Vegyészlaboráns. A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete

Átírás

1 Vegyészlaboráns A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A vegyészlaboránsok a vegy-, építőanyag- és gyógyszeripari jellegű szakmák körébe, azon belül a laboráns, analitikus foglalkozási szakmacsoportba tartoznak, analitikai (elemző) munkát végeznek ben a laboráns, analitikus szakmacsoportban dolgozók száma 5000 fő körül mozgott. Munkahelyek jellege Vegyészlaboránsok a feldolgozóipar szinte valamennyi ágazatában elhelyezkedhetnek, hiszen az egyes ágazatok termelési folyamataiban gyakran találhatunk vegyészeten alapuló munkafázisokat. (Például a fémiparban a galvanizálás, alumíniumkohászat, az élelmiszeriparban oltóanyagok, aromák, segédanyagok, stb. előállítása, faiparban a pácolás, papírgyártás, építőiparban építőanyagok fejlesztése stb.). A legtöbb szakember a szervetlen és szerves vegyipari termékeket előállító műanyagipari, olaj- és gázipari, papíripari, gumi-, festék-, és alumíniumipari, biotechnológiai és gyógyszeripari cégeknél, kutatóintézeteknél helyezkedik el. Foglalkoztatási szempontból a vegyipar a nagyobb, gyakran multinacionális nagyvállalatok területe, a mikro-, kis- és középvállalkozások az ágazatban a munkavállalók kisebb hányadát foglalkoztatják. A szakmacsoportba tartozók túlnyomó többsége 10 fő felett foglalkoztató szervezetekben dolgozik. A vegyészlaboránsok rendszerint laboratóriumi asszisztens munkakörben dolgoznak mérnöki végzettségű felettesük mellett, a gyakorlottabb és tehetségesebb szakemberek később munkacsoport koordinálói/projekt vezetői munkahelyi státuszokban tevékenykedhetnek. A laboránsok/analitikusok (beleértve a vegyészlaboráns szakmájúakat is) az építőanyag- és vegyipari foglalkozásúakon belül a harmadik legnagyobb létszámú foglalkozáscsoportot alkotják. Az alábbi diagramról leolvasható, hogy a laboránsok/analitikusok elsősorban nagyobb vállalkozások alkalmazottjaként dolgoznak. A szakmacsoportban foglalkoztatottak aránya szakmánként, 2005 (%) Építőanyag- és vegyipar Laboráns, analitikus Vegyipari termékgyártó Keramikus Üvegcsiszoló Üvegfúvó Üvegfestő Gumijavító mikroszervezetek dolgozói 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% nagyobb szervezetek dolgozói A szakmacsoport teljes létszáma: 36 ezer fő 3K Consens Iroda 2007 A vegy- és gyógyszeripari ágazat Borsod-Abaúj-Zemplén-, Komárom-Esztergom- és Veszprém megyében foglalkoztatja a legtöbb dolgozót, a szakmában megfigyelhető foglalkoztatottság legkevésbé Baranya-, Tolna- és Heves megyében jelentős.

