A szakmai gyakorlati képzés történhet az iskola tanműhelyében vagy vállalkozónál tanulószerződéssel.

Átírás

1 I. SZAKKÖZÉPISKOLA: "Szakközépiskolai szakmai és közismereti " kerettantervre épülő helyi tantervek alapján történik a négy éves képzés, amelyre a 8. osztály befejezése után lehet jelentkezni. A szakközépiskola négy évfolyama szakmai érettségi végzettség megszerzésére készít fel (négy kötelező közismereti és egy kötelező ágazati szakmai vizsgatárgyat kell teljesíteni). Az érettségi bizonyítvány megszerzése után felsőfokú továbbtanulásra jelentkezhetnek, vagy iskolánkban autószerelő, autóelektronikai műszerész szakmát választhatnak a diákok, majd autótechnikus vizsgát tehetnek. II. 2 ÉVES ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ KÉPZÉS A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulókat a szakközépiskola két évfolyamon közismereti tárgyak tanulásával érettségi vizsgára készíti fel. Választható idegen nyelv az angol vagy a német. Érettségi vizsgát a négy kötelező tárgyból kell tenni. III. SZAKISKOLA: Érettségi utáni szakképzés: Iskolánkban évfolyamon érettségire épülő, a közlekedés szakmacsoportba tartozó autószerelő és autóelektronikai műszerész szakmát lehet választani. A képzési idő 1 vagy 2 év. Egy év alatt azok a diákok szerezhetnek autószerelő vagy autóelektronikai műszerész szakmát, akik közlekedésgépész ágazati képzésben szerzett szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal kapcsolódtak be a szakképzésbe. A szakmai gyakorlati képzés történhet az iskola tanműhelyében vagy vállalkozónál tanulószerződéssel. Az autótechnikus szakképesítést az autószerelő vagy az autóelektronikai műszerész szakma után további 1 év alatt lehet megszerezni, gyakorlati képzés külső gyakorlati helyen, tanulószerződéssel.

2 3 éves szakképzés A nyolcadik osztályra épülő szakképzésben a képzési idő 3 év, ahol a tanulók az általános műveltséget megalapozó tananyag mellett szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el és tanulmányaik végén szakmai vizsgát tesznek. A szakmai gyakorlati képzés az első évfolyamon az iskola korszerű tanműhelyében csoportbontásban, később tanulószerződéssel gazdálkodó szervezeteknél történik. A 8. osztályosok az alábbi szakmákra jelentkezhetnek: - gépi forgácsoló - ipari gépész (géplakatos) - hegesztő - szerszámkészítő - gyártósori gépbeállító - épület- és szerkezetlakatos - karosszérialakatos - járműfényező 2 éves szakképzés A 10. szakközépiskolai évfolyam befejezése után kezdhető el a szakképzés. Ezeken az évfolyamokon szakmai elméleti és szakmai gyakorlati ismereteket sajátítanak el a tanulók az országos képzési jegyzékben meghatározott követelmények alapján és a 12. évfolyam végén OKJ-s szakmai vizsgát tesznek. A szakmai gyakorlati képzés az iskola tanműhelyében vagy tanulószerződéssel gazdálkodó szervezeteknél történik. Választható szakmák: - gépi forgácsoló - szerszámkészítő - hegesztő - karosszérialakatos - járműfényező A fenti képzési formákban részt vehetnek azok az érettségivel rendelkező tanulók is, akik szakmát szeretnének szerezni.

