ÚTMUTATÓ AZ AKCIÓTERÜLETI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális Fejlesztési Alap társfinanszírzásával valósulnak meg.
Tartalm 1. Vezetői összefglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jgsultság igazlása... 3 2.1. Akcióterület kijelölése... 3 2.2. Jgsultság igazlása... 4 2.3. Helyzetelemzés... 6 2.4. Az akcióterület szabályzási tervének áttekintése... 6 2.5. Megelőző vársrehabilitációs tevékenységek bemutatása... 6 2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, prblémák feltárása... 7 2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, prblémák feltárása... 8 2.8. Funkcióelemzés... 9 2.9. A tulajdnvisznyk értékelése...10 2.10. A tulajdnsi, együttműködési szándékk vizsgálata...11 2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése...11 3. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkzásai... 13 3.1. Az akcióterület beavatkzásai...13 3.2. Az önkrmányzat vársrehabilitációs célk elérését szlgáló nem beruházási jellegű tevékenysége...14 3.3. Beavatkzás típusk...15 3.4. Reginális Operatív Prgram 2007-2013 között vársrehabilitációs célú pályázat tartalma...17 3.4.1. Számszerűsített eredmények...21 3.4.2. Szinergia vizsgálat...28 3.4.3. Bevnandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében...28 3.4.4. A jellemzően az önkrmányzat által ellátandó feladatk...30 3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt prjektek a közszféra fejlesztései nymán...32 3.6. Kapcslódó fejlesztések - A pályázatn kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen....33 3.7. A tervezett fejlesztések várható hatásai...34 3.8. Kckázatk elemzése...38 3.9. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása srán lezajltt partnerségi egyeztetések:...42 4. Pénzügyi terv... 43 4.1. Az akció megvalósításának átfgó pénzügyi terve...43 4.2. A megvalósításhz szükséges frrásk meghatárzása...43 4.3. Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben)...43 5. Megvalósítás intézményi kerete... 45 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása...45 5.2. Üzemeltetés, működtetés (prjektelemenként szükséges megvizsgálni)...46 6. Útmutató a Bringázz a Munkába és Bringasuli kampányk lebnylításáhz... 47 7. A térfigyelő kamerarendszerek létesítésével szemben támaszttt főbb műszaki követelmények... 48 8. Útmutató krtárs köztéri alktáskhz a településkép javítását célzó fejlesztésekben... 52 9. Csatlandó mellékletek:... 58 2
Az akcióterületi terv módszertani szempntjai: Az alábbi dkumentum mind a pályázats knstrukciókban, mind a kiemelt prjektek esetében a benyújtandó akcióterületi terv tartalmi elvárásait mutatja be. Tájékztatjuk a pályázókat és prjektgazdákat, hgy az alábbi módszertani útmutató minden vársrehabilitációs kiírás esetében alkalmazható, és annak meghatárzó elemei aznsak minden típusú vársrehabilitációs témájú kiírás esetén. Felhívjuk aznban a figyelmet, hgy biznys tekintetben eltérések vannak a funkcióbővítő és a szciális célú rehabilitáció esetében. Ez elsősrban a fejlesztési célterületben és annak jgsultsági kritériumaiban, ill. a kötelező és szakmai indikátrkkal kapcslats elváráskban jelennek meg. Ily módn minden esetben a Pályázati és a Tervezési Felhívás az irányadó, melyhez az alábbi módszertani segédlet kiegészítéséként kapcslódik. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A vezetői összefglaló tartalmazza az akcióterületi terv legfntsabb infrmációit, azaz az akcióterületi fejlesztés célját és indikátrait, az akcióterületi fejlesztés tartalmát, és annak költségvnzatát. 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Az akcióterület lehatárlást az Integrált Vársfejlesztési Stratégia (IVS) alapján kell elkészíteni, hivatkzva az IVS azn fejezetére, melyben az akcióterületet fejlesztésre kijelölésre került. Ebben a fejezetben kell lehatárlni a pályázat keretében megcélztt településfejlesztési akcióterületet, és itt kell bemutatni a megadtt kritériumknak megfelelő jgsultságát. Fnts, hgy az akcióterület kijelölésekr a vnatkzó pályázati, ill. tervezési felhívás által támaszttt valamennyi követelmény (laksságszám, építési övezet, stb.) teljesüljön az akcióterület vnatkzásában. 2.1. Akcióterület kijelölése Ebben a fejezetben az Integrált Vársfejlesztési Stratégiában (IVS) kijelölt akcióterület elhelyezkedésének bemutatása szükséges. Az akcióterület IVS-hez való illeszkedése elfgadható, amennyiben a kijelölt fejlesztési terület szerepel a kijelölt akcióterületek között, vagy szerepel az Anti-szegregációs tervben. Az IVS-ben kijelölt akcióterület és a támgatásra benyújttt prjekt által lefedett akcióterületnek egyértelműen aznsíthatónak, aznsnak kell lennie, ugyanakkr nem jelent kizárást, ha utca szerinti lehatárlása nem teljesen egyezik meg. Az akcióterület utcahatárk szerinti pntsítására az Akcióterületi Terv készítése srán lehetőség van. Az akcióterület minden esetben belterületen található. A vársi terület rehabilitációja minden esetben egy nagybb összefüggő (flytns vnallal lehatárlt) településrészre kiterjedő többféle tevékenységet tartalmazó prgram megvalósítására irányul. Funkcióbővítő vársrehabilitáció és szciális célú vársrehabilitáció egyazn vagy átfedésben lévő akcióterületen a pályázat keretében nem megvalósítható. (Az a terület, amely alkalmas funkcióbővítő rehabilitációra, mert piaci ptenciálja erős, nem alkalmas laksságmegtartó célú szciális rehabilitációra, mert a terület felértékelése nagy valószínűséggel az eredeti lakók kiszrulásával jár.) Az akcióterület egyértelműen jelölt, összefüggő (flytns vnallal, utcanevekkel lehatárlt) települési terület, amely az akcióterületen belül tervezett összes fizikai jellegű beavatkzás megvalósulásának területét magában fglalja. 3
