SZÉCHENYI ISTVÁN TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KARRIER-KÖVETÉS TÁMOP 2.2.3 09/1 2009 0010 A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3529 Miskolc, Ifjúság u. 16 20. www.szechenyitiszk.eu, info@szechenyitiszk.eu
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A mérés adatai: Megrendelő: A mérést végezte: Széchenyi István TISZK, Miskolc Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok A mérés időpontja: 2011. augusztus 08 szeptember 08. A mérés jellege: Mérőeszköz: e-mailes megkérdezés, papír alapú kérdőív - kitöltés saját fejlesztésű kérdőívek Az adatokat feldolgozta: Kristóf Lajosné Az adatokat elemezte: Kristóf Lajosné A mérés célja: A tanulói pályakövetés fő célkitűzése TISZK szinten Olyan információs adatbázis biztosítása a TISZK működésével és szolgáltatásaival kapcsolatban, amely adatokat és információkat szolgáltat: - A fejlesztési irányok kijelöléséhez. - A szolgáltatások és folyamatok fejlesztéséhez. - A munkaerő-piaci prognózisokra való hatékonyabb reagáláshoz. - Az oktatás színvonalának emeléséhez. A tanulói pályakövetés fő célja intézményi szinten A végzett tanulók sorsának nyomon követése annak érdekében, hogy a képző intézmény információt szerezzen az adott képzés munkaerő-piaci eredményességéről. Elvárt eredmény: A korrekciók és a tervezett mérések, tevékenységek elvégzése. Az intézmény éves munkatervében meghatározott sikerkritériumokat elérje, illetve azokat meghaladja. Célérték mérése: A pályakövetés dokumentumainak elemzése. Szolnok, 2011. szeptember 29. 2
TARTALOM Bevezetés... 4 1. Pályakövetés... 6 1.1 A minta... 6 1.2 A kérdőív leírása... 6 1.3 Adatfelvétel... 7 2. Intézménybemutatás... 7 3. A vizsgálati eredmények bemutatása... 12 3.1 Alapadatok... 12 3.2 Továbbtanulás... 13 3.3 Munkába állás... 15 3.4. Elégedettségmérés... 16 Összegzés... 17 Függelék... 18 3
Bevezetés Az értékelés kérdései jelentős szerepet töltenek be az iskola életében a legrégebbi időktől kezdve, de nagyon sokáig ez csak a tanulói teljesítmények értékelésére vonatkozott. Évszázadok teltek el addig, amíg a tudás értékelésétől a tanulók egyéb iskolai tevékenységének értékeléséig jutottunk. Napjainkban szélesedett az értékelésbe bevont tevékenységek, kompetenciák köre. Egyre pontosabb eljárások kerültek kidolgozásra. Az iskolák mindennapi életébe az utóbbi években a pedagógiai programok készítése során került be. A Közoktatási Törvény 1999-es módosítása minden iskola számára előírja az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozását. A jogi keret is megteremtődött ezáltal. Minden emberi tevékenység természetes velejárója a visszajelzés igénye. Diákoknak, tanároknak, szülőknek, iskolának stb. tudnia kell, hol tart, milyen minőséget képvisel, min kell változtatni, merre tart, mit szeretne elérni az iskola. Az intézményeknek bizonyos időszakonként visszajelzést kell kapniuk működésük eredményességéről, szükség van az oktatási-nevelési intézmények munkájának értékelésére. A rendszerváltást követően a közoktatásban is jelentős változások zajlottak, amelynek egyik elemeként erősödött az oktatási intézmények szolgáltató szerepe, ezen belül megjelent az igény a partnerközpontú működésre és az iskolában folyó munka értékelésében egyre nagyobb szerepet kapnak olyan partnerek, akiknek korábban nem volt lehetőségük befolyásolni az iskolában zajló folyamatokat. Az oktatás és képzés minősége az Európai Unió minden tagállamában politikai jelentőségű kérdés. A magas szintű tudás, a képességek és készségek fejlesztése nélkülözhetetlen