RTM.9. Desztináció-marketing az RTM-ben. Dr. Piskóti István



Hasonló dokumentumok
VI. Nemzetek turizmusa - nemzetközi konferencia

53. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Magyar Közgazdasági Társaság SZEPTEMBER 3-5. MISKOLCI EGYETEM

Kerüljünk fel a térképre? városmárka-építés

Turisztikai Desztináció Menedzsment

A települések marketingjének nek holisztikus modellje, s a gyakorlati adaptáci turizmusban

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

DESZTINÁCIÓ-MARKETING - MODELLEK ÉS MEGOLDÁSOK A TERÜLETEK TURIZMUSFEJLESZTÉSÉBEN 1

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Észak-Magyarország Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája Dr. Piskóti István 2006.

A turizmus rendszere és környezete

A tételek nappali és levelező tagozaton

A helyi TDM feladatai, működése

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

PIACI STRUKTÚRA TÉNYEZŐ FELTÉTELEK KERESLETI FELTÉTELEK DESZTINÁCIÓ ÉRINTETT ÁGAZATOK

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Kooperáció lehetősége és szükségszerűsége B2B-piacokon a kis- és középvállalkozásoknál. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest?

A befektetőbarát önkormányzat szeptember 23. Lunk Tamás

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Smart City Tudásbázis

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

OVM4 városmárka-építés keretei, módszerei

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, október 27.

Pillanatfelvétel és a jövő

Településmarketing workshop

Érettségi témakörök Középszintű, szóbeli érettségi vizsgához

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

Turisztikai Desztináció Menedzsment

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

North Hungarian Automotive Cluster

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

ÁROP-1.A Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

Turizmus rendszerszintű megközelítése

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

A marketing új koncepciói. Dr. Petruska Ildikó

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület

Üzleti tervezés II. Kis- és középvállalkozások. Üzleti terv főbb szerepe Ügyvezetés I. és II.

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft.

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Stratégiai tervezés szerepe. Budapest, február 12.

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

A K+F+I forrásai között

Projekttervezés alapjai

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései

InnoKenn. 1. rész Levezetés, végrehajtás, alkalmazás. Célcsoport: Külső innovációs szakértők

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

Turisztikai desztinációk és a TDM

Átírás:

RTM.9. Desztináció-marketing az RTM-ben Dr. Piskóti István

A desztináció, mint a piaci verseny szintje, kínálati szereplője VÉLETLEN PIACI STRUKTÚRA VERSENYTÁRSAK TÉNYEZŐ FELTÉTELEK DESZTINÁCIÓ KERESLETI FELTÉTELEK ÉRINTETT ÁGAZATOK ÁLLAM π-marketing

1. tézis } A desztináció-marketing a településmarketing része, sajátos szakmaterületi síkja

Desztinációmarketing helye } Társadalmi marketing } RTM (terület-marketing) } Turizmus marketing Desztinációmarketing } Vállalati marketing } Turizmus marketing

Nem mindegy tehát, hogy ki látja el a két marketing terület } A desztináció-marketing a területmarketing koordinátori feladatát része, a TDM sajátos szakmaterületi síkja. felelős mindkettőért, vagy külön szervezetek vannak, melyeknek } A desztináció-marketingnek a terület-marketing együtt kell működniük. prioritásai alapján, annak alárendelten kell működnie. } A terület turisztikai versenyképességéért felel, melyben a kettős feltételi-kínálati (ex ante) és eredmény-teljesítmény (ex post) oldali megközelítésére egyaránt koncentrálnia kell. Nem csak a desztinációmenedzsment szervezet marketing munkájának eredményétől függ, de szerepe kiemelkedő lehet, s legyen! 5

Településmarketing Vállalkozói marketing Desztinációmarketing Civil szféra marketingje

A desztináció-marketing különböző marketing stratégiák, eltérő motivációjú marketing tevékenységek között kell, hogy kooperációt építsen. Területmarketing Vállalkozói marketing Desztinációmarketing Civil szféra marketingje 7

Az ötlet-marketingek helyett a marketing összetett rendszerének működtetése szükséges Város (területi) marketing(ek) Város (területi) marketing(ek) -A marketing szintek, területek mindegyikén arculat és márkaépítési, s sajátos értékesítési feladatok, s összehangolásuk, s a szakmai kapcsolódások kiépítése a feladat. Turizmus marketing Turizmus marketing Vállalkozói turizmus Vállalkozói marketing turizmus marketing Desztinációmarketing Desztinációmarketing Termékmarketing Termékmarketing 8 Városmarketing a turizmusért (is) p-marketing

