MBFH/725-2/2013. Tárgy: a Miskolci Bányakapitányság Üi.: Bérces Tamás

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/725-2/2013. Tárgy: a Miskolci Bányakapitányság Üi.: Bérces Tamás MBK/22-7/2013. sz. határozatának : (06-1) felülvizsgálata másodfokú eljárásban : (06-1) tamas.berces@mbfh.hu HE-FU Fuvarozási és Szállítmányozási Kft Heves Szalmatanya H A T Á R O Z A T A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a HE-FU Fuvarozási és Szállítmányozási Kft. (3360 Heves, Szalmatanya a továbbiakban: Bányavállalkozó) részéről törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta Kál VII. kavicsos homok védnevű bányatelken üzemelő bánya bezárási és tájrendezési tervét elutasító Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) MBK/22-7/2013. számú határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH a Bányakapitányság MBK/22-7/2013. számú határozatát helybenhagyja és a fellebbezést elutasítja. Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 I N D O K O L Á S A Bányakapitányságra a Bányavállalkozó november 5-én nyújtotta be jóváhagyás céljából Kál VII.-kavicsos homok védnevű bányatelkén üzemelő külfejtéses bánya bezárási és tájrendezési tervét. Tekintettel arra, hogy a kérelem a kétszeri hiánypótlást követően sem volt elbírálható, az eljárást a Bányakapitányság december 12-én kelt MBK/3218-4/2012. számú végzésével megszüntette. A Bányavállalkozó a Bányakapitányság döntése ellen jogorvoslattal élt. Az MBFH a felülvizsgálat alapján MBFH/67-2/2013. számú végzésével megsemmisítette az MBK/3218-4/2012. számú végzést és új eljárás lefolytatására kötelezte a Bányakapitányságot. A Bányakapitányság a megismételt eljárásban a tényállás teljes körű tisztázása érdekében 20 napos határidő biztosítása mellett MBK/22-5/2013. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel a Bányavállalkozót, amelyben kérte a) a jogszabályi előírásoknak megfelelő új költségterv elkészítését, benyújtását, valamint ennek figyelembevételével a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatának felülvizsgálatát; b) a tervtérképet mint digitális adatbázist a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) I. 5-től hatályos előírásainak megfelelő formában és módon elkészíteni és nem újraírható adathordozón megküldeni; c) feltüntetni a környezetvédelmi térképen a NATURA 2000 területeket; d) mellékelni a bánya megszüntetési állapotát tükröző bányatérképet, valamint e) tekintettel az eljárásba bevonandó szakhatóságok számára a tervdokumentációt még további két példányban beterjeszteni. A Bányakapitányság a szabályosan kiadott végzés indokolás részében részletesen indokolta az egyes, pótolandó hiányosságok szükségességét, amelyet jogszabályi előírások meghivatkozásával is alátámasztott. Felhívta továbbá a Bányavállalkozó figyelmét, hogy amennyiben a felhívásban biztosított időpontig nem pótolja a hiányosságokat, úgy kérelmét a rendelkezésére álló adatok alapján fogja elbírálni, vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. (2) bekezdése alapján az eljárást megszünteti. A Bányavállalkozó válasz nyilatkozatában kifejtette, hogy 1. a korábban művelt száraz szinti területen nincs szükség tájrendezésre, mert a jelenlegi fejtési rézsűk dőlésszögei kielégítik a bányatelek határozatban megadott értékeket, illetve a végleges rézsűk a tervezett termeléssel párhuzamosan kerülnek kialakításra, így azok kialakítása külön költséget nem igényelnek. A dőlésszögek végleges kialakítására csak a tervezett tóbővítés területén lesz szükség, de az külön költséget nem igényel, mert a termeléssel párhuzamosan kerülnek kialakításra. A Bányavállalkozó a fentiek ellenére anyagi okok miatt nem tud