PRO V1TA ELSŐ MAGYAR KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR Módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Hatályos: 2015. június 01.-től
Tartalomjegyzék 1 Általános rendelkezések... 4 2 A Pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az Alakuló Közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A Pénztár tevékenységét a Pénztárfelügyelet által kiadott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdi meg.... 4 3 A Pénztár feladata és tevékenységi köre: a Pénztár feladata, hogy tagjai egészségének megőrzése céljából egészségügyi szolgáltatásokat szervezzen és finanszírozzon, illetve minden rendelkezésre álló módon és eszközzel előmozdítsa e célok megvalósítását.... 4 4 A tagsági viszony keletkezése, a tagfelvétel feltételei... 4 5 Támogatható tagsági kör meghatározása... 4 6 A tagdíj megállapításának és fizetésének feltételei:... 5 7 A tagsági viszony megszűnése:... 5 8 A tagsági viszony szüneteltetése:... 5 9 A tagsági viszony alapján a tag jogosult:... 5 10 A tagsági viszony alapján a tag köteles... 6 11 A Pénztár szervezete... 6 12 A Pénztár vagyona és annak felhasználási módjai... 10 13 A Pénztár szolgáltatásainak irányelvei, keretei, az egyes szolgáltatási típusok meghatározása:... 11 14 A Pénztár gazdálkodásának irányelvei... 13 15 A Pénztár a Küldött Közgyűlés felhatalmazása alapján kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathat, amely tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.... 15 16 Az egyéni egészségszámla követelés... 15 17 Nyilvántartások... 16 18 Megszűnésre vonatkozó rendelkezések... 16 19 Záró rendelkezések... 17 2. oldal
Defíniciók: - Pénztár kifejezés alatt a PRO V1Ta Egészségpénztárat értjük, amely természetes személyek elhatározásából alapított olyan pénztári szervezet, amely tagjai - vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói - részére társadalombiztosítási ellátást kiegészítő, pótló, illetve egészségügyi egészségvédelmi - szolgáltatást szervez és nyújt a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján és amely szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja oly módon, hogy az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését - az alapszabályban foglaltak szerint - a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, továbbá nyújthat olyan szolgáltatást is, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja. - Tagok: azok a természetes személyek, akik közösen teremtik meg a PRO V1Ta Egészségpénztár szolgáltatásainak fedezetét és szolgáltatásaira az igénybevétel szempontjából azonos jogok illetik meg, mivel minden pénztártag egyben tulajdonosa is a pénztárnak. - Munkáltatói Tag: Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). - Közgyűlés - a PRO V1Ta Egészségpénztár nem rendelkezik Közgyűléssel. - Küldött Közgyűlés - a pénztár legfőbb szerve, amelynek tagjait az alapszabályban meghatározottak szerint a pénztár tagjai választják. - Küldött a Küldött Közgyűlés tagja, akit az alapszabályban meghatározottak szerint a pénztár tagjai választják és akik a pénztártagok tulajdonosi jogait gyakorolják. - Igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról, a pénztár zavartalan működéséről, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. - Ellenőrző Bizottság - feladata, hogy a jogszabályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, az alapszabályában és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését. - Fedezeti Alap - a szolgáltatások finanszírozására szolgál, melyen belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni és a szolgáltatási számlákat. A pénztárak e törvénnyel és a pénztárak számviteli rendjét szabályozó jogszabállyal összhangban a pénztártípusok szolgáltatási rendjéhez igazodóan további alapokat is képezhetnek. - a működési alap, a működési költségek fedezésére, a likviditási alap az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és - a másik két alap általános tartalékaként - a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. - Közös Alap - a pénztár olyan szolgáltatásának a fedezetéül szolgál, amely fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja. - Lekötési Alap a pénztártagok egyéni döntés alapján két évig fel nem használt tagdíjuk és egyéb befizetéseik nyilvántartására szolgál. - Működési Alap - a működési költségek fedezésére szolgál. - Likviditási Alap - az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és - a másik két alap általános tartalékaként - a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. - Szolgáltatások Jegyzéke - a pénztár által nyújtott szolgáltatások körét és az igénybevétel feltételeit, az egyes szolgáltatásokra vagy a szolgáltatások teljes körére előírt várakozási idő tartamát tartalmazó, az alapszabály elválaszthatatlan részét képező dokumentum. - egységes minimális tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által vállalt kötelezettségként, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, minden pénztártagra kötelező legkisebb mértéke, melyet a pénztár alapszabálya határozza meg. - vállalt tagdíj a pénztártag saját döntése alapján az egységes tagdíj felett fizetett tagdíjrész. - Írásbeli értesítés a címzett által történt kézhezvételt vagy a nem kereste, ismeretlen helyre költözött, átvételt megtagadta tényeinek postai feltüntetése, vagy a címzett által visszaigazolt fax, vagy email küldése is. 3. oldal
