ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a Mentes jelöléssel ellátott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenırzésérıl Budapest, június

2 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY FOGYASZTÓVÉDELMI OSZTÁLY Iktatószám: Készítette: SEF-00650/2013. Csengeri Éva Balogh Edina Összefoglaló jelentés A Mentes jelöléssel ellátott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzéséről az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény 10. (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében Budapest, június

3 1. Az ellenőrzés célja Folyamatosan növekszik azon fogyasztók száma, akik speciális táplálkozási igényeik miatt olyan élelmiszereket keresnek az üzletek polcain, amelyekből az előállításuk során egyes összetevőket kivontak, vagy azok jelenlétét minimálisra csökkentették (pl.: glutén, laktóz). Ugyanakkor az utóbbi években az említett fogyasztói rétegnél, valamint az egészségtudatos vásárlók körében is egyre keresettebbek lettek az olyan élelmiszerek, amelyeknél a gyártó vállalja, hogy bizonyos élelmiszer-összetevőket az adott termék nem tartalmaz (pl.: szója, tartósítószer). Felismerve a fogyasztók ez irányú szükségleteit, az élelmiszer előállítók egyre bővülő termékkínálat mellett hozzák forgalomba ezeket az úgynevezett mentes jelöléssel ellátott élelmiszereket. Tekintettel arra, hogy az érintett fogyasztók számára különösen nagy jelentősége van az élelmiszer jelölésén feltüntetett információknak, ezért jelen témavizsgálat során elsődleges vizsgálati szempont volt a mentes vagy ezzel azonos jelentésű jelöléssel ellátott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötött ellenőrzése annak érdekében, hogy a termék valóban nem, illetve csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéken belüli, csökkentett mértékben tartalmazza az adott összetevőt. További ellenőrzési szempont volt a vizsgálat alá vont élelmiszereken esetlegesen elhelyezett egészségre vonatkozó, jogszerűtlenül alkalmazott állítások kiszűrése. 2. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői és helyszínei A mintavétellel egybekötött ellenőrzésre március 18. és április 30. közötti időszakban került sor. A vizsgálatban a Baranya, a Hajdú-Bihar, a Tolna, a Somogy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint a Veszprém Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségei vettek részt. A kereskedelmi forgalomban kapható termékek mintavételezésére élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi egységekben, bevásárlóközpontokban, áruházláncokban, drogériákban, bio termékeket is árusító boltokban, reform üzletekben, natura boltokban és egyéb hasonló egységekben került sor. A minták laboratóriumi vizsgálatát a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma végezte el. 3. Vizsgálat alá vont termékek A témavizsgálat során elsősorban olyan élelmiszerek kerültek mintavételezésre és laboratóriumi vizsgálatra, amelyeken a gyártó vagy a forgalmazó feltüntette a mentes, a nem tartalmaz, illetve a nélkül kifejezések valamelyikét. Egyes termékcsoportoknál a jelölésen nem szerepeltek ugyan az említett feliratok, az összetevők felsorolásából azonban kiderült, hogy a termék gyártása során bizonyos összetevőket nem használtak fel. A laboratórium vizsgálatok az alábbi összetevők kimutatására irányultak: laktóz, glutén, tartósítószer, szója. 2

