Készült az Országos Bûnmegelôzési Központ támogatásával.

Készült az Országos Bûnmegelôzési Központ támogatásával.

HAJDU LÁSZLÓ KÖSZÖNTÔ BESZÉDE 2006. NOVEMBER 9. GYERMEKEKKEL SZEMBENI ROSSZ BÁNÁSMÓD CÍMÛ TANÁCSKOZÁSON TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM! Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat a mai tanácskozásra. Mint Önök elôtt is bizonyára ismert, hogy a kerületi képviselô testület tavaly októberi ülésén, a Társadalmi bûnmegelôzés nemzeti stratégiája alapján ritkán tapasztalható konszenzussal elfogadta a kerületi Bûnmegelôzési koncepciót, majd az idén februárban a koncepció megvalósítását szolgáló 2006. évi Cselekvési Programot. Ezt a két dokumentumot Önök a regisztrációkor megkapták. Az elfogadott cselekvési programban szerepel a mai tanácskozás is. Az 1997. évi XXXI. A gyermekek jogairól és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatályba lépését követôen kerületünkben az elsôk között hoztuk létre és kezdtük mûködtetni a gyermekjóléti szolgálatot, mely a gyermekvédelmi jelzôrendszer központi eleme. A jelzôrendszer tagjai kaptak a meghívást a mai tanácskozásra. A gyermek és fiatalkorúak elkövetôvé és áldozattá válásának megelôzésében jelentôs szerepe van a családnak, a gyermek és ifjúságvédelemnek, az oktatási és egészségügyi intézményeknek, a jelzôrendszer tagjai együttmûködésének koordinációjában, pedig a kerületi önkormányzatnak. Az elôadások során részletesen hallhatunk a rossz bánásmód megjelenési formáiról, jeleirôl, az egyes szereplôk feladatairól. Ugyanis véleményem szerint a rossz bánásmód megelôzésének eszközei: a bántalmazás, az elhanyagolás korai felismerése a jelzôrendszer mûködése hatékonyságának növelésével, és az együttmûködô szakemberek speciális felkészítése. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód megelôzésével, gyors kezelésével megszakítható a testi, lelki erôszak, az elhanyagolás generációs körforgása, átörökítése. A rossz bánásmód okainak, megjelenési formáinak, körülményeinek feltárása, az ebbôl származó információk, hasznosítása, a tapasztalatok nyilvánosságra hozása hosszabb távon a jelenség visszaszorulásához vezet. Azt tervezzük, hogy a mai tanácskozás anyagát szerkesztett formában a Tegyünk együtt kerületünk biztonságáért! füzetsorozatban megjelentetjük és terjesztjük. Úgy vélem, hogy a sorra kerülô elôadások, konzultációk a szemléletformálást, a közös gondolkodást, cselekvést segítik elô. Jól tudom azonban, hogy önmagában a szemléletformálás nem elegendô a jelenség visszaszorításához, szükség van a családok életkörülményeinek, az anyagi helyzetének javítására is. Önkormányzatunk az intézmények kialakítása és mûködtetése mellett, anyagi lehetôségeinek függvényében, minden évben jelentôs összeget fordít a rossz szociális helyzetben élô családok, gyermekek támogatására, a rendszeres és rendkívüli és nevelési segély, a rászorultak igen kedvezményes, vagy éppen ingyenes étkeztetése, a meghatározott körben ingyenes tankönyv biztosítása, az ingyenes nyelvvizsga, jogosítvány, ECDL-vizsga, stb. formájában. Ezen gondolatok jegyében a konferenciát megnyitom. Kívánok mindenkinek eredményes tanácskozást. Hajdu László polgármester országgyûlési képviselô A GYERMEKVÉDELMI ÉSZLELÔ- ÉS JELZÔRENDSZER TAGJAINAK EGYÜTTMÛKÖDÉSE DR. HÜSE LAJOS MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT, NYÍREGYHÁZA A társadalom fejlôdése során alapvetô változásokon ment keresztül az egyén és a közösség viszonya, valamint a felnôtt (teljes jogú) egyén és a gyermek viszonya alapvetôen ez a két viszonyrendszer jelöli ki a gyermekek helyét a társadalmi koordinátán. A fejlett társadalmakban körültekintôen megfogalmazott jogrendszer igyekszik biztosítani azt, hogy a gyermekekbôl testi és lelki értelemben egészséges, jó eszû, jó erkölcsû felnôtt válhasson, aki képes a társadalom sikeres, egyúttal hasznos tagjává válni. Megjegyzem, amennyiben