1 Általános rendelkezések Jelen Alapszabályt aláírók a munkaképesség megőrzéséhez és az egészség megtartásához fűződő közös érdeket, mint tartós közérdekű célt felismerve, kiegészítő egészségpénztárat alapítanak. A PRO V1TA Első Magyar Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban: Pénztár) a tagok közös anyagi hozzájárulásából önkéntesen létesített és működtetett, területi önkormányzó szervezet, amely tagjainak az Alapszabályban meghatározott céljai elérése érdekében folyamatos működést végez, országos hatáskörrel. Működési területe: Magyarország teljes területe. A Pénztárat - az Igazgatótanács Elnöke önállóan, - két igazgatótanácsi tag együttesen, - vagy két képviseleti joggal felhatalmazott alkalmazottja képviselheti. A Pénztár neve: PRO V1TA Első Magyar Kiegészítő Egészségpénztár Rövidített neve: PRO V1TA Egészségpénztár Székhelye: 1152 Budapest, Szentmihályi út 137. Hatályos 2015.augusztus 01. A pénztár alapító tagjai: 17 (magánszemély) alapító tag 2 A Pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az Alakuló Közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A Pénztár tevékenységét a Pénztárfelügyelet által kiadott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdi meg. 3 A Pénztár feladata és tevékenységi köre: a Pénztár feladata, hogy tagjai egészségének megőrzése céljából egészségügyi szolgáltatásokat szervezzen és finanszírozzon, illetve minden rendelkezésre álló módon és eszközzel előmozdítsa e célok megvalósítását. 4 A tagsági viszony keletkezése, a tagfelvétel feltételei 4.1 Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal. 4.2 A tagsági viszony a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a Pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a Pénztár általi elfogadásával kezdődik. A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását, annak záradékolásával tanúsítja. 4.3 A várakozási idő a SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE szerint megállapított idő, amely -amennyiben a Pénztár a belépést elfogadta- a tagsági viszony létrejöttével kezdődik. A várakozási idő alatt a szolgáltatásokat a tag a SZOLGÁLTATÁSI JEGYZÉK szerint veheti igénybe. 5 Támogatható tagsági kör meghatározása 5.1 A tagok azon köre, amely egy munkáltatóhoz tartozik. 5.2 A tagok azon köre, amely lakóhely szerint azonos közigazgatási körzethez tartozik. 5.3 Egy adott szolgáltatást igénybevevők köre. 5.4 Azonos korcsoportú tagok köre (pl: 16-20, 20-25 stb. életév között 5 éves elkülönítésben) 5.5 Várakozási idejüket töltő tagok köre. 5.6 Azonos veszélyeztetettségi fokú tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben. 5.7 Azonos munkakörben dolgozó tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben. 5.8 Azonos munkakörülmények között dolgozó tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben. 5.9 Egészségre ártalmas körülmények között dolgozó tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben. 5.10 Megváltozott munkaképességű dolgozók köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben. 5.11 Szellemi foglalkozású tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben. 5.12 Fizikai foglalkozású tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben. 5.13 Nyugdíjban levő tagok köre. 5.14 Egy munkáltatótól nyugdíjba vonult tagok köre. 5.15 Létminimum alatti jövedelemmel rendelkező tagok köre. 5.16 Azonos betegségben szenvedő tagok köre - legalább 10 fő esetén. 5.17 A tagok azon köre, mely egy másik önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak is tagja. 4. oldal
