PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI SZAK PREKLINIKAI MODUL 5-6. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS
Tartalomjegyzék Bevezető...1 A kreditrendszer néhány alapelve...2 A 2006/2007. tanév időbeosztása...3 A modul ajánlott tanterve...4 Órarendek...6 5. szemeszter Bevezetés a belgyógyászatba (Propedeutika) (OOPBPR)...8 Kórélettan 1. (OOPKO1)...10 Mikrobiológia 1. (OOPMI1)...14 Műtéttani alapismeretek (OOPMUA)...19 Neuropszichológia (OOPNEP)...21 Orvosi pszichológia (OOPORP)...24 Pathológia 1. (OOPPA1)...25 6. szemeszter Gyógyszertan 1. (OOPGT1)...33 Kórélettan 2. (OOPKO2)...35 Közegészségtan 1. (OOPME1)...39 Mikrobiológia 2. (OOPMI2)...42 Pathológia 2. (OOPPA2)...49 Sebészeti propedeutika (OOPSPR)...58 Belgyógyászat gyakorlat (OORBEL)...60
Általános információk Az oktatási programfüzetek az adott tanév Tanrend című kiadványának az egyes évfolyamokra vonatkozó kiegészítő részei. Tartalmazzák a tanév időbeosztását, a tanterv és az órarend mellett mindkét szemeszterre az évfolyamon oktatott kötelező tárgyak speciális tanulmányi követelményeit, az előadások és gyakorlatok időrendbe szedett tematikáját és a vizsgakérdéseket, az érvényes tanterv szerinti sorrendben. Utóbbiakról esetleg szükséges további információk az egyes tanszékeken kérhetők. A tanszékek címjegyzéke, az oktatók névsora, a nyelvoktatás tudnivalói, az intézetek és klinikák által TDK munkálkodásra, kidolgozásra felkínált tudományos témák valamint a szakok tantervei és órarendjei az évi Tanrend kiadványban találhatók meg. Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes 1
A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: Az Általános orvos szakon minimum 360 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85.. (4)) alapján a 360 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (18 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (54 kreditpont - ebből 20 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az alapozó, preklinikai, klinikai és szigorló modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő 2006. előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OOABK1 = általános orvos szakon alapozó modulban (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. OM06ABK1 = orvos szakon (o) magyar nyelven (m) a 2006. tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint a Biokémia 1 (BK1) 2
A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Általános Orvos szak Szorgalmi időszak: I. félév 2006. szeptember 04. 2006. szeptember 08. (iratkozási hét) 2006. szeptember 11. 2006. december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév 2007. február 05. 2007. május 18. (14 hét szorgalmi időszak) Vizsgaidőszak: I. félév 2006. december 18. 2007. február 02. (7 hét) II. félév 2007. május 21. 2007. június 29. és 2007. augusztus 21. 2007. augusztus 31. (8 hét) Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: ÁOSZ I-IV. évfolyam 2007. júl. 02. 2007. júl. 27. ill. 2006. júl. 30. 2007. aug. 24. Tavaszi szünet: 2007. április 02 06. (Húsvét előtti hét) 1. félév 2006. szeptember 04 08. iratkozási hét 1. hét 2006. szept. 11. 15. 2. hét 2006. szept. 18. 22. 3. hét 2006. szept. 25. 29. 4. hét 2006. okt. 02. 06. 5. hét 2006. okt. 09. 13. 6. hét 2006. okt. 16. 20. 7. hét 2006. okt. 23. 27. 8. hét 2006. okt. 30. nov. 03. 9. hét 2006. nov. 06. 10. 10. hét 2006. nov. 13. 17. 11. hét 2006. nov. 20. 24. 12. hét 2006. nov. 27. dec. 01. 13. hét 2006. dec. 04. 08. 14. hét 2006. dec. 11. 15. 2. félév 2007. április 02-06. tavaszi szünet 1. hét 2007. febr. 05. 09. 2. hét 2007. febr. 12. 16. 3. hét 2007. febr. 19. 23. 4. hét 2007. febr. 26. márc. 02. 5. hét 2007. márc. 05. 09. 6. hét 2007. márc. 12. 16. 7. hét 2007. márc. 19. 23. 8. hét 2007. márc. 26. 30. 9. hét 2007. ápr. 09. 13. 10. hét 2007. ápr. 16. 20. 11. hét 2007. ápr. 23. 27. 12. hét 2007. ápr. 30. máj. 04. 13. hét 2007. máj. 07. 11. 14. hét 2007. máj. 14. 18. 3
Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Általános orvos szak preklinikai modul - 5. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód Cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 OOPBPR Bevezetés a belgyógyászatba (propedeutika) Dr. Wittmann István Dr. Nagy Lajos OOPKO1 Kórélettan 1. Dr. Székely Miklós OOPMI1 Mikrobiológia 1. Dr. Pál Tibor OOPMUA Műtéttani alapismeretek Dr. Rőth Erzsébet OOPNEP Neuropszichológia Dr. Kállai János OOPORP Orvosi pszichológia Dr. Kállai János II-III. sz. Belgyógyászati Klinika Kórélettani és Gerontológiai Intézet Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Sebészeti Oktató és Kutató Intézet Magatartástudományi Intézet Magatartástudományi Intézet félévi óraszám ea gyak szem Σ vizsga OOAEL2 OOANEA OORAPG 28 28 0 56 koll 4 OOABK2 OOAEL2 OOAIMM 42 0 28 70 koll 5 OOABK2 OOAEL2 OOAIMM 42 28 0 70 koll 5 OOAEL2 OOANEA 14 14 0 28 fgyj 2 OOAEL2 14 0 14 28 koll 2 OOAEL2 14 14 0 28 fgyj 2 OOPPA1 Pathológia 1. Dr. Pajor László Pathológiai Intézet OOAEL2 OOANEA 56 28 28 112 koll 8 kr 28 4
Mintatanterv Általános orvos szak preklinikai modul - 6. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 OOPGT1 Gyógyszertan 1. Dr. Barthó Loránd OOPKO2 Kórélettan 2. Dr. Székely Miklós OOPME1 Közegészségtan 1. Dr. Ember István OOPMI2 Mikrobiológia 2. Dr. Pál Tibor Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Kórélettani és Gerontológiai Intézet Orvosi Népegészségtani Intézet Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet félévi óraszám ea gyak szem Σ vizsga OOABK2 OOAEL2 OOANEA 14 0 28 42 koll 3 OOPKO1 42 0 28 70 szig 5 OOPKO1 OOPMI1 28 18 10 56 fgyj 4 OOPMI1 42 28 0 70 szig 5 OOPPA2 Pathológia 2. Dr. Pajor László Pathológiai Intézet OOPPA1 56 28 28 112 szig 8 kr OOPSPR Sebészeti propedeutika Dr. Horváth Örs Péter Sebészeti Klinika OOAEL2 OANEA OOPBPR 14 14 0 28 koll 2 OORBEL Belgyógyászat gyakorlat (krit. köv.) Dr. Tóth Kálmán Dr. Wittmann István Dr. Nagy Lajos I-II-III. Belgyógyászati Klinika OOPBPR 0 140 0 140 aláírás 0 27 5
6
7
Bevezetés a belgyógyászatba (Propedeutika) II-III. sz. Belgyógyászati Klinika Dr. Wittmann István egyetemi tanár - Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár A tematika rövid leírása: bevezetés a belgyógyászatba. A kórelőzmény felvételének és a fizikális betegvizsgálat módszereinek részletes megismertetése, begyakoroltatása. A leggyakoribb belgyógyászati betegségek tünettanának ismertetése. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a belgyógyászati fizikális diagnosztika alapvető módszertanának, a vizsgálat szabályainak megismertetése, begyakoroltatása. A kórelőzményfelvétel alapvető szabályainak megismertetése, begyakoroltatása. A gyakoribb belgyógyászati betegségekre vonatkozó kórelőzményi adatok, fizikális eltérések és alapvető diagnosztikai módszerek ismertetése. Az orvosi dokumentáció vezetési szabályainak megismertetése. Az orvos-beteg kapcsolat hatékonyságát fokozó attitüd, viselkedésmód megismertetése és gyakorlása. Más diszciplinák szakembereivel való együttműködőkészség fejlesztése. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: preklinikai félévi 28 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 56 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OOPBPR 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2, OOANEA, OORAPG A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Petrányi Gy.: Belgyógyászati diagnosztika S. A. Schroeder: Korszerű orvosi diagnosztika R. A. Hoper és mtsai.: A belgyógyászat Oxford zsebkönyve Szarvas F., Csanády M.: Belgyógyászati fizikális diagnosztika alapjai, Semmelweis Kiadó, 2000 B. Bates: A Guide to Physical Examination and History Taking, J. B.Lippincott, 1991 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét: Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére - Dr. Nagy Judit 2. hét: A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása - Dr. Nagy Judit 3. hét: Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben Dr. Nagy Lajos 4. hét: A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei - Dr. Nagy Lajos 5. hét: Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben - Dr. Késői István 6. hét: A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák - Dr. Késői István 7. hét: Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális digitális vizsgálat - Dr. Fábián György 8. hét: A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata - Dr. Fábián György 9. hét: A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata - Dr. Schmelczer Matild 8
10. hét: Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata - Dr. Wittmann István 11. hét: Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata - Dr. Nagy Judit 12. hét: A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia - Dr. Nagy Judit 13. hét: Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben - Dr. Pécsvárady Zsolt 14. hét: Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségekben - Dr. Czirják László 14*2 óra gyakorlat: A gyakorlatok tematikája megegyezik az előadások tematikájával, az adott klinikai betegforgalom függvényében. A 7 csoportból 1 csoportot a III. sz. Belgyógyászati Klinika oktat, a többit a II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum. A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. 2 tanórát meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a TVSZ-ben meghatározott lehetséges értéket meghaladó hiányzás pótlása szükséges. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: előadások és gyakorlatok anyaga 9
Kórélettan 1. Kórélettani és Gerontológiai Intézet - Dr. Székely Miklós egyetemi tanár A tematika rövid leírása: alapvető előfeltételként szükséges az élettani, biokémiai és immunológiai alapjelenségek és összefüggések ismerete; mindezekre a kórélettan oktatása extenzíven épít. A kurrikulum célja az egyes szervek, szervrendszerek (keringés, légzés, haematologia, vese, só/víz háztartás, sav/bázis egyensúly) diszfunkcióinak megismertetése, ehhez kapcsolódóan az öröklött és szerzett etiológiai tényezők, a pathogenesis és pathomechanizmus, valamint a kompenzációs/adaptív mechanizmusok és más szervrendszerekkel való interakciók tárgyalásával preklinikai szinten. Tekintettel arra a közismert tényre, hogy a világ demográfiai térképe átrajzolódott, az európai populáció elöregedik és a klinikumban a betegek átlagéletkora egyre magasabb, a kurrikulumba beépítve, minden területen kiemelten foglalkozunk az életkori sajátosságokkal, különösen az időskori változások jelentőségével. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tárgy részben a klinikai tünetek, részben a farmakológiai vagy más intervenciós lehetőségek, ill. a prevenciós lépések megértése szempontjából fontos. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 3 modul: preklinikai félévi 42 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 2 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 28 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 70 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OOPKO1 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2, OOABK2, OOAIMM A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott felkészülési anyag: Szollár L. (szerk.): Kórélettan, 4. kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001 S. Silbernagl, F. Lang: Color Atlas of Pathophysiology, Thieme Stuttgart New York, 2000 Székely Miklós: Kórélettan I-II., POTE EFK jegyzet, 1997 MSD: Geriátriai Kézikönyv, Melánia Kiadó, Budapest 1997 Szollár L. (szerk.): Klinikai Kórélettan, SOTE, Budapest, 2005 Foglalkozások témája és oktatója: Előadók, szemináriumi/demonstrációs oktatók: Dr. Balaskó Márta, Dr. Garai János, Dr. Garami András, Dr. Kanizsai Péter, Dr. Molnár Valéria, Dr. Pétervári Erika, Dr. Simon Attila vendégoktató, Dr. Soós Szilvia, Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató és Székely Miklós 14*3 óra előadás 1. hét: Szívelégtelenség kórélettana. Cardiomyopathiák - 3 óra, Dr. Székely Miklós 2. hét: Perifériás keringési elégtelenségek. Collapsus - 1 óra, Dr. Székely Miklós A keringési shock formái és kialakulásuk kórélettana. Mikrocirkuláció és haemodynamikai változások shockban - 2 óra, Dr. Székely Miklós 3. hét: A keringési shock szervi manifesztációi - 1 óra, Dr. Székely Miklós Szöveti ischaemia, reperfusio: cellularis mechanizmusok. A coronaria keringés kórélettana - 2 óra, Dr. Garai János 4. hét: Speciális területek (agy, kisvérkör, renális és splanchnikus terület) keringésének kórélettana. A perctérfogat megoszlása. Változások az életkorral - 3 óra, Dr. Garai János 10
5. hét: A szisztémás vérnyomás rendellenességei. Hypertensio, hypotensio. Időskori jellemzők - 3 óra, Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató 6. hét: A légzés szabályozásának, mechanikájának, munkájának rendellenességei - 3 óra, Dr. Balaskó Márta 7. hét: A ventillatio, diffusio és a pulmonalis perfusio zavarai. Időskori jellemzők - 3 óra, Dr. Balaskó Márta 8. hét: Az oxygen-szállítás zavarai. Hypoxiák, légzési elégtelenség, dyspnoe - 3 óra, Dr. Balaskó Márta 9. hét: A cardiovascularis rendszer és a légzés adaptációja izommunkához fiatalban és idősben - 3 óra, Dr. Simon Attila vendégoktató 10. hét: Haematologia: Anaemiák/polycythaemiák, ér-endothel dysfunctiók - 3 óra, Dr. Balaskó Márta 11. hét: Haematologia: Vérzékenységek. Thrombosisok. DIC - 2 óra, Dr. Balaskó Márta, Dr. Pétervári Erika A vese keringése. Nem-kiválasztó veseműködések - 1 óra, Dr. Székely Miklós 12. hét: Glomeruláris és tubuláris funkciók kórélettana. Időskori változások - 3 óra, Dr. Székely Miklós 13. hét: Chronicus veseelégtelenség. Uraemia. Acut veseelégtelenségek - 3 óra, Dr. Székely Miklós 14. hét: Szöveti sérülés/gyulladás mechanizmusai - 1 óra, Dr. Garai János. Trauma/sepsis kórélettana - 2 óra, Dr. Kanizsai Péter 14*2 óra szeminárium 1. hét: A kórélettan fogalma, helye a képzésben. Alapfogalmak. Öröklött és szerzett zavarok. Környezeti hatások. Életkori sajátosságok. Az EKG alapfogalmai 2-7. hét: Kóros EKG kórélettani alapjai 8. hét: Légzésfunkciós vizsgálat (demonstráció). A paraméterek értékelésének alapelvei 9. hét: Spiro-ergometria (demonstráció) 10. hét: Esettanulmányok (példák a keringés-légzés fejezetekből): Dohányzás-chronicus bronchitisemphysema. Pulmonalis embolia. Klórgáz-mérgezés. Vízbefúlás. Pneumonia. Hibás transfusio, stb. 11-12. hét: A sav/bázis-egyensúly kórélettana 13-14. hét: A só/víz-háztartás kórélettana. Kálium-anyagcsere zavarok Szemináriumi megbeszéléseken integratív szemléletű és a klinikai jelentőséget hangsúlyozó esettanulmányok elősegítik a tanultak megértését és alkalmazásának képességét. További segítséget jelenthet a felkészülésben olyan gondolkodtató tesztlapok kitöltése (évközben), amelyeket a hallgatók önkéntesen, otthon oldhatnak meg; ezek kiértékelése is a szemináriumokon történik. A félév elfogadásának kritériumai: a félév elismerésének feltétele az előadások és szemináriumok/demonstrációk rendszeres és figyelmes látogatása. A TVSZ értelmében a csoportos foglalkozások több mint 15%-áról (azaz 3-nál több foglalkozásról) való hiányzás a félév aláírásának megtagadását jelentheti, amely joggal az Intézet élni kíván. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: csoportos foglalkozásról történő hiányzás azonos héten más csoportnál pótolható. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: az előadások anyaga, valamint a szemináriumokon/demonstrációkon tárgyalt témák képezik a vizsgakövetelmények alapját, mivel az új tankönyvek sem tartalmazzák a kurrikulumban szereplő összes témát a megkívánt részletességgel, ill. szemléletmóddal. A szemináriumok és demonstrációk anyaga nincs közvetlen átfedésben az előadások anyagával, így a felkészüléshez minden oktatási forma látogatása szükséges. Vizsgakérdések Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben A cardiorespiratoricus rendszer teljesítőképességének vizsgálata (spiroergometria). Anaerob küszöb és maximális oxigénfogyasztás izommunkában A perctérfogat megoszlása és kóros eltérései fiatalban és idősben Szívelégtelenség okai, formái A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) előrefelé mutató jelei A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) hátrafelé mutató jelei Magas perctérfogattal járó szívelégtelenség Cardiomyopathiák Vasovagalis syncope A keringési shock fogalma, osztályozása. A kialakulás kórélettana, fázisai és a mikrocirkuláció jellegzetességei Hypovolaemiás shock okai, haemodynamikája 11
Cardiogen shock okai, haemodynamikai jellemzői Megoszlási shock okai, haemodynamikai jellemzői Szöveti hypoxia, ischaemia, reperfusio A shock szervi manifesztációi Coronaria keringés és elégtelensége. Kockázati tényezők. Acut myocardialis infarctus pathomechanizmusa és következményei Chronicus ischaemiás szívbetegség mechanizmusai, megjelenése és következményei Az agyi keringés szabályozása és kóros eltérései Agyi hypoxia, ischaemia, stroke A splanchnicus keringés jellegzetességei és kóros eltérései Kisvérköri keringés jellegzetességei. Kisvérköri hypertonia Hypertonia betegség fogalma, osztályozása, általános kórélettana. Életkor és vérnyomás Hypertonia és a vese (kétoldalú kapcsolat) Hypertonia és a mellékvese Essentialis hypertonia etiológiai tényezői és jellemzői A hypertonia betegség következményei Orthostaticus hypotensióval járó állapotok fiatalban és idősben Aktív heterotop ingerképzési zavarok A passzív heterotopia okai, formái, következményei A supraventricularis és atrioventricularis ingervezetés blokkjai Intraventricularis vezetési zavarok formái és jelentősége Pre-excitációs syndromák Paroxysmalis tachycardiák A szív chronicus és acut terhelésének EKG-jelei (hypertrophia, strain) Primer repolarizációs zavarok az EKG-ban Acut myocardialis infarctus EKG-jellegzetességei Pitvar- és kamra-lebegés, pitvar- és kamra-fibrilláció A légzésfunkciós próbák értékelése. Kóros légzésmechanika: jellegzetességei és paraméterei A légzés szabályozásának zavarai. Időskori változások. Alvási apnoe syndroma. A légzés munkája. A rugalmas ellenállás eltérései, restrictiv légzészavarok Alveolaris hypoventillatio okai és következményei Acut és chronicus alveolaris hyperventillatio Eloszlási zavarok a tüdőben (V/Q): okok, következmények Az alveolo-capillaris diffusio zavarai Oxygen-transport a vérben és ennek zavarai (Hb-pathiák, CO-mérgezés, met-hb) Hypoxiák formái, mechanizmusa, kompenzálási lehetőségek. Cyanosis A légúti ellenállás eltérései és ezek következményei. Chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) okai, következményei. Emphysema Teljes és részleges légzési elégtelenség Dyspnoe Az anaemiák formái, általános kórélettana és következményei Aplasticus anaemia és betegségekhez társuló komplex etiológiájú anaemiák Hiányanaemiák Haemolyticus anaemiák Polycythaemiák Thrombocyta és vascularis eredetű vérzékenységek Congenitalis és szerzett coagulopathiák Thrombosisok: okok, következmények Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC) Granulocyták szerepe gyulladásos folyamatokban 12
A glomerularis filtratio pathophysiologiája Tubularis funkciók kóros változásai Proteinuriák Hyposthenuria, asthenuria, osmoticus diuresis A vizelet mennyiségének rendellenességei. A víz visszatartásának és kiürítésének képessége Nem-kiválasztó veseműködések és zavaraik Chronicus veseelégtelenség okai, kórélettani jellemzői, progressziója Uraemiás anyagcserezavar, szervi működések zavarai uraemiában Uraemiás coma Acut veseelégtelenségek előfordulása, általános jellemzői. Extrarenalis uraemia A vese keringésének jellemzői. Prerenalis azotaemia. Postrenalis veseelégtelenség Acut tubularis nephropathiák Acut diffus glomerulonephritis A ph-zavarok kompenzálása (plazma és intracellularis pufferek, légzés, vese) és zavarai Metabolicus acidosisok okai, kompenzálása és következményei Metabolicus alkalosisok okai, kompenzálása és következményei Respiratoricus acidosis és alkalosis: okok, kompenzálás, következmények A kálium-anyagcsere zavarai. Hypokalaemia és hyperkalaemia A volumen-reguláció mechanizmusai és zavarai. Az extracelluláris tér megoszlását befolyásoló tényezők és a megoszlás eltérései Az extracelluláris tér csökkenésével járó állapotok és következményeik Az extracelluláris tér növekedésével járó állapotok okai, mechanizmusai és következményei Az ozmoreguláció mechanizmusai és zavarai Hyperosmolaritas, hypertonicitas. Formák, okok, következmények Hypotonicitas: pathogenesis és következmények Megjegyzés: A kollokvium tételei 3 szóbeli kérdésből állnak. A tételhez minden esetben egy-egy EKG-görbe elemzése is társul. A hallgató kívánságára, javítási céllal, a kollokviumon esettanulmány adható. 13
Mikrobiológia 1. Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet - Dr. Pál Tibor egyetemi tanár A tematika rövid leírása: bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia kertében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia faktorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehetőségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. Megismertetjük a hallgatókat a terhességi immunológia és a neuroimmunológia alapjaival. E szemeszter anyagát képezi továbbá az általános és részletes virológia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az orvostanhallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a későbbiekben a klinikai tárgyak elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 3 modul: preklinikai félévi 42 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli vagy szóbeli félévi Σ óraszám 70 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OOPMI1 5. szemeszter csak őszi félévben OOABK2, OOAEL2, OOAIMM A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely L.: Orvosi Mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina, Budapest, 2001 Ternák G. (szerk): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A.: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1998 Nagy E. (szerk.): Klinikai mikrobiológiai esetismertetések, Medicina, Budapest, 2001 Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA 1. Bevezetés: a mikrobiológia tárgya és története, rendszertan 2. Esszenciális sejtalkotórészek 3. Járulékos sejtalkotórészek 4. A baktériumok fiziológiája 5. A baktériumok táplálkozási típusai és növekedésük 6. Mikrobiológiai genetika - I. 7. Mikrobiológiai genetika - II. 8. Pathogenitás és virulencia 9. Endo- és exotoxinok 10. Adhézió és invázió 11. Sterilizálás és dezinficiálás I. Fizikai módszerek 12. Sterilizálás és dezinficiálás II. Kémiai módszerek 14
13. Az antimikróbás gyógykezelés problémái - általános bevezetés 14. Kemotherápia: szulfonamidok, antimycobacteriális szerek, quinolonok, nitrofuránok 15. A sejtfal bioszintézisének gátlószerei: penicillinek, cephalosporinok, carbapenemek 16. Fehérje szintézis gátlók: aminoglycosidok, chloramphenicol, tetracyclinek, macrolidok, lincomycin, clindamycin, polypeptidek IMMUNOLÓGIA 17. Védekező mechanizmusok a testfelszínen, bőr és mukózális immunitás, "lymphocyta homing" 18. Védekező reakciók, Ag-At kölcsönhatások, agglutináció, fagocitózis, T és B sejt válasz 19. Védekezés a vírusok ellen 20. Védekezés a baktériumok ellen 21. Védekezés a paraziták ellen 22. Immunoprofilaxis, aktív és passzív immunizálás 23. Túlérzékenység 24. Immunológiai tolerancia 25. Autoimmunitás 26. Akut-fázis reakciók 27. Immunológiai kapcsolat az anya és magzat között 28. Neuroimmunológia VIROLÓGIA 29. A vírusok jellemzése (alapfogalmak, struktúra, kémiai összetétel, osztályozás), és a vírusok szaporodása (replikációs módok, mutánsok, vírusok közötti kölcsönhatások) 30. A vírusfertőzések pathogenezise (fertőzési módok, fertőzési típusok, immunitás) 31. A vírusfertőzések profilaxisa, kemoterápiás lehetőségek (konvencionális és új típusú vakcinák, antivirális vegyületek, interferon) 32. Adenovírusok és parvovírusok (Erythrovirus B19) 33. Herpesvírusok I. (HSV, VZV, CMV, EBV) 34. Hepatitis vírusok (HAV, HEV, HBV, HCV,) 35. Picornavírusok (Polio-, Coxsackie-, Echovirusok), Rhinovirusok, Rubivirus (rubeola virus) 36. Orthomyxovirusok (Influenza A, B, C) 37. Paramyxovírusok (Parainfluenza, mumps, kanyaró vírusok). Pneumovírus (RS vírus) 38. Rota-, Astro-, Calicivírusok 39. Papillomavirusok (HPV) és Polyomavirusok (JC, BK) 40. "Lassú" vírusfertőzések. A prion és prion-fertőzések 41. Bunyavírusok (Hantavirusok). Flavivírusok (Kullancsencephalitis), Rhabdovirusok (Lyssa) 42. Retrovírusok (HIV) 14*2 óra gyakorlat Hetek Téma 1-2. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkópizálás: natív és festett készítmények 3-4. A baktériumok tenyésztése: táptalajok és módszerek 5-6. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 7-8. Szerológiai diagnosztika I. 9-10. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 11-12. In vitro és in vivo virulencia tesztek (hemagglutináció, adhézió és invázió vizsgálata, toxin kimutatás és neutralizáció) 13-14. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben) A félév elfogadásának kritériumai: a mikrobiológia oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az Intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Ennek megfelelően az Index aláírásának - a szemeszter elismerésének - feltétele, hogy a gyakorlatot mulasztott hallgató gondoskodjon arról, hogy elmaradt gyakorlatát más csoportnál bepótolhassa. Az Intézet fenntartja magának a jogot, hogy a hallgatók felkészültségéről a gyakorlati foglalkozásokon szóbeli kérdésekkel, vagy írott tesztek formájában tájékozódjon. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: gyakorlat pótlása más csoportnál. 15
Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek. Szóbeli vizsgára való jelentkezést csak olyan hallgatótól fogadunk el, aki írásbeli vizsgán már megjelent és a vizsgalapokat ki is töltötte. Írásbeli vizsgára történt feliratkozás és meg nem jelenés ez alól felmentést nem ad. További vizsga mind írásbeli, mind szóbeli vizsga formájában teljesíthető. A kollokvium anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. A hallgatók a csatolt témakörökből összeállított kérdésekre válaszolva adnak számot felkészültségükről. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A szóbeli vizsga kérdései az alábbiak: 1. A különböző pro- és eukaryota mikroorganizmusok sejtalkotóinak összehasonlítása 2. A baktériumok esszenciális és járulékos sejtalkotói 3. A bakteriális citoplazma és maganyag szerkezete 4. A baktériumok belső membránjának szerkezete és funkciói 5. A gram-pozitív sejtburok szerkezete 6. A gram-negtív sejtburok szerkezete 7. A lipopoliszaharida molekula szerkezete 8. A bakteriális fimbriák (pilusok) 9. A baktériális tok 10. A baktériumok endospórája 11. A mikrobiális motilitás formái, a csilló szerkezete, kemotaxis 12. A baktériumok táplálkozási típusai 13. A baktériumok növekedése 14. Genotípus és fenotípus 15. Mutáció, modifikáció és fenokópia 16. Transzformáció 17. A baktériumsejt szerkezetét és metabolikus aktivitását érintő mutációk 18. Baktérium-konjugáció, F és F plazmidok, Hfr törzsek 19. A bakteriofág fertőzés litikus ciklusa 20. Specializált és generalizált transdukció 21. Lizogén konverzió, temperált fágok 22. Transzpozonok és IS elemek 23. A plazmidok 24. Pathogenitás és virulencia, a Koch-féle posztulátumok 25. Virulencia faktorok, a molekuláris biológia Koch-féle posztulátumai, attenuálás 26. A normál flóra (mikrobiota) 27. Kolonizáció, fertőzés, a fertőzés lefolyása 28. A fertőző ciklus, baktériumhordozók 29. A pathogének behatolási kapui, átvitelük módjai 30. Epidémia, endémia, pandémia, morbiditás, mortalitás, incidencia és prevalencia 31. Az endotoxin 32. Az exotoxinok 33. A mikrobiális adhézió 34. A mikrobiális invázió 35. Enzimek, sziderofórok mint virulencia faktorok 36. A biofilm 37. A dezinficiálást és sterilizálást befolyásoló tényezők, a sterilizálás és dezinficiálás hatásosságának mérése 38. Antiszepszis és aszepszis az orvosi gyakorlatban, a fenol koefficiens 39. Folyadékok sterilizálása szűréssel 40. Sterilizálás száraz és nedves hővel 41. Dezinficiálás savakkal és lúgokkal 42. Dezinficiálás alkoholokkal, és alkiláló szerekkel 43. Dezinficiálás higany és ezüst sókkal, és halogénekkel 44. Dezinficiálás oxidáló anyagokkal 45. Sterilizálás gázokkal és sugárzással 46. Liofilizálás és egyéb módszerek a baktériumok és szerobakteriológiai készítmények tartósítására 47. Az élelmiszertartósítás módszerei 16
48. A bőr és a kéz dezinficiálása 49. A fenolok és krezolok dezinficiens hatása 50. A pasteurizáció alkalmazása és korlátai 51. Antivirális hatású dezinficiensek 52. Exkrétumok dezinficálására szolgáló vegyszerek 53. A mikroba-ellenes therápia laboratóriumi ellenőrzése 54. Carbapenemek 55. Az anti-mikrobás szerek kombinálása 56. Sulphonamidok, Trimethoprim 57. Quinolonok, fluoroquinolonok 58. Penicillinek 59. Cephalosporinok 60. Béta-lactamase rezisztens anti-mikrobás szerek 61. Aminoglycosidok 62. Chloramphenicol és Tetracyclinek 63. Macrolide antibiotikumok 64. Polypeptide és glycopeptide antibiotikumok 65. Mukózális immunitás, siga, a limfocita homing jelentősége a mukózális immunitásban, BALT, GALT 66. A placentán keresztül, illetve a kolosztrum és anyatej révén kialakuló maternális immunitás 67. Természetes immunitás, természetes antitestek, az immunológiai homunculus 68. A makrofágok szerepe a pathogének elleni védekezésben (fagocitózis, respirációs burst, oxigén gyökök, makrofág aktiváció, antigén prezentáció, fagocita defektusok) 69. A T sejtes válasz a pathogének elleni védekezésben (antigén prezentáció, az antigén felismerése a TCR által, T sejt repertoár, a helper és cytotoxikus T sejtes válasz jellemzői) 70. A B sejtek szerepe a pathogének elleni védekezésben (az antigén felismerése, thymus dependens és independens aktiváció, bakteriális szuperantigének, T-B kooperáció, az MHC szerepe, B sejtes memória és repertoár) 71. Védekezés a vírusok ellen (fizikai határok, interferon, fagocitózis, NK aktivitás, komplement, humorális és sejt-közvetített immunitás, a vírusok immunitást megkerülő stratégiái) 72. Védekezés a baktériumok ellen (fizikai határok, a szekrétumok védőhatása, fagocitózis, gyulladás, opszonizáció, védőhatású antibakteriális antitestek, toxin neutralizáció, az adhézió gátlása, intracelluláris baktériumok) 73. Védekezés a paraziták ellen (makrofágok, limfociták, antitestek, IgE- eozinifil válasz, a paraziták immunitást megkerülő stratégiái) 74. A passzív immunizálás szerepe a megelőzésben és therápiában 75. Állati és humán savók, immunglobulin készítmények és monoklonális antitestek a passzív immunizációban 76. Aktív immunizálás, vakcinák, mint az aktív immunizálás antigénjei 77. A vakcinák osztályozása az antigén természete szerint (példákkal) 78. Adjuvánsok 79. Kötelező és ajánlott védőoltások, utazók számára javasolt vakcinák 80. Az anafilaxiás reakció mechanizmusa, atópia, IgE tesztek 81. Citotoxikus reakciók, citotoxikus ellenanyagok kimutatása 82. Immun-komplex reakciók 83. Késői túlérzékenységi reakciók, granulómás reakciók, a késői típusú túlérzékenység kimutatása 84. Immunológiai tolerancia és immunitás, természetes és szerzett tolerancia, a tolerancia mechanizmusai (klonális elimináció, szupresszor sejtek, blokkoló antitestek, idiotípus hálózat, antigén katabolizmus) 85. A tolerancia biológiai jelentősége (vakcináció, deszenzitizálás, transzplantáció, tumorok) CD5+ B sejtek és természetes ellenanyagok, immunparalizis 86. Az autoimmunizálódás lehetséges útjai 87. Fertőzésekhez kapcsolódó autoantitestek és autoallergiás betegségek 88. Az immunológiai felismerés jelentősége a terhességben, a trofoblaszton való MHC kifejeződés szabályozása 89. Cytokin hálózat és immun-endokrin mechanizmusok a terhesség alatt 90. Akut fázis reakciók és homeosztázis, az akut fázis reakciók mechanizmusa 91. Neuro-immun interakciók, immunregulátorok az idegrendszerben 92. Neuropeptidek és neurotransmitterek mint immunoregulatorok 93. A vírus fogalma, a virion felépítése 94. A vírusok szaporodása, tenyésztése és számuk meghatározása 17
95. Vírusmutánsok, defektív partikulumok, vírusok közötti kölcsönhatás fogalma és jelentősége 96. A vírusfertőzés átvitelének főbb módjai 97. Immunválasz vírusfertőzésekben. A vírus és a gazdaszervezet kölcsönhatásának különböző típusai 98. A vírusfertőzések kemoterápiája és az interferon 99. Adenovírusok 100. Herpes simplex vírusok 101. Cytomegalovírus 102. Epstein-Barr vírus 103. Varicella-zoster vírus és a HHV-6 (Human herpesvirus típus 6) 104. Poxvírusok. (Vaccinia, és a Variola felszámolása) 105. Hepatitis vírusok I. (HAV és HEV) 106. Hepatitis vírusok II. (HBV, HDV, HCV, HGV) 107. Influenza vírus A, B és C 108. Mumps vírus 109. Kanyaró vírus 110. Rubeola vírus 111. Rotavírusok 112. Norwalk vírus és egyéb emésztőszervi infekciót okozó vírusok 113. Poliovírusok 114. Coxsackie és echo vírusok 115. Rabies vírus 116. Az ún. lassú vírus infekciók, prion betegségek 117. Daganatvírusok 118. Arbovírusok (sárgaláz, kullancs-encephalitisek) 119. Robovírusok (Hantaan vírus, Marburg és Ebola vírusok, Lassa és LCM vírus) 120. Human parvovírus B19 120. Az AIDS virológiája és laboratóriumi diagnosztikája 122. Az AIDS epidemiológiája és terjedése 123. Congenitalis vírusinfekciók (Rubeola, CMV; diagnosztika, prevenció) 124. Immunszuppresszív állapotok, transzplantáció és vírusfertőzések. Prevenció 125. Nosocomialis vírusfertőzések (légúti, enterális, haematológiai példák) 126. Az AIDS immunológiája 18
Műtéttani alapismeretek Sebészeti Oktató és Kutató Intézet - Dr. Rőth Erzsébet egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a műtő egységeinek bemutatásával, az aszepszis és antiszepszis fogalmának tisztázásával, valamint a steril körülmények között elvégzendő beavatkozásokhoz szükséges előkészületek elvégzésével és állandóan ismétlődő gyakoroltatásával kívánjuk elérni a hallgatókban a megfelelő higiénés gondolkodásmód és magatartás kialakulását. Az egyszerűbb orvosi beavatkozásokhoz szükséges eszközök használatát műtőtermi gyakorlatok alkalmával sajátíthatják el a hallgatók. E gyakorlatok során, a műszerek biztonságos kezelése mellett, manuális képességeik fejlesztésére szolgáló egyszerű feladatok preparátumokon és élő szöveteken történő elvégzésével, alapvető orvosi beavatkozások elvégzésére válnak alkalmassá. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az orvoslás egyetlen formája sem képzelhető el bizonyos alapszintű manuális jártasság, továbbá az alapvető higiéniai szabályok és az ehhez kapcsolódó viselkedési normák betartása nélkül. Így a tantárgy feladata, hogy egyszerű orvosi beavatkozások elvégzésén keresztül fejlessze a hallgatók manuális képességeit, továbbá bemutassa, gyakoroltassa és gondolkodásukban vezérlő elvvé tegye azokat a higiéniai és viselkedési szabályokat, amelyek a klinikai modul tárgyainak abszolválásához, majd későbbi munkájukhoz egyaránt nélkülözhetetlenek. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: preklinikai félévi 14 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 1 félévi 14 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OOPMUA 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2, OOANEA A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gaál Csaba: Alapvető sebésztechnika Gaál Csaba: Sebészet Az előadások és a gyakorlatok anyaga az intézet honlapján elérhető: http://soki.aok.pte.hu Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. Sebészet története - Dr. Rőth Erzsébet 2. Sebészeti műtő, antiszepszis-aszepszis, sebészeti műszerek - Dr. Wéber György 3. Sebek fajtái - Dr. Jancsó Gábor 4. Sebellátás - Dr. Ferencz Andrea 5. Sebegyesítés és sebészeti varróanyagok - Dr. Szabó Zsolt 6. Sebgyógyulás molekuláris háttere - Dr. Rőth Erzsébet 7. A sebészi narkózis - Dr. Lantos János 8. Iszkémiás szövetkárosodás, oxidatív stressz - Dr. Rőth Erzsébet 9. A szervezet gyulladásos válaszreakciója - Dr. Hamar János 10. Shock fajtái, pathofiziológiája - Dr. Rőth Erzsébet 11. Endoszkópos sebészet alapjai - Dr. Wéber György 12. Mikrosebészet alapjai - Dr. Farkas Gábor 13. Műtéti stressz és a szervezet válaszreakciói - Dr. Rőth Erzsébet 14. A műtéti megterhelés monitorozása - Dr. Gál János 19
7*2 óra gyakorlat 1. Ismerkedés a műtővel, a műtőtermi viselkedés szabályai, aszepszis antiszepszis, bemosakodás, a műtéti terület előkészítése (lemosás, izolálás) 2. Alapvető sebészeti műszerek bemutatása, használatuk gyakorlása. Csomózás technikája, alapvető csomófajták 3. Varrattípusok, alapvető varrat technikák gyakorlása sertéslábon. Varróanyagok eltávolítása, a varratszedés technikája 4. Gyakorlati számonkérés a műtőben az alapvető sebészeti műszerekről, varróanyagokról, azok használatáról. 5. Sebellátás gyakorlása altatott állaton, szövetek szétválasztása és egyesítése 6. Mikrosebészeti gyakorlat, alapvető műszerek és operációs mikroszkóp használata 7. Laparoszkópos sebészet alapjai, gyakorlás pelvitrainerben A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a szemeszter elején megadott időpontban, a mulasztott gyakorlat anyagának elvégzése a pótlás egyetlen lehetősége. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a félév során kerül kiadásra 20
Neuropszichológia Magatartástudományi Intézet - Dr. Kállai János egyetemi docens A tematika rövid leírása: a neuropszichológia tantárgy célja annak bemutatása, hogy az egyes kérgi lebenyek kiesése milyen abnormális emberi viselkedést, valamint a kognitív funkció zavart váltanak ki. A képzés során bemutatásra kerül a percepció, figyelem, nyelv, memória, döntés hozatal, szociális viselkedés idegrendszeri lokalizációja. Eset bemutatásokon keresztül megismerhető ezen területek kiesése által okozott magatartásbeli és kognitív változás. Bemutatásra kerülnek a legmodernebb agyi képalkotó eljárások és neuropszichológiai tesztek. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: mind a hazai, mind a külföldi gyakorlatban az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe a neuropszichológia, így általános orvosi gyakorlatban elengedhetetlen fontosságú annak ismerete, hogy az idegrendszer egyes területeinek kiesése milyen kognitív kieséssel jár, hogyan lehet ezt vizsgálni és gyógyítani. A tantárgy fontos, alapvető ismereteket nyújt a későbbi neurológia, idegsebészeti, pszichiátriai tanulmányokhoz. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: preklinikai félévi 14 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 1 félévközi: nincs félévi 14 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OOPNEP 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Szabó: Klinikai neuropszichológia, jegyzet, 2003 Kállai J., Bende I., Karádi K., Racsmány M.: Bevezetés a neuropszichológiába, Medicina, 2006 A neuropszichológia tantárgyból kötelező tankönyv nincs, de a kötelező tananyagot tankönyvszerűen tartalmazza a Klinikai neuropszichológia orvostanhallgatóknak c. oktatási segédanyag. Nyomdában van a tankönyv, amely várhatóan októberben jelenik meg. Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás A tantermi előadásokat az intézet oktatói tartják. Előadásokon a tananyag írásban kiadott részéből hiányzó témák, fejezetek hangzanak el. Ezek a következők: 1. Bevezetés a Neuropszichológiába, a neuropszichológia tárgya, fogalma és részterületei 2. Neurális és funkcionális plaszticitás jelentősége a neuropszichológiában 3. Bevezetés az érzékelés és az észlelés pszichofiziológiájába és neuropszichológiájába 4. Vizuális és akusztikus perceptuális jelenségek és neuropszichológiájuk 5. Memória és emlékezés: neuropszichológiai és pszichofiziológiai zavaraik 6. Az egészséges és kóros figyelem neuropszichológiája 7. Fiziológiai és neuropszichológiai érzelemelméletek 8. A motiváció és az addiktív viselkedés, neuropszichológiai jelenségek és viselkedéses zavarok 9. Kortikális, limbikus és kognitív érzelemelméletek 10. A dementia és az értelmi fogyatékosság neuropszichológiája 11. Az egészséges és kóros nyelvi funkciók neuropszichológiája 21
12. Az agresszió és agresszív viselkedés neuropszichológiája 13. A szociális magatartás neuropszichológiája és zavarai 14. Összefoglalás Oktatók: Dr. Kállai János, Prof. Dr. Szabó Imre, Dr. Karádi Kázmér, Dr. Bende István, Dr. Czurkó András 7*2 óra szeminárium Minden csoportnak kéthetente tartunk két órás szemináriumot. Ezek az elméleti anyag megbeszéléséből állnak. 1. Elmélet: A neuropszichológia fogalma. A pszichológia kutatási és gyakorlati módszerei: különböző pszichológiai irányzatok. 2. Elmélet: A normális és patológiás észlelés jelenségei. A fájdalompercepció. Agnóziák. 3. Elmélet: A beszéd és olvasás: dyslexia és a rosszul tanulógyermek 4. Elmélet: Az emlékezés és zavarainak neuropszichológiája 5. Elmélet: A normális újszülött, csecsemő fejlődésének neuropszichológiai vonatkozásai. A korai szociális depriváció hatása az érzelmi fejlődésre. A tanulási folyamatok jelentősége egyes pszichopathológiai tünetek kialakulásában és terápiájában. 6. Elmélet: Hangulatbetegségek és a depresszió neurobiológiai és neurokémiai alapjai 7. Elmélet: Szabadon választott téma, konzultáció A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: távolmaradás esetén az órai megjelenés igazolása szükséges. Pótlandó anyag szóban történő referálása. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A kollokvium szóbeli, de az utolsó előadáson vagy szemináriumon lehetőséget biztosítunk előzetes tesztvizsgára, amelynek alapján vizsgajegyet ajánlunk fel. A felkészüléshez az intézet 300 oldalas oktatási segédanyagot ad ki, ennek anyaga a tantermi előadásokon nem szerepel, de a szemináriumok elméleti óráin megtárgyalásra kerül. Az oktatási segédanyag ismerete mellett a záróvizsga letételéhez a tantermi előadások anyagának elsajátítása, valamint a szemináriumok óráin ismertetésre kerülő neuropszichológiai tesztmódszerek ismerete is szükséges. Vizsgakérdések 1. A lelki betegségek diagnosztizálásában és terápiájában közreműködő szakemberek és képzésük 2. A neuropszichológia tárgya. A biopszichológia fontosabb szubdiszciplinái. A pszichológia vizsgáló módszerei 3. A pszichológia tárgya, célja és kutatási módszerei: strukturalizmus, funkcionalizmus, behaviorizmus 4. A pszichológia tárgya, célja és kutatási módszerei: alaklélektan, pszichoanalitikus iskolák, humanisztikus pszichológia, kognitív pszichológiai irányzatok 5. Figura és háttér organizációja a percepcióban, perceptuális tanulás, kognitív beállítódás, projektív tesztek 6. Konstancia és fiziológiás illúziók, kóros illúziók, hallucinációk, álomképek 7. A percepció gátlása és szabályozása 8. A vizuális percepció szerveződésében résztvevő agyi mechanizmusok, blindsight, látótér, szkotómák 9. Színpercepció 10. Tárgyfelismerés, apperceptív visualis zavarok 11. Asszociatív vizuális agnóziák 12. A térpercepció retinotectalis és parietalis mechanizmusai, neglect 13. Audioperceptuális deficitek, hangagnóziák 14. Beszédfelismerési és megértési deficitek: szósüketség és transzkortikális afáziák 15. Vezetéses és anómiás afázia 16. Wernicke- és Broca-féle afázia 17. Fejlődési és szerzett dyslexiák 18. Plaszticitás; -- visualis rendszer 19. Plaszticitás; -- somatosensoros rendszer 20. Plaszticitás; -- szinaptikus mechanizmusok 21. Fiziológiai érzelemelméletek 22. Kognitív érzelemelméletek 23. A kóros és egészséges figyelem neuropszichológiája 24. Az intelligencia neurobiológiája: a humán intelligencia és mérése 25. Az agresszív viselkedés neuropszichológiája 26. Az addikció neuropszichológiája 22
27. Arcfelismerési zavarok 28. Tiszta alexia 29. A memória osztályozása: szenzoros, rövid távú és hosszú távú memória 30. Kétoldali mediotemporális lebenyeltávolítás hatása az emlékezésre 31. Amnézia Korsakoff- és Alzheimer-betegségben 32. Eszméletvesztéses agyrázkódást és elektrokonvulzív sokkolást követő amnézia 33. Deklaratív és nem-deklaratív memóriák, a memória és az amnéziák vizsgálati módszerei 34. Írás és írászavarok 23
Orvosi pszichológia Magatartástudományi Intézet - Dr. Kállai János egyetemi docens A tematika rövid leírása: az orvosi pszichológia tárgya, helye a tudományok rendszerében és az orvoslásban. A személyiség és fejlődésének elméletei, lelki egészség. Személyiségdinamika, stressz, szorongás, alkalmazkodás. Kommunikáció és zavarai az orvos-beteg kapcsolatban, empátia, interjú. Az orvos-beteg kapcsolat lélektana. A betegségre adott reakciók, betegség-feldolgozás, rizikófaktorok, pszichoszomatika. A pszichológiai befolyásolás, gyógyítás lehetőségei. Lélektani krízis, öngyilkosság, haldoklás, halál, gyász. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: alapvető ismereteket ad a gyógyítás pszichológiai tartalmáról, az orvos és a beteg személyiségének hatásáról a betegségekre és a gyógyító munkára, továbbá a lélektani tényezők tudatos és hatékony kezeléséről az általános gyakorlatban. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: preklinikai félévi 14 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 1 félévi 14 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OOPORP 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Kállai J., Varga J., Oláh A.: Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina, 2006 Kopp M., Berghammer R.: Orvosi pszichológia, Medicina, 2005 Csabai M., Molnár P.: Egészség, betegség, gyógyítás. Az orvosi pszichológia tankönyve, Springer, Budapest, 1999 Molnár P., Csabai M.: A gyógyítás pszichológiája, Springer Hungária, 1994 Buda B., Kopp M. (szerk.): Magatartástudományok, Medicina, 2001 Tringer M.: A gyógyító beszélgetés, VIKOTE, 1991 Bálint M.: Az orvos, a betege és a betegség, Animula, 1990 Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás Oktatók: Dr. Kállai János, Dr. Varga József, Dr. Tiringer István, Kerekes Zsuzsanna 1. Bevezetés az orvosi pszichológiába, az OP tárgya, helye az orvoslásban. A személyiség fogalma, megközelítése. Biológiai személyiségelméletek, vonáselméletek 2. Dinamikus személyiségelméletek és személyiségfejlődés: S. Freud, C. G. Jung. tárgykapcsolat, énpszichológia. Énvédő mechanizmusok, indulatáttétel, a pszichoanalitikus terápia alapelvei 3. Humanisztikus, pszichoszociális és kognitív személyiségelméletek: A. Maslow, C. Rogers, E. Erikson, J. Piaget. A szocializáció zavarai, lelki egészség 4. Személyiségdinamika, frusztráció, stressz, konfliktus, alkalmazkodás 5. Szorongás, agresszió, védekezés, megküzdés, tanult tehetetlenség 6. A szociálpszichológia orvosi vonatkozásai: interperszonális percepció, kommunikáció, játszmák, csoport 7. Empátia, interjú, támogató beszélgetés, az orvos-beteg kapcsolat kommunikációs zavarai 8. Az interjúkészítés gyakorlata 9. Az orvos-beteg kapcsolat dinamikus és szociálpszichológiai megközelítése. Orvosi szocializáció, a gyógyító munka pszichológiai rizikótényezői 24