Mercz Árpád: A must és a bor egyszerű kezelése. Bp. 1985, Mezőgazd. Kiadó 17., 19-27. p. 663/M 54 Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. Bp. 1986, Mezőgazd. Kiadó 351-359. p. 664/P 92 vámszedője. = Kertészet és Sző- A borfokoló: a hiszékenység lészet 1988/4. 8. p. Bortároló edények. = Kertészet és Szőlészet 1986/34. 6. p. Dömsödről, forintért. /Borászati felszerelések / = Kertészet és Szőlészet 1987/5. 17. p. Egyedülálló újdonságok. Borászati gépbemutató Egerszalókon. = Mezőgazdasági Technika 1987/6. 18-19. p. A fahordók kezelése. = Kertészet és Szőlészet 1986/34. 6. p. A pince szellőztetése. = Kertészet és Szőlészet 1988/2. 6. p. Szüret előtti teendők. = Kertészet és Szőlészet 1985/32. 5. p. Szüreti előkészületek. = Kertészet és Szőlészet 1986/33. 5. p. Új vörös- és fehérborkészítő Szőlészet 1987/22. 6. p. berendezések. = Kertészet és A MUST CUKORTARTALMA Mercz Árpád: A must és a bor egyszerű kezelése. Bp. 1985, Mezőgazd. Kiadó 39-45. p. 663/M 54 Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. Bp. 1986, Mezőgazd. Kiadó 371-372., 374-375. p. 664/P 92 Török Sándor: Borászok zsebkönyve. Bp. 1978, Mezőgazd. Kiadó 70-79. p. 663/T 87 Mikor kezdjük a szüretet? = Kertészet és Szőlészet 1986/35. 6. p. A must javítása. = Kertészet és Szőlészet 1985/38. 6. p.
A LEGFONTOSABB KEZELÉSI MŰVELETEK FEJTÉS Horváth Sándor: Szőlő a házikertben. Bp. 1973, Mezőgazd. Kiadó 233. p. 634/H 91 Kertbarátok műsora. A rádióban hallottuk. Szerk.: dr. Bálint György és Berta Béla. Bo. 1983, Mezőgazd. Kiadó 270. p. 634/K 41 Mercz Árpád: A must és a bor egyszerű kezelése. Bp. 1985, Mezőgazd. Kiadó 06-104. p. 66 3/M 54 Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. Bp. 1986, Mezőgazd. Kiadó 308-392. p. Török Sándor: Borászok zsebkönyve. Bp. 197B, Mezőgazd. Kiadó 39. p. 663/T 87 Az első fejtés. = Kertészet és Szőlészet 1985/46. 4. p. o KEMEZES Horváth Sándor: Szőlő a házikertben. Bp. 1973, Mezőgazd. Kiadó 228-232. p. 634/H 91 Mercz Árpád: A must és a bor egyszerű kezelése. Bp. 1985, Mezőgazd. Kiadó 104-107. p. 663/M 54 Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. Bp. 1986, Mezőgazd. Kiadó 393-396. p. 634/P 92 Török Sándor: Borászok zsebkönyve. Bp. 1978, Mezőgazd. Kiadó 67-69. p. 663/T 87 Az első fejtés. = Kertészet és Szőlészet 1986/47. 6. p. A korszerű kénezés. = Kertészet és Szőlészet 1987/51. 5. p.
