Vállalkozói Hírlevél 12. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 A Munkáért!
Tartalom Az Európai Unió versenyképességének gyenge pontjai...3 MNB: a versenyszférában az átlagkereset idén 3,5 százalékkal nő...6 Válság a FÁK országokban....9 Globális Nyugdíjazási Index 2015.... 14 A migráció átalakulása a szlovák-magyar határ térségében....18 És mégis forog az idegen.... 25
EURÓPAI HÍREK Az Európai Unió versenyképességének gyenge pontjaik A BUSINESSEUROPE által létrehozott Reform Barometer Európa globális versenyképességi teljesítményét méri olyan fő indikátorok mentén, mint az adózás és államháztartás, az üzleti környezet, az innováció, a pénzügyi stabilitás, valamint a munkaerőpiac. A BUSINESSEUROPE Tagszövetsége által készített felmérésekre támaszkodva a Reform Barometer hozzásegít az Európai Szemeszter alatt meghozott strukturális reformokra tett javaslatok diagnosztizálásához, a végrehajtásuk terén elért eredmények értékeléséhez, valamint azonosítja a jövőbeli reformok prioritásait. Az Európai Unió még mindig a gazdasági világválság hagyatékával van elfoglalva, éppen ezért versenyképessége szerény mértékben tudott csak javulni, miközben más országok gazdasága folyamatosan erősödött. 12 10 8 6 4 2 0 A globális versenyképesség növekedése a főbb gazdaságokban Kína India Japán USA EU-27 Az egy alkalmazottra jutó munkaerő-termelékenység éves átlagos %-os növekedése 2001-2013 között Forrás: BUSINESSEUROPE számítás Míg az EU kibocsátása 0,2%-al elmarad a válság előtti csúcstól, az USA gazdasága már 8%-al meghaladja a 2008. évit. Ugyanezen időszak alatt a Kínai gazdaság 64%-al, India pedig 48%-al gyarapodott. Foglalkoztatás terén is hasonló tendenciák tapasztalhatók. Az utóbbi 6 évben az EU 5 millió munkahelyet veszített el, ezzel szemben az Egyesült Államokban 1 millióval gyarapodott a munkahelyek száma. A gyengülő gazdasági környezet a külföldi befektetésekre is negatívan hatott, 2000-ben az Unió a világba befektetett FDI összeg 40%-ért felelt, 2013-ra ez az érték 17%-ra zuhant. Az Európai Unió kulcsfontosságú versenyképességi mutatóinak fejlesztése érdekében a BUSINESSEUROPE 8 pontban foglalja össze az Unió számára a sürgősen meghozandó szakpolitikai intézkedéseket. 1. A teljes adóteher mértéke az EU-ban több mint 50%-al magasabb, mint az Egyesült Államokban, és 25%-al magasabb, mint Japánban. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a tagállamok továbbra is költségvetésük fenntarthatóságra törekedjenek, elsősorban a közkiadások csökkentésével, további adóemelések nélkül. 3
EURÓPAI HÍREK 2. Egy vállalkozás beindítása az EU-ban több mint háromszor annyi költséggel és kétszer annyi idővel jár, mint az USA-ban. A startup-ok és az újonnan alakult vállalatok könnyebb piacra jutásának elősegítése érdekében egyszerűsíteni kell a szabályozást és minimalizálni az adminisztrációs terheket. 3. Az ipari energiaárak a zuhanó olajárak ellenére is két és félszer súlyosabbak az EU-ban, mint az USA-ban, versenyhátrányba taszítva ezzel az EU-ban működő cégeket és vállalatokat. A további károk elkerülhetők, ha az Unió olyan intézkedéseket vezet be, melyek a fő versenytársak energiaár-különbségeit, valamint az energiabiztonságot célozzák meg. 4. Az oktatás teljesítményét növelni kell. Jelenleg az EU-ban a 25 év felettiek csupán 45%-a vesz részt oktatásban az USA-ban tapasztalható közel 60%-hoz képest. A tagállamok kormányainak ezért a tudományok és technológia területén realizálható mérnöki és matematikai készségek hiányára és a munkaalapú tanulás fellendítésére kellene fókuszálnia. 5. Az Európai Uniónak további intézkedések bevezetésére van szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben ki tudja használni a digitális gazdaság előnyeit, amely potenciálisan 2 ezer milliárd euróval járulna hozzá 2030-ig az európai GDP-hez. Az Európai Unió üzleti szektora továbbra is leginkább a bankszektor forrásaira támaszkodik 6. Az Unió üzleti szektora továbbra is erősen a bankszektor forrásaira támaszkodik, a tőzsdei tőkésítés szintje a GDP kevesebb, mint 80%-át teszi ki az EU-ban, szemben az USA 130%-os értékével. A bankok egyre szigorúbb prudenciális szabályozása negatívan hat a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, különösen a válság által leginkább érintett tagállamokban. Ennek fényében, az EU-nak biztosítania kell, hogy a tervezett Tőkepiaci Unió képes legyen csökkenteni az általánosságban tapasztalható pénzügyi széttagoltságot, és képes legyen egy egységes piacot létrehozni a pénzügyi szolgáltatások terén, alternatívát kínálva a vállalatoknak a banki hitelekkel szemben. 