Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület Hálózatfejlesztési és partnerségi cselekvési program Jelentés tervezet Xellum Kft. & Med-I-Terra K ft. Ez a dokumentum 172 oldalt tartalmaz 2010. augusztus 24. i
Tartalom 1. A MUNKA HÁTTERE... 3 1.1 A MUNKA CÉLJA ÉS TARTALMA... 3 1.2 ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN... 3 2. A PROJEKT EREDMÉNYEI... 4 2.1. A HÁLÓZATÉPÍTÉS JELENTŐSÉGE A DESZTINÁCIÓ VERSENYKÉPESSÉGE SZEMPONTJÁBÓL... 4 2.1.1. Közös cél érdekében együttműködő szervezetek és versenyképesség... 4 2.1.2 A desztinációk versenyképességének pillérei... 7 2.1.3. Hogyan tehető egy desztináció versenyképessé a hálózatosodás tükrében?... 8 2.1.4. Hálózatfejlesztés dimenziói... 10 2.2. HÁLÓZATÉPÍTÉS A BALATONFÖLDVÁRI KISTÉRSÉGBEN... 12 2.2.1. TDMSZ-tagok hálózata a Balatonföldvári Kistérségben... 12 2.2.1.1 Versenyképességi és pozícionálási stratégia pillérei és ehhez kapcsolódó termékfejlesztési projektötletek... 13 2.2.1.2 Támogató szereplők... 17 2.2.1.3 Helyi beszállítók és üzleti partnerek... 17 2.2.1.4 Jövőbeli lehetséges pozíciók... 17 2.2.2. TDMSZ alapvető hálózatfejlesztési funkciói a tagok körében... 21 2.2.2.1 TDMSZ-kiadvány és új tagok bevonása... 21 2.2.2.2 Online kommunikáció... 21 2.2.2.3 Munkacsoportok létrehozása és tagi aktivizálás... 22 2.2.3. TDMSZ termékfejlesztés mentén történő hálózatépítő és koordináló funkciói... 28 3. IRODALOMJEGYZÉK... 36 4. HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TÁMOGATO ANYAGOK... 37 4.1. BALATONFÖLDVÁRI VILLÁK JEGYZÉKE... 37 4.2. ANIMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSE... 70 4.3. MÉZTURIZMUS FEJLESZTÉSE... 76 4.4. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKKAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS SAJÁTOSSÁGAI... 82 4.5. MŰVÉSZETTERÁPIA FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI... 85 4.6. LOVASTERÁPIA FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI... 88 4.7. BALATONFÜRED ÉS SIÓFOK EMLÉKEZIK... 92 4.8. GALAMB ÉS KULTÚRTÖRTÉNETE... 119 4.9. ŐSHONOS ÁLLATOK ÉS KULTÚRTÖRTÉNET... 130 4.10.MINDEN, AMI GASZTRONÓMIA... 137 ii
1. A munka háttere 1.1 A munka célja és tartalma A Xellum Kft. és a Med-I-Terra Kft. (továbbiakban Tanácsadók) jelen projektet a (továbbiakban Megbízó) megbízása alapján készítette el a Dél-Dunántúli Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása DDOP-2008-2.1.3. pályázat részeként. A Tanácsadók vállalták, hogy a pályázati kiírás C 1.2. pontjában foglaltaknak megfelelő tartalommal (mint kötelezően előírt szakmai elem) elkészítik a TDM szervezet hálózatfejlesztési és partnerségi cselekvési programot az alábbi tartalommal: 5 éves távlatban a TDM szervezet hálózatfejlesztési és partnerségi céljainak A célok elérésé hez szükséges operatív lépések és kulcsprojektek meghatározása A tagsági és stratégiai partnerségi viszonyok tervezése A szakmai kapcsolatok fejlesztése 1.2 Alkalmazott módszertan A desztináció stratégiájának meghatározásához elsődleges és másodlagos információkat egyaránt gyűjtöttünk annak érdekében, hogy felmérjük az érintett települések adottságait, versenyhelyzetét. Mindezért a következő kutatási módszerek kerültek alkalmazásra: Szekunder kutatás és tartalomelemzés: Áttekintettük a desztináció kínálatát, mind termék, mind pedig szolgáltatói dimenzióban. Az áttekintéshez elemeztük a desztinációk és a szolgáltatók weboldalait és promóciós anyagait. A tartalomelemzésből és értékelésből származó eredményeket összefoglaltuk, egyeztetve a pozícionálási stratégia irányvonalait, kikristályosítottuk a desztináció legfontosabb célcsoport-specifikus termékeit és azok fejlesztéséhez szükséges, a desztináció menedzsment külső kompetenciáinak körébe tartozó szervezeti és hálózatfejlesztési feladatokat. Primer kutatás: A belső (inkubációs, integrációs és tervezői) funkciókat támogató hálozatosodási feladatok meghatározása érdekében nagy jelentőséggel bírt az, hogy megismerjük a desztináció központi szereplőinek, ún. véleményformálóinak álláspontját, és a TDMSZ tagjainak attitűdjeit. Mindehhez megfelelő alkalmat nyújtottak a részvételünkkel lefolytatott képzések és interjúk, amelyek során megismerhettük a szolgáltatók és a támogató szervezetek tudásszintjét, erősségét, gyengeségét, az egyes szereplők vízióit és alapvetően megfigyelhettük a tagok aktivizálhatóságának, együttműködési hajlandóságának szintjeit. 3
2. A projekt eredményei A projekt eredményeit az alábbiak figyelembe vételével fogalmaztuk meg: A desztinációmenedzsment lehetőségeinek és feladatainak szolgáltatás szempontú bemutatása A desztináció adottságai és lehetőségei Belső, azaz szervezeten/tagságon belüli szolgáltatásfejlesztés igényei a hálózatfejlesztésre vonatkozóan Külső, azaz termékszintű szolgáltatásfejlesztés igényei a hálózatfejlesztésre vonatkozóan 2.1. A hálózatépítés jelentősége a desztináció versenyképessége szempontjából 1 Jelen fejezetben célunk a hálózatépítés, a desztináció szereplői között meglévő habarcs fontosságának bemutatása: a szervezetfejlesztési elvek üzenetein keresztül láthatóvá szeretnénk tenni azt, hogy a sokat hangoztatott együttműködés hogyan képes mozgósítani a területi esetünkben desztinációs versenyképesség egyes tényezőit. 