o BORBETEGSÉGEK MEGSZÜNTETÉSE, BORHIBÁK JAVÍTÁSA ' t Borászat. Szerk. Kádár Gyula. Bp'. 1982. Mezőgazd. Kiadó 308-311., 384-385., 419-420. p. 663/B 78 Mercz Árpád: A must és a bor egyszerű kezelésbe. Bp. 1985, Mezőgazd. Kiadó 128-145. p. 663/M 54 Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. Bp. 1986, Mezőgazd. Kiadó 405-412. p. 634/P 92 Borbetegségek. = Kertészet és Szőlészet 1986/48. 7. p. Borhibák. = Kertészet és Szőlészet 1986/50. 8. p. Kénezés nélkül is záptojásszag. = Kertészet és Szőlészet 1987/1. 7. p. BORKEZELÉSI ANYAGOK Kertbarátok műsora. A rádióban hallottuk. Szerk. dr. Bálint György és Berta Béla. Bp. 1983, Mezőgazd. Kiadó. 271-272. p. 634/K 41 Török Sándor: Borászok zsebkönyve. Bp. 1978, Mezőgazd. Kiadó 70-77., 90-94., 103-107. p. 663/T 87 Borkezelési anyagok. = Kertészet és Szőlészet 1987/37. 5. p. Az első fejtés. = Kertészet és Szőlészet 1985/46. 4. p Az enzimkezelés. = Kertészet és Szőlészet 1986/36. 6. p A fajélesztők az erjedés specialistái. = Kertészet és Szőlészet 1986/36. 6. p. Korszerű módszerekkel. = Kertészet és Szőlészet 1985/37. 7. p. A legolcsóbb tisztító kezelés. = Kertészet és Szőlészet 1985/2. 4. p. Mivel derítsünk? = Kertészet és Szőlészet 1987/52-53. 7. p A must javítása. = Kertészet és Szőlészet 1985/38. 6. p Szüret előtti teendők. = Kertészet és Szőlészet 1985/32. 5.p, Szüreti előkészületek. = Kertészet és Szőlészet 1986/33. 5.p
JOGSZABÁLYOK o A SZŐLŐTERMESZTÉSRŐL ÉS A BORGAZDÁLKODÁSRÓL 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról 40/1977. /XI. 29./ MÉM számú rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról 11/1983. /V. 25./ MÉM számú rendelet egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 14/1983. /IX. 8./ MÉM számú rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 40/1977. /XI. 29./ MÉM számú rendelet módosításáról 30/1983. /XII. 30./ MÉM számú rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 40/1977. /XI. 29./ MÉM számú rendelet módosításáról 7/1984. /X. 10./ MÉM számú rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 40/1977. /XI. 29./ MÉM számú rendelet kiegészítéséről 9/1985. /V. 23./ MÉM számú rendelet egyes miniszteri rendeletek módosításáról 13/1985. /IX. 21./ MÉM számú rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 40/1977. /XI. 29./ MÉM számú rendelet módosításáról / o A BORFORGALMI ADÓRÓL 34/1977. /IX. 3./ MT számú rendelet a lakosság borforgalmi adójáról szóló 36/1970. /IX. 27./ Korm. számú rendelet módosításáról 67/1987. /XII. 2./ MT számú rendelet a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló rendelet és a lakosság borforgalmi adójáról szóló rendelet módosításáról FORRÁSAIK Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1982. Bp. Közgazd. és Jogi Kiadó 1., 4. kötet Magyar Közlöny, 1983-1987. Tanácsok Közlönye, 1983-1987.
