TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor
I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási képessége (a GDP %-ában) az adott negyedév adata szezonálisan kiigazított adat 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 2000. I. 2001. I. 2002. I. 2003. I. 2004. I. 2005. I. 2006. I. 2007. I. 2008. I. 2009. I. 2010. I. -4,0 2008 elejére gyakorlatilag lenullázódott a lakosság megtakarítói pozíciója A válság után fordulat következett, napjainkra igen magas szintre ugrott fel a finanszírozási képessége 2 2
de az eszközök és források szétválasztása más képet mutat 2 500 2 000 1 500 Háztartások pénzügyi eszközei és kötelezettségei (4 negyedév görgetett tranzakciói, Mrd HUF) Pénzügyi eszközök (+) Kötelezettségek (-) Nettó finanszírozási képesség 1 000 500 0-500 -1 000 1990Q1 1991Q1 1992Q1 1993Q1 1994Q1 1995Q1 1996Q1 1997Q1 1998Q1 1999Q1 2000Q1 2001Q1 2002Q1 2003Q1 2004Q1 2005Q1 2006Q1 2007Q1 2008Q1 2009Q1 2010Q1-1 500-2 000 A pénzügyi eszközök gyarapodásában az ezredfordulót követően (2008-ig) a lakossági hitelezés felfutásának meghatározó szerepe volt A válság idején a háztartások megtakarítói pozíciójának javulása a hitelezési korlátok hirtelen bekeményedésének volt köszönhető, ami egyúttal lefékezte a pénzügyi eszközök gyarapodását 3 3
II. Európai összehasonlítás háztartások pénzügyi eszközei Magyarország Egyéb eszközök; 5,6% Egyéb eszközök; 3,1% Euró-övezet Biztosítástechnikai tartalékok; 26,3% Készpénz, bankbetét; 44,0% Biztosítástechnikai tartalékok; 29,8% Készpénz, bankbetét; 36,1% Befektetési jegyek; 10,1% Részvények; 7,1% Nem részvény értékpapír; 6,8% Befektetési jegyek; 7,0% Részvények; 15,6% Nem részvény értékpapír; 8,4% A biztosítástechnikai tartalékok szintje nálunk jóval alacsonyabb (főként a szerényebb nyugdíjpénztári megtakarítás-állomány miatt) A részvények, részesedések súlya nálunk elsősorban a családi (kényszer) vállalkozások miatt magas 4 4
A háztartások pénzügyi eszközei 100% Háztartások pénzügyi eszközei (GDP-arányos állományok) Egyéb követelések 80% 60% Nyugdíjpénztári díjtartalékok Biztosítási díjtartalékok Befektetési jegyek 40% Üzletrészek Részvények 20% Nem részvény értékpapírok Készpénz és betétek 0% 1989Q4 1990Q4 1991Q4 1992Q4 1993Q4 1994Q4 1995Q4 1996Q4 1997Q4 1998Q4 1999Q4 2000Q4 2001Q4 2002Q4 2003Q4 2004Q4 2005Q4 2006Q4 2007Q4 2008Q4 2009Q4 2009. végi adatok 5 5
Következtetések A lakossági megtakarítások gyorsan fognak növekedni a következő években, mert: A válság megbüntette a tartalékok nélküli fogyasztókat, globális jelenség, hogy a lakosság óvatossá vált, A rendelkezésre álló fogyasztási és jelzáloghitelek beszűkültek, kénytelenek vagyunk előtakarékoskodni, A magánpénztárak esetleges megszűnésével űr keletkezik, az állami nyugdíj jövőbeni mértékével kapcsolatos bizonytalanság nem szűnt meg, a középosztály elkölthető jövedelme növekszik. Felértékelődnek a rendelkezésre álló rövid és hosszú távú megtakarítási formák, illetve élénkülni fog az ezeken elhelyezhető eszközök iránti kereslet: Erős lesz a bankrendszer betétgyűjtési kényszere, a finanszírozási források szűkülésével, Nyugdíjbiztosítási termékek széles kínálatával jönnek elő a biztosítók, TBSZ, NYESZ számlák és az ezeken elhelyezhető betétek és befektetési alapok (ha a számlákhoz kapcsolódó kedvezmények megmaradnak), Önkéntes nyugdíjpénztárak (ha megmaradnak a kedvezmények). 6 6
IV. A TBSZ, a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztárak a TBSZ a NYESZ az önkéntes nyugdíjpénztár öt évre szól kamat- és árfolyamnyereségadó mentesség öt év után, de nincs adójóváírás mintegy 50 000 darab számla nyugdíjba vonulásig kamat- és árfolyam nyereségadó mentesség nyugdíjba vonuláskor, az egyéni befizetések jelenleg 30 %-a, jövőre 20 %-a adójóváírásként a számlára kerül mintegy 75 ezer darab számla nyugdíjba vonulásig, de a hozam 10 év után, a tőke 20 év után adómentesen kivehető kamat- és árfolyamnyereségadó mentesség, az egyéni befizetések jelenleg 30 %-a, jövőre 20 %-a adójóváírásként a pénztárba kerül több mint 1,3 millió tag 7 7
V. A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) Tartós befektetési számla jellemzői minimális kezdőtőke: 25 000 Ft; kizárólag a számla nyitásának évében helyezhető el a megtakarítani kívánt összeg a számlán ( felhalmozási időszak); egy naptári év - egy szolgáltató - egy-egy betéti, illetve értékpapír számla (számlák között átjárhatóság nincs), viszont több szolgáltatónál is lehet számlát nyitni; 3-5 éves lekötési időszak esetén adókedvezményt, illetve adómentességet biztosít; keretjellegű szerződés: széles körű befektetési termékek tartására nyújt lehetőséget, befektetések összetétele változtatható; forint alapú eszközök lehetnek a befektetési termékek; a számla örökölhető. Gyűjtőév Részkivét lehetősége 10%-os adó Adómentesség 0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év 8 20%-os adó 10%-os adó 8
VI. A NYESZ - a 4. pillér A 2005. évi CLVI. tv. keltette életre Célja: A nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése Az öngondoskodás erősítése A hazai tőkepiac fejlesztése A másik három pillérrel szemben itt a megtakarító maga dönti el, hogy a nyugdíjcélú megtakarítását milyen kockázatú, milyen várható hozamú eszközökbe helyezi el. Számlanyitáskor 5 ezer Ft befizetése szükséges, a további befizetések gyakorisága és összege nincs megkötve. 9 9
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 10 10