Az IFRS-ek első alkalmazása, az IFRS 1 a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása és a lízing ügyletek elszámolásában bekövetkező változások Kisgyörgy Ilona
Mikor kell alkalmazni a IFRS 1-et? A Kormány 2015. június 12-én jóváhagyta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezését, mely alapján 2016. január 1-től számos gazdálkodó számára választható, míg 2017. január 1-től bizonyos gazdálkodók számára kötelező az IFRS-ekre való áttérés.
Mikor kell alkalmazni a IFRS 1-et? Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a számvitelről szóló törvény módosult rendelkezései értelmében áttérnek az EU által befogadott IFRS-ek alkalmazására, az áttérésüknél az IFRS-ek szabályai szerint kell eljárniuk. Ennek megfelelően az IFRS-ek szerint kell megállapítaniuk, hogy az IFRS-ek szempontjából első alkalmazónak minősülneke.
Mikor kell alkalmazni a IFRS 1-et? Ha az IFRS-ek szempontjából első alkalmazónak minősülnek az IFRS-ek szabályai szerint kell a számviteli törvény szerinti éves beszámolójuk alapján meghatározniuk az IFRSek szerinti első pénzügyi kimutatásaik adatait.
Mikor kell alkalmazni a IFRS 1-et? Ezek alapján ha egy gazdálkodó 2017. január 1-től az IFRS-ek szerint vezeti könyveit és készíti el pénzügyi kimutatásait a fordulónapra vonatkozóan, akkor szükséges elkészíteni az IFRSek szerinti összehasonlító adatokat 2016. december 31-re, továbbá egy nyitómérleget 2016. január 1-re. Amennyiben egy gazdálkodó már 2016. január 1- től él a IFRS bevezetés lehetőségével, a nyitómérleget 2015. január 1-re kell elkészíteni.
Mikor kell alkalmazni a IFRS 1-et? Az IFRS 1 akkor alkalmazandó, ha a gazdálkodó először készíti el az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásait, beleértve minden egyes évközi pénzügyi beszámolót, melyet az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásai által lefedett időszak egy részéről az IAS 34 Évközi pénzügyi beszámolási standard szerint készít. Akkor kell első alkalmazónak tekinteni egy gazdálkodó egységet, ha első alkalommal tesz kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést arra vonatkozóan, hogy az általa készített kimutatások az IFRS-eken alapulnak.
Az első alkalmazók meghatározása Az IFRS-eken belül az IFRS 1 szabályozza az IFRS-ek első alkalmazására vonatkozó kérdéseket. Első alkalmazónak minősül egy gazdálkodó, ha először készít az IFRS-ekkel összhangban álló olyan pénzügyi kimutatásokat, amelyekben kifejezetten és korlátozások nélkül kijelenti e pénzügyi kimutatásoknak az IFRS-ekkel való összhangját.
Ki minősül első alkalmazónak? - Eddig egy másik rendszer alapján állította össze a pénzügyi kimutatásait és most áttért az IFRS-ekre; - Eddig csak belső használatra készített IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokat, amit most már külső felek számára is elérhetővé tesz, és amelyben megteszi a korlátozásmentes nyilatkozatot; - Korábban konszolidációs célokra készített jelentéscsomagot, amely nem tett eleget minden közzétételi követelménynek.
Az áttérés ütemezése Az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokban legalább egy összehasonlító időszakot be kell mutatni. Ebből az következik, hogy legalább két időszak rendelkezésre kell álljon a mérlegadatokból, az átfogó eredménykimutatás elemeiből, a saját tőke mozgására és a cash flow komponenseiből. A két időszak azonban valójában nem két időszak átszámolását igényli, hanem háromét, hiszen a forgalmi kimutatásokra és adatokra vonatkozóan szükséges elkészíteni az összehasonlító adatok nyitó adatát is. Az IFRS 1 tehát megköveteli, hogy az áttérés a legkorábbi összehasonlító időszak első napjára történjen meg. A gazdálkodó egységnek ugyanazokat a számviteli politikákat kell alkalmaznia az IFRS nyitómérlegében és valamennyi, az első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiban bemutatott időszakra.
Az IFRS 1 áttérésre vonatkozó általános követelményei Generális szabályként az IFRS 1 azt követeli meg, hogy az első IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokat úgy készítsék el, mintha mindig is ezen a pénzügyi kimutatások fordulónapján hatályos standardokat alkalmazták volna.
