Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola OM azonosító: 030496 Intézményi Minőségirányítási Programja Készítette: Sárköziné Kollárits Edit Igazgató Némethné Fucsik Edit Ig.h. min. bizt. vezető Nevelőtestület elfogadta: 2007. március 6. Módosítások: 2008. március 20. 2009. január 27. Jóváhagyta:
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 1.1 Az intézmény rövid bemutatása... 4 1.2 AZ ÖMIP intézményünk működésével kapcsolatos elvárásai... 5 2. MINŐSÉG TERÜLETEK... 5 1.3 Pedagógia... 5 1.4 Gazdaság... 6 1.5 Intézményműködés... 6 1.6 Kapcsolatrendszer... 6 3. ELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK... 6 1.7 Az iskola minőségpolitikai nyilatkozata... 6 1.8 Intézményi minőségi célok... 7 1.8.1 Rövidtávú célok: (1 év)... 7 1.8.2 Középtávú célok: (2-3 év)... 7 1.8.3 Hosszú távú célok: (5 év)... 8 1.9 A minőségcélok sikerkritériumai:... 8 1.10 Az intézmény küldetése... 9 4. Minőségirányítási rendszer... 9 1.11 Folyamatrendszer és felelősök... 9 1.11.1 Folyamatazonosítás (A kulcsfolyamatok vastagon szedve a folyamatrendszerben)... 9 1.11.2 Felelősség mátrix... 11 1.12 A vezetés felelőssége, elkötelezettsége... 12 1.13 Stratégiai tervezés... 12 1.13.1 Az intézmény Pedagógiai Programjának felülvizsgálati rendje... 12 1.13.2 Az igazgatói pályázat feladatterve... 12 1.14 Operatív tervezés... 13 1.14.1 Az éves munkaterv elkészítése... 14 1.14.2 Jogi dokumentumok megismerése... 14 5. A minőségfejlesztési szervezet működtetése... 14 1.15 Szervezeti felépítés és indoklása... 14 1.16 Elismerés, támogatás... 16 1.17 A vezetői ellenőrzés... 17 1.18 Az intézmény működésének értékelése... 17 1.19 Ellenőrzési rendszer működtetése... 19 6. Biztonságos intézmény... 20 7. A partnerkapcsolatok irányítása... 20 8. Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése... 21
1.20 Kiválasztási és betanulási rend működtetése... 21 1.21 Továbbképzési rendszer működtetése... 21 1.22.Belső képzések rendje... 21 9. Mérés, elemzés fejlesztése... 21 10. A panaszkezelési rend az iskolában... 22 11. A pedagógiai értékelés... 22 1.23 A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei... 22 1.24 Pedagógiai értékelési rendszer szerkezete... 22 1.25 Értékeléshez szükséges közös követelmények, mérőeszközök meghatározása.22 1.26 Elvek... 24 1.26.1 A fejlesztő szándék elve... 24 1.26.2 A sokoldalúság elve... 24 1.26.3 A méltányosság elve... 24 1.26.4 Az elméleti megalapozottság elve... 24 1.26.5 A kivitelezhetőség elve... 25 1.27 A teljesítményvizsgálat célja és jellege... 25 1.27.1 Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok... 25 1.27.2 Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok... 25 1.28.Az értékelés tárgya, módszerei és menete... 25 1.28.1 A követelményrendszer alapjai és összetevői... 25 1.28.2 A vizsgálandó területek... 26 1.28.3 Az információgyűjtés eszközei... 26 1.28.4.Az értékelés lebonyolítói... 26 1.29 Az értékelési ciklus... 27 1.30 Az értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai... 27 1.30.1 Az Óralátogatási Lap... 27 1.30.2 A Tanulói Kérdőív... 28 1.30.3 Az Önértékelő lapok... 28 1.30.4 A Véleménykérő Lap... 29 1.30.5 Az Értékelési Beszélgetés és az Értékelési Összesítő Lap... 29 1.31 Felelősök és feladatköreik... 30 1.31.1 Az Értékelési Felelős... 30 1.31.2 Az Értékelő Team... 30 1.31.3 A tantestület egésze... 31 1.32 A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés... 31 1.33 Eljárási szabályok... 32 1.34 A teljesítményértékelés mellékletei... 33 12. A teljesítmény értékelésének szempontja és az értékelés rendje... 34 12. Záró rendelkezések... 42-3 -
1. BEVEZETŐ 1.1 Az intézmény rövid bemutatása Az iskola Mosonmagyaróvár Moson városrészében található. Az intézmény 1910 től működik. Első igazgatója Horváth Ferenc volt. E dátumtól számítjuk a mai Haller iskola fennállásának idejét. Az 1988-as tanévtől az általános iskolában két-tannyelvű és tagozatos oktatás indult német nyelven. Tanulóink heti 5 órában tanulják az idegen nyelvet, illetve a testnevelés, rajz, énekzene tárgyakat német nyelven oktatjuk. 1992-ben kaptuk meg a szakképzési lehetőséget. Ebből nőtte ki magát a három éves szakmunkásképzés szakács, pincér, cukrász és női ruhakészítő szakmákban. 1999/2000-es tanévtől megkezdődött az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakközépiskolai oktatás. 2002-től felnőttképzést is folytatunk szakács, cukrász, felszolgáló szakon. 2003/2004-es tanévben megkezdtük a vendéglátó-ipari technikusok képzését is. Iskolánk pályázat útján bekerült a Szakiskolai Fejlesztési Program 90 iskolája közé. Ennek keretében 2003-tól 2006-ig 5 projektben tevékenykedtünk. 2004-es tanévtől a szintén mosoni városrészben lévő Bartók Béla informatika tagozatos Általános Iskola tagiskolánk lett, majd 2005-ben a máriakálnoki Herman Ottó Általános Iskola intézményi társulásként lett intézményünk része. 2004. szeptemberében minőségbiztosítási szakértő segítségével elkezdtük a Comenius I. mintájára a Partnerközpontú Minőségbiztosítási Rendszer kiépítését, mely 2006. június 15.-én sikeresen zárult. 2007. januárjától dolgozunk a teljes körű minőségbiztosítási rendszer kiépítésén a KMD és az SZMBK modell segítségével. 2004-ben a 2003. évi LI: törvénnyel módosított 1993. évi LI. törvény a közoktatásról és a 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztésről utasítására elkészítettük az intézményünk iskolarendszerű képzésének Minőségirányítási programját, melyet 2006 szeptemberétől összhangban a Pedagógiai Programmal módosítottunk és felülvizsgáltunk. 2007. márc.- Pedagógus értékelés eljárásrendjével egészítettük ki az Intézményi Minőségirányítási programot 2007. augusztus 1-én új vezető került az intézmény élére. Az igazgatói pályázat kiemelten tartalmazza a következő fejlesztendő területeket: vezetésfejlesztés, szervezetfejlesztés, humán erőforrás-fejlesztés, pedagógiai eredményesség növelése. Ennek érdekében a 2007-2008-as tanévben megfogalmazta a testület a Jövőképét, átgondolta a képzési struktúráját, tantárgy szerkezetét, átalakította szervezeti struktúráját, megfogalmazta a célnak megfelelő kiemelt feladatait, módosította Pedagógiai Programját és vele szinkronban az IMIP-et. 2008. május IMIP és PP módosítása IMIP törvényi háttere és területei Intézményi Minőségirányítási Program elkészítésének jogszabályi alapját a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LI. törvény 40. -a képezi. - 4 -