3 1 éves szakképzés A gépi forgácsoló szakma megszerzése után lehetőség van 1 éves ráépülő képzésben CNC gépkezelő szakképesítést szerezni, valamint autószerelő és autóelektronikai műszerész szakmára ráépülő képzésben autótechnikus szakmát tanulni. VÁLASZTHATÓ SZAKMÁINK JELLEMZŐI: Gépészet szakmacsoport Gépi forgácsoló A gépi forgácsoló műszaki rajzok és leírások alapján alkatrészt gyárt, alakít, javít esztergálás, marás, fúrás, gyalulás, vésés és köszörülés technológiával, hagyományos és CNC vezérlésű gépeken. Megtanulja az adott forgácsoló szerszámok élezését. Elsajátítja a nagy pontosságú méréseket és anyagvizsgálati technológiákat. Ipari gépész Az ipari gépész (géplakatos) kézi szerszámokat, forgácsoló gépeket és egyéb iparban használt berendezéseket (szivattyúk, kompresszorok) szerel, üzembe helyez és javít. A gépeken műszeres méréseket végez, meghibásodás esetén elvégzi a hibás alkatrészek cseréjét és végrehajtja a javítás utáni beüzemelést. Hegesztő A hegesztő műszaki rajzok és leírások alapján előkészíti a munkadarabokat, beüzemeli a munkavégzéshez szükséges hegesztő berendezéseket. Megtanulja a különböző anyagokhoz és szerkezetekhez alkalmas megfelelő hegesztési technológiákat, eljárásokat. Szerteágazó ismereteket szerez anyagismeretből és anyagvizsgálati eljárásokból. Épület-és szerkezetlakatos Az épület és szerkezetlakatos műszaki rajzok és leírások alapján különféle szerkezeteket (lépcsők, korlátok, állványok) gyárt, alakít, javít. A könnyű- és nehézfémszerkezetek, csarnokok előgyártását és a szerkezetek helyszíni összeállítását is elvégzi. Elsajátítja az oldható (csavarozás) és nem oldható kötések (különféle hegesztési eljárások) készítését. Megismeri a magasban végzett tevékenységekre vonatkozó szabályokat.

4 Szerszámkészítő A szerszámkészítő műszaki rajzok és leírások alapján, a megmunkáló gépeken működtetett szerszámok gyártását, összeszerelését, javítását és karbantartását végzi. Ilyenek a fröccsöntő szerszámok, hajlító szerszámok, kivágó és lyukasztó szerszámok. Elsajátítja a különféle megmunkálások alatt használt készülékek szerelését és gyártását. Ismeri a hőkezelési eljárásokat. Munkája igazán sokrétű: a szerelés mellett kézi és gépi forgácsoló műveleteket, nagypontosságú méréseket végez. Gyártósori gépbeállító A gyártósori gépbeállító beállítja, karbantartja, átépíti a célgépeket, az aktuális gyártási folyamat igényei szerint elvégezi a szükséges átállításokat. Figyelemmel kíséri a gyártás minőségét, szükség esetén beavatkozik a gyártási folyamatba. A gépsoron működtetett alakító - és szerelőszerszámokat karbantartja, az elkopott szerszámokat cseréli és beállítja. CNC gépkezelő A CNC gépkezelő képes CNC vezérlésű forgácsoló gépeket üzemeltetni: adott feladathoz felszerszámozni, programot betölteni, futtatni. Tud írni egyszerű alkatrészekre CNC programot, és az alapvető gépkarbantartás is a napi feladataihoz tartozik. Közlekedés szakmacsoport Járműfényező A fényező a gépjármű karosszériák teljes körű festését, javító és díszítő fényezését végzi, políroz. Megtanulja a felületek előkészítési, tisztítási technológiáit, a műveletekhez alkalmazott berendezések, szerszámok alkalmazását és karbantartását. A technológiától függően festék és lakk előkészítést, színkeverést végez. Karosszérialakatos A karosszérialakatos végzi a különféle gépjárművek állapotfelmérését, hiba megállapítását. A megfelelő módon szétbontja a sérült részeket, csere vagy javítás után összeszereli azokat. Összetört és rozsdás karosszériát egyenget, javít, munkája során működteti a szükséges szerszámokat, kézi kisgépeket és berendezéseket.

5 Autószerelő Az autószerelő gépjárműveket szerel, javít, karbantart, illetve hatósági vizsgára előkészít. Feltárja az esetleges hibák helyét, a hibás szerkezeteket javítja, cseréli. Különféle műszeres vizsgálatokat és diagnosztikai beállításokat végez a fékeken, kormányművön, lengéscsillapítókon és egyéb szerkezeti egységeken. Autóelektronikai műszerész Az autóelektronikai műszerész feladata a gépkocsik valamennyi gépészeti-, villamos- és elektronikus egységére vonatkozó karbantartás, műszaki állapotvizsgálat, hibafeltárási-, beállítási- és felújítási tevékenység. Mivel az autóelektronikai műszerész nagy értékű mérőműszerekkel a gépjárművek elektromos berendezéseit diagnosztizálja, ezt a szakmát műszaki érdeklődésű lányoknak is ajánljuk. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele érvényes "B" kategóriás jogosítvány, melynek megszerzése önköltséges. Autótechnikus Az autótechnikus biztosítja a javításhoz szükséges megfelelő alkatrészek, anyagok, segédanyagok és eszközök időbeni meglétét. Kapcsolatot tart a beszállítókkal és a közüzemekkel. Értelmezi a járművekben található kódolt egységeket.