Az IFRS 1 áttérésre vonatkozó általános követelményei Mivel az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokban legalább egy mérleg fordulónapra és időszakra vonatkozó összehasonlító adatoknak kell szerepelniük, az IFRS 1 az áttérés időpontját az összehasonlító időszak első napjaként határozza meg.
Az IFRS áttérés időpontjai 2016 2017 Első IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások fordulónapja 2016. december 31. 2017. december 31. Áttérés időpontja 2015. január 1. 2016. január 1. Első IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokban alkalmazandó standardok 2016. december 31-én hatályos IFRS-ek 2017. december 31-én hatályos IFRS-ek
Az áttérés időpontjára el kell készíteni - az IFRS-ek szerinti nyitómérleget, amelyet be is kell mutatni az első IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokban (ez azt jelenti, hogy az első IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások a tárgyidőszak és az összehasonlító időszak fordulónapjára, illetve az összehasonlító időszak első napjára vonatkozó mérlegeket fognak tartalmazni)
Az IFRS-ek szerinti nyitómérleg Az IFRS-ek szerinti nyitómérleg lesz az alapja az első IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokban közzétett összehasonlító adatoknak, mert egy IFRS-ek szerinti nyitómérleg nélkül nem lehetne az átfogó jövedelem kimutatásnak vagy a saját tőke változás kimutatásnak az összehasonlító adatait az IFRS-ek szerint elkészíteni.
Alapelvek és számviteli politikák Az IFRS-ek szerinti nyitómérleg elkészítésének első lépése, hogy a gazdálkodó kialakítja az IFRS-ek szerinti számviteli politikáit. Az első IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások fordulónapján hatályos standardokat kell követni, de az első alkalmazó egy adott standard átmeneti rendelkezéseit csak akkor alkalmazhatja, ha az IFRS 1 kifejezetten előírja vagy megengedi. A fordulónapon kihirdetett, de még nem hatályos standardokat a gazdálkodó csak akkor alkalmazhatja, ha az adott standard a korábbi alkalmazást megengedi!
Alapelvek és számviteli politikák A gazdálkodó egységnek nyitómérleget kell készíteni és közzétenni az áttérés napjára a következő alapelvek szerint: - Minden eszközt és kötelezettséget meg kell jeleníteni, amely az IFRS-ek szerint megjelenítendő - Minden olyan eszközt és kötelezettséget ki kell vezetni, amelyet az IFRS-ek szerint nem lehet megjeleníteni - Az eszközöket és kötelezettségeket az IFRS-ek szerint kell értékelni és besorolni A két számviteli szabályrendszer közötti eltérések hatásait az eredménytartalékban kell megjeleníteni a nyitómérlegben.
az IFRS szerint kivezetendő tételek Céltartalékok, ha nincs jelenlegi kötelezettség Általános tartalékok, mint kötelezettségek Saját részvények, mint eszközök A megjelenítési feltételeknek nem megfelelő immateriális javak (például: a számviteli törvényről áttérők esetében az alapítás átszervezés aktivált értéke eszközként való kimutatását az IAS 38 Immateriális javak standard kifejezetten tiltja, így ezeket ki kell vezetni az eszközök közül)
az IFRS szerint elszámolandó tételek Nyugdíjkötelezettségek Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek Pénzügyi lízinggel kapcsolatos eszközök és kötelezettségek Céltartalékok (csak a jogi, illetve vélelmezett kötelmek esetében) Származékos pénzügyi eszközök
az IFRS szerinti átsorolások Pénzügyi eszközök Négy kategória az IAS 39 szerint
az IFRS szerinti átsorolások Pénzügyi kötelezettségek Kötelezettség vagy saját tőke az IAS 32 szerint
Pénzügyi Instrumentumok Olyan megállapodás, amely alapján pénzügyi eszköz keletkezik az egyik gazdálkodónál ---- Pénzügyi eszköz Pénzügyi kötelezettség és /vagy tőke instrumentum a másik gazdálkodónál
