Szakmai program I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA

Szakmai program I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. A végzett tanuló tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is tudja folytatni. Alaptevékenység: nappali rendszerű képzés: 1. 9-10. osztály iskolai oktatása, tanulásukban akadályozott tanulók számára, 2. szakiskolai szakképzés az OKJ szerint Speciális szakiskolai (sajátos nevelési igényű) tanulók számára (1/11, 2/12 ) Jelenlegi folyamatok A nevelőtestületünkben nagy áldozatokat kell vállalnia azért, hogy Fejér megyében élő hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulásukban akadályozott /enyhe értelmi fogyatékos/ tanulóknak piacorientált szakmát, megfelelő elhelyezkedést és a munka világába való beilleszkedést és a munka világába való beilleszkedést biztosítani tudjuk. Vagyis az alkotó vezetőnek feladata, hogy a köréje, melléje rendelt erőforrásokat maradéktalanul kihasználja és az intézmény szolgálatába állítsa. Képes legyen az erőforrások utánpótlására, szükség szerinti átcsoportosításra, hisz a vezetői munka eredményessége az erőforrások hatékony működtetésétől függ. Az igazgató feladata a munka szervezése során mindig szem előtt tartani, hogy mindenki olyan és annyi feladatot kapjon és végezzen el, amire, és amennyire a legjobban képes. Az igazgató egyszemélyi felelős, de az elvégzendő feladatok megfelelően feloszthatók. Ehhez megfelelő szervezetet kell létrehozni, ahol mindenki pontosan tudja a feladatait, kötelességeit, jogait. 1

1.1. Célkitűzés A speciális szakiskola célja, hogy a gyógypedagógiai alapfokú nevelőoktató munka eredményeire támaszkodva a munkahelyekkel együttműködve nyújtson differenciált segítséget a szakmatanuláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészüléshez, ezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy társadalmunk rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak. A speciális szakiskola a központi idegrendszert, valamint az érzékszerveket ért károsodás következtében eltérő fejlődésű az érvényben lévő jogszabályok alapján az alapfokon már áthelyezett és az alapfokú iskolát elvégzett fiatalokat nevelő középfokú nevelési-oktatási intézmény. A speciális szakiskola általános társadalmi funkciója, hogy a többi középfokú iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtt haladásra képtelen fiatalok számára biztosítsa az alapfokú iskolában közismereti műveltség elmélyítését, szakképzését társadalmilag hasznos munkavégzésre való felkészítését. A speciális szakiskola olyan szakmai képzést nyújtó nevelőiskola, amelynek feladata az egész személyiség, a fizikai teljesítőképesség fejlesztése és az értelmes munka szeretetére nevelés. A speciális szakiskola átfogja és befolyásolja a tanulók egész élettevékenységét: a szakmatanulást, a közösségi-közéleti tevékenységet, a szabadidő eltöltését. Mindez megköveteli az iskola nyitottságának, társadalmi kapcsolatainak szélesítését, a munkahelyen és az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálását, hatásrendszerük tudatos felhasználását. Hatékony oktatás Emberközponti iskola Gyermek-centrikus iskola Különös gondozás Rehabilitáció Rehabilitációs nevelésünk célja a tanulók szocializációja. Végcél az eredményes társadalmi integráció. 2

1.2. Az intézményi nevelő-oktatómunka fő feladatai: nyújtson minden tanulónak korszerű szakmai alapműveltséget, amely elősegíti a minél teljesebb kibontakozását, tartsa szinten és mélyítse el az alapfokon megszerzett műveltségi anyagot, nevelje ki a tanulókban a munkafegyelmet és a közösségi magatartást, pályaválasztását tegye képessé a tanulókat a munka esztétikumának felismerésére, a rendezett munkahelyi környezet megteremtésére és megóvására, munkabíró, egészséges, edzett fiatalokat neveljen, mindezzel tegye képessé a tanulókat a szakképesítés megszerzésére. Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése az 1997. évben kiadott 23/1997/VI.4. M.K.M. rendelet módosításai, irányelvei alapján a szellemi és fizikai terhelhetőségüknek figyelembevételével: korszerű és tudományos alapokon nyugvó, továbbfejleszthető ismeret és szakmai tananyagok közvetítése, képessé tenni őket az értékek meg-, felismerése és azok befogadására, kialakítani bennük egymás másságainak elfogadását és a társadalomba való beilleszkedés módját, a 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatásban részesíteni tanulóinkat, felkészíteni őket az alapműveltségi vizsgatétekre, egyénileg képességeik szerint, előkészíteni őket az OKJ-ban szereplő szakmák elsajátítására, a szükséges szakmai vizsgákra, 1.3. További feladataink Az anyanyelvi nevelés, a kommunikációs képességek fejlesztése, beszélgetések, szituációs játékok során. A mindennapos testedzés biztosítása. Nyelvoktatási lehetőség biztosítása az érdeklődő tanulóknak. Alapvető számítástechnikai ismeretek, kellő gyakorlási lehetőségek biztosítása. Környezeti nevelés 3

