HATÁROZAT ,-Ft. azaz ötvenezer forint. kötelezem.

Átírás

1 Iktatószm: 337-1/2016. Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság Előadó: Telefon: dr. Kövér András Biczó Zsolt KÜJ: KTJ: HATÁROZAT A PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Zrt.-t (6725 Szeged, Szabadkai út 18., a továbbiakban: Zrt.) hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeknek a jogszabályban meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése miatt, mérlegelési jogkörben eljárva ,-Ft azaz ötvenezer forint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezem. A bírság összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási számlájára javára átutalással kell megfizetni. Az átutalási megbízások közlemény rovatában a végzés számát fel kell tüntetni. A bírság adók módjára behajtandó köztartozás, ezért önkéntes megfizetésének elmaradása esetén az eljáró hatóság hivatalból intézkedik a késedelmi pótlékkal növelt bírságösszeg egyösszegű és haladéktalan behajtása érdekében. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a., a továbbiakban: Főfelügyelőség), mint II. fokú hatósághoz címzett, de a környezet- és természetvédelmi hatáskörben Baranya Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Kormányhivatal) előterjesztett, illetékbélyeggel ellátott, kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetéke forint. INDOKOLÁS Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Kormányhivatali és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u Pécs, Pf.: kornyezetvedelem@baranya.gov.hu Honlap:

2 2 A Kormányhivatal jogelődje 159-2/2010. iktatószámon adott egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) a Zrt. részére a 7622 Pécs, Siklósi út 3. alatti vágóhíd és húsfeldolgozó üzem üzemeltetésre vonatkozóan. Az Engedély február 17. napján jogerőre emelkedett és december 31. napjáig hatályos. Az Engedélyben foglaltak betartásának ellenőrzése céljából a Kormányhivatal jogelődjének képviselői december 18. napján helyszíni ellenőrzést tartottak a Zrt Pécs, Siklósi út 3. szám alatti telephelyén. Az ellenőrzésről helyszíni jegyzőkönyv készült, amelyet a Zrt. képviselője (Tormáné Kondorosi Csilla, a Zrt. környezetvédelmi megbízottja) aláírt. A jegyzőkönyvben többek között az alábbiak kerültek rögzítésre: A Zrt. tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékok helyszíni nyilvántartása a vonatkozó kormányrendelet előírásainak megfelelően történik. A nyilvántartást az ellenőrzés során bemutatták, annak naprakészségéről a Kormányhivatal jelen lévő képviselői meggyőződtek. A tevékenységgel összefüggésben keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségét az ellenőrzés során bemutatott mérlegjegyek és szállítójegyek alapján tartják nyilván. A helyszíni nyilvántartás a évi hulladékgazdálkodási adatszolgáltatással összhangban van. A Kormányhivatal az Engedély II. fejezet pontjában az alábbiakat írta elő: A tevékenység végzése során keletkező hulladékok fajtánkénti mennyiségeiről a hatályos jogszabályokban előírt nyilvántartást kell vezetni, és bejelentést kell megtenni. A nyilvántartás vezetésének feltételeit az ellenőrzés időpontjában hatályos, hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Kr.) szabályozta, amelynek 3. (1)-(3) bekezdései tartalmazták a telephelyen képződött hulladékról szóló nyilvántartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket: (1) A hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét. (3) A telephelyi nyilvántartás tartalmát az 1. melléklet határozza meg. A fenti ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a Zrt. a nem veszélyes hulladékokról szóló nyilvántartást nem a Kr. előírásainak megfelelően vezeti, így tevékenységét az Engedély II. fejezet pontjától eltérően végzi. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 26. (4) bekezdése értelmében az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság

3 3 megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. Erre tekintettel a Kormányhivatal jogelődje január 15. napján kelt, 782-1/2015. ügyiratszámú végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése értelmében értesítette a Zrt.-t a Kormányhivatali eljárás megindításáról, egyidejűleg tájékoztatta arról, hogy az ügyben keletkezett iratokba a Ket ának rendelkezései szerint betekinthet és az azokban foglaltakra a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozatot tehet. A Zrt. az értesítést a tértivevény tanúsága szerint január 22-én átvette, majd január 26-án kelt levelében nyilatkozatot tett. A Zrt. 11/2015. ügyiratszámú levelében sérelmezte, hogy a Kormányhivatal jogelődjének képviselői a jegyzőkönyvben nem rögzítették, hogy a nem veszélyes hulladék nyilvántartás vezetése nem felel meg az előírt tartalmi, formai követelményeknek, mindössze rögzítették a tényt, miszerint annak nyilvántartása mérlegjegyek és szállítójegyek alapján történt. A Zrt. hivatkozott továbbá arra, hogy a keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok nyilvántartása a jogszabály által meghatározott tartalommal, elektronikusan történt, melyet a Kormányhivatal képviselői is megtekintettek. Ezt erősítendő a Zrt. idézi továbbá a jegyzőkönyv azon megállapítását, mely szerint a helyszíni nyilvántartás a évi hulladékgazdálkodási adatszolgáltatással összhangban van. A fentiek miatt a Zrt. kérte az Engedélytől eltérően folytatott tevékenység miatt hivatalból indult eljárás megszüntetését. A Zrt. érvelését Kormányhivatal jogelődje nem fogadta el és fenntartva korábbi álláspontját, február 5. napján kelt, 782-3/2015. számú határozatában forint bírság megfizetésére kötelezte a Zrt.-t, egyben kötelezte, hogy a tartsa be az Engedély II pontjában foglaltakat és tevékenysége során keletkező hulladékok fajtánkénti mennyiségéről a hatályos jogszabályoknak megfelelő nyilvántartást vezessen. A Kormányhivatal jogelődjének döntése ellen a Zrt. törvényes határidőn belül fellebbezését terjesztett elő, amelyben kifogásolta a jegyzőkönyv formai megfelelőségét, egyebekben megismételte a korábban előadott szempontjait. A másodfokon eljáró Főfelügyelőség május 7. napján kelt, OKTF-KP/5366-4/2015. ügyiratszámú végzésében megállapította, hogy a helytálló Kormányhivatal azon megállapítása, mely szerint a Zrt., mint hulladéktermelő nem az arra irányadó jogszabályban foglaltak szerint vezette a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartást, így jogszabálysértést követett el. Tekintettel azonban arra, hogy az első fokon eljáró hatóságnak a hulladékgazdálkodási bírság összegét nem a R. 26. (4) bekezdése, hanem a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Hbr.) idevágó rendelkezései alapján kellett volna megállapítania, a Főfelügyelőség az elsőfokú határozatot megsemmisítette és a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására utasította. A Kormányhivatal a megismételt eljárás során épített az alapeljárás során tett megállapításaira, az azokból levont következtésekre, valamint figyelembe vette a Főfelügyelőség által hozott másodfokú határozatban foglaltakat. A megismételt eljárás lezárásaképp a Kormányhivatal június 23. napján kelt, /2015. ügyiratszámú döntésében hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeknek a jogszabályban