FELHASZNÁLHATÓ: - kukorica, őszi és tavaszi kalászosok csávázásánál, 4 kg/tonna dózisban, - szőlő és gyümölcskultúrákban tapadás fokozására, dózisa a permetlé 1 %-a ELŐNYŐS TULAJDONSÁGAI: - szerves oldószert nem tartalmaz, vízzel korlátlanul hígítható, - kiválóan rögzíti a különféle hatóanyagokat a kívánt felületre, jól nedvesíti és azon gyorsan szárad, száradás után vízben nem oldódik, ugyanakkor a légáteresztést biztosítja, - bioaktiv hatású, a vetőmagvak csírázását és növekedését kedvezően befolyásolja, nem fitotoxikus, - a termék sem a gyártás, sem a felhasználás során nem mérgező, - önmagában környezetbarát, a talajt nem szennyezi, - összefér a mezőgazdaságban használatos vegyületek legnagyobb részével. Irányár: 46,- Ft/kg GYÁRTJA: ERDŐKÉMIA FORGALMAZZA: KSZE AGRÁRFEJLESZTŐ KÖZÖS VÁLLALAT 7100 Szekszárd, Páskum u. 2. Postacím: 7101 Szekszárd, Pf: 152. Telefon: 74/15-811 Telex: 14-225
Működésének 20 éves évfordulóját ünnepli a MÁTRAVIDÉKI FÉMMŰVEK FÜZESABONYI GYÁRA, ahol fém csomagolóeszközöket gyártanak hazai és külföldi piacokra. A miskolci (3-as) és a debreceni (33-as) főútvonal találkozásánál kiépült gyár jelentős ipari központtá fejlődött az elmúlt 20 évben. Termékeik iránt a hazai és a külföldi kereslet jelentős,teljesítésük különösen nyári időszakban nagy erőfeszítést igényel. Évente koronazárjól több, mint 3 milliárd, alu.menetes záróelemből 460 millió, alu.tubusból 68-72 millió, különféle acél-és alu. dobozokból 25 millió db készül. Termékeik litografálását a nyomdaüzemük európai színvonalon biztosítja, szabad kapacitásra bérmunkát vállalnak. A gyárban készült csomagolószerek döntő hányada belföldi szükségletet elégít ki a különböző élelmiszerek,kozmetikai készítmények, sportkrémek, gyógyszerek, háztartási tisztítószerek, vegyipari termékek, valamint különféle italféleségek csomagolása, illetve lezárása területén és e termékek révén is eljutnak gyártmányaik keleti és nyugati országokba egyaránt. A "Boroló" olvasója szíves figyelmébe ajánlják a 0.7 és 1 literes borosüvegek esztétikus lezárására.alkalmas aranyszínű és litografált koronazáraikat (amelyet egyes fel használók fóliával fednek le) és vermuth féléleségeket lezáró 0 31x24 mm-es méretű, különböző szinű és feliratú alu. menetes záróelemeket (pilfert). A Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárának dolgozói ma is azon fáradoznak, hogy gyártmányaik révén elnyerjék vevőik általános megelégedését.
Szabvány Must és bor készítése és kezelése során felhasználható anyagok és alkalmazható eljárások a 40/1977. (XI. 29.) MÉM számú rendelet 6. melléklete szerint A) Adalékanyagok /. Kiegészítő anyagok a) Sűrített must b) Fagyasztott must c) Fagyasztott bor d) Magasfokú borpárlat e) Középfokú borpárlat f) Fogyasztási borpárlat (csak a j) pont szerinti likőr készítéséhez) g) Szeszezett must h) Szén-dioxid (cseppfolyósított) l) Drogok és drogkivonatok (csak ürmös- és fűszerezett borhoz) J) Likörök és aromik(csak fűszerezett és szénsavas borhoz) k) Cukor (répacukor), cukorszirup (Kizárólag a rendelet tételes szabályozása szerint) 2. Segédanyagok a; Pektinbontó enzim b) Fajélesztő c) Kénezőanyag (színkén, cseppfolyósított kén-dioxid, káliummetabiszulfít) cl) Derítő- és ülepítő szerek (vizahólyag, zselatin, cserzőanyag, tojásfehérje, kazein, fölözött tej, bentonit és egyéb derltőföld, sárgavérlúgsó, poliakrilaniid legfeljebb 1 g/hl, polivinilpirrolidon legfeljebb 100 g/hl-, kovasav) e) Szorbinsav musthoz legfeljebb 