Egészségnevelés. Fejleszteni kívánjuk tanulóink viselkedéskultúráját, a társadalmi beilleszkedésük módjait, megerősíteni és alkalmazni a megszerzett ismereteket. Fejleszteni és érvényesíteni kívánjuk a tanulói önállóságot, tevékenységek, tevékenykedtetések során keresztül. Gyakoroltatni, tudatosítani az önálló életvezetési technikát. 1.4. Speciális módszerek és eljárások Biztosítsa, hogy a nevelés minden egyes fiatal esetében szerves folytatása legyen a megelőző intézményes és családi nevelésnek. Szükség szerint differenciált fejlesztéssel és egyéni korrekcióval segítse az eltérő egyéni sajátosságokból eredő hátrányok kiegyenlítését /habilitációrehabilitáció/. Vegye figyelembe, hogy a károsodás következményei a tanulók személyiségében a sokoldalú szakmai és korrekciós fejlesztéssel jelentősen ellensúlyozhatók. Kísérje figyelemmel a tanulók fejlődését a szakmai nevelés egész ideje alatt. Minden rendelkezésére álló eszközzel segítse elő, hogy a szakmai képzés ideje alatt lehetőleg valamennyi tanuló eredményesen befejezze az iskolát. Valósítson meg konkrét gyógypedagógiai tevékenységet: a közismereti tantárgyak gyógypedagógus által történő tanításával, az egyéni korrekció gyógypedagógus által történő végeztetésével, valamint a tanítási időn és a tanműhelyekben, vagy iskolán kívüli közösségi élet, a kulturális és sporttevékenység gyógypedagógiai tanár által történő irányításával. Az épen maradt és sérült funkciók fejlesztése. A terápiás személyiségfejlesztés. Nevelési tréningek Csoportbontás Egyéni foglalkozási forma 4

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Közvetlen módszerek - követelmények - gyakoroltatás - segítségadás - ösztönzés Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása, - hagyományok kialakítása - követelmények - ellenőrzés - ösztönzés 2. Magatartási - elbeszélés modellek bemutatása, - tények és jelenségek bemutatása közvetítése - műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenyégében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - szituációs játékok Tudatosítás (meggyőződés kialakítása ) magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita 1. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk feladata speciális tevékenység. A fogyatékos gyermekre irányul, akinek fejlődés menete, személyiség szerkezete eltér a normálistól s ezért fejlesztésük sérülés-specifikus feladatokat igényel. A sérült személyiség fejlesztésének folyamatában a sérült funkciókat is korrigálni kell. az érzékelést, észlelést, figyelmet, emlékezetet 5

képzeletet, gondolkodási műveleteket, érzelmi akarati életet, motivációt, magatartást, cselekvést, analizist szintézist. A sérült személyiség fejlesztését egységes folyamatként értelmezzük, nemcsak a sérült funkciót, hanem a gyermek egész személyiségét fejlesztjük. Célunk, hogy a sérült funkciókat a jól bevált gyógypedagógiai speciális nevelési és oktatási módszerekkel olyan szintre fejlesztjük, hogy a gyermekből, a társadalmi elvárásoknak megfelelő ember váljék. Fejlesztő tevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a pedagógiai programban érvényesüljön a gyermek sokirányú fejlesztése. A személyiségfejlesztés nem határolható el a sérült gyermek más funkcióitól. A fejlesztés tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon folyik. Tanórán fejlesztési célok: - önismeret, önértékelés, akaraterő fejlesztése, empátiás érzék fejlesztése, felelősségvállalás. Módszerek: szenzomotoros tréning konduktív mozgásnevelés kommunikációs oktatás Tanórán kívül: szakkörök, lovas terápia A közösségfejlesztés A közösségfejlesztés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van az egyes iskolai közösségeknek, pedagógusoknak, mint 6