Áttekintő térképvázlat csatlása szükséges, mely bemutatja az akcióterület elhelyezkedését a településen belül. Fnts, hgy a térkép utcaneveket, jelkulcst tartalmazzn és az érintett terület egyértelműen kirajzlódjn. Meg kell adni tvábbá az akcióterület és az egész település belterületének kiterjedését (m 2 vagy hektár), valamint az akcióterület és a település laksságszámát. 2.2. Jgsultság igazlása A jgsultság igazlása eltérő a szciális célú és a funkcióbővítést (gazdaságélénkítést) szlgáló fejlesztések esetén. Jgsultságt általában kétféle szempnt alapján kell igazlni: A területnek a vnatkzó támgatási célknak megfelelő jellemző értékei alapján: pl. inaktív laksk aránya, elavult lakásállmány, vagy kereskedelmi egységek száma, közigazgatási, közszlgáltatási funkció ellátttság. Fejlesztési terület nagysága, pl. szciális célú fejlesztéseknél a területen lakók száma alapján. Szciális vársrehabilitáció esetén a terület jgsultságát bemutató indikátrk relatíve szigrúak, így a pályázat számára lehatárlt akcióterület kisebb is lehet, mint a lgikailag egybefüggő térség. Pl. a fejlesztések szempntjából lehet, hgy egy lakótelepet kell egy vársfejlesztési egységnek tekinteni, míg a pályázat akcióterülete csak egy lakótelep rész. Ekkr a középtávú terveket érdemes a lakótelep egészére definiálni, míg a pályázati hzzájárulás csak a szigrúan vett akcióterületen való beruházáshz köthető. Az akcióterület jgsultságát igazló indikátrk a pályázati, ill. tervezési felhívásban találhatók. Funkcióbővítő rehabilitáció esetén a támgatható tevékenységeket kizárólag a kijelölt akcióterületen belül lehet megvalósítani. A prjekt fejlesztési tevékenységei az akcióterületnek a várs gazdaságilag és társadalmilag meghatárzó közpnti vagy vársrész-közpnti területén helyezkednek el, és a fejlesztés egyes elemei egymásra szinergikus hatást gyakrlnak. Ezt a közpnti szerepkört pedig a rehabilitálandó terület funkcióellátttságával kell igazlni: közintézmények, közszlgáltatást nyújtó intézmények, ill. szlgáltató (kereskedelmi és pénzügyi) funkciók jelenlétével. A knkrét számszerű funkció-ellátttsági elváráskat az egyes régiók pályázati, ill. tervezési felhívásai tartalmazzák. Az alközpntk fejlesztése esetén kétféle megközelítéssel történhet meg az akcióterület kijelölése. Egyrészt lehetőség van arra, hgy ha a településszerkezeti adttságk következtében szükséges, akkr a pályázat jelenleg tisztán lakófunkciót ellátó, de alközpnti területté felfejleszteni kívánt területen valósuljn meg. Ebben az esetben a pályázat eredményeként, közvetlenül a prjekt zárásának pillanatában kell megvalósulnia annak a funkcióellátttságnak, amelyet a felhívásk jgsultsági kritériumként elvárnak az alközpnti terület vnatkzásában. Másrészt amennyiben a település azt tervezi, hgy már jelenleg is alközpntként funkcináló területen avatkzik be, az akcióterületnek a pályázat benyújtásakr kell megfelelnie a felhívásban előírt valamennyi, minimálisan elvárt jgsultsági kritériumnak (közintézmények, közszlgáltatásk, kereskedelmi vagy pénzügyi szlgáltatásk minimális száma). A funkció-ellátttságnak való megfelelést nem elég számszerűen bemutatni, szövegesen is szükséges igazlni, hgyan felel meg a kijelölt akcióterület a jgsultsági feltételeknek. Amennyiben a fejlesztés eredményeként jön létre a felhívás által elvárt funkcióellátttságú (al)közpnti vagy kerül fejlesztésre a barnamezős terület, abban az esetben annak kell bemutatásra kerülnie, hgyan fg a prjekt befejezésekr teljesülni a felhívásban előírt követelmény (milyen közintézmények kapnak helyet az akcióterületen, milyen üzleti szlgáltatásk jelennek meg várhatóan, stb.). 4
A fejlesztéseknek minden esetben illeszkedniük kell a település hatálys rendezési tervéhez. Funkcióbővítő vársrehabilitációs felhívás esetében elvárás, hgy a fejlesztések elsősrban vegyes terület (OTÉK 15. alapján) terület-felhasználási egységébe tartzó, illetve azzal fizikailag közvetlenül érintkező zöldterület (OTÉK 27. alapján) (esetleg nagy- és kisvársias lakóterület OTÉK 10 alapján) területfelhasználási egységeibe tartzó területeken valósuljanak meg. Gazdasági terület felhasználású egységek vnatkzásában legfeljebb kereskedelmi, szlgáltató területfelhasználási egységen belül végezhető beavatkzás a prjekt keretében. Különleges területfelhasználási egységen belül szintén megvalósítható beruházás, mint pl. a vásárk, kiállításk, kngresszusk területei, a nagykiterjedésű sprtlási célú területek, a kutatás-fejlesztés, megújuló energiafrrásk hasznsítását célzó területek, vagy az épületnek minősülő közlekedési építmények területei. Utóbbi két (gazdasági és különleges) területfelhasználási egységen történő beavatkzásk aznban kifejezetten a jövedelemtermelő célkat szlgáló fejlesztések esetében jelenhetnek meg a vársrehabilitációs prjekt részeként. Indklt esetben szükség lehet közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területfelhasználási egységen történő beavatkzásra is, aznban ez csak a prjekt keretében megvalósításra kerülő közlekedési és közműlétesítmények felújítása esetén elfgadható. Barnamezős területet érintő fejlesztés esetén a pályázatban teljesíteni kell a jelen módszertani útmutató 3.2., valamint a 3.4. fejezeteiben a barnamező fejlesztésére vnatkzó előíráskat. A jgsultságt ebben az esetben a barnamezős terület jelenti. Amennyiben a ROP fejlesztés eredményeként jön létre a közpnti vagy alközpnti terület, a pályázónak legkésőbb a prjekt megvalósításának végére gndskdnia kell a rendezési tervben a vnatkzó területegységek felhívás szerinti előírásnak megfelelő átminősítéséről. Az egyes funkciók esetében történhet bővülés és megerősítés is. Funkció értelmezése: funkció alatt egy típusú köz, vagy piaci alapú szlgáltatáscsprt értendő, amely szlgáltatás az akcióterületen térítés nélkül vagy térítés ellenében igénybe vehető. Egy adtt területen egy funkció jelenléte abból ítélhető meg, hgy az adtt funkciót jellemző szlgáltatás megtalálható-e a területen. Amennyiben a szlgáltatásk önálló infrastruktúráhz köthetők, azaz csak és kizárólag a kijelölt szlgáltatásra használható egy ingatlan, abban az esetben önmagukban is jelenthetnek funkciót (pl. mzi, sprtcsarnk, tűzltóság, stb.). A funkció jelenlétét az alábbi szlgáltatásk, egységek jellemzik: gazdasági funkcióhz kapcslódóan piac, kiskereskedelmi egység, szlgáltató, vendéglátó egység; közösségi funkcióhz kapcslódóan kulturális, közösségi intézmények, sprtlétesítmények; közterületi (vársi) funkcióhz kapcslódóan közterek, közparkk, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, gyalgs zónák, sétányk, nem frgalmcsillapíttt közlekedési és parklási övezetek; közszféra funkcióhz kapcslódóan közszlgáltatási intézmény valamint a felsrlt egységek által nyújttt elérhető szlgáltatásk. A funkció jelenlétét a területen önmagában is igazlhatják pl.: közösségi épületek, létesítmények, sétáló vagy bevásárló utca / főtér, közművelődési intézmények, egyházi intézmény, igazgatási és rendészeti szervek (ide értve a mentőszlgálatt és a tűzltóságt is), közktatási- és nevelési intézmények, szciális és gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények. Funkcióbővítés: Az akcióterületen a prjekt benyújtását megelőzően nem létezett az adtt szlgáltatás, tt a fejlesztéssel egy új funkció kerül kialakításra. Az esetben, ha lyan közintézmény, közszlgáltatás nyújtó, vagy privát szlgáltató települ az akcióterületre, amely krábban nem vlt jelen, akkr funkcióbővülésről beszélünk. Pl. ha 5