60 g/hl, borhoz 20 g/hl-, káliumszorbát f) Metaborkősav g) Aszkorbinsav h) Citromsav (legfeljebb 100 g/hl) i) Szénsavas mész J) Aktív szénkészitmények k ) Önocianin I) Karamell (legfeljebb 30 g/hl) m) Festősáfrány n) Szúrőanyagok (azbc./t, kovaföld, cellulózalapú szűrő,ínyag) B) Eljárások 1. A szőlő válogatása 10. A must és a bor fejtése 2. A szőlő zúzása II A must kéntelenltésc 3. A szőlő bogyózása 12. A must és a bor levegőztetése 4. Léelválasztás 13. A must és a bor szeparálása 5. Sajtolás 14. A must és a bor házasltása 6. A szőlő áztatása 15. A bor hidegkezelése 7. A cefre melegítése 16. A bor melegkezelése (pasztőrözése) 8. A cefre dztatésa 17. A must és a bor védőgáz alatti táro- 9. A must és a bor Ulepiiése lás»
Borbetegségek és borhibák Jelei Oka Gyógyft/*3 Jelei Oka Cíyógyftaswi Utóerjedés Élesztős zavarosod ás a bor zavaros, szén-dioxid szabadul föl. Mikroszkopikus kép: élesztősejtek a bor zavaros, és esetleg élesztős szaga és íze van. Mikroszkopikus kép: élesztősejtek Seprőbomlás a bornak seprőszaga és seprőíze van. Súlyosabb e- setben seprőrothadásnak nevezik BioloKijiiiliiiasav-csokkenés (malo-laktikus erjedés) n bor zavaros, szándioxid szabadul föl. Mikroszkopikus kép: almasavbontó baktériumok cukrot tartalmazó borban az élesztő szaporodik és erjeszt kevés cukrot tartalmazó vagy száraz borban az élesztők, esetleg vadélesztők szaporodnak, de nem erjesztenek a bor sokáig maradt seprőn, az élesztők bomlanak alinasavboiiló baktériumok (Bacterium gracilc, Micrococcus acidovorax, M. vanococcus, M. malolacticus) szaporodnak cl megakadályo zása. pasztőrözés, kcne/cs (40 mg/l szabad kénessav), szorbinsavas vagy káliumszorbátos kezelés: gyorsítása: melegítés 20 25 C-ra, levegőztetés, seprőfölkeverés, beoltás fajélesztővel kénezes (40 mg/1 szabad kénessav), csersav-zselatinos vagy bentonitos derités, szűrés átfejtés, csersav-zselatinos vagy bentonitos derités, szűrés mt 'Kük inl<ilyt>zti\u. lelnitcs 10-12 C- ra, kenezes (30 mg/1 szabad kénessav) vagy pasztőrözcs; gyorsíiúsa: melegítés 22 25"C-ra, sepröfblkeverés, beoltás baktériumtenyészet tel Ecetesed cs Borkosav- cs gliceriner jedés (megfordulás) Kesercdes Nyúlósodás a bor szaga és íze ecetes a bor karcoló ecetes propionsav ízű, néha keserű. Szénsavas. A vörös bor megbarnul és zavarossá válik. Kevés a borkösavtartalma. Mikroszkopikus kép: pálca és fonal alakú baktériumok a bor keserű ízű, néha ecetes is. Levegőn megbarnul a bor nyúlósan, olaj- vagy szirupszerúen folyik. Mikroszkopikus kép: pálcika alakú baktériumok a bor levegővel erintkezö felületén (vagy mosatlan edényekben, eszközökön) ecetbaktériumok szaporodnak el, és a bor alkoholtartalmát ecetsavvá és etilacetáttá alakítják baktériumok borkösavból ecetsavat cs szen-dioxidol, glicerinből ecetsavat, tejsavat cs propionsavat termelnek. Főleg vörös boroknál fordul elő a bor cserzóanyaganak akroleinncl képzett észterei okozzák. Főleg vörös boroknál fordul elő baktériumok (főleg a Bacterium viscosus vini) nagy tömegű elszaporodása okozza. kenezes (20 mg/1 szabad kénessav), pasztőrözcs, házasítás. A nagyobb mértékben eceies bor nem javítható, csak ecetkészítésre vagy közömbösítés után pálinkafőzésre használható kenezés (20 mg, I szabad kenessav) pasztőrözcs. házasílás megelőzése: k«nez&- sel (20 mg/l szabad kénessav). Zselatinos derités, aktívszenes kezelés, házasí tás levegőztetés, savtartalom-növelés, kénezés (20 mg/l szabad kénessav), majd 3 5 g/hl csersavadagolás.
