NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM J E L E N T É S

Átírás

1 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM Iktatószám: NFH-EVL-68/216. Témafelelős: Mészárosné Rusznák Anna J E L E N T É S Cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata 216. június

2 Vezetői összefoglaló A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatát képezi a dohánytermékek nyilvántartásba vétele, valamint a cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata, továbbá az értékesítésére, a forgalmazás módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése. A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/213. (II.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a dohányterméket előállítónak (a továbbiakban: gyártó) a dohánytermék gyártásának megkezdése előtt, az importálónak, a bejegyzett kereskedőnek, valamint a tároló adóraktár engedélyesének a dohánytermék szabad forgalomba bocsátása előtt a dohánytermékről regisztrációs lapot kell kiállítania és a termék szabad forgalomba bocsátása előtt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak megküldenie. A regisztrációs lap tartalmi elemei között szerepel cigaretta termékek esetében a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam értékének feltüntetése, valamint a termék fogyasztói csomagolási tervének csatolása. A fogyasztóvédelmi hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában évről évre ellenőrzés alá kerülnek a mintavételezett cigaretták főfüstjéből származó kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalom értékei, hogy azok tekintetében a Korm. rendelet szerinti felső határértékek betartásra kerülnek-e, valamint hogy a mért értékek a regisztrációs lapon illetve a termék csomagolásán feltüntetett értékeknek megfelelnek-e. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 216. évben 18-féle cigaretta termék vizsgálatát végezte el a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam vonatkozásában, melynek eredményeként megállapítást nyert, hogy valamennyi termék megfelelt a vonatkozó jogszabályban rögzített felső határértékeknek, illetve a regisztrációs lapon (és csomagoláson) feltüntetett értékeknek. 2

3 Bevezetés A Korm. rendelet fogalommeghatározása szerint a cigaretta: dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, dohányvágatból vagy dohányvágatból és dohányfóliából készült töltetét hosszanti részén ragasztott cigarettapapír vagy dohányfólia borítja, és nem minősül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír hüvelybe tolnak vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek. A cigaretta tehát a különböző fajú, apróra vágott dohánylevélből és adalékanyagokból álló, papírhengerbe töltött termék. A cigarettákban lévő dohányok többsége blend, azaz Virginia, Burley és Keleti típusú dohányok különböző arányú keverékéből áll, míg az adalékanyagok különböző céllal kerülnek felhasználásra a termékben (például: ízesítés, sűrítés, égéselősegítés, tartósítás, kötőanyag, stb.). Tekintettel arra, hogy a dohány (Nikotiana) fő hatóanyaga a stimuláns hatású drogok közé tartozó nikotin, a cigaretta, illetve az egyéb dohánytermékek az egyik legkárosabb hatású élvezeti cikknek tekinthetőek. A cigaretta főfüstje mely több ezer anyagot tartalmaz (például szén-monoxidot, kátrányt, nikotint, aromás szénhidrogéneket, formaldehidet, benzpirént, stb.) a szájon keresztül a szervezetbe kerül a káros hatású vegyületekkel. Ezek közül a nikotin idegrendszerre ható méreg, a szén-monoxid az oxigénszállító hemoglobinhoz kötődő anyag, a kátrány pedig rákkeltő anyagokat tartalmazó összetett keverék. Összességében elmondható, hogy a felsorolt vegyületek magas egészségügyi kockázatot jelentenek, így kiemelten fontos ezen terület esetén a fogyasztók védelme. A kereskedelmi forgalomban kapható dohánytermékekről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatósági nyilvántartást vezet, mellyel összefüggésben folyamatosan végzi az év során a dohánytermékek nyilvántartásba vételét a beküldött regisztrációs lapok alapján. Mindemellett évről évre vizsgálat alá vonja a cigaretták termékcsoportját, melynek keretében laboratóriumi vizsgálattal igazolja a termékek kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vonatkozásában a Korm. rendeletben rögzített egészségügyi határértékek betartását, továbbá a regisztrációs lapokon rögzített (illetve a termék csomagolásán feltüntetett) értékek megfelelőségét. 1. A vizsgálat célja A Korm. rendelet. -a szerint: a szabadforgalomba bocsátott cigaretta hozama nem tartalmazhat cigarettánként többet, mint 1 mg kátrányt, 1 mg nikotint és 1 mg szénmonoxidot, továbbá a termék jelölésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó 6. szerint a fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell cigaretta esetében a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalom, illetve hozam számszerű értékét a következő módon: Kátrány X mg/cigaretta (ahol X egészre kerekített szám), Nikotin Y mg/cigaretta (ahol Y egészre kerekített szám), Szén-monoxid Z mg/cigaretta (ahol Z egészre kerekített szám). Jelen vizsgálat célja tehát a bevezetésben is kifejtettek alapján a kereskedelmi forgalomban előforduló, szúrópróbaszerűen mintavételezett cigaretta termékek kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata volt annak vonatkozásában, hogy azok nem lépik-e túl a Korm. rendeletben rögzített felső határértéket, valamint megfelelnek-e a termék regisztrációs lapján, illetve a fogyasztói csomagolási egységen jelölt értékeknek. 2. A vizsgálat időtartama A vizsgálatra 216. április 4 május 31. között került sor, a mintavételezés április 4 április 2. közötti időszakban valósult meg. 3

