A felülvizsgálat alapján az MBFH a Bányakapitányság MBK/2633-7/2012. számú határozatát. megváltoztatja

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1422-2/2012. Üi: Papp Zoltán Andor : (06-1) Zoltan.Papp@mbfh.hu Tárgy: A Miskolci Bányakapitányság MBK/2633-7/2012. számú határozatának felülvizsgálata fellebbezési eljárásban FÜTA-KA Kft Encs Petőfi u. 48. HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a FÜTA-KA Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (3860 Encs, Petőfi u. 48. fszt. 1., a továbbiakban: Bányavállalkozó) fellebbezése alapján felülvizsgálta a Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) MBK/2633-7/2012. számú határozatát és a határozat hozatalt megelőző eljárását. A felülvizsgálat alapján az MBFH a Bányakapitányság MBK/2633-7/2012. számú határozatát megváltoztatja az alábbiak szerint: A Bányakapitányság határozatának 3. pontját törli. A Bányakapitányság határozatának 4. pontjában foglalt, a jogosulatlan bányászati tevékenység során kitermelt köbméter kavics ásványi nyersanyag után járó ,- Ft jogosulatlanul kitermelt értékét csökkenti a Bányavállalkozó által ezen mennyiség tekintetében már bevallott és befizetett ,- Ft bányajáradékkal. Ennek alapján kötelezi a Bányavállalkozót ,- Ft jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag érték megfizetésére. A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét, a Bányavállalkozó jelen határozat közlésétől számított 15 napon belül köteles átutalással megfizetni az MBFH-nak, a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára. A Bányakapitányság Határozatának fentiekben nem érintett részeit az MBFH változatlanul fenntartja Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 Az MBFH elrendeli a Bányavállalkozó által lerótt fellebbezési illeték visszafizetését, melynek foganatosítása érdekében megkeresi a NAV illetékes Adóigazgatóságát. A határozat jogerős, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre történő hivatkozással a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Miskolci Törvényszéktől lehet kérni. A keresetlevelet a Bányakapitánysághoz kell 3 példányban benyújtani. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri. INDOKOLÁS A Bányakapitányság MBK/2633-7/2012. számú határozatában (továbbiakban: Határozat) a Bányavállalkozót annak jogosultságában álló Vilmány I. - kavics védnevű bányatelek területén végzett szabálytalan, továbbá azon kívül végzett jogosulatlan bányászati tevékenység folytatásáért bányászati bírsággal sújtotta, valamint a szabálytalanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség bevallására és bányajáradék befizetésére, továbbá a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékének megfizetésére kötelezte. A Bányavállalkozó december 12-én a Határozat ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben a következőket adta elő: A Miskolci Bányakapitányság /2012. sz. kötelezés tárgyában hozott határozatot megfellebbezzük. Továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy a bányatelken kívüli bányászati tevékenységet nem szándékosan követtük el. A KFT megbízta a MŰT.-et készítő vállalkozót a munkával, a bányatelek kijelölésével. Utólag megállapítható, hogy a 2007-ben kitűzött pontok nem a bányatelek határát jelölték, hanem feltételezhetően a kutatási területét. Itt jegyezzük meg, hogy a bányatelek nyugati oldalán a kitermelhető nyersanyag még a földben van, /300 m hosszan, 10 m szélesen/ szerintünk ez is a helytelen kijelölés következménye. Ez az eltérés csak a 2011-ben történt bányamérés során derült ki, mivel az évenkénti változás geodéziai bemérése nem lett elvégezve. A bányakapitányság a bírság mértékének meghatározásánál jelezte, hogy a bányavállalkozó nem gondoskodott a bányászati tevékenységének a minimálisan elvárható műszaki és geodéziai kontrollálásáról. Szerintünk ennek meg van a felelős vezetője, a KFT-nek erre nincs rálátása. - 2/11-

