GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: Iktatószám: /2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: dr. Sebő F. Dániel, Ódor Imre Melléklet: ÉLTEX Kft. KÜJ: Hulladékgazdálkodási kötelezés H A T Á R O Z A T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4032 Debrecen, Péchy Mihály u. 46.; a továbbiakban: ügyfél) 2800 Tatabánya, Kóta József u. 2. szám alatti ingatlanon folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységét (előkezelésnek minősülő bálázás) m e g t i l t j a. II. Az ügyfél jelen határozat I. fejezetében foglaltak betartására annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul köteles. III. A hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy fenti kötelezettség megszegése esetén amennyiben az az ügyfélnek felróható a határozat végrehajtása mellett az ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. IV. A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. V. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96)

2 VI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke ,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. I N D O K O L Á S A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hatóság) jogelődeként eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség ellenőrzést tartott a Sanmina-SCI Magyarország Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Kóta József u. 2.; a továbbiakban: kft.) 2800 Tatabánya, Kóta József u. 2. szám alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) december 11. napján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. -a, 88/A. (1) bekezdése és 89. b) pontja alapján. A /2014. sz. ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a telephelyen lévő papír- és műanyaghulladékok egy része (ott) helyben kerül bálázásra: a két darab ORWAK 3110 és egy darab AVERMANN 3000 bálázógépet az ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4032 Debrecen, Péchy Mihály u. 46.; a továbbiakban: ügyfél) négy alkalmazottja üzemelteti. A hatóság /2014. sz. végzése nyomán az ügyfél 28-2/2015. szám alatt előterjesztett beadványa részeként mellékelte a kft-vel kötött a kft. telephelyén végzett bálázási tevékenységére vonatkozó szerződésének másolatát; emellett előadta, hogy fenti bálázógépek üzembentartója a kft., így az általa vezetett hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartás is a kft. tulajdonát képezi. A hatóság 28-3/2015. sz. végzésében a kft-t is felhívta az általa vezetett a bálázási tevékenységgel érintett hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartások, valamint üzemnaplók másolatainak megküldésére a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 65. (5) bekezdése alapján, melynek értelmében: A nyilvántartás vezetésére kötelezett nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja. A kft. 28-8/2015. szám alatt iktatott beadványában csupán a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartások másolatait küldte meg a hatóság részére, az üzemnapló másolata nem került csatolásra. Az ügyfél, mint vállalkozó és a kft. között létrejött vállalkozási szerződés A Vállalkozó kötelezettségei c. 3. fejezetének 2. pontja értelmében: A gépet kizárólag csak a Vállalkozó erre kioktatott dolgozója kezelheti, vagy olyan személy, aki rendelkezik a gép kezeléséhez szükséges dokumentált oktatással, és erre a Vállalkozótól felhatalmazást kap. Az ügyfél mindezek ellenére nem küldte meg a hatóság /2014. sz. végzésével bekért alkalmazottai, mint gépkezelők általi aláírással ellátott bálázási tevékenységére vonatkozó üzemnapló másolatát a hatóság részére, ezért a hatóság 28-9/2015. sz. végzésében ismételten annak benyújtására hívta fel az ügyfelet a január 1. napját követő időszakra vonatkozóan az üzemnaplóban feltüntetett alkalmazottak ügyféllel kapcsolatos jogviszonyainak igazolása mellett. Az ügyfél 28-11/2015. szám alatt iktatott beadványában megküldte a telephelyen folytatott bálázási tevékenységére vonatkozó nyilvántartások, valamint üzemnaplók másolatait, továbbá a telephelyen január 1. napja óta foglalkoztatott alkalmazottai munkaszerződéseinek másolatait. 2

3 A Ht. 2. (1) bekezdés 26. pontja alapján a Ht. 2. (1) bekezdés 7. pontja szerinti előkezelés is hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül. A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 1. d) pontja értelmében az E02 04: bálázás is hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletnek minősül. Fenti iratok vizsgálata nyomán a hatóság azt állapította meg, hogy a bálázási, mint előkezelési tevékenységre vonatkozó nyilvántartásokon az ügyfél által megküldött munkaszerződésekben szereplő alkalmazottainak nevei kerültek feltüntetésre, azaz tárgyi telephelyen az ügyfél folytat hulladékgazdálkodási tevékenységet. A Ht. 62. (1) bekezdése értelmében: Hulladékgazdálkodási tevékenység e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető. Fentiekkel összefüggésben a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél nem rendelkezik sem hatályos hulladékkezelési, sem hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel tárgyi telephelyre vonatkozóan. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) pontja értelmében: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 86. (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c)- g) pontjában és 2. (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint. A hatóság megállapította, hogy ugyan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet alkalmazásának nincs helye jelen eljárásban, ekképp e jogszabályhelyre hivatkozással továbbá más jogforrásra hivatkozással sem lehet helye a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásának; ugyanakkor a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságát maga a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja első tagmondatának második fordulata zárja ki: és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, Fentiekből világosan következik, hogy a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja érvényesülésének korlátját nem kizárólag a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazhatósága határozza meg, hanem annak szűkebb körét éppen a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja állapítja meg azzal, hogy nem támasztja elégséges feltételnek a jogellenes magatartás megszüntetését, illetve a jogszerű állapot helyre állítását; hanem ezzel konjunktív módon az elkövetett jogszabálysértésnek orvosolhatónak is kell lenni oly módon, hogy annak káros következményei a véglegesség igényével felszámolhatók legyenek, sőt, felszámolásra is kerüljenek a jogellenes magatartás megszüntetésével, illetve a jogszerű állapot helyreállításával egyidejűleg. 3

4 A hatóság fentiek figyelembevételével azt állapította meg, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése alkalmazásának nem lehet helye jelen eljárásában, figyelemmel arra, hogy az ügyfél elkövetett jogsértésével olyan jogtalan gazdasági előnyre tett szert különös tekintettel egy hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakra, valamint a tervezett tevékenység alapjául szolgáló személyi és tárgyi feltételeket biztosító pénzügyi eszközök és azok garanciáinak biztosítására a jogszabályi és egyéb hatósági előírásokat betartó hulladékgazdálkodókkal szemben, melynek pontos mértéke utóbb már nem meghatározható, ekképp nem is kompenzálható. Mindezek következtében az engedély nélküli előkezelési tevékenységgel megvalósított jogellenes magatartás következményei pusztán az engedély nélküli hulladékgazdálkodási tevékenység abbahagyásával (megszüntetésével) nem számolhatók fel maradéktalanul, azok továbbra is fennállnak, melynek nyomán a jogszerű állapot utóbb már nem állítható helyre, ami összességében az elkövetett jogsértést orvosolhatatlanná tette. Fentiekre tekintettel a hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is. A hatóság május 28. napján hivatalból indította jelen eljárását az ügyféllel szemben 11862/2015. iktatószám alatt, melyről szóló értesítést a Ket. 29. (4) bekezdés b) pontja alapján mellőzte, tekintettel arra, hogy az eljárás megindítását követő nyolc napon belül meghozta érdemi döntését. A hatóság eljárását megelőzően fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát. A Ht. 84. (1) bekezdés a) pontja értelmében: A környezetvédelmi hatóság az e törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében a hulladékbirtokost, a hulladék tulajdonosát, illetve a környezethasználót kötelezi a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha az abban foglalt előírásokat a hulladék birtokosa, tulajdonosa, illetve a környezethasználó megszegi, teljesülésüket elmulasztja, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a minősítési engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől, a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet a nyilvántartástól eltérő módon gyakorolja. A Ht. 84. (2) bekezdése értelmében: A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Fenti tényállás és jogszabályhelyek alapján a hatóság jelen határozat rendelkező részének I-II. fejezetei szerinti hulladékgazdálkodási kötelezés kibocsátásáról döntött. A határozat rendelkező részének III. fejezetében foglalt felhívást a hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. (2) bekezdése értelmében: Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A Ket. 61. (1-2) bekezdései alapján: Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. 4

5 A Ket d) pontja értelmében: Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki. A Ket (2) bekezdése értelmében: Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi. A Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontja értelmében: A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott. (IV. fejezet) A határozat rendelkező részének V. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján rendelkeznie kellene. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket ában foglaltaknak megfelelően a Ket. 99. (1) bekezdése szerint a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, melyről a hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az ügyfelet. A fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja alapján határozta meg a hatóság. (VI. fejezet) A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése; illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete IV. fejezetének 1. száma állapította meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja értelmében a hatóság március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda április 1. napjától a Győr-Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal; melynek hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét a Ket. 21. (1) bekezdés d) pontjának megfelelően ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, június 05. A kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 5