2.1.1. Közös cél érdekében együttműködő szervezetek és versenyképesség Napjaink világgazdasági térképét sajátos központok uralják, amelyekre az a jellemző, hogy kiemelkedő sikereket érnek el egy adott gazdasági területen. A gazdasági csomópontokat specializáció jellemzi: adott iparágban működő, nemzetközi kereskedelemben is sikeres vállalkozásoknak adnak otthont. Ezek a csomópontok napjaink egyik legversenyképesebb szervezeti formációi, amelyek a helyi erőforrások hatékony kihasználása miatt képesek egyedülálló teljesítményre, ezért működésük vizsgálata a versenyképesség fejlesztési szemléletű kérdéseire ad választ. Általános definíció szintjén azokat a térbeli, gazdasági csomópontokat nevezzük klaszternek vagy jelen esetben desztinációs együttműködésnek, amelyek egymással kapcsolatban álló, bizonyos működési területen elhelyezkedő vállalatok és intézmények földrajzi tömörülése, amelyekben jelen van a verseny szempontjából fontos iparágak széles skálája. Maga a koncepció olyan vállalatok és iparágak közötti kapcsolódásokon alapszik, amelyek során a tagok versenyző vagy kiegészítő termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, és megosztják egymással a termelékenység szempontjából fontos technológiát, képességeket, információkat, továbbá a helyi közintézményekkel való kapcsolattartás során kihasználják és fejlesztik a közösen használt helyi infrastruktúrát és erőforrásokat. A klaszterek tehát több szempontból mutatnak hasonlóságot a turisztikai desztinációkkal, mivel ( ) a desztinációk is olyan konglomerátumnak tekinthetők, amelynek együttműködő és versenyző szereplői 1 Jelen alfejezet forrása: Sziva, I. (2010, megjelenés alatt): Turisztikai desztinációk versenyképessége, Egyedül miért nem, együtt meddig megy?, Turizmus Bulletin, Magyar Turizmus Zrt. 4
általában együtt dolgoznak egyesületi keretek között, vagy marketing-együttműködések keretében annak érdekében, hogy a desztinációt feltegyék a térképre. A csomópontok működésére vonatkozó kérdések abban állnak, hogy miért és hogyan osztják meg erőforrásaikat az egymással alapvetően versenyben álló, magot alkotó szereplők. Ebben a tekintetben a következő tényezők emelendő ki, amelyek a klaszterek lényegi elemeinek is tekinthetőek: 1. Kifinomult verseny: A versenyező tagok fejlett üzleti kultúrával rendelkezvén képesek differenciálni a szolgáltatásaikat, folyamatosan megújulnak, és közben közösen fejlesztik az alapvetően szükséges erőforrásokat. A helyi verseny megléte alapvetően fontos, hiszen ha az nem imitációról és árversenyről szól, akkor a verseny széles és kifinomult választékot alakít ki, és a folyamatos megújulási kényszer a központi célt, a termelékenységet fokozza. 2. Társadalmi ragasztóanyag : A csomópontok abban a tekintetben különböznek más együttműködési formációktól (pl. hálózat, stratégiai szövetség), hogy a közelség miatt kialakuló, vagy hagyományosan társadalmi alapokon nyugvó informális kapcsolatokra visszavezethetően szorosabb a kapcsolattartás a szereplők között, és ezért rugalmasabban és összehangoltan képesek reagálni a változásokra. A kötőanyagot ugyanis a társadalmi kapcsolatok jelentik: a vállalkozások, beszállítók, és intézmények puszta jelenléte egy lokációban megteremti a gazdasági értékteremtés lehetőségét, de nem feltétlenül szolgál ezen lehetőség realizálásához. A szervezetek kompetitív előnyeinek legtöbbje az információ-áramlásból származik, ezáltal fedezhetők fel az extra értéket teremtő cserék és tranzakciók, ezáltal alakul ki a szervezetek közötti együttműködési hajlandóság, és a fejlesztésre való törekvés erős motivációja. A hangsúly tehát a tagok közötti informális hálózaton van, amely a következő területeken hordoz előnyöket: a. 1. vállalati és intézményi határok áteresztő-képességének növelése és a szoros együttműködések kialakulása; b. 2. bizalom és az egymástól való függőség érzésének kialakulása, amely rugalmassá, olajozottá teszi az interakciókat és ösztönzi az innovációt. 3. Támogató szervezetek: Fontos jellemzője, hogy a helyi szinten rendelkezésre állnak azok a beszállítók (turizmus esetében pl. élelmiszeripari, mezőgazdasági, bútoripari vállalkozások), amelyektől való beszerzés a minimális szállítási költségek miatt alacsony és egyben a helyi termékek által egyediség is építhető (különösen igaz ez a turizmusban). A helyi beszállítóktól való vásárlás értelemszerűen növeli a helyi lakosság jólétét. Mindemellett az együttműködés magját adó legfontosabb iparág szereplői bevonják, mozgósítják azokat a nem üzleti alapon működő támogató intézményeket (pl. civil szervezeteket, kormányzati szerveket), amelyek a közös erőforrások (pl. turizmusban vonzerők) fejlesztésben vállalhatnak szerepet, vagy éppen közösen indított alapkutatásokat, munkaerő-képzést végzik. A támogató (nem üzleti) intézmények gyakran az együttműködés ösztönzői, segítői, ezért is kapták az IFC (Institutions for Cooperation az együttműködés szervezetei) elnevezést a porteri iskola kutatásaiban. 5
Az együttműködés sikertényezőit az alábbi ábrán látható két fogaskerék hivatott ábrázolni, amely egyrészt a helyi bázis legkritikusabb jellemzőit, a kifinomult differenciálás alapú - verseny, a helyi támogató szervezetek és a sokszor hangsúlyozott társadalmi ragasztóanyag meglétét mutatja, másrészt a termelékenységet meghatározó sikertényezőket, amelyek részletes jellemzői az alábbiak. 1. ábra: A sikertényezők modellje (saját szerkesztés) Az együttműködés által nyújtott versenyelőnyök tehát a következők: Speciális erőforrások megteremtése: A szervezetek közös tudás-, munkaerő- és beszállítói bázisra épülnek, valamint a helyi támogató intézményekkel való szoros együttműködés miatt a klaszter közös igényének megfelelő fejlesztések (munkaerőképzés, K+F) méretgazdaságosan megvalósíthatók. Információ és tudás elérhetősége: A tudás, a legjobb gyakorlatok terjedése az egyik legfontosabb előnye a hálózatosodásnak. Az információcsere során az azonos területen, azonos erőforrásokkal gazdálkodó vállalkozások teljesítménye könnyen összehasonlíthatóvá válik. Mindez egyrészt az egymástól való tanulást segíti elő, másrészt a közösségben egyfajta nyomás alakulhat ki a tagok között a fejlesztések folyamatos felülmúlására. Kiegészítő hatás: A kapcsolódó iparágak - a komplementer termelők és szolgáltatók -, megléte erősíti a hálózat valamennyi tagjának sikerét. Innováció: A hálózat jellemzői jelentős ösztönző hatást gyakorolnak az innovációra: egyrészt a verseny megléte a vállalkozásokat folyamatos fejlesztésre ösztönzi, másrészt az elérhető speciális erőforrások (kollektív tudás-, és információbázis, egyetemi kutatóközpontok) megteremtik az innovációt motiváló környezetet, és együttműködésben bizonyos fejlesztések költség-, és kockázatmegosztását, továbbá gyorsaságát. Beruházások és új vállalkozások: Az együttműködés bővülése gyakorlatilag egy pozitív visszacsatolási folyamat, amely azt jelzi, hogy a terület sikeresen működik, vonzó az új befektetők számára. Az érkező vállalkozások erősíthetik a már jelenlévők közös erőforrásbázisát, fokozva a versenyt, ezáltal az innovációt és a termékdifferenciálást. 6
