MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/792-2/2013. Üi: Bérces Tamás :(06-1) 3012-932 e-mail: tamas.berces@mbfh.hu Tárgy: bányászati bírságot megállapító SZBK/950-3/2013. számú határozat felülvizsgálata másodfokú eljárásban DÉBÁK Dél-Alföldi Építő és Bányászati Kft. 6772 Deszk Alkotmány u. 43. H A T Á R O Z A T A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a DÉBÁK Dél-Alföldi Építő és Bányászati Kft. (továbbiakban: Bányavállalkozó) által törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezése alapján felülvizsgálta a Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) SZBK/950-3/2013. számú, bányászati bírságot és kötelezést megállapító határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárást. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot és a fellebbezést elutasítja. helybenhagyja Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (6722 Szeged, Tábor u. 4.) keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri. 1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : (06-1) 301 2927 : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) 301 2928 e-mail: muszaki@mbfh.hu
I N D O K O L Á S A Bányakapitányság SZBK/2187/8/2009. számú határozattal hagyta jóvá a Bányavállalkozó által kérelmezett Hódmezővásárhely X. homok védnevű bányatelken üzemelő bánya 2009-2010. évi kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi tervét (továbbiakban: MÜT) amit később, SZBK/10-5/2011. számon 2011. december 31-ig meghosszabbított. A Bányakapitányságon 2012. április 27-én SZBK/1562-1/2012. számon iktatott beadványában a Bányavállalkozó kérte a 2012. évre vonatkozó kitermelésre szóló újabb MÜT jóváhagyását. A Bányakapitányság a kérelmet megvizsgálva azt tapasztalta, hogy az nem felel meg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) előírásainak, mert a benyújtott dokumentáció nem tartalmazza a Bt. 27. (4) bekezdése szerinti igénybevételi jogosultság igazolását, valamint a Bt. 41. (7) bekezdése szerinti a Bányavállalkozó által készített költségterv alapján ajánlott biztosítékot. A Bányakapitányság ezekre tekintettel SZBK/1562-3/2012. számon hiánypótlást írt elő. A Bányavállalkozó a hiánypótlást nem tudta teljesíteni, ezért kérelmezte az eljárás felfüggesztését. A Bányakapitányság SZBK/1562-6/2012. számú végzésben 90 napra felfüggesztette az eljárását. A Bányavállalkozó 2012. szeptember 26-án érkezett kérelmében kérte a felfüggesztés meghosszabbítását 90 nappal, amely kérésnek a Bányakapitányság SZBK/1562-9/2012. számú végzésében helyt adott. A Bányavállalkozó 2013. január 7-én érkezett újabb kérelmében a felfüggesztés ismételt meghosszabbítását kezdeményezte. A Bányakapitányság SZBK/1562-11/2012. számú végzésében azonban megszüntette az eljárást, mivel véleménye szerint a Bányavállalkozó utóbbi kérelme teljesítésének (az eljárás további felfüggesztése) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32. (7) bekezdés előírása alapján nem volt helye. Ezt támasztja alá az, hogy a felfüggesztési eljárás határideje 2012. december 25-én letelt és a Bányavállalkozó csak 2013. január 7-én nyújtotta be a további felfüggesztésre szóló kérelmét, amely a megadott határidőn túl érkezett be a Bányakapitányságra. Az eljárást megszüntető SZBK/1562-11/2012. számú végzés 2013. február 20-án jogerőre emelkedett. A Bányakapitányság 2013. március 28-án kelt SZBK/950-1/2013. számú végzésében felszólította Bányavállalkozót, hogy a jogellenes állapotot 30 napon belül szüntesse meg, adjon be műszaki üzemi tervet a Hódmezővásárhely X. homok bányatelekre vonatkozóan. Ennek a felszólításnak Bányavállalkozó nem tett eleget, hivatkozva arra, hogy majd a bányatelket bővíteni kívánja és a bánya környezetvédelmi működési engedélye 2013. május 31-én lejár. A Bányakapitányság megállapította, hogy a Bányavállalkozó nem szüntette meg a jogellenes állapotot, ezért az SZBK/950-3/2013. számú határozatában 300.000,- Ft bányászati bírsággal sújtotta és további 30 napos határidő biztosítása mellett kötelezte a jogellenes állapot megszüntetésére. A Bányakapitányság határozata indokolásában kiemelte, hogy a tárgyi bányatelekre jelenleg nem áll rendelkezésre műszaki üzemi terv, és ezzel kapcsolatosan jóváhagyási eljárás sincs folyamatban. A Bányakapitányság döntése ellen a Bányavállalkozó az MBFH-nál 2013. május 24-én iktatott iratában határidőn belül fellebbezést nyújtott be a bírságot megállapító határozattal szemben az alábbiak szerint. - 2/7 -