3 A Bányakapitányság határozatában jelezte továbbá, hogy a bányavállalkozónak tudatában kell lennie azzal, hogy a bányászati tevékenységét a MÜT.-ben foglaltak szerint kell végeznie. Mivel a KFT-nek nincs jogosultsága MÜT készítésére, nem is ért hozzá, ezért került sor a MINERA 2000 Kft-vel kötött megállapodásra, melynek a FÜTA-KA KFT eleget tett. Megjegyezzük, nem volt okunk arra, hogy kételkedjünk a kivitelező cég megbízhatóságában, abban, hogy a bányatelek kijelölése nem helyesen történt. Nem értünk egyet azon megállapítással, mely szerint az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése jogszerűtlen tevékenység folytatására ösztönöz. Erre a KFT.-nek nincs szüksége, hiszen a lefektetett bányatelek ásványvagyonának teljes kitermelésére nem kerül sor a gazdasági helyzet miatt, a csökkenő piaci kereslet miatt. A lefektetett bányatelek nagysága sem indokolta volna, hogy illegális kitermelést folytassunk. A határozat 3. pontjában a Bányakapitányság kötelezi a bányavállalkozót a szabálytalanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének bevallására és a bányajáradék megfizetésére. Ez megtörtént még akkor, amikor a kitermelés történt. Ha szándékosan folytattunk volna illegális kitermelést, a bányajáradék bevallására és annak befizetésére sem került volna sor, hiszen vállalkozásunk olyan kitermelés után is fizetett bányajáradékot, /Hernád-mederkotrás, kihirdetett árvízi vészhelyzet miatt/ mely nem járadék köteles, tehát szándékosságról nem beszélhetünk. Jeleztük a Bányahatóság felé, hogy az Encsi körzeti Földhivatal 10054/2012 sz. határozatában a bányatelken kívüli területrészének az ingatlan-nyilvántartásban rögzített eredeti állapotba történő helyreállítására kötelezte a KFT-t, melynek eleget is teszünk. Az eredeti állapot helyreállításával ez a drasztikus Ft összegű bányajáradék befizetése okafogyottá válik. Ekkora mértékű bírság kifizetésére a vállalkozás nem képes, hiszen 1994 óta működünk, de nyereséget a KFT 2007-től realizál, mely évente nem akkora mértékű, hogy egy ilyen összeg kifizetésére sor kerülhetne. Amennyiben vállalkozásunk a bányászati tevékenységet - a pénzügyi ellehetetlenülés miatt - folytatni nem tudja, a bányatelek bezárásával munkahely szűnik meg, további bányajáradék befizetésére nem kerül sor, a helyzet nem oldódik meg. A Bányakapitányság értékelésében jelezte: - a jogsértéssel érintettek köre az érintett ingatlanok tulajdonosaira, használóira terjed ki. Az érintett területen nincs más tulajdonos, használó, kezelő. - a jogsértő állapot időtartama jelentős / / A kitermelés az érintett területen 2007 és között történt, nem folyt folyamatos jogsértő magatartás. A Bányakapitányság a további megállapítást tette: a jogsértéssel okozott hátrány a terület helyreállításával visszafordítható, a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított, a jogsértést elkövető gazdasági súlya nem releváns, e megállapításokra is hivatkozva a fellebbezésünket kérjük szíveskedjenek elfogadni, és a kirótt bírságtól eltekinteni. - 3/11-

4 A Bányavállalkozó a bányafelügyelet részére az Illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 29. (2) szerinti fellebbezési illetéket az Itv. 73. (7) bekezdésében meghatározott módon, az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlájára igazoltan megfizette. A fellebbezés tekintetében az MBFH-nak a felülvizsgálat során elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés részben megalapozott. A Bányavállalkozó jogosultságában lévő Vilmány I. kavics védnevű bányatelken működő bányaüzem évekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervét (a továbbiakban: MÜT) a Bányakapitányság 557/17/2007. számú, jogerős határozatában december 31-ig hagyta jóvá. A Bányakapitányság hatósági nyilvántartása alapján a megállapította, hogy a bányaüzem december 31-től kezdődően hatósági engedéllyel nem rendelkezik, ezért jogszabályi előírásba ütköző állapot kivizsgálása ügyében MBK/343/2012. szám alatt január 30-án hivatalból eljárást indított és MBK/343-2/2012. számon szabálytalan bányászati tevékenység jogcímén bírságoló határozatot hozott, amely ellen a Bányavállalkozó fellebbezéssel élt. Az MBFH a Bányavállalkozó kérelmére indult jogorvoslati eljárásban a Bányakapitányság MBK/343-2/2012. számú határozatát hatósági eljárási cselekmény - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 94. (1) bekezdés a) pont előírása szerinti figyelemfelhívás - elmaradása miatt megsemmisítette és a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására utasította. Az új eljárásban a Bányakapitányság, tekintettel arra, hogy