feltétele lesz a felnőtté váló tanulók életének és a foglalkoztatásnak egyaránt. A piacképes tudás és annak fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze az egyéni boldogulásnak mind szakmai, mind személyi értelemben. Ezért van szükség az oktatásban is a mérésekre, értékelésekre és az erre épülő fejlesztési lépésekre (a közoktatás minőség fejlesztése). Elsődleges kérdés a mérések szempontjából, hogy melyek azok az indikátorok, amelyek az oktatás és tanulás minőségére hatással vannak, képesek befolyásolni azt. Ezek az indikátorok természetesen folyamatosan változnak, igazodva a gyorsan változó (gazdasági, társadalmi, stb.) környezetünkhöz (lásd a 80-as évek IEA mérései a tudás szintet, a mai PISA mérések a tudás alkalmazhatóságát mérik). Annak az igénye, hogy a fent említett indikátorok értékéről a lehető legpontosabb képet kapjunk, a mérések bonyolult rendszerét alakította ki a közoktatásban: - nemzetközi mérések rendszere (PIRLS, TIMSS, PISA) 4
- országos mérések (OKM, de ide sorolható az érettségi vizsga is) - intézményi mérések, vizsgálatok. - Az intézményi szintű mérések, vizsgálatok az intézményeknél a minőségfejlesztési rendszer részeként kerültek meghatározásra és ennek egyik fontos elemévé vált mára a karrierkövetés. A pályakövetési rendszerek célja a végzett tanulók sorsának nyomon követése annak érdekében, hogy a képző intézmény a képzés munkaerő-piaci eredményességéről információhoz jusson. Ez a feladat a szakképzést érintő egyik legnagyobb kihívás, mert az eredményes pályakövetés azon alapszik, hogy a képzés befejezését követően még hosszú ideig és rendszeresen szükséges megkérdezni a végzett célcsoportot. Lényeges tényező a pályakövetés gyakorlati kivitelezhetősége szempontjából, hogy a végzett diákok papír alapú levelezési vagy személyes találkozó formáinak bármely típusára épített pályakövetése országos vonatkozásban nem vezetett tartós sikerre. Az elmúlt évek tapasztalatai és országos felmérései azt mutatják, hogy a végzős korosztályok kitüntető előnyben részesítik az elektronikus kommunikációs megoldásokat. A hatékony pályakövetés nem csupán intézményi, hanem társadalmi érdek, így fontos, hogy ágazati és intézményi szinten egyaránt a stratégiai döntések minél szélesebb körű és hitelesebb forrásadatokra támaszkodjanak. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a végzett diákok milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a képző intézményről, ill. a képzésükről, milyen a munkaerő piaci pozíciójuk, hogyan vélekednek lehetőségeikről. A pályakövetés minden oktatási intézmény vonatozásában releváns tevékenység, a szakképző intézmények vonatkozásában ez kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a tevékenységük alapját érinti: mely szakmákra és milyen arányban van szükség a munkaerőpiacon. Ahogyan a gazdasági szereplők versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú a változásokhoz, strukturális átalakuláshoz való folyamatos alkalmazkodás képessége, úgy a szakképzésben is követelmény a változtatás, a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. A pályakövetés szintjei különböző módon kapcsolódnak a méréshez, azok eredményeinek felhasználásához. A mikroszint az osztályterem, a közvetlen tanár-diák interakció szintje. A mikroszintű értékelés az osztálytermi munka értékelése; gyakorlatilag az egyes tanulók teljesítményének értékelése. A pályakövetés vonatkozásában a mikro szint nem ad hiteles képet. A mikroszint mint pályakövetési célcsoport nem elégséges. A mezoszint az intézmény, azaz az iskola. Az értékelés a mezoszinten az iskola egészének értékelését jelenti. TISZK szinten az információ legkisebb értelmes egysége pályakövetés szempontjából az intézmények vizsgálata. 5
