Elterjedés és állomány Π Faj-kollektívum Európától Észak- Amerikáig < Dél-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra betelepítették Π tipikus élőhelyei < nagy kiterjedésű, dús aljnövényzetű és cserjeszintű, vegyes erdők < ártéri erdők neolitikumi szarvasleletek (táplálékmaradványok) Őstulok/szarvas aránya a csontanyagban nagyobb szarvas arány a csontok között ártéri területek gemenci és drávamenti ártérhez hasonló helyek Állomány dinamikája Π Hazai állománynövekedés < Alföld egyes területein is tartósan megtelepült < Okok: nem a valósághoz igazodó hasznosítás irreális fenntartható állomány értékek erdősítés országos növekedés (15%-os küszöb? Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun mezőgazdasági változások (?) nagy táblák, nagy produkció nyugalom és táplálék Létszám és teríték Fenntartható létszám
Populáció-rekonstrukció Állomány dinamikája Π Hazai állománynövekedés < Alföld egyes területein is tartósan megtelepült < Okok: nem a valósághoz igazodó hasznosítás irreális fenntartható állomány értékek erdősítés országos növekedés (15%-os küszöb? Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun mezőgazdasági változások (?) nagy táblák, nagy produkció nyugalom és táplálék Jelentőterjeszkedés Erdősítések = új élőhely A terjeszkedés sebessége Szarvaskertek és zárvad
Jellemzői Π Testnagyság < Bika TH: 170-240 cm; MM: 115-150 cm; ZsTT: 140-180 kg Kifejlett méretek: 5-6 éves korra legnagyobb bikák >300 kg Máramaros < Tehén TH: 150-200 cm; MM: 105-130 cm; ZsTT: 60-120 kg Kifejlett méretek: 3-4 éves korra < TT = 1.25 * ZTT < Borjú születéskor: 8-11 kg Π Testméretek változékonysága Ivari dimorfizmus a testméretekben Sűrűségfüggés (csökken!) Élőhelyi hatás táplálék-ellátottság jobb élőhelyeken gyorsabb növekedés, korábbi ivarérés Szociális magatartás és diszperzió Π Nőivar < 2-15 db (15+) rudlik < egyedek jól definiált home range, amihez ragaszkodnak társulás rokonokkal kis családi csoportok rokonok átfedő home range-i Szociális magatartás és diszperzió Π Hímivar < Területhasználat lazább kötődés a területhez, gyakori a külön nyári és téli HR < anyától való elszakadást követően kóborlás, helykeresés megtelepedés és stabilabb hely < bikarudlik: időleges csoportok, gyors/folyamatos kicserélődés < mivel a tehenek területhez kötődése nagyobb a bikák kivándorlása nagyobb egy-egy területről < Skócia jelölt tehenek 10%-a került terítékre 8 km-en kívül jelölt bikák 40%-a került terítékre 8 km-en kívül Szaporodás Π Bikák < döhérkedés nyár 2.felében rohamos "hízás" < heresúly július szeptember között 3X-ra nő < Üzekedés bőgőhelyek felkeresése tehenek által intenzíven használt részek idős bikák általában óda térnek vissza, ahol először volt háremalapítási sikerük fiatal bikák sokat kóborolnak kb. a bikák 1/5-e sérül kisebb nagyobb mértékben a bőgés során bőgési/szaporodási siker + korreláció: a testmérettel, kondícióval párzások száma & háremnagyság apaság ÚSikeres bikák: 12+ apaság Úkicsi bikák: 0 apaság Únincs jele, hogy az agancs nagysága pozitívan korrelálna a szaporodási sikerrel bikák a bőgés alatt a testtömeg 20%-át, a zsírtartalékaik 80%-át vesztik el sikeres bikák: nagyobb veszteség, rossz telelési esélyek, ragadozók nagyobb veszteséget okozhatnak A szaporodás költségei
A szaporodás költségei Szaporodás Π Tehenek < Üzekedés: 6-24 órás ösztrusz szinkronizált termékenyülés: születések 80%-a 30 napon belül szagingerek?: a háremeken belül még erősebb szinkron a legtöbb tehén csak 1 bikával párosodik < Szaporodás kontrollja: nappalhossz változása testtömeg és kondíció üzekedő bikák stimulusai < Vemhesség: kb. 33 hét felszívódás és magzati veszteség ritka (<<15%) anyai hatás nagyobb tehenek nagyobb borjak jobb életkilátások ikerborjak <<1% Szaporodás Π Borjak túlélése < Az első 6 hónap veszteségeinek zöme a születés utáni napokban következik be. < Nem sűrűségfüggő: a születési súly neonatális mortalitás az átlagnál kisebb súllyal és az ellések csúcsa után születő borjak mortalitása nagyobb Borjak mortalitási csúcsa első tél vége mértéke függ: időjárástól populációsűrűségtől a kisebb és későbbi születésű borjak elhullása ekkor is nagyobb a bikaborjak veszteségei nagyobbak nagyobbra kell nőniük és ezért kevesebb zsírtartalékot képezhetnek Növekedés és agancsfejődés Π Élőhelyi hatás: < rossz élőhelyen élő tehenek kisebb tejtermelés lassabb borjúfejődés < kisebb születési súlyú vagy hiányos tápláltságú borjak (a 2. évi kompenzáció esetén is!): kisebb kifejlettek lesznek gyengébb túlélés kisebb szaporodási siker bika: kevesebb utód tehén: kisebb borjak & nagyobb elhullás