1.2 AZ ÖMIP intézményünk működésével kapcsolatos elvárásai a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést-oktatást valósítson meg, két tanítási nyelvű képzés is legyen, biztosítsa az átjárhatóságot, és a folytathatóságot, nyomon követhető legyen a gyermek előmenetele, rugalmasan alkalmazkodjék a környezeti változásokhoz, tudatos és szervezett legyen az intézmények közötti együttműködés, objektív legyen a tájékoztatás a szülőknek és a tanulóknak, a hozzáadott pedagógiai érték mérhető, értékelhető legyen, minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, legyen segítségnyújtás a mentális problémák megoldásához, hatékony gyermek és ifjúságvédelem, a tervezés szerepének erősödése, a diákok eredményesen fejezzék be az általános iskolát, kapjon prioritást a tanulás tanítása, pályaorientációs tevékenység útján alapozza meg a tanulók középiskolai továbbhaladását, az egyes iskolai szakmai munkaközösségeknek egységes, a hatályos jogszabályokon alapuló, az egyes tanuló haladási ütemét figyelembe vevő követelményrendszer kialakítására való törekvés, idegenforgalmi és vendéglátó ipari szakképzés, OH mérések eredményeinek javulása, sikeres érettségi és szakmunkásvizsgára való felkészítés, az érdemjegyek javítása. A fenntartó elvárásaival összhangban intézményünk négy területen fogalmazott meg minőségi elveket: pedagógia, gazdaság, intézményműködés, kapcsolatrendszer. 2. MINŐSÉG TERÜLETEK 1.3 Pedagógia A hozzáadott pedagógiai értékkel a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőtlenségének csökkentése és a gyerekek neveltségi szintjének javítása kiemelt feladata intézményünknek. A kulcskompetenciák mérési eredményeinek felhasználása az oktatás fejlesztésében az eredményeink javításának érdekében történik. Kiemelten figyelemmel kísérjük az alább felsorolt területeket. A tanulás folyamán megszerzett ismeretek hatékony alkalmazása és felhasználása. Iskolánk külső- és belső környezetének, rendezettségének továbbfejlesztése. Tanulói fegyelem erősítése. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés színvonalának emelése. Tanulói lemorzsolódás csökkentése. Az intézmény saját küldetésének megvalósítása. A szaktárca és a fenntartó elvárásainak való megfelelés. Az intézmény hosszú távú jövőjének megalapozása. A szűkebb környezethez történő létfontosságú alkalmazkodás. Az ismeretek, a tudás, az alapvető emberi értékek ápolása és megőrzése. Új eszközök, módszerek bevezetésével és felhasználásával a felnövő generáció felkészítése a kor elvárásainak teljesítésére. - 5 -
1.4 Gazdaság Belső ellenőrzési rendszer működtetése Infrastrukturális fejlesztések megvalósítása és nyomon követése Megvalósult fejlesztések gazdálkodási hatásvizsgálata 1.5 Intézményműködés ÖMIP elvárásainak való megfelelés. Közvetlen partnerek véleményének figyelembe vétele az intézményi oktató-nevelő munka feladatainak tervezésében. Törvényi megfelelésre törekvés. Intézményi szintű önértékelési rendszer működtetése. Továbbképzési beválás vizsgálat. 1.6 Kapcsolatrendszer Szakmai kapcsolatok ápolása. Szakmai szövetségek munkájában való részvétel. Partneri mérések lebonyolítása. Tanítványaink továbbtanulásának és életpályájának nyomon követése. 3. ELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK 1.7 Az iskola minőségpolitikai nyilatkozata Mottó: Minőségpolitikánkkal azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Fontosnak tartjuk tanítványaink harmonikus személyiséggé fejlődését, azt, hogy sikeresek legyenek. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy munkatársaink személyre szabott, az optimális fejlődést elősegítő szolgáltatást nyújtsanak. Lehetőségeinkhez képest biztosítjuk, hogy tanulóinkban a reális önismeret és életszemlélet kialakuljon. Azt kívánjuk elérni, hogy amit teszünk, a gyerekek és szülők szeressék, találják meg benne amit elvárnak, ill. a mindennapok örömét, tanulóink hasznosítsák az itt megszerzett tudást az életük során. és öregbítsék hírnevünket környezetünkben, munkatársaink elkötelezettek legyenek céljaink megvalósításában, a tehetségígéretű tanulók kibontakozhassanak, gyermekeinket szeretetteljes és követelményeket támasztó légkörben neveljük, oktassuk, a tanítás-tanulás során olyan helyzetet teremtsünk, amely révén olyan fejlett és hatékony kommunikációs képességekre tesznek szert, mely segíti a társadalmi beilleszkedésüket, a fent felsoroltakat szakmailag jól felkészült, a kihívásoknak naprakészen eleget tevő, segítőkész, az iskolai munkahellyel elégedett munkatársakkal és velük eredményesen együtt működő közvetlen partnerekkel valósíthatjuk meg. - 6 -
1.8 Intézményi minőségi célok A minőségcélokat azért tűzzük ki, hogy terveink, elképzeléseink teljesüljenek. Megvalósításukhoz az intézményvezetés a következőket rendeli el: a kitűzött minőségcélok teljesülését évenként mérni kell, a mérésért felelős személy az igazgatóhelyettesi megbízással rendelkező minőségfejlesztési vezető, a mérést az évente választott minőségfejlesztő menedzsment fogja össze, a kitűzött minőségcélokat az előző évi értékelés tapasztalatainak figyelembevételével az éves munkatervvel együtt kell elfogadtatni a nevelőtestülettel, SZM-mel, Diákönkormányzattal, Iskolaszékkel és a Szakmai Tanácsadó Testülettel. 