közösségfejlesztőknek. Bátorító, ösztönző, informáló munkájuk segítheti, kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi formákat, erőforrásokat. A közösségfejlesztés a pedagógiai program egyik célkategóriája. Kiemelt feladatok a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében, aktív, dinamikus kapcsolatot teremteni az egyén és a társadalom között, olyan fiatalokat nevelni, akik az információs környezetben jól eligazodnak, s azt kritikai módon használják, harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. Fő fejlesztési irányok, feladatok, tevékenységi formák. Nyitottság, tolerancia A tanulók legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák és vallások, a másság iránt, tolerálják és becsüljék ezeket. (etnikai program ) Környezetvédelem Kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük védelmébe, a környezeti értékek megőrzésébe, gyarapításába. Kommunikációs kultúra önálló ismeretszerzés fejlesztése ki kell fejlesztenünk a tanulókban a vélemény, az érvek kifejtésének és értelmezésének képességeit és technikáit (véleményformálás, érvelés, párbeszéd, vitakultúra) Tanulóink fejlődésének fejlesztésének életkori szakaszai: A pubertás kor /12-16 év/ Jellemző jegyek: önmegismerés, önállósulási törekvés, véleményalkotás, Pályaválasztás 7

Postpubertás kor /17-20 év/ Jellemző jegyek: értékrend, kommunikáció, fizikai munka, döntési képesség, Társadalmi aktivitás Személyiség fejlődésük változatos, függ attól, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési rendellenességet mutatnak. Tanulási folyamatukban megfigyelhető a téri tájékozódás finom motorika figyelem koncentráció bonyolultabb gondolkodási folyamatok kommunikáció a szociális alkalmazkodás Továbbfejlesztések valósíthatók meg rehabilitációs foglalkozásokon is. Eredmény a nevelés és oktatás egységével érhető el. Tanórán kívüli személyiségfejlesztő foglalkozások. szakkörök sportfoglalkozások kirándulások könyvtár táborok múzeumlátogatások A személyiség- és közösségfejlesztés megvalósításának tevékenységi formái, szervezeti keretei A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálást. 8

Tanórán kívüli lehetőségek: diákokkal való egyéni foglalkozások /versenyre felkészítés, versenyeken való részvétel/ kirándulások Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tevékenységek, iskolai hagyományok Hagyományok: Házi versenyek (tantárgyi-, szakmai-, kulturális és sport) Országos versenyeken való részvétel. Egyéb hagyományok szavalóverseny április 11. (József Attila napok ) kirándulások farsangi bál, ballagás mikuláskor, karácsonykor ajándékozás nyári táborok (alkalmi táborok) a Föld napja A Kihívás napja Könyvtár 2. Beilleszkedési és magatartási zavarok Manapság egyre nő az érzelmileg sérült, neurotikus, beilleszkedési zavarokkal küzdő ínadaptált gyermekek száma. Ez a tény mind az általános iskolai, mind a speciális iskolába járó tanulókra vonatkozik. Iskolánkba értelmileg különböző súlyosságban sérült tanulók járnak. Márpedig az oligofrén egyén semmiképpen sem azonosítható az ép gyermekkel. Közöttük ugyanúgy találkozhatunk legkülönfélébb jellegű gyermekekkel, mint az épek között, csakhogy ezeket a jellegbeli különlegességeket az értelmi fogyatékosság ténye módosítja. Míg az ép gyermek 9