6 A tagdíj megállapításának és fizetésének feltételei: 6.1 A belépő és átlépő tag a belépési nyilatkozat Pénztár általi elfogadását követően 30 napon belül tagdíjat köteles fizetni. 6.2 Az egységes minimális tagdíj mértéke évente 30.000 Ft. Az egységes minimális tagdíjon felül havonta vállalt tagdíj pénztártagonként és munkáltatói tagonként bármilyen összegű lehet. 6.3 A tagdíj fizetésének módja A tagdíj fizetése történhet: 6.3.1 postai csekken (rózsaszín csekk) 6.3.2 átutalással 6.3.3 készpénzzel a házipénztárban. A tag (értve itt a munkáltatói tagot is) általi befizetéseket a Pénztár úgy tartja nyílván, hogy a befizetésre kerülő összegből először kiegyenlíti a folyó évre vonatkozó minimális tagdíjat teljes mértékben, majd a fennmaradó értéket, mint vállalt tagdíj könyveli. Folyó év november 30. utáni befizetések esetében a Pénztár a következő év minimális tagdíj befizetéseként, az azon érték feletti értéket, pedig mint vállalt tagdíj könyveli. Ezen szabályból eredően akár a tag, akár a munkáltatói tag az év bármely időpontjában jogosult tagdíj befizetésére. 6.4 Amennyiben a tag a minimális tagdíj értékét érintő befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a már befizetett minimális tagdíj tárgyhavának utolsó napjától kezdődően a tagsági viszony szüneteltetésének jogkövetkezményei lépnek életbe. A szüneteltetés mindaddig tart, ameddig a tag a tagdíjfizetési kötelezettségeit nem teljesíti. 6.5 Amennyiben a tagdíj fizetése a Pénztár általi felszólítást követő 60 napon túl elmarad, úgy a Pénztár megszünteti a tag jogviszonyát. 7 A tagsági viszony megszűnése: 7.1 Megszűnik a tagsági viszony abban az esetben, ha a tag: 7.1.1 meghal, 7.1.2 kilép, 7.1.3 a tagdíjat 60 napon túl elmulasztja megfizetni, mely esetben a 8.3 pontban foglaltak szerint kell eljárni, kivéve az előírt módon bejelentett szüneteltetés időtartamát, 7.1.4 másik egészségpénztárba átlép. 7.2 A tagsági viszony megszűnését követő 15 napon belül a Pénztár a tag számára elszámolást készít, és teljesíti a tag egyéni számla követelését, levonva a kilépés/átlépés költségét, amely egységesen 4.000 Ft. A kilépési/átlépési díj automatikusan a működési alapba kerül átvezetésre. 8 A tagsági viszony szüneteltetése: 8.1 A tagsági viszony szüneteltethető a tag kérésére esetenként egy éves időtartamnál nem hosszabb időszakra. 8.2 Amennyiben a tag elmulasztja tagdíjfizetési kötelezettségét, úgy tagsági viszonya a 6.4 pontban foglaltak szerint szűnik meg. 8.3 A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásáról, a nem fizetés tényéről és az arra vonatkozó következményekről a Pénztár minimum egy alkalommal írásbeli értesítés útján köteles értesíteni a tagot, melynek költsége 1.500 Ft és amelyet a Pénztár teljes egészében a tagra hárít. Ez a költségelem automatikusan a működési alapba kerül átvezetésre. 8.4 Amennyiben a tag a 10.1 pontban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy vele szemben a szüneteltetés, a 10.2 vagy 10.3 pont esetében pedig a tagsági viszony megszűnés jogkövetkezményei lépnek életbe. 8.5 A szüneteltetés időtartama alatt a tagsági jogok nem gyakorolhatók, a szolgáltatások nem vehetők igénybe, de a szüneteltetés a tagsági viszonyt nem szünteti meg, kivéve a tagdíj tag általi meg nem fizetésének esetét. 8.6 A szüneteltetés időszaka a tagsági viszony időtartamába, illetőleg a várakozási időbe nem számít bele. 8.7 Bármely esetből eredő szüneteltetés esetén a Pénztár szüneteltetési díjat számít fel, amely esedékes a szüneteltetés megkezdésekor és annak feloldásakor egységesen 1.000-1.000 Ft mértékben. A szüneteltetési díj a tag egyéni számláját terheli, és automatikusan a működési alapba kerül átvezetésre. 9 A tagsági viszony alapján a tag jogosult: 9.1 A 13. pontban meghatározottak szerint a szolgáltatások jegyzékében foglalt szolgáltatások igénybe vételére az ott szabályozott mértékben és módon. A szolgáltatások igénybevételére jogosult továbbá a tag közeli hozzátartozója (a Ptk. 685. paragrafusának b./ pontjában megjelölt személy és az élettárs) a tagot megillető mértékben. 9.2 A Pénztár működésével kapcsolatban felvilágosítás igénybevételére az erre vonatkozó szabályok szerint. 9.3 A Pénztár irataiba és könyveibe, valamint összesítő kimutatásaiba és statisztikáiba betekinteni, amennyiben azt írásban kérelmezi az Igazgatótanács Elnökétől, azonban kivételt képez itt: 9.3.1 a kérelmezőn kívüli - más tagokra vonatkozó - információkba való betekintés, 9.3.2 a tagok személyi adatai, egészségi állapota, vagy az általuk igénybevett szolgáltatások mibenléte és mértéke 5. oldal