a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének szóbeli közleményéből értesült arról, hogy a bányaüzemben végzett kitermelési tevékenység során megsértették a bányatelek határait, május 17-én, előzetes bejelentés alapján helyszíni ellenőrzést tartott a bányaüzemben, melyről MBK/1524-2/2012. számon jegyzőkönyv készült. A helyszíni ellenőrzés megállapításai igazolták az időközben a Bányavállalkozó által benyújtott évekre szóló műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelméhez mellékelt tervtérképen ábrázoltakat, miszerint a bányatelek töréspontja mentén megsértették a határpillért illetve a bányatelek területén kívül kitermelési tevékenységet folytattak. A Bányakapitányság a helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján jogosulatlan és szabálytalan bányászati tevékenység végzésének, biztonsági szabályzatok előírásainak és műszaki biztonsági előírások megsértésének, továbbá hatósági előírás be nem tartásának vizsgálata tárgyában indított eljárást, melyről MBK/1524-3/2012. számon értesítette a Bányavállalkozót, egyben nyilatkozattételre szólította az alábbiak tekintetében: - 4/11-

5 - a bányatelek töréspontjai közelében a határpillér megsértését és a bányatelek határain kívüli terület lefejtését mikor kezdték el és a tevékenységet meddig végezték? - ezen területről milyen mennyiségben termeltek ki ásványi nyersanyagot? - a bányaüzem területén legutóbb mikor végeztek kitermelési tevékenységet? A Bányavállalkozó MBK/1524-4/2012. számon iktatott válaszában közölte, hogy - a bányatelek töréspontjaival megjelölt határvonal mentén a határon kívüli terület lefejtése 2007-től ig történt, - a bányatelek határvonalon kívül lefejtett terület m2, fenékmélység nincs mérve, de az időnként végzett vízmélység mérés alapján a lefejtett szeletvastagság max. 4,0 m, ennek figyelembevételével a kitermelt ásványvagyon mennyisége kb m3 - a bányatelken I. negyedévben történt utoljára kitermelés a jelenlegi bányahomlok ÉNY-i oldalán Ezt követően a Bányakapitányság MBK/1524-5/2012. számú határozatában megállapította, hogy a Bányavállalkozó a Vilmány I.-kavics védnevű bányatelek területén üzemelő bányaüzemben a bányászati tevékenységet a jóváhagyott műszaki üzemi tervtől eltérően folytatta, a bányatelek sarokpontjai mentén lefejtette a bányatelek határpillérét, valamint a bányatelek határt a jelzett sarokpontok mentén átlépve, a bányatelek területén kívül m 2 területet, átlagosan 4 m-es mélységben lefejtett. A Bányakapitányság megállapította, hogy a leírt tevékenységek a szabálytalan, illetőleg a jogosulatlan bányászati tevékenység tényállását kimerítik, ezért a Bányavállalkozót a maximálisan kiszabható ,- Ft bányászati bírsággal sújtotta továbbá a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke tekintetében ,- Ft megfizetésére, valamint a bányaüzem jogszerű működéséhez szükséges hatósági eljárás lefolytatásának kezdeményezésére kötelezte. A Bányavállalkozó a megismételt eljárásban hozott MBK/1524-5/2012. számú határozat ellen fellebbezés nyújtott be. Az MBFH, mint másodfokon eljáró hatóság MBFH/886-2/2012. számú végzésében megsemmisítette az MBK/1524-5/2012. számú határozatot és a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az MBFH a másodfokú határozat indokolásában kifejtette, hogy a bányatelek területén kívül jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag teljes mennyisége a víz alóli kotrás illetve a száraz kotrás során kitermelt együttes mennyiségből adódik, melyet a Bányakapitányság nem vett figyelembe, e körben a Ket. 50. (1) bekezdése szerinti tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget, ezért a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározása nem volt megalapozott. Az MBFH döntésének megfelelően a Bányakapitányság szeptember 5-én MBK/2633/2012. számon ismételten új eljárást indított, melyről MBK/2633-2/2012. számon értesítette a Bányavállalkozót, majd MBK/2633-3/2012. számú végzésében kötelezte a tárgyi bányatelek sarokpontjaival jelzett határszakasz mentén a jogosulatlan bányászati tevékenységgel érintett terület geodéziai bemérésére, valamint a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének földtani szakértő bevonásával történő meghatározására. - 5/11-

