ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Péntek:8,30-12,00 óráig, Szerda: 8,30-12,00 óráig és 13,00-16,00 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:/Hulladék/2013/Kissg/ A határozat JOGERŐS: Év:2013. Hónap:10. Nap:08. KÜJ: Iktatószám: /2013. Ügyfél: VEGYLET KFT. Előadó: dr. Szalayné dr. Kiss Georgina Telephely: Tatabánya, Alugyári u. 1. KTJ (telephely): Szakértő: Kelemen Gyula Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság Melléklet: - Hiv. szám: - Ügyintézőjük: - HATÁROZAT I. KTJ (létesítmény): - Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság), a VEGYLET Kft.-t (2890 Tata, Szilágyi Erzsébet út 85., a továbbiakban Kft.) engedély nélkül végzett hulladékgazdálkodási tevékenység miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett - figyelmeztetésben részesíti. A hatóság a jogerőre emelkedést követően intézkedik e jogerős határozat nyilvános közzétételéről. Az eljárás során olyan eljárási költség, amelynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. II. III. IV. E határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez intézett, de az első fokú hatósághoz kettő példányban benyújtott, Ft (azaz Tízezer forint) értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye. I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban hatóság) szeptember 12-én panaszbejelentés érkezett, miszerint a VEGYLET Kft. (a továbbiakban Kft.) a Tatabánya, Alugyári út 1. sz. (tatabányai 2478/14 hrsz.) alatti telephelyén ammóniaoldat szennyezés (elfolyás) történt. A szennyezés megszüntetése érdekében a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban Katasztrófavédelem) a helyszínen a szükséges intézkedéseket megtette, a havária helyzetet felszámolta. A hatóság szeptember 12-én és 13-án társhatóságok részvételével (Katasztrófavédelem, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Katasztrófavédelem Tatabányai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építésigazgatási Csoport) előre be nem jelentett hatósági ellenőrzést tartott a telephelyen, melynek során

2 /2012. (másolata a javaslat 1. számú melléklete) és /2012. szám (másolata a javaslat 2. számú melléklete) alatt jegyzőkönyvet vett fel, és amely során az alábbiakat állapította meg: A helyszín bejárása és a Kft. által bemutatott dokumentumok alapján megállapítható volt, hogy a Kft. hulladékkezelési tevékenységet végzett, EWC * kódszámú, nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik megnevezésű hulladékot (rubiniszap) hasznosított, a rubiniszapból ipari ezüstöt kívánt kinyerni. A hulladék mennyisége az ügyvezető tájékoztatása alapján kg volt. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a tevékenységet a GEOFIL Kft. (2800 Tatabánya, Alugyári út 1., tatabányai 2474/9, 2478/28 és 2478/32 hrsz.) megbízásából, a tőlük átvett rubiniszappal végezték. A Kft. ezen tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt sem környezetvédelmi-, telepengedélyt bemutatni nem tudott, a Kft. a hatóság nyilvántartása szerint a telephelyre vonatkozó hulladékkezelési engedéllyel nem rendelkezik. A fentiek miatt a környezetszennyezésre is tekintettel a hatóság a szeptember 12-én kelt, /2012. sz. határozatával a Kft. részére azonnali hatállyal megtiltotta a Tatabánya, Alugyári út 1. sz. (tatabányai 2478/14 hrsz.) alatti telephelyen engedély nélkül folytatott hulladékkezelési tevékenységet. A hatóság a szeptember 13-án kelt, /2012. sz. határozatával a /2012. sz. döntését módosította oly módon, hogy kötelezte a Kft.-t arra, hogy a további környezetszennyezés megelőzése érdekében a még a technológiában lévő anyagot ürítse le, és az így lefejtett EWC * kódszámú, nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik megnevezésű hulladékot annak kezelésére engedéllyel rendelkező kezelőnek haladéktalanul adja át. A leürítés a Kft. teljes felelősségvállalása mellett megtörtént, a Kft. a hulladékot annak kezelésére engedéllyel rendelkezőnek átadta. A hatóság szeptember 12-én felvett ellenőrzési jegyzőkönyvében megállapítást nyert továbbá, hogy a telephelyen betonozott területen előkezelt, hasznosításra átvett hulladékok, valamint egyéb veszélyes hulladékok találhatók rendezetlen körülmények között. A telephelyen kezelt hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartást illetve a technológia üzemeltetésére vonatkozó üzemnaplót nem vezetnek. A telephelyen található egy veszélyes hulladék gyűjtő konténer, amiben mintegy 1,5-2 tonna mennyiségű nem veszélyes és műszaki becsléssel megállapítva 780 kg veszélyes hulladék volt található. A hulladékok nem beazonosíthatók, nem különülnek el a késztermékektől, illetve a technológiai segédanyagoktól. EWC kódszámokat egyetlen esetben sem tüntettek fel. A raktárépületben illetve a telephelyen található laboratóriumban további hulladékok, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges segédanyagok, vizsgálati anyagok találhatók. A hatóság a Kft-t H /2012. számú határozatával kötelezte a Tatabánya, Alugyári út 1. sz. (tatabányai 2478/14 hrsz.) alatti telephely eredeti, hulladékoktól mentes, állapotnak helyreállítására. A H /2012. számú kötelezés a 20-7/2013. számú határozattal módosításra került. A kötelezés nem jogerős, az eljárás másodfokú szakaszban van a Kft. fellebbezése miatt. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kft szeptember 12-én a Tatabánya, Alugyári út 1. sz. (tatabányai 2478/14 hrsz.) alatti telephelyén az EWC * kódszámú, nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik megnevezésű hulladékot (rubiniszap) a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül kezelte. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 86. (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján Aki a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. Fentiek értelmében a hatóság augusztus 27-én hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárás megindításáról döntött. Az eljárásról szóló értesítést a hatóság a Ket. 29. (4) bekezdés b) pontja alapján mellőzte, mivel nyolc napon belül meghozta érdemi döntését. A bírság összegének megállapítására több tényállás alapján - a hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása és a hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek elmulasztása miatt - a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. (3) bekezdés d) pontja alapján kerül sor.

