Jelen végzés jogerős, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. INDOKOLÁS

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY Gázipari és Építésügyi Osztály MBFH/462-2/2016. Lelkes Péter : 06/ Peter.Lelkes@mbfh.hu Tárgy: Fellebbezés elbírálása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály 3527 Miskolc Soltész Nagy Kálmán u. 5. VÉGZÉS A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) az N+F Mérnökiroda Kft. (3300 Eger, Vörösmarty út 17, továbbiakban: Kft.) fellebbezése alapján felülvizsgálta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya (továbbiakban: Bányászati Osztály) /2015. számú végzését és a döntéshozatalt megelőző eljárást. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a fellebbezést elutasítja és a Bányászati Osztály /2015. számú végzését helybenhagyja. Jelen végzés jogerős, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A végzés bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre történő hivatkozással a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A kérelmet a Bányászati Osztályhoz kell 3 példányban benyújtani. A kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincs, az ügyfél azonban a kérelmében kérheti a végzés végrehajtásának felfüggesztését. A végzés ellen benyújtott kérelem tárgyában a bíróság nemperes eljárásban tárgyalás tartása nélkül végzéssel határoz, de a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja. INDOKOLÁS A Bányászati Osztály január 19-én keltezett /2015. számú végzésében (továbbiakban: Végzés) a Kft. kérelmére indult Hejőpapi, 022/7 hrsz.-ú ingatlant ellátó nagyközép-nyomású földgázelosztó vezeték (továbbiakban: gázelosztó vezeték) építési engedélyezési eljárását felfüggesztette. Előzmények: A gázelosztó vezeték nyomvonala és biztonsági övezete érinti a Hejőpapi 033/10 hrsz.-ú külterületi ingatlant (továbbiakban: ingatlan), amely nem a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. (továbbiakban: építtető) tulajdonában van. Mivel az ingatlan tulajdonosa az építtetővel nem tudott megállapodni az ingatlan használatára vonatkozóan, így vezetékjog nem jött létre. Emiatt a Kft. az építtető meghatalmazottjaként 1145 Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 vezetékjog megállapítását kérte a Bányászati Osztálytól. A Bányászati Osztály a kérelemnek helyt adva az ingatlanra vezetékjogot állapított meg szeptember 28-án keltezett /2015. számú határozatában, mely ellen az ingatlan tulajdonosa fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés elbírálását megelőzően a Kft. a gázelosztó vezeték építési engedélykérelmével fordult a Bányászati Osztályhoz, amely az ingatlanra vonatkozó építési jogosultság hiánya miatt figyelemmel a folyamatban lévő vezetékjogi eljárásra az építési engedélyezési eljárását /2015. számú végzésében november 17-én felfüggesztette. Az MBFH a Bányászati Osztály /2015. számú határozatát november 26-i MBFH/2467-2/2015. számú határozatával helybenhagyta, ezért a Bányászati Osztály az építési engedélyezési eljárásának felfüggesztését december 15-i, /2015. számú végzésében megszüntette. Az ingatlan tulajdonosa december 31.-én a Bányászati Osztályon iktatott keresetében az MBFH/2467-2/2015. számú határozat bírósági felülvizsgálatát, valamint a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérte. A Bányászati Osztály fentiek következtében Végzésében az építési engedélyezési eljárását ismételten felfüggesztette. A Végzés ellen a Kft. képviseletében Nikolov István ügyvezető, mint a gázelosztó vezeték építésének kérelmezője fellebbezést nyújtott be az alábbiak szerint. Az N+F Mérnökiroda Kft. (székhely; 3300 Eger, Vörösmarty út 17., cégjegyzékszám: , képviseli: Nikolov István ügyvezető, önállóan) kérelmező a Borsod-AbaújZemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya, mint elsőfokú hatóság által /2015 ügyiratszám alatt i keltezéssel meghozott, általunk január 26-án átvett, építési engedélyezési eljárást felfüggesztő végzésével szemben a Ket. 98. (3) bekezdés d.) pontja alapján a törvényes 15 napos határidőn belül az alábbi