7. Az átlagos adóék egy átlagos keresőnél megközelítőleg 40%-al magasabb Európában, mint az Egyesült Államokban, vagy Japánban. A munkaerő adóterheinek csökkentése ezért esszenciális a munkahelyteremtés elősegítse érdekében, különösen a fiatal korosztályok számára. 8. Annak érdekében, hogy egy dinamikus, nyitott és mobil munkaerőpiacot hozzon létre, az európai reformoknak segítenie kell a munkahelyteremtést és a foglalkoztatásban való részvételt, az egyszerűbb munkaerő-piaci átmenetet és a munkaerő jobb allokációját. Adózás és államháztartás A BUSINESSEUROPE adózás és államháztartás terén is több szakpolitikai ajánlást fogalmazott meg az Európai Unió számára, mivel a 2008-ban kirobbant válság máig tapasztalható hatásai komoly emlékeztetőül szolgálnak a tagállamoknak, hogy a fenntartható államháztartás kialakítása létfontosságú a hosszú távú növekedéshez. A kormányba vetett bizalmon hiánya, hogy nem képes visszafizetni az adósságát, egy öngerjesztő spirálhoz vezethet, ahol a hitelfelvételek magasabb szintje nagyobb hitelfelvételi költségeket eredményez, ami magasabb adószintet von maga után. 4
EURÓPAI HÍREK 40 35 30 25 20 15 10 5 Az adóterhek az Európai Unióban magasabbak, mint máshol Teljes adóteher a GDP %-ában, 2014 (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat) 0 EU Japán USA Kína India Forrás: OECD and 2000 2013 Heritage Foundation for China and India Amíg az EU túlköltekezése 2014-ben GDP-je 3%-ának felelt meg a 2009-es 6%-hoz képest, összességében az államadósság szintje az Unióban még mindig emelkedik (2014-ben 88,1%), csökkenése először 2016 környékére prognosztizálható. (Bár az is tény, hogy az USA államadóssága meghaladja a GDP 100%-át, a japán mutató pedig a GDP 200%-át.) Az adóterhek EU-ban tapasztalható magas szintje részben az európai szociális modellhez kapcsolódó politikai döntéseknek mint például a Az adóterhek magas szintje több tagállamban is veszélyezteti a növekedési kilátásokat. közfinanszírozású egészségügyi ellátás - köszönhető. Másrészről, egyre több tagállam adószintje éri el azt a kritikusan magas szintet, ahol az adóterhek már negatívan befolyásolják a befektetéseket és a munkavállalók munkaerőpiacra történő belépését, károsítva ezzel a növekedési kilátásokat. A pénzügyi fenntarthatóság elősegítése érdekében az unión belül biztosítani kell az állami szektor nagyobb hatékonyságát, különös figyelmet fordítva a növekedésösztönző beruházásokra és az adóemelések elkerülésére. Üzleti környezet A versenybarát üzleti környezet elengedhetetlen a vállalkozások beindításához és terjeszkedéséhez. A verseny, és másfelől a termelékenység növekedése erősen támaszkodik a piac átlátható szabályozására és a jogbiztonságra. A vállalatok versenyképessége továbbá nagyban függ a versenyképes áru energiaellátástól is, különösen a feldolgozóiparban. Mégis, a kiskereskedelmi és az ipari energiaárak lényegesen magasabbak az Unión belül, mint az USAban. Európának sürgősen össze kell egyeztetnie az éghajlatváltozás elleni fellépését a költséghatékonysággal, és erősítenie kell a tagállamok közötti együttműködést és a közös energiapiac kiépítését annak érdekében, hogy az energiaárak a többi fejlett régió gazdaságaihoz viszonyított magas szintje ne akadályozza az EU versenyképes termelését. 5