6 A Bányavállalkozó a kötelezés teljesítésére megadott határidő október 30-áig történő meghosszabbítását kérelmezte, melynek a Bányakapitányság MBK/2633-5/2012. számú végzésében helyt adott. A Bányavállalkozó a Bányakapitányságra október 31-én terjesztette be az előírt - szakértő bevonásával elkészített - jelentést. A jelentés a bányatelek területén kívül kitermelt kavics ásványi nyersanyag mennyiségét m 3 -ben határozta meg. A Bányakapitányság a jelentés áttanulmányozása során megállapította, hogy a jogosulatlan tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározásában tévesen olyan - a bányatelek határpillérében lekötött - nyersanyag mennyiségek is szerepelnek, melyek a bányatelek területén belül találhatók, azaz kitermelésükre nem jogosulatlan, hanem szabálytalan tevékenység során került sor. Tekintve, hogy a jelentés célja a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének s ez által értékének meghatározása volt, a Bányakapitányság a jelentésben rendelkezésre álló adatok alapján számítás útján megállapította a bányatelek határpilléréből (a bányatelek területén belül) szabálytalan bányászati tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiséget ( m 3 ). Fentiek alapján a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiséget a jelentésben meghatározott m 3 kaviccsal szemben a Bányakapitányság m 3 -ben állapította meg. A Bányakapitányság a megismételt eljárást lezáró MBK/2633-7/2012. számú határozatában a Bányavállalkozó tevékenységét szabálytalan valamint jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősítette, mely végzéséért a Bányavállalkozót ,- Ft bányászati bírsággal sújtotta. A Bányakapitányság egyben kötelezte a Bányavállalkozót a szabálytalanul kitermelt ásványi nyersanyag bevallására és a szabálytalanul kitermelt ásványi nyersanyag utáni bányajáradék befizetésére, valamint a jogosulatlanul kitermelt m 3 ásványi nyersanyag értékének ( ,- Ft) megfizetésére, a szabálytalan bányászati tevékenység végzésével elfejtett határpillér helyreállítására, továbbá eltiltotta a bányatelken kívüli területrészen folytatott ásványi nyersanyag kitermelési tevékenységtől. Az MBFH a Bányakapitányság eljárása és döntéshozatala jogszerűségének vizsgálata során a következőket állapította meg. I. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 41. (2) bekezdésében foglaltak alapján, ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, illetőleg kezdeményezheti a koncessziós szerződés megszüntetését, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést. A Bt. 41. (3) bekezdés a) pontja szerint szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt műszaki üzemi terv, illetve kutatási terv nélkül vagy attól eltérően gyakorolja. - 6/11-

7 A határpillérek kijelöléséről a Bányakapitányság /2006. számú, a Vilmány I.-kavics védnevű bányatelek módosításáról szóló határozatának 3.1. pontja rendelkezik. A bányatelek határpillérét Bányavállalkozó által sem vitatottan - a bányatelek sarokpontjai között megsértették, mivel Bányavállalkozónak az 557/17/2007. számú határozattal jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervében határpillér elfejtése nem volt engedélyezve, így tevékenységét a bányászati tevékenység végzésére vonatkozó engedélytől, a MÜT-től eltérően gyakorolta. A Bányavállalkozó a fentieken kívül azonban a bányatelek határvonalán túl is bányászati tevékenységét folytatott ásványi nyersanyag kitermelés formájában, ezért a bányatelken kívül történt ásványi nyersanyag kitermelése az alábbiak miatt jogosulatlan bányászati tevékenység végzésének minősül. A Bt. 41. (1) bekezdése szerint a bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki b) bányászati koncesszió vagy bányafelügyeleti engedély nélkül ásványi nyersanyagot termel ki, vagy geotermikus energiát hasznosít, A helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyvben és a Bányavállalkozó nyilatkozattételi felszólításra adott válaszában foglaltak, továbbá a bányaüzem évekre szóló műszaki üzemi tervének jóváhagyására irányuló külön eljárásban benyújtott, dokumentációhoz mellékelt tervtérképen ábrázoltak igazolják, hogy a Bányavállalkozó a bányatelek határán kívüli területen is folytatott ásványi nyersanyag kitermelési tevékenységet, amelyre nem csak a tevékenység