MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2012 I. negyedév

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2012 I. negyedév Készítette: Németh Dávid Jóváhagyta: Hágen Tímea 2012. február 1

Pest Megye Jellemzői BUDAPEST Pest megye az ország harmadik legnagyobb területű megyéje, azonban népességét tekintve az első helyet foglalja el. A megye területe hazánk területének 6,9 %-a, ugyanakkor az ország lakónépességének 12,4 % él itt. A megye területén 187 település található, a városok száma 48. A megye városközpontjai eltérő nagyságúak és eltérő vonzáskörzeti jelentőséggel bírnak. Megyénk fekvése azáltal, hogy teljesen körülöleli a fővárost, a többi megyétől eltérő, különleges jellemzőkkel szolgál. Mivel nincs önálló megyeszékhelye, a munkaerő nem koncentrálódik egy meghatározott településre, jelentős hányada (kb. 42,6%-a) ingázó, melynek kb. 2/3-a fővárosi munkahelyre jár dolgozni. 2

Népesség - életkörülmények A belföldi és a nemzetközi vándorlás figyelembevételével Pest megye becsült lélekszáma 2011. január 1-jén 1 millió 238 ezer fő volt, ami mintegy 8100-zal több, mint az előző év azonos időpontjában. Az előzetes adatok alapján 2011 első kilenc hónapjában, Pest megyében a születésszám az országost meghaladó mértékben csökkent: az egy évvel korábbinál 6,7%-kal kevesebb, 8839 újszülött jött a világra. Az időszak folyamán 10113-an, a 2010 azonos időszakinál 23 fővel többen haltak meg. A természetes fogyásból adódóan a megye népessége 1274 fővel csökkent, amely kétszerese az egy évvel korábbinak. A születések, illetve halálozások negatív egyenlegét a migrációs folyamatok kiegyenlítik. A belföldi, valamint a nemzetközi vándorlás 8100 fővel emelte a régió népességét. Az országon belüli vándorlás egyik meghatározó tényezője volt a Budapestről történő elvándorlás, amely főleg az agglomeráció települései felé irányul. Ennek a folyamatnak a hatása az agglomerációs valamint a fő közlekedési útvonalak mentén fekvő települések magas (192 fő/km 2 feletti) népességkoncentrációja. A települések népsűrűség szerinti területi megoszlása jól érzékelteti a régióra általában jellemző térszerkezeti képletet: az agglomerációs gyűrűt és az agglomeráción kívüli települések sugaras elrendeződését. Pest megye 187 településéből közigazgatási besorolás szerint 48 város (Érd megyei jogú város), 20 nagyközség és 119 község. Pest megyén belül hiányoznak az 50 ezernél nagyobb lélekszámú települések (egyedül Érd haladja meg ezt a lélekszámot), a térséget az 1000-4999 népességszámú települések túlsúlya (122 település) jellemzi, a 10 ezer fő feletti települések száma mindösszesen 38. A régió településeinek 25%-a városi ranggal rendelkezik, szemben az országos átlagnak tekinthető 11%-kal). Gazdasági jellemzők A kiemelt ágazatok teljesítménye alapján Pest megye gazdaságát többségében az országosnál kedvezőbb folyamatok jellemezték. Az ipari szervezetek székhely szerinti teljesítménye az átlagosnál nagyobb mértékben bővült, az építőipari termelés csökkenése kisebb volt, mint országosan. A megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégszám-növekedése meghaladta az országost, az eltöltött éjszakák száma is növekedett, szemben az átlaggal. A regisztrált gazdasági szervezetek száma az országosnál nagyobb mértékben bővült, a beruházási tevékenység viszont folyó áron számítva visszaesett. Az újonnan átadott lakások száma az átlagot is meghaladóan, a kiadott építési engedélyek száma viszont annál kisebb mértékben esett vissza. Az országos tendenciákkal megegyezően a foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké csökkent, a gazdasági aktivitás megyei mutatói változatlanul kedvezőbbek az átlagosnál. Az alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresetének növekedése elmaradt az országostól. Pest megyében 2011. szeptember 30-án 189 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, számuk az országos 2,7%-os növekedést meghaladóan 3,9%-kal emelkedett az előző év azonos időpontjához képest. A szervezetek 94%-át kitevő vállalkozások nagyobb hányada, 52%-a egyéni, 48%-a társas vállalkozás volt. Gazdálkodási forma szerint, a nyilvántartásba vett 85 ezer társas vállalkozás több mint hattizedét a korlátolt felelősségű társaságok, több mint harmadát pedig a betéti társaságok képviselték. A Pest megyei 92 250 egyéni vállalkozás 47%-a szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Gazdasági áganként a regisztrált szervezetek közül a legtöbbet, mintegy 27 27 ezret a kereskedelem, gépjárműjavítás és az ingatlanügyletek, több mint 24 ezret a mezőgazdaság, 21 3