fellebbezést terjeszti elő: Elsődlegesen kérjük az elsőfokú hatóságot, hegy fenti végzését a Ket (1) bek. alapján saját hatáskörben visszavonni és az építési engedélyezési eljárást lefolytatni szíveskedjen. Másodlagosan kérjük az elsőfokú hatóságot, hogy fenti végzésének indokolását a Ket (1) bek. alapján saját hatáskörben módosítani szíveskedjen. Amennyiben az elsőfokú hatóság kérelmünknek nem ad helyt, úgy kérjük a felettes hatóságot, hogy a kifogásolt végzést a Ket (1) bek. alapján megsemmisíteni és az elsőfokú hatóságot az építési engedélyezési eljárás lefolytatására utasítani szíveskedjen. Másodlagosan kérjük a felettes hatóságot, hogy a fenti végzést a Ket (1) bek. alapján megsemmisíteni és az elsőfokú hatóságot új, a jogszabályoknak megfelelő végzés meghozatalára utasítani szíveskedjen. Előzmények: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya, mint elsőfokú hatóság (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a Hejőpapi 022/7 hrsz.-ú ingatlant ellátó nagyközép-nyomású földgázelosztó vezeték építési engedélyezési eljárását a jelen fellebbezés tárgyát képező végzése szerint felfüggesztette. A Hejőpapi 022/7 hrsz.-ú ingatlant ellátó nagyközép-nyomású földgázelosztó vezeték építési engedélyezési eljárása a Bányafelügyelethez október 30-án beérkezett kérelmünk alapján indult. A Bányafelügye1et hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárás szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet alapján az építési engedély megadásához az építési jogosultságot igazolni kell. 6. (1) Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához, valamint a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés - 2/8 -

3 alapján végezhető építési tevékenység végzéséhez az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében az építési jogosultságot igazolni kell. (3) Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható: b) jogerős bírósági vagy jogerős és végrehajtható hatósági határozattal, A Hejőpapi 022/7 hrsz.-ú ingatlant ellátó nagyközép-nyomású földgázelosztó vezeték nyomvonala többek között érinti a Hejőpapi külterület 033/10 hrsz.-ú ingatlant is, amely nem az építtető tulajdonában van. A 033/10 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosával a vezeték építtetője vezetékjog alapításról megállapodni nem tudott, erre tekintettel fordultunk korábban a Bányafelügyelethez, hogy vezetékjog megállapítását kérjük. Az elsőfokon eljáró Bányafelügyelet a vezetékjog megállapítására vonatkozó kérelmünknek helyt adott, /2015 számú határozatában a 033/10 hrsz.-ú ingatlanra vezetékjogot állapított meg. A fenti határozat ellen a 033/10 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa meghatalmazottja útján fellebbezést nyújtott be, mely fellebbezést a másodfokon eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MBFH/2467-2/2015 sz. döntésével elutasította. A döntés jogerős és végrehajtható. A 033/10 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa meghatalmazottja útján az MBFH/2467-2/2015 sz. jogerős és végrehajtható, vezetékjogot megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte és a keresetlevélben kérte az illetékes bíróságtól a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését. A Bányafelügyelet kifogásolt végzése indokolása szerint (2. oldal 3. bekezdése) az építési engedély kérelem megalapozottan nem dönthető el a bíróság döntése nélkül, ezért a Ket. 32. (1) bekezdése alapján az építési engedélyezési eljárást felfüggesztette. Indoklás: ad 1. A Bányafelügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 32. (1) bekezdésére hivatkozással függesztette fel az építési engedélyezési eljárást a bíróság döntéséig. Ket. 32. (1) Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti A Bányafelügyelet fenti indokolása jogellenes az alábbiakra tekintettel: Ket. 1. (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. (2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el A Ket. 3. (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. (2) A közigazgatást hatóság: - 3/8 -