változtatni az eredetileg tervezett biztosíték összegén; 2. a Bányavállalkozó anyagi lehetőségek miatt nem tudja elkészíttetni az új előírások szerinti bányatérképet, ezért a régi előírások szerint készítette el és terjesztette be; 3. a NATURA 2000-es területet nem tüntette fel a térképen, amelynek igazolására az internetről másolt és a területre vonatkozó NATURA 2000-es térképet mellékelt; 4. a bánya végállapotát tükröző bányatérképet már az új előírásoknak megfelelően, a bezárási munkálatok befejezése után készíti el; 5. a tervdokumentációt öt példányban terjeszti be a Bányakapitányságra. - 2/7 -

3 A Bányakapitányság a Bányavállalkozó hiánypótlásra adott indokait nem tudta elfogadni, mert a bányatérképek elkészítésére vonatkozó általános követelményeket jogszabály írja elő, amelyet a megismételt eljárásban, amely február 16-án indult, a Rendelet január 5-től hatályos előírásait kellett alkalmaznia. A Bányakapitányság megállapította, hogy a Bányavállalkozó a bánya megszüntetési állapotát tükröző bányatérképet a hiánypótlási felhívás ellenére nem nyújtotta be, annak ellenére, hogy jogszabály egyértelműen rendelkezik arról, mely szerint a bányatérképet a bánya bezárására, a tájrendezés elvégzésére készített műszaki üzemi tervhez kell mellékelni, így indoka, mely szerint a végállapotot rögzítő térképet majd a bezárási munkálatok befejezése után készíti el, nem helytálló. A Bányakapitányság a beterjesztett kérelmet érdemben vizsgálta, s megállapította azt is, hogy a megismételt eljárásban a hiánypótlási felhívás ellenére sem terjesztett elő a Bányavállalkozó olyan költségtervet, amely megfelel a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt.Vhr.) 25. (6) bekezdésben foglalt előírásoknak, továbbá a bányaüzemi tervtérképet nem a Rendelet előírásainak megfelelően (nem digitális adatbázisként) készítette el továbbá a Bt.Vhr. 26. (4) bekezdés d) pontjában előírt, a bánya megszüntetési állapotát tükröző bányatérképet sem nyújtotta be. Tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó a hiánypótlási felhívásban előírtaknak csak elenyésző részét teljesítette, a Bányakapitányság a kérelmet elutasította. A Bányakapitányság döntése ellen a Bányavállalkozó fellebbezést nyújtott be, amelyhez az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazolta. A Bányavállalkozó jogorvoslati kérelmét az alábbiakkal indokolta: A Miskolci Bányakapitányság a fenti számú határozatában a HE-FU Kft. Kál VII.- kavicsos homok védőnevű bányatelkén lévő bányájának évekre vonatkozó megszüntetési és végleges tájrendezési műszaki üzemi tervét elutasította. A bányavállalkozó értetlenül áll a határozat meghozatalának indokai előtt, mert a Bányakapitányság hiánypótlási felhívását határidőre teljesítette kielégítve ezzel a felhívás minden pontját. A bánya az előző tervciklusban szünetelt, melyet további három évre szerettünk volna meghosszabbítani, de a Bányakapitányság a beterjesztett MÜT-t nem fogadta el. Ezek után úgy döntöttünk, hogy a bányát véglegesen bezárjuk. Az elkészített megszüntetési és végleges tájrendezési műszaki üzemi terv eljárását a Miskolci Bányakapitányság végzéssel megszüntette. A végzés ellen a bányavállalkozó fellebbezett a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz. A Hivatal a Bányakapitányságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárást követően a Miskolci Bányakapitányság a bezárási műszaki üzemi tervet a fenti számú határozatával elutasította, pedig a Bányavállalkozó a bányát az idevonatkozó terveknek megfelelően tervezte bezárni. A bányavállalkozó teljesítette a Bt. 41. (7) bekezdésében foglaltakat. A biztosíték mértékére vonatkozó költségtervben illetve külön fejezetben