4 3. A vizsgálat résztvevői Az ellenőrzésben Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint 17 megyei kormányhivatal vett részt. A cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata, valamint az eredmények értékelése a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában történt. 4. A vizsgált minták A témavizsgálat keretében 18-féle termék szúrópróbaszerű mintavételezésére került sor. A mintavételezett termékek dohányboltokból, Dohányforgalmazó K ft. raktárából, nagykereskedelmi raktárakból, illetve nagykereskedésekből kerültek levételre. A vizsgálat során különbözőő hozamértékű termékek kerültek kiválasztásra. A vizsgált termékek nikotintartalom szerinti megoszlása az 1. ábrán feltüntetettek szerint alakult, a kátránytartalom szerinti megoszlást a 2. ábra tartalmazza, míg a szén-monoxid tartalom megoszlás a 3. ábrán került feltüntetésre. 1. ábra A mintavételezett termékek nikotintartalom szerinti megoszlása A mintavételezett cigaretták nikotintartalom szerinti megoszlása 16,67%,6%,6%,,3 mg/cigaretta,,4 mg/cigaretta,, mg/cigaretta,,6 mg/cigaretta,,7 mg/cigaretta 33,33%,,8 mg/cigaretta 16,67%,,9 mg/cigaretta 4

5 2. ábra A mintavételezett termékek kátránytartalom szerinti megoszlása A mintavételezett cigaretták kátránytartalom szerinti megoszlása 22,22%,6% 3 mg/cigaretta 4 mg/cigaretta 6 mg/cigaretta 22,22% 7 mg/cigaretta 8 mg/cigaretta 1 mg/cigaretta 27,78% 3. ábra A mintavételezett termékek szén-monoxid tartalom szerinti megoszlása A mintavételezett cigaretták szén-monoxid tartalom szerinti megoszlása 22,22% 4 mg/cigaretta mg/cigaretta 6 mg/cigaretta 7 mg/cigaretta 8 mg/cigaretta 16,67% 9 mg/cigaretta 1 mg/cigaretta,6% 22,22%. Laboratóriumi vizsgálatok A hatályos szabvány a kereskedelmi forgalomból származó termékellenőrzés esetében legalább 8 szál cigaretta kiválasztását és vizsgálatát írja elő, biztosítva ezzel a minta reprezentativitását, illetve a termék jellegéből fakadó inhomogenitás kiküszöbölését. A 8 szál cigarettából szükséges képezni a vizsgálati mintát, amely az egyes eladási egységekből történő további, egyenlő arányú, véletlenszerű mintakiválasztással képezhető, minimum 6 szál cigarettából álló mintarészt jelent.

