Újszegedi Torna Club A dohányzás Az Újszegedi Torna Club Komplex egészségre nevelő és szemléletformáló programja az U12-19 és felnőtt korosztály részére
A dohányzás INTERAKTÍV KIÁLLÍTÁS - INFORMÁCIÓS KIADVÁNY A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohány növény levelének az elfogyasztása. Az emberiség régóta ismeri a dohányzást, felfedezték, hogy bizonyos növények leveleit,ha égetik, akkor bódító hatást érhetnek el vele. Dél-Amerikából származik maga a növény. A legelterjedtebb a közönséges dohány (Nicotiana tabacum). A második leggyakoribb a kapadohány (Nicotiana rustica), aminek magasabb a nikotintartalma. A learatott leveleket szárítják. Csomagolás előtt a dohányt gyakran adalékanyagokkal keverik össze, evvel megváltoztatva a termék ph-értékét, vagy ízletesebbé téve a füstöt, javítják a hatását. A dohány felhasználási formái Bidis: Kézzel sodort cigaretta, de a cigarettapapír helyett szárított dohánylevelet használnak, és a cigaretta egyik végét színes szállal kötik el. A Délkelet-Ázsiában és Indiában a dohányzás legelterjedtebb fajtája, alacsony ára miatt. Kretek: Alapvetően szegfűszeggel töltött cigaretta, amely sokféle egzotikus ízben készül. Érzéstelenítő hatású, azaz segít minél mélyebben letüdőzni a füstöt. Széles körben elterjedt az indonéz szigetvilágban. Vízipipa: Az általunk is ismert pipa egy módosított formája, amikor a dohányfüstöt vízen keresztül inhalálják. Széles körben elterjedt Afrikában, a mediterrán térségben és Ázsiában. A vízen átáramló füst sokkal kevesebb kátrányt és nikotint tartalmaz. Nargilé: A nargilé egy vagy több szárú (gyakran üveg-alapú) dohányzásra használt vízipipa. Az eredetileg Indiából származó vízipipa különösen a Közel-Keleten tett szert óriási népszerűségre. A vízipipa vízszűrés és közvetett hő elvén működik. Használható gyógynövények, dohány vagy indiai kender elszívására.
Pipa: A pipa jellemzően az elszívni kívánt dohány elégetésére szolgáló kisebb kamrából (fej) és egy szájrészben (csutora) végződő vékony szárból (pipaszár) álló dohányzóeszköz. A fejbe rakott aprított dohányt gyújtják meg. A pipadohány általában gondosan kezelt és kevert dohánykeverék, melyeknél olyan finom árnyalatokat hoznak létre, melyek a többi dohányterméknél hiányoznak. A legősibb, legszertartásosabb módja a dohányzásnak, az indiánoktól ered. Szivar: A szivar szárított dohányból készült szorosan hengerelt köteg. Füstjét általában nem tüdőzik le, mert a füst erőteljes lúgossága erősen ingerli a légcsövet és a tüdőt. Ehelyett a szivarfüstöt általában a szájba szívják be. A legtöbb szivart fogyasztó ország az Egyesült Államok, messze megelőzve a második Németországot és az őt követő Egyesült Királyságot. Cigaretta: A cigaretta (a francia szó jelentése: 'kis szivar') dohányzással fogyasztott termék, melyet szárított és finomra vágott dohánylevelek és újrahasznosított dohány keverékéből készítenek. Előállítása során gyakran adnak a keverékhez adalékanyagokat, majd hengerelik vagy papírcsomagolású hengerbe töltik. A cigarettát rágyújtás után általában cellulózacetát filteren keresztül a szájba szívják és letüdőzik. A cigarettázás a dohányzás legelterjedtebb módja. Papírba csomagolt, vagdalt dohány. A vége 700 1050 C körüli hőmérsékleten parázslik, füstjében körülbelül 4000 kémiai anyag található. A sodrós cigaretta: A sodrós cigaretta (Roll- Your-Own) nagyon népszerű, különösen az európai országokban. Ezeket a fogyasztó maga készíti a külön-külön kapható zacskós dohány, cigarettapapír és füstszűrő felhasználásával. Az így készített cigaretta általában jóval olcsóbb a készen kaphatónál, ezért egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Elektromos cigaretta: Az elektronikus cigaretta a dohányzás alternatívája, bár ez esetben a használója nem fogyaszt dohányt. Az elemmel mű-