ez a törekvés maradéktalanul megvalósulhatna, úgy képzeletbeli gyermekünk jövôje még egy lehetôséggel bôvülne: egy olyan társadalom tagjává válna, amelyben mások is hasonlóképpen egészségesek, eszesek, jólelkûek, sikeresek és hasznosak. Talán már ebbôl a felvezetésbôl is kiderül, hogy a gyermeki jogokba kódolt szép jövô megvalósulása elôtt komoly akadályok tornyosulnak. A legnagyobb akadály maga a társadalom, amely megfogalmazza és viselkedésével szentesíti (szentesítenie kellene) a gyermeki jogokat; az a társadalom, amelynek erényei mellett jócskán van hibája, amelynek kudarcai gyakran megkeserítik sikereit. A társadalom hibái, hiányosságai, rossz beidegzôdései, ártó mechanizmusai az egyén és a közösség szintjén is jelen vannak, s jelen vannak a köztes, mindent átható szinten is: a családban. Az átalakuló magyar társadalom, a kisebb-nagyobb közösségek és a család nem felel meg a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülése által támasztott kritériumoknak. A bizalmatlanság, a mély és erôs érzelmi kapcsolatok hiánya bizonytalan helyzetbe kényszeríti az egyént, melyben védekezésre, elônyszerzésre és a saját maga túlélésére koncentrál. A családi kapcsolatok túlterheltté válnak, dominálnak a gyôztesvesztes típusú játszmák. Az emberek mindennapi kapcsolatai elsôdlegesen az anyagi szükségletek kielégítésére terjednek ki. A közösség és a társadalom támogatására szoruló gyermekek elvesznek ebben a környezetben. Miután a gyermek különösen figyelmes gondoskodásra szorulna ahhoz, hogy a gyermeki jogokban felvázolt módon válhasson felnôtté, megkerülhetetlen a kérdés: vajon a mai magyar családokban, a mai magyar társadalomban van-e módja megkapni 3

ezt a körültekintô gondoskodást? Ha igen, a mai gyermekek hány százaléka részesül ebben a gondoskodásban? Hány százalékuk kapja meg legalább az eszményi gondoskodás némileg hiányos, de azért még elég jó változatát? És a gyermekek hány százaléka esetében kell inkább esélytelenségrôl beszélnünk? Ahol a boldog gyermekkor és a szép jövô lehetôsége beszûkül vagy megszûnik, ahol a gyermeki jogok és sorsok félresiklanak, ott beszél a szakma a gyermekekkel szembeni rossz bánásmódról. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód gyûjtôfogalom. Egymástól erôsen különbözô cselekvésmódok tartoznak ide; kiváltó okuk más és más, eltérnek jellegükben, lefolyásukban és következményeikben. A WHO meghatározása szerint e fogalom a gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának és kizsákmányolásának minden formáját magába foglalja, amely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlôdésének vagy méltóságának tényleges, vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelôsségen, bizalmon, vagy hatalmon alapul. A kiemelés tôlem. A felelôsség A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód léte közös felelôsségünk. A bántalmazó felnôttek, az elhanyagoló felnôttek és a kizsákmányoló felnôttek felelôssége egyértelmû. Akkor is, ha egyébként nem tudatosan teszik, amit tesznek. Akkor is, ha gyermekként esetleg felnôttként maguk is a rossz bánásmód elszenvedôi voltak. Akkor is, ha megbánják, amit tesznek. De felelôsek azok a laikus felnôttek is, akik tanúi lesznek a gyermekekkel szembeni rossz bánásmódnak, de nem tesznek semmit mert félnek, mert tehetetlennek érzik magukat, mert közönyösek, mert nem érzik, hogy ezen a téren nekik is lenne mit tenniük, vagy, mert nem tudják, hogy mit kellene tenniük. A felelôsség talán kisebb, mint a bántalmazóké, de azért még létezô. A szakma felelôssége azonban a gyermekeikkel szemben rossz bánásmódot gyakorló felnôttek felelôsségével egyenrangú. Intézmények tucatjainak a feladata részben (igazságügyi-rendészeti szervek, egészségügy), vagy teljes egészében (gyermekvédelem, oktatás), hogy elôsegítse a gyermekek egészséges testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlôdését hogy mennyire