Fenntartó címe, telefonszáma 2220. Vecsés, Szent István tér 1. 06 29 352 000

Az óvoda jogi státusza, feladatai Az óvoda neve : Székhelye : Falusi Nemzetiségi Óvoda Dorfkindergarten Wetschesch Vecsés Telefonszám, fax : 06 29 350 310 Intézmény típusa: Napköziotthonos Az óvoda alapító okiratának száma : 154/2011 Alaptevékenysége : Az intézmény gazdasági jogköre: Nevelő-oktató tevékenység Német nemzetiségi tevékenység Óvodai intézményi étkeztetés részben önálló Óvodai férőhely száma : 150 Óvodai csoportok száma: 5 Fenntartó címe, telefonszáma 2220. Vecsés, Szent István tér 1. 06 29 352 000

Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok 1. Az óvoda jogi státusza.. 2. Helyzetkép az óvodánkról...3. Alapelveink Hagyományrendszerünk Pedagógusképünk Kapcsolatrendszerünk Az óvoda személyi feltételei Az óvoda tárgyi feltételei Eszközrendszerünk Céljaink, feladataink.7 Gyermekképünk Óvodaképünk Alapvető céljaink, feladataink Erkölcsi, szociális érzelmek Esztétikai érzelmek Intellektuális érzelmek Játék Mozgás, testnevelés Ének-zene Rajzolás, mintázás, kézimunka Kommunikációs képességfejlesztés Kognitív képességek fejlesztése Tanulás Munka jellegű tevékenységek Az óvodai élet megszervezése 9 Hetirend, napirend Az óvodába lépés feltételei Az iskolai alkalmasság Az óvodai nevelés feladatai 12 Általános feladatok Egészséges életmód kialakítása Érzelmi nevelés és szocializáció Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Hagyományőrzés, népszokások 13 Őszi ünnepkör Téli ünnepkör Tavaszi ünnepkör Játék.20 Vers, mese 23 Ének-zene.26 Rajzolás, kézimunka 28 Mozgás.. 29 A környezet tevékeny megismerése...31 Anyanyelvi nevelés..33 Matematikai nevelés...35 Munka jellegű tevékenységek 40 Gyermekvédelem az óvodában..44

Felhasznált irodalom..48 Kindergartenprogramm auf Deutsch..49 Mellékletek 1. Kötelező eszközjegyzék 2. Esélyegyenlőségi terv 3. Nevelőtestületi jegyzőkönyv és jelenléti ív 4. SZMK jegyzőkönyv 5. Legitimációs záradék

Bevezető gondolatok Intézményünk Vecsés város legrégebbi részén, svábok lakta területen, a 44-es fő út mellett helyezkedik el. Óvodánkat régi parasztházból alakították ki. Kezdetben 3, majd 1972-től 4 csoporttal működött. 2006-ban Vecsés Város Önkormányzata teljesen átalakítatta, felújítatta és egy csoporttal kibővítette óvodánkat. Így ma már 5 csoportban tudjuk fogadni a 3-7 éves gyermekeket. Vecsés, Pest- megye települései közül az egyik olyan város, ahová német ajkú lakosság települt. Ez a történelmi, szociológiai tény tette színesebbé a város intézményi stuktúráját, hiszen a nemzetiségi oktatás megszervezésének reális szükséglete volt. Óvodánk 5 csoporttal tölt be német nemzetiségi óvodaként óvó-védő, szociális, személyiségfejlesztő funkciót. Gyermekcsoportjaink szerkezete részben osztott.

Helyzetkép az óvodánkról Alapelveink : - A gyermekek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, melyben a gyermeket megbecsülés, szeretet övezi. - Óvodánk mindennapjaiban a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. - A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása ( nyelvi, fejlődési különbözőségek ) - Az óvodapedagógus fejlődési minta a gyermek számára, elfogadó nevelési attitűdje kívánalom. - A gyermekekkel foglalkozó valamennyi nevelő magatartásában közvetíti az identitást. Hagyományrendszerünk Pedagógusképünk : - A gyermekek életének jeles napjai: születésnap, névnap. - Nemzetiségi ünnepeink: Káposztafest, Márton-nap, Rétesevés. - Nemzetiségi nap: Nemzetiségi Óvodatalálkozó és a Német Nemzetiségi Önkormányzat közös rendezvényei. - Egyéb ünnepeink: Mikulás, Advent, Karácsony, Húsvét, Majális, Anyák napja, Gyermeknap, Nagycsoportosok ballagása. Olyan óvodapedagógus, akire jellemző a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együttérző, segítőkész gyermekszeretet. A pedagógus kulcsszereplő, elfogadó, támogató attitűdje modell értékű. Nevelőtestületünk jól felkészült, pedagógiailag megújulásra törekvő. Jellemző az önképzés, a továbbképzés. Testületen belül lehetőséget kínálunk az önállóságra, kezdeményezésre. Német nemzetiségi szakmai munkaközösség működik, ahol pedagógiai megfigyeléseket, feltáróelemző munkát végzünk, módszertani ajánlásokkal segítjük egymást. Egy-egy csoportban egy nemzetiségi és egy magyar óvodapedagógus dolgozik együtt. A nevelőmunkát kiegészítő, segítő dajkákkal jó a kapcsolat.. Kapcsolatrendszerünk : A család-óvoda kapcsolatában erősítjük azt a szemléletet, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, neveljük a gyerekeket. A Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködést fontos feladatnak tartjuk. A további kapcsolatainkat az IMIP tartalmazza. Az óvoda személyi feltételei Óvodánkban összesen 20 fő dolgozik Az óvoda dolgozói jelenleg program feltétele szerint Főiskolát végzett óvodapedagógus 10 10 Ebből nemzetiségi diplomás 5 5