9.3.3 személyiségi jogokba ütköző információk ismerete, 9.3.4 az egyéni számlák, és a tagdíjak mértékének más személyre vonatkozó adatai. 9.4 A pénztártag választhat és választható a Pénztár szerveibe, kivéve a 8.4 és 8.5 pontban foglalt esetekben. 9.5 A munkáltatói tag jogosult tanácskozási joggal a Közgyűlésen részt venni. 9.6 Amennyiben a természetes személy munkáltatói tag és egy személyben pénztártag is, úgy kizárólag a természetes tagok jogai illetik meg, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a Pénztár tisztségviselőjévé választják, akkor az őt vagy vállalkozását érintő kérdésekben nem szavazhat. 9.7 Kilépés esetén a Pénztárral szembeni elszámolásra, figyelemmel a 7.2 pontban foglaltakra. 10 A tagsági viszony alapján a tag köteles 10.1 Tagdíjat fizetni. 10.2 A Pénztár működését érintő és tudomására jutott információkat bizalmasan kezelni. 10.3 Az Alapszabályban foglaltakat betartani. 11 A Pénztár szervezete 11.1 Közgyűlés A Pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés vagy küldött Közgyűlés (továbbiakban együtt Közgyűlés), mely a Pénztár tagjaiból, valamint tanácskozási joggal a munkáltatói tagokból áll. A Közgyűlést évente két alkalommal (tavaszi és őszi Közgyűlés) a hatályos Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény által meghatározottak szerint kell összehívni, melynek feladata a jelen Alapszabályban, továbbá a jogszabályok által részletezett tevékenységek elvégzése. A tavaszi Közgyűlést az év május 31. napjáig, az őszi Közgyűlést pedig az év november 30. napjáig kell megtartani. A Közgyűlést az Igazgatótanács hívja össze, melynek módja: amennyiben a tagok létszáma nem éri el a 200 főt, írásbeli értesítés útján, amennyiben a tagok létszáma a 200 főt meghaladja, úgy a Küldöttek írásbeli értesítése útján, továbbá a meghívó megjelenítése útján a www.prov1ta.hu honlapon a Közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően. Minden esetben közzé kell tenni a Küldött Közgyűlés pontos helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. 11.2 A Küldött Közgyűlés 11.2.1 A Küldött Közgyűlés a tagok által megválasztott küldöttek részvételével tartott Küldött Közgyűlés. A Küldött Közgyűlésen a Küldöttet meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Egy meghatalmazott több Küldöttet is képviselhet. Amennyiben a Küldött Közgyűlés intézménye létrehozásra került, úgy azt minden esetben Küldött Közgyűlésnek kell tekinteni és automatikusan átveszi a Küldött Közgyűlés hatáskörébe utalt jogokat és kötelezettségeket. A Küldött Közgyűlés maximum 100 fő küldöttből áll. A küldötteket költségtérítés illeti meg, mely a működési alapból kerül kifizetésre. A Küldött Közgyűlés akkor hozható létre, ha a tagok összlétszáma a 200 főt meghaladja. A küldöttek létszáma a következők alapján kerül meghatározásra: 11.2.1.1 200 fős taglétszám felett 50 tag delegál egy küldöttet, 11.2.1.2 5.000 fős taglétszám felett 100 tag delegál egy küldöttet, 11.2.1.3 10.000 fős taglétszám felett 200 tag delegál egy küldöttet, 11.2.1.4 20.000 fős taglétszám felett 500 tag delegál egy küldöttet. 11.2.2 Küldött jelölő gyűlés A küldöttek megválasztásához küldött jelölő gyűlést kell összehívni. A küldött jelölő gyűlések összehívása munkáltatói illetve összevont munkáltatói valamint közigazgatási területi alapon történik, ahol a küldött, a tagsági jogviszony feltételeit teljesítő pénztártag lehet. Amennyiben a pénztár taglétszámának növekedése/csökkenése az egy küldöttet jelölő létszámot befolyásolja a tagok igényeinek figyelembe vételével az Igazgatótanács döntése szerint- küldött körzetek összevonására/szétválasztására kerülhet sor. A küldött jelölő gyűlést az Igazgatótanács hívja össze, írásbeli értesítés útján. 6. oldal
Egy adott közigazgatási körzeten belül amennyiben az új tagok létszáma eléri vagy meghaladja az egy küldött megválasztására jogosult személyek számát, akkor az Igazgatótanács köteles 6 hónapon belül az új belépő tagok részvételével küldött jelölő gyűlést összehívni. A küldött jelölő gyűlésen az Igazgatótanács által delegált személy a levezető Elnök. A küldött jelölő gyűlés határozatképes, ha a küldöttek jelölésére jogosultak 50 % + 1 tag jelen van. Amennyiben a küldött jelölő gyűlés határozatképtelen, úgy a minimum 1 órás időközzel tartott új küldött jelölő gyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Küldött lehet a Pénztár bármely tagja. A küldött jelölő gyűlésen a küldött mellett egy póttag is megválasztásra kerül. A póttag automatikusan küldötté válik, ha a küldött jogállása megszűnik. A küldöttek és a póttagok jelölése a küldött jelölő gyűlés első napirendi pontjaként nyílt jelöléssel történik. Küldött jelölésre jogosult: 11.2.2.1 az Igazgatótanács, 11.2.2.2 az adott közigazgatási körzetben a küldöttválasztásra jogosult tag önmaga, 11.2.2.3 bármely tag, amely az adott közigazgatási körzethez tartozik, 11.2.2.4 az a munkáltató, amely az adott körzetben érintve van munkáltatói szerződés ügyében a Pénztárral kapcsolatban. A küldöttet és póttagot egyszerű szavazattöbbséggel választják meg a tagok közül, kivéve, ha bármely szavazati joggal rendelkező, vagy jelöltként jelenlevő személy titkos szavazást kér, mely esetben titkos szavazást kötelező tartani. A titkos szavazás lebonyolítására 3 tagú szavazatszedő bizottságot kell alakítani, melynek Elnöke az Ellenőrző Bizottság által delegált személy. 