A Szciális Unió parlamentáris alktmánykncepciójának elemei 1
A Szciális Unió célja az alktmányzás kapcsán a 49. évi, a rendszerváltáskr is mindössze ideiglenesnek szánt módsításkkal elláttt magyar alaptörvény megváltztatásának nyilvánvaló szimblikai értékén túlmenően a demkratikus intézményrendszer tökéletesítése, annak parlamentárissá tétele. A Szili Katalin vezette Szciális Unió a következő javaslatkkal él az alktmányzási vita srán. A Szciális Unió kiindulópntja az alktmánykncepció összeállításakr, hgy választ adjn azn hiánysságkra, melyek a hatálys alktmány kritikájaként megfgalmazódtak. Az új alktmánnyal kapcslatban jgs elvárás, hgy képes legyen meghaladni az eddigit, valamint választ adjn arra, hgy milyen demkrácia-mdellt és mekkra államt akarunk, illetve mindehhez milyen az államplgári jgkat garantáló - hatalmberendezkedést társítunk. A társadalm számára tartós garancia az államhatalm krlátzására kizárólag az alktmány lehet, ezért tarthatatlan, hgy az alktmányzás eredményeként pusztán átfgalmazási, szerkezeti, frmai váltzáskn essen át alaptörvényünk. A ma hatálys Alktmány rögzíti, hgy minden hatalm a népé, amely a népszuverenitást választtt képviselői útján, valamint közvetlenül gyakrlja. Számunkra csak az a hatalmgyakrlás fgadható el, amely knkrétan utal a népszuverenitásra és a hatalmmegsztásra. Nem hagyhatjuk, hgy az alktmány újdnsága néhány egyébként fnts szimbólum alaptörvénybe, vagy annak preambulumába való beemeléséből álljn, miközben megmarad a két évtizede már elhagyttnak hitt kmmüntípusú hatalmszerkezet teljes közjgi arzenálja. 2
A Szciális Unió feladatának tekinti, hgy megakadályzza az alktmányzás értelmének elvesztését, és elérje a magyar krmányfrma valódi parlamentarizálódását. Hazánk új alktmánya megalktásának akkr van értelme, ha létrehzásával elérhető a társadalmi berendezkedés valóságs parlamentárissá válása. Ha nem ezt tesszük, sajnálatsan a későbbiekben is fennmaradhat az a - már térségünkben is ritkuló - gyakrlat, mely szerint az Országgyűlés, mint legfőbb államhatalmi szerv, flyamats szavazáskkal tölti az időt, miközben maga választja meg a köztársaság száms köztisztségére a legfőbb tisztségviselőket. Ráadásul ezek közül a legtöbbnek személyére maga a köztársasági elnök tesz javaslatt a Háznak, amely teljességgel elképzelhetetlen, sőt egyenesen nevetséges vlna egy parlamentarizmusára büszke, valamirevaló alktmánys államban. 3
1. Az új alktmány preambulumába 4
A preambulumnak ünnepélyesnek, magasztsnak, de knkrétnak és tömörnek kell lennie. Nem lehet több egyetlen mndatnál. E mndatnak tartalmaznia kell a következőket: Hivatkzás az alktmányzás alanyára Hivatkzás az alktmányzó felelősségére Hivatkzás az alktmányzás szükségszerűségére Hivatkzás a jgflytnsságra Hivatkzás a keresztény kulturális és történelmi gyökerekre Hivatkzás a nemzeti hagymánykra Hivatkzás az európai egységre Hivatkzás az alapértékekre (béke, szabadság, jgegyenlőség, szlidaritás, fenntarthatóság, alapjgk) 5
2. Államcélk az új alktmányban 6
Az államcélk valójában krmányzati célkitűzések. Arra szlgálnak, hgy a mindenkri krmányzat ne mehessen velük szembe. A Szciális Unió úgy képzeli, hgy az államcélk mögött az egész állam autritásának kell állnia. Az államcélkat alapjgi nyelvhasználattal is meg lehet fgalmazni, valódi természetükön a megfgalmazás jellege nem váltztat. A legfntsabb államcélk alapjgi megközelítéssel a következők: Magyarrszág gazdasági berendezkedése szerint ökszciális piacgazdaság Az új alaptörvényben rögzíteni kell a magántulajdn, a szövetkezés és a köztulajdn egyenrangúságát A jövő nemzedékek jga az egészséges, tiszta környezethez (harmadik generációs államplgári jgk) A lakhatási jg garantálása A termőföld és a vízkészletek védelmének állami kötelezettsége 7