sikeresen, illetve sikertelenül, arról a jelentôs látenciával rendelkezô gyermekvédelmi statisztikák árulkodnak. A felelôsség lóg a levegôben. Mielôtt tovább boncolgatnánk a szakma felelôsségének kérdését, mindenképpen meg kell említenem, hogy csak az utóbbi tíz évben is jelentôs fejlôdésen ment keresztül a gyermekvédelem, mind a maga területén, mind a társszakmákkal való együttmûködésben. Ha a gyámügyi igazgatásban ellenôrzô szerepet betöltô megyei gyámhivatalok tapasztalataiból indulunk ki, azt látjuk, hogy a szakma személyi és tárgyi feltételei általában véve javultak, elméleti és gyakorlati módszertana fejlôdik, az új területek (gyermekjólét, civil szereplôk) kezdenek belenôni a nekik szánt szerepbe. És éppen ezen tapasztalatok fényében válik egyre kontrasztosabbá a kudarc, a lemaradás, az ügyetlenkedés és mindazon negatív jelenség, amely végsô soron azt eredményezi, hogy a szakember nem tud mit kezdeni a felelôsségével, így az rászárad a lelkére. A vonatkozó jogszabályok egyébként kötelességrôl beszélnek. A gyermekjóléti szolgálat kötelességérôl, és a jelzôrendszeri tagok kötelességérôl. A hazai jogfejlôdés során eljutottunk a kötelesség egy egészen kifinomult változatához; ahol a rendôrnek kötelezô beavatkoznia a családon belüli erôszak gyanúja esetén is, és kötelezô jeleznie a gyermekjóléti szolgálatnak, ha az esetben kiskorú gyermek is érintett; ahol a pedagógusnak kötelezô jeleznie, hogy az iskolába beiratkozott gyermek kilenc órát hiányzott igazolatlanul, vagy ha a viselkedése megmagyarázhatatlan módon megváltozott; ahol az orvosnak kötelezô jeleznie, ha a gyermek vizsgálata során olyan jeleket észlel, amely alapján a bántalamzás gyanúja felmerül benne. Én viszont nem szeretek kötelességrôl beszélni. A kötelesség alól ki lehet bújni, és aki manapság ezt teszi, különösebben azt sem kockáztatja, hogy ennek jogi következményei lesznek. A felelôsség alól viszont nem lehet kibújni. Persze a felelôsségünkrôl is el lehet feledkezni, fôképpen, ha már az sem bánt bennünket, hogy nem vagyunk többé orvosok, pedagógusok, csupán olyan emberek, akik orvoslással, vagy tanítással jutnak a jövedelmükhöz. 4 5

A gyermekjóléti szolgálat és jelzôrendszere A gyermekjóléti szolgálatok a településükön észlelô- és jelzôrendszert mûködtetnek, melynek tagja minden olyan szervezet, intézmény és magánszemély, a- mely és aki valamilyen módon érintkezik a gyermekkel. Jelzôrendszere nélkül a gyermekjóléti szolgálat süket és vak. És persze meglehetôsen béna is. Szerepét nem képes betölteni, a gyermekek jólétét nem képes biztosítani. Ebbôl következôen, ha a gyermekjóléti szolgálat meg akar felelni törvényadta feladatának, nem tehet mást, mint kiterjedt és jól mûködô jelzôrendszert hoz létre a településén. Az elsô lépéseket neki kell megtennie. A gyermekjóléti szolgálatnak kell felderítenie, hogy ki lehetnek potenciális jelzôrendszeri tagok a településen. Esetenként azt is ki kell találnia, milyen módon szólítsa meg a kiszemeltet, miképpen vonja be. Neki kell megfogalmaznia a felderített tag szerepét noha jól teszi, ha ezt már a jelzôrendszeri taggal közösen teszi meg, és rá kell mutatnia azokra az elônyökre, amelyek az együttmûködésben rejlenek. Rendszeres és adekvát visszajelzést kell adnia a közös munkáról. Rendszeresen tájékoztatnia kell a jelzôrendszeri tagot a település gyermekvédelmi helyzetérôl, ezen kívül át kell adnia neki a legújabb szakmai ismereteket. Az sem árt, ha nyitott a jelzôrendszeri tag szakmai ismereteire. Ha az információáramlás jól mûködik, ki kell terjesztenie az együttmûködést az esetmunkára is (team). Ezek egyike sem teljesíthetetlen követelmény. Igaz, olykor komoly fejtörést okozhat teljesítésük. Az alulfinanszírozott és túlterhelt gyermekjóléti szolgálatok a fejvesztett tûzoltómunka mellett csak éppen a legfontosabb feladataikat nem tudják megfelelôképpen elvégezni a példánál maradva : a