személyiségét a harmonikus fejlődés jellemzi, addig a sérült egyén személyisége diszharmonikus. Nemcsak izoláltan az intellektus defektusáról van szó, hanem messze túl az értelmi funkciók zavarán, az egész személyiség sérüléséről is. A beilleszkedési és magatartási zavar definíciója A beilleszkedési és magatartási zavaros gyermekek azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól és az adott korban megkívánható, helyes magatartástól és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés is szolgál. Használatos a: beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség, nehezen nevelhetőség, ínadaptált magatartás, érzelmi zavar, stb. A beilleszkedési és magatartási zavarok okai A fogyatékos személyisége /genetikai okok pl.: kromoszóma eltérés, genetikailag determinált kedvezőtlen alkat, stb./ A fogyatékosság súlyossága nem feltétlenül korrelál a személyiség zavarral. A szomatikus jegyek gyakran utalnak a sérülést létrehozó genetikai okokra /pl. Down-kór/ és ezzel együtt a velejáró személyiség károsodásra is. Aktuális környezeti tényezők Család A személyiség fejlődésében 0-6-7 évig a családi környezetnek van domináló hatása. Leggyakoribb okok: kényeztetés, túlzott szigor, nem kívánt gyermek, diszharmonikus családi légkör, csonka család, szülők negatív személyiségvonásai, a gyermek önállósági vágyának elnyomása, negatív szocio - kulturális háttér, stb. A beilleszkedési és magatartási zavarok megjelenési formái, jellegzetességei, tünetei Idegesség, figyelmetlenség, alvási zavarok, hibás automatizmusok /ticek/, beszédzavarok, étvágytalanság, hisztéria, félénkség, gátoltság, agresszió, csekély teherbíró képesség, fejfájás, dac, csökkentértékűség érzés, túlértékelés, szemtelen magatartás, regresszió, csökkent frusztráció tűrés, hyperaktivitás, kleptománia, stb. 10

A beilleszkedési és magatartási elvárások többnyire alkalmazkodnak a fogyatékosság minőségéhez és súlyosságához. A súlyosabb fogyatékosok között több problematikus gyermek van, mint a kevésbé súlyosak között, mivel a társadalmi elvárások alkalmazkodnak a sérülés mértékéhez. Az enyhe fokban értelmi sérültek, akikkel szemben maradéktalanul elvárjuk az épek társadalmába való beilleszkedésüket nehéz helyzetbe kerülnek. Mint már említettük az értelmi sérülés gyakran párosulhat személyiség károsodással, így az enyhe fokban értelmi sérültek akaratuktól függetlenül nem tudnak megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Az oktatás fontosságát figyelembe véve még több energiát kéne fordítani a személyiségfejlesztésre és az utógondozásra is. Javasolnánk egy utógondozói hálózat kiépítését, amennyiben a törvény biztosítani fogja. Fejlesztési terápiák Ha a károsodások felismerése minél korábban megtörténik s a szakszerű gondozás, fejlesztés, nevelés azonnal megkezdődik, a személyiség sérülése a károsodás súlyossági fokától függően megelőzhető, enyhíthető, de legalábbis nagymértékben kedvezően befolyásolható. Osztálykereten belül Fejlesztési célok: önismeret, önértékelés, akaraterő fejlesztése, frusztráció tűrés, közösségi viselkedés, empátiás érzék fejlesztése stb. Módszerek: pozitív tulajdonságokra építés dicséret, ösztönzés, jutalmazás egyéni bánásmód differenciált oktatás kapcsolattartás a családdal Osztálykereten kívül Az osztálykeretekben meg nem oldható problémákban segítséget nyújt: 11