Desztináció versenyképesség kettős megközelítése Feltételi-kínálati (ex ante) oldal Támogató tényezők és erőforrások Magerőforrások és vonzerők Szituációs tényezők Kínálat minősége és mennyisége - Természeti vonzerők - Szállás- vendéglátóhely kínálat - Kapcsolódó szolgáltatások - Elérhetőség - Környezeti minőség - Társadalmi kohézió, szerkezet - Turizmusbarát lakosság - Infrastruktúra, - Településkép - Munkaerő felkészültség - Képzési színvonal - vállalkozói pozíciók - Innovativitás, Technológiai fejlettség - Kooperáció-készség - Klaszterek, hálózatok - menedzsment képességek - Turizmusbarát közigazgatás - Település-imázs 9 Eredmény teljesítmény (ex post) oldal -a turisztikai bevételek mértéke, -látogatószám, -vendégéjszakák száma, -rendezvények, turisztikai helyszínek látogatottsága, -tartózkodási idő, -turisták elégedettsége, -turisztikai beruházások mértéke, -turizmusban foglalkoztatottak száma, -turisztikai vállalkozások száma, -a turisztikai adóbevételek mértéke, -a desztináció és értékeinek ismertsége, -turisztikai márkák értéke, -a desztináció különböző összehasonlításokban elfoglalt helye stb. TDM oldalról a turizmus versenyképességének pozitív társadalmi-gazdasági hatásainak az optimalizálása, mint eredmény jelenik meg alapcélként.

Desztináció versenyképesség kettős megközelítése Feltételi-kínálati (ex ante) oldal Támogató tényezők és erőforrások Magerőforrások és vonzerők Szituációs tényezők Kínálat minősége és mennyisége - Természeti vonzerők - Szállás- vendéglátóhely kínálat - Kapcsolódó szolgáltatások - Elérhetőség - Környezeti minőség - Társadalmi kohézió, szerkezet - Turizmusbarát lakosság - Infrastruktúra, - Településkép - Munkaerő felkészültség - Képzési színvonal - vállalkozói pozíciók - Innovativitás, Technológiai fejlettség - Kooperáció-készség - Klaszterek, hálózatok - menedzsment képességek - Turizmusbarát közigazgatás - Település-imázs Eredmény teljesítmény (ex post) oldal a turisztikai bevételek mértéke, látogatószám, vendégéjszakák száma, rendezvények, turisztikai helyszínek látogatottsága, tartózkodási idő, turisták elégedettsége, turisztikai beruházások mértéke, turizmusban foglalkoztatottak száma, turisztikai vállalkozások száma, a turisztikai adóbevételek mértéke, a desztináció és értékeinek ismertsége, turisztikai márkák értéke, a desztináció különböző összehasonlításokban elfoglalt helye stb. π-marketing

Versenyképesség potenciálcsillaga 9 9 Természeti vonzerők 9 régió-desztináció-memedzs. 9 Világörökségvonzerők turizmusbarát közigazgatás 9 Kulturális örökség vonzerők 8 turizmusbarát lakosság 6 Turisztikai termékkínálat 6 7 régió-imázs 6 6 6 Szálláshelykínálat 7 5 6 vállalkozások innovativitása Vendéglátás színvonala 4 6 4 3 turisztikai klaszter, hálózat Értékesítési tevékenység 2 5 2 1 együttműködési készség 5 5 Kommunikációs tevékenység 0 menedzsment képességek 6 6 Kapcsolódó szolgáltatások KKV pozciója, ereje integrátorok jelenléte 6 4 5 technológiai fejlettség 7 felsőoktatás, szakképzés színvonala 6 munkaerő felkészültsége településkép 5 6 regionális elérhetőség 6 környezet minősége 6 6 társadalmi kohézió társadalmi szerkezet 7 7 közüzemi infrastruktúra turisztikai infrastruktúra π-marketing

Marketingtervezés Keresleti trendek Fejlesztési vezérelv, filozófia Konkurencia Lehetőségek/ veszélyek Versenyszituáció elemzés Viselkedés a piacon, konkurenciastratégia Kínálat, tulajdonságok Stratégiai üzleti területek Stratégiai sikerpozíció Marketingeszközök alkalmazása - eszközstratégia Erősség/gyengeség Célpiacok kiválasztása és piaci teljesítmény alakítása, Célpiaci stratégia

2. tézis } A desztináció-marketing a TDM által koordinált, az érintettek együttműködésével megvalósítandó feladat, melynél a holisztikus megközelítés a belső marketing, a kapcsolat-menedzsment, az eszközök integrálásának és a vállalkozói versenysemlegesség együttes követelményeinek megfelelést igényli.