tûzmegelôzést és a tûzjelzô hálózat mûködtetését. Jelzôrendszere nélkül a gyermekjóléti szolgálat nem csupán a veszélyeztetett gyermekektôl kerül távol. Jelzôrendszer nélkül egyéb problémákkal is szembesülnek: Nem tudják biztonsággal megítélni és minôsíteni az egyes gyermekek életében kialakult veszélyeztetô helyzetet. Nem tudják körbevenni a veszélyeztetett gyermeket és a családját. Néha a családdal való együttmûködés is nehezebb, mert hiányoznak a normális egészségügyi, pedagógiai problémákat képviselô, a család által elfogadható szakemberek. Jelzôrendszere nélkül a gyermekjóléti szolgálat magára marad. Például a felelôsséggel. Miért jó, ha van jelzôrendszer? A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód a valóságban sokszor nehezen felismerhetô. Ha felismertük a tényeket, sokszor nehezen kimondhatók. Ha kimondtuk, nehezen találunk rajta fogást. A gyermek nevelése ugyanis elsôsorban a szülô joga és kötelessége, ám nehéz megítélni az egyes cselekedeteket, hogy azok mennyire segítik elô, vagy sértik a gyermeki jogok érvényesülését, a gyermek egészséges fejlôdését. Hiszen a nevelési folyamat alapvetôen sztochasztikus, vagyis zömében bizonytalanul definiált célok felé halad bizonytalanul leírható módon. Az esetek és problémák megítélése. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód olyan, mint a köd. Mindenki tudja, milyen a köd, és azt is, milyen a tiszta idô. De nagyon nehéz meghatározni a kettô közötti határvonalat. A gyermekvédelmi munkában e- zért elengedhetetlenül fontos a team-munka, az együttmûködés a jelzôrendszeri tagokkal. Mert minél többen teszik hozzá információikat a közös tudáshoz, annál jobban körülhatárolható egy-egy eset, annál biztosabban lehet jó döntéseket hozni. Sokan éppen ezért arra törekednek, hogy olyan partnerekkel vegyék körül magukat, akikkel hasonlóképpen látják a világot, akikkel többnyire egyetértenek. Én nem félek azoktól, akik más platformon állnak, akik másképpen gondolkodnak az ô véleményük tartja mindig frissen a kételkedést, hogy vajon a lehetô legjobban ítélünk-e meg egy helyzetet. Az esetekrôl való közös értekezés nem csupán a gyermekjóléti szolgálatnak segít. Segít a jelzôrendszeri tagoknak is abban, hogy egyre érzékenyebbek legyenek a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód jeleire. Segít nekik eldönteni a jelzéstevés etikai dilemmáit. A javaslatok és döntések. A kollektív munka után megalapozottabb javaslatok, erôsebb döntések születnek, amelyek képesek megállni a helyüket. A 6 7

személyes érdekeiket agresszíven védô szülôk, az intézményi abúzus aktoraként mûködô szakemberek könnyedén le tudják rázni az egyedül maradt gyermekvédôk véleményét, legyen az bármilyen megalapozott. Amint azt leírtam, ez a társadalom nem kedvez a gyermeki jogok megvalósulásának és mivel ezt háttérbe szorítja, háttérbe szorul a gyermeki jogokat védôk személye is, könnyen leminôsül a szakmai véleménye. A magára hagyott gyermekvédô nem tudja érvényesíteni a törvény szellemét a törvény csavarosan értelmezhetô betûjével szemben. Ezzel szemben a jelzôrendszer konszenzusos véleményét nem lehet csak úgy a szônyeg alá söpörni. A körültekintôen lefolytatott esetkonferenciákat követôen hatékonyabb tevékenységet lehet végezni. A cselekvés. A jelzôrendszerével szorosan együttmûködô gyermekjóléti szolgálat nem csupán a helyzetfeltárás, a probléma megítélése és a döntéshozatal területén kap segítséget, hanem a családok és gyermekek problémáinak megoldásában is. Hiszen minden egyes aktív jelzôrendszeri taggal együtt a gyermekjóléti szolgálat jelen lehet a gyermek életében pl. az iskolában, hogy e mesterséges támogatórendszer mind jobban körbevegye a problémahordozó gyermeket. Az együttmûködéshez csatlakozott szakemberek magukkal hozzák szakterületük eszköztárát, s ez újabb lehetôségeket teremt a probléma orvoslására. Ez az együttmûködés ugyanilyen hozománnyal kopogtat