11.3 Soron kívüli Küldött Közgyűlés 11.3.1 Soron kívüli Küldött Közgyűlést kell összehívni 11.4 Küldött Közgyűlési szabályok: 11.3.1.1 ha azt a Bíróság elrendeli, 11.3.1.2 ha a Felügyelet rendeli el, 11.3.1.3 ha az Ellenőrző Bizottság úgy dönt, 11.3.1.4 ha a tagok legalább 10%-a - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, 11.3.1.5 ha az Igazgatótanács szükségesnek látja. 11.4.1 A Küldött Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább fele képviselve jelen van. 11.4.2 A Küldött Közgyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Egy meghatalmazott több tagot is képviselhet. 11.4.3 Amennyiben a Küldött Közgyűlés határozatképtelen, úgy 1 órával később megtartott új Közgyűlés az eredeti helyen, az eredeti napirendi pontok tekintetében - a megjelentek számától függetlenül - határozatképesnek tekintendő. 11.4.4 A Küldött Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, amennyiben az Alapszabály vagy a törvény másként nem rendelkezik. Minden pénztártag egy szavazattal rendelkezik. 11.4.5 A Küldött nem hozhat határozatot az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben, ha azokról az Ellenőrző Bizottság jelentése nem áll rendelkezésre. 11.4.6 A Küldött Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 11.4.6.1 a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása, 11.4.6.2 a munkáltató és a Pénztár közötti szerződések jóváhagyása, érvénytelenítése, megszüntetése, amennyiben a munkáltató által átvállalt kötelezettségek 500 főt érintenek, vagy azt meghaladják (egyéb esetekben az Igazgatótanács Elnöke illetékes), 11.4.6.3 a tagdíj mértékének meghatározása, 11.4.6.4 a szolgáltatások és az igénybevétel mértékének meghatározása, valamint jóváhagyása, 11.4.6.5 döntés mindazon kérdésekben, melyeket e jogszabály a hatáskörébe utal, 11.4.6.6 döntés minden olyan kérdésben, amely a Pénztár vagyonát illetően az 50 millió forintot meghaladja (ez alatti értékű ügyekben az Igazgatótanács határoz), 11.4.6.7 az Igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, 11.4.6.8 döntés az eredmény felhasználása vagy az egyes alapokban esetlegesen mutatkozó hiány rendezése, valamint a mérleg megállapítása, 11.4.6.9 érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, illetve az abból történő kiválás, 11.4.6.10 a Pénztár megszüntetéséhez, 11.4.6.11 a Pénztár szétválása vagy más pénztárral való egyesülése, 11.4.6.12 az Alapszabály módosítása, 11.4.6.13 az Igazgatótanács és Ellenőrző Bizottság tagjainak és elnökeinek megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása, 11.4.6.14 a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása, 11.4.6.15 a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai ellen kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a Pénztár képviseletéről. 7. oldal
A felsoroltak közül a 11.4.6.7, 11.4.6.8, 11.4.6.9, 11.4.6.10, és 11.4.6.11, pontokban foglaltakhoz kétharmados szavazattöbbség szükséges. A felsoroltak közül a 11.4.6.12, és 11.4.6.13, pontokban foglaltakhoz háromnegyedes szavazattöbbség szükséges. A tavaszi Küldött Közgyűlés feladata különösen a 11.4.6.7 és 11.4.6.8. pontban foglaltak elvégzése. A Küldött Közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés által választott hitelesítők írnak alá. 11.4.7 A tisztségviselők megválasztása és visszahívása egyszerű szavazattöbbséggel történik, kivéve, ha bármely szavazati joggal, vagy jelöltként jelenlevő személy titkos szavazást kér, mely esetben titkos szavazást kötelező tartani. 11.4.8 Titkos szavazások esetén a szavazatok összeszámolására és a szavazás jogszerűségének ellenőrzésére Szavazatszedő Bizottságot kell választani a tagok közül. 11.4.9 A munkáltatói szerződések aláírására és jóváhagyására a Közgyűlés az Igazgatótanács Elnökét delegálja. 11.4.10 A tisztségviselőket a Közgyűlés 5 év időtartamra választja meg. 11.4.11 A határozott időre választott tisztségviselőknek a határozott időszakon belüli leváltásához, visszahívásához 90%-os szavazattöbbség szükséges. 11.4.12 A Küldött Közgyűlés levezetője az Igazgatótanács Elnöke, vagy az általa felhatalmazott igazgatótanácsi tagok valamelyike. 11.4.13 A Küldött Közgyűlés határozatait, az azokról szóló jegyzőkönyveket a Pénztár telephelyén, minden tag számára elérhető módon kell tárolni. 11.5 Igazgatótanács 11.5.1 Az Igazgatótanács a Pénztár legfelső ügyvezető szerve, mely gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, az üzletpolitika kialakításáról, a Pénztár zavartalan működéséről. Gyakorolja a Pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, dönt a Pénztár szerződéseiről és kötelezettségvállalásairól, képviseli a Pénztárat a hivatalos eljárásokban. 