1.8.1 Rövidtávú célok: (1 év) a kiinduló mérésekhez képest 10%-kal nőjön az új módszertani kultúrával rendelkező pedagógusok száma, munkatársaink minőség iránti elkötelezettsége emelkedő tendenciát mutasson, tanulók érdeklődésének megfelelő szakkörök működtetése, osztályon belüli közösségi élet fejlesztéséhez neveltségi szintfelmérések készítése, szociometriai tesztek használata, környezettudatosító programok jelenlegi számának megtartása mellett, népszerűségük emelkedő tendenciát mutasson, nevelőtestületi együttműködés erősödése, a tanulók érdemjegyeinek, belső és külső vizsga eredmények figyelembe vételével történő tanulófelvétel, teljesítményértékelés megszervezése, lebonyolítása, folyamat értékelése dolgozóink felénél, javuljon az SNI-s tanulók év végi mérési eredménye növekedjenek továbbtanulási esélyeik növekedjen tanáraink, fejlesztő pedagógusaink szakmai tudása, motiváló ereje növekedjen a kiscsoportos, ill. egyéni fejlesztések, felzárkóztatások hatásfoka a szakképzés teljes átalakítása (új OKJ), partnerkapcsolatok erősítése különösen a szakképzésben (kamara, gyakorlati helyek), pályázatokon való részvétel, a beadottak 50%-a nyerjen, tantárgyfelosztás teljes körű átszervezése, iskolai portfolió teljes körű átalakítása, szervezeti élet fejlesztése klíma és diagnosztikus mérésekkel, módosítások a vizsgarendszerben, pályakövetési modell intézményi szintű kidolgozása. 1.8.2 Középtávú célok: (2-3 év) munkatársaink elégedettsége növekedjen a munkahelyi körülményekkel, a döntés előkészítésekhez szükséges belső információáramlás emelkedő tendenciát mutasson, igény iskolánk belső és külső környezetének folyamatos tisztán tartására, szépítésére, hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység megvalósítása, a tanuláshoz való viszony javítása, tanulási technikák alkalmazása, korszerű pedagógiai módszerek bevezetése, differenciált tanulásirányítás, családi napok, kirándulások, - 7 -
javuljon az összhang az idősebb és fiatalabb generáció között, a pedagógusok teljesítményértékelésének megvalósítása, kompetenciamérés eredményeinek beépítése az oktató- nevelőmunkába. Az adatelemzési csoport munkájának beépítése a napi tevékenységbe Előremutató tartalmi, módszertani szemlélet A módszertani fejlődés teljesítményértékelésbe való beépítése A hátrányos helyzetű tanulókkal való kiscsoportos foglalkozások rendszeressé válása Feladatbankok továbbadása 1.8.3 Hosszú távú célok: (5 év) a teljes folyamatszabályozás bevezetése (KMD modell) kezdődjék meg az eddigi tapasztalatok alapján (Comenius I. modellből kiindulva és összhangban az SZMBKval), a Pedagógiai Programmal összhangban folyamatosan biztosítsuk beiskolázásunkat, tanulók neveltségi szintjének, magatartás kultúrájának javítása, a fegyelem szigorítása, folyamatos információ csere a közvetlen és közvetett partnerekkel, kötelességtudat, munkamorál emelése tanulói és alkalmazotti körben, kritikus és önkritikus magatartás az élet minden területén, tanítványaink olyan szakmai felkészültsége, amely lehetővé teszi a munkaerő piacon történő elhelyezkedést, megszerzett ismeretek, kompetenciák birtokában továbbfoglalkoztatottság, illetve magasabb szintű munkavégzésre való alkalmasság, a képzés minősége lehetővé teszi, hogy a végzettek szakmai tudásával, felkészültségével a munkáltatók elégedettek legyenek. Módszertani továbbképzések szervezése Komplex intézményfejlesztési csomag továbbfejlesztése Folyamatosan növekedjen tanáraink, fejlesztő pedagógusaink szakmai tudása, motiváló ereje Előremutató tartalmi, módszertani szemlélet 1.9 A minőségcélok sikerkritériumai: tevékenységünket olyan színvonalon végezzük, hogy a képzésben résztvevők száma emelkedő tendenciát mutasson, a lemorzsolódás ne haladja meg a 20%-ot, a szakképzésben résztvevők legalább 85%-a teljesítse a képzési program által előírt követelményeket és 70% a szakmában helyezkedjen el, a munkáltatók az intézmény képzési tevékenységével legalább 75%-ban elégedettek legyenek, sikeres, bevált mérőeszközök alkalmazása, partnereink minimum 80%-os válaszadási aránya, az erőforrások figyelembe vételével az eredmények beépítése a napi munkába, partnereink (közvetett és közvetlen) igényeinek megismerése, a szakképzésben részt vettek, elvárásaik beépítése a nevelő-oktató munkába, folyamatos információ csere az elért eredményekről, az intézmény által képviselt értékek szinten tartása, az eddig elért, az átlagot meghaladó eredmények megőrzése. - 8 -
A szakképzésben az HHH-s tanulók lemorzsolódásának legalább 10%-os csökkenése A HHH-s tanulókkal foglalkozó pedagógusok legalább 30%-a vegyen részt mentálhigiénés képzésen A HHH-s tanulók eredményeinek legalább 15%-os javulása 2009. évi kompetencia mérési eredményei legalább az átlagos szintet érjék el. Fejlesztő pedagógusaink 100%-a vegyen részt módszertani továbbképzésen Az intézményfejlesztési csomag megvalósítása 1.10 Az intézmény küldetése Az iskola célja, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltesse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni! (Szent-Györgyi Albert) Az intézmény jövőképe Mottó: Az emberiség jövője a tehetséges fiataloktól függ Azt szeretnénk elérni, hogy a magas színvonalú oktatás feltételeinek megteremtésével iskolánk eddigi nevelésközpontú hagyományainak megőrzése mellett váljon a régióban a nyelvi és az informatika emelt szintű alapképzés, valamint az élethosszig tartó tanulás jegyében a vendéglátó idegenforgalom szakmacsoportos középfokú képzés meghatározó intézményévé. Haller János Általános, Szakközép és Szakiskola tantestülete 2008 4. Minőségirányítási rendszer A minőségirányítási rendszer működési feltételeinek biztosításáért, a stratégiai tervek megalkotásáért és megvalósításáért az igazgató, az operatív irányításért a minőségfejlesztési igazgatóhelyettes felel. A munkát minőségügyi csoport segíti. 1.11 Folyamatrendszer és felelősök 1.11.1 Folyamatazonosítás (A kulcsfolyamatok vastagon szedve a folyamatrendszerben) Főfolyamatok Folyamatok Feladatok Felelős Intézmény vezetése, Igazgató irányítása Partnerkapcsolatok irányítása Stratégiai tervezés Vezetői ellenőrzés Az intézmény működésének értékelése Irányított önértékelés Kommunikáció a partnerekkel Partnerlista kezelése A partnerek igényeinek felmérése Alapdokumentumok Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez Éves tervezés Elégedettségmérések, azok eredményeinek értékelése, beépítése a napi nevelő-oktató munkába Minőségbiztosítási vezető - 9 -