3. Az államfő 8
A Felsőház létrehzása, jgkörei az államfő jgait nem érintik. A Felsőház vétójga nem érinti az államfő vétójgát. Ha az államfő él ezzel a jgával, az újratárgyalandó törvény a Felsőházi elfgadása is szükséges. Az államfő a hzzá eljuttattt törvényt tvábbra is elküldheti az Alktmánybírósághz előzetes nrmakntrllra. Az alktmánys, vagy plitikai vétóval élhet, de összesen egy törvény esetében csak egy alkalmmal. Rajta kívül senki más ne élhessen az előzetes nrmakntrll kérésének jgával. Az államfő nem köztársasági elnök, hanem a köztársaság elnöke, akit a nép választ. Az államfő az államszervezet alktmánys működése, következésképpen az Alktmány szelleme felett őrködik. Az Alktmánybíróság tagjait az államfő nevezze ki, többcsatrnás jelölés nymán. Minden közfunkciót ellátó személyt, akit az államfő jelölésére mst a Parlament választ, a jövőben a Parlament jelöljön és az államfő nevezzen ki. Az államfő semmilyen jelölést ne tegyen, ne ő jelöljön, hanem neki jelöljenek. Az Országgyűlés ne válasszn senkit, kivéve saját tisztségviselőit. Az államfőt bármely kból bekövetkező akadályztatása esetén a kétkamarás mdell bevezetését követően a Képviselőház elnöke helyettesíti. 9
4. A Felsőház 10
Jöjjön létre a másdik kamara. Az alsóház hivatals neve legyen Képviselőház, a másdik kamaráé pedig legyen Felsőház. A Felsőház kizárólag a törvényhzásban vegyen részt, a krmány ellenőrzésében ne kapjn szerepet, a krmány iránt bizalmat vagy bizalmatlanságt ne nyilváníthassn. Tagjai tiszteletdíjban ne részesüljenek, csak a mindenkri államigazgatási napidíjban. A Felsőház mandátuma öt évre szóljn (ettől függetlenül a magyar parlament két házának ülésszakai annyiban igazdnának egymáshz, hgy a Képviselőház választása srán a Felsőház sem ülésezne). A Felsőházba ne lehessen törvénytervezetet benyújtani. A törvényhzás flyamata egyirányú legyen, minden törvénytervezet az alsóházban kezdje meg útját. A Felsőház csak akkr kezdhesse meg az adtt törvény vitáját, ha az már átment az alsóházn, és eljuttt hzzá. A Felsőház vétójga csak egyszeri halasztó hatályú lehessen, a másdszrra elé került törvényt már el kell fgadnia, ami a gyakrlatban azt jelenti, hgy akkr már nem szükséges az elfgadása, mert anélkül is érvényesen az államfőhöz kerül. A két Ház együttes ülése - lengyel mintára - az összes képviselő kétharmadának szavazata esetén hatályn kívül helyezheti az Alktmánybíróság bármely határzatát. (Kézenfekvő megldás, hgy az új alktmány 2012 januárjában lépjen hatályba, a Felsőház alakuló ülése a Képviselőház tavaszi ülésszakának kezdetére legyen összehívva. Aznban a Felsőház első ciklusa mindössze a 2014-ben esedékes következő EP-választásig terjedjen, majd nnan mandátuma igazdjn az EP-ciklusaihz.) 11
Milyen hzadékai vlnának a kétkamarás törvényhzás helyreállításának az alktmányzás srán? A rendszerváltzás óta száms alkalmmal búvópatakként tűnt fel újra meg újra, majd került le hirtelen a napirendről a másdik kamara hazai visszaállításának gndlata. A Nemzeti Kerekasztaltól kezdődően több mint két évtizede váltzó intenzitással jelen levő szakmai és közéleti vita időnkénti hevessége érthető, hiszen a hagymánys mdell visszatérte habár a közjgi berendezkedést alapjaiban nem beflyáslná a plitikai kultúrát, az érdekegyeztetés mikéntjét, a knfliktusk felldását meghatárzó módn alakítaná át. A Felsőház ellenében elsősrban liberális