11.5.2 Az Igazgatótanács üléseit legalább háromhavonta, de szükség szerint gyakrabban is tartja. 11.5.3 Soron kívüli igazgatótanácsi ülést kell összehívni, ha azt a: 11.5.3.1 Küldött Közgyűlés vagy a Felügyelet előírta, 11.5.3.2 az ellenőrző bizottság tagjainak egyharmada kéri, 11.5.3.3 az Ügyvezető kéri, 11.5.3.4 az igazgatótanácsi tagok egyharmada kéri. 11.5.4 Amennyiben az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság tagjainak egyharmada, vagy az Ügyvezető kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezők jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az Igazgatótanács összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezők kötelesek bejelenteni a Felügyeletre. 11.5.5 A fenti feltételek teljesülése esetén a soron kívüli ülést a beterjesztést követő 8 napon belül kell megtartani. 11.5.6 Az Igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok Alapszabályban meghatározott hányada szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és legalább 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére. 11.5.7 Az Igazgatótanács tagjait a Közgyűlésen egyszerű szavazattöbbséggel választják meg a tagok közül, kivéve, ha bármely szavazati joggal, vagy jelöltként jelenlevő személy titkos szavazást kér, mely esetben titkos szavazást kötelező tartani. 11.5.8 Az Igazgatótanács Elnökét a Közgyűlésen egyszerű szavazattöbbséggel választják meg az Igazgatótanács tagjai közül, kivéve, ha bármely szavazati joggal, vagy jelöltként jelenlevő személy titkos szavazást kér, mely esetben titkos szavazást kötelező tartani. 11.5.9 Az Igazgatótanács, maximum 5, de minimum 3 tagú, és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 11.5.10 Az Igazgatótanács határozatképes, ha annak kétharmada jelen van az ülésen. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze. Határozatképes az Igazgatótanács ülése akkor is, ha az Elnök akadályoztatása okán azt nem tudja összehívni, vagy más egyéb ok miatt annak összehívása ellehetetlenül, de az Igazgatótanács tagjainak legalább kétharmada jelen van. 11.5.11 Az ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: 11.5.11.1 a jelenlevők nevét, 11.5.11.2 a hozott határozatokat, 11.5.11.3 a felszólalások lényegi elemeit, 11.5.11.4 mellékelve az írásos beszámolókat. 11.5.12 Az Igazgatótanács tagjai munkájuk végzése során a Közgyűlés által jóváhagyott költségtérítésben és díjazásban részesülhetnek. 11.5.13 Az Igazgatótanács feladata: 8. oldal
11.5.13.1 Az éves és hosszú távú pénzügyi tervek, valamint a mérleg és az éves beszámoló előkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése. 11.5.13.2 Mindazon tevékenységek elvégzése, melyeket a Közgyűlés, vagy az Alapszabály, vagy a jogszabályok a hatáskörébe utalnak, valamint mindazon jogok és feladatok gyakorlása, amelyek nem tartoznak a fölérendelt irányító és ellenőrző szervek kizárólagos hatáskörébe, továbbá az azok által hozott határozatok végrehajtása. 11.5.13.3 Az üzletpolitikai döntések meghozatala, figyelemmel a 11.4.6.2 és 11.4.6.2 pontjára, a pénztár szolgáltatási rendszerének kialakítása, működtetése és felügyelete. 11.5.13.4 Munkáltatói jogok gyakorlása, munkaszerződések elkészítése, jóváhagyása, megszüntetése. 11.5.13.5 A pénztár üzemeltetési, szolgáltatási, szervezeti és egyéb szabályzatainak elkészíttetése és betartatása. 11.5.13.6 A Pénztár számviteli rendjének, ügyvitelének meghatározása, az előírt tárgyi és személyi feltételek biztosítása, a munkaszervezet kialakítása és felügyelete, a gazdálkodás irányítása, a stratégiai döntések meghozatala. 11.5.13.7 A napi - operatív működési feladatokhoz, a pénztár - tevékenység biztonságos viteléhez szükséges ügyvezetési döntések meghozatala, a végrehajtás ellenőrzése. 11.5.13.8 Megköti a munkáltatói hozzájárulással a Pénztárnak nyújtott támogatással kapcsolatos szerződéseket. 11.5.13.9 Dönt a Pénztárgazdálkodás nyilvántartásának és a Pénztár befektetési üzletmenetének kihelyezéséről, megköti az e tevékenységek kihelyezésével összefüggő szerződéseket. 11.5.13.10 Dönt a szolgáltatási szerződésekről. 11.5.13.11 Dönt a Pénztár hitelfelvételéről. 11.5.13.12 Dönt a szolgáltatási szabályzat és a különböző eljárási rendek elfogadásáról. 11.5.13.13 Szükség szerint szakértőket alkalmaz, szakértői bizottságokat működtet. 