EURÓPAI HÍREK Napok száma 40 30 20 10 0 Forrás: Világbank Vállalkozásindítás időigénye, 2014 EU USA Japán Kína India Az üzleti környezet erősödéshez elengedhetetlen egy versenyképességet bizonyító teszt - beleértve a kkv-kat is beépítése a hatástanulmányokba minden jogszabályi javaslatnál. A Reform Barometer rámutat, hogy egy valóban integrált, egységes piac, különösen a digitális gazdaság, a távközlés, az energia és a szolgáltatások területein alapvető jelentőséggel fog bírni a jövőben az EU globális versenyképességének erősítésében. HAZAI HÍREK MNB: a versenyszférában az átlagkereset idén 3,5 százalékkal nő A következő negyedévekben a gazdasági növekedést továbbra is főként a belső kereslet támogathatja. Az alacsony infláció következtében növekvő reáljövedelmek, illetve a növekvő foglalkoztatás egyaránt támogathatják a lakossági fogyasztás növekedését áll az MNB márciusi Inflációs Jelentésében, amelyből a munkapiaci előrejelzést ismertetjük. Az MNB elemzése szerint a következő 18 hónapban a nemzetgazdasági foglalkoztatottság tovább emelkedik, amihez egyaránt hozzájárul a versenyszféra létszámbővítése és a közfoglalkoztatási programok kiterjesztése. A versenyszféra munkakereslete a 18 hónapos előrejelzési horizonton fokozatosan emelkedhet. A részmunkaidős foglalkoztatás további térnyerésének köszönhetően a foglalkoztatottak száma a ledolgozott munkaóratömegnél gyorsabb ütemben növekedhet. A nemzetgazdasági foglalkoztatás emelkedésében a következő években is jelentős szerepet tölt be a közfoglalkoztatottak létszámának tervezett növelése. Az MNB prognózisa szerint 2016-ra közel 280 ezer főre emelkedhet a közfoglalkoztatási programokban résztvevők száma. A vállalati munkakereslet további élénkülése a folytatódó gazdasági növekedésnek köszönhető. A javuló munkapiaci folyamatokkal összhangban a munkanélküliségi ráta tovább csökkenhet. A reálbérek élénk ütemben növekedhetnek, melyet a munkapiaci szabad kapacitások mérséklődése mellett a termelékenység és a vállalati jövedelmezőség javulása is támogat. Az alacsony infláció hatása ugyanakkor a nominális bérek visszafogott növekedésében is megjelenhet. A javuló munkapiaci folyamatok következtében egyre feszesebbé válhat a munkapiac. A munkanélküliségi ráta 2016 végére 6 százalék közelébe süllyedhet. 2015-2016-ban a versenyszféra reálbérei élénken bővülnek, miközben az alacsony infláció mérsékli a nominális bérdinamikát. 6
HAZAI HÍREK 62 60 58 56 54 52 50 48 Foglalkoztatási, aktivitási és munkanélküliségi ráta Magyarországon (15-74 éves népesség százalékában) Forrás: KSH, MNB 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 12 10 8 6 4 2 0 Aktivitási arány Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta A munkapiac feszessége mellett a vállalati jövedelmezőség és a termelékenység javulása is teret adhat a reálbérek emelésére. Ugyanakkor a hosszabb ideje alacsony inflációhoz a várakozások is alkalmazkodhattak, ami a nominális bérdinamika mérséklődésének irányába hat. A termelékenység javulása és a visszafogott nominális bérdinamika miatt mérsékelt maradhat a fajlagos munkaköltség növekedési üteme. Az Inflációs Jelentés idézi a Hay Group vállalati felmérésének eredményeit, amelyben a vállalatok bérezési döntéseiről ad előzetes képet a Hay Group szokásos, 2014. decemberi éves bérelemzése. A megkérdezett vállalatok döntő többségben nagyvállalatok 2 százalék körüli bérnövekedéssel számolnak 2015-ben. A felmérés azonban csak korlátozott mértékben alkalmas a KSH-tényadatokkal való összevetésre, mivel a Hay felmérésben felülreprezentáltak a nagyvállalatok, és a válaszadók ágazati összetétele is eltér a ténylegestől. Az eddigi tapasztalatok alapján szintbeli összehasonlításra nem alkalmas, azonban a bérezési folyamatok fő tendenciáit segít azonosítani. Ennek alapján tehát az a következtetést vonható le, hogy a válaszoló cégek lényegében a 2014-eshez hasonló mértékben terveznek bért emelni idén. Kérdéses azonban, hogy az eredmények milyen vállalati inflációs várakozással konzisztensek. Ugyan a lakossági inflációs várakozások a 2015-ös bérek tárgyalásának időszakában (2014. december-2015. január) már historikusan alacsony szinten stabilizálódtak, azonban az inflációs előrejelzés ezen időszak óta tovább mérséklődött. Ez viszont a bérezés alacsonyabb nominális pályához való alkalmazkodását eredményezheti abban az esetben, ha a vállalatok a tartósan alacsony inflációhoz kezdenek el bérezni. 7