ldalról képviselt érvek, miszerint legitimitás nélküli marginális csprtk számára nyújtana fkztt érdekérvényesítési lehetőséget, lassítaná a törvényhzási flyamatt, költségesebbé tenné a törvényhzást, valamint feleslegesen bnylítaná a választási rendszert, az alábbi elemzés szerint nem állják meg a helyüket. Illetve a javaslt knstrukció megvalósulása esetén teljességgel minimalizálható vlna mindegyik ellenérv bekövetkezte, miként azt a következőkben részletesebben is kifejtjük. Minden tervezett plitikai váltzás szükségszerűsége elsősrban célszerűségi szempntból értékelhető. Ezért teljesen érthető az ezt firtató kérdés feltétele. Vajn milyen hzadéka vlna a javaslt kétkamarás mdellnek a jelenlegi egykamaráshz képest? Hazánk visszatérne történelmi alktmánya egyik legfntsabb a szvjet megszálló hatalm nymására a világhábrús összemlást követően eltörölt eleméhez, a közjgi hagymányunk helyreállításával az alktmányzó elitek kiiktatnák a 44-45 utáni szuverenitás-hiánys időszak utlsó örökségét jgrendünkben, a ptenciálisan erőre kapó szélsőjbbldal természetes ellensúlyát képezné a Felsőház, 12
a mindenkri krmánypárt számára knfliktusmentesebb körülményeket biztsítana a társadalmi aktrk törvényalktásba való bevnása révén, felelős plitizálásra késztetve azkat, a knfliktuss mdellből hazánk érezhetően elmzdulna a knszenzuss irányába, növelné a törvényhzás presztízsét a szeniritás és a szakmaiság felmutatásával, a törvényhzásnak a demkratikus mellett lkális, érdekképviseleti, kulturális-vallási legitimitást is biztsítana, megldaná a hazai nemzetiségek, tvábbá az egyházak és az érdekképviseletek parlamenti érdekképviseletét, minimalizálná a képviselőházat terhelő helyi/önkrmányzati lbbinymást, a plitikai sztály kimeneti ldalát intézményesítené (tagjai emelt fővel vnulhatnának vissza, nem ragaszkdnának görcsösen pzíciójukhz a semmibe hullás miatti félelmükben), a pártplitikán kívüli elitcsprtkból kptált tagk szakmai, illetve pzícióból fakadó tekintélyével javítaná a köztársaság intézményrendszerének elfgadttságát, a plitika egészének presztízsét. A másdik kamara tradicinális hazai mdellje A magyar törvényhzás 1608-tól egészen 1944-ig kétkamarás mdell szerint működött, vagyis a rendiség krából származó struktúrát elődeink tudatsan megőrizték a plgári alktmánysság krszakában is. Az rszág mdernizációja srán természetesen alapjaiban módsult a másdik kamara funkciója, tagjainak rekrutációja, hatásköre, de az 1918-19-es frradalm és a tanácsköztársaság időszakát leszámítva a fősdrhz tartzó plitikai szereplők körében fel sem merült a másdik kamara felszámlása. 13
Az 1920-ban hatalmra kerülő Hrthy-rendszer az Antant nymására nem élesztette fel a győztes hatalmak szemében a legyőzött Habsburg Mnarchia egyik intézményének látszó Főrendiházat. De a külső erőtér enyhülésével a Bethlen-krmányzat 25-ben aznnal hzzáláttt a másdik kamara mdelljének kidlgzásáhz, amit az 1926. évi XXII. törvénycikk képviselőházi megszavaztatásával a gyakrlatba is átültetett. A krmányzati elit sraiban a hazai közjgi tradíciók és a mdernizáció igényeinek kedvező ötvözeteként számn tarttt közjgi refrm a dualizmus srán fennálló anakrnisztikus Főrendiházat jelentősen átalakíttta: Felsőházzá. A külső nymás mérséklése érdekében utóbbit hivatalsan nem deklarálták az előbbi jgutódjaként. A másdik kamarában a születési jgn helyet fglaló főúri családfők helyét túlnymórészt átvették az érdekképviseleti, helyhatósági, szakmai/hivatásrendi, egyházi elitcsprtk delegált, vagy kinevezett reprezentánsai. A refrm pillanatától kezdve érdekképviseleti, érdekegyeztető