ezret pedig a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágak képviseltek a 2011. szeptemberi zárónapon. Számuk az egy évvel korábbihoz képest 0,3 5,5% között növekedett, ezek közül a legjobban a kereskedelem, gépjárműjavítás, a legkevésbé az ingatlanügyletek ágban. Tízezer feletti szervezettel rendelkeztek az ipar és az építőipar gazdasági ágak is, 2,9, illetve 1,7%-os növekedéssel. Gazdasági ág Gazdasági szervezetek száma összesen Ebből társas egyéni összes vállalkozás nonprofit szervezet előző év azonos időpontja = 100,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 24 418 1288 23 059 24 347 69 103,7 B Bányászat, kőfejtés 90 86 4 90 102,3 C Feldolgozóipar 10 612 7 493 3 104 10 597 9 102,7 D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 104 103 103 1 133,3 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 527 404 82 486 23 103,1 szennyeződésmentesítés F Építőipar 15 535 10 459 5 059 15 518 11 101,7 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 27 290 19 781 7 483 27 264 21 105,5 H Szállítás, raktározás 6 542 3 643 2 892 6 535 6 103,0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 352 3 461 2 866 6 327 14 103,8 J Információ, kommunikáció 7 539 5 688 1 816 7 504 34 104,9 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 5 725 1 997 3 727 5 724 1 108,2 L Ingatlanügyletek 26 625 5 464 19 719 25 183 1441 100,3 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 20 631 13 107 7 389 20 496 124 105,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 8 618 5 265 3 276 8 541 77 104,9 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 751 22 22 66 130,8 P Oktatás 5 597 1 540 3 109 4 649 434 100,9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 960 2 121 1 338 3 459 347 103,9 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 6 903 1 803 3 022 4 825 1 927 106,5 S Egyéb szolgáltatás 11 082 1 723 4 305 6 028 5 046 108,3 T, U Egyéb tevékenységek 149 8 8 11 87,1 Összesen 189 050 85 456 92 250 177 706 9 662 103,9 4