végzésére szóló műszaki üzemi tervvel de bányászati jogosultsággal sem rendelkezett. Fentiek alapján a Bányakapitányság helyesen állapította meg, hogy a Bányavállalkozó a Vilmány I. - kavics védnevű bányatelek területén és a bányászati jogosultsággal rendelkező bányatelek térrészen kívül végzett bányászati tevékenységet, ami a Bt. előírásaiba ütközően történt. Mivel a Bányavállalkozó ásványi nyersanyag kitermelési tevékenysége a Bt. 41. (3) bekezdésben foglalt szabálytalan valamint a Bt. 41. (1) bekezdésben foglalt jogosulatlan bányászat tényállását kimeríti, ennek alapján a Bányakapitányság intézkedése és a bírságolásra vonatkozó következtetése megalapozott volt. II. A Ket. 94/A. (1) bekezdése értelmében a közigazgatási hatósági eljárásban a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. A Ket. keretjellegű szabályozásként meghatározza a bírság kiszabása során alkalmazandó mérlegelési szempontokat, melyet az alábbi ágazati szabályok egészítenek ki. A Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998 (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) 25. (1) bekezdése szerint A Bt a alapján kiszabott bírság összegének felső határa forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a - 7/11-

8 határozatban megállapított határidőre nem szünteti meg vagy a jogsértést ismét elköveti, a bírság ismételten kiszabható, amelynek felső határa forint. (1a) Az (1) bekezdés szerinti bírság mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a) a jogsértés felróhatóságára és b) a jogsértés veszélyeztető jellegére. Az MBFH a szankció alkalmazási körülményeit figyelembe véve megállapította, hogy a Bányakapitányság helyesen járt el, mikor a mérlegelési hatáskörében a bírság mértékének megállapításánál figyelemmel volt a Vhr. 25. (1) bekezdésben foglaltakra. A Bányakapitányság a bírság mértékének megállapítása során a jogszabálysértés súlyosságára való tekintettel figyelembe vette, hogy a Vhr. 25. (1) bekezdés alapján a Bt ban foglalt rendelkezésen alapuló bírság összegének felső határa ,- Ft. A Bányavállalkozó azon érvelésével kapcsolatban, mely szerint a határpillér megsértése illetve a bányatelek területéből való kilépés nem szándékosan történt, azt gondatlanság okozta, az MBFH megjegyzi, hogy a tevékenység szándékos vagy gondatlan jellegének a jogellenes magatartás bekövetkeztében nincs relevanciája, ellenben a bírság mértékének megállapításánál a felróhatóság szempontjából igen. A Bányavállalkozónak a bányászati tevékenység térbeli korlátait pontosan ismernie kell, amennyiben a megfelelően gondos magatartást - a bányászati tevékenység végzésére engedélyezett terület pontos megjelölése és/vagy ellenőrzése vonatkozásában - nem tanúsítja, úgy ha tevékenységével jogszabályt sért, az felróható neki. A Bányakapitányság megállapításai a jogellenes magatartás felróhatóságára teljességgel helytállóak, hiszen a Bányavállalkozó több éven keresztül folytatta ezt a jogellenes magatartását és fellebbezésében előadottak szerint az eltérés csak a 2011-ben történt bányamérés során derült ki, mivel az évenkénti változás geodéziai bemérése nem lett elvégezve. Az előbbiek szerint a Bányavállalkozó nem tett eleget a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelettel hatályba léptetett Bányabiztonsági Szabályzat 20. (3) bekezdésének, mely szerint A térképet szükség szerint, de legalább évente a december 31-i állapotnak megfelelően ki kell egészíteni. De nem tett eleget a március 26-tól hatályos bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 22. (3) bekezdésében foglaltaknak sem, amely alapján A bányaművelési térképet a bányatelek átruházása esetén, illetve szükség szerint, legalább évente a december 31-i állapotnak megfelelően ki kell egészíteni. Amennyiben a Bányavállalkozó teljesíti a számára előírt jogszabályi követelményt, idejében észlelhette volna a súlyos bányamérési tévedést. Ezért megállapítható, hogy a Bányavállalkozó jogellenes magatartása, számára felróható mulasztásból származik. A fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban, miszerint a bányatelek határ helytelen kitűzése a az erre megbízott kivitelező cég hibája, az MBFH kiemeli, hogy ez a Bányavállalkozót a fentiek értelmében nem mentesíti a jogkövetkezmények alól azért sem, mert a Vhr. 21. (5b) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a vállalkozó, valamint az alvállalkozó - 8/11-