szerepkört szántak a Felsőháznak, amely mentes a pártplitikai csatárzásktól (a várakzásk később be is igazlódtak). A két világhábrú között egyre jelentősebb szerepet kaptt a Felsőház e krpratív funkciója, ami a 30-as évek közepétől kiegészült az Egységes Párt fémjelezte jbbldali éra világnézeti megjelenítésének és közéleti alátámasztásának knzervatív, állagőrző szerepkörével. A megalakításakr a szélsőbal-elhajlásk, a másdik világhábrú közeledtével pedig a szélsőjbbldali tömegmzgalmak erősödésének gátját, ellensúlyát képezte a krpratív intézmény. A Felsőház tagjai vltak: 51 fő társadalmi/közéleti pzíciójuk alapján biznys egyházi, bírósági, gazdasági érdekképviseleti, hivatali vezetők (tagságuk hivatalukhz, méltóságukhz vlt kötve) 76 fő törvényhatósági jgú vársk és vármegyék küldöttei, 38 fő szakmai alapn közvetlen felsőházi képviselethez jutttak az ktatási, tudmánys, gazdasági szakmai testületek, 14
41 fő kinevezett személyek is tagjai lehettek a másdik kamarának a krmány előterjesztésére az államfő kinevezése révén, (42 fő a mdellnek egyetlen amúgy jelentéktelen feudális eleme maradt meg: a 38 főrendi családfő és a Habsburg család 4 tagja születési alapn, biznys adózási cenzus teljesítése esetén tagja lehetett a Felsőháznak). A másdik kamara működése, hatásköre, költségvetése: A magyar elitek gyűjtőhelyévé váló, nagy tekintélynek örvendő Felsőház a Képviselőházzal ellentétben nem vlt parázs viták színtere, mindvégig a rendszer knszenzuális jellegét erősítette. Működési szabályzatát, bizttsági rendszerét saját hatáskörben önállóan alkthatta meg, de nem vlt ráhatása a Képviselőház szabályzatára, szervezetének felépítésére. Kétszeri halasztó hatályú vétójggal bírt, vagyis nem állt módjában megsemmisíteni a Képviselőházból elé kerülő jgszabály-tervezeteket, mindössze knkrét kifgáslt elemek megjelölésével visszaküldhette átdlgzásra azkat. Nézeteltérés esetén a két ház egy-egy illetékes bizttsága összeült egyeztetni, visznt ha másdjára sem sikerült egyezségre jutni, autmatikusan jgerőre emelkedett a tervezet. A költségvetési törvényt csak egyszer küldhette vissza a Képviselőháznak, de egyes tételein akkr sem módsíthattt (leszámítva saját büdzséjének mértékét). A másdik kamara képviselőinek minimálisan szükséges életkrát 35 évben állapíttták meg, a 10 évre mandátumt szerzett tagság felét 5 évente kategóriánként ismétlődő rtációs rendszerben újraválaszttták. A két ház ülésrendjét, ülésszakjait összehanglták; a képviselőházi választásk alatt a Felsőház sem ülésezett, hltt utóbbi összetételén annak kimenetele nem módsíttt. A krmány kizárólag a Képviselőháznak felelt, ami egyértelművé tette a másdik kamara másdlags jelentőségét (a másdik kamarának kizárólag az alsóház ellenőrzésében vlt szerepe). 15
A Felsőház minimális működési költségekkel tevékenykedett, miután többnyire szilárd egzisztenciával rendelkező tagjai nem kaptak fizetést, csak napidíjban részesültek az ülésezési időszak srán; költségvetése a Képviselőház működési frrásainak alig több mint tizedét tette ki. A tagk közel kétharmada áttételesen rendelkezett választáskból fakadó legitimitással (pl: a köztestületek és a helyhatóságk küldöttei), mégis számttevően hzzájárult a másdik kamara deplitizáltságáhz, hgy a képviselőknek nem kellett versengeniük a szavazók kegyeiért. A pártplitikai frakciók hiányában elsősrban gazdasági érdekek mentén strukturálódtt a Felsőház (pl: agrárius blkk, pénzügyi-ipari lbbi), emellett tág tere maradt az egyéni közéleti szerepek megjelenítésének is. Az intézmény élén álló tisztikart