4 4 meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése miatt mérlegelési jogkörben eljárva forint összegű hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte a Zrt.-t A Kormányhivatal döntése ellen a Zrt július 16. napján fellebbezést terjesztett elő. A Zrt. fellebbezését a Kormányhivatal továbbította a másodfokon eljáró Főfelügyelőségre, egyúttal kérte, hogy a Zrt. fellebbezésének elutasítását, és a Kormányhivatal elsőfokú döntésének helyben hagyását. A Főfelügyelőség az OKTF-KP/ /2015. ügyiratszámú végzésében a Kormányhivatal elsőfokú határozatát megsemmisítette és a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására utasította. A Főfelügyelőség döntésének indokolásában rögzítette, hogy az első fokon eljáró Kormányhivatal jog- és szakszerűen állapította meg, hogy a Zrt.-nek a Kr. 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező nyilvántartást kell vezetnie, továbbá a mérleg- és szállítójegyeken szereplő adatok nem helyettesítik a Kr.-ben rögzített tartalmi elemeket, így azok kizárólag a hulladék elszállítását és a hulladékkezelőnek történő átadásának igazolására alkalmasak. A Főfelügyelőség döntésében megállapította, hogy a Kormányhivatal helyesen állapította meg a hulladékgazdálkodási bírság összegét. A Főfelügyelőség megállapította továbbá, hogy a Zrt. fellebbezésében előadottak az ügy érdemi döntésére hatást nem gyakorolnak. A Főfelügyelőség rámutatott ugyanakkor arra, hogy a Kormányhivatal döntésében nem merítette ki mérlegelési jogkörét teljes mértékben akkor, amikor a Hbr. 1. (2) a)-c), valamint a Hbr. 4. (2) bekezdésében foglaltakat döntése meghozatalakor nem vette figyelembe. A megismételt eljárást a Kormányhivatal a fentiek figyelembevételével folytatta le. A megismételt eljárás alapját a Kormányhivatal által helyszíni ellenőrzés során feltárt azon fentiekben ismertetett, Zrt. által sem vitatott tény képezte, amelynek értelmében a Zrt. a tevékenysége során képződő nem veszélyes hulladékok mennyiségét a Kr.-ben részletezett tartalmi követelményeknek megfelelő hulladékgazdálkodási nyilvántartás helyett kizárólag az ellenőrzés során bemutatott mérlegjegyek és szállítójegyek alapján tartotta nyilván. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 65. (1) bekezdése értelmében, a hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet. A hulladéktermelő fogalmát a Ht. 2. (1) bekezdés 32. pontja rögzíti, amely alapján a Zrt. hulladéktermelőnek minősül. A Kr. 3. (1)-(3) bekezdései előírják, hogy: (1) A hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét.

5 5 (3) A telephelyi nyilvántartás tartalmát az 1. melléklet határozza meg. A Kr. 4. (2) bekezdés d) pontja szerint: (2) Az e rendelet mellékleteiben meghatározott adattartalommal d) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott iparágakhoz kapcsolódó tevékenységek végzése esetén a hulladék képződéséről naprakészen kell nyilvántartást vezetni. A Kr. 5. (1) és (2) bekezdései kimondják továbbá, hogy: 5. (1) A hulladéktermelő a nyilvántartást a) nem veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 1. pontja, b) veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 2. pontja szerinti adattartalommal vezeti. (2) Nem veszélyes hulladék esetén a hulladéktermelő a) hulladéktípusonként, b) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott iparágakhoz kapcsolódó tevékenységek esetén anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként vezet nyilvántartást. A Kr. 1. számú melléklete részletezi a veszélyes és nem veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartás tartalmi és formai követelményeit. Az ellenőrzés során tehát összegezve megállapítást nyert, hogy a Zrt. által vezetett nyilvántartás a veszélyes hulladék tekintetében a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, azonban a nem veszélyes hulladékok mennyiségét kizárólag mérlegjegyek és szállítójegyek alapján tartotta nyilván. Megállapítható, hogy a mérlegjegyek és szállítójegyek nem helyettesítik a Kr. 1. számú mellékletében előírt kötelező tartalmi elemeket. Azok kizárólag a hulladék elszállítását és a hulladékkezelőnek történő átadásának igazolására alkalmasak, tartalmi, formai elemei azonban nem feleltethetőek meg a Kr. 1. számú mellékletében előírtakkal. A Kr. 15. (5) bekezdése szerint Aki nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét nem az e rendeletben előírtaknak megfelelő határidőben, tartalommal vagy formában teljesíti, azt a felügyelőség a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet szerint megállapított hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A Ht. 86. (1) bekezdés a) pontja alapján az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a Kormányhivatal a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A Hbr. 2. (5) bekezdése értelmében a hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes Kormányhivatal a bírságot Ft-ban állapítja meg. A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségeknek a jogszabályokban

