I. Széchenyi lánchíd és Várhegyi alagút felújítása, fejlesztése Forgács Dávid (projektvezető) BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Stratégia, Fejlesztés és Beruházás Divízió Közlekedésstratégia Véleményem szerint sokkal több kegyelet nyilvánul meg abban, ha ilyen remekművet megmentünk mindannyiunknak és az eleven életnek, mintha maholnap elhagyott, üres múzeumi tárgynak hagyjuk meg.
A címlapi idézetet Medgyaszay István építész és szakíró mondta, amikor 1912-ben Ybl Miklós Operaházát alakította át. [1] Bevezetés A Fővárosi Közgyűlés határozata alapján folyamatban van a Széchenyi lánchíd és a Váralagút felújításának tervezése. 2013. december 17-én a BKK szerződést kötött a közbeszerzési eljáráson nyertes FŐMTERV-MSc-CÉH Konzorciummal, aki 2014. február 17-ére Tanulmánytervi vizsgálatot készített [2]. A vizsgálat során a Belváros térségére vonatkozó közúti forgalomcsillapítási, közlekedési módváltó valamint turisztikai szempontú városfejlesztési szempontok fokozottan érvényesültek, a műtárgyak műemléki és a statikai adottságainak szem előtt tartásával. A tanulmányterv a 2011-ben elvégzett Fővizsgálat [3] megállapításaiból indult ki, a szerkezeti beavatkozások lehetőségei ez alapján, valamint a felmerült forgalomtechnikai igények (úgymint növekvő gyalogos, turista és kerékpáros forgalom) szerint kerültek megvizsgálásra. A Széchenyi lánchíd azonban nemcsak közlekedési műtárgy, hanem jelkép is, így 2014. február 25-én a tervezett felújítás a Központi Műemléki Tervtanács részére is bemutatásra került. A tervezési munka engedélyezési tervek készítésével, hatósági engedélyezéssel, majd kiviteli tervek készítésével és engedélyeztetésével folytatódik, amelynek tervezési szerződés szerinti határideje 2015. január. A kivitelezési közbeszerzést követően várhatóan 2015. ősszel indulhat meg a kivitelezési munka 2017. őszi befejezéssel. Lánchíd közlekedéshálózatban elfoglalt szerepe A Lánchíd jövőbeli közlekedéshálózati szerepének vizsgálata során megállapításra került, hogy a híd személygépjárművek előli lezárása, a közösségi és taxi közlekedés fenntartása mellett, közlekedéshálózati szempontból nem reális, ezért a továbbtervezésnek a jelenleg meglévő közlekedési módok magasabb színvonalú kiszolgálását kell céloznia. 1. ábra: Belváros közúti forgalma napjainkban
A Lánchíd jelenlegi 19.000 egységjármű/napos forgalmának korlátozása a szomszédos Erzsébet híd és Margit híd 4.000-4.000, az Árpád hídon 3.000, míg többi hídon 1.000-1.000 egységjármű/napos forgalomnövekedést okozna, ami a Margit hídon 6%, az Erzsébet hídon 8%, az Árpád hídon 2%-os forgalomnövekedést jelent. Lezárás esetén a Lánchíd forgalma 15.000 egységjármű/napos forgalommal csökkenne, de közösségi és taxi közlekedésből 4.000 egységjármű megmaradna, ami nem tenné lehetővé a közlekedési felületek csökkentését, vagy a Lánchíd egyirányúsítását. Az így kialakuló állapotban naponta 29.000 járműkilométerrel és 1.100 járműórával növekszik a közúti forgalom teljesítménye. A fenti okok miatt a Lánchíd közúti forgalomcsillapítása az alternatív módon közlekedők előnyben részesítésével jelenleg nem támogatható. 