szakkörök egyéni foglalkozások gyógy-lovaglás, Speciális tevékenységei: nyomon követése a tanulónak ifjúságvédelmi felelős révén megfelelő érzelmi kapcsolatok kialakítása önismeret fejlesztése (milyen vagyok) önvizsgálat kialakítása társismeret, kapcsolatfejlesztése lelki egészség helyreállítása beilleszkedés, én-védelem kialakítása iskolán kívüli tevékenységbe a tanuló bevonása kulturális programokba való mozgósítás 3. A tehetség, képesség kibontakozását segítő képesség, tevékenység Az intézményi céloknak való megfelelés: Iskolánkban jellegéből adódóan különleges problémákkal küszködő gyermekeket oktatunk. Tanulóink nagy része tanulási nehézségekkel küzd, túlmozgásos vagy éppen túlságosan visszahúzódó, érzelmileg és intellektuálisan is elmaradnak ép társaikból, sok esetben testi rendellenességekkel küzdenek. Az ilyen jellegű rendellenességekben szenvedő gyermekek esetében a környezetből érkező információ felvétele illetve annak feldolgozása nehézségekbe ütközik, következésképp a gyermekek elképzelése környezetükről sokszor torzul. A környezeti ingerek pontatlan felfogása miatt fogyatékos tanulóink önértékelése rendkívül alacsony. Hiányosságaik az iskolán kívüli, teljesítményt nem kívánó helyzetekben is megmutatkoznak. Tanulóinknak még ép társaiknál is nagyobb szükségük van olyan tevékenységek gyakorlására, mely felkelti érdeklődésüket, amely iránt fogékonyak, amikor olyasmit tehetnek, amire méltán büszkék, ami kiváltja a környezet elismerését. 12

A tehetséggondozás formája: Iskolánkban az oktatás kiscsoportos jellegű, így a nevelők részéről a gyermek több megbecsülést, figyelmet, elismerést, segítséget kap. Ez az oktatási forma lehetőséget nyújt az egyéni problémák feltárása mellett a fejlettebb vagy talán kiemelkedően fejlett képességek felismerésére is. Tanulóink esetében az időben felismert képességek továbbfejlesztése pályaválasztásukat segíti. Tehát a szakköri munka a személyiség kibontakoztatását túl gyermekeink továbbtanulásában is jelentős szerepet játszik. Az iskolában dolgozó pedagógusok jól ismerik tanítványaikat, azok testi, szellemi és pszichés fejlettségét, érdeklődési körét. A gyermekek kiválasztását és a megfelelős szakkörre irányítását az osztálytanítók a szakkörvezetőkkel együttműködve végzik. Szakköreinken természetesen a kevésbé tehetséges, de nagyon érdekelődő gyermekek is részt vehetnek. Iskolánkban a szakkörvezető tanárok minden érdeklődő gyermek számára megadják a lehetőséget, hogy egy új, nekik tetsző tevékenységben vehessenek részt. Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő szakiskolái és a speciális szakiskolák 9 10. évfolyama számára SZAKASZOK ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM Magyar nyelv és irodalom 4 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 Élő idegen nyelv 2 2 Matematika * 4 4 Informatika 2 2 Környezetismeret 0 0 Természetismeret 0 0 Természetismeret Biológia, egészségtan 1 1 Természetismeret Fizika * kémia 2, (1+1,) 2, (1+1,) Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene 0 0 Rajz és kézművesség 0 0 Életvitel és gyakorlati ismeretek 0 0 Pályaorientáció 2 0 Szakmai alapozó * 4,5 6,5 13

Testnevelés és sport 2 2 Osztályfőnöki 1 1 Kötött óraszám 27,5 27,5 Kötelező óraszám 27,5 27,5 Szabadon tervezhető órák 2 2 KT. 52. (6) alapján a rehabilitációs foglalkozás időkerete a heti kötelező óraszám 15%-a KT. 52. (7) alapján a nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete a heti kötelező óraszám 45%-a 4 4 12 12 Mindösszesen: 43,5 43,5 * nem kötelező óraszám terhére tervezve (9. és 10. évfolyamon is): II. A szakképző évfolyamok heti óraterve Tantárgy I./11. II./12. A) Kötelező tanórák 30 30 Anyanyelv és kommunikáció 1,5 1,5 Idegen nyelv 1 1 Matematika 1,5 1,5 Társadalmi - és gazdasági ismeretek 1 1 Egészségtan 1 1 Vállalkozói ismeretek 0,5 0,5 Informatika, számítástechnika 0,5 0,5 Testnevelés 1,5 1,5 Osztályfőnöki, szocializáció 0,5 0,5 Szakmai gyakorlat 15 15 Szakmai elmélet 6 6 B) Rehabilitáció és habilitáció 3 3 C) Nem kötelező. tanórán kívüli foglalkozások. 1 1 D) Tehetséggondozás, felzárkóztatás 1 1 Összesen: 35 35 14