Szakképzett dajka 7 7 Fűtő 1 1 Pedagógiai asszisztens 1 1 Óvodatitkár 1 1 Logopédus hetenként egy alkalommal foglalkozik gyermekeinkkel. Egy óvodapedagógus rendelkezik fejlesztőpedagógusi képesítéssel, és egy pedagógus az elkövetkező fél éven belül fejlesztőpedagógusi diplomát szerez. Ők a saját csoportjaikban illetve a rászoruló gyermekeknek napi rendszerességgel fejlesztő foglalkozást tartanak Központi konyha biztosítja a gyermekek étkezését, napi 3 alkalommal. Óvodánk 5 gyermekcsoportjára 10 óvodapedagógusi és 7 dajka státuszunk van. Nevelőtestületünk vegyes életkorú, 32 és 48 év közötti. Szakmai továbbképzéseinket két irányba- német nyelv, nyelvi módszertan, illetve óvodapedagógia tervezzük, szervezzük. Az óvodavezető fontos feladata a kapcsolattartás, kapcsolatépítés. A program sikeres végrehajtásához szükség lenne egy óvodatitkárra, aki az adminisztrációs munkát elvégezné, így a minőségi munka feltételei jobban biztosítva lennének. Az óvoda tárgyi feltételei Óvodánk 2006 tavaszán 1 csoporttal bővült. A teljesen felújított, átalakított óvodát örömmel vették birtokba gyermekeink. Csoportszobáink világosak, új bútorokkal felszereltek. Minden csoportnak külön öltöző része és mosdója van. Új tornaszobánk kielégíti a gyermekek mozgásigényét, bár a hatékonyabb fejlesztés érdekében sokszor csoportbontást alkalmazunk. Udvarunk teljesen átalakított, tágas, minden korcsoportnak megfelelő játékokkal berendezett. A gyermekeknek tökéletes játszóteret biztosít. A tornateremmel egybenyitható előtér megfelelő helyet biztosít a szülők és a gyermekek részére szervezett előadások lebonyolítására. A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos módon vannak elhelyezve. A mozgásában korlátozott személyek számára a kialakított feljáró biztonságossá teszi az óvoda épületébe való bejutást, illetve az ő számukra kialakított mosdó kényelmessé teszi az intézményben való tartózkodást. Az óvoda dolgozói számára megfelelő munkakörnyezet biztosítása megtörtént. Az óvodai dolgozóknak öltöző, mosdó és zuhanyzó áll a rendelkezésükre. Óvodai eszközrendszerünk a.) A játéktevékenység eszközrendszere Az alapvető játékeszközöket költségvetésünkből illetve az óvodánk által létrehozott alapítványunkból tudtuk gyermekeinknek biztosítani. A játékok pótlására, fejlesztésére szükségünk van Tervezzük, hogy pályázatokon való részvétellel is próbáljuk a mozgásfejlesztő és egyéb játékainkat is bővíteni. A készen vett játékeszközök mellett óvodapedagógusaink egyénileg és a gyermekekkel közösen is készítenek játékeszközöket melyeket a gyermekek örömmel használnak. Ezen játékeszközök közös elkészítése erősítik a gyermeki kreativitást, az alkotó kedvet, a közösséget, az együttműködést. Nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen.a gyerekek az együttes

tevékenykedés, alkotás közben rájönnek arra, hogy nem a pénzen vett játékok jelentik a legnagyobb örömöt. b.) Az óvodai tanulás eszközei: Szakmai eszközeinkkel igyekszünk megvalósítani céljainkat, feladatainkat. Fejlesztő eszközöket az óvónők is készítenek, melyeket a napi tevékenységek alatt használni tudnak. Fénymásoló gépeinkkel sokszorosítani tudunk színezőket és egyéb fejlesztő lapokat melyekkel gyermekeink személyiségét, készségét, képességeit egyénre és életkori sajátosságaikat figyelembe véve fejleszteni tudunk. Mozgásfejlesztő eszközeink a költségvetésből vannak finanszírozva. A nagy gyermeklétszám miatt eszközeink száma fejlesztésre szorul. Mivel ezen eszközök nagyon drágák, ezért csak apránként tudjuk beszerezni őket. Mese és szakkönyvellátottság Szakkönyvekből az ellátottságunk átlagos. A német és magyar nyelvű gyermek és mesekönyvek megfelelőek az életkori sajátosságoknak, számuk kielégítő. A könyvtárunkat megpróbáljuk folyamatosan bővíteni, amennyire költségvetésünk megengedi. Óvodai nevelésünk célja, feladata, rendszere Gyermekképünk A gyermekek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermekeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodai nevelésünk középpontjában a gyermek áll. Nevelési rendszerünkben a gyermek testi és lelki szükségleteit elégítjük ki. Ezt a gyermeket megbecsülő, szerető környezettel és az óvoda derűs, nyugodt légkörével kívánjuk elérni. Óvodánkban biztosítjuk a gyermekek testi, érzelmi, és értelmi fejlődését. Az érzelmi, értelmi fejlődés a kiegyensúlyozott testi fejlődés függvénye. Ezért a gondozás nevelési keretét, a mozgáslehetőségeket (erre tornaszobánk és nagy udvarunk kiváló lehetőségeket biztosít) fontosnak tartjuk. A 3 éves nevelési folyamat végére kívánjuk elérni, hogy egyéni szükségleteit a gyermek felismerje, azok kielégítésére önállóan képes legyen. Ezt tapasztalással, a lehetőségek megismertetésével kívánjuk elérni. Az érzelmi fejlődés terén fontos, hogy a gyermek legyen együtt érző, segítőkész, figyelmes. Akarati tulajdonságaik a spontán és tervszerűhelyzetekben az önállóság, önfegyelem, feladat és szabálytudat terén erősödjenek. Értelmi fejlődésükben legyenek képesek a 3 éves nevelési folyamat eredményeként ismereteik rendezésére. Legyen igényük az újabb ismeretszerzés. Óvodánkban a játék a fejlődés és a fejlesztés legfőbb eszköze. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon éljen együtt, korának megfelelően empatikus, szolidális játszótárs, csoporttárs.