Emberi erőforrások Kiválasztás és betanulás Egyénre szabott Minőségbiztosítási biztosítása és fejlesztése értékelés vezető Továbbképzési rendszer Továbbképzési rend működtetése Teljesítményértékelés kialakítása Belső továbbképzések Nevelés-oktatás Közös követelmények Továbbtanulás, lemorzsolódás, Igazgatóhelyettesek érvényesítése iskola- (a saját tagozataik Adott csoport haladásának érettség nyomon tekintetében) éves tervezése követése Tankönyvkiválasztás Képzési kínálat tervezése Közös követelmények meghatározása és érvényesítése Mérés Intézményi ellenőrzés, Időtervezet, Általános ig.h. mérés, Közös mérőeszközök Folyamatos intézményi fejlesztés, Intézkedési tervek Belső értékelés Kompetenciamérések elemzése Gazdálkodás Költségvetés tervezése Módosítások, előirányzatok, Gazdasági vezető és végrehajtása, analiti- Leltár és nyomon követés, Pénztárkezelés Pályázatok kezelése kák kezelése - 10 -
1.11.2 Felelősség mátrix Folyamatgazdák és résztvevők A B C D E F G H I J K L M N Igazgató Igazgatóhelyettes Munkaközösség vezető Osztályfőnök Team-vezető Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Fenntartó Tanácsadó, szakértő Diákönkormányzat vezető Tankönyvfelelős KT Minőségbiztosítási vezető Gyakorlati oktatásvezető Gazdasági vezető Ssz. Szabályozások A B C D E F G H I J K L M N A folyamatgazda vastagon kiemelve 1. Stratégiai tervezés x 2. Éves tervezés x x x 3. Vezetői ellenőrzés x x x 4. Irányított önértékelés x 5. Partnerazonosítás, x igény, elégedettség 6. Kiválasztási és betanulási x x x rend működtetése 7. Továbbképzési rendszer x x működtetése 8. Belső értékelési rendszer x x (munkatársak) 9. Szakképzés, gyakorlati x x oktatás vizsgaszervezés 10. Gazdasági és pénzügyi x x folyamatok 11. Beiskolázás, nyomon x x x követés 12. A tanuló értékeléséhez x x x x x szükséges közös követelmények és mérőeszközök 13. Az intézmény működésének x x x x éves értékelése 14. Tankönyvkiválasztás x x 15. DÖK éves terve x 16. Kompetencia mérések x x szervezése, elemzése - 11 -
1.12 A vezetés felelőssége, elkötelezettsége Az intézmény vezetője gondoskodik a minőségfejlesztési program stratégiai szintű tervezéséről, a végrehajtás ellenőrzéséről és továbbfejlesztéséről, a minőségügyi szervezet irányításáról. Ennek érdekében állandó minőségfejlesztési csoportot működtet, amelynek tagjait évente bízza meg. A minőségfejlesztési csoport működéséért a minőségügyi igazgatóhelyettes felel. Éves munkatervet és tanév végi beszámolót készítenek. Intézkedési terveik az éves önértékelés alapján készülnek. A minőségügyi vezető felel az intézményi dokumentumok összhangjáért a változó jogszabályokkal való megegyezésért. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Felkészíti a szervezetet a KMD modell szerinti önértékelésre, amelyre négyévente kerül sor. Az intézmény igazgatója évente, önértékeléssel értékeli a programjában megfogalmazottak megvalósulását, amelyet a fenntartói beszámolóban rögzít, és az éve dokumentumokat tartalmazó CD-n eljuttatja a tantestület számára. 1.13 Stratégiai tervezés 1.13.1 Az intézmény Pedagógiai Programjának felülvizsgálati rendje Az intézmény szükség szerint, de legalább kétévente aktualizálja Pedagógiai Programját, négyévente átfogóan felülvizsgálja a minőségügyi csoport koordinálásával, a minőségfejlesztési vezető irányításával. A felülvizsgálat rendjét a Szabályzatok könyve tartalmazza. 1.13.2 Az igazgatói pályázat feladatterve Igazgatói hitvallás: A pedagógia a legelső, a legmagasabb rendű művészet, mert az emberiség legnagyszerűbb igényét, az emberi természetnek tökéletesítését igyekszik kielégíteni. - 12 -
FELADAT Rövidtáv 1 év Középtáv 2-3 év Hosszútáv Min. 5 év Kapcsolatfelvétel szakmai szervezetekkel Kapcsolatfelvétel és tartás a város és a városrész civil és társadalmi szervezeteivel Sikerüljön a kompetencia elvű oktatás módszereinek elsajátítása, és mindennapi gyakorlata Eredményesen iskolázzunk be a bevezetendő új OKJ szerinti szakmákra Folyamatos portfolió-frissítés Az ötéves ütemterv szerint teljesítsük a jogszabályban előírt eszközfejlesztéseket, Az IKT eszközök alkalmazása (lehetőség szerint) mind szélesebb körben terjedjen el A közoktatási törvény módosítása alapján évente kötelező, a tanév rendjében meghatározottak szerinti pedagógi- ai mérések lebonyolítása A pedagógiai mérések eredményeinek elemzése, intézkedési tervek készítése Pályázati alapok támogatásának megszerzése Futó pályázatok folytatása Honlap frissítése Iskolajelentés elemzése Fejlesztési tervek az iskolajelentés alapján Fejlesztési tervek megvalósítása Fejlesztési tervek értékelése, visszacsatolása Mérési rendszer racionalizálása Portfolió frissítés Az általános iskola (legalább az 1-4. évfolyam) egy épületben való elhelyezése, elkülönítve (amennyiben mód van rá) Vezetői csapat felállása Szakképzési indikátorok felülvizsgálata Teljesítményértékelési rendszer kipróbálása A munkaköri leírások és a teljesítményértékelési rendszer összhangjának megteremtése Továbbképzési terv és teljesítményértékelés összehangolása Teljesítményértékelési rendszer korrekciója Az iskolai szervezet működésének kontrollja Minden szinten a felelősségi és jogkörök erősítése Teljes körű iskolai szervezetértékelés Folyamatos eszközkarbantartás és fejlesztés 1.14 Operatív tervezés Az intézmény évente áttekinti Minőségirányítási Programját, felülvizsgálja és kiegészíti a programhoz tartozó 2008-ban létrehozott Szabályzatok könyvét. A felülvizsgálatot a minőségfejlesztési csoport végzi. - 13 -
1.14.1 Az éves munkaterv elkészítése A munkaterv célja, hogy éves szintre bontsa le a stratégiai célokat és meghatározza az éves kiemelt fejlesztendő területeket. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. Lépései: Alakuló értekezleten a nyári események összefoglalása, előzetes elképzelés a tanévről, a tanév rendjének ismertetése. Az előző tanév tantestületi szintű értékelése. Feladatterv előzetes egyeztetése kibővített iskolavezetőségi ülésen, valamint az iskola Szülői Munkaközösségének ülésén. A nevelőtestület jóváhagyja az írásbeli előterjesztést a tanévnyitó értekezleten A munkaközösségek egy hónapon belül készítik el a saját munkatervüket. Nyilvánosság és elérhetőség biztosítása érdekében az éves munkaterv felkerül az iskola honlapjára. 1.14.2 Jogi dokumentumok megismerése Az intézmény vezetése gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, valamint a fenntartó önkormányzat és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek. Ezeket a dokumentumokat az intézmény alkalmazottjainak ismerniük és betartaniuk kell. Az intézmény működését szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A dolgozók évente elektronikus formában kézhez kapják az összes szükséges dokumentumot, munkatervet és szabályzatot. Erről a Titkárság vezetője gondoskodik. 