be a jelzôrendszeri taghoz is, aki hamar megtapasztalhatja, hogy a korábban kezelhetetlennek ítélt problématömegen az együttmûködés valamely tagja vagy a tagok egy csoportja fogást talál. És végül, de ahogy mondani szokták nem utolsósorban, a szakmai szintû együttmûködés tapasztalatai beépülhetnek a szakember-kliens e- gyüttmûködésbe is, amely a modern paradigmák mentén mûködô gyermekvédelem egyik alapköve. A szakemberek bevonásában gyakorlatot szerzett gyermekvédôk komoly sikereket érhetnek el a családok bevonásában is, az önkéntes együttmûködés erejének kihasználásában is. A megoldások variabilitása. E- gyetlen probléma enyhítésére optimális esetben megoldására nem csupán egyetlen megoldás létezik. A sokproblémás családok helyzetének javításában pedig egyenesen elengedhetetlen a multi- szemlélet. A korábban leírt szakmai sokszínûség valós mûködésének velejárója az, hogy a problémamegoldás színesedik, a lehetôségek sokasodnak. Sôt, ennek az ellenkezôje is igaz: az intézményi marketinggel színesen és szagosan bemutatott e- gyüttmûködésekrôl kiderül, hogy milyen felszínesek és tartalmatlanok, ha az ügyeket megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a megoldások skálása szûkös, egy kaptafára készültek, az együttmûködés egyik kiemelt szereplôjét terhelik. Közös az öröm, közös a bánat. Mert az ember társas lény. Sikereit és kudarcait vagy megosztja sorstársaival, vagy belepusztul. A mi szakmánkban ezt úgy mondják: kiég. A jól mûködô jelzôrendszer egyben szakmai támogatórendszer is, melynek hálójában a szakemberek feltöltekezhetnek sikereikkel, és feldolgozhatják kudarcaikat. Az nem kérdés, hogy a gyermekjóléti szolgálat az észlelô és jelzôrendszert kötelezôen mûködteti. Az sem kérdés, hogy a szakemberek gyermekek iránti felelôssége is az együttmûködést követeli meg. Remélem, most már az sem kérdés senki számára, hogy a jelzôrendszeri együttmûködés jó is. Köszönöm a figyelmet! 8 9

AZ ISKOLAI PREVENCIÓ ÉS KORREKCIÓ A GYERMEKEKKEL SZEMBENI ROSSZ BÁNÁSMÓD TERÜLETÉN LADÁNYINÉ SÜTÔ TÜNDE TANÁR, ISKOLAI GYERMEKVÉDELMI FELELÔS BUDAPEST, XXII. KER. RÓZSAKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Nézz hosszan egy gyermekarcra és látni fogod: ha van sors, hát nagyon korán elkezdôdik. (Ancsel Éva) A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelôsségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. Nem szabad dologként bánni vele vagy birtoknak tekinteni. Személy voltából következik, hogy vannak jogai. Joga van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére. (Nyíri Tamás: A gyermek az antropológia szemszögébôl - Vigilia,1984/ 9.sz. ) A tüneteket regisztráljuk A háttérre, az okokra, a kialakulás folyamatára figyelünk A felelôsséget kizárólag a családra,a gyermek személyiségére hárítjuk Megkíséreljük az iskola életrendjében, a nevelôi bánásmódban és a gyerek-gyerek kapcsolatban is keresni az iskola számára nem elfogadható viselkedés összetevôit Csupán szankcionálunk Megpróbálunk a megoldás, az enyhítés részese lenni (esetleg külsô szakértô bevonásával) NEM ÉRTÉK ÉRTÉK Joga van: Védelemre Gondozásra Nevelésre Szeretetre Gyermek voltának elismerésére Képességei fejlesztésére HA EZEK A JOGOK SÉRÜLNEK Hogyan értelmezzük a jelzéseket? A problémás gyerek az oktatási célok megvalósításának fô akadálya, amit meg kell szüntetni súlyos estben el kell távolítani ROSSZ BÁNÁSMÓD A gyerek fejlôdési nehézségeit a környezeti (esetleg szervi idegrendszeri) károsodással, érzelmi gondokkal való megküzdési próbálkozásnak tekintjük OKOK I. A CSALÁDBAN REJLÔ OKOK II. A GYERMEKBEN REJLÔ OKOK III. AZ ISKOLÁBAN KERESENDÔ OKOK I. A CSALÁDBAN REJLÔ OKOK 1. A CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ ZAVARAI Anya kisgyermek sajátos kapcsolatának hiánya Nyelvi kommunikációs folyamat hiányosságai Szerepelsajátítási lehetôségek hiánya 2.A SZÜLÔK NEVELÉSI HIBÁIBÓL EREDÔ ZAVAROK Túlzott szigor Agyonkényeztetés Passzív nevelés Következetlen nevelési mód, kettôs nevelés Érzelmi elhanyagolás 10 11

