GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: Iktatószám: /2015. Hiv. szám: - Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság Ügyintéző: dr. Karácsony Edina Ódor Imre Melléklet: - H A T Á R O Z A T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Forgács István magánszemélyt (lakcím: 9700 Szombathely, Csalogány u. 4; KÜJ: ; a továbbiakban: Ügyfél) 6.530,- Ft, (azaz hatezerötszáz-harminc forint) h u l l a d é k g a z d á l k o d á s i b í r s á g m e g f i z e t é s é r e k ö t e l e z i. II. A határozat I. fejezetében meghatározott hulladékgazdálkodási bírságot a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla megnevezésű sz. számlára kell átutalni annak jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A Hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %-át Csorna Város Önkormányzata (székhely: 9300 Csorna, Szent I. tér 22.) részére 15 napon belül továbbutalja. III. A Hatóság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy fenti kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén amennyiben az az Ügyfélnek felróható a határozat végrehajtása mellett az Ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. IV. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. V. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú Hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96)

2 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni; az Önkormányzat által benyújtott fellebbezés illetékmentes. I N D O K O L Á S A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: NAV) iktatószámú levelében megkereste a Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, hogy Forgács István magánszemély (lakcím: 9700 Szombathely, Csalogány u. 4., továbbiakban: ügyfél) lakcímével megegyező ingatlanán fémkereskedelmi hatósági ellenőrzést végeztek. A Vas Megyei Kormányhivatal VAV/KTF/1901-3/2015. számú végzéssel áttette a NAV megkeresését illetékesség hiányában a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához. A Vas Megyei Kormányhivatal által áttett iratok alapján a Hatóság megállapította, hogy közigazgatási hatósági és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 88/A. (1) bekezdése, 89. c) pontja és 90. (1) bekezdése alapján lefolytatott helyszíni ellenőrzés során nevezett ingatlanon fémhulladékok nem voltak fellehetők, a fémkereskedelmi ellenőrzési rendszer által feldolgozott adatok alapján azonban az Ügyfél napja és napja között fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot (réz, alumínium, vas) értékesített a Hatóság illetékességi területén lévő Inter-Metál Kft. (székhely: Csorna, Új Malom u. 8.) részére. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.) 62. -a alapján: Hulladékgazdálkodási tevékenység - e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető. A Ht. 14. (1) bekezdése értelmében: Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani. A Hatóság fentiekre tekintettel megállapította, hogy az Ügyfél nem veszélyes hulladék szállítására vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel nem rendelkezik és erre irányuló kérelmet sem nyújtott be a Hatósághoz. A Ht. 86. (1) bekezdés a) pontja értelmében Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. (1) bekezdése értelmében: A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. Jelen eljárásban a Hatóság megállapította, hogy a jogsértő magatartás a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatása nem jelentős, káresemény, környezetkárosítás a Hatóság tudomása alapján nem történt. A 2

3 Hatóság azt is megállapította, hogy az Ügyfél a hulladékkezelésnek minősülő tevékenységét jogellenesen hulladékgazdálkodási engedély nélkül folytatta ezáltal gazdasági előnyre tett szert olyan szervezetekkel szemben, akik a tevékenységet hulladékgazdálkodási engedély birtokában kívánták folytatni. A Hbr. 4. (2) bekezdése értelmében: Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés súlyát mérlegelve, továbbá a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél a jogszabályban foglalt kötelezettségét megszegte azáltal, hogy a hulladékszállítást engedély nélkül végezte, így a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, így a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásától eltekinteni nincs lehetősége a Hatóságnak. Mindemellett a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A Hbr. 1. (4) bekezdése alapján: A (3) bekezdés alá nem sorolható, környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés esetén az alapbírság hatezer forint. A bírság kiszámításának módja: B = A x M x S Ahol A: az alapbírság forintban, jelen esetben Ft. Az 1. (4) és a 2. (3) bekezdéseiben felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik: M = V x M a,t A bírság megállapításának alapját képező nem veszélyes hulladékmennyiség összesen: kg, azaz 1,104 tonna. B = A x M x S ahol B: a veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (6 000) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó Az M módosító tényező értéke a Korm. rend. mellékletének 3. pont a) bekezdése alapján: M = V x M a,t ahol V = 1 mivel egyéb nem veszélyes fémhulladékról van szó M a,t = 1,0 + (t-1) x 0,85 ahol t a nem veszélyes hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 1,104 tonna. Így M a,t = 1,0 + (1,104-1) x 0,85 = 1,0884 A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 1 x 1,0884 = 1,0884 B = A x M x S = 6000 x 1,0884 x 1= 6.530,- Ft A kiszabott bírság összege: 6.530,- Ft, (azaz hatezerötszáz-harminc forint). 3