eddig nem vlt étterem és mst megnyílik egy, akkr funkcióbővülésről beszélünk. Aznban lyan esetben, amikr a már meglévő étterem mellett egy másdik is nyílik az akcióterületen a prjekt eredményeként, már funkció megerősítésről beszélünk. Funkció megerősítés: Az akcióterületen a prjekt benyújtását megelőzően létezett az adtt funkció valamely szlgáltatás révén, aznban a fejlesztés révén bővül az elérhető szlgáltatásk köre javul annak minősége, javul a szlgáltatás igénybevételének lehetősége, a területen tehát szlgáltatásbővülés, vagy új szlgáltatás jelenik meg egy már létező szlgáltatónál, amely révén növekszik az adtt funkció kihasználtsága. Alapvetően a vársüzemeltetési kérdések, a már létező intézmények megerősítése, belső szlgáltatási kínálat bővítése tartzik a funkció megerősítés fgalmába. Mind a funkcióbővítés, mind a funkció megerősítés esetében az új építéssel, vagy bővítéssel járó fejlesztéseket az Akcióterületi Terv részeként készülő szükségletfelméréssel és kihasználtsági tervvel kell igazlni, ez alól kivételt jelentenek a KKV-k, egyéni vállalkzók által megvalósíttt fejlesztések. Áttekintő térképvázlat csatlása szükséges, amely bemutatja, hl helyezkednek el a jgsultságt biztsító funkciók. 2.3. Helyzetelemzés A fejezet keretében kerül sr az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állaptának bemutatására és szükség szerint összehasnlítására a település egészéhez visznyítva. A helyzetelemzés srán szükséges megszerezni azkat az infrmációkat, melyek feltárják az akcióterület ingatlan tulajdnsainak fejlesztési szándékait, tvábbá vizsgálni kell a tervezett fejlesztések iránti (lakssági, vállalkzói, társadalmi) igényeket. A helyzetelemzést az akcióterület jellemező funkciójának megfelelően, fő céljának alátámasztása érdekében kell elkészíteni, és lehetőleg rövid szövegezést kell alkalmazni. 2.4. Az akcióterület szabályzási tervének áttekintése Az akcióterületen tervezett fejlesztéseket meghatárzzák a településszerkezeti és a szabályzási tervben az akcióterületre vnatkzó előírásk. A fejezetben ismertetni kell az alapvető szabályzási előíráskat, illetve annak megállapítását, hgy a szerkezeti és szabályzási terv megfelel-e a tervezett beavatkzásknak, vagy a prgram előkészítése srán módsítás szükséges. A közérdekű célkat szlgáló fejlesztések ugyanis igényelhetik az akcióterület fejlesztési tervének kidlgzása közben a szabályzási terv kisebb módsítását. A beavatkzáskat tartalmazó fejezetekben jelezni kell, hgy milyen módsítási igények merülnek fel az akcióterületi terv sikeres megvalósítása érdekében. Az érintett beavatkzásk esetén szintén jelezni kell, milyen ütemezésben kívánják a szabályzási tervet módsítani. 2.5. Megelőző vársrehabilitációs tevékenységek bemutatása A fejezet a krábbi évek fejlesztési tapasztalatainak megismerése, illetve a megkezdett vársrehabilitációs flyamatk flytatása érdekében szükséges röviden bemutatni az elmúlt 10 év vársrehabilitációs célú fejlesztéseit az akcióterületen és amennyiben a fejlesztés szempntjából releváns a település egészén. A bemutatásnál le kell írni a beavatkzás célját, rövid tartalmát és bekerülés teljes költségvetését, a fejlesztés nagyságrendjét, a megvalósítás intézményi kereteit, valamint a fejlesztés hatásait az akcióterületre, illetve az egész vársra vnatkzóan. Amennyiben állami támgatásból (pl. Phare Orpheus, ROP 2004-06-s prgram) valósult meg a rehabilitáció, be kell mutatni a támgatás frrását is. Áttekintő térképvázlat csatlása szükséges a krábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedéséről. 6
2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, prblémák feltárása Az akcióterület kijelölése után szükséges annak társadalmi, gazdasági, környezeti állaptának jellemzése. Az akcióterület helyzetének bemutatása srán lyan mutatókat kell használni, melyek alátámasztják az akcióterület fő fejlesztési célját, az akcióterület funkcinális jellegét. Eltérő mutatókat kell használni a szciális és a funkcióbővítést célzó vársfejlesztési tevékenységeknél. Az akcióterület jellemzésénél, a fejlesztési fő céljának megfelelően eltérő hangsúllyal, az alábbi témák bemutatására kerülhet sr: Demgráfiai helyzet: akcióterület lakónépessége, krcsprtnkénti megszlása; a terület népsűrűsége; be- és elvándrlás mértéke; háztartásk és a családk adatai, egyéb fntsnak ítélt adatk; Gazdasági helyzet: összes működő vállalkzás és ezen belül termelő (mezőgazdasági, ipari) tevékenységet flytató vállalkzásk, pénzügyi szlgáltatásk, kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari egységek, szálláshelyek férőhelyei; irdaépületek száma, iparűzési adó bevétel, egyéb fntsnak ítélt adatk (az adatk egy része az önkrmányzati nyilvántartáskban rendelkezésre áll, ha pedig az akcióterület kis területű, egyedi számlálással is gyűjthető az adat); Társadalmi helyzet: az akcióterület társadalmi státuszának meghatárzása a laksság szciális összetétele alapján 1. Szciális vársrehabilitáció esetében a laksság alapvető szciális prblémáinak feltárása (pl. laksság összetétele isklai végzettség és gazdasági aktivitás szerint amennyiben frissebb nem áll rendelkezésre, a 2001-es adatk alapján, vagy önálló felmérés adata -, önkrmányzati bérlakásk aránya, segélyezettek rendszeres szciális segélyben, rendelkezésre állási támgatásban, lakásfenntartási támgatásban, rendszeres gyermekvédelmi támgatásban, átmeneti segélyben stb. részesülők - aránya, munkanélküliek aránya, lakhatási biztnság/hátraléksság prblémája, szciális családsegítő, gyermekjóléti ktatási intézményrendszer adatai, infrmációi), egyéb fntsnak ítélt adatk; Munkaerő-piaci, fglalkztatási helyzet 2 : laksság összetétele gazdasági aktivitás és isklai végzettség alapján; alacsny presztízsű fglalkztatási csprtban dlgzók aránya; tartós és nem tartós munkanélküliek aránya; Jövedelmi helyzet: segélyezettek aránya: azn aktív krú laksk (15-59 éves) aránya, akiknek jövedelmük kizárólag közpnti, vagy helyi önkrmányzati támgatásból származik (pl. szciális segély, stb.); az önkrmányzat által elszttt rendszeres támgatáskból a vársi átlaghz képest több család részesül a területen. (Beszámítható támgatásfrmák: rendszeres szciális segély, lakásfenntartási támgatás, rendszeres gyermekvédelmi támgatás.); A környezeti értékek bemutatása: előfrdulhat, hgy az akcióterületen az épített, illetve a természeti környezet lyan értékes alktóelemeket tartalmaz, amelyek európai és nemzeti építészeti örökség, illetve a világörökség részét képezik, és jelenlétük összefüggésben van a tervezett vársfejlesztési akció megvalósíthatóságával. Az akcióterületen lévő, jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy rszágs védettség alatt álló elemeket is be kell mutatni; A környezeti kárk bemutatása és feltárása: előfrdulhat, hgy az akcióterület egészét, vagy egy részét kármentesíteni kell. A kármentesítés elvégzéséhez 1 A szciális típusú rehabilitációra kijelölt akcióterületek esetében a munka-erőpiaci, fglalkztatási helyzet, a jövedelmi helyzet és a lakáshelyzet bemutatásánál a jgsultságt igazló indikátrrendszer mutatóira lehet támaszkdni, melyek nagyban lefedik a hárm témakörnél fentebb megjelölt mutatókat. 2 Az indikátr értékének megadása akkr kötelező, ha vállalt lyan tevékenységet, amelyre vnatkztatható. 7