Növekedés és agancsfejődés Π Agancsfejődés: < egyedi különbségek korai fejlődés hatása kifejlettkori táplálkozás egészségi állapot mekkora a genetikai adottságok hatása? agancs: alacsony fejlődési prioritás táplálékhiány élőhelyvesztés/romlás sűrűségnövekedés gyors csökkenést okoz. Π Agancs nagysága < Élőhely (táplálék): 15 < Kor: 50% < Genetika: 15% Kor és szaporodási siker kapcsolata Π Elöregedés 10-12 éves kortól < csökkenő testtömeg < csökken kondíció KFI < bikák a csúcs után rapid csökkenés verekedési sikerben párzási sikerben háremnagyságban tehenek: az idősebb teheneknél a borjúnevelés sikerének csökkenése kevésbe kifejezett Kor és szaporodási siker kapcsolata Π A szaporodás költségei: < magzatnevelés és szoptatás 200-800 g (2000g) tej/nap anyag & energia! < üres tehenek nagyobb súlygyarapodás nagyobb termékenyülési arány (90%!) < szoptató tehenek kevés súlygyarapodás és kondíciójavulás (alacsonyabb termékenyülés) a populáció sűrűségének és a táplálékellátottságnak a függvénye a hatás mértéke < az üres tehenek borjúnevelési eredménye az előny ellenére kisebb: fizikai predesztináció? környezeti hatás? Gazdálkodási hatások Π 1. Az üres tehenek konzekvensen gyengébb értékűek Π 2. Az idős/idősnek látszó tehenek általában a legjobb anyák "matriarcha" "vezértehén" Π 3. A vezértehén lelövése kártevés a szociális szerkezet felbomlik Gazdálkodási hatások Π 4. Szelektív vadászat < Ismeretlen, hogy mennyire hatékony a gyenge bikák eltávolítása a maradék fenotípusos javulását okozza, de: mekkora a genetikai hatás? < Selejtezés: eltávolítja a gyengéket eltávolítja a legjobbakat (golyóérett) bérvadászatás a legkiválóbb bikák apasztása a magyar szarvasanyag minősége sem kimeríthetetlen (Szunyoghy, 1963) Π 5. Diszperzió < két típus bőgéskori bőgőhelyekre fiatal bikák helykeresése az emlősök nagy részére jellemző hímmagatartás Táplálkozási viselkedés Π 24 órás táplálkozás < 6-10 táplálkozási periódus, közte kérődzés és pihenés < táplálkozási csúcs du. 4 és 8 között < kérődzés és pihenés rejtett helyeken zavarás < preferencia a N-tartalom alapján facilitáció szarvasmarha legelők sirálytelepek Π Az étvágy szezonálisan változik < bikák szeptember december között 40%-kal csökken nappalhossz? hormonális hatás üzekedés (a kasztrált bikáknál kevésbe mutatkozik) alkalmazkodás tél: kevés táplálék vagy üzekedés?
Bikák és tehenek eltérései Az evés következménye: kár < A bikák többet esznek nagyobb tömegű, de gyengébb minőségű táplálékot fogyasztanak < Nagyobb testméret mennyiségileg nagyobb igény többet és rosszabbat kell fogyasztaniuk < Eredmény: élőhelyfoglalási különbségek Némi korrekció Sűrűségfüggés Π Szaporodás < későbbi első termékenyülés és ellés < szoptató tehenek termékenyülési aránya csökken < a fekunditás szorosan korrelál a testtömeggel 40-50 kg-os küszöbtesttömeg sűrűbb állományokban magasabb a küszöb < növekvő sűrűség későbbi vemhesülés későbbi ellés rosszabb a borjú túlélése Π Mortalitás Sűrűségfüggés < főleg a fiatalokat sújtja Π 1. Az optimális sűrűség a gazdálkodás neonatális mortalitás <20% első életév alatti mortalitás:5 40% 2. életév alatti mortalitás:0 30% következmény csökken borjú/tehén arány bikák: az első két év mortalitás nő a hímeket relative nagyobb mortalitás éri a kifejlettekre gyakorolt hatás kisebb Π Sűrűségfüggés < kulcsfaktor-analízis csökken fekunditás növekvő téli elhullás szabályoz Gazdálkodás a sűrűségfüggés ismeretében céljától függ: < a növekvő sűrűség a bikákra hat erősebben < az agancsok mérete gyorsan csökken Π 2. Élőhelyenként eltérő az optimális sűrűség < "eltartóképesség" Π 3. Az eltartóképesség instabil < a klíma és a környezet más tényezői alakítják Π 4.Fenntartható hozam agancs hústermelés
Gazdálkodás a sűrűségfüggés ismeretében Π 5. Kisérletező gazdálkodás A gazdálkodási cél(ok) egyértelmű meghatározása Ú Ú Van-e kártétel? Megfelel-e a hozam? Ú Megfelel-e a minőség? Különböző nagyságú hasznosítási ráták alkalmazás és a hatásuk monitoringja: Állománynagyság teljes számlálás reprezentatív számlálás Testtömegek változása, KFI Agancstömegek változása Reprodukciós mutatók fiatalok első vemhesülése később szoptató tehenek ismételt vemhesülése kevesebb