Jellemző ágazatok A Közép-magyarországi régió az ország összes mezőgazdasági termőterületének mintegy 6%-ával rendelkezik, melynek fele szántó, 3,9 százaléka kert, 2,2 százaléka gyümölcsös, 11,1 százaléka gyep és 24,3 százaléka erdő. A főváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak; a távolabbi, elsősorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban is kiemelkedő a zöldség- és gyümölcstermesztése, valamint tejtermelése. Az ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások Pest megye területén működő telepein 2011. első kilenc hónapjában a termelés az országossal szinte azonos mértékben, 5,9%-kal bővült. Az itt előállított 1498 milliárd forint termelési érték az országos termelés 9,1%-át tette ki. A Pest megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari szervezetek I III. negyedévi termelési volumene is növekedett. Az országos 5,1%-osnál nagyobb, 7,1%-os bővülés az egymást követő negyedévek egyre lassuló (rendre 20; 2,9; illetve 0,6%) növekedésének eredménye. A termelés volumenének emelkedését az összes ipari termelés 97%-át adó feldolgozóipar 10%-os növekedése idézte elő, miközben az energiaipar termelési volumene a felére esett. A kiemelkedő termelési értéket előállító számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kivételével minden jelentősebb feldolgozóipari ágazat növelni tudta termelési volumenét. Az előbbi kibocsátása 9,1%-kal csökkent, míg a járműgyártásé 16, az élelmiszeriparé 13, a gumi-, műanyag és építőanyag iparé 19, a fa-, papír- és nyomdaiparé pedig 9,5%-kal növekedett az egy évvel korábbi szinthez képest. Az ipari értékesítés 96%-át adó feldolgozóipar 9,0%-kal nagyobb volumenben értékesített termékeket a belföldi piacok 1,8%-os és az exportpiacok 14%-os bővülése következtében. A feldolgozóipar belföldi értékesítésében nagyobb súlyt képviselő ágazatok a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása kivételével növelték hazai eladásaik volumenét 2011. I III. negyedévében. Az előbbi ágazat belföldi eladásai 17%-kal estek, miközben az élelmiszeriparban 2,8, a gumi-, műanyag- és építőanyag iparban 14, a kohászat, fémfeldolgozás ágazatban pedig 35%-os volt a növekedés. A jelentősebb feldolgozóipari ágazatok a belföldi értékesítéshez hasonlóan a külpiacokon is növelni tudták eladásaik volumenét. A kivételt itt is a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása jelenti a maga 2,5%-os csökkenésével. A járműgyártás exportértékesítése 13, a gumi-, műanyag- és építőanyag iparé pedig 23%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Pest megyei székhelyű iparban alkalmazásban állók száma az év első három negyedében 6,5%-kal emelkedett, a termelékenység az egy alkalmazásban állóra jutó termelés volumene alapján számítva 0,6%-kal nőtt. A feldolgozóiparban 3,3%-os volt a termelékenység javulása 2010 azonos időszakához képest. Építőipar, lakásépítés A Pest megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2011 első kilenc hónapjában összesen 91,7 milliárd forint termelési értéket hoztak létre, összehasonlító áron 7,7%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az I. negyedév 13%-os növekedését a II. negyedévben 8, a III.-ban pedig 18%-os csökkenés váltotta fel. Az építésiszerelési munkák volumene ebben a körben országosan 11%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. 5

Az építőipari termelés csökkenése az építési-szerelési munkák 52%-át kitevő épületek építésének 4,5%-os bővülése és az egyéb építmények építésének 18%-os visszaesése mellett alakult ki. A Pest megyei székhelyű építőipari vállalkozások az év első három negyedében 3,1%-kal nagyobb volumenben kötöttek új szerződéseket, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó új szerződések volumene 13%-kal növekedett, az egyéb építményeké viszont 2,3%-kal csökkent. Az időszak végi építőipari szerződésállomány 26%- kal, ezen belül az épületeké 27, az egyéb építményeké 26%-kal emelkedett. Pest megyében folytatódott a lakásépítések számának jelentős visszaesése, 2011. I III. negyedévében 1814 új lakás épült, 42%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok az év első kilenc hónapjában 2437 új lakás építését engedélyezték, 19%-kal kevesebbét, mint a tavalyi év azonos időszakában. (A lakásépítések számának csökkenése nagyobb volt a megyében, mint országosan, míg a kiadott építési engedélyeké meghaladta azt.) Az építtetői kör jelentős átrendeződését jelzi, hogy a természetes személyek megbízásából létesített lakások aránya 59%-ról 66%-ra emelkedett, míg a vállalkozásoké 41%-ról 32%-ra mérséklődött. A változások az építési célokban is megfigyelhetőek; a lakások 63%-át saját használatra, 36%-át pedig értékesítésre szánták, szemben a tavalyi 57, illetve 42%-os részesedéssel. 2011. I III. negyedévében a megyében 120 lakás szűnt meg, 14-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Turizmus 2011 január szeptemberében Pest megye kereskedelmi szálláshelyein 289 ezer vendég szállt meg, 8,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Országosan 0,7%-kal több vendég érkezett. A vendégforgalom héttizedét kitevő belföldi vendégek száma 6,2%-kal, a külföldieké ennél nagyobb mértékben, 16%-kal bővült. Az időszak valamennyi hónapjában több vendég érkezett a megye szálláshelyeire, mint egy évvel korábban. Az év első kilenc hónapjában a vendégek összesen 543 ezer vendégéjszakát töltöttek el a megye kereskedelmi szálláshelyein, 6,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. (Országosan 1,8%-os csökkenést regisztráltak.) Ez a növekedés a külföldiek és a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának 13%-os, illetve 3,1%-os bővüléséből adódott. A külföldiek vendégéjszakáinak közel háromnegyedét az Európai Unióból érkezett vendégek adták: összesen 124 ezer éjszakára vették igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeinek szolgáltatásait, 12%-kal többre, mint egy évvel korábban. 6