III. KÖZISMERETI TANTÁRGYAK III./1. ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Célok, feladatok Olyan helyi tanterv kidolgozása, amely figyelembe veszi a hozzánk kerülő tanulók eltérő nyelvi tudásanyagát, kommunikatív képességeit, a hozzánk kerülés körülményeit, az eddigi teljesítményszintet. A tanulócsoportok heterogenitása miatt törekedünk a felzárkóztatásra, az esélyegyenlőség megteremtésére. Kiemelt céljaink közé tartozik, hogy minden tanulók helyesen, szabatosan, szépen, kifejezően használja anyanyelvét akár szóban, akár írásban. Az 1-10. évfolyamon tanult nyelvi ismeretek áttekintése, rendszerezése, a megszerzett ismeretanyag szinten tartása. A felmerülő hiányosságok pótlása. A kulturális hátrány csökkentése, önálló, tudatos ismeretszerzésre való nevelés. Követelmények Az eddig elsajátított ismeretanyagban való biztos tájékozódás. A magyar helyesírás alapvető szabályainak ismerete, alkalmazni tudása. Tiszta rendezett íráskép, biztos, értő olvasástudás. Kreatív szövegalkotás. A tanulást segítő műfajok ismerete: vázlat, jegyzetkészítés. Gyakorlottság a szótárak és egyéb segédeszközök használatában. Elbeszélő, leíró fogalmazás készítése szabadon választott vagy kijelölt téma alapján. Egyszerű, rövid szövegek összefoglalása, címadás. Önállóan tudjanak megfogalmazni levelet (hivatalos-, magánügyben), kérvényt, önéletrajzot. Tananyag az I./11. évfolyam számára 1. A magyar nyelvre vonatkozó általános ismeretek 2 óra 2. A magyar helyesírás alapelvei 8 óra 3. Hangtan, hangtani ismeretek 10 óra 4. Szótan, szótani ismeretek 8 óra 15

1. témakör: A magyar nyelvre vonatkozó általános ismeretek - 2 óra Cél: A beszéd és a nyelv mibenlétének megismertetése, kialakulásának folyamata. A korábbiakban megszerzett ismeretek felelevenítése, rendszerezése. A témakörrel kapcsolatosan új ismeretek közlése. A nyelv mibenlétének tudatosítása, a nyelv sokrétűségének bemutatása. A magyar nyelv helye - a finnugor nyelvcsalád. Nyelvünk életének változása a finnugorságtól napjainkig. Nyelvjárások, köznyelv. Követelmény: A tanuló képes legyen eligazodni a magyar nyelvre vonatkozó általános ismeretekben. Tudja nyelvünk eredetét, helyét, szerepét, használja azt pontosan, szabatosan mindenféle élethelyzetben, szóbeli és írásbeli formában egyaránt. Törekedjen nagyobb szókincs megalapozására, továbbfejlesztésre. Ismerje a nyelv rétegződését, főbb jellemzőiket. Tartalom: A beszéd és a nyelv A nyelv mibenléte A nyelv sokfélesége Nyelvünk eredete, változékonysága és állandósága A nyelv sokrétűsége A nyelvjárások - a nyelvjárási szókészlet A köznyelv és a nyelvjárások A magyar nyelv rétegződése különböző szempontok alapján, rendszerbe sorolásuk Értékelés, ellenőrzés: A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. Differenciált, egyéni és csoportmunkák. Feladatlapok, tesztlapok megoldása. 2. témakör: A magyar helyesírás alapelvei - 8 óra Cél: Helyesírásunk alapelveinek ismerete, megfelelő használata a kiejtés szerinti írásmód gyakorlása a szóelemző írásmód gyakorlása az egyszerűsítő írásmód gyakorlása a hagyományos írásmód gyakorlása Nyelvtani és helyesírási biztonság szóbeli vagy írásbeli szövegalkotásban. Követelmény: Helyesírási rendszerünk alapelveinek ismerete, helyesírási biztonság elérése tollbamondásnál és a tanult szövegtípusok alkotásánál. A magyar helyesírás szabályai c. könyv segítségével önálló hibajavítás. Megfelelő rendezettségű íráskép kialakítása. 16