a nylc jegyző, a két alelnök, a háznagy és az elnök alktta, kizárólag ők rendelkeztek az alsóházi tisztviselőkhöz mérhető fizetéssel és költségtérítéssel. A másdik kamarát a közéletben megjelenítő, nagy tekintélyű házelnök mellett jelentős reprezentációs súlya vlt még a 12, szakmaplitikák szerinti bntásban szerveződő bizttság elnökének is. A jelentősebb gazdasági szervezetek vezetőinek flyamats kptálásával majd 250 fősre duzzaszttt Felsőház létszámának ötöde elegendőnek számíttt a határzatképességhez. Az intézmény krmányzat iránti természetes ljalitását jelzi, hgy majd két évtizednyi fennállása srán mindössze néhány esetben frdult elő az alsóházból érkező törvényjavaslatk visszaküldése. A Szciális Unió Felsőház-kncepciója A Szciális Unió fntsnak tartja, hgy a plitikai sztály létszámának és működési költségeinek csökkentése megvalósuljn, illetve flytatódjn, ezért a nemzeti hagymányainknak megfelelő Felsőház mdernizált visszaállítása nem veszélyeztetheti az Országgyűlés létszámcsökkentésének általunk is helyeselt célját. A két világhábrú közötti mdellt iránymutatónak tekintjük (nyilván a 16
születési előjgaik alapján mandátumhz jutó főrendi tagk tagságát leszámítva), és a krábbi felsőházi létszám közel harmadával megvalósíthatónak tartjuk a közélet nem pártplitikai aktrainak reprezentatív törvényhzási képviseletét. Javasljuk az Országgyűlés két házának tradicinális elnevezését visszaállítani (Képviselőház, Felsőház) a krábbi működési feltételekkel és a nem túl széleskörű hatáskörökkel egyetemben. Tvábbá a mandátumk rtációjának krábbi gyakrlatát módsítva feleleveníthetőnek, ismételten bevezethetőnek véljük. A hazai plitikai élet túlztt fővárs-centrikusságát számttevően enyhíthetné a jelentős mértékben az önkrmányzati szférából érkező tagkból álló Felsőház. Szélesebb alapkra helyezné a jgszabályalktást az egyházak, a gazdasági és társadalmi érdekképviseletek, a köztestületek, valamint a kulturális, tudmánys, közigazgatási elitek reprezentánsainak intézményes bevnása a törvényhzás flyamatába. A múlt generációitól ránk hagymányztt értékek megőrzésének legitim szándéka mellett a jövő generációk érdekeinek megjelenése is indklná a választói tömegek nymásától mentes, a cikluslgika szrításától kevésbé függő, aktív pártplitikai karrierrel rendelkező személyeknek csak elvétve helyet adó Felsőház megalakítását. A fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a hsszú távú társadalmplitikai stratégiaalktás, a glbális kihívásk mind-mind igényelnék a rövid távú pártplitikai szemléleten túlmutató másdik kamara visszaállítását. A hagymánys mdellnek megfelelően törvénymódsító hatáskörrel nem rendelkezne a másdik kamara, mindössze megfelelő módsítási iránymutatásk megtételével átdlgzásra két alkalmmal visszaküldhetné a Képviselőház felől érkező jgszabály-tervezetet. A kétszeri relatív vétó megfelelő határidőkrlátk kijelölésével nem eredményezhetné a krmányzati törekvések bjkttját, vagy a jgalktás elhúzódását. A delegált (áttételes választói 17
legitimációjú), valamint kinevezett tagság semmilyen kihatással sem lenne a választói rendszerre, vagy a választásk költségeire. A történelmi példák alapján biznyítttan a képviseleti rendszert stabilizáló hatással járó kétkamarás mdellben a Képviselőház az Országgyűlés csaknem minden jelenlegi hatáskörében tvábbra is önállóan járna el. A Felsőház kizárólag az alábbi pntkn lenne hatással a köztársaság működésére: (a halasztó hatályú vétó révén) minimális részben a törvényalktásban, a külkapcslatk szempntjából meghatárzó nemzetközi szerződések elfgadásában, a