A fentiekben röviden bemutatott, az együttműködő hálózatokra vonatkozó elvek fontos üzenetet közvetínek mind az abban résztvevőknek, mind pedig már partnereknek: az együttműködésből adódó versenyelőnyök helyileg nemcsak az egyes vállalatok, hanem az állam, az intézmények és az egész lakosság által történő megteremtéséről, valamint és ezzel kapcsolatban a világpiacon sikeres nagyvállalatok, transznacionális társaságok hazai bázisává válásának lehetőségéről is szólnak. 2.1.2 A desztinációk versenyképességének pillérei A turizmus fejlődése, és a célterületek közötti erősödő verseny miatt egyre nagyobb kutatói figyelem fordult a desztinációkra, a desztinációk versenyképességére. A legfontosabb kérdés arra irányult, hogy miért vonzóbb egy desztináció a másiknál? A turisztikai desztinációk versenyképességének egyik irányadó definíciója szerint A versenyképesség a desztináció azon kapacitása, amely által sikeresen tud helytállni a turisztikai versenyben, annak érdekében, hogy átlagon felüli jólétet biztosítson, amelyet megőrizni képes a lehető legkisebb társadalmi és természeti költségekkel. ( ) Egy versenyképes desztinációban a szereplők átlagosnál magasabb profitot termelnek és bért fizetnek, a tárgyi eszközök folyamatosan felújítása megtörténik, az új beruházások könnyen jönnek. A vállalkozók, és az önkormányzatok optimistán látják a jövőt és a lakosok jóléte - fizikai és társadalmi jólléte -, magas. A versenyképesség jóléti célja a célterületek esetében kiemelendő, ahogyan a fenntartható fejlődésre, a helyiek jövedelmére és a termelékenységre is utalás történik. Látható, hogy versenyben való helytállás alapvető cél, amely a keresleti igények felkeltésére, és kielégítésére vonatkozik, és központi szerepet kap, tekintve azt, hogy a desztináció turisztikai élmények színhelye. Mindezért a turisztikai desztinációk versenyképességének pillérei és azok jellemzői a következők: 2. ábra: A desztinációs versenyképesség pillérei (saját szerkesztés) Versenyben való sikeres helytállás: A versenyben való sikeres helytállás a versenyképesség keresleti oldalát, a piaci igényeknek való megfelelést jelöli, ami egyet jelent azzal, hogy a desztináció olyan átfogó vonzerővel és az élménynyújtás olyan képességével rendelkezik, amely legalább olyan jó, vagy jobb, mint az alternatív desztinációk által kínált. Jóléti cél: A turizmus (közvetlen és közvetett) hozzájárulása a helyi jövedelemhez a jóléti cél egyik oldalát jeleníti meg, amely a turizmus GDP-hez való hozzájárulásában mérhető. A számszerűsíthető jövedelem mellett a jólléti lágy tényezők éppen olyan 7
fontosak, hiszen a turizmus pozitív hatásaiként ismert identitástudat-, biztonságérzet növekedése, vagy a környezeti minőség fokozódása is befolyásolja a helyi közösség közérzetét. Helyiek jövedelme: A jóléti cél, a helyi lakosság jövedelmének biztosítása érzékeny kérdéskört jelent tekintve a turizmus szezonális jellegét, a munkalehetőségek természetét (gyakran alacsony bérezést és alacsony képzettségi szintet igénylő munkakörök többségét) a külső tőkétől való függőséget. A helyi lakosság akkor részesedik a turizmus bevételeiből, ha biztosított a helyiek foglalkoztatása, a helyi lakosok általi vállalkozások ösztönzése, a helyi beszállítók használata. További fontos kérdést jelent az, hogy a külső tőke által termelt jövedelem visszaforgatásra kerüljön a célterületen. Termelékenység: Egy terület versenyképességét, jólétét a termelékenység növekedése határozza meg, amely igaz a turisztikai célterületek esetében is. A területi termelékenység áll a már kifejtett hálózati együttműködések fókuszában, magában foglalva a differenciált, egyedi termékek szintjén történő versenyzést, a közös tudásés információ-bázis használatát, és az innovációt. Fenntarthatóság célja: A fenntartható fejlődés biztosítása többszörösen jelent kulcskérdést desztinációkban: a globális környezeti problémák elleni küzdelem mellett, a turizmus alaperőforrásainak a megőrzése a cél, az önrombolás elkerülése a tét. A fenntarthatóság átfogó (ökológiai, társadalmi, gazdasági) értelmezése szükséges a desztinációkban a turizmusfejlesztés negatív hatásainak elkerülése végett, a helyiek jólétének és jóllétének biztosítása érdekében. Hálózatépítésünk tehát a fenti célok megvalósulását kell elősegítsék, amelyek között a hálózati formában történő működés eredményeit különösen a termelékenység fejlődésében érhetjük tetten. 2.1.3. Hogyan tehető egy desztináció versenyképessé a hálózatosodás tükrében? A hálózat-képzési elvek átfogó és a területi versenyképesség tekintetében elismert alapvetéseinek adaptációja megtörtént a desztinációs versenyképességre vonatkozólag, elsődlegesen a hálózatosodás sikertényezőinek desztinációkban történő kutatásával. A WTO felhívja arra a figyelmet, hogy a desztinációk versenyképességét szolgáló turisztikai együttműködésel egyik központi eleme a köz-, és magánszféra együttműködése, amelynek eredményeként növelhető a desztináció termelékenysége. A termelékenység növekedést biztosíthatja a desztináció vonzerejének növelése, és menedzsmentje, amíg a költség oldalon történő csökkenést hozhatja mindazon együttműködésben végzett tevékenység, amely a méretgazdaságosságot szolgálja. A sikeres hálózatok résztvevetői (ún. hálózati térképeken) az alábbi tipikus szereplőcsoportok képezik: Mag szervezetek: Turisztikai magszektor szereplőit tartalmazza: szálláshelyszolgáltatók, közlekedési szolgáltatók, utazásközvetítők, attrakciók üzemeltetői. 8