Tartalom: A kiejtés szerinti írásmód: - a magánhangzók időtartamában fő változást mutató főnevek helyesírása: - A mássalhangzók időtartam - jelölésének megkülönböztető szerepe. - Toldalék nélküli és toldalékolt szavak helyesírása az időtartam jelölésével. - Ékezetek pótlása megadott szövegekben, mássalhangzók pótlása, hibakeresés, tollbamondás. A szóelemző írásmód: - A kiejtés és írásmód közötti eltérések felismerése. - Zöngés és zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése. - Megadott hibás szövegek javítása. - Tollbamondás Az egyszerűsítő írásmód: - A többjegyű betűk fogalmának pontos ismerete, a kettőzésükre vonatkozó szabályok. - Az összetett szavak fogalmának ismerete és az összetett szavak helyesírási tudnivalói. - A három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzós szavak helyesírási tudnivalói. A hagyományos írásmód: - A j hang pontos jelölése közhasználatú szavakban. - A j hang helyesírása önálló szövegalkotás során. - A ly-t tartalmazó szavak helyesírása. - A régi családnevek helyesírása. - A gyakran használt régies családnevek helyesírása. Értékelés, ellenőrzés A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kisérése. Feladatlapok, tesztlapok használata Hibásan írott szövegek javítása (j, ly) Tollbamondás. Másoltatás (régi családnevek helyesírása). Mondatalkotási gyakorlatok (szópárok: pl. fogja - foglya) alkalmazása. 3. témakör: Hangtan, hangtani ismeretek - 10 óra Cél: A magyar nyelv hangzóinak pontos kiejtése, jelölésük írásban. A hangképzés folyamatának ismerete. A beszédhangok csoportosítási szempontjai. A betűrend szerepe, fontossága. A hangok egymásra hatásának törvényszerűségei. Beszédhibák, kiejtési hibák. Hangsúly, hanglejtés, szünet, beszédtempó. Szótagolás, elválasztás. Tagolt, tiszta, szép magyar beszédre nevelés. 17

Követelmény: Ismerjék a tanulók a hangképzés folyamatát (biológiai - élettani alapok). Ejtsék pontosan, hibátlanul a hangokat. Jelöljék megfelelően a magánhangzók és mássalhangzók rövidségét, hosszóságát. Ismerjék pontosan a magyar ábécét. Tudjanak ábécé sorrendbe sorolni szavakat, fogalmakat. Ismerjék a hangrend törvényszerűségeit (magánhangzó - illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, hangkivetés, rövidülés). Törekedjenek folyamatosan az észlelt beszédhibák, kiejtési hibák javítására. Tudják a szótagolás és elválasztás szabályait. Élőbeszédben törekedjenek a helyes hangsúlyozásra, hanglejtésre, megfelelő beszédtempó alkalmazására. Tartalom: A magyar nyelv hangkészlete, jelölésük szabályai írásban. A hangképzés folyamata. A betűrend, a betűrendbe sorolás szabályai. Magas és mély magánhangzók. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A hangrend. Az illeszkedés szabályai. Beszédhibák, kiejtési hibák felmérése, állandó javítása. A szótagolás és elválasztás szabályainak pontos ismerete. Értékelés: A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. Feladatlapok, tesztlapok megoldása. A tanult ismeretek alkalmazni tudása írásos beszámolóikban, dolgozataikban. Részvétel közös munkában, kiejtési hibák kiigazítása. Szabatos, tiszta beszédre nevelés. 4. témakör: Szótan, szótani ismeretek - 8 óra Cél: Tudatosítani a tanulókban, hogy a nyelvünkben használt szavakat tulajdonságaik alapján szófaji kategóriákba soroljuk. A szavakat jelentésük, mondatbeli szerepük és alaktani sajátosságok szerint csoportosítjuk. A már meglévő ismeretekre támaszkodva ( az esetleges hiányok pótlásával) szilárd alapokra helyezni a tanulók szótani ismereteit. Tovább kell bővíteni, színesíteni a tanulók szókincsét, megértetni szükségességét (társadalmi elvárások, munkahely, stb.). Önálló írásbeli és szóbeli szövegalkotás folyamán színesebb, stilisztikailag értékesebb mondanivaló megfogalmazása. A szóalkotás módjaival való megismerkedés. Követelmény: Biztos alapokon nyugvó szótani ismeretek elsajátíttatása, alkalmazása. A toldalékok fajtáinak ismerete, felismerésük a szavakban. 18