Ti'jsavas-munni tos erjedés a bor zavaros. Savanyú kaposztára emlékeztető szaga van, íze édeskéssavanyú, kaparó (inannit-íz). Mikroszkopikus kép: tejsavbaktériumok főleg túlinelegedes miatt erjedésben megakadt mustokban (újborokban) következik be. Baktériumok a gyúmölcscukorból mannitot termelnek kedvező erjedési löltételck biztositasa, fajélesztös erjesztes A bor kénczésc (20 mg/l szabad kénessav). Súlyosabb esetben aktivszenes kezelés Egéríz a bornak egérvizelet szagára emlékeztető íze van, amelyet különösen néhány másodperccel a bor lenyelése után lehet érezni. Néha a bor szaga is hasonló az élesztő eddig meg nem ismert anyagcsereterméke okozza. Valószínűleg oxidációs folyamat következménye kénezés, hidegen történő tárolás, aterjesztés, súlyosabb esetben aktivszenes kezelés Tejsavas íz Iturnutörcs a bor kissé tejsavasecetes szagú, karcoló ízű, zavaros. Mikroszkopikus kép: tejsavbaktériumok a bor zavaros, színe hama vagy levegőn barnává válik (borostyánsárgától csokoládébamáig). Szaga az aszalt gyümölcsre, íze a kenyérhéjra emlékeztet tejsavbaktériumok szaporodnak el, amelyek az aimasavat, glicerint és egyéb anyagokat elbontják, és tejsavat, ecetsavat, acetaldehidet stb. termelnek a must vagy bor fenolos anyagainak oxidációja, amelyet az' oxidázenzimek idéznek elő. A magasabb hőmérséklet és az alacsonyabb kénessavszint elősegíti a barnatörést kénezés (20 mg/1 szabad kénessav), pasztőrözés, házasítás kénezés (legalább 40 mg/l s/abad kénessav). súlyosabb esetben aktivszenes kezelés, csersav-zsclatinos derítés megelőzese: megfelelő kéncssavszint, bentonitos kezelés, hőkezelés KénhidroKénszag (záptojásszag) Fehérjetörés Fehértörés a bornak záptojás s/aga és íze van. Az erósebb kénhidrogénszagot merkaptánmignak neve/ik a bor opálos, zavaros. A kicsapódott üledék lúgban föloldódik a borban szürkésfehér színű zavarosság van. Napfény hatására a zavarosság csökken, esetleg megszűnik. A csapadék sósavban oldódik az élesztő a kénvegyületeket kénhidrogénné redukálja. Egyes élesztők kénvegyületek nélkül is termelnek kénhidrogén! a bor fehérjeanyagai kicsapódnak a borban levő vas ferrifoszfát alakjában kicsapódik. Általában lágy boroknál következik be átfejtés, levegőztetés, kénezés, súlyosabb esetben aktivszenes kezelés meleg- (esetleg hideg-) kezelés, vagy bentonitos derítés a sav'tartalom növelése házasitással vagy citromsav-adagolással, sárgavérlúgsós (kék-) derítés csersavzse latinnal vagy bentonittal, majd szűrés VfniRusodás a bor felületén vékonyabb-vastagabb, fehér színű hártya van. Néha üressé, levególzüvé válik a bor. Mikroszkopikus kép: virágélesztők a bor levegővel érintkező felületén virágélesztők szaporodnak el megelőzése: a bor rendszeres föl tol togetése. Súlyosabb esetben pasztórözc*. szürcs, házasitás Feketetörés a bor kékesfekete színű, zavaros a borban levő vas a cserzőanyaggal csapadékot ad. Általában savszegény borban következik be a savtartalom növelése házasitassa I vagy dtromsav-adagotással, sárgavérlúgsós (kék-) derítés csersav-zselatinnal vagy bentonittal, majd szűrés CO