szükséges a megtisztítandó terület szennyezettségi jellemzőinek feltárása és bemutatása. A kármentesítés mértékének meghatárzása függ a területen megvalósítandó új funkciótól, a területhasználat krábbi és tervezett jellegétől; Közigazgatási és közösségi szlgáltató intézmények jelenléte: (pl. közigazgatási intézmények száma, típusa; humán közszlgáltatási létesítmények száma (iskla, óvda, szciális és egészségügyi intézmények); igazságszlgáltatási intézmények, egyebek), egyéb fntsnak ítélt adatk. Közbiztnság helyzete (pl. személy és vagyn elleni bűnesetek, bűnelkövetők száma). 2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, prblémák feltárása Az akcióterület társadalmi-gazdasági, környezeti állaptának bemutatása mellett szükséges műszaki-fizikai, infrastrukturális állaptának jellemzése is. Az akcióterület helyzetének bemutatása srán azkat a körülményeket kell bemutatni, amelyek relevánsak az akcióterület fő fejlesztési céljai szempntjából. Értelemszerűen részben eltérő mutatókat kell használni a szciális és a funkcióbővítést célzó vársfejlesztési tevékenységeknél. Az akcióterület jellemzésénél a fejlesztési célknak megfelelően eltérő hangsúllyal, az alábbiak közül csak a releváns témákat kell bemutatni: Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete: (pl. közlekedési szempntból prblémás területek; frgalmcsillapíttt övezetek, kerékpárfrgalmi hálózat meglévő és tervezett elemei, a kerékpársbarát közlekedési hálózat aktuális helyzete és fejlesztési igényei; átmenő gépjárműfrgalm mértéke; közösségi közlekedés jelenléte, prblémái; parklóhelyek száma, hiánya; az utak állaptának, frgalmi irányának vizsgálata a megvalósíthatóság szempntjából). Tisztázni kell az utak állaptát, kapacitásait, meg kell határzni a felújításra szruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni a teljes utcahálózatra, parklókra, esetleg térszín alatti közcélú garázskra is. A vizsgálat eredményeként kerül rögzítésre az a meglévő műszaki állapt, amelyhez visznyítva meg kell határzni azkat a fejlesztéseket, amelyek eredményeként megvalósul a közlekedési hálózat és parklási rendszer, ami a rendezési terv szerint létrejövő új vagy megújult beépítést teljes értékűen ki tudja szlgálni. Kerékpárfrgalmi létesítmény kiépítése, kijelölése vagy felújítása esetén be kell mutatni a létesítmények kerékpárfrgalmi hálózatban betöltött helyét, kapcslódásait, a vnatkzó ÚT 2-1.203:2010 Útügyi műszaki Előírás 6. fejezete szerinti indkltságát, és annak megfelelő műszaki tartalmat, létesítménytípust szükséges tervezni. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempntjából: Meg kell vizsgálni a közművek állaptát, és meg kell határzni a felújításra szruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni valamennyi energia-, és vízi közműre. A vizsgálat eredményéről a lényeges elemekre vnatkzóan összefglaló értékelést kell dkumentálni. Tisztázni kell a közművek állaptát, kapacitásait, meg kell határzni a felújításra szruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni a teljes közműhálózatra, valamennyi energia és vízi közműre. A vizsgálat eredményeként kerül rögzítésre az a meglévő műszaki állapt, amelyhez visznyítva meg kell határzni azkat a fejlesztéseket, amelyek eredményeként megvalósul az a közműhálózat, ami a rendezési terv szerint létrejövő új vagy megújult beépítést teljes értékűen ki tudja szlgálni. Másrészt ebben a fázisban tisztázódnia kell 8
annak is, ha a megelőző kncepció-alktó és stratégiai tervezési flyamat valamilyen rejtett hibája következtében az önkrmányzat által elképzelt fejlesztés gyakrlatilag elháríthatatlan akadályba ütközik. Például lyan nagyságrendű közműkiváltási feladatk, vagy háttérfejlesztési igények merülnek fel, amelyek végrehajtása nem finanszírzható gazdaságsan. Ebben a szakaszban kiemelkedően fnts szerepe van a partnerségnek, a különböző hatósági egyeztetések dkumentált bemutatásának pl. a közműfejlesztési, vagy útfejlesztési elképzelések, tervezett ütemezésére vnatkzóan, különösen abból fakadóan, hgy a leflytattt egyeztetésekről készült emlékeztetők a pályázati és tervezési felhívás kötelező csatlandó dkumentumai közé tartznak. Fnts, hgy az önkrmányzat bemutassa, hgy az akcióterületen tervezett beavatkzásk összhangban vannak a közmű üzemeltető tervezett éves felújítási ütemével. (Érdemes az egyes szlgáltatóktól nyilatkzatkat kérni a tervezett beavatkzáskról, nehgy pl. egy újnnan burklt utat kelljen majd felbntani pár éven belül.) Lakáshelyzet: pl. a lakásállmány nagysága, fizikai állapta, a beépítés jellege, építési éve, alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya; lakásállmány tulajdnvisznyai, lakásállmányban történt felújítási tevékenységek mértéke az elmúlt 10-15 évben a rendelkezésre álló infrmációk alapján. Szciális vársrehabilitáció esetén az önkrmányzatnál meglévő adatk és infrmációk alapján vizsgálni kell a biznytalan lakhatási címmel rendelkezők esetleges akcióterületi jelenlétének kérdését. Közigazgatási és közösségi szlgáltatáskat nyújtó közcélú létesítmények állapta: (pl. hiányzó kapacitásk, építendő vagy felújítandó épületek, illetve szintterületek meghatárzása). Tvábbá javaslt az akcióterületen, illetve ahhz kapcslódóan mindazn településszerkezeti prblémákat bemutatni, melyeket a fejlesztések révén kezelni kívánnak. A prblémák bemutatásáhz, használja az akcióterület támgatási jgsultságát igazló szempntjait, illetve mutatóit. Számszerűsíthető mutatókat használjn, melyeket elemezzen rövid, értékelő megállapításk segítségével, és amennyiben lehetséges, tárja fel a prblémás állapt kait. A számszerűsítésnél minden esetben használjn megbízható statisztikai adatfrrást. Lehetőség szerint ne csak az akcióterület adtt évi (pl. 2012) állaptát vizsgálja, hanem ha lehetősége van, akkr vegye számításba a krábbi évek tendenciáit is. A népszámlálási adatk esetén 1991-re visznyuló tendenciákat tud csak vizsgálni. A településszintű adatk eléréséhez használja a KSH T- STAR adatbázisát. Az egyes témák elemzését témánként röviden (2-3 mndatban) fglalja össze és ebben az összefglalóban utaljn arra, hgy a fejlesztési célkhz képest knkrétan milyen prblémára következtet az elemzés az adtt témában. 