Az SZBK/950-3/2013. sz. Határozat ellen, amely a Hódmezővásárhely X. homok bányatelek műszaki üzemi terv hiánya miatt kiszabott bírságról szól, fellebbezést nyújtok be az alábbi indokok alapján: - 2013. április 03-án a fenti tárgyban SZBK/950-1/2013. számmal kaptunk végzést a Bányakapitányságtól. - 2013. április 16-án kelt válaszunkban leírtuk, hogy a bányát bővítjük és a zárójelentést leadtuk, amely időközben jóváhagyásra került. - Ezt követően bányatelek bővítést hajtottunk végre és a bővített területről új kitermelési MÜT-öt készítettünk. - Az valóban úgy van, hogy a meglevő területről nincs érvényes MÜT, de ennek alapvetően az az oka, hogy a bánya környezetvédelmi működési engedélye is lejár 2013. május 3l-én. - Környezetvédelmi engedély felülvizsgálati dokumentációját benyújtottuk 2013. április 21-én az ATI-KTVF-nek jóváhagyásra, az erről szóló igazolást elküldtük az Önök részére. Amikor megkapjuk a működési engedélyt azonnal benyújtjuk a bővített területre a bányatelek bővítést illetve a Műszaki Üzemi Tervet. Az előadottak alapján a Bányavállalkozó kérte az előadott indokok alapján a kirótt bírság törlését. A Bányavállalkozó a Bányakapitányság határozatának rendelkezése szerinti eljárási illetéket az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iratán igazoltan lerótta. A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján a Bányakapitányság eljárását, döntésének jogszerűségét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés a következők miatt nem megalapozott. 1.) A Bányavállalkozó fellebbezésében megállapítja, hogy MÜT hiánya miatt a bírságot megelőzően 2013. április 03-án a fenti tárgyban SZBK/950-1/2013. számmal kaptunk végzést a Bányakapitányságtól. A végzést azért bocsátotta ki a Bányakapitányság, mert abban hívta fel a Bányavállalkozó figyelmét, hogy nem rendelkezik érvényes MÜT-tel, amely jogellenes állapotot jelent, ezért egyben kötelezte is annak megszüntetésére. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja értelmében hozott szabályos végzésben a Bányakapitányság a jogellenes állapot megszüntetésére az előírt legalább 20 napos határidő helyett 30 napot biztosított a Bányavállalkozó részére és felhívta figyelmét a jogkövetkezményekre is. A végzés indokolásában a Bányakapitányság a jogellenes állapot megszüntetésének több lehetőségét is felvázolta a Bányavállalkozó előtt, azonban azokkal a Bányavállalkozó nem élt. A Bányakapitányság a végzés kibocsátásával jogszerűen és helyesen járt el, hiszen alkalmazta a Ket. 94. (1) bekezdésében rögzítetteket, amelynek révén a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható lett volna, ha annak a Bányavállalkozó eleget tesz, vagyis műszaki üzemi tervet nyújt be a szünetelésre. 2.) A fellebbezés hivatkozik arra, hogy 2013. április 16-án kelt válaszunkban leírtuk, hogy a bányát bővítjük és a zárójelentést leadtuk, amely időközben jóváhagyásra került. A Bányavállalkozó e nyilatkozatában csupán tájékoztatta a Bányakapitányságot a bányatelek bővítési terveiről, továbbá arról, hogy a bánya környezetvédelmi engedélye is lejár májusban. - 3/7 -
A bővítéssel járó engedélyezés és a környezetvédelmi engedély megújítása azonban tudvalevő egy hosszadalmasabb folyamat, ezért nehezen magyarázható, hogy a Bányavállalkozó nem élt a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a Bányakapitányság végzésében felvázolt szüneteltetési lehetőséggel. Ki kell emelni, hogy a kitermelésre benyújtott 2012. évi MÜT jóváhagyására 2012. április hónap óta nem került sor, amely időtartam alatt a Bányavállalkozónak lett volna lehetősége a helyzet átértékelésére, illetve a jogszerű állapot érdekében szüneteltetés benyújtására, amíg a kitermelésre, vagy más tevékenységre jogosító engedély meg nem születik. 3.) Fellebbező azt is állítja, hogy Ezt követően bányatelek bővítést hajtottunk végre és a bővített területről új kitermelési MÜT-öt készítettünk, azonban az MBFH megállapítja, hogy a bírság megállapításának időpontjáig ilyen iratanyag nem volt fellelhető, a Bányakapitányságra nem került benyújtásra. 