Pénzügyi eszközök A pénzügyi eszközök lehetnek: - KÉSZPÉNZ - EGY MÁSIK GAZDÁLKODÓ TŐKEINSTRUMENTUMA - SZERZŐDÉSES JOG (követelések- kivéve adókövetelés) pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átvétele kedvező feltételek közötti, pénzügyi instrumentumok cseréjére vonatkozó megállapodás egy másik gazdálkodóval (derivatívák) - Szerződés, melyet a gazdálkodó saját tőkeinstrumentumával rendezhetnek (nálunk nem gyakori)
Pénzügyi kötelezettség/tőkeinstrumentumok A pénzügyi kötelezettségek lehetnek: Szerződéses kötelem (kivéve adó jellegű kötelezettségek - pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadására - kedvezőtlen feltételek közötti, pénzügyi instrumentumok cseréjére vonatkozó megállapodás egy másik gazdálkodóval Szerződés, melyet a gazdálkodó saját tőkeinstrumentumával rendezhetnek Tőkeinstrumentum Az összes eszköz mínusz az összes kötelezettség
Megjelenítés Minden pénzügyi eszközt/kötelezettséget a mérlegben kell kimutatni Akkor, amikor az instrumentum szerződéses feltételei a gazdálkodóra vonatkozóvá válnak - kötési, vagy - teljesítési időpontban VALÓS ÉRTÉKEN Korrigálva a tranzakciós költségekkel, kivéve a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt instrumentumokat
IAS 39 A pénzügyi eszközök kategóriái Kategória Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz Hitelek és követelések Lejáratig tartandó befektetések Értékesíthető pénzügyi eszközök Fogalom Kereskedelmi célú pénzügyi eszköz Származékos termékek, hacsak nem fedezeti ügyletek Bármely más pénzügyi eszköz, amit bekerüléskor ilyenként jelölnek meg, a valós érték opció szabályai alapján Nem származékos pénzügyi eszközök meghatározott vagy meghatározható kifizetésekkel, és amelyeket nem jegyeznek aktív piacon Meghatározott vagy meghatározható kifizetésekkel és fix lejárattal Minden olyan pénzügyi eszköz amit nem soroltak be a fenti kategóriába Bármely pénzügyi eszköz amit bekerüléskor ide sorolnak be
IAS 39 A pénzügyi kötelezettségek kategóriái Kategória Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Egyéb pénzügyi kötelezettségek Fogalom Kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek Származékos termékek, hacsak nem fedezeti ügyletek Bármely más pénzügyi kötelezettség, amit bekerüléskor ilyenként jelölnek meg, a valós érték opció szabályai alapján Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség
az IFRS szerinti átsorolások Beszámítás Bruttó értékek bemutatása, kivéve, ha az IFRS szerint megengedett a beszámítás
az IFRS szerinti átsorolások Mérleg A befektetett eszközök és a forgóeszközök elkülönített bemutatása az IAS 1 szerint
A pénzügyi kimutatások formája és elemei (IAS 1): A pénzügyi kimutatások formája és elemei (IAS 1): Mérleg Eredménykimutatás Egy kimutatás (IAS 1 és IAS 8), amely bemutatja: a saját tőke minden változását, vagy a saját tőke azon változásait amelyek nem a tulajdonosokkal való tőke tranzakciókból vagy tulajdonosok felé történt kifizetésekből származnak Cash flow kimutatás (IAS 7) Számviteli politika és kiegészítő megjegyzések
az IFRS szerinti átsorolások Cash-flow kimutatásban szereplő értékpapírok Csak akkor minősíthetők készpénzegyenértékesnek, ha a vásárlástól számított fennmaradó futamidő rövidebb, mint 3 hónap
az IFRS szerinti értékelés Pénzügyi instrumentumok Valós értéken vagy amortizált bekerülési értéken az IAS 39 szerint
az IFRS szerinti értékelés Munkavállalói juttatások Az IAS 19 alkalmazása
az IFRS szerinti értékelés Céltartalékok Legjobb becslés az IAS 37 szerint
az IFRS szerinti értékelés Eszközök értékvesztése Az IAS 36 alkalmazása
Tilalmak és felmentések Az IFRS 1 a nyitómérleg elkészítése kapcsán bizonyos helyzetekben a visszamenőleges alkalmazás tilalmát, míg bizonyos esetekben könnyítéseket fogalmaz meg.