2 3K Consens Iroda 2007 Munkarend, Bérezés A foglalkozáscsoportra jellemző munkarend általában munkakörtől függően alakul. A laboratóriumban tevékenykedő asszisztens általában két műszakban dolgozik, gyakran túlóráznia is szükséges. Utóbbi abból adódik, hogy a vizsgált jelenségeket, vegyi reakciókat akkor kell megfigyelni, amikor azok bekövetkeznek, a munkaidő a vegyi folyamatok lezajlásához igazodik. A laboratóriumban vezetőként, projekt menedzserként dolgozó, az elemzési folyamatokat irányító, ellenőrző vegyészlaboránsok szintén két műszakban dolgoznak, esetenként túlóra, vagy harmadik műszak előfordulhat. A folyamatos munkavégzés időtartalma 8-12 óra. A szakmában elérhető bérek ágazatonként és munkakörönként változhatnak. A legmagasabb munkabérek ebben a szakmában a tőkeerős nagyvállalatoknál, vezetői pozíciókban érhetőek el. Magasabb munkabérek a gyógyszeripart jellemzik. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint a vegyészlaboránsok havi átlagos bére 140 ezer forint, a pályakezdőké, pedig 120 ezer forint. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A vegyészlaboránsok iránti keresletet legmarkánsabban a vegyipari szektor gazdasági kilátásai és munkaerő iránti igényei, valamint a magyar felsőoktatás tendenciái határozzák meg. A vegyipar olyan termékeket állít elő (üzemanyagok, adalékanyagok, műanyagok, stb.) amelyek alapját jelentik a gazdaság szinte minden ágazatának, valamint gyógyszereket, így jelentősége egy társadalom életében rendkívül kiemelkedő. A magyarországi vegyipar nemcsak belföldi, hanem elsősorban közép- és nyugat-európai igényeket elégít ki. Egy ország gazdaságának növekedése, bármely gazdasági ágazat fejlődése, a lakosság jólétének emelkedése fokozza a vegyipar egyes ágazatainak fellendülési dinamizmusát. A hazai vegyipar növekedését befolyásolja a versenyhelyzet is, de jelenleg a hazai/külföldi tulajdonú multinacionális vegyipari vállalatok folyamatos beruházásainak köszönhetően meglehetősen jó versenypozícióban van a magyarországi vegyipar (főként a kőolaj- és gázipar, gumiipar és a gyógyszeripar). A verseny fontos hozadéka a munkaerő minőségével szembeni elvárások növekedése. A mind bonyolultabb technológiájú folyamatok miatt a munkaerő összetétele fokozatosan átalakul, a szellemi

3 foglalkozásúak, a szakképzettek aránya egyre emelkedik. Középtávon a vegyipar növekedésének fő forrását a gyógyszeripar és a vegyipari alapanyagok gyártása fogja jelenteni, hosszútávon az ipar kilátását az olajárak elkövetkező alakulása fogja nagymértékben befolyásolni. A fenti pozitív tendenciák ellenére a szakmában várhatóan nem nagymértékben csökkeni fog a foglalkoztatottak száma. Ennek legfőbb oka a felsőoktatási képzés expanziójában keresendő: a felsőoktatási túlképzés és a korlátozott munkaerőpiaci elhelyezkedés miatt a vegyészlaboráns munkakör betöltésére gyakran felsőfokú végzettségűek is jelentkeznek, akiket a vállalatok előnyben részesíthetnek a nem diplomásokkal szemben. További fontos szempont, hogy számos feldolgozóipari szakma tartalmát tekintve nagymértékű átfedésben van egymással, így ugyanazt a munkakört több nem diplomás szakmai végzettséggel is be lehet tölteni. A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben csökkeni fognak. A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 8%-al fog csökkeni. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 160 új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig. A szakmacsoportban várhatóan főként Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyílik lehetőség az abban elhelyezkedni kívánóknak. Az építőanyag- és vegyipari középfokú szakmák iránti évi kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom 3 49 Fejér 2 8 Veszprém Győr-Moson-Sopron 7 25 Vas 3 65 Zala 5 2 Baranya 6 9 Tolna 4 2 Somogy 6 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 8 68 Heves 4 7 Nógrád 2 10 Hajdú-Bihar 7 14 mikroszervezetek dolgozói Jász-Nagykun-Szolnok 5 7 nagyobb szervezetek dolgozói Szabolcs-Szatmár-Bereg 7 12 Bács-Kiskun 11 6 Békés 3 3 Csongrád K Consens Iroda 2007 Életkormegoszlás A vegyészlaboránsok koreloszlása a szakma elöregedését mutatja, a legnagyobb arányban a éves korcsoportból kerülnek ki a vegyészlaboránsok, a fiatalabbak aránya csökkenő. A foglalkozást választóknak közös jellemzője, hogy szeretnek kísérletezni, a dolgok mélyére látni, fokozottan érdeklődnek a kémia, biológia, fizika iránt, valamint viszonylag rövid képzési idő alatt (2 év) magas minőségű szakmára kívánnak szert tenni. A vegyészlaboráns szakma a (többnyire) álló testhelyzetben, tiszta és rendezett laboratóriumban, műszerekkel és különböző vegyészeti anyagokkal végzett munka iránt érdeklődők számára a legmegfelelőbb, akik beosztottként, később vezetőként felelősségteljes, önálló- és csapatmunkára egyaránt képesek.