megyék területéről, székhelyéről, nevéről való döntésben, közkegyelem gyakrlásában, megyei jgú várssá nyilvánításban, az Alktmánnyal ellentétesen működő önkrmányzati képviselőtestületek felszlatásában az Alktmánybíróság tagjainak megválasztásában (a Képviselőház javaslta jelöltek 2/3-s többséggel történő jóváhagyása vagy kétszeri elvetése). A Felsőház léte, működése még érintőlegesen sem vlna hatással az alábbi területekre: az államháztartás mérlegének megállapítására, az állami költségvetés végrehajtására; a miniszterelnök, a krmány, az rszággyűlési biztsk, az ÁSZ elnökének és alelnökeinek, az LB elnökének, a Médiatanács tagjainak és a legfőbb ügyész személyének választására; a krmány ellenőrzésére. 18
A jgalktás srán a Képviselőház elfgadta jgszabályjavaslatt a Képviselőház elnöke aláírás után felterjesztené a Felsőház elnökének. Ezt követően a Felsőház a tervezetet vagy elfgadja (ilyenkr a Felsőház elnöke aláírja, majd törvényjavaslat esetén aláírás és közzététel céljából tvábbítja a köztársasági elnöknek, határzati javaslat esetén pedig a Képviselőház elnökének), vagy elutasítja azt és knkrét kifgásai pnts megjelölésével visszaküldi a Képviselőház elnökének. A krmány ellenőrzésére tvábbra is kizárólag a Képviselőház vlna jgsult. A krmány bármely tagjáhz szóló kérdések és interpellációk feltételére kizárólag a Képviselőház tagjai lennének jgsultak. A Felsőház a Képviselőház feletti ellenőrzési jgköréből adódóan kötelező választ igénylő átiratt intézhetne a Képviselőházhz annak tevékenységi körébe tartzó bármely kérdésben. A Felsőház önállóan jgsult lenne vizsgálóbizttságt felállítani, ahl a megjelenés kötelező és a büntetőeljárási törvényben előírt tanúzási és igazmndási kötelezettség érvényesülne. Büntetőeljárás flyamata alatt álló ügyben ilyen vizsgálóbizttság nem alakulhatna. A Felsőház javaslt összetétele: Mandátumk száma: 90 Érdekképviseletek (érdekegyeztetés): 5 mandátum Egyházak (hagymánys vallás): 5 m Köztestületek (szakmaiság): 3 m Nemzeti intézmények (kultúra, sajtó): 5 m Önkrmányzatk (lkalitás): 46 m Nemzeti és etnikai kisebbségek (kulturális skszínűség): 8 m Kinevezett tagk (szeniritás): 18 m 19
Munkáltatói érdekképviseletek elnökei: Vállalkzók és Munkáltatók Országs Szövetsége (VOSZ) Munkaadók és Gyáriparsk Országs Szövetsége (MGYOSZ) Magyar Bankszövetség A reprezentatív szakszervezeti föderációk vezetői (3 mandátum félidős rtációval): Magyar Szakszervezetek Országs Szövetsége (MSZOSZ) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Független Szakszervezetek Demkratikus Ligája (Liga) Autnóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Munkástanácsk Országs Szövetsége A történelmi egyházak vezetői: a Magyar Katlikus Püspöki Knferencia elnöke és elnökhelyettese a Magyarrszági Refrmátus Egyház Zsinatának elnöke a Magyarrszági Evangélikus Egyház elnöke a Magyarrszági Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke Köztestületek elnökei (3 mandátum félidős rtációval): Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar Agrárkamara Magyar Orvsi Kamara (MOK) Magyar Ügyvédi Kamara Magyar Mérnöki Kamara Magyar Rektri Knferencia (MRK) 20