Borbetegségek és borhibák Jelei Oka Gyógyítja* Jelei Oka GyógyUfa Her fi törés a bor rozsdásbarna színű, zavaros. A zavarosság levegő-hatására csökken vagy megszűnik a borban levő réz rézszulfid alakban kiválik sárga vérlógsós (kék-) derítés csersav-zselaünnal vagy bentonittal, majd szűrés Ixvcjjöíz a bor fáradt, levegöízű a bor hosszabb ideig érintkezett levegővel. Szénsavtartalmát nagyrészt elvesztette rcnds/cres follöltogetés, hidegebb helyen történő tárolás, házasítás, fölfrissítés szén-dioxiddal Kém íz a bornak undort keltő édeskés fémíze van. Különösen az utóízben érezhető a bor hos.s7.abb időn keresztül fémmel érintkezett sárga vérlúgsós(kék-) derítés csersav-zselatínnal vagy lientonittal Penésziz a bornak penészes szaga és íze van penészes szőlőtől vagy penészes eszközöktől, hordótól, dugótól származik átfejtés, kénezés, csersav-zse latinos derítés, esetleg aktívszenes ke7elés Kénes íz a bornak szúrós kén-dioxid-szaga van Kocmnvíz a bornak kellemetlen, húzós, fanyar kocsánylze van friss kénezés vagy túl sok szabad kénessav a must sokáig érintkezett a kocsánynyal. Különösen éretlen szőlőből készült bornál gyakori pihentetés, a túl sok szabad kénessavat tartalmazó borok esetében pedig levegőztetés, házasítás kevés kénessavat tartalmazó borral zselatinderítés, erősebb kocsányíz esetén aktívs7enes kezelés Poshadt íz Papíríz Dugóíz a bornak poshadt hordószaga és -íze van a bornak papírvagy azbesztszaga cs -íze van a bornak dugószaga és -ize van rosszul előkészített, poshadt hordótól származik a szúróanyagot nem megfelelően készítették elő nem megfelelően előkészített parafadugótól származik átfejtés, levegőztetés, csersav-zselatinus derítés, esetleg aktívszenes kezelés csersav-zsc latinos derítés, esetleg aktívszenes kezelés levegőztetés, áterjesztés, csersav-zselatinos derítés, esetleg aktívszenes kezelés Falz a bornak húzós, száraz faíze van Füst-, tala]-,»egyszer-, oiajíz a füst. a talaj, a vegyszer, az olaj a a bor szagában és ízében érezhető rosszul előkészített faedényektől, hordóktól kapja a bor a szőlő vagy a bor a környezetétől, vagy edényektől, eszközöktől kapja zselatinderítés, áterjesztés, súlyosabb esetben aktlvszenes kezelés csersav-zse latinos derítés, vegyszer- és olajíz esetében tejes derítés. Házasítás. Avas íz Muskátliíz a bornak fáradt, avas Ize van a bornak muskátlira emlékeztető kellemetlen szaga és íze van a bor elöregedett a szorbinsav vagy káliumszorbát bomlása okozza áterjesztés, házasítás fiatal borral házasítás (a muskátlik a megengedett eljárásokkal nem szüntethető meg)