Óvodaképünk Óvodánkban olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus a nevelőmunkát segítő munkatársak, a szülők a gyermekek számára egyaránt. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Alapvető céljaink feladataink Óvodánkban nevelési-pedagógiai cél a gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori és egyéb sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, kétnyelvű környezetben. Célunk, hogy a gyermeket a 3 éves nevelési folyamatban sokoldalú képességfejlesztéssel a német nyelvű szituatív beszédig eljuttatni. Cél az általános iskolaképesség elérése, ezen kívül a német kisebbség még élő hagyományainak, szokásainak megismertetése, nyelvének, kultúrájának ápolása az óvodások hétköznapi tevékenységrendszerében, ünnepeken. Az óvodás gyermek legfőbb tevékenységformája a játék. Ezért programunkban erre különös hangsúlyt fektetünk. Erkölcsi- szociális érzelmek alakításának feladatai: - érzelmi biztonságot nyújtószeretetteljes családias légkör megteremtése - olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, közös tevékenység. A közös együttlétek erősítenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint pl. segítőkészség, szabálytartás - az érzelmekre épülő kapcsoloatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa a helyét, szerepét a csoportban Esztétikai érzelmek alakítása a csoprtban - Egészséges, esztétikus környezet biztosítása, hogy segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi és társadalmi környezetben egyaránt. Az intelektuális érzelmek kialakításának feladatai: Játék - a gyermek kíváncsisága fejlessze az értelmi képességeit, az érzékelést, az észlelést, az emlékezetet, a figyelmet, képzeletet, gondolkodást- különös tekintettel a kreativitásra; - a meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszédkedvét - a játékot alapvető és legfőbb tevékenységformának tekintjük

Mozgás, testnevelés Ének- zene - segítenünk kell, hogy a játék minél sokrétübb tevékenységgé váljon - a játékhoz szükséges feltételek biztosításával lehetőséget adunk a gyermeki benyomások, tapaszteletok feldolgozására - a gyermek anyanyelvén képes játszani, ezért a játékban jól fejlesztehtők az egyéni képességek (pl. nagyon jól használható a szókincsbővítésre a német nyelvű memóriajáték) - a gyermekek a természetes mozgását, a testi képességeiket fejlesztjük - a kisebbségi nyelv fejlesztésében ez passzív szókincset jelent, elsősorban a megértést várjuk el - a mozgásos népi gyermekjátékokkal hagyományt ápolunk - fontosnak tartjuk a zenei élményhez való juttatást - zenei hallásukat, ritmusérzéküket fejlesztjük - az érzelmeken keresztül megszerettettjük az éneklést, énekes játékokat - tapasztalással segítjük a felismerést, hogy énekelni mienden nyelven jó - kissebsségi nyelven aktív szókincset szertnénk kialakítani a nemzetiségi mondókák, dalok segítségével Rajzolás, mintázás, kézimunka - a térbeli tájékozódás és rendező képességet alakítjuk az esztétikai érzék fejlesztésével - a különböző technikákban nemzetiségi sajátosságokkal ismertejük meg a gyermekeket (pl. agyagozás, gyöngyfűzés) - ezzela tevékenységformával a passzív másodnyelvi szókincset szeretnénk gyarapítani, élmények, tárgyak, eszközök megnevezésével Kommunikációs képességfejlesztés- vers, mese Tanulás - a világ megismerését, az önismeret mélyítését segítjük - rövid népmesék történetek közvetítésésvelidentitást alapozunk - hasonlóságok, különbségek érzékeltetésével (magyar- német) más kultúrák iránti érdeklődést erősítjük - dramatizálással, bábozással, önálló mesemondással a beszédkészséget fejlesztjük - valamennyi képességkörben spontán és szervezett tanulási helyzetekben adunk lehetőséget az ismeretek bővítésére - a különböző tanulási helyzetekben a szándékos figyelem erősítését segítjük, a figyelem terjedelmének, tartamának növelésével. Cél az iskolaérettség és a figyelem átvitele Munka jellegű tevékenység - célunk, hogy ezekben a tevékenységekben olyan készségek és tulajdonságok alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait

- pozitív értékeléssel, megerősítéssel kívánjuk elérni, hogy a gyermekek szívesen vállaljanak feladatokat, egyéni megbízást - kisebbségi nyelvi ismereteik, szókincsük az eszközök megismerésével bővül Az óvodai élet megszervezése Az óvodai élet megszervezésének elvei Napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Heti rendünk, napirendünk A szervezett tanítás formái: Hetente: - kötelező - mozgás, matematika, - kötetlen - K O M P L E X - rajzolás, mintázás, kézi munka, - vers, mese, - ének, zene, énekes játék, - külső világ tevékeny megismerése, - nemzetiségi nyelv elsajátítása. Programunk napirendje: (szeptember 01. május 31.) Időtartam Tevékenység 07.00-08.20 A gyermekek fogadása, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés, 08.20 09.00 Testápolási teendők, terítés, reggeli, 09.00 10.30 Játék, kezdeményezések, foglalkozások, egyéni képességek fejlesztése, gyümölcsfogyasztás, 10.30 11.20 Játék a szabadban, séta, levegőzés,