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Kirendeltség Munkatársak száma Kiküldött adatlapok Visszaküldött adatlapok Válaszadási arány 1301- Ceglédi Kirendeltség 5 181 151 83.43% 1302 - Érdi Kirendeltség 3 140 15 10.71% 1303 - Gödöllői Kirendeltség 2 147 63 42.86% 1305 - Szentendrei Kirendeltség 3 127 106 83.46% 1308 - Váci Kirendeltség 7 187 115 61.50% 1309 - Budaörsi Kirendeltség 5 127 32 25.20% 1310 - Dabasi Kirendeltség 2 104 17 16.35% 1311 - Monori Kirendeltség 6 115 42 36.52% 1312 - Nagykátai Kirendeltség 1 131 29 22.14% 1314 - Ráckevei Kirendeltség 5 154 91 59.09% 1315 - Zsámbéki Kirendeltség 1 104 22 21.15% PEST MEGYE 1517 683 45.02% 2011. december 23. február 27. között zajlott le a 2012. I. negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés. Az adatfelvételben a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 11 kirendeltsége és 40 munkatársa vett részt. Az adatgyűjtésben kirendeltségeink összesen 1517 munkáltatót terveztek bevonni. A megkeresett szervezetek 45%-a, (683 munkáltató) válaszolt a kérdéseinkre. 7

A felmérés főbb eredményei 2012. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A következőkben röviden azt foglaljuk össze, hogy milyen fontosabb megállapítások tehetők az egyes nemzetgazdasági ágakban várható foglalkoztatási trendekre vonatkozóan az elkövetkező egy évben. válaszadók száma Mikro Kis Közép Nagy ( Blank ) ( Blank ) 0 0 0 0 0 0 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5 11 6 0 0 22 Bányászat, kőfejtés 0 1 0 0 0 1 Feldolgozóipar 0 0 0 0 0 0 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 14 16 8 0 0 38 Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe 8 6 4 0 0 18 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 2 3 5 0 10 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevék 6 7 4 0 0 17 Gép, gépi berendezés gyártása 3 2 2 1 0 8 Járműgyártás 1 3 3 3 0 10 Élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártása 9 19 10 1 0 39 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 4 8 2 0 0 14 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3 10 0 1 0 14 Villamos berendezés gyártása 0 1 1 1 0 3 Vegyi anyag, termék gyártása 0 1 1 0 0 2 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0 0 0 0 0 0 Gyógyszergyártás 0 0 1 1 0 2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 0 0 2 0 0 2 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 3 8 7 0 0 18 Építőipar 24 19 8 0 0 51 Kereskedelem, gépjárműjavítás 74 40 13 2 0 129 Szállítás, raktározás 8 11 4 2 0 25 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 25 15 1 2 0 43 Információ, kommunikáció 6 2 0 0 0 8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 2 0 0 0 3 Ingatlanügyletek 11 5 2 0 0 18 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 19 7 1 0 0 27 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 15 4 3 0 0 22 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 9 16 20 1 0 46 Oktatás 5 7 5 0 0 17 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 15 11 4 0 38 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3 3 1 0 0 7 Egyéb szolgáltatás 16 9 1 0 0 26 Területen kívüli szervezet 0 0 0 0 0 0 280 250 124 24 0 678 Felmérésben összesen 678 vállalat vett részt, a gazdasági ágazatokat vizsgálva a kereskedelemhez, a gépjárműgyártáshoz és az építőiparhoz kapcsolódó cégek aránya a legnagyobb. A vállalatok mértét nézve észrevehető, hogy a felmérésben résztvevő cégek közül a mikro- és kis vállalatok közel 78%-os arányban jelennek meg. 8

