Erdei élőhelyek kezelése

Hasonló dokumentumok
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Növényevők és biodiverzitás: a patás-hatások teremtő, formáló és romboló ereje

Vadkár-megelőzés és -becslés X. előadás

SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI

TEREPI MÓDSZERTANI SEGÉDLET A VADONÉLŐ PATÁS FAJOK ERDEI ÉLŐHELYEKEN MEGFIGYELHETŐ HATÁSAINAK MÉRÉSÉHEZ

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

Fehér Ádám, Katona Krisztián és Szemethy László. Bevezetés

A Holládi erdő (HUDD20061)

A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

V A D B I O L Ó G I A kötet. Gödöllő MMXIII

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

Erdei élőhelyek kezelése

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Erdei élőhelyek kezelése

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

HAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS. Bevezetés

Human-Wildlife. Conflicts * mezőgazd. A mezőgazdas. A vadvilág fogalma, jelentése. Hazai eltérések. Ember-Vad konfliktusok

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés. Bleier Norbert

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Vadrágás szerepe a mátrai hegyvidéki gyepek becserjésedésének lassításában

Az erdei avar széntartalmának becslése

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA. CXLI. évfolyam május

Az ökológia alapjai NICHE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Vadkár-okozók állománycsökkentésétől a növénynövényevő kapcsolatrendszerek többoldalú kezeléséig

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

Euro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

ERDÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI. I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: december 5.

A vadászoktatás új generációja

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

OKJ Erdésztechnikus

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban

124/2009. (IX. 24.) FVM

16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet. a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről

Átírás:

Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1

A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként se felejtsük el! http://ecosystemsaroundus.wikispaces.com Az erdei ökoszisztémák természetes elemei a patás vadfajok, természetes funkciói a patás-hatások 2

Vadhatás = természetes (?) diszturbancia Az ökológiai rendszerek dinamikusan változó tér-időbeli mintázatait moduláló események vagy folyamatok van Andel és Aronson (2012): a diszturbancia faktor változást okoz az ökoszisztéma egyensúlyi állapotában (biomassza, produktivitás, biodiverzitás kapcsán), ami után a rendszer vagy visszatér eredeti állapotába, vagy egy új állapotba kerül Fischer et al. (2013): Egy diszkrét esemény, ami organizmusokat helyez át, így szabad helyet és forrásokat biztosítva új egyedeknek Mennyit engedhetünk meg, mennyi a természetes? Ha nincs cél, akkor bármennyit. természet játszótere Mi a pontos cél? Érdekcsoportok céljainak közös halmaza? Vadhatás = természetes diszturbancia Táplálkozással-ürítéssel, túrással tápanyag újraelosztás Növényi versengés szabályozása kedvelt növényfajok intenzív rágásával, hántásával invazív fajok visszaszorítása, becserjésedés, lékzáródás csökkentése Elsősorban az endo- és epizoochor úton terjedő magok szelektív terjesztése főleg a vaddisznó Mikrohabitatok kialakítása kifeküdt lágyszárú folt, megtúrt egyenetlen talaj, lehántott törzsrész stb. 3

Hazánkban minden vadhatás szükségtelen/ rossz diszturbancia? TERMERD projekt Pl.: Mindeközben a világban A patások, mint a biodiverzitás lehetséges fenntartói Vagy: stb. 4

Mérsékelt vadhatás szelektív szabályozás jó! Fotók: http://nitsch.deviantart.com Fotó: Marc Baldwin Nincs vadhatás nincs szelektív szabályozás rossz! Fotó: http://img2.indafoto.hu 5

Erős vadhatás nagymértékű átalakítás rossz! Fotó: Katona Krisztián Mérsékelt vadhatás szelektív szabályozás jó! Fotók: Katona Krisztián 6

Erős vadhatás nagymértékű átalakítás rossz! Fotó: Katona Krisztián Mérsékelt vadhatás szelektív szabályozás jó! Fotó: Katona Krisztián Fotó: I. Rothe 7

Szarvas az erdőben = porcelánboltba tévedt elefánt? Növény-növényevő koevolúció A növényevésért is meg kell harcolni! (evolúciós fegyverkezés) Mechanikus és kémiai védekezés, stb. Kompenzáció, túlkompenzáció jelensége A növények kommunikálnak, felismerik ha eszik őket! Növényevők nyálában növényi növekedést serkentő anyagok? Növény-növényevő koevolúció Kompenzáció a növényi védekezés egy formája Fotók: Fehér Ádám 8

Jacobs szelektivitás index Robinia pseudoacacia Pinus silvestris Quercus cerris Fagus sylvatica Quercus petraea Quercus robur 10/8/2015 Természetes vadhatás szintje Katona és mtsai, 2015, Természetvédelmi Közlemények, 21: 108-115 Patásaink rágáspreferencia sorrendje Kedvelt..Elkerült 1 0,8 0,6 <-- Kedvelt...Elkerült ---> 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6 <--cserjék --> -0,8-1 Katona et al. 2013. Biodiversity and Conservation, 22(5): 1167-1180. 9

Kevés, mérsékelt vagy túlzott a vadhatás? Fotók: Katona Krisztián Komplex vadhatás monitoring http://www.vmi.info.hu/news/sa/index.htm 10

Vadhatásmérés módszertan Vadhatás monitoring nem vadkárbecslés! Hajtáskínálat-rágottság Csemetekínálat-rágottság Törzskínálat-használat Vaddisznótúrás és egyéb vadjelek Terepi vizsgálatok, Mátra A magas vadlétszám miatt jelentkező fokozott (egyes térségekben katasztrofális mértékű) taposás, túrás, trágyázás, rágás és hántás következménye az erdei életközösségek degradálódása www.termeszetvedelmikezeles.hu 7 terület, 2100 mintapont, 2014 június Főleg bükkösök, gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek 11

Vadrágás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? 1.) A területek >50%-a nudum, nincs táplálék! (főleg elegyetlen bükkösökben) 2.) Vadrágás csak a pontok 25%-án jelentkezett 3.) Vadrágás >50% a rágott pontok 25%-án Vadrágás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? 1.) Szelektív táplálékválasztás az elegy-fásszárú fajokra 2.) Cserjeszintben szegény területeken a főfafaj rágottsága emelkedett. * Szignifikáns preferencia (Bonferroni-teszt) 12

Hántás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? A patás vadfajok által okozott törzssérülés a mintapontok kevesebb, mint 5%-án volt megfigyelhető Hántás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? A patás vadfajok által okozott törzssérülés elsősorban az elegy-fafajokat érintette 13

Vaddisznótúrás Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? A vaddisznótúrások területi aránya 0.4-21% között változott. Vadhatás bioindikátorrendszer IGEN Miben nyilvánul ez meg? (Szelektív VADHATÁSOK) Része-e a nagyvad az erdei ökoszisztémának? NEM Nagyvad nélkül fenntartható a kívánt erdőállapot? Kisebb foltokban jelennek-e meg a vaddisznótúrások? Szelektív-e a nagyvadfajok törzshasználata? Befolyásolja-e a vadrágás az aktuális vegetáció összetételét? Szelektív-e a növényevő nagyvadfajok táplálkozása az adott területen? IGEN Lehetővé teszi-e a kínálat a szelektívtáplálkozást? Mesterséges (művi) környezet. Rendszeres emberi beavatkozást igényel a kívánt állapot fenntartása Egyéb biotikus vagy termőhelyi okok miatt a negatív hatás felerősödhet Segíti-e a célállapot biztosítását? A növényi kompetíció elsődleges Alacsony fajdiverzitás, illetve fajcsökkenés. Önritkulás (homogenizálódási folyamat) Pozitív és semleges hatások Domináns fajok szinten tartása A növényi kompozícióba nem illő fajok visszaszorítása Negatív hatások Alapvető veszélyeztető tényező-e a célállapot elérésében? Egyéb biotikus vagy termőhelyi okok miatt a negatív hatás felerősödhet NEM MEGFELELŐ ÁLLAPOT (Beavatkozás szükséges) BEAVATKOZÁS (Mit és milyen mértékben módosítsunk?) Integrált Erdő-Vadállomány-Erdőkezelés 28 14