Tilalmak és felmentések Az IFRS 1 tiltja a visszamenőleges alkalmazást a következő esetekben: - Számviteli becslések - Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetése - Fedezeti számvitel - Nem kontrolláló érdekeltség - Kedvezményes hitelek (állami támogatások) - Beágyazott derivatívák (IFRS 9 alkalmazása esetén) - Pénzügyi eszközök értékelése és besorolása (IFRS 9 alkalmazása esetén)
Tilalmak és felmentések A standard a tiltások mellett számos könnyítést is megfogalmaz, melyet a nyitómérleg összeállítása során alkalmazni lehet és ez által a visszamenőleges alkalmazás nem kötelező vagy egyszerűsítésekkel alkalmazható. - Üzleti kombinációk - Részvény alapú kifizetések - Biztosítási szerződések - Feltételezett érték - Lízing - Átváltási árfolyamok változásának hatásai
Közzétételek Az IFRS-ekre való áttérés során két féle közzétételi követelményt érdemes elkülöníteni: az áttérés végrehajtásához kapcsolódó közzétételeket és az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatáshoz kapcsolódó közzétételeket. Az első csoport funkciója az, hogy hidat képezzen a múltbéli jelentések és az első IFRS beszámolás között, melynek legfőbb eszköze az úgynevezett egyeztetés. Az egyeztetés során a megfelelő korábbi számviteli szabályozás alapján kalkulált érték és az IFRS szerinti érték közötti differenciát kell felbontani a főbb összetevőkre és magyarázni, hogy miből ered a különbözet.
Közzétételek Egyeztetni kell a saját tőke egyes elemeit az áttérés napjára valamint a legutolsó előző számviteli szabályrendszer alapján készített pénzügyi kimutatás fordulónapjára. Egyeztetni kell továbbá az egyéb átfogó eredmény értékét az előző szabály rendszer szerint készített pénzügyi kimutatás utolsó időszakára. Az IFRS 1 megköveteli a többi IFRS-ben megfogalmazott közzétételi követelmények alkalmazását, sőt további közzétételeket is előír.
Az első IFRS szerinti kimutatásnak tartalmaznia kell Három időpontra szóló mérleget Két időszakra szóló átfogó eredménykimutatást Két időszakra vonatkozó saját tőke változás kimutatást Két időszakra vonatkozó cash flow kimutatást valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő megjegyzéseket.
IAS 17 Lízing
A standard hatóköre és célja Célja: szabályozni a lízingek számviteli kezelését és közzétételeket MINDEN lízingre, kivéve: Nem megújuló természeti erőforrások feltárására, hasznosítására irányuló lízingek Művészeti alkotások, szerzői jogok, szabadalmak lízingjei Csak értékelésre nem vonatkozik: Lízingbe vevő lízing érdekeltsége, melyet befektetési c. ingatlanként kezelnek (IAS 40) Operatív lízingbe adott befektetési c. ingatlanok (IAS 40) Pénzügyi lízingbe vett biológiai eszközök (IAS 41) Operatív lízingbe adott biológiai eszközök (IAS 41)
Fogalmak lízing Lízing Olyan szerződés, melynek keretében a lízingbeadó fizetések egy sorozata ellenében átengedi egy eszköz használatának jogát a lízingbe vevőnek Pénzügyi lízing Olyan lízing, melynek során a tulajdonlással járó lényegileg összes hasznot és kockázatot átadják. A tulajdonjog átadása esetleges. Operatív lízing Nem pénzügyi lízing.
Fogalmak fel nem mondható lízing Fel nem mondható lízing Olyan lízing, mely csak a következő esetek valamelyikében mondható fel: Valamely valószínűtlen esemény bekövetkezik; A lízingbe adó erre engedélyt ad; A felmondás után új lízing ügyletet köt, ugyanazon lízingbe adóval, ugyanazon vagy egy hasonló eszközre; A lízingbe adó részére akkora összeget kell(ene) fizetni, hogy a lízingügylet megkötésekor ésszerűen bizonyosnak látszik az ügylet folytatása.
Megválaszolandó fontosabb kérdések Mikor kezdődik a lízing? Mit kell fizetni az ügylet során? Hogyan kell besorolni a lízingeket? Hogyan és mit kell könyvelni? Mit kell közzétenni? Meddig tart az ügylet?
A lízing kezdete(i) Mi történik? Mikor? Mi a teendő? Lízing(ügylet) kezdete A kettő közül a korábbi: Szerződés megkötése VAGY Felek kötelezettségvállalása a lízing legfontosabb rendelkezései tekintetében 1. Meg kell határozni a lízingügylet fajtáját. 2. Meg kell határozni, hogy pénzügyi lízing esetén mit kell majd elszámolni! Lízing időszak (futamidő) kezdete A lízingbe vevő jogosult az eszköz használatára Ekkor kell először könyvelni.