4 5 megyei felügyelőség 12 db, míg 1 felügyelőség 11 db olyan élelmiszer mintavételezését végezte el, amelyek - a jelölésen feltüntetett információk szerint - glutént, laktózt, tartósítószert, illetve szójafehérjét nem tartalmaztak, így az NFH Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 71 db termék összetételi vizsgálatát végezte el. A vizsgálatban résztvevő felügyelőségek igyekeztek az élelmiszerek minél szélesebb körét megmintázni, így mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra az alábbi termékcsoportok kerültek. A mintavételezett 17 db laktózmentes termék a tejalapú összetevőket tartalmazó termékek köréből került ki. A témavizsgálat során 6 db tej, 2-2 db vaj és sajt, 1-1 db kakaós ital, tejföl, joghurt, habtejszín, túró, vajas keksz, illetve cappucino italpor laboratóriumi vizsgálatára került sor. A 18 db tartósítószert nem tartalmaz, illetve tartósítószer mentes jelölésű termékek közül a hatóság 4 db szörpöt, 4 db lekvárt, 2-2 db majonézt, illetve ketchupot, továbbá 1-1 db péksüteményt, savanyú káposztát, szójaitalt, szójadesszertet, gyümölcsitalt, illetve zakuszkát ellenőrzött. A gluténmentes jelöléssel ellátott 18 db termék közül az alábbi termékcsoportokból származó termékek laboratóriumi vizsgálatára került sor: 4-4 db száraztészta, liszt/ lisztkeverék, valamint extrudált termék, 3 db keksz, továbbá 1-1 db kenyér, sajtos tallér, illetve puffasztott rizsszelet. Továbbá 18 db olyan húsipari termék összetételi vizsgálatát végezte el a laboratórium, amelyeken az összetevők felsorolása nem tartalmazta a szóját. A szójafehérje tartalomra bevizsgált élelmiszerek az alábbiak voltak: 10 db virsli, 4 db májas, 3 db párizsi, valamint 1 db felvágott. 4. A vizsgálat részletes megállapításai 4.1 Laboratóriumi vizsgálati eredmények A laboratóriumi eredmények alapján a vizsgálatban résztvevő megyei felügyelőségek megállapították, hogy a mintaként levett 71 db termékből összesen 8 db termék összetétele eltért a jelölésében feltüntetett, tehát a gyártó által vállalt összetételi jellemzőktől. A témavizsgálat e tekintetben tehát 11%-os kifogásolási aránnyal zárult. A laboratóriumi mérések eredményei és a jelölésben vállalt értékek közötti eltérések 2 db laktózmentes, 2 db gluténmentes, illetve 2 db tartósítószert nem tartalmaz jelöléssel ellátott terméket, továbbá 2 db olyan élelmiszert érintettek, amelyek összetételi felsorolásában a szóját nem tüntették fel. A mintavételezett termékek összetételi jellemzőinek elbírálása a laktóz és a tartósítószerek esetében a mérési bizonytalanságot is magában foglaló, kiterjesztett mérési eredmények, míg a glutén és a szója esetében meghatározási határ alapján történt. A tejcukor érzékenységben szenvedő fogyasztóknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a szervezetükbe bevitt laktóz mennyiségére. Tejalapú összetevőket is tartalmazó élelmiszereket ezek a fogyasztók csak abban az esetben fogyaszthatnak, ha azok nem, illetve csak nagyon kis mértékben tartalmaznak laktózt. A laktózmentes jelöléssel ellátott 3

5 termékek előállítása során tehát a gyártónak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy a termék laktóztartalma valóban ne haladja meg a csomagoláson feltüntetett értéket. A vonatkozó előírás értelmében tejcukormentesnek (laktózmentesnek) azok az élelmiszerek nevezhetőek, amelyek tejcukortartalma - fogyasztásra kész állapotban - nem haladja meg a 0,1 g/100 g, illetve 0,1 g/100 cm 3 értéket. Egyes, mintaként levett termékek csomagolásán a gyártók - laktóztartalom tekintetében - az említett értéknél alacsonyabb határértéket vállaltak (laktóz < 0,01 g/100 ml, illetve laktóz < 0,01 g/100 g). Ezen termékek elbírálásánál a laboratórium által mért eredményeket a csomagoláson feltüntetett értékekkel vetették össze a megyei felügyelőségek, amely nyomán megállapítható volt, hogy a vállalt, szigorúbb követelményeknek e termékek (1 db tej, 1 db joghurt, 1 db vaj) megfeleltek. A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a hatóság 2 tejtermék (1 db habtejszín, 1 db tej) esetében állapította meg, hogy a csomagoláson feltüntetett - a vonatkozó jogszabályi rendelkezés által előírt - tejcukortartalom és a laboratóriumi mérések közötti eltérés alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A mintaként levett tej esetében a laboratórium által mért laktóztartalom két és félszerese, míg a habtejszín esetében kétszerese volt a jelölésben feltüntetett értéknek. Tekintettel arra, hogy tartósítószer tekintetében nincs előírás a mentesség határértékére vonatkozóan, a tartósítószert nem tartalmaz jelöléssel ellátott termékek kizárólag abban az esetben felelnek meg a jelölés szerinti állításnak, ha egyáltalán nem tartalmaznak tartósítószert. A laboratórium - a termékek jellegétől függően - a minták benzoesav, szorbinsav, illetve propionsav tartalmát vizsgálta. 2 termék (szója desszert, szója ital) laboratóriumi vizsgálata annak ellenére benzoesav jelenlétét mutatta ki, hogy jelölésükben feltüntetésre kerültek a tartósítószert nem tartalmaz, illetve a nem tartalmaz tartósítószert kifejezések. A laboratórium által mért benzoesav tartalom a szója desszert esetében csaknem 41 mg/ kg, míg a szójaital esetében közel 23 mg/ kg volt. A vonatkozó jogszabály értelmében egy élelmiszer akkor nevezhető gluténmentesnek, ha gluténtartalma - a végső fogyasztó számára értékesített alakban - nem haladja meg a 20 mg/kg mennyiséget. A laboratórium által bevizsgált gluténmentes jelöléssel ellátott termékek közül 2 termék (puffasztott rizsszelet, extrudált kenyér) gluténtartalma haladta meg a fent említett értéket. Az eltérés mértéke mindkét esetben a megengedett érték közel 50 %-a volt. A szóját nem tartalmazó élelmiszerek esetében - csakúgy, mint a tartósítószer-mentesség tekintetében - jogszabály nem határoz meg mentességi-határértéket. A szójamentes jelöléssel ellátott, valamint az összetevők felsorolása alapján szóját nem tartalmazó élelmiszerek kizárólag abban az esetben tekinthetők szójamentesnek, ha egyáltalán nem tartalmazzák az említett összetevőt. Tekintettel arra, hogy a szója allergén összetevőnek minősül, különösen fontos a fogyasztók számára a korrekt tájékoztatás a termék összetétele tekintetében. A laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy 2 húskészítmény (májas, virsli) annak ellenére szóját tartalmazott, hogy összetételi felsorolásukban nem történt utalás szójafehérje tartalomra. A laboratórium mérési eredményei alapján a májas húskészítmény szójafehérje tartalma meghaladta a 7 mg/kg értéket, míg a virsli szójafehérje tartalma az 1 mg/kg értéket. 4