1. Pályakövetés 1.1 A minta Az intézményben a 2010/11-es tanévben szakmai vizsgát tett tanulók. Bemenet Végzett tanulók Oktatott szakmák Kimenet A beérkezett kérdőívek elemzése, értékelése, az értékelés felhasználása 1.2 A kérdőív leírása A pályakövetési kérdőív összeállítása során figyelembe vett dokumentumok: - TISZK intézményeinek korábbi dokumentuma - Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer CQAF szakmapolitikai prioritásaiban megfogalmazott célok: A munkaerő jobb foglalkoztatása A képzési kínálat és a munkaerő piaci kereslet közötti nagyobb összhang A szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása - 1993.évi LXXIX törvény 46 (6) Pályakövetési kötelezettség Adatközlési kötelezettség A kérdőív összeállításával azokra a kérdésekre kerestük a választ, amelyek a bevezető részében felvetetésre kerültek. Vagyis: - Alapadatok - A válaszadó szerzett szakmája - Végzés utáni tevékenység Továbbtanulás Munkába állás - Elégedettség az intézmény munkájával az alábbi területeken gyakorlati ismeretek átadása elméleti ismeretek átadása általános műveltség átadása szakmai orientáció személyes kompetenciák fejlesztése felkészítés a munkavállalásra 6
1.3 Adatfelvétel A megkérdezés módszertana: - elektronikus rendszer - egyszerű kitöltés és elküldés - érthetőség biztosítása - zárt kérdések dominanciája (skálakérdések) - nyitott kérdés az igények megfogalmazásánál: rövid válaszok lehetőségének biztosítása - célszerű terjedelem (rövidség) A kiküldött kérdőívek aktualizált mérőeszközök, a frissen végzett tanulók számára lettek módosítva a karrier-követési munkacsoport-vezetővel. A karrierkövetési kérdőív eredeti formája a TISZK MIP- ben mellékletként megjelenik, azt a követés későbbi időszakában, folyamatosan lehet majd használni. A jelenleg érintett kérdőív nem kérdez rá olyan információkra, amelyek a végzés után közvetlenül nem relevánsak. Az adatfelvétel 2011. 08.08. és 2011. 09.08 között négy alkalommal történt meg. Előzetesen az intézmény osztályfőnökei begyűjtötték a tanulók e-mail elérhetőségét. Ezeken a címeken történt a szakképzésben vizsgázott volt diákok megkeresése. A csekély számú visszajelzés miatt azoknál a tanulóknál, akik az intézményben folytatják tanulmányaikat, ismételt megkérdezés történt. Minden végzett tanulóhoz eljutott a kérdőív, a visszaérkezett kérdőívek aránya: a megkérdeztettek 49.2%-a juttatta vissza a pályakövetési kérdőívet. A visszajelzők az egyes kérdések esetében nagyon különböző számban válaszoltak. Az arányokra az egyes kérdéseknél térünk ki. 2. Intézménybemutatás Az iskola beiskolázási területe regionális. Az intézményben megszerezhető szakmai képesítések: Alkalmazott fotográfus Divat- stílustervező Informatikai műszerész Webmester Kozmetikus 7
Dekoratőr Logisztikai ügyintéző Fogtechnikus Könnyűipari technikus Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus Fodrász Szabó Bőrdíszműves Villanyszerelő Biztonságtechnikai szerelő, kezelő Létszámadatok és képzési kínálat Az alábbi ábrák az intézmény képzési struktúráját mutatják képzési irány létszámadatok vonatkozásában. A diagramok elemzése nem célunk, azok bemutatásra szolgálnak. A függőleges tengely a képzésben résztvevők számát, a vízszintes tengely a szakmacsoportot, szakmát mutatja. 9. évfolyam 8
10. évfolyam 11. évfolyam 9
12.évfolyam 13. évfolyam 10