HAZAI HÍREK Az MNB előrejelzések változása a 2014 decemberi inflációs jelentéshez képest (%) 2014 2015 2016 Tény Előrejelzés december aktuális december aktuális Munkapiac Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2,5 3,7 3,4 3,1 3,6 Nemzetgazdasági foglalkoztatottság 5,3 1,0 1,7 1,8 2,2 Versenyszféra bruttó átlagkereset [1] 4,3 4,0 3,5 4,8 4,6 Versenyszféra foglalkoztatottság 4,6 0,8 1,0 0,8 1,1 Munkanélküliség 7,7 7,6 6,9 7,6 5,9 Versenyszféra fajlagos munkaköltség [2] 4,3 1,5 0,5 3,0 2,6 Lakossági reáljövedelem [3] 3,1 2,4 3,1 1,5 2,2 [1] A teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozó KSH-adatok szerint. [2] A versenyszféra fajlagos munkaköltsége a teljes munkaidő egyenértékes hazai foglalkoztatással lett kiszámítva. [3] MNB-becslés. Forrás: MNB A kormány, valamint a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodása alapján a minimálbér (105 ezer forint) és a garantált bérminimum (122 ezer forint) 2014-ről 2015-re 3,4 százalékkal emelkedett. A minimálbéremelés mértéke az előző évhez hasonló, és a jelenlegi kilátások tükrében az inflációkövető emelésnél jelentősen magasabb. A múltbeli tapasztalatok alapján a minimálbéremelés mértéke nagyjából alsó korlátot jelenthet a bérdinamikának. Ennek oka, hogy a bérek eloszlása balra ferde, azaz sokan keresnek a minimálbér, illetve a garantált bérminimum körüli bért. Így a munkavállalók jelentős hányada (a Bértarifa felmérés alapján 25-30 százaléka) számára effektív a minimálbér emelése. Emellett a minimálbéremelés mértékének átgyűrűző hatása lehet a magasabb keresetekre is. A kormány, valamint a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek által a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke 3-4 százalék 2015-re. A versenyszféra vállalatainak jövedelmezősége az élénkülő konjunktúra, a csökkenő nyersanyagárak és a mérséklődő finanszírozási költségek révén érdemben növekedhetett az utóbbi években. Így a vállalati jövedelmezőség oldaláról lehet tér béremelésre. A folytatódó gazdasági növekedés mellett idén élénkülhet a termelékenység dinamikája. Mindezek a bérdinamika lassulása ellen hatnak az MNB 18 hónapos előrejelzési horizontján. Összességében a vizsgált tényezők zöme tompíthatja a nominális bérek növekedési ütemének csökkenését. Így a bérdinamika alacsony inflációs várakozásokból adódó csökkenése mérsékelt lehet. Abban az esetben, ha az inflációs várakozások tartósan elszakadnak a jegybank céljától, a nominális bérdinamika is érdemben alacsonyabb pályára kerülhet. 8
EURÓPAI HÍREK Válság a FÁK országokban Az orosz-ukrán konfliktus a térség valamennyi gazdaságát sújtja A 2014-ben, elsősorban Ukrajnában és Oroszországban kialakult válság átterjedt több szomszédos, a Független Államok Közösségéhez tartozó országra. Az orosz rubel árfolyamgyengülése, az orosz gazdaság jelentős visszaesése, az amerikai dollár erősödése, illetve a geopolitikai feszültségek mind rányomják a bélyegüket a régió hosszú távú gazdasági kilátásaira. A nagyarányú tőkekivonás és gyengélkedő árfolyamok egyaránt mielőbbi intézkedéseket és reformok bevezetését teszik szükségessé. A brüsszeli székhelyű Bruegel Intézet mélyreható elemzése feltárja a FÁK-hoz tartozó országok legégetőbb problémáit, illetve javaslatot tesz az egyes akadályok lehetséges leküzdésére. A problémák gyökere: Oroszország Oroszország fizetőeszköze a rubel 2013 novembere óta fokozatos gyengülést mutat mind az amerikai dollárhoz, mind az euróhoz viszonyítva. Ez a folyamat már az olajárak lejtmenete előtt elkezdődött, valamint kibontakozott az ukrán-orosz konfliktus. A Krím-félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai harcok csak tovább erősítették a korábban kialakult trendet. 