Támogató szolgáltatások: Valamennyi kutatás azonos módon hangsúlyt helyez az ún. IFC-re (institution for collaboration az együttműködés intézményei), amely csoport magában foglalja az oktató/kutató intézményeket, a turizmus kormányzati és helyi közintézményeit, az iparági egyesületeket. Üzleti partnerek (kapcsolódó iparágak beszállítói): Ide azok a szereplők tartoznak, amelyek beszállítóként vagy üzleti partnerként tartandóak számon, ilyenek pl. az élelmiszer-beszállítók, a kiskereskedelem egységei, a média-, és PR-ügynökségek, építési vállalkozók, pénzügyi beruházók. Említettük, hogy a hálózatosodási elvek turizmusban érvényes legfontosabb tanulsága a termelékenység fokozásában áll, amely által a célterület jóléte növelhető, ha az kiegészül a helyiek foglalkoztatására és a fenntarthatóságra vonatkozó elvek érvényesülésével. A termelékenység fokozásának szolgálatában a következő tényezők állnak: 1. Alapvető jellemzők: A stabil, fenntartható fejlődés alapját a szereplők közötti társadalmi ragasztóanyag biztosítja. A társadalmi tőke leírható úgy, mint mindazon formális és informális kapcsolatok összessége, amelyek mozgósítása által az egyéni és kollektív szempontok érvényesülhetnek. A formális és informális kapcsolati hálózatokban a (turisztikai magszektort alkotó) magszereplőkön kívül a helyi beszállítók, üzleti partnerek és a közintézmények, civil szervezetek is helyet kapnak. (A támogató szervezeteknek kiemelten nagy szerep juthat a helyiek foglalkoztatottságának és a fenntarthatóság elveinek biztosításában, a civil szervezetek érdekérvényesítő képessége, amíg a közintézmények (elsődlegesen helyi önkormányzatok) helyi irányításpolitikai szerepe által.) Fontos egyben azt is látni, hogy a szereplők közötti informális háló csak akkor használható fel a termelékenységi célok érvényesítésére, ha azt a közöttük lévő éles (romboló hatású) verseny nem akadályozza. Ebben a tekintetben is fontos, hogy a szereplők megkülönböztessék magukat és folyamatosan fejlesztések által egyre jobb, egyre egyedibb szolgáltatásokat nyújtsanak. A kifinomult verseny megléte széles választékot teremt, amely hozzájárul az élményelemek színessé válásához, a desztináció vonzerejének növekedéséhez. 2. Termelékenységet növelő sikertényezők: Közös stratégia: Stratégia alatt elsősorban a megfelelő célcsoport-képzést és a pozícionálást értjük, amely nem csak a szolgáltatók szintjén fontos, hanem desztináció, mint egység szintjén is, hiszen csak ilyen módon alakítható ki sikeres programcsomag a célterületen, és ezáltal folytathat a desztináció hatékony, fókuszált kommunikációt, amely valamennyi szereplője számára hasznot hoz. Az ember alkotta vonzerők (programok, rendezvények, tematikus ajánlatok) fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a desztináció megkülönböztesse magát a versenytársaitól (jelen esetben ide a nemrégen elfogadott Versenyképességi stratégia értendő). Információ és tudás elérhetősége: A turisztikai desztinációkban kiemelt szerep jut a vevői információknak, a desztinációba érkezők utazási, költési szokásainak ismeretére. Mindezen információk kutatása, megosztása, ahogyan a legjobb gyakorlatok terjesztése, és ehhez kapcsolódóan új ötletek generálása kritikus 9
tényező (a Szolgáltatásfejlesztési stratégia külön foglalkozik az információs feladtokkal az inkubációs kompetenciák kapcsán). Speciális erőforrások közös fejlesztése, specializációja és innováció: Ezen erőforrások között szerepelhetnek a turisztikai attrakciók fejlesztése, beszállítóktól való közös rendelés (például energia, élelmiszer); piaci kapcsolatok közös fejlesztése (pl. tanulmányutak szervezése utazási irodák számára), ahogyan a desztináció átfogó kommunikációja is. Az innováció területei a következők lehetnek: 1. termékfejlesztés: új turisztikai szolgáltatások fejlesztése, vagy a szolgáltatások minőségének növelése; komplementer turisztikai szolgáltatások összecsomagolása ; 2. piacfejlesztés: piaci terjeszkedés együttműködésben, az ellátási lánc integrációja közvetítőkkel való szorosabb kapcsolat révén a minőség javítása, a vevők igényeinek gyors, rugalmas kiszolgálása; 3. új technikák alkalmazása: ICT-alkalmazások, például online foglalási rendszerek, hozammenedzsment módszerek terjedése (a Szolgáltatásfejlesztési stratégia külön foglalkozik az innovációs feladatokkal a termékfejlesztési kompetenciákon belül). Kiegészítő hatás: A kiegészítő hatás a komplementer szolgáltatások egymást erősítő hatására vonatkozik. Az adott desztináció által nyújtott, modulokból álló, de bármikor aktivizálható komplex programcsomagok tartozhatnak ide. (Egyes célterületek a környező településekkel együttműködve nyújthatnak többnapos, komplex programot, és ekkor az együttműködő települések határai adják a desztináció határait kínálati szempontból.) Idetartozhat a közeli települések vagy a desztinációt magában foglaló régió jó híre is, amely árnyékhatásként pozitív következményekkel jár az adott célterület számára, ha ezt kiaknázni képes. Beruházások: A hálózat termelékenységére az új beruházások pozitívan hatnak: Az új vállalkozások megjelenése bővíti az erőforrás-, és tudásbázist, piacot hozhatnak, továbbá az új kihívók ösztönzik az innovációt és a differenciálást. Mindez értelmezésem szerint igaz a turisztikai desztinációk esetében is, hiszen a turisztikai szolgáltatások diverzifikált portfóliója növeli a desztináció egészének vonzerejét. A keresleti igényekhez alkalmazkodó, új termékekbe való befektetés csökkentheti a turisztikai szezonalitást. A külföldi befektetések pedig mind új piacot, mind új knowhow-t hozhatnak a területre. Fenntarthatóság: A fenntartható turizmus szempontjainak közös érvényesítése alapvetően fontos a helyiek jólétének növelése érdekében. A fenntartható fejlődés érvényesítése által megtakarítások érhetők el, és csökkenthetők az infrastruktúra karbantartási költségei, amelyek a termelékenység növeléséhez vezetnek. 