14. évfolyam 15. évfolyam: Autótechnikus: 61 fő A 2010/11-es tanévben végzettek A 2010/11-es tanévben szakmai vizsgát 253 fő tett, érettségi vizsgát tett 151 fő. A 2010/11-es tanévben a szakmai vizsgát tett tanulók közül 218 már rendelkezett érettségivel. 11
3. A vizsgálati eredmények bemutatása 3.1 Alapadatok Az alapadatokon belül a kérdőív rákérdezett a válaszadók nemére, születési évére, lakhelyére és a szakmájára, szakmai vizsgájának évére. 3.1.1 Nemek szerinti megoszlás A válaszadók 38%-a volt nő, 62%-a férfi. 3.1.2 Születési idő A válaszadók 1990. és 1993. között születtek. Korábbi születésűek válaszai nem érkeztek. 3.1.3. Állandó lakóhely Az intézményben vizsgázott válaszoló tanulók közül mindössze 30% miskolci lakos, 70%-uk a környező városokból, községekből járt be tanulmányai végzése során. 12
3.1.4 A válaszoló végzettek szerzett szakmája A kérdésre válaszolók arányát ábrázolja az alábbi diagram. Erre a kérdésre válaszoltak: 11 fő Erre a kérdésre nem válaszoltak: 113 fő A válaszolók közül - Kozmetikus: 2 fő - Dekoratőr: 1 fő - Autótechnikus: 3 fő - Autószerelő: 2 fő - Autóelektronikai műszerész: 2 fő - Alkalmazott fotográfus: 1 fő Forrás: Kérdőíves felmérés A válaszolók közül alig jelöltek meg szerzett szakmát, ezért a szakmák képzési jogosultságára vonatkozó következtetések levonása felelőtlenség volna. 3.2 Továbbtanulás 3.2.1A 2010/11 es tanévben szerzett szakmai vizsga utáni továbbtanulás (egyetem, főiskola, középfokú képzés) 13
Az alábbi diagram a továbbtanulással kapcsolatos válaszok megoszlását mutatja. Forrás: Kérdőíves felmérés Erre a kérdésre válaszoltak: 45 fő (A végzettek 17,7 %-a) Erre a kérdésre nem válaszoltak a visszajelzők közül: 79 fő A válaszolók közül Nem tanul tovább: 25 fő Középiskolában tanul tovább: 11 fő Felsőfokon tanul tovább: 8 fő Egyéb: 1 fő A válaszok alacsony száma nem engedi, hogy megalapozott következtetéseket vonjunk le a továbbtanulás irányára vonatkozóan. 3.2.2 A 2010/11 es tanévben szerzett szakmai vizsga utáni továbbtanulás (szakma megnevezés) Arra a kérdésre, milyen szakmát fognak tanulni, alig válaszoltak. Középiskolában tanul tovább: 11 fő - Nem határozott meg szakmát:6 fő 14
- Saját korábbi iskolájában tanul tovább: 5 fő (A válaszok : autóelektronika 1fő, autószerelő technikus 3 fő, nem határozta meg 1 fő) - Más középiskolában tanul tovább: 6 fő (A válaszok: alkalmazott fotográfus 1 fő, nem határozta meg 5 fő) Felsőfokon tanul tovább: 8 fő - Nem határozott meg szakmát: 5 fő - 1 fő munkaügyi és társadalombiztosítást tanul, 2 fő fotográfusnak készül Egyéb: 1 fő tanfolyamon műkörömépítést tanul A válaszok alacsony száma nem engedi, hogy megalapozott következtetéseket vonjunk le a továbbtanulás irányára vonatkozóan. A jelenleg tovább nem tanulók közül néhányan ( 3fő) ráírták a kérdőívre, hogy most ugyan nem tanulnak tovább, de később tervezik újabb szakma elsajátítását. 3.3 Munkába állás 3.3.1Munkavállalás A végzettek közül a válaszadók 12 %- álláskereső. 3.3.2Intézményben szerzett végzettség hasznosítása a munkában (jövendő munkában) A mérési időszakban a végzettek közül 124-en jeleztek vissza. A visszajelzést küldött volt diákok 18%-a (22 fő) nem tanul tovább sem felső, sem középfokú intézményben, de már vagy elhelyezkedett, vagy tudja, hol fog elhelyezkedni. Közülük 75% úgy nyilatkozott, hogy az elfoglalt vagy a jövendő munkahelye az intézményben szerzett végzettségének megfelelő, vagy annak részben megfelel. Érdemes november végén, amikor az elhelyezkedés ténylegesen is megtörténik, újra rákérdezni erre. Az alábbi ábra mutatja, hogy a válaszadók hány százaléka tudja leendő vagy jövendőbeli (már ismert) munkájában részben vagy egészben használni az iskolai szakképzésben megszerzett ismereteket. 15