2013 novembere és 2014 vége között Oroszország nemzetközi tartalékaiból 130 milliárd dollárt vesztett el (pontosabban ennyit fordított a rubel védelmére), illetve elszenvedett egy 150 milliárd dolláros összeget meghaladó általános befektetői tőkekivonást. Ha a két nagy nemzeti alap (Nemzeti Jóléti Alap, valamint egy költségvetési tartalékalap) tartalékait nem vesszük figyelembe és csak a jegybanki tartalékokat vizsgáljuk, Oroszország mindössze 150-160 milliárd dolláros likvid nemzetközi tartalékkal rendelkezik. A 2014 decemberében tapasztalt spekulatívnak is tekinthető támadás a rubel ellen hatalmas károkat okozott az országnak. A lakosokat betéteik kivonására ösztönözte, amit külföldi valutára és devizára váltottak, mely lényegében tovább mélyítette a válságot. Az orosz jegybank igyekezett a folyamatokat az alapkamat emelésével mérsékelni, ám ennek jobbára csak pánikkeltő hatása volt a piacra. A válság második oka: Ukrajna Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya árfolyama 2014 február során kezdte mélyrepülését, mikor az Euromaidan nevű forradalmi tüntetéssorozat kezdetét vette, illetve végső soron megdöntötte a Janukovics rezsimet. A már említett Krím-félszigeten és az ország keleti felében zajló események tovább rontottak a kialakult helyzeten, a trend mindösszesen három alkalommal tört meg: az IMF készenléti segélyének bejelentésekor, illetve a két tűzszünet idején. 2014 február és 2015 januárja között a hrivnya árfolyama csaknem duplájára szökött a dollárhoz képest, az euróval szemben pedig értékének 62 százalékát veszítette el ugyanebben az időszakban. Ukrajnában is az orosz példához hasonlóan jelentős mértékű banki betétkivonás volt megfigyelhető, amelyet a gazdasági szereplők külföldi pénznemre váltottak, egy lefelé tartó spirálba lökve ezzel az ország fizetőeszközének árfolyamát. 9
EURÓPAI HÍREK Az ország nemzetközi tartalékai 2014 végére kritikusan alacsony szintre, 7,5 milliárd dollárra estek, azaz Ukrajna az év során tartalékainak több mint felét felélte. Ez az összeg annak fényében még inkább fenyegetően alacsony, hogy Ukrajna import-kitettsége főként az energiahordozók tekintetében Oroszország felé igen jelentős, továbbá a közeljövőben lesz aktuális több külföldi kötelezettségük pénzbeli teljesítése. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% Egyes FÁK országok árfolyamváltozása a dollárhoz képest (heti középárfolyam, 2014. február első hete = 100%) Orosz rubel Ukrán hrivnya Fehérorosz rubel Örmény dram Moldáv lej Kirgiz szom Forrás: Oanda ForEx A válságok kiterjedése egyéb FÁK országokra, fertőzési csatornák A két nagyobb országban, Oroszországban és Ukrajnában kialakult krízis hatásai az elmúlt év során kisebb-nagyobb mértékben beszivárogtak egyes környező országok gazdaságába, főként Fehéroroszországba, Örményországba, Kirgizisztánba, és Moldovába, de kisebb mértékben néhány keletközép-európai gazdaságot is érintett a válság tovagyűrűző hatása. A FÁK országok valutaárfolyamai példátlan erősödésbe kezdtek a rubel ellenében. A közgazdasági terminológiában fertőzési csatornáknak nevezett útvonalakon a válság több ízben fejtette ki káros hatásait, úgy, mint: csökkenő kereskedelmi adatok (főként export), romló cserearányok, csökkenő folyó transzferek elsősorban az Oroszországban dolgozó migránsok irányából, illetve a háztartások és pénzpiaci szereplők romló várakozásai. A poszt-szovjet, Oroszországtól a mai napig nagyban függő FÁK országok gazdasági szereplői számára folyamatosan egyre nagyobb nehézséget okozott és okoz, hogy valuta árfolyamaik az elmúlt időszakban példátlan erősödésbe kezdtek a rubel ellenében, mely ilyen formán tulajdonképpen ellehetetleníti a zökkenőmentes kereskedelmet a kis országok számára. 10
EURÓPAI HÍREK Fehéroroszország már 2011-ben is elszenvedett egy valutaválságot, amely végül hiperinflációban tetőzött, ugyanakkor tavaly újabb megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie. 2014 december közepén az ukrán és orosz fejleményekhez hasonlóan, a háztartások Fehéroroszországban is jelentős öszszegű betéteket vontak ki a pénzintézetekből, illetve ezeket a likvid eszközöket igyekeztek külföldi pénznemre váltani. A fehérorosz jegybank ezért igen szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be, a valuta-, és devizavásárlások féken tartása, illetve a hazai pénzügyi instrumentumok vonzóbbá tétele érdekében (egynapos, overnight hitelek kamatának 50 százalékos emelése). E szankciókat később lazította, illetve egy részüket el is törölte a központi bank, ám a fehérorosz rubel árfolyama