4 b) hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, A Ket. fenti alapelvi jelentőségű rendelkezése szerint a Bányafelügyelet az ügy ura, a tényállást hivatalból állapítja meg. A Ket. 50. (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok; bizonyítási eljárást folytat le. A Ket. 50. (1) bekezdése értelmében a hatóság - jelen esetben a Bányafelügyelet - kötelezettsége a tényállás tisztázása. KGD Hivatalból indult eljárás során az alperest terheli a tényállás-tisztázási, bizonyítási kötelezettség [2003. évi XCII. tv. 1. (7) bek; 97. (4), (6) bek; 1952 évi III.tv. 163., 164., 275., 339/A. ] A fentiek alapján megállapítható, hogy közigazgatási ügyben a tényállást a közigazgatási hatóságnak kell feltárnia. A Bányafelügyelet vezetékjogot megállapító elsőfokú határozatát a másodfokú hatóság helybenhagyta, így álláspontunk szerint az eljárás jelen szakaszában nincs olyan - a Ket. 32. (1) bek. szerinti - előkérdés, mely alapján az építési engedélyezési eljárás felfüggesztésének lenne helye. A jogszabály nem teszi lehetővé (sőt a hatáskörelvonást külön nevesítve Ket. 19. (3) bek. alatt tilalmazza), hogy a hatóság a tényállás felderítését más hatóságra - jelen esetben a bíróságra - bízza. Ezen rendelkezéseknek mindenekelőtt garanciális jelentőségük van az alábbiak alapján: A Kúria Közigazgatási - Munkaügyi Kollégium Joggyakorlat-elemző Csoport: A közigazgatási perjog - összefoglaló vélemény című, Budapest, tanulmánya szerint: A helyes tényállás megállapítás a jogszerű döntés alapja, márpedig ehhez valamilyen szintű bizonyításra szinte mindig szükség van. A közigazgatási per azonban attól speciális, hogy megelőzte egy- vagy kétfokú közigazgatási eljárás, és valójában a releváns tényállást már ott meg kellett állapítani. A közigazgatási per a határozat törvényességének felülvizsgálatát szolgálja, méghozzá a határozat meghozatalakori tényállás és az akkori jogszabályi környezet alapján (Pp. 339/A.). Leszögezhető, hogy a közigazgatási per nem az alaptényállás felfektetésének tipikus területe, hanem a megállapított tényállás kontrolljáé, ha azt a felperes vitatja. A Kúria a Kfv. V /2011. számú - jelen üggyel analóg- eseti döntésében (KGD ) is elvi éllel hangsúlyozta a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, hogy hivatalból indult eljárás során az eljáró hatóságot terheli a tényállás-tisztázási, bizonyítási kötelezettség. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.IV /2010. számú eseti döntésében (BH ) azt is kiemelte továbbá, hogy hivatalból indult közigazgatási eljárás esetén a tényállás valóságának bizonyítására a felperes a közigazgatási perben sem kötelezhető. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a Bányafelügyelet jogszabályba ütköző módon függesztette fel az építési engedélyezési eljárást a Ket. 32. (1) bek-re hivatkozással, mert a Bányafelügyelet nem háríthatja át a bíróságra a hatósági eljárásban tisztázandó kérdések eldöntését. ad.2. Társaságunk az 53/2012 (III. 28.) Korm. rendelet 6. (3) bek. b) pontja alapján az építési engedély megadásához az építési jogosultságot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MBFH/2467-2/2015 sz. jogerős és végrehajtható hatósági határozatával igazolta. Ket. 72. (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, - 4/8 -

5 ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben. a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,.. Álláspontunk szerint a kifogásolt végzés indokolása a Ket. fenti rendelkezéseibe ütközik, mert a végzés nem jelöli meg, hogy a Bányafelügyelet a jogerős és végrehajtható határozathoz képest, mely körülményekre tekintettel látja indokoltnak az építési engedélyezési eljárás felfüggesztését. A Bányafelügyelet végzése indokolása nem jelöli meg, hogy milyen tények, bizonyítékok beszerzését várja a bírósági eljárástól - mely az ad. 1. pontban előadottak szerint egyébként is jogszabálysértő lenne! ad.3 A közigazgatási eljárásban a 033/10 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa meghatalmazottja útján az MBFH/2467-2/2015 sz. jogerős és végrehajtható, vezetékjogot megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte és a keresetlevélben kérte az illetékes bíróságtól a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését. Erre az esetre a Bányafelügyelet részére a Ket (2) bek-e tartalmaz kötelező rendelkezéseket az alábbiak szerint: (2) Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az elsőfokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás fejfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. A jogszabály tehát keresetindítás és abban a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelem esetében csak értesítési kötelezettséget ír elő és tesz lehetővé a Bányafelügyelet részére. A Bányafelügyelet a saját eljárását a kereset megindítását követően már nem függesztheti fel. A kereset megindítását követően a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 332. (3) bek. alapján a közigazgatatási határozat végrehajtása felfüggesztése tárgyában már csak a bíróság dönthet. A Bányafelügyelet kifogásolt végzésében hivatkozott per tárgya azonban nem az építési engedélyezési eljárás, hanem a vezetékjog létesítése, így ez okból is jogszabálysértő a kifogásolt végzés. ad.4. Ket. 1. (2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát ás jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. Ket. 2. (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. A jelen fellebbezésünkhöz 1. sz. alatt mellékelt szakvélemény szerint a 033/10 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosát a vezetéképítés miatt kártalanításként mindösszesen Ft összeg illeti meg értékcsökkenés jogcímén. Ezzel szemben a vezetékjoggal érintett beruházás önmagában több tízmillió forint értéket képvisel. Továbbá a gázvezeték részben a HE-DO Kft. tulajdonában álló Hejőpapi 022/7 hrsz.-ú ingatlanon álló aszfaltkeverő üzem kiszolgálását végezné. Nevezett társaság tevékenysége 90%-ban állami és önkormányzati megrendelésre, út- és közmű építési-, felújítási beruházások elvégzése, mely létesítmények álláspontunk szerint közérdekű üzemnek minősülnek, melyek ellátása kiemelt fontosságú feladat. Álláspontunk szerint a Bányafelügyelet kifogásolt végzése a Ket. fenti hivatkozott rendelkezéseibe ütközik, és az építési engedélyezési eljárás jogszabályba ütköző felfüggesztése aránytalan érdeksérelmet okoz. - 5/8 -

6 A fellebbezés az illetékekről szóló évi XCIII törvény 29. (4) bekezdése szerint számított Ft illetékét jelen kérelmen illetékbélyeg útján leróttuk. A fellebbezés és a Bányászati Osztály eljárásának felülvizsgálata tekintetében az MBFH-nak elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányászati Osztály hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a rendelkezésre álló iratokból a következőket állapította meg. A fellebbezés nem megalapozott. A Bányászati Osztály az építési engedélyezési eljárását alábbi jogszabályhelyek alapján függesztette fel. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 6. -a az alábbiak szerint rendelkezik: (1) Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához, valamint a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenység végzéséhez az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében az építési jogosultságot igazolni kell. (3) Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható: b) jogerős bírósági vagy jogerős és végrehajtható hatósági határozattal, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 32. (1) bekezdése alapján: Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Nem helytálló a fellebbezés azon állítása, miszerint A Bányafelügyelet vezetékjogot megállapító elsőfokú határozatát a másodfokú hatóság helybenhagyta, így álláspontunk szerint az eljárás jelen szakaszában nincs olyan - a Ket. 32. (1) bek. szerinti - előkérdés, mely alapján az építési engedélyezési eljárás felfüggesztésének lenne helye. az alábbiakra tekintettel. Mivel az ingatlan tulajdonosa december 31.