4.) A Bányavállalkozó maga is elismeri fellebbezésében, hogy Az valóban úgy van, hogy a meglevő területről nincs érvényes MÜT, de ennek alapvetően az az oka, hogy a bánya környezetvédelmi működési engedélye is lejár 2013. május 3l-én. Kifejti továbbá, hogy a Környezetvédelmi engedély felülvizsgálati dokumentációját benyújtottuk 2013. április 21-én az ATI-KTVF-nek jóváhagyásra, az erről szóló igazolást elküldtük az Önök részére. A felülvizsgálat során az MBFH megállapította, hogy az igazolás benyújtásának nincs relevanciája a bírság kiszabásának megalapozottsága tekintetében, hiszen a jogellenes állapot 2012. július 1-től állt fenn, mert a 2011. február 18-tól jogerős SZBK/10-5/2011. számú határozattal meghosszabbított kitermelési MÜT 2011. december 31-én, míg a 6 hónapot meg nem haladó jogszerű szünetelés időpontja 2012. július 1-jén járt le. A Bányavállalkozó ugyan 2012. április 27-én kezdeményezte a 2012. évre az újabb kitermelésre szóló MÜT jóváhagyását, azonban ingatlantulajdonosi hozzájárulás hiányában előírt hiánypótlási felhívásnak többszöri határidő módosítás ellenére sem tett eleget, ezért a Bányakapitányság ezen eljárását jogerősen megszüntette. Az MBFH megjegyzi, hogy az újabb MÜT benyújtására is határidőn túl került sor, mert a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt.Vhr.) 2012. áprilisban hatályos előírása [Bt.Vhr. 14. (4) bekezdés] szerint A műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani. A Bányavállalkozó tisztában volt azzal, hogy hosszabb ideje nem rendelkezik kitermelésre jóváhagyott MÜT-tel, azonban ennek ellenére nem kezdeményezte a környezetvédelmi engedély megújításának, illetve a bányatelek-bővítés engedélyezési eljárás lefolytatásának idejére a szüneteltetési MÜT jóváhagyását, így a jogszerűtlen állapot fenntartásával szabálytalan bányászati tevékenységet valósított meg. A Bt. a szabálytalan bányászati tevékenységre a 41. (2) bekezdésében az alábbi szerint rendelkezik: Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát törölheti, amely esetben a 26/A. (6)-(7) bekezdését is alkalmazni kell. A felsorolt törvényi lehetőségek közül választotta a Bányakapitányság az első megoldást, a bírság szankció alkalmazását. - 4/7 -
A Bt. 41. (3) bekezdése pontosítja a szabálytalan bányászati tevékenység megvalósulását, az alábbi szerint: Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt a) a bányafelügyelet engedélye nélkül vagy attól eltérően, b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével, gyakorolja. Nem kétséges, hogy a Bányavállalkozó megvalósította a törvényi előírás szerinti szabálytalan bányászati tevékenységet, hiszen a bányafelügyelet engedélye nélkül, illetve a törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével folytatta tevékenységét. 5.) A Bányavállalkozó fellebbezésében kitér arra, hogy Amikor megkapjuk a működési engedélyt azonnal benyújtjuk a bővített területre a bányatelek bővítést illetve a Műszaki Üzemi Tervet. Ez a hivatkozás a bírság megállapítása tekintetében szintén nem releváns, mert egyrészt a környezetvédelmi működési engedély megszerzésének időpontja előre nehezen kalkulálható, másrészt pedig a bővített bányatelken történő szabályszerű kitermelési tevékenység végzése a Bányavállalkozó saját érdeke, az a már kiszabott bírságra hatással nincsen. A felülvizsgálat során az MBFH a Bányakapitányság eljárásával kapcsolatban az előbbiekben részletezetteken túl az alábbiakat állapította meg: a) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. -a alapján: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, környezetkárosodás következett be vagy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor. A bírság kiszabásakor a Bányakapitányság figyelembe vette, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése alapján a Bányavállalkozó figyelmeztetése megtörtént, ezért a 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. -ban foglalt figyelmeztetési kötelezettség teljesült (a Bányakapitányság alkalmazta a Ket. 94. (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat). b) A Bt.Vhr. 25. (1) és (1a) bekezdése alapján a Bt. 41. -a alapján kiszabott bírság összegének felső határa 10 000 000 forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a határozatban megállapított határidőre nem szünteti meg vagy a jogsértést ismét elköveti, a bírság ismételten kiszabható, amelynek felső határa 30 000 000 forint. (1a) A Bt. 41/A. -a alapján kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A bírság ismételten is kiszabható, ha a bírság megállapításának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett határidőre nem szünteti meg. Az ismételten kiszabott bírság összegének felső határa egy millió forintig terjedhet. Az (1b) bekezdése értelmében az (1) és (1a) bekezdés szerinti bírságok mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a) a jogsértés felróhatóságára és b) a jogsértés veszélyeztető jellegére. - 5/7 -