Forrás: Kérdőíves felmérés 3.4. Elégedettségmérés Az elégedettség eredményei 4 fokú skálán, ahol az 1= egyáltalán nem vagyok elégedett, 4= teljesen elégedett vagyok. Erre a kérdésre válaszolt: 51 fő ( A visszajelzők 41,1 %-a) Azoknak a körében, akik a szerzett szakmára vonatkozó kérdésről is nyilatkoztak, az alábbi elégedettségi mutatók keletkeztek. Területek Átlag Gyakorlati ismeretek átadása 3,09 Elméleti ismeretek átadása 3,18 Általános műveltség adása 3,27 Szakmai orientáció 2,90 Személyes kompetenciák fejlesztése 3,27 Felkészítés a munkavállalásra 2,81 Forrás: Kérdőíves felmérés A válaszok alapján az elégedettségi mutatók inkább az elégedettségi sávban vannak. Leginkább az általános műveltség átadásával és a személyes kompetenciák fejlesztésével elégedettek a volt diákok. Legkisebb elégedettség a munkavállalásra való felkészítésben látszik, hasonlóan eléggé alacsony az elégedettség a szakmai orientációval. Azoknak a körében, akik a szerzett szakmára vonatkozó kérdésről nem nyilatkoztak, az alábbi elégedettségi mutatók keletkeztek. 16
Területek Átlag Gyakorlati ismeretek átadása 2,85 Elméleti ismeretek átadása 3,30 Általános műveltség adása 3,00 Szakmai orientáció 3,00 Személyes kompetenciák fejlesztése 2,90 Felkészítés a munkavállalásra 2,35 A válaszadók leginkább az elméleti ismeretek átadásával elégedettek, két kérdésben a részben elégedett és többnyire elégedett határon vannak a válaszok mutatói (általános műveltség átadása, szakmai orientáció). A részben elégedett mezőben található a gyakorlati ismeretek átadása és a személyes kompetenciák fejlesztése, legkevésbé a munkavállalásra való felkészítéssel elégedettek a végzett fiatalok. Összegzés Megállapítások: 1. A kérdőíves megkeresésre a kérdőívek visszajuttatási aránya 49,2% volt. 2. Az egyes kérdésekre adott válaszok bemutatása megtörtént. Ez a válaszadók számának függvényében értelmezhető. 3. Az egyes kérdésekre adott válaszok hiányai miatt hiteles következtetéseket hiba lenne levonni a végzett tanulók sorsát illetően, különösen pedig arra vonatkozólag, hogy a képző intézmény képzési kínálata, annak megjelenése a munkaerő-piacon mennyire eredményes. 4. Az elégedettségről szóló visszajelzések alapján a következő erősségeket, fejlesztendő területeket lehet meghatározni. Erősségek Elméleti ismeretek átadása 3,18 3,30 Általános műveltség adása 3,27 3,00 Gyengeségek Felkészítés a munkavállalásra 2,35 2,81 17
Függelék KÉRDŐÍV 1. TISZK MIP-ben lévő kérdőív Karrier követés Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium KEDVES VOLT DIÁKUNK! Ön már szakmát szerzett nálunk, kikerült az iskolánk falai közül, mégis szeretnénk, ha további szakmai sorsát figyelemmel kísérhetnénk. Kérjük, az alábbi kérdőív kitöltésével legyen segítségünkre. A kitöltött kérdőívet válaszként küldje vissza hozzánk! A személye azonosítására alkalmas adatokat a feldolgozás során megsemmisítjük. Köszönjük az együttműködését! Kérjük, tegyen X-et az Önre érvényes válasz elé, vagy írja be a megfelelő választ. 1. Neme Férfi Nő 2. Születési éve: 3. Állandó lakhelye Miskolc Egyéb város Egyéb község 4. Szakmai vizsgája éve: Szakmacsoport: Szakma:. 5. A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium után más iskolában vett-e részt képzésen? Nem Igen : egyetemen főiskolán középfokú képzésben Ha igen, milyen szakmát tanult?. 6. Jelenleg tanul-e? Nem Igen: egyetemen főiskolán középfokú képzésben Ha igen, milyen szakmát tanul?. 7. Jelenlegi munkahelye megfelel a szakmai elvárásainak? Nem Részben Igen Jelenleg nincs munkahelyem 18