így is körülbelül 36 százalékot gyengült a dollárhoz képest, illetve az ország tartalékai a novemberi 6 milliárd dolláros szintről januárra 5 milliárdra apadtak. Örményország talán a leginkább kitett az Oroszországban dolgozó munkavállalók hazautalásainak, mely transzferek az orosz rubel árfolyamgyengülése következtében egyre kevesebbet érnek. Az örmény fizetőeszköz, a dram kurzusa már 2014 harmadik negyedévében elkezdett inogni, mélypontját viszont csak decemberben érte el, mikor a dollárt 525, az eurót pedig 657 egységen váltották. Az árfolyam azóta valamelyest visszapattant, ugyanakkor ehhez kellett az örmény központi bank is. Januárig a kereskedelmi bankoknak nyújtott refinanszírozási hitelek kamatlábát a jegybank a korábbi 6,75 százalékos szintről januárra 9,5 százalékig emelte, a tartalékok állománya pedig 2014 július és november között 20 százalékkal csökkent. Moldova nemzetközi tartalékai előző év júniusa és az idei év januárja között 2,8 milliárd dollárról 2,1 milliárdra csökkentek. A moldáv lej árfolyama a 2014 és 2015 januárja között eltelt egy évben a dollárhoz képest 36, az euróhoz képest 14 százalékkal gyengült. Kirgizisztán Örményországhoz hasonlóan, bár utóbbinál kisebb mértékben, az Oroszországban dolgozó migránsok transzfereinek révén képes javítani fizetési mérlegén. A 2014 január óta eltelt egy év alatt a kirgiz fizetőeszköz, a szom kurzusa 20 százalékos értékvesztést könyvelhetett el a dollárral szemben, miközben az ország központi bankja több mint 500 millió dolláros értékben volt kénytelen nyílt piaci műveletekkel az árfolyam megőrzése érdekében interveniálni. A kirgiz nemzetközi tartalékok így a 2014-es évben összességében 12,5 százalékkal apadtak. Kisebb devizapiaci turbulenciákat okozott továbbá az orosz-ukrán válság más FÁK országokban is, például Azerbajdzsánban, Tádzsikisztánban, illetve Türkmenisztánban. A valutaválság okai Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (FED) közvetve fontos szerepet játszott a feltörekvő és fejlődő országok devizapiaci visszaesésében: a mennyiségi lazítási eszközfelvásárló program, a Quantitative Easing (QE) 2014 októberében történt befejezése csökkentette a globális pénzügyi likviditást, óvatosabb magatartásra ösztönözte a szereplőket. Egy másik kiemelendő várakozási motívum a 2015 második felében várható alapkamat emelés és monetáris szigorítás, melyet a FED immár hónapok óta halogat. Bekövetkezése esetén a feltörekvő piacok ismét az intézkedés kárvallottjai lesznek, hiszen ezáltal a befektetők az emelkedő amerikai kamatok, így természetesen az emelkedő hozamok felé fordulnak. Az amerikai monetáris politika hatására a fejlődő országokba irányuló tőkeáramlás megcsappant, sőt a trend némely esetekben nettó kiáramlásba fordult át, mely csökkenő eszközárakhoz és nyersanyagárakhoz vezetett. 11
EURÓPAI HÍREK 80% 70% 60% Egyes FÁK országok árfolyamváltozása az euróhoz képest (heti középárfolyam, 2014. február első hete = 100%) Orosz rubel Fehérorosz rubel Moldáv lej Ukrán hrivnya Örmény dram Kirgiz szom 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% Forrás: Oanda ForEx Nyersanyag-árak változása Az alacsony olajárak jelensége viszonylag új helyzet elé állítja például Oroszországot, eddig csaknem példátlan volt a nyersolaj kurzusának ilyen tartós csökkenése. Ez a szituáció reálgazdasági értelemben is nagy terheket ró az orosz gazdaságra, hiszen exportbevételeinek legfőbb forrása az olaj. Az általános megállapítás konkrét példája a Gazprom, amelynek 2014-es nyeresége elsősorban a jelentősen gyengülő orosz deviza miatt 70 százalékkal 189 milliárd rubelre (3,3 milliárd dollár) esett. A társaság osztalékfizetése a nettó eredménytől függ (25 százalékát fizeti ki), így a tavalyi részvényenkénti 7,2 rubeles osztalék 2 rubelre eshet. A menedzsment áprilisban állhat elő osztalékjavaslatával. A társaság legnagyobb részvényese, az állam 5,2 rubeles osztalékfizetéssel számol. A részvények 137 rubeles tegnapi árfolyamával számolva közel másfél százalékos osztalékhozamot jelentene a 2 rubeles kifizetés. Ugyanez a gazdasági visszaesés és számottevő negatív hatás