11.5.14 Az Igazgatótanács tagjai kötelesek az Ellenőrző Bizottságnak bejelenteni, ha a pénztárnak szolgáltatást nyújtó szervezetben közvetlen érdekeltséggel rendelkeznek vagy a szerződő féllel rokoni kapcsolatban állnak. Mindazokban az esetekben, amikor ilyen szervezetekkel, személyekkel kapcsolatban a pénztár kötelezettséget vállal, illetve feladatellátásra szerződik az Igazgatótanács érintett tagja hatáskörrel nem járhat el. 11.5.15 Az igazgatótanács tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. Feladatkörükben a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek. Az igazgatótanács tagjait a testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. 11.5.16 Nem terheli felelősség azt az igazgatótanácsi tagot, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, vagy a döntéshozataltól tartózkodott. 11.6 Az Igazgatótanács Elnöke Az Elnök feladatai és hatásköre: 11.6.1 a Közgyűlés, valamint az Igazgatótanács üléseinek előkészítése és összehívása, 11.6.2 a Pénztár képviselete, 11.6.3 az Alapszabály, a Közgyűlés és az Igazgatótanács határozatai végrehajtásának felügyelete, 11.6.4 a Pénztár tevékenységének és gazdálkodásának az Igazgatótanács tagjaival konszenzusban történő irányítása, 11.6.5 a különböző jegyzőkönyvek vezetéséről való gondoskodás, 11.6.6 mindazon feladatokat ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Küldött Közgyűlés a hatáskörébe utal. 11.7 Ellenőrző bizottság 11.7.1 Az Ellenőrző Bizottság elnökének irányítása alatt feladata, hogy a Pénztár pénzügyi terve és az Alapszabály betartása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a Pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a Pénztár fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját. Feladata továbbá mindazon tevékenység elvégzése, melyet a Küldött Közgyűlés, vagy az Alapszabály és a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. Az Igazgatótanács kérésére köteles az érintett témákban vizsgálatot tartani és eljárni. 11.7.2 Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség szerinti időpontokban tartja, melyről a tagokat legalább 10 nappal az ülés időpontja előtt értesíteni kell. Az ülések, valamint a vizsgálatok eredményeit az arról készült jegyzőkönyveket az Igazgatótanács számára továbbítani kell. 11.7.3 Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről éves beszámolót készít, melyet a rendes Küldött Közgyűlés elé terjeszt. 11.7.4 Amennyiben az ellenőrzés során tapasztaltak azt szükségessé teszik, kérheti: 11.7.4.1 az Igazgatótanács soron kívüli összehívását, 11.7.4.2 a Közgyűlés soron kívüli összehívását. 11.7.5 Az Ellenőrző Bizottság köteles megvizsgálni a Küldött Közgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a Pénztár éves beszámolóját. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az Ellenőrző Bizottság jelentése nélkül a Küldött Közgyűlés érvényesen nem határozhat. 9. oldal
11.7.6 Az Ellenőrző Bizottság tagjait Közgyűlésen, egyszerű szavazattöbbséggel választják meg a tagok közül, kivéve, ha bármely szavazati joggal, vagy jelöltként jelenlevő személy titkos szavazást kér, mely esetben titkos szavazást kötelező tartani. 11.7.7 Az Ellenőrző Bizottság Elnökét a Közgyűlésen egyszerű szavazattöbbséggel választják meg az Ellenőrző Bizottság tagjai közül, kivéve, ha bármely szavazati joggal, vagy jelöltként jelenlevő személy titkos szavazást kér, mely esetben titkos szavazást kötelező tartani. 11.7.8 Az Ellenőrző Bizottság minimum 3 legfeljebb 5 tagú és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 11.7.9 Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha az Elnök és legalább egy tag jelen van az ülésen. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság Elnöke hívja össze. Határozatképes az Ellenőrző Bizottság ülése akkor is, ha az Elnök akadályoztatása okán azt nem tudja összehívni, vagy más egyéb ok miatt annak összehívása ellehetetlenül, de az Ellenőrző Bizottság tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: 11.7.9.1 a jelenlevők nevét, 11.7.9.2 a hozott határozatokat, 11.7.9.3 a felszólalások lényegi elemeit, 11.7.9.4 mellékelve az írásos beszámolókat. 11.7.10 Soron kívüli ülés összehívására jogosult: 11.7.10.1 az Ellenőrző Bizottság bármely tagja, 11.7.10.2 az Igazgatótanács Elnöke, 11.7.10.3 felügyeleti szervek. 11.7.11 Az Ellenőrző Bizottság indítványozhatja külső szakértők bevonását, melyet az Igazgatótanács Elnöke hagy jóvá. 11.7.12 Az Ellenőrző Bizottság tagjai munkájuk végzése során a Közgyűlés által jóváhagyott költségtérítésben és díjazásban részesülhetnek. 11.7.13 Az Ellenőrző Bizottság tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. Feladatkörükben a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a közgyűlésnek a döntés meghozatalától, vagy tudomásra jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette. 11.8 Etikai Bizottság 11.8.1 Az Etikai Bizottság az Ellenőrző Bizottság mellett létrehozható ad hoc bizottság. 