2. ábra: Lánchíd közúti lezárhatóságának vizsgálata Clark Ádám tér közlekedési hálózatban elfoglalt szerepe A tanulmány a Lánchíd és a Várhegyi Alagút kapcsolatát jelentő Clark Ádám téri közúti csomópont kialakítását is felülvizsgálta, mivel a jelenlegi nagyméretű körforgalom túlzott területhasználatával, hiányos és egymástól távoli gyalogosátkelőivel, mérsékelt átbocsájtó kapacitásával nem illeszkedik a térség átalakuló funkcióihoz. Közlekedésszervezési szempontból egy kisebb méretű körforgalom, illetve egy négyágú jelzőlámpás csomópont egyaránt jó megoldást jelentene, a műemléki környezet, a városképi szempontok, és a forgalomtechnikai (visszafordulási) lehetőségek mérlegelésével a továbbtervezés a jelenlegi körgeometria megtartásával javasolt. 3. ábra: Clark Ádám tér Várhegyi alagúton közúti-/kerékpáros-/gyalogos közlekedés átvezetése A gyalogos és kerékpáros átvezetés feltételeinek javítása érdekében felülvizsgálatra került a Várhegyi alagút forgalomtechnikai kialakítása is. A jelenlegi keresztmetszet átalakításával (a déli oldali járda jelenleg 1,90 m-ről 1,50 m-re, a közúti felület 6,90 m-ről 6,70 m-re csökkentésével) az alagút kerékpározásra alkalmassá tehető. (A déli oldalon 3,70 m széles forgalmi sáv szélén kerékpáros nyom, az északi oldalon 3,00 m széles forgalmi sáv mellett a jelenleg 0,65 m széles kezelőjárda szélesítésével
1,25 m széles, szegéllyel elválasztott, egyirányú kerékpárút létesíthető.) Külön vizsgálat tárgyát képezte a közúti alagúttal párhuzamosan futó, jelenleg használaton kívüli, északi szerviz alagút kerékpáros alagúttá való felbővítése, amellyel fizikailag is szétválasztó a közúti, a gyalogos és a kerékpáros forgalom. A külön gyalogos-kerékpáros alagút létesítésének becsült költségei, elégtelen hálózati kapcsolatai, közbiztonsági nehézségei, légtechnikai problémái miatt e megoldás nem elfogadható. 4. ábra: Várhegyi alagút közlekedésfejlesztése, közlekedési alternatívák Várhegyi alagút teherbíró szerkezetének felújítása A Várhegyi alagút állandósult beázási problémáinak feltárásán túl a megvizsgálásra került a műtárgy téglaboltozatának lokális teherbírás-csökkenéseire is. Az anyagában és esztétikai megjelenésében mára egyaránt elhasználódott mozaik burkolat a felújítás során teljes mértékben lecserélésre kerül. A falazat injektálásával (a meglévő lövelt beton rétegcseréjével és új szigetelő rendszer építésével) csak az alagút beázási problémáit lehetne kezelni (a teherbíró szerkezet leromlását nem), ezért komplex megoldást csak egy új, szigetelt vasbetonkéreg építésével (a téglaboltozat 35 cm-es mélységű visszabontásával) lehet biztosítani (a vasbeton kéreg teherviselésébe való bevonása miatt lehetőség adódik a közúti alagút deciméteres nagyságrendű szélesítésére is), a továbbtervezés ezért ilyen tartalommal javasolt. 5. ábra: Várhegyi alagút teherbíró szerkezetének felújításának alternatívái
Várhegyi alagútban lévő légtechnika, gépészet A Várhegyi alagúton való biztonságos átközlekedéshez szükséges a megfelelő levegőminőségi kritériumoknak és a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés biztosítása. Az 1975-ben gyártott légcserélő ventillátorok többsége üzemképtelen, a légtechnikai rendszer teljes felújításra szorul, mely megvalósítható a jelenlegi rendszerhez hasonlóan oldalsó elhelyezkedésű ventillátorokkal, vagy műtárgykezelői javaslatunk szerint az alagút tetején csoportos kiosztásban elhelyezendő axiál ventillátorokkal (előbbi megjelenési szempontból, utóbbi légtechnikai szempontból kedvezőbb). 