2.8. Funkcióelemzés A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv az akcióterületen található funkciókat veszi számba és elemzi azkat. Megvizsgálja, hgy milyen az egyes funkciók hatóköre, csak az akcióterületre vagy tágabb területre terjednek-e ki, megvizsgálja, hgy az adtt funkció sűrűsége megfelelő-e vagy bármilyen váltztatás szükséges, és megvizsgálja, hgy az akcióterületen milyen funkcióhiányk aznsíthatóak, és ezen hiányk pótlására az akcióterületi terv milyen lehetőségeket teremt. Közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhz, közszféra funkcióihz és közösségi funkcióhz kapcslódóan szükséges az igényfelmérés és a kihasználtsági terv elkészítése is. Az igényfelmérés srán az adtt közösségi funkció által érintett célcsprt felmérése történik meg, ill. megtörténik az azns vagy hasnló közösségi funkciót ellátó 9
intézmény, szlgáltató feltérképezése, tevékenységének elemzése, valamint a tervezett új tevékenységhez való illeszkedésének, kiegészítő jellegének bemutatása. Az elemzés módszertanát (kérdőíves felmérés, fókuszcsprts felmérés, interjúk, stb.) a funkcióelemzés keretében be kell mutatni. Amennyiben kérdőíves felmérésre is sr kelül, törekedni kell arra, hgy az adatgyűjtés reprezentatív legyen. A saját tulajdnú és a bérbeadási céllal történő fejlesztés igényfelmérése is szükséges. Igényfelmérés szükséges tartalma: az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési flyamat kezdete, befejezése; célcsprt: hgyan történt a célcsprt kijelölése; kik alktják a célcsprtt;a lehetséges partnerek közül kiket vntak be ténylegesen az igényfelmérés flyamatába; ha a mintavétel nem vlt teljes körű vlt, vagyis ha vlt mintavétel, mi vlt a szelekció szempntrendszere; hányan kapcslódtak be ténylegesen a lehetséges célcsprtból az igényfelmérési flyamatba; milyen módszerrel történt az igények felmérése (személyesen, telefnn, kérdőív segítéségével, stb.); a választtt módszer indklása; az igényfelmérés eredménye: az igényfelmérés eredményének összegzése; milyen, a fejlesztendő épület funkciójáhz hasnló funkciót ellátó intézmények vannak az akcióterületen, vagy az akcióterület vnzáskörzetében; szükséges bemutatni ezeknek az intézményeknek a prfilját; mely intézmények minősülnek riválisnak, melyek kínálnak kiegészítő prgramt; elemezni szükséges az akcióterületen és vnzáskörzetében jelenlévő és a fejlesztés által megjelenő közösségi szlgáltatáskat a lakssági és intézményi célcsprtk által megfgalmaztt peremfeltételek és igények mentén; a fentiek figyelembe vételével indklni szükséges a fejlesztendő létesítmény szükségességét. A kihasználtsági terv tartalmazza, hgy milyen típusú prgramk milyen és nagyságrendileg mekkra célcsprtk igényének kielégítésére alkalmasak, illetve a fennmaradó idősávban milyen használati lehetőségek merülnek fel. A kihasználtsági terv tartalma: az igényfelmérés eredményét hgyan veszi figyelembe; milyen funkciókat lát el az intézmény; milyen tevékenységeket, prgramkat tervez; az egyes tevékenységek/ prgramk hgyan jellemezhető és milyen nagyságrendű célcsprtnak szólnak; szükséges bemutatni az egyes helyiségek éves szintű kihasználtságát (bérbeadás, látgatttság, frgalm, stb.); be kell mutatni, amennyiben a fejlesztett ingatlann belül található helyiségek bérbeadása tervezett, kinek, vagy milyen knkrét célcsprt számára; prgramtervezet csatlása szükséges amennyiben releváns. Részletes térképvázlatn, vagy térképrajzn érdemes a szemléltetés érdekében bemutatni, hgy milyen funkciók és hgyan helyezkednek el az akcióterületen. Célszerű azk hatósugarát is bejelölni. Az akcióterületi terv későbbi fejezeteinek, melyek a knkrét beavatkzásk részleteit határzzák meg, alapjául szlgál a funkcióelemzés fejezet, és az egyes beavatkzáskat, azk indkltságát alapzza meg. 2.9. A tulajdnvisznyk értékelése A fejlesztési akció megvalósítása szempntjából alapvető fntsságú az egyes ingatlank tulajdni helyzetének ismerete az akcióterületen. Az akcióterületi tervben jelezni kell minden lyan ingatlant, ahl fejlesztéseket terveznek. Az ingatlank funkciójától, illetve 10
tulajdnvisznyától függően eltérő állami támgatási feltételek lehetnek. A knkrét fejlesztési szándékt a Beavatkzásk fejezeténél kell részletezni. A vizsgálatt a legfrissebb földhivatali bejegyzéseket tartalmazó tulajdni lapk alapján javaslt elvégezni. Táblázatban mutassa be azn ingatlank helyrajzi számát, melyeken ténylegesen megvalósul a fejlesztés. Amely esetben magán ingatlann, pl. társasházakn, üzleteken terveznek fejlesztést és még az első körben - nem jelölték ki a támgatásban részesülő prjekteket, úgy az összes lehetségesen támgatásban részsülő ingatlant jelöljék meg. A vizsgálat eredményét térképre készített tervlapn grafikusan összesítve (pl. színekkel megkülönböztetve) is be kell mutatni. A tulajdnvisznyk értékelésekr az alábbi alapkategóriák feltüntetése szükséges: önkrmányzati tulajdn, magántulajdn, állami tulajdn, egyházi tulajdn, egyéb. Az akcióterületen lévő, de a fejlesztés tárgyát közvetlenül nem képező magáningatlan esetében nem kell részletezni, hgy knkrétan ki a tulajdns. Áttekintő térképvázlat csatlása szükséges. 2.10. A tulajdnsi, együttműködési szándékk vizsgálata Az akcióterületi terv készítése srán az adtt vársfejlesztési akció sajátsságainak megfelelő módn és mélységben célszerű képet alktni arról, hgy a megvalósítás szempntjából fnts, ptenciális partnerként számításba vehető ingatlantulajdnsk hgyan visznyulnak a tervezett vársfejlesztési akcióhz, szándékznak-e valamilyen módn bekapcslódni (pl. terveznek-e saját beruházást, ingatlanfejlesztést, hajlandók-e saját frráskat is mzgósítani ennek érdekében, vagy értékesíteni kívánják-e ingatlanaikat stb.). Ugyancsak fnts az akcióterületen lévő közintézmények szándékainak vizsgálata, hiszen egy prgram kmplexitásáhz nagyban hzzájárulhat különösen szciális vársrehabilitáció esetén ha a közintézmények (ktatási, kulturális, közösségi intézmények) a meglévő, szakmában jártas munkatársaikkal részt vesznek a prgramk leginkább ESZA finanszírzású elemeinek megvalósításában. 