ködő készülék párologtatott propilén-glikol/nikotin-oldaton keresztül inhalációs nikotinadagot juttat a szervezetbe. Viszonylag új keletű megjelenése miatt sok országban vele kapcsolatban jelenleg még jogszabályalkotási előkészületi munka illetve egészségügyi vizsgálat folyik. A cigaretta, a pipa és a szivar füstjének élvezete ma a dohányzás leggyakoribb formája. Egyéb felhasználási módok Bétellel rágás- Összepréselt, bétellel ízesített dohánylevél rágása Dohányszirup fogyasztása Dohánypaszta nyalogatása Kúpként való felhelyezés Tubákolás-dohánypor szippantása orron keresztül Bagózás- dohánylevél rágása Snűszölés- őrölt dohány íny közé helyezése A dohányzás következtében kialakuló betegségekben évente három millió ember hal meg a világon, Magyarországon a statisztikai adatok szerint közel 28 ezer ember halálozik el. Az első cigaretta elszívása általában senkinek sem jelent pozitív élményt, hamar jelentkeznek a jellegzetes tünetek a köhögés, fejfájás, émelygés, hányinger. A dohány az emberi szervezetre káros anyagokat tartalmaz, a tünetekhez hozzá lehet szokni azonban az első és az utolsó cigaretta ugyanolyan káros hatással rendelkezik. Az egyik legfontosabb hatóanyag a dohányban a nikotin. A szakirodalom nem véletlenül nevezi lassan ölő méregnek. Belégzéskor a nikotin 90%-a bejut a szervezetbe, felszívódik a szájnyálkahártyáról, a tüdőből, légutakból és a gyomorból egyaránt. Növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, szűkíti az ereket, hatással van a vérösszetételre és fokozza az anyagcserét. Ezek a hatások felelősek a hosszút távú dohányzás hatására létrejött betegségek kialakulásáért. A krónikus légzési nehézségek már korán 1-2 év rendszeres dohányzás után kialakulhatnak. A szív-
és érrendszeri betegségek, gyomorfekély, hasnyálmirigy gyulladás, és a daganatos megbetegedések közül a gégerák és tüdőrák kialakulásában is szerepet játszik a dohányzás. A dohány többféle szénhidrogént is tartalmaz ezek kátrány formájában rakódnak le a tüdőben. A röntgen felvételen jelentkező fekete folt a dohányos ember tüdején a kátrány lerakódást mutatja meg. A harmadik károsító összetevő a szén-monoxid. A szén-monoxid a vörösvértestekben található hemoglobin molekulához kötődik, ezáltal elveszi a helyet az oxigéntől. A sejtekhez, szövetekhez kevesebb oxigén jut el, így azok csökkent lesz a működésük, zavart szenved pl. a sebgyógyulás, a növekedés, immunrendszer, tápanyagok felszívódása stb. A szén-monoxid befolyásolja a szívműködést, elősegítő a lerakódások keletkezését az érfalon. Ezen kívül a dohányfüst tartalmaz még arzént, formaldehidet, cianidot, ammóniát, ólomot és radioaktív elemeket is. A dohányzás hatásai A dohányzás gyengíti az immunrendszert, ezáltal a bőrön megjelenhetnek kiütések, jelentkezhet hajhullás. A dohányzás károsíthatja a látást, szürke hályog kialakulásban szerepet játszhat. A bőr idő előtti öregedéséhez, ráncosodáshoz vezet. Azáltal, hogy befolyásolja a száj kémiai összetételét, fogkő lerakódást, fogszuvasodást okoz, illetve ínygyulladáshoz vezet. Nemcsak a tüdőrák, hanem a tüdőtágulás kialakulásában is szerepet játszik. Csontritkulás is gyakrabban következik be a dohányosok körében. Tévhitek a dohányzással kapcsolatban Sok dohányos azt a kifogással él, hogy a sok stressz és idegeskedés miatt dohányzik, mert az megnyugtatja. Ami a dohányost ebben az esetben nyugtatja az a nikotin hatása, ahogy ez kiürül a szervezetből, ismét feszültség, idegesség alakul ki az egyénben,