3. A CSALÁD INTERKULTURÁLIS ZAVARAI A család szociokulturális háttere, a szülôk iskolázottsága Az iskola és a család eltérô értékrendje A szülôk negatív viszonyulása az iskolához Rendezetlen életmód Deviancia MI OKOZ SZORONGÁST, FÉLELMET? 4. KONFLIKTUSOKBÓL FAKADÓ ZAVAROK Konfliktusokat kiváltó okok Konfliktusokat megoldása Kommunikáció 5. A CSALÁD SZOCIODEMOGRÁFIAI HÁTTERE Jövedelem rossz anyagi helyzet a családban (depriváció) Munkanélküliség Lakáskörülmények II. A GYERMEKBEN REJLÔ OKOK 1. AZ ÉRTELMI FEJLÔDÉS 2. ÉRZELMI FEJLETTSÉG 3. TESTI, FIZIOLÓGIAI FEJLETTSÉG III. A Z ISKOLÁBAN KERESENDÔ OKOK 1. AZ ISKOLA KÖVETELMÉNYRENDSZERE (ISMERETKÖZPONTÚSÁG) 2. A PEDAGÓGUS TÚL SZIGORÚ BÁNÁSMÓDJA 3. A PEDAGÓGUS KÖZÖMBÖSSÉGE 4. A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁJÁNAK HIÁNYOSSÁGAI 5. TÁRSAS HELYZET KEDVEZÔTLEN ALAKULÁSA AZ OSZTÁLYBAN 12 13

Stratégia, amivel egy nem kívánt jelenséget, vagy tünet együttes kialakulását megakadályozó megoldásokat keresünk. PREVENCIÓ ÉS KORREKCIÓ I. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE Amikor a kihagyott vagy elmaradt prevenció helyett keressük azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek a tapasztalt rendellenesség, hiányosságok, elmaradások csökkenését, kijavítását célozzák meg. 1. A veszélyeztetettségi okainak feltárása, a jelzôrendszer hatékony mûködtetése A szocio-demográfiai mérés pontosítása, az adatok kiegészítése, az évközi változások folyamatos figyelemmel kísérése. Az elsô osztályos tanulók adatainak rögzítése. A szociális lehetôségekrôl való tájékoztatás, a juttatások realizálásában való részvétel. A tankönyvtámogatás, étkezési díj megállapításának törvényes megvalósítása. Sürgôs, esetek gyors és szakszerû intézése, szükség esetén jelzés a szakszolgáltató intézmények felé. 2. A családok mikroklímájának (nevelési stílus, életvezetési stílus, kultúrális nívó, értékrend): megismerése családlátogatással (1. és 5. évfolyamon, szükség esetén, más évfolyamokon is) szempontok szerint, ennek dokumentálása, a tapasztalatok megbeszélése team munka keretén belül; befolyásolása, a szülôk és az iskola elvárásainak közelítésével. Tematikus szülôi értekezletek tartása nevelési témákról. Tanácsadás nevelési kérdésekben, az iskolai fogadóórán. 3. A tanulási kudarcok mérséklése: Korai szûrés, szakemberhez való irányítás. Szorosabb kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval. A kommunikációs kultúra korai feltérképezése az elsô osztályokban a DIFER elvégzése, ez alapján fejlesztési terv készítése. Órákon, elsôsorban NYIK órákon, differenciált tanulásirányítással a hiányok pótlása, kompenzálása; felzárkóztatás. A felmérésék elemzésének része az egyénekre lebontott feladatterv. A megvalósítás dokumentálása. Felsôbb évfolyamokon ösztönzés napközis, illetve tanulószobai tanulásra. Tanulási szokások megalapozása kialakítása a tanulás tanítása. A szülôk bevonása. Szocializációs hátrányok enyhítése az illem, a szabályok tudatos alkalmaztatásával (osztályfônöki és napközis nevelési tervek). 4. A szabadidôs tevékenység minôségi fejlesztése: Napköziben a kínálat bôvítése, ösztönzés a részvételre Igény szerint az olyan szabadidôs tevékenységek szervezése, amelyek nem rónak a családokra plusz anyagi terheket (alapítvány) 5. Az indulási hátrányok csökkentése helyes tanulási technikák elsajátíttatásával napköziben tanulószobán tanítási órán II. LELKI EGÉSZSÉGVÉDELEM 1. Az érzelmi biztonság megteremtése az osztályközösségekben, a napközis csoportokban. Az új tanulók beilleszkedésének segítése. 2. A pedagógiai kompetencia fejlesztése, a pedagógiai érzékenység érvényesítése a gyerekekkel való egyéni bánásmódban (tolerancia, empátia). 3. Az önismereti képességek alakítása, fejlesztése életkornak megfelelôen: önismereti beszélgetések napköziben, tanórák adta lehetôségek tudatos kihasználása (NYIK, dráma, báb); osztályfônöki órák, tanítási órák elôtti együttlétek pedagógiai felhasználása; egyéni beszélgetések gyerekekkel, akik igénylik legyen egy olyan felnôtt, akivel megbeszéli problémáit. 14 15

4. Konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása, alkalmazása. Az ehhez szükséges pedagógiai tudás elsajátítása önképzéssel, belsô továbbképzéssel. Iskolai, szervezett foglalkozások adta lehetôségek kihasználása: drámaórán, bábórán, osztályfônöki órán napköziben. 5. A magatartási problémák team - munkában történô szakszerû kezelése évfolyam színtû megbeszélések. 6. A társas kapcsolatok figyelemmel kísérése, szakszerû beavatkozás szociometriák készítése, elemzése, ennek alapján beavatkozás II. PREVENCIÓ 1.EGÉSZSÉGNEVELÉS 2.PEDAGÓGUS SZAKMAI PROFESSZIÓJÁNAK BÔVÍTÉSE 3.DROG-PREVENCIÓ A GYERMEKBÁNTALMAZÁS (CSALÁDI ERÔSZAK) MEGELÔZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK RENDÉSZETI PROBLÉMÁI DR. NÉMETH ZSOLT NY. EZREDES, FÔISKOLAI TANÁR, TUDOMÁNYOS REKTORHELYETTES RENDÔRTISZTI FÔISKOLA Nem való szemétvödörbe dobni az újszülöttet. Helytelen éheztetni a csecsemôt. Ha beteg, orvost kell hívni hozzá. Nem tanácsos kikötni, forró kályhára ültetni, hideg kamrába zárni, ujját konnektorba dugni, nadrágszíjjal, gyúrófával, szárítókötéllel, fakanállal, széklábbal, porolóval, cipôsarokkal fenyíteni. Ne fenyegessük szolgálati fegyverünkkel, ne felejtsük a vonaton, ne csapjuk be, ne nevessük ki, ne ordítozzunk rá, ne szégyenítsük meg, szóval, amennyire lehet, tartsuk tiszteletben kezdôdô és bûntelen életét. (Konrád György: A látogató) A GYERMEK EMBER A KÖZBIZTONSÁG egyensúlyi állapot (a társadalom és az egyének nyugalma, biztonsága, sérthetetlenségének szavatolása valamint ezen értékeket veszélyeztetõ hatások között) folyamatosan változó egyensúlyi állapot kollektív társadalmi termék MEGVALÓSULÁSA rendészeti igazgatás az egyének önvédelmi reakciói közösségek összefogása piacon megvásárolható biztonság A BIZTONSÁG TERMELÉSE folyamatos társadalmi igény mert a közbiztonságot folyton fenyegetik a jogellenes emberi magatartások (szükséglet kielégítés, konfliktus megoldás normasértô módon) 16 17

RENDÉSZETI FUNKCIÓK ÔRKÖDÉS VESZÉLY ELHÁRÍTÁSA - (készülôdô baj, fenyegetô konfliktus) BEKÖVETKEZETT VESZÉLY nyomán (be kell avatkozni legitim fizikai erôszakkal esetleg) ELMÚLT A VESZÉLYHELYZET már - (helyre kell állítani a közrendet: felderítés, bizonyítás) - (vajon az elkövetô megbüntetése révén a megsértett jogrendet helyre tudjuk-e állítani?) GYERMEKBÁNTALMAZÓK Az intézmények (benne a rendôrség is) A gyermekek egymást A felnôttek általában A tömegkommunikáció A gyermek saját családja LEHETÔSÉGEK A JOGALKALMAZÁSBAN (a rendészet jogalkalmazás) Gyors és hatékony rendôri intézkedés a jogsértésben megnyilvánuló családi erôszak jelenségeire Gyors és eredményes nyomozás A cselekmények súlyát reflektáló ítélkezési gyakorlat Áldozatbarát jellegû hatósági mûködés (jog)védelem a már sérelmet szenvedett áldozatok számára 45/2003. (IV. 16.) OGY határozat a családon belüli erôszak megelôzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról soron kívüli, gyorsított eljárások hatékony tanúvédelem biztonságos menedékházak hálózata kríziskezelô központok a menekülô nôknek és gyermekeknek a bántalmazott családtagok biztonságát biztosítani jogi képviseletet a bántalmazottaknak országos cselekvési program a represszív intézkedések mellett (terápia és védelem) A RENDÔRSÉG ELSZÁNT LÉPÉSE FORDULÓPONT: az országos rendôrfôkapitány 13/2003. (III. 27.) intézkedése a családon belüli erôszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendôri feladatok végrehajtására fokozottan kiszolgáltatott helyzetû sértettek, problematikus, nehéz rendôri intézkedések a civil szervezetek nyomására született a rendôri szabályozás a rendôrség mûködése proaktív jellegû legyen