3 3 A Rendelet 4. (2) bekezdése szerint: Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. I. A Rendelet 4. (2) bekezdésének alkalmazási feltétele. A Rendelet 4. (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülését akkor szükséges vizsgálni, ha a hatóság mellőzni akarja a bírság kiszabását. A paragrafus megfogalmazása szerint, ha teljesül is a következő feltétel, hogy a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, akkor sem áll fenn a kötelező mellőzése a bírságnak, csak a lehetősége. A feltétel teljesülése nélkül a bírság nem mellőzhető, ezért annak teljesülését igazolni szükséges. Ez szükséges feltétel a bírság mellőzéséhez, de nem elégséges feltétel mivel a bírság a feltétel teljesülése estén csak mellőzhető és nem mellőzendő. II. A Rendelet 4. (2) bekezdése szerinti feltétel teljesülésének vizsgálata 1. Jogsértő tevékenység (jogsértés): veszélyes hulladék engedély nélküli hasznosítása. 2. A Ht. célja: a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése, hatékonyságának javítása, továbbá a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, továbbá a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása, és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. 3. A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során a Ht. 3. -ában rögzített alapelveket kell érvényesíteni a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban Kvt.) összhangban, melynek 6. (1)-(3) bekezdései alapján: A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. A Ht. 4. -a alapján Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 4. Az alapvető jogszabályi előírás, hogy a Ht. 15. (2) bekezdése alapján a hasznosítási művelet a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. A hulladékgazdálkodási engedély meghatározó kelléke az engedélyes megnevezése, a kezelni engedélyezett hulladék mennyiségének meghatározása EWC kódszámmal, az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői, a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki követelmények, továbbá az engedélyezési eljárás során bevont szakhatóságok előírásai is. 5. A hatóság az engedélyezési eljárásában vizsgálja és érvényesíti a hulladékgazdálkodási alapelveket. Jelen esetben a veszélyes hulladék hasznosítását megelőzően a hatóságnak nem volt lehetősége az alapelvek és az általános szabályok teljesülésének vizsgálatára, a tevékenység végzésének környezetvédelmi feltételeinek meghatározására. 6. A Ht. 84. (2) bekezdése alapján A környezetvédelmi hatóság - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez,