Desztináció-marketing, mint stake-holder menedzsment HOTELEK Vendéglátók Rendezvény szervezők ATTRAK- CIÓ- GAZDA Politikai Állam, Önkormányzat Utazási iroda Desztináció turisztikai versenyképessége -koordinációstake-holder menedzsment kompetencia-központja Helyi lakosság Civil szervezet TERMELŐK Egyéb szolgáltatók, közlekedés, pénzügy stb. Marketing, kereskedele m,média Oktatási kutatási intézmény Szakmai szervezetek, szövetségek 14

Desztináció-marketing, mint stake-holder menedzsment Utazási iroda HOTELEK Vendéglátók Turisztikai piaci, vállalkozói szereplők Rendezvén y szervezők ATTRAK- CIÓ- GAZDA Politikai, hatalmi, szabályozó szereplők Desztináció turisztikai versenyképessége -koordinációstake-holder menedzsment kompetencia-központja Politikai Állam, Önkormányzat Helyi lakosság Lakossági, egyéni, családi, közösségi szereplők Civil szervezet TERMELŐK Kapcsolódó piaci, vállalkozói szereplők Egyéb szolgáltatók, közlekedés, pénzügy stb. Marketing, kereskedele m,média Oktatási kutatási intézmény Szakmai szervezetek, szövetségek Non-business típusú szereplők 15

Desztináció-marketing, mint stake-holder menedzsment Utazási iroda HOTELEK Vendéglátók Rendezvén y szervezők A társadalmi ügyek megoldásának módszertani kulcsa, az érintettek természetes motivációjára épülő integrált együttműködés kialakításával a ATTRAKleghatékonyabb Politikai CIÓ-, így a desztináció turisztikai Állam, fejlesztése GAZDAtársadalmi-gazdasági Önkormányzat hatásainak az optimalizálása esetén is ebben segít a társadalmi marketing.. Desztináció turisztikai versenyképessége -koordinációstake-holder menedzsment kompetencia-központja Helyi lakosság Civil szervezet TERMELŐK Egyéb szolgáltatók, közlekedés, pénzügy stb. Marketing, kereskedele m,média Oktatási kutatási intézmény Szakmai szervezetek, szövetségek 16

Holisztikus marketingkoncepció vállalkozásoknál Belső marketing Integrált marketing HOLISZTIKUS MARKETING Társadalmi felelősségre épülő marketing Kapcsolati marketing

Belső marketing Integrált marketing HOLISZTIKUS MARKETING Holisztikus marketingkoncepció desztinációmarketingnél Versenysemlegesség Kapcsolati marketing

Belső marketing Integrált marketing HOLISZTIKUS MARKETING Holisztikus marketingkoncepció desztinációmarketingnél Versenysemlegesség Kapcsolati marketing 19 Belső marketing alapelv!

} A desztináció-marketing a TDM által koordinált, az érintettek együttműködésével megvalósítandó feladat, melynél a holisztikus megközelítés a } belső marketing, } a kapcsolat-menedzsment, } az eszközök integrálásának és } a vállalkozói versenysemlegesség együttes követelményeinek megfelelést igényli, hiszen léténél, céljánál fogva társadalmi felelősségre épül. 20

3. tézis } Belső marketing feladata a desztináció sikerében, versenyképességének megteremtésében a turisztikai szektoron belüli érdekeltek együttműködésének megteremtése, koordinálása és az ehhez szükséges helyi társadalmi, civil, (lakossági,) politikai, szakmai támogatás elnyerése, azaz a desztináción belüli célcsoportokra irányuló marketing munka tervezése, menedzselése.

A BELSŐ MARKETING, meghatározó menedzsment-eszköz a TDM-ek számára 1. Sorsközösség felépítése, mint küldetés 2. Piacorientáció megvalósítása - A belsőmarketing átfogja, irányítja és koordinálja egy desztinációban érdekelteket és kínálatukat, hogy azok ezáltal céltudatosan a vendégekre, a vendégek szükségleteinek kielégítésére irányuljanak. (szemlélet-piac-önkormányzat) 3. A település, a lakossági érdekek prioritása - A vendégekre, a piacra irányuló megoldásokat összhangba kell hozni az ott élő lakosság elvárásaival, érdekeivel, úgy hogy ebbe minden, a turizmusban érdekelt, azért felelős szereplőt bevonunk és aktivizálunk. ELŐFELTÉTEL (1.LÉPÉS) ÉS FOLYAMATOS TEVÉKENYSÉG! 22