6 6 meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot az illetékes Kormányhivatal legfeljebb Ft-ban állapíthatja meg. A Hbr. 1. (2) a)-c) kimondja, hogy a hulladékgazdálkodási bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. A nyilvántartási kötelezettség elmulasztása lokális, adminisztratív jellegű, mulasztásos jogsértés, melynek közvetlen veszélyessége és károsító hatása, továbbá az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatása annak jellegénél fogva nem értelmezhető. A hulladéktermelő nyilvántartás vezetési kötelezettsége az átláthatóságot és követhetőséget kell, hogy szolgálja. Ez fokozottan igaz az egységes környezethasználati engedély alapján folytatott tevékenységekre, amelyek esetében a hulladék nyilvántartást naprakészen, anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként is vezetni kell. A nyilvántartás vezetésének hiányában sem a telephelyen egy adott időpontban található hulladék mennyisége, sem a hulladékáramok alakulása nem határozható meg. Tehát a nyilvántartási kötelezettség elmulasztása összességében a termelő hulladékgazdálkodási tevékenységének átláthatóságát és követhetőségét csökkentő tényező, amely miatt függetlenül annak jóvagy rosszhiszemű voltától, ezáltal szándékolt vagy szándékolatlan haszonszerzéstől, továbbá a rendelkezésre bocsátott dokumentációk más nyilvántartásokkal összevetésben történő számszaki egyezőségétől vagy eltérésétől a hatóság ellenőrző munkája nehezül, hatékonysága sérül. A Hbr. 1. (2) bekezdése szerint ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. Tekintettel a fentiekben részletezettekre, továbbá a Zrt. tárgyi telephelyén keletkező nem veszélyes hulladék jelentős mennyiségére (2012. évben kg, évben kg, évben kg.) a bírság kiszabásától a Kormányhivatal nem tud eltekinteni. A bírság összegének megállapításakor a Kormányhivatal ugyanakkor figyelembe vette, hogy a hulladék Ht a szerint kezeléséről a Zrt. gondoskodott, a veszélyes hulladék nyilvántartás, valamint a nem veszélyes hulladék esetében a szállítójegyek és mérlegjegyeket a évi hulladékgazdálkodási bevallással összevetve azok számszaki egyezést mutattak, továbbá, hogy a Zrt. jogsértő tevékenysége visszafordíthatatlan környezetkárosítást nem okozott, egyéb súlyosbító körülmény felmerülése, illetve szándékos félrevezetés, ellenőrzés akadályozása nem valósult meg. A fentiek miatt a Kormányhivatal a Zrt.-t a Kr. 15. (5) bekezdése, a Ht. 86. (1) bekezdés a) pontja, illetve a Hbr. 2. (5) bekezdése alapján, a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően, a bírság összegét ,- Ft-ban állapította meg, mivel az elkövetett jogsértés súlyával a kiszabott bírság összege arányban áll, illetve ösztönzi a kötelezetett a jogkövető magatartásra. A döntés formája és tartalma a Ket. 71. (1) és 72. (2) bekezdésein alapul.

7 7 A Kormányhivatal a Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontja, illetve a 80. (2) bekezdése értelmében a jogerős határozatot a 80. (4) bekezdés alkalmazásával hirdetőtábláján és honlapján közzéteszi és a határozat jogerős példányának megküldésével a határozat 15 napra történő hirdetményi kifüggesztése érdekében megkeresi az illetékes önkormányzatot. A Kormányhivatal az eljárás során megállapította, hogy Zrt. nem tartozik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) hatálya alá, ezért jelen eljárás során a Felügyelőségnek a Kkvtv. 12/A. (1) bekezdése alapuló bírság helyetti figyelmeztetés kiadására nincs lehetősége. A Kormányhivatal a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás kiadását azért mellőzte, mert a jogsértés nem orvosolható. A Kormányhivatal tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. (1) bekezdése, Kormányhivatalként a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 9. (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Kormányhivatal illetékességi területéről a Korm.r. 2. számú melléklete rendelkezik. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési illeték mértékének megállapítása az illetékekről szóló évi XCIII. törvény mellékletének XIII. fejezet 2/d. pontja alapján történt. Pécs, január 15. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta: Dr. Bánáti Bálint főosztályvezető-helyettes A határozatot kapják: 1. PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Zrt. tv 6725 Szeged, Szabadkai út Baranya Megyei Főügyészség (jogerő után) 7623 Pécs, Jókai u ZPI/ (jogerő után) 4. HNYR (helyben) 5. PÜFO (jogerő után) 6. Irattár Hivatali kapun keresztül kapja: 7. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (jogerő után)