tervezte a tervezett kitermelés okozta tájsebek költségeit. A kiegészítéshez mellékelte a földtulajdonos ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozatát, melyben a földtulajdonos kérésének megfelelőek kívánja elvégezni a rekultivációs munkálatokat, amely megfelel a tájrendezési elő-tervben foglaltaknak. Nem fogadható el a Bányakapitányság ellenőrzés nélküli azon megállapítása, hogy a tereprendezésre tervezett 200 nm kevés. Nem a bányavállalkozó hibájából kellet az eljárást ismételni. A költséges új bányatérkép elkészítésének anyagi következményeit a bányavállalkozó nem tudja vállalni, mert az eddigi - 3/7 -

4 gazdaságtalan bányászati tevékenység, mely nem a bányavállalkozó hibája, nem fedezi a bezárás ily módon megemelkedett költségeit. Végállapot térképet csak akkor lehet készíteni, amikor a végállapot kialakult, a műszaki üzemi terv végrehajtása után. A tervezett munkálatok terv térképét a bezárási műszaki üzemi tervhez mellékeltük. A bányavállalkozó nem tudja üzemeltetni a bányát gazdasági okok miatt, nem kapott szüneteltetési engedélyt, most a tájrendezési elő-tervnek megfelelően benyújtott megszüntetési és végleges tájrendezési tervét utasították el, amely véleményünk szerint megfelel az előírásoknak és a hiánypótlás előírásait is teljesítettük. Most mit tegyünk a bányával? A bánya kitermelhető vagyona m 3 volt, amiből összesen m 3 haszonanyag kitermelését teljesítjük. Ez a bánya vagyonának 1,26%-a. Ezek a számok egyértelműen bizonyítják a bányavállalkozó anyagi okokra való hivatkozását. Mindezek ellenére a bányavállalkozó vállalja a bánya bezárását a tervezett műszaki üzemi terv szerint. Előbbi indokok alapján a Bányavállalkozó kérte a tárgyi bánya megszüntetési és végleges tájrendezési műszaki üzemi tervének engedélyét megadni. A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Bányakapitányság eljárását, döntésének jogszerűségét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés nem megalapozott. I. A Bányakapitányság, mint első fokon eljáró hatóság a megismételt eljárásban újból hiánypótlásra hívta fel a Bányavállalkozót. A felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a hiánypótlási felhívásban (MBK/22-5/2013. sz.) a végzés rendelkező részében pontosan meghatározta a Bányakapitányság a pótolandó hiányosságok szükségességét, valamint az indokolás részben azok bekérésének okát részletesen indokolta, ezeket jogszabályi hivatkozással támasztotta alá. Nem lehetett kétsége tehát a Bányavállalkozónak, hogy a Bányakapitányság milyen hiányosságok tekintetében kért be pótlólag adatokat, költségszámításokat, biztosítékadás új, illetve más módját, új bányatérképeket. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi előírásokkal alátámasztott hiányokat a Bányavállalkozó nem pótolta, a Bányakapitányság a rendelkezésére álló dokumentumok alapján helyesen állapította meg a tényállást, abból helytálló jogkövetkezményt vont le. Megállapítható az is, hogy a Bányavállalkozó hiányosan benyújtott kérelmét a szükséges új adatok, a megváltozott jogszabályi előírásnak megfelelő új bányatérképek, új biztosítékadási feltétel és költségelemzés hiányában a Bányakapitányságnak jogszerűen el kellett utasítania. A Bányakapitányság helyesen hivatkozott a bányatérképek tekintetében a Rendelet új előírására, amely től hatályos, hiszen az ismételt eljárás megindítására jóval később, án került sor. A től hatályos Rendelet 2. és 22. -a az alábbiakat rögzíti: 2. (1) Bányatérkép a bányászati környezet változásait tartalmazó, digitális mérőműszerekkel megállapított térbeli térképi adatbázis. - 4/7 -