mégsem mondható el további két nagy olaj exportőr országra, Azerbajdzsánra és Kazahsztánra, hiszen az orosz esethez más, korábban taglalt tényezők is hozzájárultak: valutaleértékelődés, transzferek elmaradása, tőkekivonás. Ukrajnában a legfontosabb exportáru, a fémek árának csökkenése járul hozzá a GDP visszaeséséhez és a fizetési mérleg romlásához. Az ukrán gazdaság középtávon azonban profitálhat az alacsony olajárakból, jelentős importőr országról lévén szó. Ez más importőr országokra is igaz a régióban, úgy mint Örményország, Kirgizisztán, és Moldova. Ezen államok ugyanakkor a csökkenő fém-, és mezőgazdasági nyersanyagárak csökkenésének vannak leginkább kitéve. Az orosz ukrán konfliktus hatással van a két ország GDP-jének nagyfokú csökkenésére, az export-, és adóbevételek visszaesésére, a háborús veszteségek sokasodására, a befektetői és üzleti környezet romlására, a bizalom megingására. 12
EURÓPAI HÍREK Mindezen felsorolt okok jelentősen érintik a FÁK országok gazdasági teljesítményét, visszavetik az országokat a fejlett régióhoz való felzárkózásban, illetve rontják a régió versenyképességét és nemzetközi megítélését. 10% Egyes FÁK országok nemzetközi tartalékainak változása (havi adatok, 2014. január = 100%) 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60% -70% Oroszország Fehéroroszország Moldova Ukrajna Örményország Kirgizisztán Forrás: CBR, NBU, NBRB, CBA, BNM, NBKR Megoldási javaslatok Nem elég, hogy az említett okok egyáltalán jelen vannak a térségben, az orosz és ukrán vezetés ennek tetejébe súlyos hibákat is vétett, melyekkel félrekezelték a válságot. Oroszországban azt gondolták, hogy az ország gazdasági súlya sokkal nagyobb, mint amilyen valójában, illetve ezzel összefüggésben, hogy az ukrán beavatkozásra válaszul adott oda-vissza szankciók kevésbé fogják érinteni a gazdaságot. Utóbbi inflációs nyomást hozott létre, ez pedig feszültséget okozott Oroszország és kereskedelmi partnerei között is (pl. Fehéroroszország és Kazahsztán), valamint erősítette az intézményi rendszerbe és biztonságba vetett egyébként is szertefoszló bizalom szintjét. Ukrajnában a mindenkori vezetés volt alkalmatlan arra, hogy mélyreható politikai és gazdasági reformokat vezessen be, a nepotizmus és korrupció jellemezte leginkább a korábbi kormányok munkáját. Ez a Jacenyuk rezsimre is igaz, amely időről-időre egymásnak ellentmondó állításokat fogalmaz meg a reformok kapcsán. Az ukrán monetáris politikát az oroszhoz hasonló kapkodás jellemzi, többek között az alapkamat mozgatása az árfolyam rövidtávú féken tartása érdekében. Az orosz gazdaság számára szükséges, hogy fontos intézményi és strukturális reformokat vezessen be. A Bruegel Intézet szerzőjének véleménye szerint a következő lépések szükségesek legalább egy minimálisan hatékony válságkezelés megvalósításához. Elengedhetetlen, hogy a kelet-ukrajnai, sőt már 13
EURÓPAI HÍREK nemzetközinek is nevezhető konfliktus rendeződése, mely politikai megnyugvást hoz a régióban. Az egyes államoknak végig kell gondolniuk és szükség esetén módosítani kül-, és gazdaságpolitikájukat, ide értve például Ukrajna elköteleződésének megerősítését a transzatlanti értékek irányába. A geopolitikai feszültségek potenciális enyhülése esetén az Oroszország ellen irányuló nyugati szankciók folyamatos elhagyása mellett az országnak törekednie kell a békés visszatérésre a világpiac vérkeringésébe. A konfliktus enyhülésétől függetlenül is szükséges az orosz gazdaság számára, hogy fontos intézményi és strukturális reformokat vezessen be, hiszen már korábban, a gazdasági világválság kitörését követő években is 2010-2013 között a bruttó hazai termékének jelentős visszaesése volt tapasztalható. Hasonló intézményi és strukturális reformok nélkülözhetetlenek Ukrajnában is, ugyancsak függetlenül a konfliktus kimenetelétől. Érdemes lenne a gáztámogatások rendszerét felülvizsgálni, mely segíthet az ország fizetési mérlegének helyreállításában. Fontos a korrupció leküzdése, és a jelenleg is érvényben lévő orosz energiafüggőség. GLOBÁLIS NYUGDÍJAZÁSI INDEX 2015 Az élen Svájc, Magyarország kiesett az első ötvenből