9 közreműködése nem érinti a bányavállalkozónak a Bt. hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét. A jogellenes magatartás veszélyeztető jellegét illetően az MBFH megjegyzi, hogy a Bányakapitányság megállapítása a bányatelek határ számú sarokpontok közötti határvonala mentén szabálytalanul és azon kívül végzett engedély nélküli ásványi nyersanyag kitermelés általános veszélyeztető jellegének tekintetében helytálló. Ugyanis a hatósági engedély hiányában vagy attól eltérő bányászati tevékenység nem csak ásványvagyon gazdálkodási szempontból veszélyezteti a Magyar Állam tulajdonát, hanem mint szabályozott körülmények hiányában végzett ipari tevékenység a környezetre és személyekre is veszélyt jelent. Ezt bizonyítja, hogy a bányatelken kívüli tevékenység a környező felszíni ingatlanokat és Hernád folyó árterén található Natura 2000 területet közvetlenül veszélyezteti. A veszélyhelyzet megszüntetése csak az eredeti állapot helyreállításával lehetséges, amit egyébként a bányatelek kívüli rész tekintetében az Encsi Körzeti Földhivatal a 10054/2012. számú határozatában elrendelt. A Bányakapitányság a bírság mértékének megállapítása során a Ket. 94/A. (1) bekezdése a) - g) pontjaiban foglalt, az ágazati anyagi jogi bírságok kiszabásakor értékelendő, azok mértékének meghatározásakor alkalmazandó szempontokat is figyelembe vette, azokat a határozatának indoklása tartalmazza. A Bányavállalkozó a jogsértéssel érintettek körére vonatkozó felvetésével kapcsolatban az MBFH megjegyzi, hogy a jogsértés megvalósításával érintett ingatlanok tulajdonosai a jogsértéssel érintettek körébe tartoznak, függetlenül attól, hogy a Bányavállalkozóval megegyeznek vagy sem, továbbá a jogsértő állapot időtartamára vonatkozó bányavállalkozói állítással kapcsolatban az MBFH kiemeli, hogy a jogsértő magatartással megvalósított jogellenes állapot fenntartása jelenleg is fennáll, egészen annak megszűnéséig, azaz a terület helyreállításáig. Az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság a bírság mértékének meghatározásakor a Ket.-ben és az ágazati jogszabályban meghatározott mérlegelési szempontrendszert vette figyelembe, a mérlegelési szempontok, a bizonyítékok okszerű mérlegelése a Bányakapitányság határozatában részletesen szerepel. Az MBFH álláspontja szerint a Bányakapitányság által meghatározott maximális bírságösszeg az ügy összes körülményeit figyelembe véve megalapozott, a cselekmény súlyának, a prevenció alkalmazási elveinek megfelel, tekintettel arra, hogy a jogellenes magatartás folytatására kirívóan nagy területen és mértékben került sor. Az I. és II. pontban foglaltakkal kapcsolatban az MBFH megjegyzi, hogy a szabálytalan illetve jogosultan bányászati tevékenység ténye, illetve a jogsértő tevékenység szankcionálása érdekében kiszabott bírság mértéke a Bányakapitányság korábbi MBK/1524-5/2012. számú határozattal megállapított eljárásában is teljes mértékben tisztázott tényálláson alapult és kellően megalapozott volt. - 9/11-

10 III. A jogosulatlanul kitermelt nyersanyag értékének megfizetéséről az I. pontban hivatkozott Bt. 41. (1) bekezdés rendelkezik, amely e körben a hatóság számára mérlegelést nem tesz lehetővé, azt a jogszabályból fakadóan kötelezően el kell rendelni. A Vhr. 25. (2a) bekezdése szerint a jogosulatlan bányászati tevékenység folytatása esetén a kitermelt ásványi nyersanyag értékét az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott fajlagos érték alapján kell kiszámítani. A Vhr. által alkalmazni rendelt jogszabály az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. (1) bekezdés a) pontja szerint a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban vagy egyéb hatósági engedélyben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének (m 3 ) és az 1/a. mellékletben megjelölt fajlagos értéknek (Ft/m 3 ) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft). A Bányakapitányság a Vhr. 25. (2) bekezdésében meghatározott jogkörében, MBk/2633-3/2012. számú végzésével elrendelte a jogosulatlan bányászati tevékenységgel érintett kitermelőhely geodéziai bemérését és a kitermelt ásványvagyon mennyiségének