A belső marketing és terméke } A belső marketing társadalmi, szakmai és kommunikációs kompetenciákat közvetít, melyek többnyire csak érezhetőek, s nehezebben ragadhatóak meg közvetlenül. Immateriális jellegű (információs és kommunikációs) szakmai teljesítményekként jelenik meg, melyek többnyire nem azonnal, hanem elsősorban közép és hosszabb távon elérendő célokban, hatásokban, magatartási módokban, viselkedésben érvényesülnek. } Sajátos belső marketing termékek a következők: } Turizmustudatosság, } Marketinggondolkodás, } Turizmus-specifikus, szakmai know-how elterjedése } Kooperációkészség megerősödése. } (e termékek jellemzői: immateriális karakter, kevésbé ismertség, kevésbé fontosnak tűnik, csak hosszabbtávon sikeres, innovatív jellegű, nem realizált szükségleteket elégít ki, ingyenesen rendelkezésre állnak, rendszertelen kereslet, diszharmonikus piacra irányul, nehezen értékelhető, mérhető ) 23 Korántsem mindegy, hogy hányan vesznek részt a TDM tagként a munkában. Kevesen = kisebb belső marketing feladat, de kisebb eredményesség is a versenyképességben!

A belső marketing funkciói és feltételei } Alapvető funkciója: } érdekkiegyenlítési funkció a desztináción belül, } közvetítő funkció a kooperatív cselekvés érdekében, a desztináció önképének, összhangjának meghatározásában. } Mindehhez alapvető feltételei: } kiemelt figyelem, } pénzügyi és személyi feltételek, } Koncepció, stratégia, világos célok, eszközök és aktivitások kellenek, melyek a külső marketing feltételei, illetve párhuzamosan végrehajtandó teendői. 24

A belső marketing termék fő megjelenései 1. A magtermék meghatározása és együttműködő kialakítása. 2. Tudás-menedzsment rendszer (információ, kommunikáció, képzés, kooperáció stb.) 3. Minőségmenedzsment rendszer működtetése 4. Márkapolitika (márkarendszer) kialakítása 5. Értékesítési hálózat kialakítása. Mindezek nélkül kevésbé hatékony a desztináció külső marketingje. 25

A belső marketing akadályai } Szervezeti (nem jelenik meg önállóan a TDM-n belül) } Pénz, idő, humán erőforrás hiány, } Kvalifikációs és tapasztalati hiány, } Forráshiány, túl nagy költségek } Szakmai-szemléleti } Koncepcióhiány, információs deficit, } nem egészben (holisztikus) gondolkodás, hiányzó motivációs nyomás, tudatosság hiánya a stratégiai és operatív tervezésben } Személyi } Hiányzó koordinációs kompetencia, szakmai felkészületlenség a kooperációs akadályok leküzdésére } Pszichológiai } Hatalom-féltés, bizalmatlanság, régi szokások megvédése, politikai befolyás, félelem a bizonytalanságtól, kockázatoktól 26 Hiányzó koncepció és stratégiai folyamat, - hiányzó tudatosság, - hiányzó mérések, - hiányzó felkészülés!

DM belső marketing jellemző eszközei } Fórumok a koncepció, stratégia, projektek megvitatására, } Desztinációs rendezvények (turizmusnap!), } Nyitott kapuk napja a lakosság számára, } Belső hírlevél, tagi, munkatársi magazin, } Sikerek széleskörű kommunikálása, (Best practice példák) } Helyi sajtómegjelenések, digitális és print anyagok, } On-line platform a belső kommunikációra, } Belső megkérdezések, kutatások, } Munkatársi, partneri szakmai utak, kirándulások, } Elismerések, díjak, kitüntetések, ünnepek, } Minősítési rendszer, } Továbbképzés, csapatépítés, projekt-csapatok képzése egy-egy témában, } Projektek a turizmushoz való pozitív hozzáállásért, } Belső marketing felelős kinevezése, } 27 Egyre gyarapodó, épülő gyakorlat, ugyanakkor gyakran -látszat-eszközök, -kényes kérdések kerülése, -ötletszerűség, -hiányzó felelősök, -folyamatosság és következetesség gyengesége jellemző. OKOSABB, KÖVETKEZETESEBB BELSŐ MARKETINGET!

4. tézis } A desztináció-marketing kiemelt jelentőségű szakmai feladata a hatékony márkastruktúra kiépítésének megvalósítása, ösztönzése.

