GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: május 1. Iktatószám: /2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: dr. Kuller Gábor Bedők László Melléklet: DEFKO SINTER Kft. (9400 Sopron, Kőszegi u. 6.) Hulladékgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás H A T Á R O Z A T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a DEFKO-SINTER Kft. -t (9400 Sopron, Kőszegi u. 6., statisztikai számjel: , KÜJ: , KTJ: , a továbbiakba: Ügyfél) a székhelyével megegyező telephelyén, az egyes hulladékfajtákra vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem megfelelő teljesítése miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett f i g y e l m e z e t é s b e n r é s z e s í t i. II. A Hatóság a jogerőre emelkedést követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke ,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96)

2 I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez megkeresés érkezett a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Soproni Katasztrófavédelmi Kirendeltségtől. A megkeresésben meghirdetett supervisori ellenőrzés célja környezetvédelmi szempontból az ellenőrzött telephelyen alkalmazott technológiából keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének és további kezelésének nyomon követése, a környezetvédelmi jogszabályi előírások betartásának vizsgálata november 18-án, az Ügyfél, 9400 Sopron, Kőszegi u. 6. sz. alatti telephelyén folytatott supervisor ellenőrzés keretében felvett, /2014. számon iktatott jegyzőkönyvben az alábbiak kerültek rögzítésre: A veszélyes hulladékok gyűjtése nem a jogszabályban foglaltak szerint történik. (A veszélyes hulladékok (akkumulátorok, fáradt olaj, stb.) gyűjtését zárt, fedett helyiségben, fajtánként elkülönítve kell végezni, ahol a csapadékvízzel, talajvízzel, talajjal nem érintkezhetnek, és környezetszennyezést nem okoznak. (a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti gyűjtőhelyen)). A * kódú fáradt olajat az udvaron, nem fedett aszfaltozott területen kármentő nélkül gyűjtik 1000 kg mennyiségben. A dolgozók elmondása szerint itt történik a perklóretilén tartalmú * hulladékkódú veszélyes hulladék gyűjtése is, melyet én elszállítottak, azóta keletkezett mennyiség gyűjtése a gyártócsarnokban munkahelyi gyűjtőhelyen történik. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen nem feliratozott hordókban fáradt olajakat gyűjtöttek, a gyűjtőhelyen szabad hely nem volt. Megállapításra került az is, hogy a * kódú veszélyes hulladékokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladékokat az adatszolgáltatásban nem szerepeltettek, ugyanakkor ebből a hulladékból 30 kg mennyiség a kommunális hulladékgyűjtő edényben a kommunális hulladékkal vegyesen volt elhelyezve. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy az Ügyfél nem vette figyelembe a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban Ht.) és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban VHR) 5. -ban foglalt feltételeket, különösen a Ht. 31., 32. és 55. -aiban, valamint a VHR 5. (3) bekezdéseiben foglaltakat, mivel a feltételezhetően veszélyes hulladékokat IBC ballonokban kármentő alkalmazása nélkül fedetlen területen gyűjtötte, szivárgás, elfolyás esetén a betonozott területről közvetlenül a városi csapadékvízgyűjtő rendszerbe kerülhet. A Ht 31. értelmében: (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről. (2) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f) a hulladék kereskedőnek történő átadása, g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik. (2a) Ha a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokos a (2) bekezdés b)-h) pontja szerint gondoskodik, a kezelésre vonatkozó kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hulladék a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő vagy a közszolgáltató tulajdonába kerül. (3) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át. (4) Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez - jogszabály eltérő

3 rendelkezése hiányában - a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti. (5) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. A Ht. 55. szerint: (1) A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, és megfelel a 2. (1) bekezdés 48. pontjában foglalt fogalommeghatározásnak. (2) A hulladék akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem veszélyes hulladékként szerepel a hulladékjegyzékben, de a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott típusú hulladékot a környezetvédelmi hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. (3) A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes és nem veszélyes hulladékként egyaránt szerepel, de megállapításra került, hogy nem rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem. A VHR 5. alapján: (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen. (3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. A Ht. 86. (1) bekezdés a) pontja alapján, aki hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi előírást megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. Fentiek miatt a Hatóság hivatalból eljárást indított az Ügyféllel szemben. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. (1) bekezdése értelmében: A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (3) bekezdés c) pontja értelmében: A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint.