2.1.4. Hálózatfejlesztés dimenziói A desztináción belüli, szereplők közötti hálózatok lértejötte a desztináció valamennyi szolgáltatóját érintő információ-, és tudásmegosztás a legégetőbb, annak érdekében, hogy valamennyi szolgáltató értse a desztináció menedzsment lényegét és a közös vízió kialakításában részt vegyen. További fontos dimenziót jelentenek a termékfejlesztési irányok és a helyiek jólétét biztosító, helyi beszállítóktól való vásárlás tekintetében kialakuló hálózatok. Az alábbi ábra mutatja be a hálózatépítés két alapvető dimenzióját, az ahhoz szükséges TDMSZ feladatokkal és az elérendő célokkal. 10
3. ábra: Hálózatfejlesztés dimenziói turisztikai desztinációkban 11
2.2. Hálózatépítés a Balatonföldvári Kistérségben A TDMSZ hálózatépítési funkciói egyrészt vonatkoznak a TDMSZ jelenlegi tagjai közötti kapcsolattartás szorosabbá fűzésére, az együttműködés lehetséges dimenzióinak feltárására és az összefogás támogatására, másrészt a tagsági kör olyan mérékű bővítésére, amely a Versenyképességi és pozícionálási stratégiában meghatározott pozíciót, és kapcsolódó élményígéreteket támogatja. Jelen fejezetben a hálózatfejlesztési feladatokat a TDMSZ éppen aktuális tagsági körére értelmezzük, ugyanakkor ahogyan később látható válik az élményígéretek eléréséhez új tagok bevonása elengedhetetlen, ezért kiemeljük a bevonni szükséges tagok körét. 2.2.1. TDMSZ-tagok hálózata a Balatonföldvári Kistérségben A Balatonföldvári Kistérség desztináció menedzsment szervezetének jelenleg 63 rendes tagja (szolgáltatói tagok, javarészt Balatonföldvárról) és 3 pártoló (önkormányzati) tagja van a következő szegmensekben: szállodák (7) panziók (3) magánszálláshely (28) kemping (1) szállásközvetítő (1) vendéglátás (12) kulturális civil szervezet (3) kereskedelem (3) (kertészet, vitorlás bolt, festékbolt) szállítás (1) (hajózás) egyéb (2) (ingatlan, adószakértő) tiszteletbeli elnök és titkár pártoló tagok (3) (Szántód, Kőröshegy, Szólád Önkormányzata) A desztináció menedzsment tagsági körét akkor tekinthetjük teljesnek, ha abban a desztináció pozíciójához szükséges valamennyi szolgáltató beletartozik, valamint a támogató szereplők, és a helyi beszállítók is képviseltetik magukat. Mindezért elsődleges szempont az, hogy a Versenyképességi és pozícionálási stratégiában meghatározott, és az érintettek által elfogadott élményígéreteket és fejlesztési szükségleteket kibontva vizsgáljuk meg a tagság bővítésének szükségességét, illetve képet alkossunk a támogató szereplőkről, valamint a helyi beszállítókról és üzleti partnerekről. Fontos kiemelnünk, hogy az említett stratégia kevéssé ad iránymutatást a konkrét termékfejlesztési irányokról (és a Balatonföldváron kívüli települések feladatairól), ezért jelen stratégiában kitérünk saját ötleteinkre, egyfajta menűt összeállítva, amelyből való választás a TDMSZ-tagokra van bízva. 12
2.2.1.1 Versenyképességi és pozícionálási stratégia pillérei és ehhez kapcsolódó termékfejlesztési projektötletek 1. Vízparti üdülés elegáns környezetben szükséges kínálati szegmensek: strandok, animációs helyszínek, családbarát szolgáltatók (szálláshelyek, közlekedési szolgáltatók, animációs szolgáltatások 2 ), amelyek egy része jelenleg is működő szolgáltatás, családbarát és minőségfejlesztésére vonatkozó fejlesztések közös egyeztetés alapján 2012-ben kezdődhetnek 2. Vízparti üdülés elegáns környezetben, kulturált esti szórakozás szükséges kínálati szegmensek: kulturális programok színhelyei, fesztiválok Új programcsomagok (beépítve Berkesné Asszony javaslatait is): A kulturális turisztikai pozíció megerősítése a közös vízió egyik sarkalatos pontja, mindezért elengedhetetlenül szükségesek megtámasztó pillérek, termékfejlesztési javaslatok: o Gasztronómiai vonal ( Fejérkőtől Tündérvölgyig mézben és borban ): A helyi mézkészítés és borászat termékeinek megismerése, megkóstolása kínálati szegmens: méhészek, mézes élelmiszergyártók, borászok, transzfer- szolgáltatás. (kivitelezés lehetséges: 2011-ben közös egyeztetés alapján) o Épített örökség és a háború közi időszak élővé tétele / Békebeli Idők: A két háború közötti időszak elsődlegesen Balatonföldvár történelme és épített öröksége miatt érdekes, ugyanakkor a térség többi települése is kapcsolódni tud, a korhoz fűződő saját értékeinek, hagyományainak bemutatásával. A következő projektelemek megvalósítása javasolt: Balatonföldvár villáinak népszerűsítése: villák történetének feltüntetése, a kelta-út Boldog Békeidőkké való átstrukturálása, akár lovas sétakocsis városnézés bevezetése; magántulajdonosokkal egyeztetve nyitott villák napjának megtartása; magánpanziók támogatása a Békebeli hangulat megteremtésére; legalább egy villa múzeummá, rendezvényhelyszínné alakítása (korabeli zene megszólaltása és ételek kínálása) kínálati szegmens: helyi villák, Ibolya Panzió bevonása 3 (kivitelezés lehetséges 2013-ban) Békebeli vasárnap főszezonban és vagy utószezonban a településeken a Békebeli időket idéző hagyományőrzők kosztümös felvonulása, korabeli piknik parkokban; falvakban a falusi vasárnap korabeli emlékeinek megidézése kínálati szegmens: hagyományőrző egyesületek, transzfer szolgáltatás (kivitelezés lehetséges 2013-ban) 2 Az animációs szolgáltatás lehetséges fejlesztésére vonatkozó Bracha János által készített összefoglalás a 4.2. Mellékletben látható. 3 Balatonföldvári villák listája a Melléklet 4.1. fejezetében található 13