5 (2) A bányatérképet digitális formában kell elkészíteni az erre alkalmas térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program segítségével. 22. (1) A külfejtéses bányák bányaművelési térképei terepi mérések alapján készített vektoros formátumú digitális adatbázisok, amelyek a térképi megjelenítésen túl alkalmasak a bánya háromdimenziós térmodelljének előállítására is. A BtVhr. 20. (4) bekezdése alapján a bányamérés adatait és ezen adatokból létrehozott bányatérképek egy példányát - a műszaki üzemi terv mellékleteként - meg kell küldeni a bányafelügyeletnek. A jogszabályi előírás kógens, abból egyértelműen megállapítható, hogy a bányatérképeket hogyan kell elkészíteni, illetve milyen formában kell azokat benyújtani. Ennek a Bányavállalkozó bizonyíthatóan saját nyilatkozata szerint is nem tett eleget. A Bányavállalkozó azon indoka, hogy anyagi okok miatt az új formátumú térképeket nem tudta elkészíttetni, nem fogadható el, mert erre a jogszabály lehetőséget nem biztosít. A jogszabályok ismerete a bányászati tevékenység jogszerű folytatásának nélkülözhetetlen feltételrendszere, amelyekkel a Bányavállalkozónak tisztában kell lennie, az előírások változásait nyomon kell követni, azoknak meg kell felelni. A szükséges adatok, költségszámítások átdolgozása, térképek benyújtása a szabályszerű hiánypótlási felhívásban megfelelően részletesen szerepeltek, a jogkövetkezményekre kellően felhívta a figyelmet a Bányakapitányság, ennek ellenére a Bányavállalkozó az előírtakat nem teljesítette, ezzel megakadályozta a tényállás kellő tisztázását. A Bányakapitányság kérelmet elutasító határozata előbbiek alapján jogszabályt nem sért. II. A Bányavállalkozó fellebbezésében hivatkozik arra, hogy teljesítette a Bt. 41. (7) bekezdésében foglaltakat. A biztosíték mértékére vonatkozó költségtervben illetve külön fejezetben tervezte a tervezett kitermelés okozta tájsebek költségeit. A hivatkozás nem fogadható el, mert a Bányakapitányság én kiadott MBK/22-5/2013. számú végzésében felszólította a Bányavállalkozót, hogy a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságát alátámasztó új - a jogszabályi előírásoknak megfelelő - költségtervet kell mellékelni és ennek figyelembevételével a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát felül kell vizsgálni. A Bányavállalkozó azonban ennek az előírásnak nem tett eleget, a költségtervet nem dolgozta át, pedig azzal önmaga is tisztában kellett legyen, hogy az általa tervezett tájrendezéshez szükséges felület a 200 m 2 -t meghaladja. A beadványban tervezett 200 m 2 és a Bányakapitányság által jelzett m 2 tájrendezendő felület között nagyságrendi különbség van, amely nem rögzíthető tévesen. A tájrendezési költségterv készítésénél a Bányavállalkozó nem vette figyelembe, hogy a benyújtott tervtérképen is egyértelműen látható, hogy jelenleg nem csak 200 m 2 területen áll fenn tájrendezési kötelezettség, tehát a beterjesztett költségterv valamennyi, jelenleg fennálló kötelezettségre nem nyújt elegendő fedezetet. A költségterv tekintetében a Bt.Vhr. 25. (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz, mert A költségtervet a bányavállalkozónak úgy kell elkészítenie, mintha harmadik személy végezné el a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekből fakadó feladatokat a) Bt. 41. (7) bekezdésében meghatározott valamennyi kötelezettségre, figyelemmel. A Bányavállalkozó ugyan készített költségtervet, de a felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy az a tájrendezés teljes megvalósítására nem nyújt fedezetet, így a biztosíték sem lehet - 5/7 -