A lízing Lízing időszaka Az a fel nem mondható időtartam, melyre a lízingbe vevő lízingeli az eszközt beleértve a további opcionális lízing időszako(ka)t is, amennyiben a lízing kiterjesztése ezen időszakokra a lízingügylet kezdetekor ésszerűen bizonyos.
Pénzügyi lízingre utalhat Ha a lízingbe vevő felmondhatja a szerződést, akkor a lízingbe adó veszteségeit a lízingbe vevő viseli A maradványérték ingadozásának (FVének) kockázatait a lízingbe vevő viseli Lehetőség van a lízing meghosszabbítására egy a piacinál jóval alacsonyabb díj mellett
Valós érték a lízing standardban Valós érték (IFRS 13): az az összeg, melyet egy eszköz értékesítéséért lehetne kapni, vagy egy kötelezettség átadásáért fizetni kellene piaci körülmények között, piaci szereplőket feltételezve, az értékelés időpontjában. Valós érték (IAS 17): az az összeg, amelyért jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között szokásos piaci feltételek között lebonyolított ügylet keretében egy eszközt el lehet cserélni, vagy egy kötelezettséget rendezni lehet.
Lízingdíjak MLP Minimális lízingdíj fizetések (minimum lease payments): MLP LÍZINGBE VEVŐ = Lízing időtartama alatti fizetések + Garantált maradványérték Tőke + kamat Lízingbe vevő Lízingbe vevő kapcsolt fele MLP LÍZINGBE ADÓ = Lízing időtartama alatti fizetések+ Garantált maradványérték Tőke + kamat Lízingbe vevő Lízingbe vevő kapcsolt fele 3. fél*
Lízingdíjak MLP (2) MLP Hire purchase contracts = Lízingdíj fizetések a vételi opció lehívásának becsült időpontjáig + Vételi opció díja Amennyiben az opció lehívása ésszerűen bizonyosnak tűnik a lízingügylet kezdetekor
Lízingdíjak, melyek nem részei az MLPnek Függő bérleti díjak a lízingdíjaknak összegében nem rögzített része, melynek alakulása valamely más tényezőtől függ (idő: NEM!) Nem garantált maradványérték: azon része a maradványértéknek, melynek megtérítése a lízingbe adó részére nem biztosított, vagy kizárólag valamely kapcsolt fele garantálja ezt részére
A lízingügylet létrejöttéhez kapcsolódó költségek Kezdeti közvetlen költségek (initial direct costs): olyan inkrementális költségek, melyek közvetlenül a lízingügylet létrejötte miatt merültek fel Pl.: tárgyalási, szervezési költségek, jutalék, hatósági díjak stb.; NEM tartoznak ide a gyártó vagy kereskedő lízingbe adó ilyen költségei Felmerülhet ilyen költség mindkét félnél!
A lízingügylet implicit (belső) kamatlába Az a diszkontráta, amellyel számolva a lízingügylet kezdetén a minimális lízingdíj fizetések és a nem garantált maradványérték PVje megegyezik a lízingelt eszköz FV-e + lízingbe adó kezdeti költségeivel MLP + Nem garantált maradványérték Implicit kamatláb Nettó befektetés Bruttó befektetés UFI Eszköz (FV) + kezdeti költségek
A lízingügylet kezdete és a lízing időszak kezdete közti díjkiigazítások A szerződés (v. kötelezettségvállalás) lehetőséget adhat a díjmódosításra az ügylet kezdete és a lízing futamidejének kezdete közti időszak eseményei miatt Ilyen lehet: változik a legyártási, beszerzési költség, finanszírozási költség, infláció stb. Az ilyen változásokat úgy kell figyelembe venni, mintha az ügylet kezdetekor történtek volna
Lízingügyletek megjelenítése Pénzügyi lízing Operatív lízing Eszköz + kötelezettség a lízingbe vevőnél Követelés (befektetés) + eszköz kivezetése a lízingbe adónál Eszköz a lízingbe adónál Költség a lízingbe vevőnél
Lízingbe vevő pénzügyi lízing kezdeti megjelenítése Megjelenítés a lízing futamidő kezdetekor történik: T. Eszköz X K. Kötelezettség X Eszköz valós értéke és a PV MLP közül a kisebbik értéken! Diszkontáláshoz: implicit kamatláb, vagy ha ez nem kivitelezhető, akkor a lízingbe vevő inkrementális kamatlába Lízingbe vevő inkrementális : az a kamat, amit egy hasonló lízing esetén fizetnie kellene a lízingbe vevőnek, vagy ha ez nem meghatározható, akkor az a kamatláb, amely mellett kölcsönt tudna felvenni az ügylet kezdetekor az eszköz megvásárlására (azonos futamidő és fedezet mellett)
Lízingbe vevő pénzügyi lízing követő értékelése ÉV: IAS 36 IFRS 5? Eszköz Nemigen lesznek egyenlők! Értékcsökkenés a szokásos módon (IAS 16, 38) Rövid/hosszú besorolás! Hasznos élettartam és futamidő közül a rövidebbik az écs időszaka És ha el a BPO-val? Kötelezettség Díjfizetések megosztása a kötelezettség és a kamatráfordítás között A kamat legyen állandó! ( effektív kamat) Függő díjak: felmerülésekor ráfordítás
Lízingbe adó pénzügyi lízing kezdeti megjelenítése Követelést mutat ki Összege: nettó lízingbefektetés
Lízingbe adó pénzügyi lízing követő értékelése Kamatok elszámolása konstans rátával (effektív kamat) Kapott összeg megosztása a követelés (csökkenése) és a kamatok között A nem garantált maradványérték becslését rendszeresen felül kell vizsgálni A nem garantált MÉ csökkenése esetén: újraszámítja az UFI-t, a különbség eredmény lesz Egyéb speciális szabályok gyártó vagy kereskedő lízingbe adókra
Gyártó vagy kereskedő lízingbeadók elszámolása Értékesítési eredmény kimutatása: a futamidő kezdetekor Piaci kamatlábbal diszkontált Értékesítés árbevétel: eszköz valós értéke és a PV MLP közül az alacsonyabbik Értékesítés ráfordítása: eszköz könyv szerinti értéke mínusz PV nem garantált maradványérték Kezdeti költségek: az értékesítés eredményével egy időben ráfordításként (tehát náluk nem a követelés része!)
Lízingbe vevő operatív lízing Nem mutatja ki a lízingelt eszközt A lízingdíjak ráfordítások, időszakonként azonos összegben (függetlenül a ténylegesen fizetendő összegtől) Eltérés a lineáris elszámolástól: ha valamely másik séma jobban leírja az eszközből származó hasznokat A fizetendő egyéb költségek (karbantartás, biztosítás stb.): ráfordítás a felmerülésekor
Lízingbe adó operatív lízing Lízingelt eszköz kimutatása a normál szabályok szerint Écs elszámolása: IAS 16/38; Értékvesztés: IAS 36 Értékesítési eredmény A lízingdíjak bevételek, időszakonként azonos összegben (függetlenül a ténylegesen járó összegtől) Eltérés a lineáris elszámolástól: ha valamely másik séma jobban leírja az eszközből származó hasznok fogyását
Kezdeti közvetlen költségek kezelése Pénzügyi lízingbe vevő összefoglalás Eszköz bekerülési értékének része Pénzügyi lízingbe adó Operatív lízingbe adó P. lízingbe adó gyártó v. kereskedő Része a követelésnek (nettó lízingbefektetés) Eszköz bekerülési értékének része A futamidő kezdetekor ráfordítás Elszámolása ráfordításként a lízingdíjakkal összhangban
Lízingek elszámolása a magyar szabályok szerint Két féle törvényi definíció: Ptk. és Hpt. Nincs szabályozás az ösztönzőkre Nincs szabály a visszlízingre Értékelés a szerződéses értéken pénzügyi lízingnél A pénz időértékével nem számol a magyar szabályozás (?) Operatív lízingnél az időarányos (lineáris) elszámolást engedi
Pénzügyi lízing a Ptk-ban 6:409. [Pénzügyi lízingszerződés] Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolgot vagy jogot határozott időre használatba adja, a lízingbevevő a lízingtárgyat átveszi és a lízingdíjat fizeti ÉS a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára jogosult VAGY a szerződés megszűnésekor a lízingtárgyat ellenérték nélkül jogosult megszerezni VAGY a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult VAGY a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
Pénzügyi lízing a Ptk-ban (2) 6:412. [Hasznok, terhek, költségek, kárveszély. Használat] A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
Pénzügyi lízing a Hpt-ben 6. (1) 89. pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;