Lovas sétakocsizás beindítása Balatonföldváron belül, illetve a közeli lovardákba történő utazás kínálati szegmens: lovas szolgáltatók (kivitelezés lehetséges 2011/2012-ben) Kis galamb, szállj a hírrel! Korabeli időket idéző galambpostaszolgálat újjáélesztése a Balatonföldvári Galamb sziget galambdúcainál, kiállítások szervezésével - szükséges kínálati szegmens: Magyar Postagalamb Sportszövetség helyi 4 (Balatonföldvár, Zamárdi) tagjai. (kivitelezés lehetséges 2011/2012-ben) Fesztiválok, programok, bálok a Békebeli idők kulturáját idézően: pl. Móra Ferenchez, Németh Lászlóhoz, Karádi Katalinhoz, Szabó Lőrinchez, Babay Józsefhez, Ránki Györgyhöz, Bajor Gizihez, a Balatonföldvári filmművészethez kapcsolódóan, korabeli zenék, és gasztronómia köré építve, a települések bevonásával. kínálat szegmens: hagyományőrző és kulturális civil szervezetek, Művelődési Házak, transzfer-szolgáltatás (kivitelezés lehetséges 2011/2012-ben) ( A vonzerőfejlesztő projektek sorábon ajánlatos lehet egy a Horhy-korszakból származó hidroplán makett letelepítése a kikötőben, amely emlékeztetne az egykori hidroplán kikötőre. Későbbi tervek között megfontolásra ajánlandóak olyan élményparkok fejlesztése, amely Móra Ferenc műveit, vagy a korábbi Betyárvilágot idézik) Békebeli zene és festészet a mában alkotóprogramok/táborok a korabeli művészek témáihoz kötve friss, kortárs alkotások készítésére programok szervezése zene ihlette festészet és fordítva (az ún. kreatív turizmus területen belül 5 ) (kivitelezés lehetséges 2011/2012-ben) Csatlakozás a siófoki Stefánia Fesztivál rendezvénysorozathoz (csütörtök-vasárnap) oly módon, hogy a balatonföldvári események egy teljes hétre kiterjesztik Stefánia főhercegnő nevével fémjelzett Balatoni fesztivált, például vasárnapi kezdéssel, szerdai befejezéssel. Az I. Kistérségi Nyári Randevú (2010. augusztus 1. Balatonföldvár, Fesztivál tér) sikerére alapozva, folytatni e rendezvénysorozatot 2011-től mindig más településen. 4 A mézturizmus részletes fejlesztésének projektötletéről Brachna János összefoglalója olvasható a 4.3. mellékletben 5 A kreatív turizmus olyan interaktív turisztikai tevékenységet jelent, amely során az utazó mélyebb, ismeretszerző, társadalmi, és érzelmi kapcsolatokon keresztül, a bevonódás élményével kapcsolódik a meglátogatott desztináció kultúrájához, és a helyi emberekhez. Az utazó helyi polgárként érzi magát a látogatás alkalmával. A harmadik generációs turizmus a helyi kreativitás erőforrásként való felismerését kívánja meg a desztinációk menedzsereitől, amely által olyan új vonzerők és programlehetőségek kialakítása válik lehetővé, amelyek megfelelnek az utazók új, kibontakozóban lévő igényeinek. (UNESCO (2006) 2.o.) 14
Egy kis helyi programfolyam lehetőségeinek elemzése: Az élénk kistérségi kulturális egyesületi életet reprezentálják a helyi művészeti együttesek (tánccsoportok, énekegyüttesek, zenekarok,) melyek rendszeresen fellépnek helyben. Javaslat: a különböző szolgáltatói helyszínekre: szállodákba, panziókba, éttermekbe, stb szervezett, akár előre be nem jelentett (gerilla) fellépések jelentősen tudják növelni a marketinghatást, a vendégkapcsolatok erősítésével. 3. Vizi sportok és vitorlázás szükséges kínálati szegmensek: kikötők, klubok, szórakozó helyek Új programcsomagok: A vitorlás turisztikai pozíció megerősítése a közös vízió egyik sarkalatos pontja, mindezért elengedhetetlenül szükségesek (A pozícionálási stratégiában nem látható) megtámasztó pillérek, termékfejlesztési javaslatok: o Ifjúsági vitorlázás vonala: vitorlás táborok, gyermekcsoportoknak és hazai és nemzetközi versenyek szervezése a térség Ifjúsági vitorlázás központjává válása érdekében kínálati szegmensek: táborokat szervező szálláshelyek, klubok (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Vitorlásnék és társaságuk vonala: Fejérkőtől Tündérvölgyig csomagok speciális ajánlatainak készítése a vitorlások parton maradó társaságának (hölgyeknek, családoknak) a vitorlás események kapcsán - kínálati szegmens: méhészek, borászok, aktív turisztikai szolgáltatók (kivitelezés lehetséges 2011-ben) 4. Aktív időtöltés: kerékpározás, túrázás, lovaglás, vadászat szükséges kínálati szegmensek: kerékpárkölcsönzők és karbantartók, kerékpáros szálláshelyek, túraszervezők (pl. természetjáró egyesületek), lovas szolgáltatók, vadásztársaságok. Új programcsomagok: Az aktív időtöltés a térség nem vízparton fekvő településeinek bevonását (is) szolgálja mindezért elengedhetetlenek (a pozícionálási stratégiában nem látható) megtámasztó pillérek, termékfejlesztési javaslatok: o Fejérkőtől Tündérvölgyig lovon, bakancsban, kerékpáron csomagok: Olyan túrajánlatok készítése, amely vagy kifejezetten lovas / kerékpáros / gyalogos túrákat foglal magában vagy ezek kombinációját akár transzfer szolgáltatással egybeépítve (kivitelezés lehetséges 2011-ben) o Horgászati programok: a térség horgásztavain (pl. Kerekiben, Kőröshegyen, Nagycsepelyen, Szóládon) horgásztúrák szervezése szükséges kínálati szegmensek: horgászegyesületek, horgásztúrákat szervező szállodák, transzfer-szolgáltatás (kivitelezés lehetséges 2011-ben) o Vadászati programok: szükséges kínálati szegmensek: vadásztársaságok, vadászházak (kivitelezés lehetséges 2011-ben) 5. Tanulás, új ismeretek felfedezése szükséges kínálati szegmens: kulturális civil szervezetek, Művelődési Házak, konferencia-helyszínek. 15