2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése A prblémák feltárásán túl fnts megvizsgálni a kiemelt fejlesztési célhz kapcslódó igényeket, ami a lehetőségek kihasználásáhz vezethet. A piaci igényfelmérés azért is lényeges, hgy megállapítható legyen, hgy a teljes beruházási prgram iránt valós kereslet lesz-e, azaz lesz-e használója (pl. használója, lakója, bérlője) a támgatás hatására kialakításra kerülő fejlesztéseknek (mind a köz, mind a magánszféra beruházásai vnatkzásában). Ezek egy részről lehetnek az adtt akcióterületen élő laksk (pl. szabadtéri sprt létesítmények, fglalkztatási prgramk iránti kereslet), itt tevékenykedő vállalkzásk munkatársainak (pl. képzések iránti) igényei, vagy az adtt vársban összességben pl. irdák, kereskedelmi szálláshelyek, vagy közcélú létesítmények iránt megjelenő igények. Az igények felmérését el kell végezni külön-külön az új, a kapacitásnövelést eredményező, vagy jövedelemtermelő ingatlank fejlesztései esetén is. Ez a gyakrlatban fejlesztési tématerületenként a ptenciális célcsprt bemutatásának, méretének, fizetőképességének számbavételét jelenti. Az igények felmérésénél figyelembe kell venni az adtt akcióterületnek a település egészében betöltött szerepét. Például, ha van jbb adttságú terület irdák, vagy szálláshelyek létesítésére az adtt településen, akkr hiába ösztönzik az adtt létesítmények megvalósítását, valószínű, a szándék nem éri el a megfelelő célt. Ugyanakkr elképzelhető, hgy az adtt településrész ad helyet a vársi, vagy nagybb térségi célkat szlgáló kiemelkedő kulturális létesítményének, amelynek más funkciókra is vnzó hatása lehet. 11
A piaci igények felméréséhez tartzik az akcióterületen az ingatlanárak értékelése, mivel az ingatlanárak közvetlenül és közvetetten is hathatnak a fejlesztési akció pénzügyi eredményességére. Ezt a feladatt indklja, hgy a fejlesztések révén várható az adtt terület presztízsének növekedése, melynek fnts megnyilvánulása a területen lévő ingatlank (pl. lakásk, üzlethelyiségek, irdák) iránti kereslet növekedése. Ebből a tulajdnvisznyktól függően lehet haszna az önkrmányzatnak, vagy a magánszemélyeknek, vállalkzásknak is. A közvetlenül magán, vagy közszféra tulajdnában lévő ingatlankn (pl. társasházak, kereskedelmi egységek) állami támgatásból végrehajttt beruházásk nyilvánvalón közvetlenül is hzzájárulnak az adtt ingatlan árának növekedéséhez. 12
3. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI A fejezet célja, hgy az akcióterület helyzetelemzését követően meghatárzza a feltárt prblémák megldását célzó stratégiát, meghatárzza az akcióterületi fejlesztés céljait, melyet az adtt akcióterületi terv megvalósításával el kíván, és el is tud érni a várs. Szükséges a célkat mutatók (indikátrk) segítségével számszerűsíteni, illetve rögzíteni azt a célállaptt, amelyet az önkrmányzat a fejlesztések megvalósítása révén elvár egy jövőbeni időpntban, pl. 2020-ra. A mutatóknak minden esetben mérhetőknek, egyértelműeknek, a célra irányulóknak kell lenniük. Az egyes részcélk időbeli teljesítése eltérhet egymástól, a beavatkzásk időbeli ütemezése lehetséges, amit kérjük, szintén tüntessen fel e fejezetben. Az akcióterület fejlesztésének célját, részcéljait és az azkat mérő mutatók összefüggéseit az alábbi táblázatban szükséges összefglalni: 1. táblázat Átfgó cél és specifikus célk Átfgó cél: Indikátr megnevezése Specifikus célk: Az akcióterületen a kitűzött célk megvalósításának eredményeképp új (pl. vállalkzási, kereskedelmi, közigazgatási, szabadidős, turisztikai) funkciók is megerősödhetnek, melyek megvalósításának hatásait, illetve a sikeres működés feltételül szlgáló járuléks fejlesztéseket is alapsan át kell gndlni. 3.1. Az akcióterület beavatkzásai Az alábbi fejezet bemutatja, hgy melyek azk a beavatkzásk, melyek megvalósításával a kitűzött célk elérhetők, és melyeket az önkrmányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkzásk prjektek megvalósítását jelentik. Ezek lehetnek lyan beavatkzásk, melyeket A reginális peratív prgram 2007-2013 között vársrehabilitációs célú állami támgatás (pályázat) keretében az önkrmányzat kíván többféle partnerrel együttműködve (pl. saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkzásk, civil szervezetek) megvalósítani. (közvetlenül ROP által támgattt prjekt, részletes bemutatás szükséges) Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nymán Az akcióterületi fejlesztéshez kapcslódóan (a ROP támgattt prjekttel párhuzamsan megvalósuló akcióterületi fejlesztés, részletes bemutatása szükséges) Az akcióterületi fejlesztés hatásaként (nem a ROP támgattt prjekt része, indikatív bemutatás szükséges) Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: (nem a ROP támgattt prjekt része, indikatív bemutatás szükséges) 2007-13 között egyéb (pl. turisztikai, közktatási, szciális célú) állami támgatás elnyerése esetén, illetve; 13
Állami támgatás igénybe vétele nélkül az EU prgramzási időszakban, vagy azn túl; (A fenti vnal jelzi a ROP pályázathz közvetlenül kapcslódó és az azn túlmutató akcióterületi fejlesztések visznyát.) A fenti beavatkzás típusk egyben kijelölik azkat a fejlesztési elemeket, melyeket különböző feltételek mellett és eltérő időszakkban az akcióterület fejlesztésében érdekelt szereplők megvalósítanak. 3.2. Az önkrmányzat vársrehabilitációs célk elérését szlgáló nem beruházási jellegű tevékenysége: Az alábbi tevékenységek a vársrehabilitációs célk elérését segítik, ezért a tevékenység tervezése srán szükséges átgndlásuk. Az alább felsrlt lehetséges eszközök relevanciája természetszerűleg eltérő az egyes vársrehabilitációs prjektek esetén. Az akcióterületi tervben azk érvényesítése és bemutatása szükséges, melyek relevanciával bírnak az adtt beavatkzás esetén. A vársrehabilitációs fejlesztés tervezésekr rendelkezésre álló tvábbi, nem beruházási típusú eszközök, amelyek a fejlesztés hatéknyságát növelhetik, példaként felsrlva. Beépítési javaslat elkészítése: Milyen paraméterekkel jellemezhető megújult közterületeket és beépítést kívánnak megvalósítani? A kérdésre a választ a megfelelő részletezettséggel kidlgztt beépítési javaslat adhatja. A benne fglaltak alapján határzható meg a későbbi fejlesztési előkészítési fáziskban funkciók, műszaki paraméterek és építhető színterületek tükrében a közszféra és a magánszféra építési prgramja. Tervalku intézménye: biznys fejlesztésekért szabályzási engedmények biztsítása. Műszaki támgatás: integrált vársfejlesztési stratégia készítése srán a vársrendezési terv esetleges módsítása annak érdekében, hgy a vársrészre kitűzött fejlesztési cél megvalósítható legyen. Az önkrmányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése, lehetőség szerint kölcsönös illesztése annak érdekében, hgy a magántőke minél nagybb hányadban bevnható legyen az önkrmányzat vársrehabilitációs terveibe. Amennyiben a prjektben sr kerül a magántőke bevnására, abban az esetben annak részleteit is be kell mutatni, milyen jellegű és körülbelül milyen értékű a beruházás, ki a beruházó, hl helyezkedik el az építési terület a településen belül. Vársmarketing stratégia elkészítése annak érdekében, hgy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a várs által tervezett prgramk minél nagybb vnzerővel bírjanak. A marketingstratégia kötelező elemei: 1. Piaci szegmentálás, 2. Piackutatás, piacelemzés, 3. Célpiac kiválasztása, 4. Pzicinálás, 5. Versenystratégia megválasztása. A vársmarketing stratégiának az IVS vársi szintű helyzetértékelésében fglaltakn kell alapulni, az IVS-ben meghatárztt célkkal összhangban kell lennie. Kiskereskedelmi egységek szervezése srán figyelembe veendő szempnt: milyen lakssági csprtk számára, milyen típusú kiskereskedelmi szlgáltatáskat kívánats megtelepíteni. Ez annak érdekében célszerű, hgy a megfelelő KKV-kat tudja a várs davnzani, és találkzzn a kereslet-kínálati igény. Pilt-prjektek megvalósítása demnstrációs jelleggel. Ez segítheti adtt esetben a célcsprtk meggyőzését az adtt fejlesztés szükségességéről, és elérheti együttműködési készségüket. A várs ösztönözheti a funkcióvesztett, kiüresedett, használatn kívüli épületek hasznsításának előnyben részesítését, ily módn a már meglevő épületállmány hasznsítása, rehabilitációja is megtörténik. 14
Együttműködés közlekedési, környezetvédelmi, stb. hatóságkkal annak érdekében, hgy a közlekedési és környezetvédelmi típusú fejlesztési elképzelések összhangban legyenek a szakágazati elképzelésekkel. Barnamezős fejlesztés: vegyes tulajdnviszny esetén önkrmányzat felvásárlhat szennyezett területet, mely elősegíti a tulajdnvisznyk rendezését, és a barnamezős terület revitalizációja ily módn lehetővé válik. Az Akcióterületi Tervben a módszertani útmutatóban megfgalmaztt iránymutatáskn belül feltétlenül szükséges bemutatni a barnamezős terület településrendezési tervekben meghatárztt területhasználati tagzódását, valamint a területnek a fejlesztés eredményeként illetve hatására történő hasznsítását részletes hasznsítási terv frmájában (időbeli ütemezés, megvalósításra kerülő funkciók, befektetők köre, stb.). A laksság vagy biznys lakssági célcsprtk bevnásának intézményesítése, a tervezés és végrehajtás srán knzultációs fórumk, vagy kntrll testületek létrehzása véleménynyilvánítási jggal. Ez a típusú partnerségi eljárás hatéknyabbá és fenntarthatóvá teszi a vársrehabilitációs eredményeket biznys esetekben, pl. szciális jellegű fejlesztések, anti-szegregációs célú beavatkzásk, környezetvédelmileg érzékeny beavatkzásk, kulturális célú fejlesztések srán. Megfelelő lehet a prjekthez kapcslódóan, annak kialakítása és megvalósítása érdekében a településen valamennyi érdekelt és érintett köréből kialakíttt támgatói csprt létrehzása. A támgatói csprtról bővebben jelen módszertani útmutató 3.4.2. fejezete rendelkezik. Egységes arculati stratégia készítése: az akcióterületi fejlesztés tartalmának meghatárzásakr fnts szempntként merül fel, hgy a rehabilitációs tevékenység hzzájáruljn az egységes és esztétikus településkép megőrzéséhez. Ez történhet lyan módn, hgy vagy egy már krábban elindult rehabilitáció srán alkalmaztt arculati elemekhez illeszkedő, vagy a történeti vársközpnt egykri képét visszaállító, egységes megjelenés kialakítását eredményező fejlesztés valósul meg. Ennek érdekében az utcabútrk beszerzését egy előre elfgadtt, egységes arculati stratégia mentén szükséges elvégezni, és amely dkumentumt a pályázathz csatlni szükséges. Hmlkzatfelújítási alap: az egységes és esztétikus településkép megőrzéséhez járulhat hzzá az is, ha a fejlesztési tevékenységek mellett a tervezés srán kiegészítő elemként a megújíttt közterületeket lehatárló épületek vnatkzásában a hmlkzat felújítási szükségleteket is felméri a pályázó. Ennek érdekében a magántulajdnban lévő elsősrban lakóingatlank esetében az önkrmányzat saját frrásból létrehzhat hmlkzatfelújítási alapt. A rendelkezésre álló frrás a társasházak és magántulajdnsk számára az önkrmányzat által meghatárztt futamidejű és nagyságú kamatmentes kölcsön frmájában igényelhető, amennyiben vállalják, hgy a támgattt prjekttel párhuzamsan, annak befejezéséig az egységes várskép érdekében, azzal összhangban megújítják saját ingatlanjaik hmlkzatát. Amennyiben ezzel a lehetőséggel él az önkrmányzat és a felhívásk rendelkezése értelmében ezért a szempntért pályázónak többletpnt adható, az alap létrehzásáról szóló önkrmányzati rendeletet (az elfgadtt éves költségvetést, amely tartalmazza az alap költségvetési srát az összeg megjelölésével) a pályázathz csatlni szükséges. Helyi adókedvezmények, építési illeték kedvezmények biznys esetekben a magántőke mbilizálása, ill. KKV-k vnzása érdekében. 3.3. Beavatkzás típusk A beavatkzásk tartalmazzák azkat a prjekteket, amelyek megvalósítsa révén elérhető az akcióterület fejlesztésére kitűzött cél. A bevezetőben említettek alapján legalább hármféle beavatkzást lehet megkülönböztetni, melyek tartalma az alábbiakban kerül bemutatásra. 15
Összefglaló táblázat a hármféle beavatkzás típusról A hármféle beavatkzás típus: 1. a reginális peratív prgram 2007-2013 között vársrehabilitációs célú állami támgatás (jelen pályázat) keretében kívánja többféle kedvezményezett (pl. önkrmányzat és saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkzásk, civil szervezetek) megvalósítani; 2. magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nymán; 3. az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani. Szöveges bemutatása annak, hgy milyen módn, illetve milyen lépésben, lgika mentén járulnak hzzá az egyes beavatkzásk a fentiekben jelezett célk eléréséhez. A kijelölt beavatkzásknak igazltan hzzá kell járulniuk a helyzetértékelés által feltárt prblémák megldásáhz, valamint elvárás a beavatkzáskkal szemben, hgy azk térbeli és funkcinális kapcslódási, szinergikus lehetőségeit az akcióterületi terv kihasználja, és a beavatkzásk indklásánál bemutassa. Szükséges egy lyan összefglaló táblázat beillesztése, ami a hármféle beavatkzás típus keretében tervezett összes prjektet, és azk megvalósításának tervezett időszakát, valamint a prjektek közti lgikai kapcslatt tartalmazza. A lgikai kapcslatt az jelenti, hgy lehetnek lyan beruházásk, melyek megvalósítása feltételezi például a közművek felújítását, vagy az üzembe helyezéshez szükséges egy új út megépítése, képzési prgramk lebnylítása. Az egyes tevékenységek megvalósításának ütemezését javaslt GANTT diagramban megjelölni. A magántőke által megvalósuló beruházásk vnatkzásában külön ki kell térni arra a körülményre, amennyiben a beruházás a ROP támgattt prjekt részeként, de támgatás nélkül (B típusú magántőke-bevnás) valósul meg. Ebben az esetben ismertetni kell: a beruházó személyét; a megvalósítás helyszínét (amely beavatkzás adtt esetben történhet az akcióterületen, vagy azn kívül, de a várs közigazgatási határain belül); a beruházás jellegét; a vállalt magánerős beruházás összértékét; a beruházás megvalósulásának várható befejezését (amely legkésőbb a támgattt prjekt kötelező fenntartási időszakának végre eshet). A fenti infrmációkat a beruházást megvalósító személy vagy vállalkzás íráss szándéknyilatkzatának keretében szükséges megerősíteni és a prjektjavaslat csatlandó dkumentumaként a pályázathz benyújtani. A lgikai kapcslatkat szükséges a táblázat után szövegesen is megjeleníteni. Jelöljék, hgy az egyes prjektek megvalósítását mikr tervezik. 16
2. táblázat: A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékztatás céljából) Beavatkzás típusa Prjekt neve Melyik specifi kus célhz kapcs lódik Megvalósítás feltétele 2012 2013 2014 2015 2016 ROP támgatással 1. x prjekt 2. y prjekt Magánfrrás sal (ROP prjekttel párhuzams an, vagy ROP prjekt hatásaként) Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként Térképvázlatn történő bemutatás Az akcióterületet ábrázló térképvázlatn javaslt bemutatni a megvalósításra tervezett összes beruházási jellegű tevékenység az érintett ingatlank és területek - földrajzi helyét, kiemelve a pályázat részét képező tevékenységeket. 3.4. Reginális Operatív Prgram 2007-2013 között vársrehabilitációs célú pályázat tartalma A fejezetben minden lyan tevékenységet meg kell határzni, amelyre támgatást igényelnek a vársrehabilitációs pályázat keretében. A beavatkzáskat alapvetően a vnatkzó tartalmú vársrehabilitációs (funkcióbővítő, vagy szciális célú rehabilitáció) knstrukció támgatható tevékenysége alapján kell elkészíteni. A beavatkzásk tervezése srán az alábbi, az értékelésnél kiemelten megjelenő szempntkat kérjük figyelembe venni: a beavatkzásk eredményeként létrejönnek az akcióterületen új, vagy a fizikai kereteik minősége szempntjából megújult funkciók, közösségi szlgáltatásk; az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes várskép kialakulását; a fejlesztések illeszkednek a vársképbe esztétikai építészeti minőségük alapján; a beavatkzásk elsősrban fejlesztést, vagyis a jelenlegi állapthz képest bővített szlgáltatáskat, a meglevő szlgáltatáskat kibővített területen, magasabb minőségben nyújtják, vagy bármilyen módn hzzájárulnak ahhz, hgy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjn ellátni; funkcióvesztett vagy felhagytt épületet hasznsít, vagy a lermltt, szanálandó, építészetileg értéket nem képviselő épületek felújításával, vagy ezek helyén újszerű építészeti megldáskkal maradandó értéket teremt; a prjekt által funkcióvesztetté vált vagy felhagytt épület tvábbi hasznsítása, tvábbá, hgy a fejlesztés tekintettel van-e a természeti és épített értékek megóvására (pl. kulturális és építészeti szempntból jelentősnek tekinthető építmények, helytörténeti értékek, ipari műemlékek); 17
a fejlesztés srán a prjektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállmány átalakítását az új létesítmények kialakításánál, illetve költséghatéknysága miatt indklt új zöldmezős beruházás esetén a beruházással egyező nagyságú zöldfelület kialakítását biztsítja; barnamezős terület rehabilitációja esetén a 3.2. pntban ismertetett szempntk szerint összeállíttt hasznsítási tervben bemutatásra kell kerülnie, hgy a vársrehabilitáció keretében elsősrban a pályázati, ill. tervezési felhívás támgatható tevékenységei, ezen belül pl.: fedett vagy szabadtéri közösségi terek/létesítmények, a laksság számára krlátzttan (pl. az éjszakai órákban zárható játszóterek, parkk) vagy teljes mértékben rendelkezésre álló közterültek, nem termelő szlgáltatásk, legfeljebb 50%-ban lakás célú beruházásk valósulnak meg. Az intézkedésnek nem célja ipari termelő beruházás előkészítésének és/vagy megvalósulásának támgatása. Elsődleges cél a település fejlődése, strukturális átalakulása szempntjából kmly akadályt jelentő barnamező közösségi célkra történő megújítása; a prjekt nem kzza az alacsnystátuszú laksság arányának növekedését sem az akcióterületen, és a várs más területein sem járul hzzá az alacsny státuszú laksság kncentrációjának növekedéséhez; a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hgy a fejlesztések hatására az akcióterületen fkzttan érvényesül az alacsny státuszú laksk részére a fizikai infrastruktúra és szciális szlgáltatásk (közszlgáltatásk, szciális ellátásk, stb.) rendszeréhez való hzzáférés, és így biztsítttá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség; 10-nél több parklóhelyet érintő parkló fejlesztés esetében szükséges a vársi parklási kncepcióhz való illeszkedés bemutatása. A kncepciónak minimálisan tartalmaznia kell egy helyzetfeltárást, tvábbá egy parklásvizsgálatt, amelynek része többek között pl. a területen kiadtt építési engedélyek vnatkzásában számíttt új parklási igények vizsgálata, valamint a tvábbi felszíni parklók kialakíthatóságának lehetőségei felmérése. Az újabb parklóhelyek kialakításáhz szükséges a frgalmi rend esetleges átalakításának vizsgálata (akár több verzió felvázlásával is). Amennyiben kimutatható, hgy felszíni parklás nem bővíthető, vázlni kell a mélygarázsk, teremgarázsk kialakításának lehetőségeit. A parklási rend támgatásból megvalósuló fejlesztéséről legitimációként a település hatálys parklási rendeletének pályázathz történő csatlása szükséges; amennyiben a prjekt tartalmaz térfigyelő kamerák kiépítésére vnatkzó tevékenységet, a megvalósítás srán alkalmaznia kell jelen módszertani útmutató mellékletét képező A térfigyelő kamerarendszerek létesítésével szemben támaszttt főbb műszaki követelmények című dkumentum iránymutatásait (2.sz. melléklet); amennyiben a prjekt tartalmazza az épített környezet (műemlékek, történeti vársmagk, világörökségi helyszínek stb.) megújításaként köztéri műalktásk megvalósítását, a tevékenység kialakítása srán alkalmazni szükséges a jelen módszertani útmutató mellékletét képező Krtárs köztéri művészeti alktáskhz a turisztikai célú és a településkép javítását célzó fejlesztésekben című dkumentum iránymutatásait (3.sz. melléklet); amennyiben a prjekt tartalmazza kerékpárfrgalmi létesítmény kiépítését, kijelölését vagy felújítását: a gépjármű-, kerékpárs- és gyalgs frgalm felmérése alapján a vnatkzó ÚT 2-1.203:2010 Útügyi műszaki Előírás 6. fejezete szerint szükséges a megfelelő létesítménytípust kiválasztani, tervezni és indklni; a célállmásk környezetében meg kell vizsgálni a biztnságs kerékpártárlás, kerékpárparklás lehetőségeit, és a kapacitásigényeknek megfelelő fejlesztést szükséges tervezni; 18