11.20 13.00 Testápolási teendők, terítés, ebéd, munka jellegű tevékenységek, testápolási teendők, 13.00 14.30 Pihenés, alvás mesével, 14.30 15.30 Folyamatos ébresztés, öltözködés, munka jellegű feladatok, testápolási teendők, uzsonna, 15.30 16.00 Játék a teremben, illetve a szabadban, 16.00 17.00 Közös játék, rendrakás. Programunk napirendje ( június 01. augusztus 31.) Időtartam Tevékenység 07.00-08.20 A gyermekek fogadása, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés, 08.20 09.00 Testápolási teendők, terítés, reggeli, 09.00 11.20 Játék, egyéb szabadon választott tevékenység, játék a szabadban, séta, levegőzés, 11.20 13.00 Testápolási teendők, terítés, ebéd, munka jellegű tevékenységek, testápolási teendők, 13.00 14.30 Pihenés, alvás mesével, 14.30 15.30 Folyamatos ébresztés, öltözködés, munka jellegű feladatok, testápolási teendők, uzsonna, 15.30 16.00 Játék a teremben, illetve a szabadban, 16.00 17.00 Közös játék, rendrakás. Az óvodába lépés feltételei: Óvodánk nemzetiségi óvodaként a 3. életévüket betöltött, többnyire nemzetiségi származású és a kisebbségi nyelv iránt érdeklődő szülők gyermekeit fogadja.

Kötelező a körzeten belüli gyermekek felvétele, a nemzetiségi származás elsőbbséget élvez. Az iskolai alkalmasság: A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra belép a lassú átmenetnek abba az állapotba, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelynek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a.) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltozás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak,a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végé tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri, a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c.) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, - környezettudatos magatartás megalapozása (szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban felesleges csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra) - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az

óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. 2.A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás-és normarendszerének megalapozását. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 5. A nehezen szocialízálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus) közreműködésével. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel ( a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

Hagyományőrzés, népszokások: Őszi ünnepkör A természet fokozatosan felkészül az évszakváltozásra, a téli időjárásra. Elkezdődik a természetben a fák, bokrok lombkoronájának ezerszínűsége és a lombhullatás. Lassan elrepülnek a költöző madaraink.(gólya, fecske) Helyettük megjelennek az idegen, hozzánk költöző madarak.(varjak megjelenése) Az ősz a nagy betakarításos munkák ideje is. Ekkor megfigyeljük ezeket a változásokat, gyűjtögetünk (terméseket, leveleket) séták alkalmával, valamint beszélgetünk róla. Szeptember Búcsú szeptember 14. - Szent Kereszt felmagasztalása (a vecsési Falusi templom Szent Kereszt templom) Szeptember 14-ét követő hétvégén tartják a Búcsút, amely országos hírű, 3 napos. Ez alatt a 3 nap alatt (szombat, vasárnap, hétfő), a családok együtt ünnepelnek az ideérkező vendégekkel, rokonokkal (akik Németországból térnek haza). A nemzetiségi iskola és az óvoda ezalatt bezár.(mindkét intézmény a Búcsútér két oldalán helyezkedik el az Epres területén, illetve a 4-es Fő út mentén.) Óvodánkban beszélgetünk a helyi búcsúval kapcsolatos szokásokról és pénteken kisétálunk a gyermekekkel az Epresbe és megtekintjük a már felállított sátrakat, hintákat, szórakozási lehetőségeket. Káposztafeszt Terményünnep (szeptember utolsó hétvégéjén) A vecsési Káposztafeszt a helyi nemzetiségi lakosság kezdeményezésére a káposzta termelés évszázados múltjának és a fejlődés útjának méltó ünneplésére, és a savanyított káposzta illetve más savanyúságok népszerűsítésének céljából alakult újabb hagyomány, amely az országos Fesztiválok rangsorába emelkedett már, újabb és újabb ötletekkel gazdagodva, emelt színvonalon. A Káposztafesztet megelőző héten a káposztával kapcsolatos verseket, énekeket, játékokat tanulunk. A rendezvényen résztvesznek a gyermekek ügyességi játékokkal, (pl.: káposztahordás, akadályfutás stb), illetve a felvonuláson is óvónők, dajkák kíséretével. Igény szerint a kulturális programokban Trachtban nemzetiségi tánccal, műsorral.(városi szervezésben) Partnerkapcsolatok építésének lehetősége, meghívások kapcsán. Október Szüret Szüreti bál (Termények, gyümölcsök gyűjtése) A betakarítási munkák egyike a szüret is. A szőlők leszüretelésének munkájával kapcsolatos folyamatok, használati eszközök megismerése fontos a gyermek számára. Különböző szőlőfajták begyűjtése, must kóstolása, ízlelése. A szürettel kapcsolatos hagyományok megismertetése sokrétűen.(beszélgetések, fotógyűjtés, egyszerű munkafolyamatok megtekintése, séta a családokhoz ahol még foglalkoznak borkészítéssel.) Városunkban évszázados hagyomány a Szüreti Bál. A fiatal legények, lányok csikósruhába öltözve járják be az utcákat. A fiúk lóháton, lovas kocsik kíséretében gyűjtik össze a lányokat, akik szépen feldiszített szőlős koszorút tartva ülnek a lovas kocsin. Táncot tanulnak erre az alkalomra és ezt a fogadó udvaron eltáncolják az összegyűlt közönségnek, majd megnyitják az esti bált. A mulatság reggelig tart, a csőszködés csak éjfélig. A hagyományról beszélgetünk az óvódban és a gyermekek a szülőkkel nézhetik meg ezt a hagyományt.

Termények, gyümölcsöcsök, zöldségek gyűjtése Óvodánkban a csoportok, egyénileg és csoportosan is gyűjtik a folyamatosan érő őzi gyümölcsöket, terményeket. Közösen elfogyasztják a gyümölcsöket, zöldségeket. (alma, szilva körte és csonthéjasok, répa, karalábé stb.) A kóstoláson kívül mindenféle terményeket használnak fel kreatív együtt munkálkodás során. (Terménybábok, figurák készítése) November Márton nap Szent Márton római katonatiszt volt. Savariában Szombathelyen született. A középkor egyik legismertebb szentje. Oltárképek, helynevek és legendák őrzik emlékét. A legismertebb legenda, amikor a város kapujában éhező, fázó koldussal megosztja köpenyét, mivel neki sem volt egyebe (pénz, étel, hajlék hiánya) Márton napján az emberek sokat etek-itak. Az étel főszereplője a libapecsenye volt, hogy a következő évben is gazdag legyen a termés. Az elkészített liba csontjából megjósolták a téli időjárást, ekkor kóstolták meg az újbort is. Az óvodánkban bevezettük a Márton napi megemlékezést, a szülők bevonásával. Mindig a napján, november 11-én tartjuk meg a Márton napi lampionos felvonulást, amely az óvoda előtti gyülekezéssel indul, és a katolikus templomunkban teljesedik ki, a nagycsoportosok Márton köpenyfelező vagy püspöki legendájának német nyelvű dramatizálásával. A Martinszug -ot (felvonulást) megelőző héten csoportjaink a szülők segítségével úgynevezett munka délutánon elkészítik a lampionokat. Megszervezzük a szülőkkel közösen a tea és perec osztását a templom előtt, hogy jelképesen mindenki megoszthassa a perecét valakivel (köpenyfelezést szimbolizálva). Megemlékezést a helyi fúvós zenészek is segítik a Márton napi dalok játékával az utcán való felvonulásban. Az óvoda által szervezett felvonulás végén a helyi borászok is jelen vannak egy kis újbor kóstolóval. A társintézményekből (iskolák, óvodák, önkormányzatok) is jelen vannak a rendezvényünkön, és természetesen az érdeklődő lakosság is. Őszi ünnepkör tenni valói. - termények, levelek, gyümölcsök, zöldségek gyűjtésének szervezése - gyümölcs, zöldség ízleltetése, gyümölcsnapok szervezése - felkészülés, felkészítés az őszi közös rendezvényekre (Káposztafeszt, Márton nap) Téli ünnepkőr December Advent A keresztény ünnep hagyományaihoz tartozik. Az óvodában, a csoportokban adventi naptárokat készítünk. A meglepetések tarsólyában helyet kapnak az ünnephez tartozó mondókák, versek, énekek, mesék, zenék vagy kézműves meglepetések, édességek, játékok. Ezeket az óvónők készítik elő a gyermeke számára, a megfelelő eszközök biztosításával (technikai eszközök zenéhez, zenehallgatáshoz; énekhez hangszerek). Óvodánkban évek óta kialakított szokás van. Egy darab közös fenyőt fát díszitűnk fel hétről-hétre miközben közösen (minden csoport gyermekei és felnőttjei) énekelünk adventi és karácsonyi Dalokat, az adott adventi hét pénteki napján. Meggyújtjuk a csoportokban előkészített adventi gyertyát. Az ünnepváráshoz illő szelíd ízléssel környezetett hozzunk létre a gyermekek számára (előtér, csoport szobák, udvari fa, ajándékok készítése). Mikulás (december 6.) Miklós napja, december 6. Szent Miklós püspök emlék napja. Ez a hagyomány a Miklós járás német területről származik és Szent Miklós történetéhez kapcsolódik. A szegény családokat

megajándékozó Szent Miklós története nyomán XVI.század óta adományozó a Mikulás. Az óvodában nagy öröm, ha találkoznak a gyermekek a mikulással. A gyermeke és az óvónők feldíszítik a csoport szobát és kis műsorral (vers, ének) fogadják a mikulást. Nálunk ez a hagyomány. Luca napja (december 13.) Szent Luca szembetegek védőszentje. A néphit Lucája részben termékenységet ad, részben büntető. Megbünteti a napján sütő, mosó, szövő tehát a dolog tiltást megszegő nőket. Ekkor kezdték el készíteni a Luca székét is, amely 13 napon át, készült 13 féle fából. A néphit szerint, aki a karácsonyi éjféli misén felállt erre a székre, megláthatta a boszorkányokat. Luca napján az asszonyoknak nem volt szabad dolgozniuk. Az emberek ettől a naptól számították a napot rövidülését, az éjszakák hosszabbodását. Nálunk szokás volt ezen a napon a búzaültetés, amelyet az emberek a karácsonyi asztalukra tettek vagy egymásnak is elküldték. Karácsony után ezt etették mag az állatokkal, hogy megóvják őket a rontástól. Az óvodánkban is ültetünk tejfölös poharakba, cserepekbe búzát, hogy a gyermekek hazavihessék. Karácsony (december 24-25.) A kereszténység legszebb ünnepe, Jézus születésének napja. Nálunk is a karácsony előtti estéken házról-házra járnak a betlehemesek. Az óvodában a nagycsoport eljátszza a betlehemes játékot a többi gyermek számára. a meggyújtott gyertyák jelzik az ünnep közeledtét. Az óvoda, iskola közötti kapcsolat állomása az iskola részéről történő meghívás a karácsonyi műsoruk megtekintése. Advent utolsó napjaiban átmegyünk az iskolába és megnézzük a karácsonyi műsorukat. Az iskolások kedveskednek az óvodásoknak apró ajándékkal, amelyet saját maguk készítetek. Február Farsang Rétes evés Vízkereszttől, hamvazó szerdáig tart. Óvodánk mind az öt csoportja együtt farsangol reggeltől hazamenetelig. Reggel felveszik a jelmezeiket aztán a csoportban fényképezkednek. Fánkot, süteményt esznek, szörpöt, üdítőt isznak. Az óvoda aulájában van lehetőségük a csoportoknak közösen táncolni, mulatozni. Az óvó nénik interaktív részvétellel segítik a gyermekek szórakozását. A gyermekeknek íródott zenén kívül helyet kap a nemzetiségi zenei hagyomány, báli zene (fúvós zene és erre hagyományőrző tánc). Rétes evés Struhdel essen A hagyomány a németnemzetiségi lakosság körében alakult ki. A farsang utolsó 3 napjához kapcsolódva. Az iskola aulájában szervezi meg minden évben a Vecsési Német Nemzetiségi Önkormányzat. Az óvoda nagycsoportosai vagy középsősei német nyelvű dramatikus játékkal mutatja be a leány kikérős farsang hétfői szokást, amely mindig zenével, tánccal zárul. Kedvelt farsangi sütemények közé tartozik a fánk, rétes. Régen a farsang keddjén tovább szórakoztak és készültek a farsang végére, a hamvazó szerdára, a böjt kezdetére. A tél temetése = farsang temetése. Az utolsó két nap szokásait az iskolások jelenítik meg dramatikus játékkal. A szülök, nagyszülők fánkot, rétest sütnek otthon, majd elhozzák a rendezvényre kínálni, kóstoltatni. A délután kezdődő programot estébe nyúló táncmulatság fejezi be. Téli ünnepkör tennivalói: - madáretetők felállítása és ezek rendszeres feltöltése - téli hagyományos játékok játszása (hóemberkészítés, hógolyózás, szánkózás intenzív mozgásos játékok)

Tavaszi ünnepkör Március Március 18-19-20. Sándor, József, Benedek Húsvét Tojásfutás Első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap. A kereszténység legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadása. Óvodánkban feldíszítjük a csoportszobákat tavaszi ágakat tároló vázákkal, hímes tojásokkal teli kosárkákkal. A gyermekek az ajándékaikat bokrok alján, saját maguk készítette fészekben kereshetik meg. Húsvét utáni első óvodai napon a fiúk meglocsolják a lányokat, asszonyokat, amit ők ajándékkal viszonoznak. Vecsésen hagyomány a tojásfutás, húsvét hétfő délután, amit a gyermekek szüleikkel együtt néznek meg és utána a csoportban, ezeket az élményeket elmesélik. Az eredeti hagyomány szerint a fiatal legényekből álló bandák versenyeztek, a homokbuckákban elhelyezett tojások gyors összeszedésével. Az összeszedett tojásokat vizes dézsába, vajlingba gyűjtötték egy lovas kocsira. Az ép tojásokból rántottát készítettek és zenekarral együtt elfogyasztották. Napjainkban az óvódás korúak, iskolások, a fiatalok, felnőttek csapatai versenyeznek egymással. A tojásfutás után, ma már zenekarral egy utcabál alakul ki, ahol a gyermekek elsajátíthatják, akár a hagyományőrző táncainkat. Április Április vége Tavaszi Fesztivál (április utolsó hétvégéje) A város által szervezett kulturális programsorozat, ahol a város összes oktatási intézményeinek csoportjai, meghívott kultúrcsoportok, művészek vesznek részt. Óvodánkból is egy csoport néptánccal más táncos előadással vesz részt. A csoportválasztás, önkéntes jelentkezéssel történik az óvodán belül. Nemzetiségi délután Óvodatalálkozó Óvodánk legnagyobb hagyományos rendezvénye, amelyet a vecsési Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségével szervezünk meg évente egyszer. Partner kapcsolataink révén a helyi németnemzetiségi óvodákon kívül, mindig hívunk más településekről óvodai csoportokat. Betekintést gyerünk ez által más települések kulturális hagyományaiba, megismerjük a mondókáikat, dalos játékaikat, táncaikat. Jól összehangolt munkával, feladatok felosztásával készítik elő ezt a rendezvényt az óvoda dolgozói. Bemutatkozik az Óvoda Német Nemzetiségi tánccsoportja és a nagycsoportosok, illetve vendég óvodák. A sikeres szervezés által az érdeklődés évről-évre növekszik. A csoportok mellet meghívjuk az adott települések Német Nemzetiségi Önkormányzatok tagjait, óvodavezetőket, kollégákat szakmai kötetlen beszélgetésre. A vendéglátásban a szülök is segítenek bennünket. Május Május 1. Májusfa állítás napja ősi tavaszi ünnep. Óvodánkba bevezettük a májusfaállítást. A gyermekekkel együtt feldíszítjük csoportonként az óvoda udvarán kiválasztott fákat. Szép időben a fa körül táncolunk, énekelünk. Az óvodában ezen a napon légvárat állítatunk, melyek a gyermekek egésznap ugrálhatnak. A gyermekeknek május botokat készítünk, amit hazavihetnek.

Anyák napja Évzáró Csoportok külön ünneplik az anyák napját, évzárót. Az óvónők megbeszélés alapján döntik el az időpontokat. Az óvoda aulájában zajlik az esemény, ahol a szülőknek is biztosítunk helyet. Az alkalomhoz illő versek, dalok, zenék, táncok, dalos játékok illetve mese előadásokat láthatnak, a szülök. Gyermeknap (május vége) Az óvoda udvarán a délelőtti órában szervezzük meg a gyermeknapot. Különböző játékos sportversenyeket, ügyességi feladatokat készítünk elő számukra. a játékok feladatok összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek testi képességeit, erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket és az egymásra figyelés szabályait.(kötélhúzás, zsákban ugrálás, seprűs labdaterelés, szörpivás, futóverseny, ugráló verseny stb.) A gyermekek versenyzését az óvónők által készített érmekkel jutalmazzuk, amit haza visznek a gyerekek. Ebéd után mindenki jutalom fagyit kap, valamelyik helyi cukrászdától az óvodába kiszállítva. Ballagás

Játék: A játék semmi mással nem helyettesíthető, önként vállalt tevékenység. A játék során fejlődik a megismerő tevékenység, pontosabbá válik a valóságról alkotott kép. Az óvodapedagógus feladatai: - A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A gyerekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, mennyi ideig és milyen eszközökkel játsszák; - Játékban adunk lehetőséget az élmények feldolgozására, bővítésére; - 3-7 éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével; - Változatos tevékenykedés biztosítása az óvodai játékfajtákban; - Együttérzés, türelem, a gyermekek játékába való beleélés; - Ötletadás, témaválasztás, játékkezdeményezés. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: - játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték; - kitartóan, hosszú ideig képesek egy témában játszani; - ismert meséket dramatizálnak; A gyermekek tevékenységeik során szerzett tapasztalatok, élmények alapján tanulnak ésezáltal fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fej lődését az óvoda felerősíti. Az óvodás gyermekek értelmi képessége, emlékezete, figyelme leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási foglakozások, amelyekben az óvónő irányítja a tapasztalatszerzést. A spontán és szervezett tanulási helyzetekben a szándékos figyelem erősítését segítjük a figyelem terjedelmének, tartalmának növelésével. ErősÍtjük a felismerés képessége mellett a felidézést. A szervezett tanulás formái óvodánkban: Általában kötelező: mozgás, mozgásos játékok, matematika, dramatikus játékok. Általában kötetlen: rajz, mintázás kézimunka, ének-zene, a környezet megismertetése, megszerettetése vers, mese, dramatikus játékok. Szervezett tanulás munkaformái: Frontális: mozgás, énekes játékok, dramatikus játék. Mikrocsoportos: rajz, mintázás, kézimunka, könyv tevékeny megszerettetése. Egyéni: részképességek fejlesztése egyéni igények szerint. Az óvónők döntik el, hogy mikor melyiket használják, szabadságuk biztosított. A szervezett tanulási időkeret korcsoportonként eltérő: 3-4évesek: 4-5 évesek 5-7 évesek

Kisebbségi nevelés: - fontos az óvónő és a gyermekek jó kapcsolata; - figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, innen indul az egyéni fej lesztés; - figyelembe vesszük az egyéni beszédfejlesztés ütemét Motorikus képességnél. - sokféle mozgástevékenységben próbáljuk megvalósítani a beszéd észlelés és értésen keresztül a nyelvi fejlesztést, - célunk, hogyelsősorban a passzív nyelvi szókincsük gyarapodj on, - zenei képességfejlesztésben megismertetjük a gyermekekkel a kisebbségi nyelv zenéjét. dalait, mozgásformáit (pl. a tánc). Rajzolásnál, mintázásnál, kézimunkánál: - változatos teclmikák, eszközök megismerésével szókincs bővítés, Kognitív képességeknél: - tapasztalati úton gyűjtsenek nyelvi ismereteket a gyermekek az évszakokról, állatokról, növényekről, matematikai ismeretekről. Nemzetiségi feladataink: - ismerjenek meg nemzetiségi épületeket, - tapasztalati úton szerezzenek ismereteket nemzetiségre jellemző növényekről, virágokról, állatokról (pl. rozmaring, szőlőszüret), - mondókák, versek, köszöntők, népi játékok, dalok megismerése, - ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományok ápolása, - identitástudat kialakítása nagyon fontos: - ismerjenek meg nemzetiségi hagyományokat dalokkal, táncokkal, rigmusokkal, játékokkal (pl. búcsú, farsang, lakodalom), - nemzetiségi ünnepekre nemzetiségi ruhák készítése, - ünnepekre nemzetiségi sajátosságokat hordozó ajándékokat készítsenek (pl. Karácsony, Húsvét), A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: - ismerik és megnevezik egymás jeleit. - köszönnek, bemutatkoznak - életkori sajátosságuknak megfelelő hangmagasságban ismernek dalokat, közjátékokat, gyermekjátékokat, - ismerik a vecsési táncok alaplépéseit, - ismernek jellegzetes népi, nemzetiségi hangszereket (harmonika, fúvós hangszerek), - különbséget tesznek a két nyelv között, - ismernek, önállóan mondanak verseket, mondókákat német nyelven, Vers, mese: Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák,versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak.

A magyar gyermekköltészet, a népi hagyományok gazdag és sok alkalmat kínálnak a mindennapos mondókázásra. A mese a gyermek értelmi-érzelmi és erkölcsi etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait,s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének egyik fontos eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Az óvodapedagógus feladatai: - a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása - lehetőség megteremtése a gyerekek önálló szöveg és mesemondásához - irodalmi élmények feldolgozásához különböző anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosítása - mindennapos meséléssel a gyermekek érzelmi,értelmi,etikai fejlődését segíti elő,így erősíti a belső képalkotás folyamatát. - Hagyja a gyermeknek a kitalált történetet elmondani - Bábozásnál, dramatizálásnál segítse,hogy bátran használják szókincsüket,fantáziájukat - Mindig vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait Módszertani alapelvek: - a mese,- versmondás spontán játékos jellegének érvényesítése - dramatizálással, bábozással kommunikációs helyzetek teremtése,beszédkészség fejlesztése - természetes anyagokból készült eszközök alkalmazása A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: - a gyermekek igénylik, önként kérik a vers, mese ismétlését - megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik - megjegyzik a mese, vers érdekes szólásait - a mesei motívumok bábozása, dramatizálása, képi megjelenítése kedvelt szórakozásuk Bruno Bettelheim szerint A mese a felnőtt szívből jövő ajándéka, amely egyértelműen örömforrás. A siker a jól megválasztott szövegből és a mesélő, a gyermekekkel játszó felnőtt személyes varázsából fakad. A jó és jól elmondott mese én-erősítőhatású.

A tevékenység célja: A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. Az óvodapedagógus feladatai: a felhasznált irodalmi anyagok klasszikus és kortárs igényes összeállítása (mindkét nyelven); teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához; az irodalmi élmények feldolgozásához különböző anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosítása; mindennapos meséléssel a gyermekek érzelmi, értelmi, etikai fejlődését segítjük elő, így erősítjük a belső képalkotás folyamatát; gyermeki tevékenységeknél: - gyermekek életkori sajátosságait figyelembe venni; - hagyjuk a kitalált történetet elmondani és a gyermek mozgással történő önkifejezését; - bábozásnál, dramatizálásnál segítsük, hogy használják bátran fantáziájukat, szókincsüket. Módszertani alapelveink: a mese-, versmondás spontán játékos jellegének érvényesítése; mindkét nyelv kultúrkincséből egyéni repertoárt állítunk össze; dramatizálással, bábozással kommunikációs helyzeteket teremtünk, beszédkészséget fejlesztünk; esztétikus, figyelemfelkeltő, természetes anyagokból készült eszközöket alkalmazunk, így a nemzetiségi sajátosságokat is kiemeljük. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: a gyermekek igénylik, önként kérik a vers, mese ismétlését; segítsenek a mesélés feltételeinek kialakításában; megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik; a mesei motívumok bábozása, dramatizálása, képi megjelenítése kedvelt szórakozásuk; megjegyzik a mese, vers érdekes szólásait. Ének, zene, énekes játék: A zenei nevelés a zenei képességeken túl sokféle tevékenységet foglal magába. A dalok éneklésétől a dalok, játékok eljátszásán, a hangszerekkel való improvizációkon, a rögtönzött zaj és ritmust keltő eszközök használatán keresztül a zenehallgatásig. Tevékenység célja: Közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A környezet hangjainak megfigyelése örömet nyújt a gyermeknek, egyben felkelti a zenei érdeklődését.

Az ölbeli és testtel kapcsolatos játékokat örömmel játszák a gyermekek, a létrejött testi érintkezés által erősíti a kapcsolatot az óvodapedagógussal, társukkal, és felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket és esztétikai fogékonyságukat. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodapedagógus feladatai: a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése; a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése; a felhasznált kortárs és klasszikus - anyagok igényes összeválogatása fontos eszközül szolgál a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. a.) Énekes játékok megismertetésével az esztétika, a közös játék örömének kialakítása a felnőtt minta utánzásával a gyermeknek igénye lesz a mindennapos éneklésre. b.) Zenei képességek fejlesztése: a magasabb és mélyebb hangok felismerése; halk és hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása; dallam felismerése dúdolásról, hangszerről; különböző hangszínek felismerése (zörejek, hangszerek); néhány hangszer hangjának és játékmódjának megismerése; az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése, összekapcsolása; dallambújtatás. c.) A zene hallgatására nevelés: a gyermekek zenei élményhez juttatása; a gyermekek zene hallásának, ritmusérzékének fejlesztése; az anyag megválasztásánál figyelembe kell venni a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. d.) Gyermektánc: a táncnak személyiségfejlesztő hatása van; tánc hatására fejlődik az ügyesség, a gyorsaság, és a ritmusérzék; figyelembe vesszük a gyermekek életkorát; nagy figyelmet fordítunk a tempóra, a testtartásra, térformára; a páros tánc erősíti a gyermekek baráti kapcsolatát. Módszertani alapelveink: egyéni képességek figyelembe vétele; tapasztalatszerzés, lehetőségek nyújtása; tárgyi és hangulati feltételek biztosítása; játékos cselekvések. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: dalok, dalos játékok, mondókák megismerése mind két nyelven; mondókákat, 6 hangterjedelmű dalokat és 5-6 alkalmi dalt (magyar és német nyelvű egyaránt) tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelnek, 10 dalt olyan biztonsággal és egyénileg is énekelnek, hogy azokat elkezdeni is képesek;