Szerkezetlakatos A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A szerkezetlakatosok a fém- és gépipari jellegű szakmák körébe azon belül a lakatos foglalkozási szakmacsoportba tartoznak. 2005-ben a lakatos szakmacsoport létszáma 110000 fő körül mozgott. A szakmacsoportba a következő szakmák tartoznak: géplakatos, szerkezetlakatos, karosszéria lakatos. Munkahelyek jellege A szerkezetlakatos szakmunkások többsége gépeket- és járműveket előállító/javító cégeknél, valamint fémszerkezeteket (épület-, híd-, tartály-, daru-, toronyszerkezeteket, gép- és alvázakat, karosszériákat, stb.) gyártó építőipari- és/vagy fémmegmunkáló vállalatoknál tevékenykedik. A szerkezetlakatosokat leggyakrabban szerkezetjavító-, illetve termelő-szakmunkás (lemezmegmunkáló, szerkezet-összeszerelő, sorjázó, stb.) munkakörökben alkalmazzák, de a nagy tapasztalattal és komplex szakmai tudással rendelkező szakmunkások gyakran szervizvezetői-, illetve termelésirányítói beosztásban vannak a cégeknél. Lakatosokat többnyire a 250 fő alatti cégek, tehát mikro-, kisés középvállalkozások foglalkoztatnak Magyarországon. A lakatos szakma komplex elméleti-gyakorlati összetettségéből következően szerteágazó ismeretanyag birtokosává teszi a végzetteket. A szerkezetlakatos szakmában nem jellemző, hogy a pályakezdő szakmunkás egyéni vállalkozás/cég alapításával kapcsolódna be a munkaerőpiacra, mert mind a fémszerkezet-javítás, mind pedig a termelői tevékenység viszonylag magas tőkeberuházást igényel a szolgáltatáshoz/termeléshez szükséges eszközök (húzatópadok, hajlító- és fűrészgépek, stb.) miatt. A vállalkozásindításhoz szükséges tőke és/vagy a gondos munkához szükséges gyakorlat hiánya miatt általában az alkalmazotti státusz jellemzi a pályakezdőket. A lakatosok a gép-, és fémiparon belül a legnagyobb létszámú foglalkozáscsoport. A lakatos szakmacsoportban foglalkoztatottak négyötöde 10 fő feletti vállalkozásokban dolgozik. A fémfeldolgozás, gépipar területén történő foglalkoztatás melynek körébe a szerkezetlakatos szakma is tartozik - kimagasló a Nyugat-Magyarországi, a Közép-Dunántúli, valamint az Észak-Magyarországi régiókban.
A fémfeldolgozás, kohászat aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében, valamint az alágazati foglalkoztatottak eloszlása a megyék között A fémfeldolgozás, kohászat aránya a megye foglalkoztatás-szerkezetében (%) 6 % és felette 4 5,99 % 3 3,99 % 2 2,99 % 2 % alatt A fémfeldolgozás, kohászat alágazatai Vas- acélgyártás Nemvas fémgyártás, vasacélöntés Fémszerkezet gyártása Fémfelület-kezelés Szerszámgyártás Szén- és ásványi anyagbányászat Kőolaj -, földgázkitermelés 3K Consens, 2007 Az egyes oszlopok mérete arányos a foglalkoztatottak számával Munkarend, Bérezés A fémipar és fémszerkezet-javítás (gépjárművek-, gépberendezések szerkezeti elemeinek javítása/felújítása) területén jelentkező nagyfokú bel- és külföldi verseny-, valamint a szakmában fellelhető munkaerőhiány miatt gyakran előfordul a két- vagy többműszakos munkarend vállalásának követelménye. A folyamatos munkavégzés időtartama általában napi 8 óra, de ennek mértékét jelentősen befolyásolja, hogy az adott munkakör szellemileg/fizikailag mennyire veszi igénybe a munkavállalót - így például az automata NC/CNC hajlító-, daraboló berendezéseket működtető munkakörök esetén előfordulhat a napi 12 órás munkavégzés is. A szakmában elérhető bérek ágazatonként, illetve vállalatonként mérsékelten változhatnak. A legmagasabb bérek általában a jármű-, járműkarosszéria gyártás és a gépjárműjavítás területén érhetőek el. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint, a szerkezetlakatos szakmában havonta átlagosan 125 ezer forintot pályakezdőként, pedig 81 ezer forintot lehet keresni. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A szerkezetlakatos szakemberek iránti keresletet nagyban meghatározza az ágazat azaz a gép- és fém-feldolgozóipari-, valamint a gépjármű-, fémszerkezet-javítás iránti kereslet, illetve a belföldi építőipari beruházások- bel-, és külföldi nagysága határozza meg. A hazai- és a világgazdaság növekedésével, az egyes iparágak fejlődésével egyre több munkagépre, lakossági/vállalati szállítójárműre van szüksége a nemzetgazdaságoknak, így folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságot/lakosságot gépipari berendezésekkel, szállítójárművekkel támogató gép- és járműiparnak, valamint az ágazatot fémszerkezetekkel ellátó fémmegmunkáló iparágnak is. A lakossági/vállalati gépjárműállomány gyarapodása és a közúti-áruszállítás dinamikus növekedése szintén egyre nagyobb keresletet támaszt a fémszerkezeteket javító/felújító (szerkezet)lakatos szakmunkások iránt. A hazai gazdaság többi ágazatához viszonyítva a külföldi tőke aránya a gép- és járműiparban a legmagasabb és a jövőben is ez az ágazati szektor lesz a tőkebeáramlás egyik legjelentősebb területe. Piaci és termelési növekedés jellemzi ezt a szektort, valamint a hozzá kapcsolódó fémmegmunkáló területeket. A gazdasági fejlődés egyik legfontosabb
összetevője a fémipari-, és köztük kiemelten a lakatos végzettségű szakemberek biztosíthatósága. A szakma iránti további jelentős keresletnövekedést az ipari-, építőipari beruházások (acélvázas épületek, csarnokok, hidak, távvezetékoszlopok, stb.) számának növekedése, a felépített állomány rendszeres karbantartása/átépítése adja. A szakmacsoportban elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben bővülnek. A szakmában dolgozok száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 8%-al magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 5000 munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) A lakatosok iránti kereslet a jövőben Budapesten, Pest megyében, valamint Közép-, és Nyugat-Dunántúli régióban fog a legnagyobb mértékben növekedni. Valamivel a 10 főnél kisebb szervezetekben lesz magasabb a kereslet a lakatosok iránt. A lakatos szakma iránti évi kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád 3K Consens, 2007 3 10 14 22 13 16 14 10 5 29 20 31 18 114 55 206 2 123 75 283 209 122 138 82 90 270 129 166 187 140 187 123 139 395 158 926 mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói 1 10 100 1000 10000 Életkormegoszlás A szerkezetlakatos szakmát egyenetlen életkoreloszlás jellemzi, az adatok a foglalkozás elöregedését jelzik előre. A szakmát választóknak többnyire közös jellemzője a műszaki-, valamint a (termelő)gépek-, gépjárművek iránti elméleti-gyakorlati érdeklődés és hogy viszonylag rövid képzési idő alatt (2 év) keresett szakmára kívánnak szert tenni. A cserélődés/szakmaváltás okai leggyakrabban a munkakörülményekkel, az elérhető bérekkel, a munkahely távolságával és az egyének szakmától független mentális problémáival, egészségtelen életmódjával vannak összefüggésben. Az azonos bér melletti jobb munkakörülmények, a közelebbi munkahely lehetősége sokszor állnak a munkahelyváltás hátterében. A lakatos szakma a változó (álló, guggoló, fekvő) testhelyzetben, többnyire zárt térben, kézi-, és gépi meghajtású eszközökkel végzett munka iránt érdeklődők számára a legmegfelelőbb, akik a gyártástechnológiai utasításoknak megfelelően képesek önállóan, illetve adott esetben csapatban dolgozni.