6. ábra: Várhegyi alagút gépészete Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása a Lánchídon A Lánchíd és a Várhegyi alagút városközponti elhelyezkedése, a Belváros kiemelt turisztikai látnivalóinak és közintézményeinek közelsége (Várkert Bazár, Várnegyed, Budavári Sikló, Belügyminisztérium, Gresham Palota, Magyar Tudományos Akadémia, Parlament, Nemzet Főtere, Duna Korzó) a korábbinál nagyobb, folyamatosan növekvő gyalogos forgalmi igényt támaszt a híddal szemben, ezeket az igényeket a jelenlegi szerkezeti kialakítás egyre kevésbé képes kiszolgálni, folyamatos zsúfoltságot okozva mindkét oldali járdán. Heteken belül átadásra kerül a BUBI közbringarendszer, amely újabb 1100 kerékpárral növeli a fővárosban kerékpározók számát. A fenti okokból kifolyólag a járdakonzol helyben felújításán kívül tanulmánytervi szinten megvizsgálásra kerültek a járdakonzolok szélesítésének elméleti lehetőségei is: a jelenlegi 2,20 m járdaszélesség műszaki szempontból 0,8 és 1,8 méteres szélesítése egyaránt lehetséges, utóbbi álláspontunk szerint városképi és műemléki szempontból azonban nem elfogadható. A bemutatott látványtervek alapján kialakított BKK szakmai véleménye szerint a 3,00 m szélességű járda a Lánchíd műemléki karakterét, látványát érdemben nem változtatja meg, azonban jelentősen javít a járdát használók áthaladásának feltételein, így a továbbtervezést ebben az irányban javasolt folytatni. Járdaszélesítést a Központi Építészeti Tervtanács nem tart elfogadhatónak. [1] 7. ábra: Lánchíd közlekedésfejlesztése, forgalomtechnikai vizsgálat, járda szélesíthetősége
A tanulmány javaslatot tesz a Lánchíd két hídfőjében található, észak-dél irányú gyalogos aluljárók átépítésére is. A pesti hídfőben szélesítés és akadálymentesítés, a budai hídfőben szélesítés és elválasztott, kétirányú kerékpáros átvezetés tervezett. Lánchíd díszvilágítása 8. ábra: Lánchíd közlekedésfejlesztése, Budai hídfő észak-déli gyalogos és kerékpáros aluljáró A felújítás során a Lánchíd műemléki kandeláberei szakszerű felújításra, a jelenlegi közvilágítási hálózat teljes lecserélésre kerül. A közvilágítással együttesen lehetőség adódik a díszvilágítási hálózat a mai kor technikai színvonalának megfelelő kialakítására: a jelenlegi füzérvilágítást, derítőket és fényvetőket egy látványában hasonló (a fénypontsűrűséget és színhőmérsékletet megtartó, de kedvezőbb üzemeltetési költségű) LED technológiás kialakítás váltja fel. A LED technológia alkalmazása esetén lehetőség nyílhat RGB LED lámpák beépítésére is, amellyel külön kapcsolhatóan egyedi, a szokásostól eltérő, egyedi színekkel is megvilágítható a híd. A BKK javasolja a RGB LED technológia megtervezését, hogy az alkalmas legyen a hídszerkezet egyedi alkalmakkor való egyedi megvilágítására. IRODALOMJEGYZÉK [1] Angyal Tibor: Opponensi vélemény, Központi Építészeti Tervtanács műemléki testületének konzultációs emlékeztetőjének melléklete [2014. február 25.] [2] Főmterv MSc CÉH Konzorcium: Széchenyi lánchíd és Várhegyi alagút felújítása 1. kötet: Közlekedési tanulmányterv 2. kötet: Lánchíd tanulmányterv 3. kötet: Várhegyi alagút tanulmányterv [2014. február hó], [3] Főmterv MSc Pont-Terv Konzorcium: Széchenyi Lánchíd fő- és célvizsgálata [2011]