Borbetegségek és borhibák gyógyítására ajánlott kezelési eljárások Ajánlott kezelési eljár*«kínért» Feltőltöurtés Lehűtés Melegítés Ptníórözéi Szűrés Átfejtés Levegőztetés Erjesztés vagy alerjeszit«seprafblkevcré* Széosavazás CMrsav-zseütlinm derítés Bentonitos derítés ZsdatiiHdcniés Csersavss derítés Decntoroa kezelés Aniodoros kezelés Káliumszorbat adagol** Tejes derítés Sárgavérttpóa derítés savtaruloin növelése Házasátás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 II 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Fehérjetörcs + 4 Fehértörés 4 4 Fekeietörés 4 4 Rezes törés 4 4 Fémiz 4 Kénes iz 4 4 Kocsányiz 4 4 Faiz 4 4 Jr 4 Füst-, talaj-, olajiz 4 4 4 4 Levegői z 4 + 4 4 Penésziz + 4 4 4 Poshadt iz ; 4 4 1 4 4 Papiriz 4 4 Dugoiz 4 4 4 4 Avas iz 4 4 Muskátliiz 4 Utóerjedés gyorsítása 4 4 4 4 megakadályozása 4 4 4 Élesztős zavarosodás 4 4 Seprőbomlás 4 4 4 4 Biológiaialmasav-csökkenés gyorsítása + 4 megakadályozása 4 4 + Tejsavas-mannitos erjedés + 4 4 Tejsavas iz 4 + 4 Barnatörés + 4 4 Virágosodás + 4 4 4 4 Ecetesedéi + + 4 4 Borkősavas és glicerines erjedés + 4 4 Keseredés + 4 4 4 Nyúlósodás 4 4 4 4 4 Egériz 4 4 4 + ^ Kénhidrogénszag 4 4 4 4
A CUKORTARTALOM MEGHATÁROZÁSA Mustfok 17,5 C (100 kg mustban kg cukor) Mustfajsúly 15 C (1 liter must súlya kg) Fajtérfogat 15 C" (1 kg must tf. literben) 100 liter mustban kg cukor 17,5 C 3 Kierjedés után várható (térfogat "t, vagy Malligand fok) A mustfok szorzószáma szeszfokra 10 1,0471 0,95502 9,41 5,57 0,553 10,5 1,0496 0,95275 10,00 5,90 0,560 11 1,0521 0,95048 10,59 6,25 0,567 11,5 1,0546 0,94823 11,18 6,59 0,572 12 1,0571 0,94598 11,78 6,95 0,578 12,5 1,0596 0,94375 12,39 7,31 0,583 13 1,0621 0.94153 12,99 7,67 0,588 13,5 1,0646 0,93932 13,60 8,02 0,593 14 1.0671 0,93712 14,21 8.38 0,598 14,5 1,0696 0.93493 14,82 8,75 0,602 15 1,0722 0.93266 15,43 9,10 0,606 15,5 1,0748 0.93041 16,05 9,47 0.609 16,0774 0.92816 16,67 9,83 0,612 16,5 i.,0801 0.92584 17,29 10.20 0.616 17 1,0828 0.92353 17,92 10,57 0,620 17,5 1.0855 0.92123 18,55 10,94 0,624 18 1,0881 0.91902 19,18 11,31 0,627 13,5 1,0908 0,91676 19,82 11,69 0,630 1» 1,0933 0.91449 20,45 12.06 0,633 19,5 1.0960 0,91241 21,09 12.44 0,637 20 1,0973 0.91017 21.73 12.82 0,640 20,5 1,1014 0.90794 22,38 13.19 0,643 21 1.1041 0.90572 23,02 13,51 0,646 21.5 1,1068 0.90351 23,67 13,96 0,649 22 1,1095 0,90131 24,32 14,35 0,652 22,3 1,1122 0,89912 24.97 14,73 0,654 23 1,1150 0,89686 25,62 15,11 0,656 23.5 1,1178 0,89462 26,27' 15,50 0,659 24 1,1206 0,89238 26,92 15,88 0,661 24,5 1,1234 0.89016 27,58 18,27 0,663 25 1,1262 0,88794 28,24 16,66 0,665 25.5 1,1290 0.88574 28,92 17,05 0,667 26 1,1318 0.88355 29,58 17,45 0,669 26,5 1,1346 0.88137 30,25 17,84 0,672 27 1,1374 0,87920 30,92 18,24 0,674 27,5 1,1403 0,87696 31,59 18,63 0,676 28 1,1432 0,87474 32,27 több alkohol nem \ 28,5 1,1461 0,87252 32,95 keletkezhet erjedés útján J 29 1,1490 0,87032 33,63 29,5 1.1519 0.86812 34,31 30 1,1548 0,86595 35.00