Várható foglalkoztatás megoszlása kirendeltségi bontásban jelenlegi három hónap múlva várható tizenkét hónap múlva várható közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap múlva Ceglédi Kirendeltség Mikro 311 336 347 8 4 Kis 1338 1390 1404 30 17 Közép 2847 2925 2878 237 207 Nagy 2044 2018 2018 23 10 0 0 0 0 0 6540 6669 6647 298 238 Érdi Kirendeltség Mikro 15 15 13 0 0 Kis 201 205 206 0 0 Közép 517 521 517 0 0 Nagy 0 0 0 0 0 733 741 736 0 0 Gödöllői Kirendeltség Mikro 97 111 111 0 0 Szentendrei Kirendeltség Kis 427 514 424 0 0 Közép 2115 2132 2123 0 0 Nagy 3004 3040 3395 0 0 5643 5797 6053 0 0 Mikro 248 271 309 1 1 Kis 790 813 771 0 0 Közép 727 811 716 0 0 Nagy 425 425 425 0 0 2190 2320 2221 1 1 Váci Kirendeltség Mikro 181 217 213 9 36 Kis 1198 1250 1265 37 82 Közép 2428 2487 2440 66 28 Nagy 5364 5250 5364 0 0 9171 9204 9282 112 146 Budaörsi Kirendeltség Mikro 69 68 70 0 0 Kis 383 383 384 0 0 Közép 1069 1044 1076 0 0 Nagy 1380 1375 1472 0 0 2901 2870 3002 0 0 Dabasi Kirendeltség Mikro 21 107 62 0 85 Kis 131 134 134 0 0 Közép 682 690 725 14 15 Nagy 0 0 0 0 0 834 931 921 14 100 9

jelenlegi három hónap múlva várható tizenkét hónap múlva várható közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap múlva Monori Kirendeltség Mikro 92 101 104 3 3 Nagykátai Kirendeltség Ráckevei Kirendeltség Zsámbéki Kirendeltség Kis 361 366 365 0 0 Közép 580 585 586 0 0 Nagy 439 478 478 0 0 1472 1530 1533 3 3 Mikro 68 69 75 1 4 Kis 236 245 250 35 35 Közép 194 191 190 0 0 Nagy 0 0 0 0 0 498 505 515 36 39 Mikro 169 186 188 0 0 Kis 838 840 861 0 0 Közép 1204 1216 1228 0 0 Nagy 871 871 904 0 0 3082 3113 3181 0 0 Mikro 33 33 36 0 0 Kis 262 263 264 0 1 Közép 848 850 851 0 0 Nagy 0 0 0 0 0 1143 1146 1151 0 1 Pest Mikro 1304 1514 1528 22 133 Kis 6165 6403 6328 102 135 Közép 13211 13452 13330 317 250 Nagy 13527 13457 14056 23 10 34207 34826 35242 464 528 Pest megyében a foglalkoztatás várható létszáma az elkövetkező három illetve tizenkét hónapban növekedést mutat. A mikro, kis és közép vállalatoknál a következő három hónapban várható létszámnövekedés, míg a nagyvállalatoknál inkább később. A közfoglalkoztatásban a soron lévő három hónapban a mikro és a kis vállalatoknál növekedés, ezzel szemben a közép és nagy vállalatoknál csökkenés látható. 10