4 4 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. A hatóság szeptember 12-én kelt, /2012. sz. határozatával a Kft. részére azonnali hatállyal megtiltotta a Tatabánya, Alugyári út 1. sz. (tatabányai 2478/14 hrsz.) alatti telephelyen engedély nélkül folytatott hulladékkezelési tevékenységet. Fentiek alapján megállapítható, hogy a Kft. engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenysége során a veszélyes hulladékra vonatkozóan veszélyeztette a hulladékgazdálkodási célok teljesülését. A hatóság intézkedni köteles az engedély nélkül végzett tevékenységgel megvalósult jogszerűtlen állapot megszüntetése iránt. A hatóság az elkövetett jogsértést, a Ht. 15. (2) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási engedély nélküli kezelést, a tevékenység súlyára tekintettel - ezen hulladékra vonatkozóan a hulladékgazdálkodási célok teljesülésének veszélyeztetését figyelembe véve a fennálló intézkedési kényszert is, nem tekinti olyan csekély súlyúnak, hogy mellőzze a bírság kiszabását. A bírság számítása a Rendelet szabályai alapján, az alábbiak szerint történt. 1. TÉNYÁLLÁS: HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁS HIÁNYA MIATTI JOGSÉRTÉS Bírság: A Rendelet 3. (1) bekezdése alapján a bírság meghatározásakor először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Rendelet 2. (5) bekezdése alapján a hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot Ft-ban állapítja meg. 2. TÉNYÁLLÁS: ENGEDÉLY NÉLKÜL VÉGZETT HULLADÉKKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG MIATTI JOGSÉRTÉS Bírság: a Rendelet 3. (3) bekezdése alapján a Rendelet mellékletének 1. pontja szerint. B = A x M x S ahol: B: a bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban M: a jogsértés jellegét, súlyát, volumenét figyelembe vevő módosító tényező S: a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó, jelen esetben: 1 Alapbírság: a Rendelet 1. (3) bekezdés d) pontja szerint, hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése, hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint. A hatóság az alapbírság mértékét a legmagasabb mértékben állapította meg, mert a Rendelet 3. (6) bekezdésének értelmében amennyiben a bírság kiszabására e rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni. A Kft. az EWC * kódszámú, nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik megnevezésű hulladékot (rubiniszap) engedély nélkül kezelte, illetve a nyilvántartási kötelezettségeket is megsértette, mivel nem vezetett nyilvántartást az általa kezelt, illetve a tevékenysége során keletkezett hulladékokról, ezzel a több tényállás megvalósult. A hatóság jelen esetben a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos engedély nélküli hulladékkezelési tevékenységet tekinti a súlyosabb tényállásnak, mert a veszélyes hulladék engedély nélküli kezelése tisztázatlan műszaki feltételekkel történt, a hulladékkezelés környezetre gyakorolt hatásának ismerete és ellenőrizhetősége nélkül, ezért az alapbírság mértékét az 1. (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeg 100 %-ában határozza meg:

5 5 A = Ft Az M módosító tényező meghatározása: a Rendelet 3. (3) bekezdése alapján a Rendelet mellékletének 3. pontja szerint. M = V x M t ahol: V: a hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit kifejező szorzószám, amely veszélyes hulladékok esetén = 10 (EWC * kódszámú, nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik megnevezésű hulladék) M t : számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével, amely a Rendelet 1. (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a Rendelet mellékletének 3. c) pontja szerint: t: az engedély nélkül kezelt hulladék tömege: 1600 kg, azaz 1,6 tonna M c,t = 1,8+(t-1)x1,55 t = 1,6 Tehát: M c,t = 1,8 + (1,6-1)x1,55 = 2,73 M = V x M c,t = 10 x 2,73 = 27,3 B = A x M x S = x 27,3 x 1 = Ft A Rendelet 3. (6) bekezdése alapján Amennyiben a bírság kiszabására e rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni. A fenti tényállásokat figyelembe véve, valamint tekintettel arra, hogy az engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenység végzése következtében veszélyes anyag (ammónia) környezetbe való kijutásának veszélye fennállt, a hatóság megállapította, hogy a bírság összegét a felével emelten kell kiszabni. Az így kiszabandó bírság végösszege: x 1,5 = Ft, azaz hétszázharminchétezer egyszáz forint. Az eljárás folyamán a hatóság megállapította, hogy a Kft. kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) személyi hatálya alá tartozik. A KKV törvény 12/A. -ában foglaltak szerint: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén az adó- és vámhatósági eljárást kivéve bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be. A Ket. 94. (1) bekezdése a) pontja kimondja, hogy amennyiben a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, vagy hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább 20 napos határidő megállapításával valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A hatóság megállapította, hogy az ügyfél által megvalósított jogsértés a jogellenes magatartás megszüntetésével már nem orvosolható, így e rendelkezés alkalmazásának nincs helye.

6 6 Mindezek alapján a hatóság a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt megindított eljárásban a hatóság megállapította, hogy mivel a tárgyi jogsértés a Kft. első jogsértése bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmaznia a Kft.-vel szemben. A hatóság felhívja a Kft. figyelmét arra, hogy csak az első ízben elkövetett jogsértés esetében van lehetőség a KKV törvény 12/A. rendelkezéseinek alkalmazására, amennyiben újabb jogsértést követ el, vele szemben alkalmazhatóak lesznek a jogszabályban meghatározott szankciók. A határozat rendelkező részének II. fejezete a Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontján alapul. A határozat rendelkező rész III. fejezete a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, amely során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján kellene rendelkeznie. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 1. pontja, valamint 2. a) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a Hbír. rend 2. (1) bekezdése, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, szeptember 4. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Makra Gábor sk. Igazgató-helyettes