Márkarendszer egy desztinációban Városmárka Desztináció márka (Miskolc) Turisztikai terméktípus márka (kulturális-turizmus) Vállalkozói-intézményi márka (Miskolci Nemzeti Színház) Turisztikai termék-márka (Bartók+ operafesztivál,tapolcai-barlangfürdő) Közös (pl. helyi termék) márka (Miskolci termék)

Márkarendszer egy turisztikai régióban Régió, mint desztináció márka (pl. ÉM) Nord-tour (N-márka) Regionális turisztikai terméktípus márka (pl. gasztronómia - gasztro-nord Térségi desztináció márka (Zemplén, Abaúj, Bükk, Mátra.. Térségi (közös) termékszolgáltatás márka Hely-márka, városmárka, mint desztináció márka (Miskolc, Eger. Helyi (közös) turisztikai Helyi (közös) termék-márka turisztikai Helyi (közös) termék-márka turisztikai termék-márka Termék-márka (Hotel Palota, Nagy Mária lekvárja, kocsonyafesztivál, Bartók+

Identitás-fogalom kettőssége TERÜLETI- VÁROS-IDENTITÁS A TERÜLET/ VÁROS AZONOSSÁGA, SZEMÉLYISÉGE feltétel AZONOSULÁS A TERÜLETTEL/VÁROSSAL formáló erő kognitív elfogadás TARTALOM-JELENTŐSÉG emócionális kötődés belső és külső CÉLCSOPORT-FÓKUSZ belső több-dimenzionális MÉRÉSE egy dimenzionális π-marketing

Márkaépítés } Relevancia: Megfelelő márkaígéret kialakítása } Előny: Differenciálás a versenytársakhoz képest } Teljesítés: Az ígéret beváltása } Jelenlét: a márka ismertségének megteremtése } Kötődés: Lojalitás kialakítása 32

Desztináció márka-építés lépései STRATÉGIAI MÁRKAELEMZÉS (VEVŐELEMZÉS, VERSENYTÁRSELEMZÉS, SAJÁT HELYZET ELEMZÉSE) MÁRKAIDENTITÁS FELÉPITÉSE (MÁRKA MINT TERMÉK, SZERVEZET, SZEMÉLYISÉG ÉS SZIMBÓLUM ) MÁRKAKOMMUNIKÁCIÓ (ÉRTÉKAJÁNLAT, HIHETŐSÉG, MÁRKA- VEVŐ KAPCSOLAT ÉPITÉSE) π-marketing

A desztináció-márka tudatosságának intenzitási fokozatai Kognitív dimenzió A desztináció jellemzői, értékei Belső képek, asszociációk, a desztináció földrajzi lehatárolása, jellemzőkkel való leírása (imázs) Affektív dimenzió Desztináció-kötődés Azonosulás a desztinációval (belső) Érdeklődés a desztináció iránt (külső) Konatív dimenzió desztinációs cselekvések Belső: csökkenő elvándorlás, elragadtatás a desztinációért, Külső: turizmus, beruházások, cégek letelepedése, bevándorlás (forrás: Blotevogel-Heinritz-Popp 1987.415.o. alapján átdolgozva) π-marketing

A márkázás folyamata 1. Brand Insight elemzési szakasz, a komplexitás felépítése és megoldása.. } Belső kép elemzése (workshop) } Külső kép elemzése (interjúk, kutatás ) } Média-megjelenés elemzése } Benchmark tanulmány } Szekunder trendek } Információk-adatok elemzés, összegzése 2. Brand Options karakteres opciók, pozíciók kialakítása } Pozícionáló elemek felépítése tények és érzelmek } Opciók, alternatívák és vitájuk (8-3) } Végső alternatívák márkavilágának kialakítása 3. Brand definiálása } Visszacsatolás a szakértők, véleményvezérek felé kiállítás } Döntéshozás } Brand Briefing a design kialakítása

Kooperatív desztináció marketing } Kooperáció a közösségi (önkormányzati, civil,..) és vállalkozói szféra között. } A vállalkozói szféra szereplői kooperációjának támogatása. } Értékesítés, kommunikáció } Turisztikai klaszterek és hálózatok létrejöttének támogatása. 36

A turizmusmarketing kihívásai biztonság Belső legitimáció Keresési költségek, kockázatok csökkentése Márka profil Vevőkapcsolati program Munkaadói, telephelyi attraktivitás Szolgáltatási kultúra Munkatársi információ- és motiváció Tartós siker Ágazati kooperáció biztosítása Árképzés, rugalmasság Eladási akciók Külső legitimáció Politikai befolyás egyedülállóság Kialakítási szoftverek, megoldások Pozícionálás