és áldozatközpontú járulékosan a gyermekvédelmi törvény rendôrségi feladatai is teljesüljenek A KÖZBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT FELADATAI: szociális közeltérben történt személy elleni erôszakos cselekményre vonatkozó bejelentés nyomán haladéktalanul megjelenni a helyszínen a jogellenes állapot, magatartás megszakítása, a továbbiak megelôzése, az indulatok lecsillapítása, a törvényes rend helyreállítása a sérültek elszállíttatása a mögöttes konfliktus megismerése (a megoldással való kísérletezéstôl tartózkodva) tájékoztatás jogokról, lehetôségekrôl, felelôsségrôl (menedékház, anyaotthon, stb.) az intézkedést a rendôr elfogulatlansága és pártatlansága jellemezze a bizonyítás érdekében: meghallgatások (szeparáltan), a helyszíni körülmények áttekintése, adatgyûjtés, tanúkutatás ha a feltételek fennállnak: elôállítás, ôrizetbe vétel (szabadítás esetén az áldozat értesítése, számára tanácsadás a fellépô veszélyhelyzetre) A KÖRZETI MEGBÍZOTT FELADATAI: a családi erôszak vonatkozásában problematikus családok feltérképezése a területén gyermeket veszélyeztetô helyzetrôl haladéktalanul értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot folyamatos munkakapcsolat a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítô munkatársaival félévente jelenteni a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét (beleértve a családi erôszak megelôzésére vonatkozó aktivitását) 18 19

A BÛNÜGYI SZOLGÁLAT FELADATAI a feltételek fennállása esetén a nyomozás haladéktalan elrendelése (ezt megelôzôen, ha szükséges, a titkos információgyûjtés eszközeit és módszereit alkalmazni) helyszíni szemle megtartása (ennek során videó felvétel készítése) az eljáró a témában elméleti tudással és gyakorlati jártassággal rendelkezô legyen, erôs empátiával az áldozatot az eljárás során messzemenôen kímélni kell (a traumatizált áldozat tanúvallomásáról videofelvétel készüljön) gyermeksértettet mindig speciális kihallgató szobában kérdezzék ki a jelzôrendszer tagjaival (ld. Gyermekvédelmi törvényt) tartsanak eseti megbeszéléséket az áldozatvédelmi szabályzatokat aggályosan betartani (tájékoztatás, biztonság, kárenyhítés) valamennyi személy elleni erôszakos elkövetôt megvizsgálni, hogy hozzátartozóival szemben családi erôszak körébe tartozó magatartás nem állapítható-e meg (megfelelô információk beszerzése) Nem a legjobb megoldás, ha az állam erôszakkal válaszol az erôszakra, a hangsúlyt a konfliktuskezelésre, a mediációra érdemesebb volna helyezni (Göncz Kinga esélyegyenlôségi miniszter) A közösségi rendôrség az nem folytonosan harcban áll az egyénekkel, hanem folyamatosan elômozdítja az egyének jólétét! (Eötvös Károly képviselô 1881) A házastársak szolgálják egymást. Emeljék fel, segítsék, erôsítsék egymást, de mindenekfelett: szolgálják. Neveljék fel gyermekeiket becsülettel, szeretôn és távolságot tartva. A gyermek vendég a házban, akit szeretni és tisztelni kell sohasem birtokolni, hiszen ô istené. (a Védantából) A BÛNMEGELÔZÉSI FELADATOK minden gyermekeltûnést jelenteni a gyermekjóléti szolgálatnak megvizsgálni, hogy az eltûnés oka nem családi erôszakban található-e a megkerült gyermeket erre vonatkozóan külön kikérdezni tájékoztató és propaganda elôadások a családi erôszak jogi és viktimológiai sajátosságairól gyermekeket abban segíteni, hogy felismerjék és jelezzék családi erôszakkal terhes helyzetüket erôsíteni az együttmûködést a gyermekvédelmi jelzôrendszer tagjaival valamint a civilszervezetekkel, velük együttmûködési megállapodások kötése együttmûködési megállapodások a jegyzôvel és a gyámhivatallal (ezek egy példányát megküldeni a megyei bûnmegelôzési osztálynak) a családi erôszak valamint a gyermek veszélyeztetettséggel kapcsolatos rendôri hiányosságok (intézkedés elmaradása, szakszerûtlen avagy törvénytelen intézkedés) miatti panaszokat a rendôrségi vezetô soron kívül vizsgálja ki 20 21