Az alábbi nemzeti intézmények vezetői (5 mandátum félidős rtációval): Magyar Tudmánys Akadémia (MTA); egyben köztestület is Magyar Országs Levéltár (MOL) Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Országs Széchenyi Könyvtár (OSZK) Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Nemzeti Színház Magyar Állami Operaház Magyar Televízió (MTV) Magyar Rádió (MR) Magyar Távirati Irda (MTI) Az önkrmányzati szféra képviseletében: A 23 megyei jgú várs képviselőtestületeinek delegáltjai A megyeszékhelyek mellett: Dunaújvárs, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sprn A fővársi közgyűlés delegáltja A 19 megyei közgyűlés delegáltja A kistelepülési és kisvársi önkrmányzatk ernyőszervezeteinek vezetői: Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országs Önkrmányzati Szövetsége (KÖSZ) Kisvársi Önkrmányzatk Országs Érdekszövetsége Magyar Faluszövetség Az rszágs kisebbségi önkrmányzatk vezetői az alábbiak szerint: A 13 rszágs kisebbségi önkrmányzat közül 12-nek a vezetője (blgár, görög, hrvát, lengyel, német, örmény, rmán, ruszin, szerb, szlvák, szlvén, ukrán) 6 mandátumn sztzik a felsőházi ciklus félidejében lezajló rtáció révén, az Országs Rma Kisebbségi Önkrmányzat 2 delegáltja (elnöke és általáns alelnöke) a ciklus egésze alatt betölti mandátumát. 21
A krmány javaslatára az államfő 17 tagt nevezhet ki az alábbi körből választva: a krábbi köztársasági elnökök, miniszterelnökök, miniszterek, plitikai és közigazgatási államtitkárk megyei jgú vársk legalább két ciklust flyamatsan kitöltő egykri plgármesterei és alplgármesterei megyei önkrmányzatk legalább két ciklust flyamatsan kitöltő egykri közgyűlési elnökei és alelnökei az Országgyűlés egykri elnökei az MTA főtitkára, intézetigazgatói, levelező- és rendes tagjai a hazai felsőktatási intézmények aktív vagy nyugalmaztt rektrai, dékánjai magyarrszági közpntú nagyvállalatk csúcsmenedzserei, magyar nagyvállalkzók az öt Ítélőtábla (Budapest, Szeged, Pécs, Győr, Debrecen) aktív vagy nyugalmaztt vezetői a Legfelsőbb Bíróság krábbi elnökei krábbi legfőbb ügyészek krábbi hnvéd vezérkari főnökök a nemzet sprtlói a nemzet színészei Kssuth- és Széchenyi díjas kitüntetettek limpiai bajnkk a Nemzeti Civil Alapprgram Tanácsa elnöke a Magyar Máltai Szeretetszlgálat elnöke a Magyar Vöröskereszt elnöke a megyei krmányhivatalk nyugalmaztt vezetői 22
az alábbi rszágs hatáskörű szervek aktív vagy nyugalmaztt vezetői Nemzeti Adó- és Vámhivatal Országs Rendőr-főkapitányság Krmányzati Ellenőrzési Hivatal Közpnti Statisztikai Hivatal Magyar Energia Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Országs Egészségbiztsítási Pénztár Országs Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országs Nyugdíjbiztsítási Főigazgatóság Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A felsőházi ciklus javaslt hssza: 5 év. Javaslatunk szerint a Felsőház mindenkr az Európai Parlamenti választáskkal azns időben alakul újjá. A felsőházi tagk jgállása: sarkalats törvényben rendezett szigrú összeférhetetlenségi szabálykkal egyrészt elválasztandó egymástól az önkrmányzati képviselői mandátum és a képviselőházi mandátum, másrészt a felsőházi tagság és a képviselőházi mandátum, tvábbá a felsőházi tagság és a krmánytagság, illetve a végrehajtó hatalmban betöltött szerep. 23
5. Az Alktmánybíróság és a jgszlgáltató hatalm 24
Az Alktmánybíróság őrködik a jgi alktmány felett. A Szciális Unió nem támgatja az Alktmánybíróság eredeti jgköreinek megváltztatását. Sem az utólags nrmakntrll tárgyköreinek szűkítését, sem az előzetes nrmakntrll lehetőségének bővítését. Utólags nrmakntrllt tvábbra is bárki kérhessen. Ugyanakkr a helyi önkrmányzati rendeletek alktmánysságának vizsgálata kerüljön át a felállítandó közigazgatási bírósági szervezetrendszerhez. Az Alktmánybíróság, a Legfelső Közigazgatási Bíróság és a Legfelső (és nem Legfelsőbb) Bíróság legyen egy székhelyen, a Kúria épületében, a mai Néprajzi Múzeumban, a majdani Alktmány téren (a mai Kssuth téren). 25