földtani szakértő bevonásával történő meghatározását. A Bányakapitányság a bányatelken kívüli kitermelőhely geodézia bemérésére és a bányatelken kívül kitermelt ásványi nyersanyag meghatározására kötelező végzés teljesítéseként a Bányavállalkozó által benyújtott, földtani szakértő bevonásával készült jelentésben rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét m 3 -ben és a rendelet szabályai szerinti értékét ,- Ft összegben. A fentiek alapján a Bányakapitányság a megismételt eljárása során az MBFH/886-2/2012. számú döntésnek megfelelően, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége tekintetében a tényállást a Határozata indoklásában részletezettek szerint kellő mértékben tisztázta. Azonban az MBFH Járadék bevételi osztályán nyilvántartott adatok alapján megállapítható, hogy a Bányavállalkozó a bányatelek térrészen kívülről, jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után is teljesített 5 % bányajáradék önbevallást és bányajáradék befizetést, ami alapján a Bányavállalkozó a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékének a fennmaradó 95 %-át köteles megfizetni. Tekintettel arra, hogy a Bányakapitányság a Bányavállalkozó által benyújtott, földtani szakértő bevonásával készült jelentésben rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és a rendelet szabályai szerinti értékét ,- Ft összegben, az MBFH ezen összeget 5 %-kal azaz ,- Ft-tal csökkentette és a Bányavállalkozó által megfizetendő összeget ,- Ft-ban állapította meg a rendelkező részben foglaltak szerint. A fentiek szerint részben megalapozott a Bányavállalkozó azon kijelentése, hogy a jogosulatlanul kitermelt érték után a bányajáradékot megfizette, ugyanis a Bányavállalkozó a kitermelt ásványi nyersanyag fajlagos értékének 5 %-a után fizetett bányajáradékot. Azonban az 5 % bányajáradék nem a teljes fajlagos érték, amit a Vhr. 25. (2a) bekezdése és a rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja előír. - 10/11-

11 IV. Tekintettel arra is, hogy az MBFH a fentiekben részletezettek szerint rendelkezett a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után fizetendő érték csökkentéséről, a Bányakapitányság Határozata 3. pontja szerinti, a bányajáradék befizetés korrekciójára vonatkozó rendelkezés okafogyottá vált, erre való tekintettel a 3. pontot az MBFH törölte. A Határozat 5. pontjában foglalt rendelkezés, miszerint eltiltotta a Bányavállalkozót a bányatelken kívüli területeken végzett tevékenység folytatásától, illetve a Határozat 6. pontjában foglalt diszkrecionális jogkörben hozott rendelkezése, miszerint kötelezte a Bányavállalkozót a bányatelek sarokpontjai között az elbányászott határpillér helyreállítására a Határozata indoklásában foglalt ágazati jogszabályhelyek előírásai alapján jogszerű és megalapozott. A fentiek alapján az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság megismételt eljárása során az ágazati és eljárásjogi szabályokat helyesen alkalmazta, tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett, az MBFH korábbi döntésében foglaltakat figyelembe véve, jogszerű döntést hozott azonban nem vette figyelembe a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag tekintetében a Bányavállalkozó által már befizetett bányajáradékot. Mindezekre tekintettel az MBFH a Bányakapitányság MBK/2633-7/2012. számú határozatát megváltoztatta a rendelkező részben foglaltak szerint. Az MBFH a fellebbezési illeték visszatérítéséről az Itv. 32. (1) bekezdése alapján rendelkezett. A fellebbezés december 12-én érkezett az MBFH-hoz. A Ket. 33. (1) bekezdése szerint az ügyintézés határideje január 11-én jár le, ezért az MBFH határidőben hozta meg döntését. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a 3. (6) bekezdésében meghatározott illetékességgel, a Ket (1) bekezdése és 105. (1) bekezdése alapján járt el. A határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket a biztosítja. Budapest, január 10. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető - 11/11-

12 Az MBFH a határozatot közli: - Miskolci Bányakapitányság (iratokkal) - Bányakapitányság útján a Címzett - MBFH Járadékbevételi Osztály - NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság B-A-Z Megyei Adóigazgatóság - MBFH Irattár - 12/11-