4 Vegyészlaboráns 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0, X Forrás: KSH Népszámlálás 2001, korcsoport (év) 3K Consens, 2007 Fő feladatok és munkakörülmények: A vegyészlaboráns a laboratóriumi munkában a felettes irányítása mellett önálló anyagvizsgálati kutatásokat végezhet, illetve ilyen jellegű projekteket irányíthat. Részt vehet a vegyi folyamatok technológiájának kidolgozásban, a termékek minőségének, vegyészeti összetételének ellenőrzésében. Gyakori feladatuk a minőségbiztosítás is a minőség ellenőrzése, a minőségi problémák kivizsgálása. A vegyészlaboránsok legfontosabb feladatai felsorolásszerűen: - beméri és osztályozza a vizsgálathoz szükséges mintákat, - elvégzi a minták mikroszkopikus vizsgálatát, - méri a minták fizikai/kémiai jellemzőit, - elvégzi a szükséges műszeres analitikai vizsgálatokat. A vegyészlaboráns munkájához maga választja ki a megfelelő eszközöket (laboreszközöket, mérőberendezéseket) és anyagokat, a vizsgálathoz szükséges eszközök/anyagok biztosítása szintén a feladatai közé tartozik. Gyakran a vegyészlaboráns szervezi meg a vizsgálat menetét a szükséges vizsgálatok elvégzését, a csapat összeállítását -, értékeli a mérési adatokat, rögzíti a vizsgálat körülményeit, dokumentál, jelentéseket készít és megoldást javasol, folyamatosan konzultál a felettesekkel (mérnökök, üzemvezetők) és a munkatársakkal (mérnökasszisztensek, méréstechnológusok). A legfontosabb kompetenciák a szakmában: jó látás (megfelelő színlátás fontos!), jó szaglóképesség, kézügyesség, kifinomult tapintásérzékenység, fokozott figyelem-, precizitás, koncentrációs-, együttműködési készség, rendszerezési készség, önálló tanulás készsége, laboratóriumi eszközök használata, a legfontosabb technológiák ismerete, a technológiai folyamatok rajzainak olvasása/értelmezése, laboratóriumi műveleti rajzok olvasása/értelmezése, logikus-, analizáló (elemző) gondolkodás. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások A vegyészlaboráns szakma az új szakképzési rendszerben a laboratóriumi technikus képzés elvégzésével szerezhető meg. A szakma iskolai rendszerben és felnőttképzésben egyaránt tanulható, a képzés ideje 2 év, felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. A közelmúltban számos technológiai és anyagtudományi újítás jelent meg a vegyipar területén, amelyek új, korszerű ismeretek megszerzését követelik meg a szakma képviselőitől. A vegyipar egy gyorsan fejlődő iparág, ezen a szakterületen elengedhetetlen a szakirodalom folyamatos tanulmányozása, a szakmai tudás rendszeres frissítése. A cégek jelenleg/közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a vegyészlaboránsokkal szemben: - modern laboratóriumi-, mérő-, és automata (NC/CNC) gyártóberendezések alapfokú ismerete,

5 - anyagvizsgálati módszerek-, - anyagismeret, - számítástechnikai analitikai programok ismerte, - műszaki rajzok olvasása/készítése, - folyamatirányítási, minőségbiztosítási ismeretek, - szakmai idegen nyelv középfokú ismerete írásban és szóban, - tárgyalási készségek. Karrier Egy vegyészlaboráns karrier pályáját szaktudásán, munkavégzésén kívül elsősorban a szervezet humánpolitikája és mérete szabja meg. Mikro-, és kisvállalkozások esetében többnyire nincsen lehetőség a pozícióbeli előrelépésre, de az anyagi megbecsülés növekedése kompenzálja ennek a lehetőségnek a hiányát. A nagyvállalatok területén kiemelkedő lehetőség nyílik a hagyományos értelemben vett karrierre, amely emelkedést jelet egy meghatározott hierarchiában. Általánosságban elmondható, hogy a munkahelyi előrelépés ebben a szakmában a középvezetői státuszig bezárólag jellemző, ha ennél feljebb akar kerülni a munkavállaló, akkor magasabb iskolai végzettséget, tehát mérnöki diplomát szereznie. Az anyagi megbecsülés minden vállalati méretkategóriában az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb munkavállalók cég iránti elkötelezettségét a vállalatok vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni.