A Preklinikai modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium követelmények)

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK TANREND 2015/2016 A Preklinikai modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium követelmények)

2 PTE ÁOK Általános orvos szak Preklinikai modul - tantárgyleírások /2016-os tanév 5. szemeszter OOP-BPR Belgyógyászat: bevezetés a belgyógyászatba (propedeutika) 3 OOP-KO1 Kórélettan 1. 6 OOP-MI1 Mikrobiológia 1. 7 OOP-MT5 Magatartástudomány 5. (Orvosi pszichológia) 11 OOP-MUA Műtéttani alapismeretek 13 OOP-NEP Magatartástudomány 4. (Neuropszichológia) 15 OOP-PA1 Pathológia 1. Általános pathológia szemeszter OOP-GT1 Gyógyszertan OOP-KO2 Kórélettan OOP-MI2 Mikrobiológia 2. 6 OOP-NOT Közegészségtan 4. (Népegészségügyi orvostan) 10 OOP-PA2 Pathológia 2. Szisztémás szerv pathológia 13 OOP-SPR Sebészeti propedeutika 22 OOR-BEL Belgyógyászat gyakorlat 25 2

3 PTE ÁOK Általános orvos szak Preklinikai modul - tantárgyleírások /2016-os tanév OOP-BPR Tantárgyfelelős: BELGYÓGYÁSZAT: BEVEZETÉS A BELGYÓGYÁSZATBA (PROPEDEUTIKA) DR. WITTMANN ISTVÁN, egyetemi tanár II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum 4 kredit vizsga Preklinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő max. 150 fő Előfeltételek: OOA-EL2 teljesített + OOA-NEA teljesített + OOR-APG teljesített Tematika Bevezetés a belgyógyászatba. A kórelőzmény felvételének és a fizikális betegvizsgálat módszereinek részletes megismertetése, begyakoroltatása. A leggyakoribb belgyógyászati betegségek tünettanának ismertetése. A belgyógyászati fizikális diagnosztika alapvető módszertanának, a vizsgálat szabályainak megismertetése, begyakoroltatása; a kórelőzmény felvétel alapvető szabályainak megismertetése, begyakoroltatása; a gyakoribb belgyógyászati betegségekre vonatkozó kórelőzményi adatok, fizikális eltérések és alapvető diagnosztikai módszerek ismertetése; az orvosi dokumentáció vezetési szabályainak megismertetése, az orvos-beteg kapcsolat hatékonyságát fokozó attitűd, viselkedésmód megismertetése és gyakorlása; más diszciplinák szakembereivel való együttműködő készség fejlesztése. A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint. 3 tanórát meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról. Félévközi ellenőrzések: Távolmaradás pótlásának lehetőségei A vizsgaszabályzatban meghatározott lehetséges értéket meghaladó hiányzás pótlása szükséges. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom - Saját oktatási anyag - Jegyzet - Ajánlott irodalom Petrányi Gy.: Belgyógyászati diagnosztika S. A. Schroeder: Korszerű orvosi diagnosztika R. A. Hoper és mtsai.: A belgyógyászat Oxford zsebkönyve Szarvas F., Csanády M.: Belgyógyászati fizikális diagnosztika alapjai. Semmelweis Kiadó, Bickley L. S.: Bates - Guide to Physical Examination and History Taking, 9 th edition, Lippincott Williams and Wilkins Schwartz M. H.: Textbook of Physical Diagnosis. History and Examination, 5 th edition, Saunders Elsevier. Előadások 1 Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. Dr. Wittmann István 2 Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. Dr. Wittmann István 3 A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. Dr. Wittmann István 4 A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. Dr. Wittmann István 5 Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. Dr. Wittmann István 6 Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. Dr. Wittmann István 7 A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. Dr. Wittmann István 8 A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. Dr. Wittmann István 3

4 PTE ÁOK Általános orvos szak Preklinikai modul - tantárgyleírások /2016-os tanév 9 Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. Dr. Wittmann István 10 Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. Dr. Wittmann István 11 A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. Dr. Wittmann István 12 A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. Dr. Wittmann István 13 Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. Dr. Wittmann István 14 Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. Dr. Wittmann István 15 A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. Dr. Wittmann István 16 A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. Dr. Wittmann István 17 A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. Dr. Wittmann István 18 A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. Dr. Wittmann István 19 Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. Dr. Wittmann István 20 Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. Dr. Wittmann István 21 Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. Dr. Wittmann István 22 Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. Dr. Wittmann István 23 A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. Dr. Wittmann István 24 A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. Dr. Wittmann István 25 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. Dr. Wittmann István 26 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. Dr. Wittmann István 27 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségekben. Dr. Wittmann István 28 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségekben. Dr. Wittmann István Gyakorlatok 1 Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. 2 Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. 3 A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. 4 A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. 5 Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. 6 Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. 7 A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. 8 A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. 4

5 PTE ÁOK Általános orvos szak Preklinikai modul - tantárgyleírások /2016-os tanév 9 Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. 10 Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. 11 A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. 12 A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. 13 Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. 14 Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. 15 A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. 16 A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. 17 A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. 18 A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. 19 Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. 20 Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. 21 Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. 22 Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. 23 A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. 24 A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. 25 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. 26 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. 27 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségekben. 28 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségekben. Szemináriumok Vizsgakérdések 1) Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. 2) A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. 3) Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. 4) A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. 5) Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. 6) A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. 7) Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. 8) A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. 9) A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. 10) Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. 11) Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. 12) A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. 13) Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. 14) Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségek Közreműködők Dr. Bekő Viktória (OKBFAA.A.JPTE), Dr. Csiky Botond (CSBMAAO.PTE), Dr. Édel Zsófia (EDZFAAO.PTE), Dr. Fábián György (FAGHAAE.PTE), Dr. Gyimesi Tamás (GYTGAAO.PTE), Dr. Kovács Tibor József (KOTMABO.PTE), Dr. Laczy Boglárka (LABFAAO.PTE), Dr. Máté Judit (MAJFADO.PTE), Dr. Molnár Gergő Attila (MOGFABO.PTE), Dr. Sági Balázs (SABFAAO.PTE), Dr. Sebők Judit (SEJFAAO.PTE), Dr. Szigeti Nóra (SZNMAAO.PTE), Dr. Vas Tibor (VATFACO.PTE) 5

6 PTE ÁOK Általános orvos szak Preklinikai modul - tantárgyleírások /2016-os tanév OOP-KO1 KÓRÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Preklinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 8 óra gyakorlat + 20 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő max. 180 fő Előfeltételek: OOA-BK2 teljesített + OOA-EL2 teljesített + OOP-PA1 egyidejű felvétel DR. GARAI JÁNOS, egyetemi docens Kórélettani és Gerontológiai Intézet Tematika Híd az alapozó modul funkcionális tárgyai és a klinikum között. A többi preklinikai tárgyhoz is kapcsolódva, a kórélettan 1. a kardiovaszkuláris rendszer, légzés, hematológia, vese és só/víz-ph kóros működéseinek-állapotainak etiológiájával, funkcionális paramétereinek időbeli változásával, klinikai tüneteivel, farmakológiai vagy más intervenciós lehetőségeivel foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett Félévközi ellenőrzések: Félévközi teszt egy alkalommal. Pótlás nem lehetséges. 80%-nál jobb eredmény esetén a szóbeli vizsgán egy kérdést elhagyhat, 33%, ill. annál gyengébb eredmény esetén a szóbeli vizsgán plusz egy kérdést kap. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportos foglalkozásról történő hiányzás azonos héten más csoportnál pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom - Saját oktatási anyag Koller Á.: Kórélettan 606 minimum-kérdés, PTE ÁOK jegyzet, Székely M. (szerk.): Kórélettani alapok, Medicina Kiadó, Budapest, Székely M. (szerk.): Kórélettani alapok, PTE ÁOK jegyzet, Jegyzet - Ajánlott irodalom S. Silbernagl, F. Lang: Color Atlas of Pathophysiology, Thieme Stuttgart - New York, Előadások 1 Etiológia, patogenezis, kórlefolyás - a kórélettan alapjai. Gerontológiai alapok Dr. Garai János 2 Keringési elégtelenségek Dr. Székely Miklós 3 A szívelégtelenség fogalma, okai Dr. Székely Miklós 4 A szívelégtelenség megjelenési formái Dr. Székely Miklós 5 Hypertensio fogalma, formái Dr. Székely Miklós 6 Hypertensio okai, következményei Dr. Székely Miklós 7 Perifériás keringési elégtelenségek. Collapsus Dr. Székely Miklós 8 Keringési shock formái, kórélettanuk, haemodynamikai jellemzőik Dr. Székely Miklós 9 A keringési shock szervi manifesztációi Dr. Székely Miklós 10 Szöveti ischaemia, reperfusio Dr. Garai János 6

7 11 A coronaria keringés kórélettana Dr. Garai János 12 A kisvérköri keringés kórélettana Dr. Garai János 13 Az agyi keringés jellemzői Dr. Garai János 14 Az agyi keringés kórélettana Dr. Garai János 15 A renális és splanchnicus keringés kórélettana Dr. Garai János 16 A légzés szabályozásának rendellenességei Rittmann-né Dr. Pétervári Erika 17 Légzésmechanika kórélettana Rittmann-né Dr. Pétervári Erika 18 A légzési munka és eltérései Rittmann-né Dr. Pétervári Erika 19 Ventilatio és rendellenességei Dr. Soós Szilvia 20 Diffúziós zavarok Dr. Soós Szilvia 21 Pulmonális perfúzió, V/Q aránytalanság Dr. Soós Szilvia 22 Az oxigén-szállítás rendellenességei Dr. Soós Szilvia 23 Hypoxiák, légzési elégtelenségek Dr. Soós Szilvia 24 Dyspnoe mechanizmusai Dr. Soós Szilvia 25 Vérképzőrendszer. Az anaemiák általános jellemzői Dr. Balaskó Márta 26 Hiányanaemiák Dr. Balaskó Márta 27 Haemolyticus anaemiák Dr. Balaskó Márta 28 Polycythaemia, polydlobulia Dr. Balaskó Márta 29 Leukocyta rendellenességek Dr. Balaskó Márta 30 A haemostasis zavarai Dr. Balaskó Márta 31 Thrombosisok, DIC Dr. Balaskó Márta 32 Kiválasztó és nem-kiválasztó veseműködések Dr. Székely Miklós 33 Glomeruláris funkciók és zavaraik Dr. Székely Miklós 34 Tubuláris funkciók és zavaraik Dr. Székely Miklós 35 A vizelet mennyiségének és összetételének zavarai Dr. Székely Miklós 36 A kiválasztóműködés elégtelensége, uraemia Dr. Székely Miklós 37 Krónikus veseelégtelenség, ESRF Dr. Székely Miklós 38 Akut veseelégtelenségek Dr. Székely Miklós 2

8 39 Perifériás neuropátiák, fájdalom Dr. Komoly Sámuel 40 Szöveti sérülés, válaszreakciók, gyulladás, nyirokkeringés Dr. Garai János 41 Trauma, sepsis fogalma, okai Dr. Garai János 42 Trauma, sepsis kórélettana Dr. Garai János Gyakorlatok 1 Az EKG regisztrálás módszere, EKG-analysis I. 2 Az EKG regisztrálás módszere, EKG-analysis II. 3 A ph egyensúly paraméterei 4 A ph egyensúly paraméterei 5 Metabolicus/respiratoricus acidosis/alkalosis I. 6 Metabolicus/respiratoricus acidosis/alkalosis II. 7 Légzésfunkciós tesztek 8 Légzésfunkciós tesztek értékelése Szemináriumok 1 A kórélettan alapfogalmai 2 A kóros EKG kórélettani alapjai, az elemzés módszerei 3 A tengelyállás, ritmus és frekvencia zavarai I. 4 A tengelyállás, ritmus és frekvencia zavarai II. 5 Ingerképzési zavarok I. 6 Ingerképzési zavarok II. 7 Ingervezetési zavarok I. 8 Ingervezetési zavarok II. 9 A myocardialis oxigénellátás zavarai I. 10 A myocardialis oxigénellátás zavarai II. 11 Hypertrophiák, komplex EKG rendellenességek 12 Ioneltérések EKG jelei 13 A cardiovascularis rendszer zavarával kapcsolatos kórélettani esetelemzés 14 A légzőrendszer zavarával kapcsolatos kórélettani esetelemzés 15 A veseműködés zavaraival kapcsolatos kórélettani esetelemzés 16 Komplex ph-zavarok 17 A só/víz-háztartás kórélettana I. 18 A só/víz-háztartás kórélettana II. 19 A volumenreguláció zavarai 20 Az ozmoreguláció zavarai Vizsgakérdések Kórélettani és gerontológiai alapfogalmak. Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben. A perctérfogat megoszlása, kóros eltérései és ezek következményei fiatalban és idősben. Szívelégtelenség okai, formái. A krónikus szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) előrefelé mutató jelei. A krónikus szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) hátrafelé mutató jelei. Magas perctérfogattal járó szívelégtelenség. Cardiomyopathiák. Akut szívelégtelenség. A nyirokkeringés jellegzetességei és diszfunkciója. 3

9 Vasovagalis syncope. Collapsus. A keringési shock fogalma, osztályozása. A kialakulás kórélettana, fázisai és a mikrocirkuláció jellegzetességei. Hypovolaemiás shock okai, haemodynamikája. Cardiogen shock okai, haemodynamikai jellemzői. Megoszlási shock okai, haemodynamikai jellemzői. A shock szervi manifesztációi. Szöveti hypoxia, ischaemia, reperfusio és szöveti anyagcsere Coronaria keringés és elégtelensége. Kockázati tényezők. Acut myocardialis infarctus pathomechanizmusa és következményei. Krónikus ischaemiás szívbetegség mechanizmusai, megjelenése és következményei. Az agyi keringés szabályozása és kóros eltérései. Agyi hypoxia, ischaemia, stroke. A splanchnicus keringés jellegzetességei és kóros eltérései. Kisvérköri keringés jellegzetességei. Kisvérköri hypertonia. Hypertonia betegség fogalma, osztályozása, általános kórélettana. Az életkor és a vérnyomás. A vese szerepe hypertonia kialakulásában. Hypertonia hatása a vesére. Hypertonia és a mellékvese. Essentialis hypertonia betegség etiológiai tényezői és jellemzői. A hypertonia betegség következményei. Orthostaticus hypotensióval járó állapotok fiatalban és idősben. Aktív heterotop ingerképzési zavarok. A passzív heterotopia okai, formái, következményei. A supraventricularis és atrioventricularis ingervezetés blokkjai. Intraventricularis vezetési zavarok formái és jelentősége. Pre-excitációs syndromák. Paroxysmalis tachycardiák. A szív krónikus és akut terhelésének EKG-jelei (hypertrophia, strain). Primer és szekunder repolarizációs zavarok az EKG-ban. Acut myocardialis infarctus EKG-jellegzetességei. Pitvar- és kamra-lebegés, pitvar- és kamra-fibrilláció. A légzésfunkciós próbák értékelése. Kóros légzésmechanika: jellegzetességei és paraméterei. A légzés szabályozásának zavarai. Időskori változások. Alvási apnoe syndroma. A légzés munkája. A rugalmas ellenállás eltérései, restrictiv légzészavarok. Alveolaris hipoventiláció okai és következményei. Akut és krónikus alveolaris hiperventiláció. 4

10 Eloszlási zavarok a tüdőben (V/Q): okok, következmények. Az alveolo-capillaris diffusio zavarai. Hepatopulmonalis syndroma. Oxygen-transport a vérben és ennek zavarai (Hb-pathiák, CO-mérgezés, met-hb). Hypoxiák formái, mechanizmusa, kompenzálási lehetőségek - cyanosis. A légúti ellenállás eltérései és ezek következményei. A chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) okai, következményei. Emphysema. Teljes és részleges légzési elégtelenség. Dyspnoe. Az anaemiák formái, általános kórélettana és következményei. Aplasticus anaemia és betegségekhez társuló komplex etiológiájú anaemiák. Hiányanaemiák. Haemolyticus anaemiák. Polycythaemiák, polyglobuliák. Thrombocyta és vascularis eredetű vérzékenységek. Congenitalis és szerzett coagulopathiák. Thrombosisok: okok, következmények. Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC). Granulocyták szerepe gyulladásos folyamatokban. A glomerularis filtratio pathophysiologiája. Tubularis funkciók kóros változásai. Proteinuriák. Hyposthenuria, asthenuria, osmoticus diuresis. Oliguria, poyuria. A veseműködés időskori zavarai. Nem-kiválasztó veseműködések és zavaraik. Chronicus veseelégtelenség okai, kórélettani jellemzői, progressziója. Uraemiás anyagcserezavar, szervi működések zavarai uraemiában. ESRF Uraemiás coma. Acut veseelégtelenségek előfordulása, általános jellemzői. Prerenalis azotaemia. Post-renalis veseelégtelenség. A vese keringésének jellemzői. Cardiorenalis syndroma. Acut tubularis nephropathiák. Acut diffus glomerulonephritis. A ph-zavarok kompenzálása (plazma és intracellularis pufferek, légzés, vese) és zavarai. Metabolicus acidosisok okai, kompenzálása és következményei. Metabolicus alkalosisok okai, kompenzálása és következményei. Respiratoricus acidosis és alkalosis: okok, kompenzálás, következmények. A kálium-anyagcsere zavarai. Hypokalaemia és hyperkalaemia. 5

11 Az extracelluláris tér csökkenésével járó állapotok és következményeik. Az extracelluláris tér növekedésével járó állapotok okai, mechanizmusai és következményei. Hyperosmolaritas, hypertonicitas. Formák, okok, következmények. Hypotonicitas: pathogenesis és következmények. Szöveti sérülés, gyulladás, nyirokkeringés Perifériás neuropátiák, fájdalom Trauma, sepsis fogalma, okai Megjegyzés: A szóbeli vizsgán esetenként a Kórélettan 606 füzetből összeállított kérdések is szerepelhetnek: 5 kérdésből legalább 4 helyes válasz a vizsga folytatásának feltétele. A szóbeli vizsga tételei 3 kérdésből állnak, amihez egy EKG-görbe elemzése társul. Közreműködők Dr. Balaskó Márta (BAMMAAO.PTE), Dr. Garai János (GAJMAAO.PTE), Dr. Garami András (GAAFAEO.PTE), Dr. Mikó Alexandra (MIAPADO.PTE), Dr. Rostás Ildikó (ROIOAAO.PTE), Dr. Szekeres-Solymár Margit (SOMFAAO.PTE), Dr. Tenk Judit (TEJPAAO.PTE), Dr. Török Orsolya (TOOQAAO.PTE), Rittmann-né Dr. Pétervári Erika (PEEFAAO.PTE) 6

12 OOP-MI1 MIKROBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Preklinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 4 fő max. 200 fő Előfeltételek: OOA-BK2 teljesített + OOA-IMM teljesített + OOP-PA1 egyidejű felvétel DR. BARTHÓNÉ DR. SZEKERES JÚLIA, egyetemi tanár Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Tematika A tematika rövid leírása: bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia keretében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia faktorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehetőségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. Megismertetjük a hallgatókat a terhességi immunológia és a neuroimmunológia alapjaival. E szemeszter anyagát képezi továbbá az általános és részletes virológia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az orvostanhallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a későbbiekben a klinikai tárgyak elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják. A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az Intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Ennek megfelelően az Index aláírásának - a szemeszter elismerésének - feltétele, hogy a gyakorlatot mulasztott hallgató gondoskodjon arról, hogy elmaradt gyakorlatát más csoportnál bepótolhassa. Félévközi ellenőrzések: Távolmaradás pótlásának lehetőségei Gyakorlat pótlása más csoportnál. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Pál Tibor (szerk.): Az orvosi mikrobiológia tankönyve, Medicina Könyvkiadó Rt., 2012, ISBN: Saját oktatási anyag Előadások anyaga a CooSpacen - Jegyzet - Ajánlott irodalom Dr. Patrick R. Murray, Dr. Ken S. Rosenthal and Dr. Michael A. Pfaller (eds.): Medical Microbiology, 7 th edition, Elsevier Saunders 2012, ISBN: Nagy E: Klinikai mikrobiológiai esetismertetések, Medicina, 2001, ISBN: Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt., 2004, ISBN: Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.: Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007, ISBN: Gergely J, Erdei A. (szerk.): Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2006, ISBN: Előadások 1 Bevezetés: a mikrobiológia tárgya és története, rendszertan Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 2 Morfológia, esszenciális sejtalkotórészek Dr. Emődy Levente 3 Akcesszórikus sejtalkotórészek Dr. Emődy Levente 4 A baktériumok fiziológiája, táplálkozási típusai és növekedésük Dr. Kocsis Béla 7

13 5 Mikrobiológiai genetika I. Dr. Tigyi Zoltán 6 Mikrobiológiai genetika II. Dr. Tigyi Zoltán 7 Patogenitás és virulencia Dr. Emődy Levente 8 Endo- és exotoxinok Dr. Kocsis Béla 9 Sterilizálás Dr. Bátai Istvánné 10 Dezinficiálás Dr. Bátai Istvánné 11 Az antimikrobás gyógykezelés problémái - általános bevezetés Dr. Kocsis Béla 12 Kemotherápia: szulfonamidok, (antimycobakteriális szerek), quinolonok, nitrofuránok Dr. Kocsis Béla 13 A sejtfal bioszintézisének gátlószerei: penicillinek, cephalosporinok, carbapenemek, glykopeptid antibiotikumok Dr. Kocsis Béla 14 Fehérje szintézis gátlók I: aminoglycosidok, chloramphenicol, tetracyclinek Dr. Kocsis Béla 15 Fehérje szintézis gátlók II: macrolidok, Lincomycin, Clindamycin; egyebek: polymyxinek, metronidazol Dr. Kocsis Béla 16 Az antibiotikum rezisztencia molekuláris mechanizmusai Dr. Emődy Levente 17 A vírusok jellemzése (alapfogalmak, struktúra, kémiai összetétel, osztályozás), és a vírusok szaporodása (replikációs módok, mutánsok, vírusok közötti kölcsönhatások) Dr. Szereday László 18 A vírusfertőzések patogenezise (fertőzési módok, fertőzési típusok, immunitás) Dr. Szereday László 19 A vírusfertőzések profilaxisa, kemoterápiás lehetőségek (konvencionális és új típusú vakcinák, antivirális vegyületek, interferon) Dr. Jakab Ferenc 20 Adenovírusok (felépites, szerotípusok, kórképek). Parvovírusok (B19 vírus) Dr. Jakab Ferenc 21 Herpesvírusok I. (HSV-1, HSV-2; HHV-6, HHV-7, HHV-8) Dr. Szereday László 22 Herpesvírusok II. (VZV, CMV, EBV) Dr. Szereday László 23 Hepatitis vírusok (HAV, HBV, HCV, HDV, HEV, HGV) Dr. Szereday László 24 Picornavírusok (Polio-, Coxsackie-, Echovirusok). Rhinovirusok Dr. Jakab Ferenc 25 Orthomyxovirusok (Influenza A, B, C) Dr. Szereday László 26 Paramyxovírusok (Parainfluenza, mumps, kanyaró vírusok). Pneumovírus (RSV) Rubeola (kongenitális rubeola szindróma) Metapneumovírus, Coronavírus Dr. Szereday László 27 Rota-, astro- es calicivírusok Dr. Jakab Ferenc 28 Papovavírusok (Papillomavirusok /HPV/; Poliomavirusok /JC, BK/) Poxvírusok, lassú vírusfertőzések, prionok Dr. Jakab Ferenc 29 Arenavírusok (LCM, Lassa). Bunyavírusok (Hantavirusok). Filovírusok (Marburg, Ebola). Flavivírusok (Kullancsencephalitis, sárgaláz, Dengue). Rhabdovirusok (Rabies). Dr. Jakab Ferenc 30 Retrovírusok (HTLV-I, HTLV-II., HIV és AIDS) Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 31 Védekező mechanizmusok a testfelszínen, bőr és mukózális immunitás, Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 8

14 32 Védekező reakciók, Ag-At kölcsönhatások, agglutináció, fagocitózis, T és B sejt válasz, akut fázis reakció Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 33 Védekezés a vírusok ellen Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 34 Védekezés a baktériumok ellen Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 35 Védekezés a paraziták ellen Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 36 Immunoprophylaxis, aktív és passzív immunizálás Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 37 Túlérzékenység Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 38 Immunológiai tolerancia, transzplantáció Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 39 Autoimmunitás Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 40 tumor elleni immunválasz Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 41 Immunológiai kapcsolat az anya és magzat között Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 42 Neuroimmunológia Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia Gyakorlatok 1 Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok. Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 2 Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok. Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 3 Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok. Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 4 Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok. Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 5 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 6 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 7 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 8 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 9 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 10 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 11 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 12 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 13 Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 14 Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 15 Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 16 Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 17 Szerológiai diagnosztika I. 18 Szerológiai diagnosztika I. 19 Szerológiai diagnosztika I. 20 Szerológiai diagnosztika I. 21 Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 22 Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 23 Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 24 Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 25 Vírusdiagnosztika 26 Vírusdiagnosztika 27 Vírusdiagnosztika 28 Vírusdiagnosztika 9

15 Szemináriumok Vizsgakérdések A szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek. Az Intézet a vizsgára és utóvizsgákra összesen négy időpontot biztosít. A kollokvium anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. Az írásbeli vizsga négy különálló témakört felölelő feleletválogatós kérdésekből áll. A sikeres vizsga feltétele a minimális pontszám elérése minden témakörben. Két sikertelen írásbeli vizsga után szóbeli C vizsgát is lehet tenni. Közreműködők Dr. Barakonyi Alíz (BAAPAAP.PTE), Dr. Bátai Istvánné (KEMHAAP.PTE), Dr. Kocsis Béla (KOBHACE.PTE), Dr. Kovács Krisztina (KOKFAIO.PTE), Dr. Lutz Zsolt (LUZFAAO.PTE), Dr. Melegh Szilvia Zsóka (MESHAAO.PTE), Dr. Mikó Éva (MIEFAAO.PTE), Dr. Palkovics Tamás (PATHAAO.PTE), Dr. Polgár Beáta (POBPAAP.PTE), Dr. Schneider György (SCGQAAP.PTE), Dr. Szereday László (SZLPAAP.PTE), Dr. Tigyi Zoltán (TIZHAAE.PTE) 10

16 OOP-MT5 Tantárgyfelelős: MAGATARTÁSTUDOMÁNY 5. (ORVOSI PSZICHOLÓGIA) 2 kredit szigorlat Preklinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 250 fő Előfeltételek: OOA-EL2 teljesített + OOA-SZO teljesített + OOP-NEP egyidejű felvétel DR. KÁLLAI JÁNOS, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet Tematika Alapvető ismereteket ad a gyógyítás pszichológiai tartalmáról, az orvos és a beteg személyiségének hatásáról a betegségekre és a gyógyító munkára, továbbá a lélektani tényezők tudatos és hatékony kezeléséről az általános gyakorlatban. Rövid tematika: az orvosi pszichológia tárgya, helye a tudományok rendszerében és az orvoslásban. A személyiség és fejlődésének elméletei, lelki egészség. Személyiségdinamika, stressz, szorongás, alkalmazkodás. Kommunikáció és zavarai az orvos-beteg kapcsolatban, empátia, interjú. Az orvos-beteg kapcsolat lélektana. A betegségre adott reakciók, megküzdés, betegség-feldolgozás, rizikófaktorok, pszichoszomatika. A pszichológiai befolyásolás, gyógyítás lehetőségei. Lélektani krízis, haldoklás, halál, gyász. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Félévközi ellenőrzések: Távolmaradás pótlásának lehetőségei Részvétel gyakorlatpótláson és otthoni feladatteljesítés. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Kopp M., Berghammer R.: Orvosi pszichológia. Medicina, Kállai J., Varga J., Oláh A.: Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina, Saját oktatási anyag - Jegyzet - Ajánlott irodalom Bálint M.: Az orvos, a betege és a betegség. Animula, Csabai Márta - Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina, Bp., Kállai János, Kaszás Beáta, Tiringer István (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája. Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., Pilling J. (szerk.): Orvosi kommunikáció. 2. kiad. Medicina, Előadások 1 Az orvosi pszichológia meghatározása és helye a tudományok rendszerében Dr. Kállai János 2 Az orvos-beteg kommunikáció alapkérdései és kapcsolati modellek Dr. Varga József 3 Az orvosi interjú felépítése és tartalma Dr. Varga József 4 A pszichoanalízis alapfogalmai Dr. Kállai János 5 Krónikus betegségek és betegviselkedés Dr. Kállai János 6 Az orvos-beteg kapcsolat kritikus helyzetei Dr. Kállai János 7 Stressz és stresszkezelés Dr. Tiringer István 8 Bálint Mihály munkássága: a pszichoszomatikus betegség és az orvos-beteg kapcsolat Dr. Kállai János 11

17 9 Légzőszervi betegségek pszichoszomatikája Dr. Kállai János 10 Kardiovaszkuláris betegségek pszichoszociális vonatkozásai Dr. Varga József 11 A fájdalom pszichológiája Dr. Kállai János 12 Pszichoonkológia Dr. Tiringer István 13 A halál és haldoklás orvosi pszichológiai kérdései Dr. Kállai János 14 A gyógyítók egészsége Dr. Varga József Gyakorlatok 1 A személyiség megközelítésmódjai, funkciói. A szocializáció folyamata és zavarai. A lelki egészség. 2 A személyiség megközelítésmódjai, funkciói. A szocializáció folyamata és zavarai. A lelki egészség. 3 A személyiség affektív és kognitív működése. Stressz és következményei, alkalmazkodás 4 A személyiség affektív és kognitív működése. Stressz és következményei, alkalmazkodás 5 A kommunikáció zavarai. Interjú, támogató beszélgetés, empátia 6 A kommunikáció zavarai. Interjú, támogató beszélgetés, empátia 7 Kommunikáció az orvos beteg kapcsolatban, első találkozás, anamnézisfelvétel 8 Kommunikáció az orvos beteg kapcsolatban, első találkozás, anamnézisfelvétel 9 A szorongás tünetei, kialakulásuk mechanizmusai. Pszichológiai tényezők testi betegségekben, pszichoszomatikus betegségek 10 A szorongás tünetei, kialakulásuk mechanizmusai. Pszichológiai tényezők testi betegségekben, pszichoszomatikus betegségek 11 A betegségre adott pszichés reakciók, betegségfeldolgozás, pszichológiai betegvezetés. Kognitív és szupportív technikák a viselkedés megváltoztatásában. 12 A betegségre adott pszichés reakciók, betegségfeldolgozás, pszichológiai betegvezetés. Kognitív és szupportív technikák a viselkedés megváltoztatásában. 13 Fatális betegségek pszichológiai vonatkozásai, gyász, patológiás gyászreakciók. 14 Fatális betegségek pszichológiai vonatkozásai, gyász, patológiás gyászreakciók. Szemináriumok Vizsgakérdések A szigorlati jegyet a következő elemekből alakítjuk ki: 1) írásbeli teszt, 2) szóbeli vizsga eredménye. A szóbeli vizsgán orvos-beteg kapcsolati eseteket, rövid leírásokat kell elemeznie a hallgatónak, a releváns elméleti ismereteknek megfelelően. A szigorlat szóbeli részéhez szükséges elméleti és gyakorlati tételjegyzék a CooSpace-en található. A szigorlatos jegy kialakításának részleteiről és a gyakorlatos feladatokról ugyancsak a CooSpace-en és az intézet honlapján olvasható bővebb tájékoztató. Közreműködők Dr. Birkás Béla (BIBGAAB.PTE), Dr. Tiringer István (TIIHAAE.PTE), Dr. Varga József (VAJGABO.PTE), Hartung István (HAIIAAT.PTE) 12

18 OOP-MUA Tantárgyfelelős: MŰTÉTTANI ALAPISMERETEK DR. JANCSÓ GÁBOR, egyetemi docens Sebészeti Oktató és Kutató Intézet 2 kredit félévközi jegy Preklinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 6 óra előadás + 22 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő max. 200 fő Előfeltételek: OOA-AA2 teljesített + OOA-EL2 teljesített Tematika A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék azokat az alapvető műtéttechnikai fogalmakat, eszközöket, viselkedési szabályokat, melyek nélkülözhetetlenek a klinikumban. A műtőtermi gyakorlatok feladata továbbá, hogy preparátumokon és élő szöveteken történő, a manuális képességek fejlesztésére kidolgozott feladatok elvégzésével fokozza a hallgatók manualitását, mellyel alapvető orvosi beavatkozások elvégzésére válnak alkalmassá. A tantárgy gyakorlati vizsgával és írásbeli tesztvizsgával zárul. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Félévközi ellenőrzések: Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon való részvétel kötelező. A korlátozott műtői kapacitás miatt hiányzás esetén a gyakorlat nem pótolható más csoporthoz való csatlakozással. 1 gyakorlat pótlására a szemeszter 11. hetében biztosítunk lehetőséget a honlapon megadott időpontokban. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom - Saját oktatási anyag - Jegyzet - Ajánlott irodalom Előadások 1 Az intézet és a curriculum bemutatása, sebészet története. Dr. Jancsó Gábor 2 A műtő felépítése és berendezése; technikai háttér, sterilizálás, dezinficiálás, a sebfertőzés megelőzésének lehetőségei. Dr. Alotti Nasri 3 Alapvető sebészeti műszerek, varróanyagok, varrattípusok. Dr. Hardi Péter 4 Sebek és a sebellátás alapelvei, vérzések és vérzéscsillapítás, a sérülés általános és helyi következményei. Dr. Koreny Tamás 5 A műtét (akut, elektív, a beteg előkészítése, műtéti feltárások). Dr. Nagy Tibor Aladár 6 A laparoszkópos sebészet alapjai. Dr. Juhász Árpád Imre Gyakorlatok 1 Ismerkedés a műtővel, műtőtermi viselkedés szabályai, bemosakodás, műtéti terület előkészítése (lemosás, izolálás). 2 Ismerkedés a műtővel, műtőtermi viselkedés szabályai, bemosakodás, műtéti terület előkészítése (lemosás, izolálás). 3 Alapvető sebészeti műszerek bemutatása, használatuk gyakorlása. 4 Alapvető sebészeti műszerek bemutatása, használatuk gyakorlása. 5 Csomózás technikája, alapvető csomófajták. 6 Csomózás technikája, alapvető csomófajták. 7 Varróanyagok, varrattípusok, varratszedés technikája. 8 Varróanyagok, varrattípusok, varratszedés technikája. 9 Alapvető varrat technikák gyakorlása sertésszöveten. 10 Alapvető varrat technikák gyakorlása sertésszöveten. 11 Alapvető varrat technikák gyakorlása sertésszöveten. 12 Alapvető varrat technikák gyakorlása sertésszöveten. 13

19 13 Szövetek szétválasztásának és egyesítésének gyakorlása altatott állaton, vérzéscsillapítás. 14 Szövetek szétválasztásának és egyesítésének gyakorlása altatott állaton, vérzéscsillapítás. 15 Sebellátás gyakorlása altatott állaton. 16 Sebellátás gyakorlása altatott állaton. 17 Laparoszkópos műszerismeret, kéz-szem koordináció gyakorlása pelvitraineren. 18 Laparoszkópos műszerismeret, kéz-szem koordináció gyakorlása pelvitraineren. 19 Laparoszkópos mozdulatok gyakorlása pelvitraineren. 20 Laparoszkópos mozdulatok gyakorlása pelvitraineren. 21 Gyakorlati vizsga, készségfelmérés. 22 Gyakorlati vizsga, készségfelmérés. Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Bognár Laura (BOLOAAO.PTE), Dr. Hardi Péter (HAPFAAO.PTE), Dr. Jancsó Gábor (JAGMAAO.PTE), Dr. Nagy Tibor Aladár (NATIAAO.PTE), Dr. Takács Ildikó (TAIFAAO.PTE) 14

20 OOP-NEP Tantárgyfelelős: MAGATARTÁSTUDOMÁNY 4. (NEUROPSZICHOLÓGIA) 2 kredit vizsga Preklinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 300 fő Előfeltételek: OOA-EL2 teljesített DR. KÁLLAI JÁNOS, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet Tematika A neuropszichológia tantárgy célja annak bemutatása, hogy az egyes kérgi lebenyek kiesése milyen megváltozott emberi viselkedést valamint kognitív funkciózavart váltanak ki. A képzés során bemutatásra kerül a percepció, figyelem, nyelv, memória, döntéshozatal, szociális viselkedés idegrendszeri lokalizációja. Esetbemutatásokon keresztül megismerhető ezen területek kiesése által okozott magatartásbeli és kognitív változás. Bemutatásra kerülnek a legmodernebb agyi képalkotó eljárások és neuropszichológiai tesztek. Mind a hazai, mind a külföldi gyakorlatban az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe a neuropszichológia, így általános orvosi gyakorlatban elengedhetetlen fontosságú annak ismerete, hogy az idegrendszer egyes területeinek kiesése milyen kognitív kieséssel jár, hogyan lehet ezt vizsgálni és gyógyítani. A tantárgy fontos, alapvető ismereteket nyújt a későbbi neurológiai, idegsebészeti, pszichiátriai tanulmányokhoz és a pszichoszomatikus medicina minden területéhez. A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint, továbbá a szemináriumokon aktív részvételt kérünk a hallgatóktól (rendszeres számonkérés az előre kiadott és ajánlott témák alapján). Félévközi ellenőrzések: Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az órai megjelenés igazolása és a pótlandó anyag szóban történő referálása. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom - Saját oktatási anyag - Jegyzet - Ajánlott irodalom Szabó I.: Klinikai neuropszichológia, jegyzet, Kállai J., Bende I., Karádi K., Racsmány M.: Bevezetés a neuropszichológiába, Medicina, Előadások 1 Bevezetés a neuropszichológiába, a neuropszichológia tárgya, fogalma és részterületei. Dr. Kállai János 2 A neuropszichológiai zavarok klinikai kontextusa Dr. Karádi Kázmér 3 Vizuális és akusztikus perceptuális jelenségek és neuropszichológiájuk Dr. Csathó Árpád 4 Az egészséges és kóros figyelem neuropszichológiája Dr. Csathó Árpád 5 A fejlődő agy neuropszichológiája Dr. Csathó Árpád 6 Az emlékezés neuropszichológiája Dr. Karádi Kázmér 7 Demencia neuropszichológiája Dr. Karádi Kázmér 8 A humán érzelmi működés neuropszichológiai megközelítése Feldmann Ádám 9 Agyi neurotranszmitter rendszer magatartásra gyakorolt hatása Dr. Kállai János 10 Az egészséges és kóros nyelvi funkciók neuropszichológiája Dr. Kállai János 15

21 11 Az empátia és tükörneuronok Dr. Kállai János 12 A tudat neuropszichológiája Dr. Kállai János 13 A szociális magatartás neuropszichológiája és zavarai. Dr. Kállai János 14 Tudásfelmérő Dr. Karádi Kázmér Gyakorlatok Szemináriumok 1 A neuropszichológia fogalma. A pszichológia kutatási és gyakorlati módszerei: különböző pszichológiai irányzatok 2 A neuropszichológia fogalma. A pszichológia kutatási és gyakorlati módszerei: különböző pszichológiai irányzatok 3 A normális és patológiás észlelés jelenségei. A fájdalompercepció. Agnóziák. 4 A normális és patológiás észlelés jelenségei. A fájdalompercepció. Agnóziák. 5 A beszéd és olvasás: Dyslexia és az írás zavarai. 6 A beszéd és olvasás: Dyslexia és az írás zavarai. 7 Az emlékezés és zavarainak neuropszichológiája. 8 Az emlékezés és zavarainak neuropszichológiája. 9 A normális újszülött, csecsemő fejlődésének neuropszichológiai vonatkozásai. A korai szociális depriváció hatása az érzelmi fejlődésre. A tanulási folyamatok jelentősége egyes pszichopathológiai tünetek kialakulásában és terápiájában 10 A normális újszülött, csecsemő fejlődésének neuropszichológiai vonatkozásai. A korai szociális depriváció hatása az érzelmi fejlődésre. A tanulási folyamatok jelentősége egyes pszichopathológiai tünetek kialakulásában és terápiájában 11 Hangulatbetegségek és az érzelmi zavarok neurobiológiai és neurokémiai alapjai. 12 Hangulatbetegségek és az érzelmi zavarok neurobiológiai és neurokémiai alapjai. 13 Szabadon választott téma, konzultáció. 14 Szabadon választott téma, konzultáció. Vizsgakérdések 1. A lelki betegségek diagnosztizálásában és terápiájában közreműködő szakemberek és képzésük, a neuropszichológia tárgya és szubdiszciplinái, a neuropszichológia vizsgáló módszerei. 2. A pszichológia tárgya, célja és kutatási módszerei: strukturalizmus, funkcionalizmus, behaviorizmus, alaklélektan, pszichoanalitikus iskolák, humanisztikus pszichológia, kognitív pszichológiai irányzatok. 3. Figura és háttér organizációja a percepcióban, perceptuális tanulás, kognitív beállítódás, projektív tesztek, konstancia és fiziológiás illúziók, kóros illúziók, hallucinációk, álomképek. 4. A vizuális percepció szerveződésében résztvevő agyi mechanizmusok. 5. Színpercepció, tárgyfelismerés, apperceptív vizuális zavarok, asszociatív vizuális agnóziák. 6. A térpercepció retinotectalis és parietalis mechanizmusai, neglect. 7. Audioperceptuális deficitek, hangagnóziák, a beszédfelismerési és megértési deficitek: szósüketség és transzkortikális afáziák. 8. Vezetéses és anómiás afázia. 9. Wernicke- és Broca-féle afázia. 10. Vizuális és szomatoszenzoros rendszer plaszticitása. 11. A plaszticitás szinaptikus mechanizmusa. 12. Fiziológiai érzelemelméletek. 13. Kognitív érzelemelméletek. 14 A kóros és egészséges figyelem neuropszichológiája. 15. A dementiák neuropszichológiai háttere. 16. Az addikció neuropszichológiája. 17. Olvasászavarok (diszlexiák, alexiák), írászavarok. 18. A memória osztályozása: szenzoros, rövid távú és hosszú távú memória. 19. Kétoldali mediotemporális lebenyeltávolítás hatása az emlékezésre. 20. Deklaratív és nem-deklaratív memóriák, a memória és az amnéziák vizsgálati módszerei. 16

22 Közreműködők Dr. Csathó Árpád (CSAAAC.T.JPTE), Dr. Karádi Kázmér (KAKMAAO.PTE), Feldmann Ádám (FEAFAD.B.JPTE) 17

23 OOP-PA1 Tantárgyfelelős: PATHOLÓGIA 1. ÁLTALÁNOS PATHOLÓGIA DR. TORNÓCZKITAMÁS, egyetemi docens Pathológiai Intézet 8 kredit vizsga Preklinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 56 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 28 óra szeminárium = összesen 112 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő Előfeltételek: OOP-KO1 egyidejű felvétel + OOA-HUG teljesített + OOA-NEA teljesített Tematika A tantárgy keretében azokat a kóros celluláris válaszreakciókat tanítjuk, melyek a betegségek alapját képezik. Ezek necrosis, degenerációk, accumulatiok, növekedés zavarai, acut és chronicus gyulladások, keringési zavarok, immunpathologia és általános oncologia fejezetekre oszlanak. Az egyes fejezetekbe tartozó legfontosabb - leggyakoribb betegségeket részletesen is oktatjuk, annak érdekében, hogy a bonctermi gyakorlatokon mielőbb a legtöbbet értsék a hallgatók. Az általános pathologia mellett a szervpathologia témái közül a cardiovascularis pathologia és a légzőrendszer pathologiaja kerül tárgyalásra. A tantárgy oktatásának vezérlő elve a betegségek etiologia, pathogenesis, mikroszkópia - makroszkópia, tünetek - laborleletek egységében történő szemléletének elsajátítása. Az általános pathologia a kóros behatásokra adott kóros celluláris, szöveti és funkcionális válaszok tanításával a részletes, vagy szervpathologia, a szerv-specifikus betegségek elsajátításának, majd ezt követően a klinikai tanulmányok alapját képezi. Ezen tevékenységen keresztül a pathologiai diagnosztika alapjai is bemutatásra kerülnek. A félév elfogadásának feltételei A histopathologia és az autopsia gyakorlatok külön-külön több mint 15%-os igazolatlan mulasztása esetén az index nem kerül aláírásra. Megengedett hiányzás maximum 2 db 2x45 perces szövettani és 2 db 2x45 perces bonctermi gyakorlat összesen. A kollokvium során egy makroszkópos és egy mikroszkópos preparátumot, valamint egy elméleti kérdést (tételt) kap a hallgató. Félévközi ellenőrzések: Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótgyakorlat elvégzése, lehetőleg ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Robbins: A pathologia alapjai, Medicina A tananyag elsajátításához javasolt egyéb segédanyagok Kelényi: Általános pathologia Kopper, Schaff: Pathologia Előadások I. BEVEZETÉS, HULLAJELENSÉGEK, NECROSISOK (5 ÓRA) 1. A pathologia tárgya, autopsia és sebészi pathologia (hisztopathologia), a pathologia mint tantárgy Dr. Tornóczki Tamás 2. Posztmortális elváltozások, sejtkárosodás és sejthalál, a sejtkárosodás okai, necrosis: ultrastruktúrális, fénymikroszkópos és makroszkópos jellemzők Dr. Tornóczki Tamás 3. A necrosis típusai: coagulatios és colliquatios necrosis, szervi példák Dr. Tornóczki Tamás 4. AMI klinikopathologiája Dr. Tornóczki Tamás 5. Caseatios és adiponecrosis, apoptosis: morphologia, pathomechanizmus Dr. Tornóczki Tamás 18

24 II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK, CALCIFICATIO (8 ÓRA) 6. Degeneratiok, kóros accumulatiok I. Dr. László Terézia 7. Degeneratiok, kóros accumulatiok II. Dr. László Terézia 8. Degeneratiok, kóros accumulatiok III. Dr. László Terézia 9. Degeneratiok, kóros accumulatiok IV. Dr. László Terézia 10. Degeneratiok, kóros accumulatiok V. Dr. László Terézia 11. Exogen és endogen pigmentek I. Dr. László Terézia 12. Exogen és endogen pigmentek II. Dr. László Terézia 13. Calcificatio, lithiasis Dr. László Terézia III. A NÖVEKEDÉS ZAVARAI (3 ÓRA) 14. Regresszív elváltozások, atrophia, szervi példák, a sejtek osztódási képesség szerinti csoportosítása Dr. Kereskai László 15. Progresszív elváltozások I.: hyperplasia (hyperplasia prostatae, hyperplasia glandularis cystica endometrii) Dr. Kereskai László 16. Progresszív elváltozások II.: hypertrophia: bal- és jobb kamra hypertrophia formái és haemodinamikai jelentőségük, regeneratio Dr. Kereskai László IV. KERINGÉS PATHOLOGIAJA. (6 ÓRA) 17. Oedema Dr. László Terézia 18. Hyperaemia és congestio Dr. László Terézia 19. Haemorrhagia Dr. László Terézia 20. Thrombosis és embolia Dr. László Terézia 21. Hypertensio Dr. László Terézia 22. Shock Dr. László Terézia V. GYULLADÁSOK PATHOLÓGIAJA (7 ÓRA) 23. Akut gyulladás fogalma, cellularis és vascularis mechanizmusok Dr. Kajtár Béla 24. Akut gyulladás mediátorai Dr. Kajtár Béla 25. Akut gyulladás lefolyása, reparáció Dr. Kajtár Béla 26. Akut gyulladás klinikopatológiai formái Dr. Kajtár Béla 27. Krónikus gyulladás Dr. Kajtár Béla 28. Granuloma, granulomatosus gyulladás Dr. Kajtár Béla 29. Tuberculosis Dr. Kajtár Béla 19