Szerkezetlakatos 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0,0 15-19 20-25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-X korcsoport (év) Fő feladatok, munkakörülmények A szerkezetlakatosok feladatai munkakörönként változhatnak. A termelő-szakmunkások elsőrendű feladata, hogy a műszaki rajzoknak, utasításoknak megfelelően kézi- és gépi hajtású berendezések/szerszámok felhasználásával rendszerint fémből készült szerkezeti elemeket megmunkáljanak (anyagok hajlítása, darabolása, formálása), majd az így elkészített elemek felhasználásával épület-, illetve gépszerkezeti architektúrákat állítsanak elő a szerkezeti elemek összeillesztésével (csavarozással, hegesztéssel, ragasztással). A szerkezetjavító-szerelő szakmunkások munkakörébe tartozik a fémszerkezetek (gépek, acélvázas épületek: hidak, csarnokok, antennatornyok, stb.) belső vázszerkezetének, illetve külső lemezborításának felújítása/javítása. A javítószerviz-, művezető szakmunkás központi feladata a beosztottak munkájának irányítása, összehangolása és ellenőrzése, a biztonságos gyártási/javítási folyamat garantálása, a műszaki utasítások ellenőrzése/korrigálása, a termelési rendszerek kiépítésének irányítása, működtetésének biztosítása, a termeléssel/javítással összefüggő adminisztrációk elvégzése, kapcsolattartás a gyártástervezéssel, szakmai tárgyalásokon/konzultációkon való részvétel. A szakmunkások tartós, a biztonsági előírásoknak megfelelő, mozgásukat nem akadályozó, vastag anyagú, általában kék színű munkásuniformist hordanak. A magasabb munkakörökben lévő munkások meghatározott színű köpennyel különböztethetik meg magukat. A védőfelszerelések hordását a termelés/javítás környezete és a végzett munka határozza meg (például hegesztés esetén kötelező a védőfelszerelés hordása). A munkát végzők esetében fontos:a tudatos gépkezelés, a kézi szerszámok magabiztos használata, kreativitás, precizitás-, fokozott figyelem-, pontos mérés-, a műszaki rajzolvasás képessége. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások Az új szakképzési rendszerben a szerkezetlakatos alap szakképesítés megszerzésével válhat valaki a terület szakértőjévé. A szakma iskolai rendszerben és felnőttképzésben egyaránt tanulható, a képzési idő 2 év, felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. Számos többprofilú (gép-, és épületszerkezeti elemek gyártásával foglalkozó) vállalat előnyként értékeli, ha a jelentkezőnek összetett lakatos végzettsége vagy annak megfelelő elméleti és gyakorlati tudása van. A lakatos szakmában a munkatapasztalattal kialakuló tipikus lakatos szaktudások, készségek olyan értékes tudásoknak számítanak, hogy gyakran előnyként jelentkeznek a munkafelvételnél-, illetve a munkahelyi előléptetéseknél, ha a szakember rendelkezik azokkal. Az elmúlt fél évtizedben a szerkezetlakatos szakma összetettebbé vált. Az alapvető változási irányt az adta/adja, hogy a kézi/kézzel működő eszközök mellett az elektromos gépberendezésekkel, gépi szerszámokkal végzett termelés/javítás lépett előtérbe és a szakmabeliek tudáskészlete ennek megfelelően megváltozott. Egységes elvárás a
szerkezetlakatosokkal szemben, hogy a korábbi hagyományos eszközök mellett képesek legyenek a modern elektromos szerszámokat, NC/CNC (hajlító-, daraboló-, fúró-, húzató-, fényező-, hegesztő-) berendezéseket működtetni, de tudásuk ne csak egy-egy gép kezelésére korlátozódjon, hanem valamennyi gép működtetésére alkalmas legyen. A kisebb cégek, illetve a szervizek ahol fokozottabban érvényesül a szerkezetlakatosok önálló munkavégzése előnyként értékelik, ha a szakember rendelkezik (használható) CNC programozói tudással, a nagyobb cégeknél ezt a munkaköri kompetenciát gyakran a technikusok/gépészmérnökök birtokolják, így azt kevésbé várják el a szerkezetlakatosoktól-. A vállalatok jelenleg-, illetve a közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a szerkezetlakatosokkal szemben: - olyan alapszintű szakmai tudás, amelyre folyamatosan lehet újabb tudásokat építeni, - használható hegesztési szaktudás, - naprakész anyagismeret (fémek, ötvözetek, műanyagok), - kiváló rajzolvasási készség, - a mérőeszközök professzionális alkalmazása, - precizitás, - jó fizika kondíció, - alapfokú szakmai idegen nyelv, - műszaki kreativitás. Karrier Egy szerkezetlakatos szakmunkás karrier-pályáját saját szaktudásán, munkavégzésén kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb (2-9 fős) műhelyek esetében általában nincs mód arra, hogy a szakmunkás kilépjen a termelő/javító státuszából és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki mű- vagy csoportvezető, az gyakran termelő/javító szakmunkás is egyben. A nagyobb vállalatoknál már lehetőség nyílik arra, hogy a termelő/javító szakmunkás ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői/javítói szintről és irányító-, szervező pozíciót foglaljon el csoport-, illetve művezetőként. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a termelő/javító szakmunkásból gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet a szakmunkás egy hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb szakmunkásoknak a cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni. Az összeszerelési tevékenységgel és/vagy javítással/felújítással foglalkozó építőipari-, gép- és járműipari vállalatok többnyire kulcsfontosságú munkásokként kezelik a minimum 5 éve a cégnél lévő, tehát gyakorlott, nagy tudású szerkezetlakatosokat és ennek megfelelően gyakran kimagasló juttatásokat adnak munkavállalóiknak.