Új programok, témák: A mesterkurzusok és továbbképzések alapvetően kapcsolhatók a Békebeli idők pozíciójához, valamint a desztináció történelmi, régészeti emlékeihez. Mindezért a következőket ajánljuk példaképpen a kurzusok, konferenciák témájaként: o Irodalom Balatonon: Lipták Gábor, Rákosi Jenő, Móra Ferenc, Németh László, Széchenyi Zsigmond, Keresztúri Dezső, Eötvös Károly, Tüskés Tibor, Mesterházi Lajos kapcsán konferenciák, szabadegyetemi képzés (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Filmművészet a Balatonon: régi és új Balatoni témájú filmek fesztiválja (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Régészeti iskola és eredményeinek vonzerőértékké tétele: A térség történelmi (pl. péceli, kelta) múltjára feltárására és megőrzésére vonatkozó kurzusok, konferenciák és akciók szervezése (pl. a löszfalban található régészeti leletek látványos, üvegablakon keresztüli bemutatása) (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Festészeti alkotótáborok, esetleges alkotóházak kialakítása kapcsolódva a Balatonföldváron dolgozó festők életművéhez (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Békebeli idők zenei táborok, alkotóházak szervezése kapcsolódva a Balatonföldváron alkotókhoz pl. Ránki Györgyhöz, Orbán Györgyhöz, Petrovics Emilhez (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) 6. Valamennyi pillérhez szükséges szolgáltatók: A turisztikai infrastruktúra megfelelő mennyiségben és minőségben elengedhetetlen bármelyik élményvonalat is tekintjük, mindezért ezen szolgáltatásokat az alábbiakban foglaljuk össze: Vonzerő tulajdonsok és üzemeltetők (pl. yacht/vitorlás klubok, művelődési ház) Szálláshely-szolgáltatók (a desztináció szállodái, panziói, kempingjei, magánszálláshelyei) Vendéglátó- és szórakozóhelyek (a desztinációi éttermei, büféi stb.) Transzfer-szolgáltatás: A transzfer-szolgáltatás megoldására helyi szolgáltató bevonását, üzletfejlesztésre való ösztönzését ajánljuk (akár a kikötőt működtető vállalkozások, akár helyi közlekedési szolgáltatók köréből való választás alapján). A transzfer-szolgáltató önálló (TDMSZ-től) független vállalkozás keretében működhetne, szolgáltatásait együtt ajánlva a különböző csomagokba bevont szolgáltatókkal (pl. Fejérkőtől Tündérvölgyig mézben és borban csomag keretében részvevő méhészekkel és borászokkal egyeztetve). Fontos ugyannakkor látni, hogy különösen a kezdeti időszakban a TDMSZ-nek támogatnia kell ezen csomagok működtetését, amely garantált transzferjáratok indításával lehetséges. Ebben az esetben, a főszezonban és egyes nagyesemények (pl. vitorlás versenyek, fesztiválok) hétvégéin, meghatározott napokon garantáltan szükséges a transzfereket indítani, amely azt jelenti, hogy a TDMSZ-nek vállalnia kell a transzfer finanszírozását abban az esetben, 16
ha nem sikerül a megfelelő létszámú jelentkezőt bevonzani. (Ilyen módon, ha pl. a busz 20 fős, és csak 5 fő veszi igénybe, a TDMSZ-nek a transzferszolgáltatóval történő megegyezés szerint) ki kell egészíteni a viteldíjat arra a mértékre, amely a szolgáltató legalább önköltségi, vagy rentábilis szintű bevételét jelenti.) Más időpontokban is nyilvánvalóan igénybevehető a transzfer, ha a szálláshely-szolgáltatók jelzik a vendégek igényeit, pl. bor-, méz-, aktív programokon való részvételre. 2.2.1.2 Támogató szereplők A támogató szereplőknek kiemelkedő szerep jut a TDMSZ-tagság bővítésében, az általuk ismert lehetséges tagok ösztönzésében, és a termékfejlesztésben, a következő területeken: a. önkormányzatok: a kistérség településeinek önkormányzatai egyrészt információ-szolgáltatással, másrészt a felmerülő (elsődlegesen infrastrukturális és / vagy vonzerő-fejlesztések pl. kerékpár-, és bakancsos túraútvonalak karbantartása, vagy felmerülő ötletekhez kapcsolódó vonzerőfejlesztés) terén kapnak szerepet. 6 Tudjuk ugyanakkor, a 13 település többségében nincs olyan személy, aki akár részben is, de foglalkozna az adott település turizmussal kapcsolatos kérdéseivel, problémáival. Éppen ezért lenne szükséges a TDMSz és minden település közötti együttműködési megállapodások aláírására. (A meglévő, a TDMSz és Balatonföldvár közötti megállapodás ugyanis nem elegendő.) b. civil egyesületek: a desztináció terén több civil szervezet működik, amelyek szerepet játszhatnak a tagok aktivitásának ösztönzésében, és konkrét feladatuk lehet az egyes termékek fejlesztése terén (pl. természetjáró egyesületek túraszervező funkciója, vagy kulturális civil szervezetek rendezvényszervezése) 2.2.1.3 Helyi beszállítók és üzleti partnerek A helyi beszállítók (élelmiszer-, zöldség-, gyümölcstermelők) és a helyi üzleti partnerek (pl. reklámügynökségek, webfejlesztő cégek) bekapcsolása a hálózatba a turizmusban termelt jövedelem helyben tartását szolgálja. További előnynek nevezhető az, hogy a helyi termékek árusítása megfelelő minőségi garanciákkal a megkülönböztetés eszközéül szolgálhat. A helyi, egyedi termékek körébe tartozhat: bodzalekvár, Balatoni fogas, vadhús, somogyi korai burgony, gesztenyeméz, hársméz, magyar tarka és szürke szarvasmarha, sárga magyar tyúk, tönkölybúza, mangalica, kecske, juh. Ezen termékek népszerűsítésére helyi termék a kosárban program indulhat, amelynek keretében az értékesítés megtörténhet a desztináció egyes szolgáltatóinál, egységes arculat, csomagolás keretében. (Közép-távú tervek szintjén akár a helyi specialitásokra építetett, formalizált gasztronómiai klub is létrehozható, mint pl. a Fonyódi vagy Makói Gasztronómiai Klub.) 2.2.1.4 Jövőbeli lehetséges pozíciók A versenyképességi és pozícionálási stratégia a jelenleg elérhető szolgáltatásokon alapuló termékvonalakat határozza meg, ugyanakkor a stratégia későbbi értékelése során javasoljuk 6 Az önkormányzatokkal való kapcsolattartás lehetőségeiről Brachna János összefoglalója olvasható a 4.4. Mellékletben. 17