6 Az idei évben lefolytatott vizsgálat során 3 db olyan termék bevizsgálására is sor került, amelyek összetételi jellemzőjük alapján a évben nem feleltek meg a gyártók által vállalt kritériumoknak és ezáltal a vonatkozó előírásoknak. Az újra bevizsgált élelmiszerek közül - jelen témavizsgálat során - 2 db termék laktóztartalma tekintetében tért el a jelölésben feltüntetett értéktől. 4.2 Termékcímkén feltüntetett állítások ellenőrzési tapasztalatai A termékek összetételére irányuló laboratóriumi vizsgálatokon túl, a témavizsgálat részét képezte annak ellenőrzése, hogy a mintavételezett termékek jelölésén találhatók-e olyan egészségre vonatkozó állítások, amelyek alkalmazása a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján tiltott, illetve nem megengedhető. A felügyelőségek megállapították, hogy az ellenőrzött termékek egyikénél sem fordult elő, hogy a gyártó/forgalmazó a termék jelölésén konkrét betegséggel összefüggésben megelőző, gyógyító, vagy kezelő hatást tulajdonított volna az adott élelmiszernek. Egyetlen terméken sem került feltüntetésre továbbá olyan állítás, amely azt sugallta volna, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre, vagy esetleg egyes orvosok, egészségügyi szakemberek ajánlásaira hivatkozott volna. 5. Megtett intézkedések A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján az eljáró felügyelőségek megállapították, hogy a 8 db kifogásolt termék összetétele eltért a jelölésében feltüntetett, azaz a gyártó által vállalt összetételi jellemzőktől, így e termékek jelölése alkalmas arra, hogy megtévessze, ezáltal ügyleti döntésében befolyásolja a fogyasztót. A felügyelőségek ezekben az esetekben a jogsértő jelöléseket elhelyező vállalkozásokkal szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértését megállapító határozatot hoztak. Tekintettel arra, hogy a felelősségre vont vállalkozások közül 5 a foglalkoztatottak létszáma és nettó árbevételi adatai alapján kis-, illetve középvállalkozásnak minősült, és ismételt jogsértés egy vállalkozás terhére sem volt megállapítható, a felügyelőségek közigazgatási hatósági eljárásban a jogsértő magatartás megszüntetését előíró, 5 db kötelezésről szóló határozatot hoztak. 3 esetben a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása mellett - tekintettel arra, hogy a vállalkozások nem minősültek kis- vagy középvállalkozásoknak - a felügyelőségek összesen Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. 6. Összegzés A témavizsgálat tárgyát képező, úgynevezett mentes élelmiszereket vásárló fogyasztók meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vannak, mivel kizárólag az élelmiszer jelölésén feltüntetett információk alapján mérlegelhetnek, illetve hozhatnak döntést az adott termék vonatkozásában. Az előzőekre tekintettel a vizsgálat elsősorban a termékeken elhelyezett tájékoztatások valóságtartalmának laboratóriumi vizsgálatokkal történő ellenőrzésére, valamint a címkén esetlegesen előforduló egészségre vonatkozó, illetve egyes tápanyagösszetétellel kapcsolatos jogszerűtlen állítások kiszűrésére helyezte a hangsúlyt. 5

7