c) A Ket. 94/A. (1) bekezdése értelmében, ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. Előbbiek alapján az MBFH álláspontja szerint a bírság mértékét a Bányakapitányság mérlegelési jogkörében eljárva a határozat indokolásában leírt tényeket feltárva és összességében értékelve, kellőképpen alátámasztotta. A Bányavállalkozó huzamosabb időn keresztül, a Bányakapitányság többszöri intézkedése ellenére is fennálló jogsértést követett el, amely felelőssége és magatartásának felróhatósága egyértelműen megállapítható, azok a feltárt tényállás ismeretében kellően megalapozottak és bizonyítottak. A jogsértéssel okozott hátrány, gazdasági súlya, érintettek körének kis mértéke miatt a kiszabott kismértékű (3 %-os) anyagi szankció alkalmazása inkább méltányosnak, figyelmeztetőnek minősíthető, amely a jogsértő cselekmény súlyának és a prevenció alkalmazási, valamint a hatósági gyakorlatban alkalmazott elveknek megfelel. A fellebbezésben felsorolt indokok nem mentesíthetik Bányavállalkozót a mulasztásából eredő állapottal kapcsolatos felelősség alól, mert a jogszabálysértő állapot a Bányavállalkozónak felróható, hiszen azt a Bányakapitányság többszöri felhívása ellenére sem szüntette meg. Az elkövetett szabálytalan bányászati tevékenység megalapozta a bányászati bírság kiszabását, amitől eltekinteni jelen esetben a másodfokú hatóságnak nem volt lehetősége. Összességében megállapítható, hogy a Bányakapitányság kellő alapossággal járt el a feltárt szabálytalanság tekintetében, abból jogszerű és helytálló következtetést vont le. A szabálytalan tevékenység fennállása miatt helyesen alkalmazott bírság szankciót a Bányavállalkozóval szemben, amely szabálytalanság megszüntetésére a Bt. 43. (2) bekezdése alapján intézkednie kellett, amely döntése jogszabályt nem sért. Előbbiekre való tekintettel a megvalósított szabálytalan bányászati tevékenység miatt a bírság szankció megállapításától eltekinteni nem lehet, ezért az MBFH a felülvizsgálat során a kirótt bírságot és mértékét kellően megalapozottnak ítélve a Bányakapitányság döntését a rendelkező rész szerint helybenhagyta. Az MBFH tájékoztatja a Bányavállalkozót, hogy a befizetésre vonatkozó teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési - 6/7 -
kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az MBFH szintén felhívja a Bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, melynek foganatosítása érdekében a Bányakapitányság az illetékes adóhatóságot megkeresi. A meg nem fizetett bírság adók módjára történő behajtására vonatkozó tájékoztatás az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. (3) bekezdésén, a fizetési kedvezményre vonatkozó tájékoztatás a Ket. 74. (2) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság hivatkozott számú határozata elleni másodfokú eljárást indító 792/2013. számon iktatott fellebbezés 2013. május 24-én érkezett az MBFH-hoz. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely 2013. június 23-án (vasárnap) jár le, figyelemmel azonban a Ket. 65. (3) bekezdésére az MBFH döntését határidőben hozta meg. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében figyelemmel a Bt. 41. (2) és 42. (3) bekezdésére a Ket. 104. (1), (3) bekezdései és 105. (1) és (7) bekezdései alapján járt el. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. határozza meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 109. (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, 2013. június 21. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető Az MBFH a határozatot közli: 1. Szolnoki Bányakapitányság (iratokkal) 2. Bányakapitányság útján tértivevénnyel - Címzett (DÉBÁK Kft. 6701 Szeged, Pf.: 772) 3. MBFH Irattár - 7/7 -