Milyen tényezők határozzák meg a nyugdíjas évek minőségét? Hol jó, hol érdemes nyugdíjasnak lenni? Ezekre a kérdésekre ad választ egy, a közelmúltban közzétett globális rangsor, amelynek az élén a legfejlettebb ipari államok állnak. Ez nem meglepő, de azért vannak meglepő helyezések a listán. Magyarország csak a középmezőnyben található, és évről évre lejjebb csúszik. A nyugdíjas élet minősége egyre fontosabb kérdés a modern társadalmakban, hiszen folyamatosan nő az emberek átlagéletkora, és szünet nélkül gyarapodik az aktív pályafutásukat befejező emberek száma. Ma még ugyan nincs arra lehetőség, hogy bárki szabadon eldöntse, hol kívánja leélni a nyugdíjas éveit, mégis hasznos lehet összehasonlítani, hogy a különböző országok milyen feltételeket biztosítanak a jelen, illetve a jövő nyugdíjasai számára. Erre szolgál a Natixis Global Asset Management CoreData Global Retirement Indexe (GRI), amelyet a franciaországi központú multinacionális befektetési társaság, a Natixis 2015-ben már harmadszor tett közzé. A GRI egy többdimenziós mérőszám, olyan tényezőket összesít, amelyeknek fontos szerepe van a nyugdíjas, illetve általában az időskori élet minőségében. Az index 20 teljesítménymutatóból áll össze (a 100-as érték a legjobb, a 0-ás a leggyengébb) amelyeket az alábbi négy tematikus részindexbe csoportosították. a) az egészség, hozzáférés a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz; b) a kényelmes életet biztosító anyagi jólét; c) hozzáférés a professzionális, így a nyugdíjak értékőrzését segítő pénzügyi szolgáltatásokhoz; d) a tiszta és biztonságos környezet. 14
EURÓPAI HÍREK Az index kiszámításához szükséges adatokat számos nemzetközi szervezet és tudományos intézmény publikációiból gyűjtötték ki. A rangsor készítői fontosnak tartották kiemelni, hogy az idei metodológia teljesen megegyezik a tavalyival, így az eredmények maradéktalanul összehasonlíthatók. Azaz, amenynyiben valamely ország egyik évről a másikra számottevően, 10 20 helyezéssel előrelép, vagy éppen visszaesik a listán, az a nyugdíjas létre ható tényezők egyikének-másikának lényeges változására utal. És mivel a rangsort az elkövetkező években is közzéteszik, idővel a hosszabb távú tendenciák is leolvashatóak lesznek. A 2015-ös rangsort Svájc vezeti, ahogy egy évvel korábban is az élen végzett. Mindezt köszönheti annak, hogy gazdasága a többi nyugat-európai országénál gyorsabban állt talpra a válságot követően no és persze a rendkívül stabil bankrendszerének. Az első tízbe nem meglepő módon nyolc északi típusú európai ország került be (Svájc és Ausztria földrajzilag inkább a kontinens déli részéhez tartozik, de társadalmi berendezkedésük és lakosságuk mentalitása alapján a valódi északi államokhoz vannak közelebb). Előkelő helyezésük hátterében a gazdasági fejlettségükön túl az áll, hogy következetesen érvényesítik a kötelező egészségbiztosítás, valamint a kötelező vagy kvázi kötelező nyugdíjbiztosítás rendszerét. Ez utóbbi terén lépett előre nagyot a top10 két Európán kívüli országa is: Ausztrália és Új-Zéland. A lista másik végén, az utolsó 10-ben és ebben sincs semmi meglepő kizárólag közép- és délafrikai államok találhatók, a maguk rendkívül csekély egy főre jutó GDP-jével, továbbá egészségügyi rendszerük végzetes alulfejlettségével. A nyugdíjrendszerek minősége tehát nagy szórást mutat a világban, de még a legjobb állapotban lévő rendszerek fenntarthatóságát is fenyegetik a demográfiai folyamatok, az egyre duzzadó költségvetési hiányok és a nemzetközi pénzpiacok sérülékenysége. A rangsor készítése során kikristályosodott, hogy a nyugdíjas létbiztonságot a jövőben a következők befolyásolják a leginkább: Meg kell vizsgálni, milyen tényezők emelik a rangsor élén lévő országokat a többiek fölé, majd hasznosítani az ebből levonható következtetéseket. Minden országban kockázatok sora fenyegeti ezt az alrendszert, ezeket azonosítani kell. Egyre nyilvánvalóbb, hogy legyen szó bármelyik országról, az egyéneknek egyre növekvő részt kell viselniük a nyugdíjas évek előfinanszírozásában. * az 1 10, 50 60 és 146 150 helyezettek a 2015-ös rangsor alapján 15