6 A vizsgálati minta megfelelő körülmények között történő kondícionálását követően cigarettaelszívató gép segítségével elszívatásra kerülnek a cigarettaszálak, melynek során az égéstermék összegyűjtése történik meg egy alkalmas szűrőre. A szűrőn felfogott égéstermékből kerül meghatározásra a kátrány- és nikotintartalom gravimetriás és gázkromatográfiás módszerrel, míg a szén-monoxid tartalom meghatározása a felfogott főfüstből közeli infravörös technika alkalmazásával történik. Tekintettel arra, hogy egy-egy szál cigaretta füstje igen alacsony koncentrációban tartalmazza a vizsgálandó anyagokat, a vonatkozó szabvány egyszerre 2 szál cigaretta elégetését írja elő, melynek során a főfüstből képződő és felfogott anyagmaradék már olyan mennyiségben dúsul fel a szűrőn, amely pontos mérést tesz lehetővé. A vizsgálatokkal kapott eredmények kerülnek összevetésre a termék csomagolásán, illetve regisztrációs lapján jelölt értékekkel, valamint a Korm. rendeletben szabályozott, maximálisan megengedhető határértékekkel. Az adott termékkör jellege miatt azonban igen nagy inhomogenitás tapasztalható már az alapanyag (dohánylevél) összetételében is, melyet számos tényező befolyásolhat (évszak, stb.), így a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam értékek megfelelőségének értékeléséhez a statisztikai eltérés összetevőinek figyelembevételével megfelelő konfidencia intervallumok kialakítása szükséges. Mindezek alapján, a mintavételi szabványban rögzített, tehát kötelezően alkalmazandó tűréshatárok a főfüst kátrány- és nikotintartalma tekintetében ± 2%-os eltérést engedélyeznek, míg szén-monoxid hozam tekintetében ± 2%-os eltérés megengedhető. 6. A vizsgálatok eredményei A mintavételezett 18-féle cigaretta esetén valamennyi termék kielégítette a jogszabályban előírt maximálisan megengedett kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam értékeket, továbbá a termék csomagolásán (illetve regisztrációs lapon) feltüntetett értékeknek is megfeleltek a mért értékek a három vizsgált paraméter vonatkozásában, figyelembe véve a konfidencia intervallumban előírt határokat is. A nikotintartalom vonatkozásában 11-féle termék esetén (61,11%) megegyeztek a mért adatok a feltüntetett értékekkel. Továbbá 6-féle cigaretta esetén (33,33%) nagyobb, 1-féle cigarettánál (,6%) kisebb volt a mért érték, mint a deklarált nikotin érték. A kátránytartalom vonatkozásában 9-féle termék esetén (%) egyeztek meg a mért és feltüntetett adatok, míg 7-féle cigarettánál (38,89%) kisebb, 2-féle cigarettánál () pedig nagyobb kátránytartalmat igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok, a feltüntetett értékhez képest. A szén-monoxid-tartalom vonatkozásában 7-féle termék (38,89%) esetén egyeztek meg a mért adatok a csomagoláson jelölt értékkel, mindemellett 3-féle cigarettánál (16,67%) a deklarált értéknél nagyobb, 8-féle cigarettánál (44,44%) pedig kisebb értékek voltak mérhetőek a termékekből. A termék csomagolásán jelölt érték és a laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt értékek eltérésének tendenciáit a 4. ábra foglalja össze. 6

7 4. ábra A terméken jelölt értékek és a laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt értékek eltérésének tendenciája a vizsgált minták tekintetében a években: Eltérések nikotintartalom tekintetében: [%] ,3 17,7 68,8 Nikotintartalom mérési eredmények alakulása a feltüntetett értékekhez viszonyítva 26,3 1, 63, ,33 6,6 61, egyező alacsonyabb magasabb Eltérések kátránytartalom tekintetében: [%] ,7 3,3 Kátránytartalom mérési eredmények alakulása a feltüntetett értékekhez viszonyítva,2 31,6 3 63, ,11 38, egyező alacsonyabb magasabb 7

8

9 Jogszabályi függelék a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/213. (II. 14.) Korm. rendelet; a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény; a termékek piacfelügyeletéről szóló 212. évi LXXXVIII. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 24. évi CXL. törvény; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 22/27. (VIII. 31.) Korm. rendelet; a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/213. (I. 18.) Korm. rendelet; a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 23. évi CXXVII. törvény.