az egészségturizmus természetes gyógyászati tényezőkön alapuló vonalának átgondolását. A desztináció kiváló lehetőségekkel rendelkezik a művészetteráppia, fitoterápia, és lovas terápia területén, amelyek elsődlegesen gyermek-csoportok számára történő, táborszervezés keretén belüli fejlesztése új, egyedi termékvonal kiépítését szolgálná. 7 A TDMSZ-tagság bővítésére vonatkozó ajánlásunkat az alábbi (hálózat-térkép) táblázat foglalja össze, a nagyobb attrakciók szintjén konkrét javaslatokat, szolgáltatók szintjén példákat megfogalmazva (a sötétzöld a már meglévő, míg a fehér a hiányzó partnereket tartalmazza). Mindez nyilvánvalóan egy képlékeny keret, mivel annak megvalósítása jelentős mértékben függ a potenciális szereplők együttműködési hajlandóságától. Mindez tehát egy ajánlás, amely átalakítható, bővíthető a helyi viszonyok függvényében. 7 A műveszettáriápiáról összefoglaló olvasható Brachna János írásában a 4.5. Mellékletben, amíg a lovasterápia összefoglalója a 4.6. Mellékletben 18
1.pillér Vízparti üdülés elegáns környezetben 2.pillér (Vízparti üdülés elegáns környezetben) kulturált esti szórakozás 3.pillér.Vizi sportok és vitorlázás Strandok Balatonföldvár strandjainak Vonzerők (gyermek és családbarát) Kulturális előadások és programok, fesztiválok Új termékcsomag I. / gasztronómia - Méz és bor Új termékcsomag II. / Épített örökség és a háború közi időszak élővé tétele Békebeli idők tulajdonosa Balatonszemes strandjainak tulajdonosa Szolgáltatók Strandi animációs szolgáltatás üzemeltetıi pl. Balatonföldvári Tourinform Balatonıszöd strandjainak tulajdonosa Bajor Gizi Közösségi Ház és Könyvtár Összpróba Alapítvány/Kultkikötı Zenebarátok Köre Kh. Balatonszárszó strandjainak tulajdonosa Szántód strandjainak tulajdonosa Élményfürdık pl. Balatonszemesi élményfürdı (Berzsenyi utcai szabad strand és gyermekbarát élményfürdı) Egyesület Méhészek a kistérségben pl. Bárdos László, Békefi János, Borsányi Gyula, Dobos Kálmán Balatonföldvári civil szervezetek: Bajor Gizi Közösségi Ház és Könyvtár; Összpróba Alapítvány/Kultkikötı; Zenebarátok Köre Kh. Egyesület Balatonföldvári villák tulajdonosai, üzemeltetıi, pl. Ibolya panzió Hagyományırzı egyesületek: pl. Szárszó Néptáncegyüttes; Cimborák Citerazenekar Szervezı önkormányzatok. pl. Balatonszárszó, Balatonıszöd Szervezı civil / támogató szervezetek pl. József Attila Mővelıdési Ház, Balatonszárszó Borászok a kistérségben: Bókavölgyi Szılıbirtok Kft.; Bujdosó Szılıbirtok; Opperheim Pincészet; Podmaniczky Pincészet, Katica pince (Öreghegy); Topos pince (Kishegy) Lovas kocsizás- lovas szolgáltatók pl. Borkúti Lovasklub Bt. Magyar Postagalamb Szövetség tagjai Kikötők Balatoni Hajózási Zrt (Balatonföldvár, Balatonszemes, Szántód) További kikötı üzemeltetık, tulajdonosok. pl. Spartacus Vitorlás Egyesület Kistérségi mővészek. pl. Almássy Katinka, Márkus Ferenc, Pósa Ede; B.Mezei Éva festı Klubok, egyesületek Spartacus Vitorlás Egyesület Egyéb vizisport és vitorlás egyesületek. pl. Túravitorlás Klub; Technikai és Vizisport Klub/Egyesület Táborszervezők Gidrán Happy Life Club Társaságok, civil szervezetek pl. Wasserstart Sportkör, Balatoni Vitorlásiskola Társaság 4.pillér. Aktív időtöltés: kerékpározás, túrázás, lovaglás, vadászat 5.pillér Tanulás és új ismeretek felfedezése Aktív csomag: Kerékpáros és túraszervező szolg., Lovas szolgáltatók Horgász csom. Horgászszolgáltatók Vadász csomag. Vadászszolgáltatók Irodalom, Filmművészet, Régészet, Festészet, Zene kapcsol. szerv. Kerékpárboltok és kölcsönzık Bike Park, Balatonföldváron Túraszervezı és kerékpáros szálláshelyek. pl. Hotel Del Porto Üdülı Szálloda; Sommer Panzió***; Szt Kristóf Természetjáró Egyesület Lovas szolgáltatók. pl. Pelsonius Ménes Kereki,Lovasclub Kıröshegy, Mohikán Lovas Klub Horgásztavak pl. Kereki Horgásztó; Kıröshegyi horgásztó; Nagycsepely horgásztó; Szóládi horgásztó Horgászegyesületek pl. Balatonszemesi Sportegyesület Vadásztársaságok: pl. Sefag Zrt. ; Nagycsepelyi Balaton Vt; Szóládi Földtulajdonosok Vadászatszervezı társaságok Közössége; Szárszói Földtulajdonosok Közössége Balatonföldvári civil szervezetek: Bajor Gizi Közösségi Mővelıdési Házak és kapcsolódó civil szervezetek pl. József Kistérségi mővészek. pl. Almássy Katinka, Márkus Ferenc, Pósa Ede; Ház és Könyvtár; Összpróba Alapítvány/Kultkikötı; Attila Mővelıdési Ház, Balatonszárszó B.Mezei Éva festı Zenebarátok Köre Kh. Egyesület 19
Minden pillér Szálláshelyszolgáltatók Vendéglátóhelyek és szórakozóhelyek Közlekedési szolg. Üzleti partnerek / utazási irodák Tagszállodák: pl. Hotel Fesztivál, Anna Mária Villa Hotel Tagéttermek: Pub- lik Bisztró/ Étterem Balatoni Hajózási Zrt Zsu-Ga Lak Bt./ingatlan; Ferlin 2000 Bt Tagpanziók és kemping pl. SOLE-VITA Bagira Diós Camping Tagklubok, Kft./ Panzió; szórakozóhelyek pl. Manna Mia Cafe & Music Club Tag-magánszálláshelyek: Balatonföldvári Magánszállásadók Egyesülete és tagjai Szállodák a kistérség településeirıl pl. Szindbád Wellness Hotel*** Éttermek a kistérség településeirıl. pl. Kishalász Bisztró /Balatonszemes Tömegközlekedési vállalatok pl. Balaton Volán ZRt Balaton-apartman Szállásközvetítı Iroda Kereskedelmi partnerek: AB Marketing Kft/Ko- Bó kertészet; KO-Bó Kft./Festékbolt; Holovits Vitorlásbolt Személyszállítók Panziók a kistérség településeirıl pl. Laguna Panzió Magánszállások a kistérség településeirıl. pl. Kıröshegyi Szállásadók tagjai Szórakozóhelyek a kistérség településeirıl. pl. Retour Club Webfejlesztık, reklám irodák pl. GPX Design Studio Egyesületének Utazásközvetítı kistérség településein pl. Vivát Balaton Helyi Beszállítók Kıröshegyi Lótenyésztık Támogatók Egyesülete Bodzatermelık Szövetkezete Értékesítı Balatonföldvár Önkormányzata; Szántód Község Önkormányzata; Kıröshegy Község Önkormányzata; Szólád Önkormányzat Állattenyésztık: Forma-TR Kft (mangalica, kecske, juh); Simor Ákos, Kereki (sárga magyar tyúk); Vincze Jenı, Szólád (szürkemarha Kistérség településeinek önkormányzatai Méhészek (lásd feljebb) Borászok (lásd feljebb) Kistérség településein mőködı településfejlesztı civil szervezetek: pl. Bálványosért Közalapítvány; 4. ábra: A TDMSZ jelenlegi és potenciális tagsága (jelenlegi tagok zöld színnel jelölve) 20