4 A Hatóság eljárása keretében alábbiak szerint vizsgálta Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá azt is, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja értelmében: Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. A Hatóság megállapította, hogy ugyan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet alkalmazásának nincs helye jelen eljárásban, ekképp e jogszabályhelyre hivatkozással továbbá más jogforrásra hivatkozással sem lehet helye a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásának; ugyanakkor a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságát maga a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja első fordulatának második tagmondata zárja ki: és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, Fentiekből világosan következik, hogy a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja érvényesülésének korlátját nem kizárólag a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazhatósága határozza meg, hanem annak szűkebb körét éppen a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja állapítja meg azzal, hogy nem támasztja elégséges feltételnek a jogellenes magatartás megszüntetését, illetve a jogszerű állapot helyre állítását; hanem ezzel konjunktív módon az elkövetett jogszabálysértésnek orvosolhatónak is kell lenni oly módon, hogy annak káros következményei a véglegesség igényével visszamenőlegesen felszámolhatók legyenek, illetve felszámolásra is kerüljenek a jogellenes magatartás megszüntetésével, illetve a jogszerű állapot helyre állításával egyidejűleg. Mindezek alapján a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél engedély nélkül folytatott hulladékszállítási tevékenységének káros következményei visszamenőleg nem felszámolhatók, ennek megfelelően tárgyi jogsértés a jogszerű állapot helyreállításával nem orvosolható. Fentiekre tekintettel a Hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. (1) bekezdés c) pontja alapján, melynek értelmében: Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is. A Hatóság jelen eljárást az Ügyféllel szemben július 3. napján indította meg 13447/2015. iktatószám alatt, melyről, valamint az Ügyfélnek a Ket a és 68. -a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről /2015. számon kibocsátott iratával a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az Ügyfelet. A 4

5 Hatóság azt is megállapította, hogy jelen határozat kibocsátásáig az eljárással kapcsolatos nyilatkozat a Hatósághoz nem érkezett. A Hatóságnak az eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az Ügyfél a Kkvt. 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a Hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. A Kkvt 12/A (1) bekezdésében foglaltak alapján: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a Hatóság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy az Ügyfél magánszemély ennek megfelelően nem tartozik a Kkvt. 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá. Mindezekre tekintettel a Hatóság a jelen határozat rendelkező részében foglaltak szerint döntött. A határozat rendelkező részének III. fejezetében foglalt felhívást a Hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. (2) bekezdése értelmében: Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A Ket. 61. (1-2) bekezdései alapján: Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. A Ket d) pontja értelmében: Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki. A Ket (2) bekezdése értelmében: Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi. A határozat rendelkező részének IV. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul. Jelen eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján rendelkezni kellene. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket ában foglaltaknak megfelelően a Ket. 99. (1) bekezdése szerint a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, melyre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján alapul. 5

6 Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja alapján határozta meg a Hatóság; Csorna Város Önkormányzata (székhely: 9300 Csorna, Szent I. tér 22.) a fellebbezés tekintetében az Itv. 5. (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentes. A Hatóság hatáskörét a Ket. 21. (1) bekezdés d) pontjának megfelelően a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét a Ket. 21. (1) bekezdés d) pontjának megfelelően ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, A kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 6