6 megfelelő, amelynek hiányosságára szintén felhívta a Bányakapitányság a Bányavállalkozó figyelmét az MBK/22-5/2013. számú végzésében. A Bányakapitányság a törvényi előírásnak csak akkor tud érvényt szerezni, ha a teljes tájrendezéshez szükséges összes költségelemet ismeri és a Bányavállalkozó által felajánlott biztosíték annak elvégzésére kellő fedezetet nyújt. Előbbiek alapján nem helytálló azon Bányavállalkozói álláspont, hogy teljesítette a Bt. 41. (7) bekezdésében foglaltakat. III. Nem kétséges, hogy a Bányavállalkozó a bánya bezárását a fellebbezésében említett módon, azaz az idevonatkozó terveknek megfelelően tervezte bezárni, azonban az annak végrehajtásához szükséges adatokat, a jogszabályok előírásai szerinti biztosítékadást, valamint térképet a Bányakapitányság felhívása ellenére nem pótolta. IV. A Bányavállalkozó fellebbezésében kijelenti, hogy Végállapot térképet csak akkor lehet készíteni, amikor a végállapot kialakult, a műszaki üzemi terv végrehajtása után. Az MBFH felhívja a figyelmet arra, hogy a bányabezárási MÜT jóváhagyási eljárása során a tervezett végállapotot rögzítő bányatérkép benyújtását jogszabály írja elő. A Bt.Vhr. 26. (4) bekezdés d) pontja az alábbi szerint rendelkezik: (4) A műszaki üzemi tervhez mellékelni kell d) a bánya megszüntetési állapotát tükröző bányatérképet; A jogszabályi előírás tehát egyértelműen fogalmaz a megszüntetési állapotot (végállapotot) tükröző bányatérkép benyújtása tekintetében, tehát az ezzel ellentétes hivatkozás jogszabályellenes. V. A bányavállalkozó fellebbezésében továbbá arra is hivatkozik, hogy nem tudja üzemeltetni a bányát gazdasági okok miatt, nem kapott szüneteltetési engedélyt, most a tájrendezési elő-tervnek megfelelően benyújtott megszüntetési és végleges tájrendezési tervét utasították el, amely véleményünk szerint megfelel az előírásoknak és a hiánypótlás előírásait is teljesítettük. A felülvizsgálat alapján kijelenthető, hogy a Bányavállalkozó benyújtott kérelme, illetve a dokumentációk nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, hiszen sem a biztosíték alapjául szolgáló költségterv, sem a benyújtott bányatérképek nem felelnek meg a jogszabályok előírásainak, amelyet az előbbi I. IV. pontokban részletezettek már alátámasztottak. A felülvizsgálat során összességében az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság eljárása a tényállást teljes körűen feltárta és annak megfelelően az előírt szakmai jogszabályok figyelembevételével bírálta el a kérelmet. A hiányzó adatok, költségelemek és a jogszabály előírásának megfelelő bányatérképek pótlására a felhívás ellenére a Bányavállalkozó nem tett eleget, így a Bányavállalkozó kérelmét nem lehetett jóváhagyni, ezért az MBFH a Bányakapitányság MBK/22-7/2013. számú határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. A Bányakapitányság hivatkozott számú határozata elleni másodfokú eljárást indító 725/2013. számon iktatott fellebbezés május 13-án érkezett az MBFH-hoz. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely június 12-én jár le. Megállapítható, hogy az MBFH döntését az ügyintézési határidőn belül hozta meg, így nincs szükség a Ket. 33/A. (1) bekezdése szerinti intézkedésre. - 6/7 -

7 Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében figyelemmel a Rendelet 2. és 22. -ira, a Bt.Vhr. 25. (6) és 26. (4) bekezdés d) pontjára a Ket (1), (3) bekezdései és 105. (1) és (7) bekezdései alapján járt el. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. határozza meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, június 12. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető Az MBFH a határozatot közli: 1. Miskolci Bányakapitányság (iratokkal) 2. Bányakapitányság útján tértivevénnyel - címzett (HE-FU Kft.) - elsőfokú határozat szerintiek (Juhász Károly, É-moKTVF) 3. MBFH Irattár - 7/7 -