5. A minőségfejlesztési szervezet működtetése Az intézmény vezetője nevezi ki a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért, működéséért felelős személyt és szervezetet. Az intézmény stratégiai dokumentumaiért és azok végrehajtását tartalmazó IMIP-jének összhangjáért az igazgató felel. Az igazgató irányítja a stratégiáért felelős vezetőséget, amelynek egyik igazgatóhelyettese felel a minőségügyi csoport működéséért. A minőségügyi csoport kereszt-teamként működik a szakmai munkaközösségek mellett. A minőségügyi csoport a vezetőség döntés-előkészítő szerve. Üléseiket az éves munkatervben meghatározott feladatok szerint, havonta, a minőségfejlesztési vezető irányításával végzik. 1.15 Szervezeti felépítés és indoklása Az iskola szervezeti felépítése az alábbi tényezők függvénye: az iskola nagysága területi kiterjedése tevékenységi körének mértéke dolgozói összetétele, létszáma A mátrixtípusú szervezeti felépítést intézményünk adottságai indokolják: viszonylag nagy létszámú tanulógárda, 800 1.000 tanuló több épület és egymástól elég távoli tagintézmények nagy létszámú pedagógiai és munkatársi gárda, 90-100 fő vegyes profilú, szakmailag heterogén képzési szerkezet nagy értékű vagyonkezelés, 4 500 millió forint - 14 -
Vezetői szinten az 5 szervezeti egység vertikálisan felső és középvezetésre tagolódik, horizontálisan pedig 2 felsővezetői csapat fogja össze a teljes szervezetet. Felsővezetői csapat: az igazgató tanács 9 fő, az iskolavezetés 7 fő. Szervezeti egységek: pedagógiai szervezet, munkatársi szervezet, tanulói szervezet, szülői szervezet, társadalmi szervezetek. Az igazgató a pedagógiai szervezet vezetője és egyben az intézmény első számú felelőse. Összefogja az Igazgató Tanácsot, amelybe az összes szervezeti egység vezetője beletartozik. Igazgató Tanács tagjai: igazgató, elsőszámú helyettese, gazdasági vezető, DÖK elnöke, SZMK elnöke, Iskolaszék elnöke, KT elnöke, Kuratórium elnöke, PSZ elnöke. Meghívottja az Igazgató Tanácsnak a Gasztronómiai Egyesület elnöke. Ez az a testület, amely- a törvényi előírásoknak is megfelelően segíti a stratégiai tervezést és jóváhagyja az intézmény valamennyi stratégiai dokumentumában megfogalmazottakat. Az intézmény operatív irányítását a hagyományoknak megfelelően a szűken vett iskolavezetés végzi. Az iskolavezetés tagjai: nevelési és minőségfejlesztési igazgatóhelyettes, szervezési és alapképzési igazgatóhelyettes, szakképzési igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, gazdasági vezető, igazgató A szervezeti egységek saját munkájuk operatív irányítását együttműködve, de önállóan végzik. Középvezetői csapatok: Iskolatanács, Diáktanács, SZMK, Iskolaszék, KT, PSZ. A középvezetői csapatok munkájukat saját munkatervük, ügyrendjük szerint végzik, az iskolavezetéssel egyeztetve és egymással együttműködve. Operatív irányítási ügyekben önálló felelősséggel és jogkörrel rendelkeznek. A szervezet működését a mindenkori éves Munkaterv tartalmazza. - 15 -
FELSŐ VEZETÉS KÖZÉP VEZETÉS ALAP SZINT TÁMO GATÓ SZINT INTÉZMÉNY MŰKÖDÉS SZERVEZETI ÁBRÁJA SZINT SZERVEZET JOGKÖR Igazgató Tanács tervezés, Ig., igh., gazd. vez., SZMK elnök, DÖK elnök, Iskolaszék elnöke, KT elnök, PSZ jóváhagyás elnöke, Kuratórium elnöke Igazgató döntés Pedagógiai szerve- Munkatársi Szülői Diák- Társadalmi szervezet zet 1.Szervezési igh. 2.Nevelési és MF igh. 3.Szakképzés igh. 4.Alapképzési igh.mkálnok 5. Gyakorlati okt.vez. Term.t. mkv. Társ.t. mkv. Idegennyelv mkv. Nev. mkv. DÖKvezető Szakképz. mkv. Esztétikai-Napk. mkv. Alsós mkv. Mkálnoki mkv. Mat.-inf. mkv. Testnev. Mkv. szervezet 1.Gazdasági vezető 1. Titkárságvezető 2.Gondnok 4. Élelmezésvez. szervezet SZMK elnök SZMK tagjai szervezet DÖK elnök DÖK tagjai MINŐSÉGFEJLESZTÉSI CSOPORT tantestület munkatársak szülők diákok tagság 1.Iskolaszék elnöke 2. KT elnöke 3. PSZ titkár 4. Sikerélmény alapítvány kuratórium elnöke Vezető testületek tagjai Rendszergazda, ifjúsági védőnő, iskolaorvos, fejlesztő pedagógus, könyvtáros, ifjúságvédelmi felelős operatív irányítás döntés előkészítés véleményezés, javaslat, személyes döntés 1.16 Elismerés, támogatás Az intézmény több szinten ismeri el és támogatja dolgozóit. Géniusz és Sikerélmény Alapítvány tanári kitüntetése évenként (a Kuratórium szabályzata alapján). Képzések, önfejlesztés támogatása eseti módon. Képzések, továbbtanulás támogatása a beiskolázási terv alapján. Képzések, továbbtanulás támogatása a továbbképzési terv alapján. Színházlátogatás és tanári tanulmányi kirándulás támogatása. Szakmai évfordulók megünnepelése. Versenyek utazási támogatása. Címek adományozása. Sikerélmény oklevél az év legkiemelkedőbb felkészítő tanárainak részére. Karácsonyi ajándék. - 16 -
Ebéd hozzájárulás 1.17 A vezetői ellenőrzés Az ellenőrzésen azt a vezetési funkciót értjük, amely valamennyi szervezet tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Lényeges eleme az összehasonlítás, a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kell a szervezet célkitűzései, tervei alapján. Az ellenőrzéssel a hatékony működést segítjük elő, a tények okait keressük, s ez lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, az eredmények megerősítését a jó módszerek elterjesztését. Az ellenőrzés alapja, kiindulópontja az iskola Pedagógiai programja, éves Munkaterve, illetve a szervezet elé tűzött feladatok, célok lehetnek. Az ellenőrzés során elsősorban azt kell nézni, hogy a tények és a célkitűzések között van-e, és ha van, mekkora az eltérés. Az ellenőrzés során a teljesítmény megítélésében viszonyítási alapként mindig normát használunk, ahhoz hasonlítjuk a konkrét tényeket. Az ellenőrzésben fontos követelmény, hogy folyamatos és tervszerű legyen. A munkatervnek tartalmaznia kell az ellenőrzés tervét is. (Szabályzatok könyve) 1.18 Az intézmény működésének értékelése Az intézményértékelés az iskola, mint egész értékelésére irányul, azaz kiterjed az intézmény közvetlen környezetének valamennyi, az