Jártasság a szóképzésben (igeképzés - névszóképzés), szóösszetételben, összetett szavak képzésében, mozaikszó-alkotásban, ezek jelentésének ismerete. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, annak szépítése a szóbeli, írásbeli megnyilatkozásokban. Tartalom: Aktív és passzív szókincs bővítése. Szófajok: ige névszók igenevek határozószók viszonyszók mondatszók A toldalékok fajtái, jelölésük. A szóalkotás módjai. A szavak jelentése, hangalak és jelentés megkülönböztetése, rokon értelmű, hangutánzó szavak. Értékelés: A tanulók írásbeli és szóbeli munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. Feladatlapok, tesztlapok használata. Játékos nyelvi gyakorlatok során szóalkotási, szófejtési szókereső feladatok megoldása. Játék a szavakkal különböző helyzetgyakorlatok beiktatása alapján. Helyesírási gyakorló feladatlapok megoldása. Tananyag a 2/11. évfolyam számára 1. Mondattan 9 óra 2. Szövegtan 7 óra 3. A stílus 6 óra Összes: 22 óra 1. témakör: Mondattan - 9 óra Cél: A már megszerzett ismeretek alapján biztos mondatelemzési tudás elsajátítása. A mondatok alkotásának szabályai. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. Írásbeli, szóbeli fogalmazásban a mondatfajták megfelelő alkalmazása, a mondatok megválasztásának stílusbeli szerepe, jelentősége. Követelmény: A mondatrészek szerepének felismerése, biztos jelölésük. A mondatrészek neve, kérdéseik. Mondatok a beszélő szándéka szerint - felismerésük, írásjeleik. A mondatok szerkezetük szerint - különböző fajtáik, felismerésük. Helyes mondatelemzési képesség. A szófajok, mint mondatrészek. Mondatalkotás megadott szempontok alapján. A mondatok szerkezeti ábrázolása. 19

Tartalom: Szószerkezetek (szintagmák) Mondatok a beszélő szándéka szerint, írásjelei. Mondatok minőségük szerint (állító - tagadó mondatok). Mondatok szerkezetük szerint. Mondatok különféle beszédszituációkban. Állandósult szókapcsolatok. A mondatrészek fajtái, kérdései, jelölésük (alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők). Az összetett mondatok. Ellenőrzés, értékelés: A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kisérése. Feladatlap, tesztlap, munkafüzet. Hibásan irt mondatok javítása. Mondatelemzési gyakorlatok. Állandósult szókapcsolatok gyűjtése. Helyesírási gyakorlatok a mondatok körében. Szituációs játékok - mondatszerkesztési feladatok. Megadott témáról önálló fogalmazás készítése (figyelemmel a mondatok fajtáira, minőségére). Stilisztikai gyakorlatok. 2. témakör: Szövegtan - 7 óra Cél: A szöveg jellemzőinek felismertetése (mondathalmaz vagy szöveg). A szöveg a kommunikációs folyamatban, szerepe. A szöveg és a beszédhelyzet közötti összefüggő felismertetése. A szövegek értelmes, kifejező olvasása. Szövegírás a helyesírási normák betartásával. A különböző szövegfajták megismertetése. Elbeszélő és leíró fogalmazás íratása szabadon választott vagy megadott téma alapján. Követelmény: Szabatos kifejezés élőszóban, írott szövegben. Egyszerű, rövid szövegek összefoglalása, a téma megnevezése, tények, adatok kiemelése. Önálló szövegalkotási gyakorlatok. Megadott terjedelmű szöveg megfelelő tempójú néma és hangos olvasása. Tartalom: A szöveg jellemzői. A szövegfajták (elbeszélés, leírás), jellemzőik, anyagelrendezésük. A szöveg szerkezete (összefüggések a grammatikával). A cím és szerepe. A iskolában használt szövegfajták. Ellenőrzés, értékelés: A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kisérése. Önálló szövegalkotási gyakorlatok megadott téma alapján. 20