8. Amennyiben jelenleg van munkahelye: Az intézményünkben szerzett végzettségének megfelelő munkakör Az intézményünkben szerzett végzettségének részben megfelelő munkakör Máshol szerezett végzettségnek megfelelő munkakör 9. Amennyiben volt már munkahelye, az első munkaviszonya Az intézményünkben szerzett végzettségének megfelelő munkakör betöltésével járt Az intézményünkben szerzett végzettségének részben megfelelő munkakör betöltésével járt A megszerzett szakmai végzettséget nem hasznosító munkakör betöltésével járt 10.Amennyiben jelenleg nincs munkahelye: Álláskereső vagyok Más szakmát tanulok Felsőoktatásban tanulok Egyéb, mégpedig:.. 11.Mennyire elégedett az intézményünk munkájával az alábbi témákban? 1 4-ig osztályozzon! 1= nagyon elégedetlen vagyok 4= teljesen elégedett vagyok, X= nem tudom megítélni. Jelölje mag a megfelelő számot! 1. egyáltalán nem vagyok elégedett 2. részben elégede tt vagyok 3. többnyir e elégedet t vagyok 4. teljesen elégedet t vagyok nem tudom megítéln i 1. Gyakorlati ismeretek átadása 2. Elméleti ismeretek átadása 3. Általános műveltség adása 4. Szakmai orientáció 5. Személyes kompetenciák fejlesztése 6. Felkészítés a munkavállalásra 12.Egyéb észrevétel, megjegyzés: 19
KÉRDŐÍV 2. Aktualizált kérdőív a frissen végzettek számára Karrier követés Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium KEDVES VOLT DIÁKUNK! Ön már szakmát szerzett nálunk, kikerült az iskolánk falai közül, mégis szeretnénk, ha további szakmai sorsát figyelemmel kísérhetnénk. Kérjük, az alábbi kérdőív kitöltésével legyen segítségünkre. A kitöltött kérdőívet válaszként küldje vissza hozzánk, ha teheti, 5 napon belül! A személye azonosítására alkalmas adatokat a feldolgozás során megsemmisítjük. Köszönjük az együttműködését! Kérjük, tegyen X-et az Önre érvényes válasz elé, vagy írja be a megfelelő választ. 1. Neme Férfi Nő 2. Születési éve: 3. Állandó lakhelye Miskolc Egyéb város Egyéb község 4. Szakmai vizsgája éve: Szerzett szakmája: 5. A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban tett szakmai vizsga után továbbtanul-e? Nem Igen : egyetemen főiskolán középfokú képzésben 6. Amennyiben igen, milyen szakmát tanul? Egyetemen: Főiskolán: Középfokú képzésben: 7. Ha középfokon folytatja tanulmányait, melyik intézményben teszi? Előző iskolámban Más középfokú intézményben 8. Amennyiben nem tanul tovább, sikerült-e munkába állnia? 20
Nem Igen Jelenleg nincs munkahelyem, de tudom, hol fogok elhelyezkedni 9.Amennyiben van munkahelye, vagy jelenleg nincs, de tudja, hol fog elhelyezkedni: Az intézményünkben szerzett végzettségének megfelelő a betöltött/betöltendő munkakör Az intézményünkben szerzett végzettségének részben megfelelő a betöltött/betöltendő munkakör Az intézményünkben szerzett végzettségétől teljesen eltérő a betöltött/betöltendő munkakör 10. Mennyire elégedett az intézményünk munkájával az alábbi témákban? 1 4-ig osztályozzon! 1= nagyon elégedetlen vagyok 4= teljesen elégedett vagyok, X= nem tudom megítélni. Jelölje mag a megfelelő számot! 1. Gyakorlati ismeretek átadása 2. Elméleti ismeretek átadása 3. Általános műveltség adása 4. Szakmai orientáció 5. Személyes kompetenciák fejlesztése 6. Felkészítés a munkavállalásra 1. egyáltalán nem vagyok elégedett 2. részben elégedett vagyok 3. többnyire elégedett vagyok 4. teljesen elégedett vagyok nem tudom megítélni 11. Egyéb észrevétel, megjegyzés: 21