4 A Hbr. 1. (5) bekezdése alapján: Az alapbírság összege az e (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg az e (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig. A Hbr. 4. (2) bekezdése értelmében: Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés súlyát mérlegelve a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva megállapítható hogy az ellenőrzött ingatlanon megfelelő műszaki feltételek nélkül végzett tevékenység veszélyes hulladékra vonatkozott, így a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ezért a bírság kiszabásától eltekinteni fentiek alapján a Hatóságnak nem áll módjában. A Hbr. 1. (2) bekezdése alapján a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét a Ket. 94/A. (1) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. A bírság összegének megállapításánál a Hatóság figyelembe vette a Hbr. 1. (2) a), b), c) pontjaiban foglaltakat, és megállapította, hogy a jogsértő magatartás konkrét károsító hatást vélelmezhetően nem okozott, illetve arra vonatkozó adat nem áll a Hatóság rendelkezésére. a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatása nem volt jelentős bekövetkezett környezeti kár nem történt, kár hiányában a jogsértéssel, vagyis a nem megfelelő gyakorisággal történő hulladékkezelőnek történő átadás gazdasági előnyt jelentett az Ügyfél számára. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A Hbr. 1. (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint; Az Ügyfél által csatolt bizonylatok alapján a hulladékok elszállítása a megtörtént, azonban a jogsértés veszélyes hulladékra vonatkozik, továbbá a jogsértés súlyára tekintettel az alapbírtság összegét a Hatóság Ft-ban állapítja meg. A bírság számításánál figyelembe vett veszélyes hulladék mennyisége 1030 kg, azaz 1,03 tonna. Ahol B: a bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó (1) B=A x M x S Az M módosító tényező értéke az R mellékletének 3. pontja b) bekezdése alapján M=VxM b,t Ahol

5 V=10 mivel R melléklete alapján veszélyes hulladékok esetében V értéke től -10 tonnáig: M b,t = 1,4 + (t 1) x 1,2 = 1,4 + (1,03 1) x 1,2 = 1,436 Így M= 10 x 1,436= 14,36 A veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: B= x 14,36 x 1= Ft A Hatóság eljárása során az alábbiak szerint vizsgálta a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során azt, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) pontja értelmében: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 86. (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c)- g) pontjában és 2. (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint. A Hatóság fentiek nyomán megállapította miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. (3) bekezdés c) pontja, valamint az alapján kerülne sor, hogy az Ügyfél a jogsértést veszélyes hulladékokra követte el, mely környezetveszélyeztető kockázatot jelent, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. A Hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az Ügyfél a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a Hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. A Hatóság jelen eljárását március 4. napján indította meg az Ügyféllel szemben, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket a és 68. -a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről /2015. számon kibocsátott iratával a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az Ügyfelet.

6 A Hatóság /2015. sz. végzésében nyilatkozattételre hívta fel az Ügyfelet arra vonatkozóan, hogy a Kkvt. Személyi hatálya alá tartozik-e, vagy hozzájárul-e ahhoz, hogy a Hatóság az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 54. (1) bekezdés c) pontja alapján megismerheti az Ügyfél kis- és középvállalkozásának státuszára vonatkozó adatot. Az Ügyfél /2015. számon iktatott beadványában előadta, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a Hatóság kisés középvállalkozásának státuszára vonatkozó adatot megismerheti. Fentieknek megfelelően a Hatóság /2015. számú iratában, belföldi jogsegély keretében megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatóságát (a továbbiakban: Adóigazgatóság). Az Adóigazgatóság hiv. számú, belföldi jogsegélyre adott válaszában előadta, hogy a DEFKO- SINTER Kft. középvállalkozás. Tekintettel az Adóigazgatóság belföldi jogsegély keretében adott válaszára, valamint tekintettel arra, hogy az Ügyfélnek korábbi jogsértése nem volt és a Kkvt. 12/A. (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn, a Hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A Hatóság jelen határozat II. fejezetét a Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontjára alapozta. A határozat rendelkező részének III. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján rendelkeznie kellene. A Hatóság az Ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 96 -a 98. (1) bekezdése, valamint a 99 (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja alapján az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda április 1. napjától a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. Győr, A kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető