Szakdolgozat védésv November 3. Székesfeh

Hasonló dokumentumok
A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága

Kredit tanfolyam a GEO-ban

Földmérő és földrendező mérnök szak BSc alapképzés levelező tagozatának mintatanterve

Földmérő és földrendező mérnök szak BSc alapképzés nappali tagozatának mintatanterve Geoinformatikai szakirány

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése

Környezeti informatika

Dr. Jancsó Tamás Középpontban az innováció Május 20.

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

Térképismeret ELTE TTK BSc Terepi adatgyűjt. ció. (Kartográfiai informáci GPS-adatgy. tematikus térkt gia)

PZÉS S (FSZ) PROGRAMJAINAK FEJLESZTÉSE. SE Jó gyakorlattá válhat (?!)


PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc), nappali tagozat mintatanterve (2011.)

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Homolya András. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

statisztikai módszerekkel

BME ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR

Óbudai Egyetem. Óbuda University. Pro Sciencia et Futuro

KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. KÖRNYEZETMÉRNÖK MSc. mesterképzés

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Budapesti 2. sz. Körzeti K. FöldhivatalF térinformatikai rendszere

Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar

Dr. Mihalik József (PhD) A HM Zrínyi NKft. Térképészeti Ágazatának feladatai, képességei és fejlesztési lehetőségei:

Építőmérnök BSc MSc képzés. Dr. Lovas Antal Budapest, február 25.

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

BSc mintatanterv 2011/2012. tanév 2. félév

Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint

Mérnök informatikus (BSc)

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

A fotogrammetria fejlődési tendenciái

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1

III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása

SZÁMÍTÓGÉPES KÉP- ÉS TÉRKÉPSZERKESZTÉS 2.

analóg modell Geometriai adatmodellek vektor modell raszter modell Raszter modell modelltípusok elve

BESZÁMOLÓ a évi minőségfejlesztési feladatok végrehajtásáról

FUX ZRT. H-3527 Miskolc, Vásártéri u. 8. Tel: Fax: Aswad Dina

Feladat leírása: Az adatbázisban tárolt adatok

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és s Iparkamara. A gyakorlatorientált. lt szakképz és s a magyar kamarai rendszer

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ TECHNIKUS

Térinformatika. Térinformatika. GIS alkalmazói szintek. Rendszer. GIS funkcionális vázlata. vezetői szintek

Busznyák János, Csák Máté Pannon Egyetem, HU

A szegedi fizika alapszak

A MULTIMÉDIA ÉS A MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ KÉPZÉS 2

forrás csadó mesterszak

rnök alapszak Pannon Egyetem, Mérnöki Kar

FÖLDRAJZ SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM. Földrajz alapszak (BSc) Geográfus mesterszak (MSc) Földrajz-X tanárszak (osztatlan)

FOTOGRAMMETRIAI KIÉRTÉKELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

A 35. sorszámú Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

1. táblázat: alapozó és törzstárgyak


BME ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Sum István. zpontvezet. Miskolc, április 12.

KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. mesterképzés

Mérnök informatikus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

gyakorlati készsk módszere

kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED

A FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja. Toronyi Bence

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc), levelező tagozat mintatanterve (2011.)

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MSc. mesterképzés

Mobil térképezés új trendek a digitális téradatgyűjtésben

SZAKJELENTÉSEK - NYME GEO 2005/2006. TANÉV

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés

Földmérő és földrendező mérnöki alapszak (BSc)

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

Földrajz alapszak ajánlott tanterv földrajz alapszak

Földmérő és földrendező mérnök szak BSc alapképzés levelező tagozatának mintatanterve (ABLDFF) (Érvényes szeptembertől)

1.8 Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység Általános és Felsőgeodézia Tanszék (

A 25. sorszámú Térinformatikus megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest november 29.

ELTE, matematika alapszak

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Ingatlan felmérési technológiák

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

Földmérő és földrendező mérnök szak BSc alapképzés nappali tagozatának mintatanterve (ABNDFF) (Érvényes szeptembertől)

A 31. sorszámú Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

KÉRELEM Geográfus mesterképzési szak indítására

I. Adatlap. 3. Az indítandó alapszak megnevezése: Földrajz. 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: geográfus

Geoinformatikai szakember szakirányú továbbképzési szak

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Fotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése. Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar

REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan

TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS

A évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Átírás:

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar UNIGIS Nemzetközi térinformatikai posztgraduális képzés Szakdolgozat védésv 2006. November 3. Székesfeh kesfehérvár

Dr. Nagyváradi LászlL szló A távérzt rzékelési adatok térinformatikai feldolgozásának módszertani vizsgálata a bolognai rendszer képzk pzési szintjeire adaptálva

A szakdolgozat célkitc lkitűzései oktatási segédanyag tematikájának összeállítása a tananyag legfontosabb fejezeteinek bemutatása a fejezetek különbk nböző képzési szintekre törtt rténő adaptáci ciója fogalomtár r elkész szítésese

A Bologna-folyamat célkitc lkitűzései A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2005. október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a magyar felsőoktatás a 2006. évben teljes körűen átálljon az Európai Felsőoktatási Térségben általánossá váló többciklusú, lineáris képzésre

Az új rendszerben az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. Az alapszakok rendszeréhez mester szakon folytatási lehetőségek kapcsolódnak. Az alapdiploma megszerzését követően többféle mester diploma szerezhető. A mesterképzés szakstruktúrája nem fogja leképezni az alapképzést, itt jóval több szak lesz.

A távérzt rzékelés és s a térinformatikat beillesztése se a Bolognai-rendszerbe A távérzt rzékelési eljárás összetett folyamat, mely szakképzett felhasználókat igényel. A képzk pzés s célja, c hogy a távérzt rzékelés és s a térinformatika sokrétű problémáinak kezelésére, megoldására alkalmas személyt képezzen. k

Képzési szintek FSZ BSc MSc PhD

Felsőfok fokú szakképes pesítés a képzk pzési szint megkívánja a matematikai, számítástechnikai, stechnikai, csillagászati szati-űrkutatási, térkt rképészeti, alapvető térinformatikai ismeretek elsajátítását a távérzt rzékelési szakasszisztens képes k legyen felsőfok fokú feladatok ellátására képes legyen a távérzt rzékeléssel kapcsolatos egyszerű feladatok terepen, vagy munkahelyen törtt rténő elvégz gzésére

BSc a felsőfok fokú képzettségű szakember tevékeny részese r kell legyen a távérzékelési elméleti leti és s gyakorlati feladatok műveleteinek m a képzk pzés s célja c a légi l és s műholdfelvm holdfelvételek készség g szinten törtt rténő elemzése és feldolgozása elméleti leti ismeretei alkalmassá kell tegyék a távérzt rzékelés s során n gyűjt jtött tt adatok önálló elemzésére és értékelésére döntés-előkészítést t segítő elemzések elkész szítése se

MSc a mesterképz pzés s célja, c hogy a szakember képes legyen önálló jelentések projektek távérzékelési adatainak informáci cióinak inak elkész szítésére a képzk pzés s a szakembert önálló munkavégz gzése mellett csoportok munkájának nak irány nyítására is felkész szíti képes legyen a távérzt rzékeléssel kapott adatok tartalmi tematizálására és sokoldalú alkalmazására

PhD a doktori képzk pzés s célja c a specializáci ció a távérzt rzékelés s nyújtotta lehetőségek alkalmazott tudományi felhasználása sa a település s szintű,, kistérs rségi, lokális lis vizsgálatok mellett a regionális kutatások adatok, elemzések, projektek elkész szítését és s bemutatását t is képes k legyen elvégezni legyen képes k döntéshozatalra

Az oktatási segédanyag fejezetei A távérzt rzékelés s fogalma és s fejlődése Térképezés és s fotogrammetria A távérzt rzékeléses felvételek értékelése Globális lis helymeghatároz rozási rendszer-gps Mellékletek

A távérzt rzékelés s fogalma és s fejlődése távérzékelési eljárások az optikai távérzt rzékelés s fizikai alapjai a távérzt rzékelés s típusait

Térképezés és s fotogrammetria térképezés s légi l és űrfelvételekkel fotogrammetria távérzékelési műholdak m és s jellemzőik

A távérzt rzékeléses felvételek értékelése előfeldolgoz feldolgozás vizuális kiért rtékelés digitális képfeldolgozk pfeldolgozás műholdfelvételek alkalmazása

Globális lis helymeghatároz rozási rendszer GPS navigáci ció helymeghatároz rozás alkalmazások a rendszer előnyei, hátrh trányai

Mellékletek Űrkutatási alapfogalmak Térinformatikai alapfogalmak A Bolognai-rendszer többciklust bbciklusú lineáris képzk pzésének alapelvei

Összegzés folytonos tudásépítés többoldalúan an harmonikusan fejlett egyén nemzeti és s nemzetközi zi szinten is hasznosíthat tható piacképes pes tudás a GIS fontos területe és s kiváló eszköze ze a fenti célok c elérésének

Kérdések 1. Alkalmazza a dolgozatára a kognitív célok Bloom-féle le taxonómi miáját, ismertesse az ebből l származtathat rmaztatható elvárt hallgatói i készsk szségeket a bolognai rendszer különbk nböző szintjein!

A Bloom-féle le taxonómia Értelmi folyamatok, gondolkodási műveletek hierarchikus rendszere Kognitív v tanulási célokat c fogalmaz meg: 1. ismeret - megért rtés 2. alkalmazás analízis 3. szintézis zis - értékelés

Ismeret szintjén n tudja: a csillagászati szati földrajz f és s az űrkutatás alapjait a távérzt rzékelés, fotogrammetria törtt rténeti áttekintését a térkt rkép p fogalmát, a térkt rképek csoportosítását és s a méretarm retarányt a térkt rképkészítés s törtt rténeti áttekintését a geodézi ziát, mint tudományt, szerepét és kapcsolatát t más m s tudományokkal a számítástechnika stechnika törtt rténeti áttekintését

FSZ ismeret-megismer megismerés

Alkalmazás s szintjén n tudja: a fotogrammetria geometriai alapismereteit, optikai és s fénykf nyképészeti alapismereteket, a fénykf nyképek torzulását a térlt rlátást, a térhatt rhatású kép p készk szítését, t, a térlátás s fokozásának eszközeit zeit a sík-s és s sztereo-fotogrammetria műszereit, a fotogrammetria csoportosítását, t, a földi f és s légi l fotogrammetriát a sík-s és s sztereo-fotogrammetria alapjait, a tájékozt kozás s belső és s külsk lső adatait, relatív és s abszolút t tájékozt kozást

orthofotogrammetriát a fotogrammetria egyéb b alkalmazási területeit a távérzt rzékelés és s a műholdfelvm holdfelvételek készítésének elvi alapjait a számítógépes ingatlan-nyilv nyilvántartást a geodéziai számítóprogramokat és felhasználásukat sukat a térkt rképszerkesztő programok felépítését, t, felhasználását t a nagyméretar retarányú térképek szerkesztésében és s a sztereo- fotogrammetriai kiért rtékelésben

BSc alkalmazás-anal analízis

Értékelés s szintjén n tudja: a mérőkamerm kamerát, földi f és s légi l kamerákat, kat, a mérőképet, belső és s külsk lső adatokat, a nevezetes pontokat, vonalait, az illesztőpontokat a földi f fotogrammetria eszközeit, zeit, módszereit, matematikai összefüggéseket, az egyképes eljárást, a képátalakk talakítást a sztereo-fotogrammetriai eljárásokat, analóg, analitikus és s digitális kiért rtékelést

a fotogrammetria alkalmazását t a nagyméretar retarányú,, a topográfiai és s a sajátos célúc térképkészítésben, sben, a mérnökgeodéziában a műholdfelvm holdfelvételek felhasználását, az interpretáci ciót az operáci ciós és s segédoper doperációs s (DOS, NORTON, WINDOWS) parancsait és használat latát térinformatika alkalmazási területeit (MAPINFO, IDRISI, ARCVIEW ARC GIS) a felhasználói i programokat, szövegszerkeszt vegszerkesztők, k, táblt blázatok- és adatbázis zis- kezelő programok használat latát

MSc szintézis zis-értékelés

Kérdések 2.Tartalomjegyzék k szinten adja meg a BSc/MSc MSc/PhD tananyag fejezeteit, alfejezeteit!

BSc tananyag fejezetei távérzékelés s alapelvei és s fogalmai, adatnyerő rendszerek, geodézia, a fotogrammetria és s a távérzt rzékelés kapcsolata, általános munkafolyamatai, módszerek alkalmazása távérzékelők k hordozói, felvevői és s a feldolgozás s műszerei, m eszközei, zei, csillagászati szati földrajz f és s az űrkutatás s alapjai, műholdak és s jellemzőik

a távérzt rzékelt adatok és s a terep (jelenség) kapcsolata, topográfia és s kartográfia elméleti leti és s gyakorlati ismeretanyaga, térkt rképkészítési, si, térkt rkép helyesbítési si és s interpretáci ciós s célúc feladatok a távérzt rzékelés s felvételei, távérzékelt adatok rendszerei, Adatbázis kezelés, frissítés s adatok értékelése globális lis helymeghatároz rozási rendszer műholdas navigáci ció,, a GPS helymeghatároz rozás elve

MSc tananyag fejezetei távérzékelt képanyag k feldolgozása távérzékelés s alkalmazási köre k és lehetőségei távérzékelés s technológiai folyamatai terület let- és s településfejleszt sfejlesztés és s a távérzékelés s kapcsolata környezetvédelem és s a távérzt rzékelés kapcsolata

a távérzékelés és a számítógépes feldolgozási rendszerek térinformatikai alkalmazások, adatmegjelenítés globális lis helymeghatároz rozás Fázismérés, s, kódmk dmérés, DGPS, mérések m GPS készk szülékkel a GPS alkalmazási területei

PhD tananyag fejezetei térinformatikai szoftverek programozási műveletekm távérzékelés s alkalmazása a terület letés s településfejleszt sfejlesztésbensben távérzékelés s alkalmazása a környezetvédelemben egyéb b alkalmazások megjelenítés

Köszönetnyilvánítás Dr. Jancsó Tamás s témavezett mavezető Dr. Szepes András s opponens

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!