és ha már hozzászokott egy bizonyos mennyiségű nikotinhoz a szervezete, akkor egyre nagyobb adaggal képes csak ugyanazt a nyugalmi állapotot elérni. Az is gyakori tévhit, hogy a dohányzás jó fogyókúra, ugyanis valóban felgyorsul az anyagcsere, hogy a szervezet a dohányzással bekerült méreganyagoktól meg tudjon szabadulni. De ezzel együtt a vitaminok, ásványi anyagok is kiürülnek, ami hiánybetegségekhez vezet. Aki leszokóban van a dohányzásról, azért hízik gyakran, mert a dohányzást nassolással pótolja, így fölösleges kalóriákat visz be a szervezetébe. Sokan gondolják úgy, hogy a dohányzás csak hosszú távon károsítja a szervezetet. A dohányzásnak azonban vannak olyan rövid távon is kialakuló következményei, amelyek kellemetlenséget okoznak ilyen pl. a köhögés, krákogás, rossz lehelet, romló fizikai teljesítőképesség. A csökkentett nikotintartalmú dohánytermék, gyengének nevezett cigaretta sem kevésbé káros az egészségre. Ezeknek a nikotin és kátrány tartalma sem különbözik jelentősen, mint a normál cigarettában található mennyiségektől. A dohánytermék dobozán feltüntetett értékek géppel végzett mérések eredményeit tükrözik. Ugyanúgy függőséget okoznak, ugyanúgy lerakódik a kátrány a dohányos tüdejében. A passzív dohányzás veszélyei A dohányfüsttel terhelt környezetnek főleg a gyermekekre nézve van kiemelten káros hatása. A dohányzó szülők gyermekei esetében magasabb számban fordul elő, felső légúti fertőzés, hörghurut, allergia. A várandós nők dohányzása hatással van a magzatra. A dohányban levő káros anyagok átjutnak a méhlepényen a magzat szervezetébe is. A szén-monoxid miatt a magzat már az anyaméhben oxigénhiányos állapotba kerül. Ezek a gyermekek korábban, kisebb születési súllyal jönnek a világra.
Leszokás Mindegy, hogy valaki hány éve dohányzik rendszeresen, bármikor érdemes abbahagyni. Már rövid időn belül csökken a szív-és érrendszeri megbetegedések, gyomorfekély, daganatos elváltozások kialakulásának rizikója. Könnyebb lesz a légzés, megszűnhet a reggeli köhögés, tisztább lesz az egyén hangszíne. A bőr öregedése is lelassul ezután. A leszokásra érdemes kevésbé stresszes időszakot választani. Könnyebb, ha nem egyedül, hanem akár baráti társaságból, családból többen egy időben határozzák el, hogy abbahagyják a dohányzást. Az nehézséget okoz, ha az ember környezetében dohányoznak, mindig fönáll a kísértés és a lehetőség a dohányzásra. A dohányzás elhagyása esetében legjobb rászokni valamilyen típusú testmozgásra. Az aktív szabadidő eltöltése mellett, jótékony hatása van abból a szempontból is, hogy az elhízás megelőzése szempontjából. Ha abbahagyod a dohányzást, az utolsó cigaretta elszívása után pár óra múlva, ahogy a nikotin kiürül a szervezetból a vérnyomás és a pulzus értéke viszszatér a normális szintre. Hozzávetőleg 8 óra múlva a vér szénmonoxid szintje a felére csökken és az oxigén szint a normál értékre emelkedik. 2 nap után ürül ki teljesen a nikotin, jelentősen javul az ízek és illatok érzékelése. 1 egész hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy a légzés könnyebbé váljon. 4-12 hét között a vérkeringés is helyre áll, a szövetek megkapják a megfelelő oxigén mennyiséget. Hónapok telnek el, mire a légzési problémák megszűnnek, mint a köhögés, fulladás. És javul a tüdőfunkciója is. 5 év elteltével a szívinfarktus kialakulásának kockázata a felére csökken. 10 év málva a tüdőrák kialakulásának kockázata a felére csökken, a dohányzókéhoz képest.
Impresszum: DOHÁNYZÁS INTERAKTÍV KIÁLLÍTÁS - INFORMÁCIÓS KIADVÁNY Kiadja: Újszegedi Torna Club Székhely: 6726 Szeged, Kertész u. 3. Felelős kiadó: Gidai Sándor, elnök Technikai gondozás. sokszorosítás: Ez Design Kft. 6725 Szeged, Petőfi Sándor sgt. 52. A kiadvány tartalmát összeállította: Csetreki Rita Renáta Fotók: Internet Ingyenes információs kiadvány Megjelent 1000 példányban Az DOHÁNYZÁS INTERAKTÍV KIÁLLÍTÁS - INFORMÁCIÓS KIADVÁNY. az Újszegedi Torna Club Az Újszegedi Torna Club Komplex Egészségre nevelő és szemléletformáló programja az U12-19 és felnőtt korosztály részére című TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1043. azonosítószámú pályázat témakörben megvalósított Interaktív Kiállítás programelem keretében került kiadásra.