ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS Év: 2014 Hónap: 09 Nap: 11 KÜJ: KTJ (telephely): Iktatószám: /2014. Ügyfél: Lillygreen Kft. Előadó: dr. Sebő F. Dániel Telephely: 9481 Pinnye, 412 hrsz. Szakértő: Ódor Imre Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság KTJ (létesítmény): - Melléklet: - Hiv. szám: - Ügyintézőjük: - H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) a Lillygreen Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 1115 Budapest, Bártfai u. 44.; a továbbiakban ügyfél) hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett f i g y e l m e z e t é s b e n r é s z e s í t i. II. A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke ,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. G:\Hulladek\2014\Sebo\

2 I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség ellenőrzést tartott a Lillygreen Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1115 Budapest, Bártfai u. 44.; a továbbiakban ügyfél) 9481 Pinnye, 412 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban telephely) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 88/A. (1) bekezdése és 89. b) pontja alapján március 26. napján. Az ellenőrzésen rögzített /2014. sz. jegyzőkönyv (a továbbiakban jegyzőkönyv) tanúsága szerint a telephelyen nagy mennyiségben deszkaszélek és faaprítékok, valamint faraklapok bontásából származó fémhulladékok, illetve csomagolási hulladékok és egyéb fémhulladékok voltak felhalmozva. Az ellenőrzés során az ügyfél törvényes képviseletében jelenlévő és nyilatkozattételre jogosult ügyvezetője akként nyilatkozott, hogy a deszkaszélek és a faapríték környékbeli gazdálkodó szervezetektől melléktermékként kerültek a telephelyre, míg a többi fellelt hulladék közül a csomagolási és fémhulladékok az ügyfél termelési tevékenységéből keletkeztek, melyek közül a fémhulladékok az ügyfél kapuvári telephelyéről helyhiány miatt kerültek átszállításra az ügyfél tárgyi (pinnyei) telephelyére. A telephelyen lévő deszkaszél, faapríték, fém és csomagolási hulladék vonatkozásában, azok eredetét igazoló dokumentumok nem álltak az ügyfél rendelkezésére, melyre tekintettel a hatóság /2014. sz. végzésében annak tisztázására hívta fel az ügyfelet. Az ügyfél /2014. szám alatt iktatott beadványában a telephelyen folytatott tevékenységéből keletkezett hulladékokra vonatkozó nyilvántartását, illetve a telephelyen fellelt faaprítékra és deszkaszélekre vonatkozó, azok melléktermékstátuszára vonatkozó dokumentumokat, illetve adásételi szerződések másolatát terjesztette elő. Az EWC kódszámú fém vas megnevezésű hulladékra vonatkozó nyilvántartásban 148 kg keletkezett mennyiség szerepelt. Az ellenőrzés időpontján a telephelyen lévő EWC kódszámú fém vas megnevezésű hulladék műszakilag becsült mennyisége 240 m 3 volt. Fentiek nyomán a hatóság megállapította, hogy az ügyfél /2014. szám beadványában szerepeltetett fenti hulladékokra vonatkozó mennyiség nem feleltethető meg a telephelyen az ellenőrzés időpontjában felmért mennyiségnek, ezért a hatóság /2014. sz. végzésében az EWC kódszámú fém vas megnevezésű hulladék mennyiségének pontosítására hívta fel az ügyfelet. Az ügyfél /2014. szám alatt iktatott beadványában akként nyilatkozott, hogy a tárgyi telephelyén gyűjtött összes EWC kódszámú fém vas megnevezésű hulladék mennyisége 148 tonna. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 86. (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. (1) bekezdése értelmében: A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja értelmében: A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint. A Hbr. 1. (5) bekezdése értelmében: Az alapbírság összege az e (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg az e (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig. 2

3 Fentiekkel összefüggésben a hatóság azt állapította meg, hogy tárgyi ellenőrzését követően a /14. sz. jogerős határozatába foglalt hulladékgazdálkodási kötelezésben foglaltaknak az ügyfél megfelelően eleget tett, a hulladékkezelési, illetve hulladékgazdálkodási engedély nélkül korábban telephelyére szállított és ott gyűjtött fémhulladék engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadására került, melynek tényét az ügyfél az átadás-átvételi dokumentumok másolatának megküldésével igazolta a hatóság felé, ezért az alapbírság összege 4.500,- Ft, (azaz négyezer-ötszáz forint) összegben került megállapításra. A Hbr. 4. (2) bekezdése értelmében: Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés súlyát mérlegelve a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságának vizsgálata keretében a hatóság azt állapította meg, hogy fenti hulladékok nagymennyiségben kerültek gyűjtésre az ügyfél telephelyén, ezért a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére fenti jogszabályhelyre hivatkozással nincs lehetőség. Fentieken túl a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 1. (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét a Ket. 94/A. (1) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. Fentiek nyomán a hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy az ügyfél jogsértő magatartásának veszélyessége és károsító hatása csekély volt, környezetkárosítás, illetve -veszélyeztetés nem történt; ugyanakkor a térség hulladékgazdálkodási helyzetére hatást gyakorolva az ügyfél jogsértésével gazdasági előnyre tett szert a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A bírság megállapításának alapját képező hulladékmennyiség az ügyfél által csatolt szállítóleveleken szereplő nettó súly alapján összesen 152,52 tonna B = A x M x S ahol B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (4.500) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó Az M módosító tényező értéke a Hbr. mellékletének 3. pont c) bekezdése alapján: M = V x M c,t ahol V = 1 mivel egyéb nem veszélyes hulladékról van szó M c,t = 132,75 + (t 100) x 1,05 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 152,52 tonna Így M c,t = 132,75 + (152,52 100) x 1,05 = 187,896 A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 1 x 187,896 = 187,896 3

4 B = A x M x S = x 187,896 x 1= ,- Ft, azaz nyolcszáznegyvenötezer-ötszázharminckettő forint. A hatóság eljárását megelőzően alábbiak szerint vizsgálta Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során azt, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) pontja értelmében: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 86. (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint. A hatóság fentiek nyomán megállapította miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja alapján kerülne sor, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. Fentiekre tekintettel a hatóság 11425/2014. számú, valamint jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. (1) bekezdés c) pontja alapján, melynek értelmében: Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is. A hatóság jelen (hulladékgazdálkodási bírság kiszabására irányuló) eljárását július 16. napján indította meg az ügyféllel szemben, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket a és 68. -a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről /2014. számon kibocsátott iratával a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az ügyfelet; melyet a tértivevény tanúsága szerint az ügyfél nevében július 24. napján vettek kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel ide nem értve az ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozó beadványt a hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett. A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Az ügyfél /2014. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem volt és a Kkvt. 12/A. (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn a hatóság megállapította, hogy 4

5 a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontja értelmében: A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott. (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján rendelkeznie kellene. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 96 -a 98. (1) bekezdése, valamint a 99 (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. (1) bekezdés d) pontjának megfelelően ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete állapítja meg. Győr, augusztus 19. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán sk. Mb. igazgató-helyettes A határozatot kapják: 1. Lillygreen Kft Budapest, Bártfai u Pinnye Község Önkorm Pinnye, Arany János u. 15. Jogerőre emelkedés után: 3. Nyilvános közzététel: 3.1. Pinnye Község Önkorm. Jegyzője 9481 Pinnye, Arany János u Informatika 3.3. Ügyfélszolg. 5