oktatás eredményességét befolyásoló tényezőjére, az intézménynek az oktatás-nevelés szempontjából fontos adottságaira, jellemzőire. Az eredményességet a következő indikátorokkal mérhetjük: Iskolai stratégia Az intézményértékelés egyik első célja, hogy megfelel-e az intézmény a küldetésnyilatkozatában megfogalmazott stratégiai elképzelésnek, önmeghatározásnak. A szervezet betölti-e küldetését, és Jövőképének megvalósítása felé halad? Az iskola környezete, iskolahasználók Az iskola közvetlen társadalmi környezete; A tanulók és családjuk társadalmi-gazdasági jellemzői, jövedelmi viszonyok, iskolázottság, foglalkozási csoportok, munkanélküliség; Az iskolába lépő tanulók felkészültsége, a tanuláshoz való viszonya; Speciális csoportok a tanulók között. Anyagi feltételek A kitűzött célok és az anyagi feltételek kapcsolata; Költségvetési eszközökkel való gazdálkodás ésszerűsége; Az iskola saját bevételei és bevételi lehetőségei; Az iskolaépület és a közvetlen környezet fizikai állapota; Taneszközökkel való ellátottság. Szervezeti-vezetési jellemzők A vezetés stílusa és minősége; Belső értékelési és minőségbiztosítási mechanizmusok; Belső információáramlás; Innováció; A tanulók aktivitása a szervezetben; A tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolatok; Az iskola légköre, szervezeti kultúrája; Tanulók, tanárok, szülők elégedettsége; Az iskolát övező nyilvánosság. Személyi feltételek A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége; - 17 -
Új pedagógusok alkalmazásának módja; A minőségi munka elismerése; A pedagógusok továbbképzése, az önképzés támogatása; A pedagógusok által kezdeményezett innovációk; Az oktatást segítő egyéb személyzet. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek Szakmai szolgáltatások igénybevétele; Alkalmazott pedagógiai módszerek, tanulásszervezési megoldások; A tanulók motiválása, aktivizálása, érdeklődésük felkeltése; Differenciálás, felzárkóztatás; Választási lehetőségek; Tanórán kívüli programok; Tanulói teljesítmények, tanulói viselkedés; A hozzáadott pedagógiai érték kimutatása (bemeneti, kimeneti mérések); Továbbtanulási adatok; Évismétlések, lemorzsolódások; Fegyelmi problémák, deviancia. Jogszerűség Alapvető dokumentumok megléte (alapító okirat, SZMSZ, pedagógiai program, házirend, különböző szabályzók, munkatervek); A jogszabályi változások nyomon követése a dokumentumokban. Az intézményértékelés módszere: évente önértékelés, négyévente külső értékelés. Belső önértékelést végzünk az alábbi módszerekkel: A már meglévő dokumentumok, értékelések, mérési eredmények elemzése; Új adatok és információk begyűjtése: Számszerűsíthető adatok ( pl. tanulólétszám, kérdőívek adatai); Nem számszerűsíthető információk (interjúk, élmények, események). Az önértékelést a pedagógusok erre megbízott tagjai végzik, az eredményt megvitatja a tantestület, majd elfogadja. Az intézményi önértékelés szempontjai Értékelési területek Tárgyi feltételek Társadalmi feltételek Pénzügyi feltételek Adatok, indikátorok Épület állapota, környezete, tantermek száma, tornaterem, szaktanterem, szertár, konyha, ebédlő, könyvtár, tanári szoba, vezetői és ügyviteli irodák Kötelező taneszközök ellátottsága, állapota, számítógépes munkahelyek Férőhely, kapacitás Elégedettség-mutatók Tanulók szociokultúrális háttere Tanulólétszám, szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, fogyatékos, etnikai kisebbséghez tartozó, magatartási-tanulási (SNI) problémás gyerekek aránya Továbbtanulási, munkába állási lehetőségek Központi költségvetésből normatíva, fenntartói kiegészítés. Működési bevételek, pályázati támogatás, alapítvány, szakképzési hozzájárulás, térítéses képzések. Óraszámok, többlet órakeret, napközi, szabadidős foglalkozások, nyári tábor, sítábor, erdei iskola. - 18 -
Pedagógusok Alkalmazottak Eredményesség Struktúra, vezetés Szervezeti kultúra Pedagógiai folyamatok Számított pedagógus álláshely, tényleges pedagógus létszám. Pedagógus továbbképzési tervek Pedagógiai munkát segítők. Képesítési előírásoknak való megfelelés, bérbeállás. Tanulmányi eredmények, tudásszint mérések eredményei. Érettségi és szakmunkásvizsgák, versenyeredmények. Bukások, lemorzsolódás, továbbtanulás. Tanulási, gondolkodási képességek, alapkészségek szintje. Tanulási motiváció, attitűd. Szociális készségek. Szabályozottság, szervezettség, törvényesség, tanügy-igazgatási tevékenység. A vezetés elfogadottsága, minősége, információáramlás. Tantestületi klíma, alkalmazotti elégedettség. Konfliktusok, problémamegoldás, innovációk. Pedagógiai-nevelési program minősége, értékek, célok, intézményi specialitások. Pedagógiai elvek, gyakorlat, a folyamatok irányítottsága. Tanulásirányítás, teljesítménykövetés, tanulói különbségek kezelése. Speciális programok eredményessége. Ped. teljesítmény értékelés Ld. részletesen Külső kapcsolatok Közvetlen és közvetett partneri együttműködés 1.19 Ellenőrzési rendszer működtetése Az eljárás az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak teljes tevékenységére alkalmazandó. A szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az anyagi és erkölcsi elismerés az intézmény alapelveire és jogszabályokra épülve működjön és ösztönözze az alkalmazottait. Szempontsor - elkötelezettség - pontosság - kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal - munkastílus - dokumentációkezelés Az ellenőrzést végző vezetők - igazgató - igazgatóhelyettesek - gyakorlati oktatásvezető - munkaközösség-vezető - szaktanárok Tervezés - 19 -
A tervszerűség érdekében az éves munkatervünk része az ellenőrzési terv. Az ellenőrzési területek felsorolása mellett található az ellenőrzés időpontja és az ellenőrzést végző beosztása. Az ellenőrzési tervben a pedagógiai munkában az alábbi területeket ellenőrizzük: tanmenetek, naplók, ellenőrzők, anyakönyvek, bizonyítványok, füzetek, dolgozatfüzetek. Óralátogatások alkalmával gondot fordítunk a pályakezdő és az új kollégákra.(gyakornoki szabályzat) A tanórán kívüli foglalkozások, szülői értekezletek, napközis foglakozások szintén az ellenőrzött területek közé tartoznak. Az ellenőrzést végzők beszámolója Az ellenőrzéssel megbízottak az ellenőrzés tapasztalatairól beszámolnak az intézményvezetőnek, és tantestületi értekezleten tájékoztatják a pedagógusokat az észleltekről. Az ellenőrzést végzők írásban összegzik tapasztalataikat, melyeket a tanév végén eljuttatnak az intézményvezetőnek. Az igazgató valamennyi részterület felelősének beszámolójából, értékeléséből állítja össze éves jelentését, majd a pedagógus közösség megvitatja, véleményezi a hallottakat, és dönt az elfogadásról. 6. Biztonságos intézmény Egészséges és biztonságos munka-és tanulási körülmények biztosítása. Az intézmény szabályzatokban (pl. munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzat, veszélylista, hibafüzet,stb.) rögzíti a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket. Megnevezi azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök az infrastruktúra állapotát, felméri a veszélyeket. Szabályozza a tanulói és munkatársi mentálhigiéné érdekében a következőket: - egészségügyi vizsgálatok - munkaegészségügyi vizsgálatok - intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, éves munkaterve - tanároknak a területre vonatkozó munkaköri feladatai. Az ideális munkakörnyezet (pl. rendezett, tiszta belső és külső környezet) biztosítása, fenntartása a vezetés feladata. 7. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérési, eljárásrendjét részletesen a Szabályzatok könyve. A közvetlen partnerek azonosítása, igényfelmérése és elégedettségének mérése évenként történik. Ezek alapján meghatározzuk a feladatok prioritását. Szabályozott folyamat, lépésekkel, azok be-és kimeneteivel felelősség és hatáskörökkel, keletkezett dokumentumokkal és bizonylatokkal. Tartalmaz továbbá: Partneri adatbázist (azonosított partnerek) Szempontlistát a partneri igényméréshez Mérési rendet (a partnerek megnevezésével, a mérés módszerével a mintavételi eljárással a mérés gyakoriságával/időpontjával, a partnerek tájékoztatásával) A közvetlen partnerektől évente kérdőívek, vagy interjúk folyamán nyerünk információt, amelynek begyűjtéséről és elemzéséről a minőségügyi csoport gondoskodik, majd tapasztalatait a vezetés elé terjeszti. Irányított kommunikáció az intézményi marketingmunka szabályozása. (A szabályozás még nem készült el!) - 20 -
8. Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése 1.20 Kiválasztási és betanulási rend működtetése Az intézmény számára a legmegfelelőbb munkaerő kiválasztása, az új dolgozó bevezetése, megismertetése a helyi körülményekkel, elvárásokkal. Iskolánk a jogszabályok és az intézmény küldetésének, alapértékeinek figyelembevételével határozza meg a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának szempontjait. Ezek: A munkakörre vonatkozó képzettség, szakképzettség; Olyan pedagógus elsősorban, aki német nyelven be tud segíteni a képzésbe; Olyan dolgozó, aki barátságos, nyílt légkört kedvel, és annak érdekében tesz; Önképzésre vállalkozik, azon részt vesz. (Részletesen ld. Szabályzatok könyve") 1.21 Továbbképzési rendszer működtetése Továbbképzési rendszerünket a stratégiai céljaink megvalósulását segítő elv vezérli. A módszertani megújulás és a megfelelő végzettségek megszerzése élvez elsőbbséget. Kiemelt fejlesztendő területek: Kooperatív tanítási módszertan. Fejlesztő értékelés elmélete és gyakorlata. Projektoktatás módszertana. További képzések a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre. Folytatjuk a megkezdett képzések finanszírozását. Az iskola céljával megegyező képzési formákat tanfolyami szinten kiemelten támogatja a szakképzés. Iskolánkban mindenekelőtt a helyi igény kielégítései a mérvadóak, ezt figyelembe véve a felsőoktatási intézmények, a szakmai szolgáltató szervezetek és a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézetek továbbképzésének a támogatása. Fontos szempont a napi munkát segítő, gyakorlatorientált, továbbképzések; kevesebb munkaidő kieséssel járók; kedvezőbb összköltség; a tanfolyam minőségi mutatói. A továbbképzésekre jelentkezés és elbírálás rendjét a Szabályzatok könyve tartalmazza. 1.22.Belső képzések rendje Belső továbbképzéseket az iskolavezetés, az igazgató és a tantestület igénye alapján indítunk. Elsődleges célja, hogy a legújabb módszertani kérdések kerüljenek nevelőtestületi, vagy kisebb csoportban feldolgozásra. A munkaközösségekben kötelező a munkaközösség tagjainak a külső képzéseken való részvételükről beszámolni, és tudásukat továbbadni. A belső képzések megfogalmazására és elfogadására az éves munkaterv elfogadásakor kerül sor. (Részletesen ld. Szabályzatok könyve ) 9. Mérés, elemzés fejlesztése Cél: kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben. Feladat: - A meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése, - 21 -
- A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése, - A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába (Részletesen ld. Szabályzatok könyve ) 10. A panaszkezelési rend az iskolában A folyamat gazdája az adott terület igazgatóhelyettese és a Közalkalmazotti tanács vezetője, akik tanév végén ellenőrzik a panaszkezelés folyamatát, összegzik a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzik a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészítik a beszámolót az éves értékeléshez. (Részletesen ld. Szabályzatok könyve ) 11. A pedagógiai értékelés Célja: iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. Alapelvei: legyen objektív, érvényes, megbízható, folyamatos, kiszámítható, tárgyszerű az értékelési formák legyenek sokoldalúak, változatosak feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének a kifejezőkészség, a kommunikációs készség fejlesztése személyre szóló legyen a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges aránya biztosított legyen megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett) nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű Az egységes követelményrendszert minden nevelő köteles betartani. 1.23 A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz (hozzáadott érték) a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció a tanulócsoport eredményeinek viszonyítása országos standardizált értékekhez önértékelés, önálló tanulás 1.24 Pedagógiai értékelési rendszer szerkezete A tanulók ismereteinek és készségeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése (formatív vagy diagnosztikus), az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek, és kérdésekre adott válaszok alapján szóban és írásban, témazáró értékelés és minősítés, félévi és év végi minősítés. A pedagógiai értékelés súlypontjai: a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. 1.25 Értékeléshez szükséges közös követelmények, mérőeszközök meghatározása Intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése Helyi tanterv szerinti mérések: A meghatározott időközönkénti és témakörben A tananyag elsajátításának megfelelő felmérések ütemezése, tanmenetekben való jelölése Helyszíni ellenőrzés - óralátogatások Dokumentáció áttekintése Partneri igénymérés 4. 6. 8. 10. évfolyam- kompetenciamérés eredményei 6. osztály hangos olvasás, magyar szövegértés, helyesírási készség, Matematika írásbeli, német írásbeli (tagozatos és kéttannyelvű tanulók) - 22 -
Kimenet ellenőrzése: nyolcadik osztályban év végén matematika, magyar, idegen nyelv (német, angol), történelem - 23 -
PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 1.26 Elvek 1.26.1 A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az Iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét. 1.26.2 A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van: tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét; vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. 1.26.3 A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó: a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre; a lehető legegyszerűbb és egyértelmű legyen; minden részletében átlátható legyen; lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen; adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra; ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között. 1.26.4 Az elméleti megalapozottság elve A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint; amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre. - 24 -
1.26.5 A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes; ne legyen szükség külső szakemberek bevonására. 1.27 A teljesítményvizsgálat célja és jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő, egyéni és iskolai szintű keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. 1.27.1 Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok - segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; - nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; - segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elősegíteni a tanár szakmai fejlődését. 1.27.2 Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok - elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; - elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; - elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; - adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához; - javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; - adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; - adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. 1.28.Az értékelés tárgya, módszerei és menete 1.28.1 A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: - az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi (az adott iskolára jellemző) és, ha szükséges, személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán; - egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület és akár a szülői képviselet jóváhagyásán) alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma- vagy kritériumrendszeren; - 25 -
Az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. 1.28.2 A vizsgálandó területek A fenti összetevők a tanári munka komplexitásából adódóan egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak, amelyről első látásra megállapítható, hogy a maga teljességében praktikusan aligha vizsgálható. Éppen ezért feltétlenül szükség van valamiféle szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére. Az értékelési rendszer a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: - a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése, kiemelten a kompetenciafejlesztés terén végzett tevékenysége(tanulói kérdőívek) - a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése; (önértékelő lap) - a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése; (önértékelő lap) - a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése; (önértékelő lap) - a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; - a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; (iskolavezetés, belső ellenőrzések) a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése. (önértékelés) 1.28.3 Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: Óralátogatási Lap Tanulói Kérdőív Önértékelő Lap 2db Véleménykérő Lap Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési Összesítő Lap). Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét (vagyis a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az előző ciklus végén kijelölt egyéni fejlesztési célokat) is lefedheti, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különböző eszközön keresztül történhet. (Pl. a Tanulói Kérdőív egyes kritériumai a tanár tanórai oktató nevelő munkáján kívül vizsgálják a hozzáállást és munkafegyelmet is, ugyanakkor az előbbi terület terítékre kerül az Óralátogatási Lapon, az Önértékelő Lapon, a Véleménykérő Lapon és az Értékelési Beszélgetésen is, míg az utóbbival foglalkozik még az Önértékelő Lap és az Értékelési Beszélgetés is.) 1.28.4.Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetőjéből (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetőiből) és az igazgatóság egy tagjából álló Értékelő Team végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történő) közreműködésével. (A munkaközösség-vezetők értékelését annak helyettese vagy a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag végzi.) Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével a tanulók is részt vesznek. A mérőeszközök közül az Óralátogatási Lap kritériumaival kapcsolatos információgyűjtés az Értékelő Team tagjainak feladata, a Tanulói Kérdőívben foglalt kritériumokról értelemszerűen - 26 -