-én a Bányászati Osztályon iktatott keresetében az MBFH/2467-2/2015. számú határozat bírósági felülvizsgálatát, valamint a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérte, nem áll rendelkezésre a Korm. rendelet fent idézett 6. (3) bekezdésének b) pontja szerinti jogerős és végrehajtható hatósági határozat, amely jelen esetben az ingatlan vonatkozásában az építési jogosultságot igazoló bányafelügyeleti vezetékjogi engedély. Az építési jogosultság hiányában alkalmazva a Ket. vonatkozó előírását jogszerűen függesztette fel a Bányászati Osztály az építési engedélyezési eljárását, mivel az építési jogosultság igazolásának számító vezetékjogi engedély a bíróság döntésétől függően válik hatályossá vagy nem lesz hatályos, amennyiben a bíróság a vezetékjogi engedély végrehajthatóságát felfüggeszti. Amennyiben az építési jogosultság nem áll rendelkezésre, az építési engedélyt nem lehet kiadni. - 6/8 -

7 Fentiekre tekintettel nem helytálló a Kft. Ket. 1, 3. előírásaival indokolt azon állítása, miszerint A Bányafelügyelet kifogásolt végzése indokolása szerint (2. oldal 3. bekezdése) az építési engedély kérelem megalapozottan nem dönthető el a bíróság döntése nélkül, ezért a Ket. 32. (1) bekezdése alapján az építési engedélyezési eljárást felfüggesztette. A Bányafelügyelet fenti indokolása jogellenes az alábbiakra tekintettel: Ket. 1. (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. (2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el A Ket. 3. (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. (2) A közigazgatást hatóság: b) hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, A Ket. fenti alapelvi jelentőségű rendelkezése szerint a Bányafelügyelet az ügy ura, a tényállást hivatalból állapítja meg. A Kft. ugyanakkor helytelenül idézi a Ket. 32. (1) bekezdését, mivel az a jelenlegi hatályos rendelkezést tartalmazza, amit a Bányászati Osztály eljárása során nem vehetett figyelembe. Fentiek következtében nem helytálló a Kft. azon állítása, miszerint A jogszabály nem teszi lehetővé (sőt a hatáskörelvonást külön nevesítve Ket. 19. (3) bek. alatt tilalmazza), hogy a hatóság a tényállás felderítését más hatóságra - jelen esetben a bíróságra - bízza. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a Bányafelügyelet jogszabályba ütköző módon függesztette fel az építési engedélyezési eljárást a Ket. 32. (1) bek-re hivatkozással, mert a Bányafelügyelet nem háríthatja át a bíróságra a hatósági eljárásban tisztázandó kérdések eldöntését. Jelen esetben a bíróságnak nem kell a tényállást felderítenie, azt a Bányászati Osztály mind a vezetékjogi engedélyezési eljárás, mind az építési engedélyezési eljárás során megtette. Nem helytálló a Kft. azon állítása, miszerint A Bányafelügyelet kifogásolt végzésében hivatkozott per tárgya azonban nem az építési engedélyezési eljárás, hanem a vezetékjog létesítése, így ez okból is jogszabálysértő a kifogásolt végzés., mivel a bányafelügyelet által megállapított jogerős és végrehajtható vezetékjogi engedély nélkül az építési engedély nem adható ki, mert abban az esetben az építési jogosultságot a kérelmező nem igazolta a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az MBFH a fellebbezés egyéb, nem az eljáráshoz tartozó kifogásait nem vizsgálta (pl. a Kúria illetve Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseinek Kft. általi idézése, kártalanítás kérdése). Az MBFH a fentiek alapján megállapította, hogy a Bányászati Osztály Végzésében és az eljárása során a Ket. szerinti tényállás tisztázási követelményeknek is eleget téve jogszerűen járt el, ezért a fellebbezést elutasította és a Bányászati Osztály végzését helybenhagyta. A Kft. a fellebbezés illetékét megfizette. Az MBFH végzését a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. -a szerinti hatáskörében, az indokolásban hivatkozott jogszabályok, - 7/8 -

8 valamint a Ket és 105. alapján hozta meg. A végzés bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket (1) bekezdése biztosítja. Budapest, február 24. Bányászatért felelős miniszter egyedi utasítása alapján Veres Imre főosztályvezető Az MBFH a végzést közli: Címzett, iratokkal Bányászati Osztály útján: elsőfokú végzés szerint MBFH Irattár - 8/8 -