11.8.2 Az Etikai Bizottság 5 tagú, a tagokat az Ellenőrző Bizottság jelöli és a Közgyűlés választja meg. 11.8.3 Az Etikai Bizottság tagjait költségtérítés illeti meg. 11.9 Ügyvezető A pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz. A pénztárat közvetlenül az Igazgatótanács irányítja. Ügyvezető alkalmazásához közgyűlési felhatalmazás szükséges. 11.10 A belső ellenőrzési tevékenység szerződésben meghatározott részét (szolgáltatások ellenőrzése) külső vállalkozás is végezheti. 11.11 Az informatikai rendszerrel kapcsolatos rendszergazdai tevékenység szerződésben meghatározott részét külső vállalkozás is végezheti. 12 A Pénztár vagyona és annak felhasználási módjai 12.1 A Pénztár vagyonának forrásai: 12.1.1 a tagok által fizetett tagdíj, 12.1.2 munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás, 12.1.3 befektetések hozama, 12.1.4 rendszeres támogatóktól befolyó összegek, 12.1.5 a vagyon értékesítéséből származó összegek, 10. oldal
12.1.6 kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétel, 12.1.7 a belépő tagok által hozott egyéni fedezet, 12.1.8 a tagok egyéb befizetései, 12.1.9 egyéb bevételek. 12.2 A pénztári vagyon a pénztári tagság érdekében fektethető be. A Pénztár a működése során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, azok szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A Pénztár vagyonát csak az Alapszabályban meghatározott célokra lehet fordítani. 13 A Pénztár szolgáltatásainak irányelvei, keretei, az egyes szolgáltatási típusok meghatározása: A Pénztár szolgáltatásait a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján finanszírozhatja. 13.1 A Pénztár egészségvédelemmel és egészségi kockázatkezeléssel kapcsolatos Alapszabályban meghatározott céljai elérése érdekében valamennyi pénztártag számára ajánlott a pénztártag egyéni egészségi állapotának és kockázatainak felmérése és az állapotváltozás rendszeres, legalább évenkénti nyomon követése. A Pénztár tiszteletben tartja és előnyben részesíti a tag egyéni egészségvédelmi szükségleteit, támogatja az egészségtudatos viselkedést, ezért a feltárt egészségügyi kockázatok kezelésében és a betegségek megelőzésében a tag igényei szerint jár el. A tag által kezdeményezett szolgáltatások igénybevételében - a közös alap által finanszírozott szolgáltatások kivételével - ezért sem mennyiségi sem időbeli korlátozásokat nem alkalmaz. Ugyanakkor a tagi szolgáltatók szerződéses partnerré válásával, emellett a partnerkörre is építve különböző speciális összetett pénztári egészségprogramok kialakításával támogatja és ösztönzi a csoportos, a célzott és hosszú távú kockázatkezelési megoldásokat. Az egyes szolgáltatási csoportok ezért egyidejűleg tartalmaznak egyéni és pénztári szolgáltatáscsomagokat, programokat. 13.2 A szolgáltatások alapcsoportjai 13.2.1 egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján, 13.2.2 otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat, 13.2.3 gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása, 13.2.4 látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet, 13.2.5 életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet, 13.2.6 a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál, illetve az 51/C. a) pontjában foglalt szolgáltatásként, 13.2.7 a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása, 13.2.8 pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként az Ebtv. 44. -a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók, 13.2.9 hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén, 13.2.10 természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott - az 51/B. (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet, 13.2.11 sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható, 13.2.12 gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása, 13.2.13 szűrési-, állapot-felmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, 13.2.14 az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása, 11. oldal
13.2.15 szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése; 13.3 A Pénztár által finanszírozott szolgáltatási rendszert a SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE tartalmazza, amelyet a Küldött Közgyűlés hagy jóvá, és amely az Alapszabály elválaszthatatlan része. A Szolgáltatások Jegyzéke meghatározza a Pénztár által szervezett és finanszírozott pénztári szolgáltatások igénybevételének egységes elveit és szabályait. A Szolgáltatások Jegyzéke dokumentumnak ki kell térnie az Alapszabály szerinti pénztári szolgáltatások tartalmára, az egyes szolgáltatások felépítésének rendszerére és elveire, a szolgáltatások igénybevételének feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásrendre, valamint a kapcsolódó elszámolási elvekre vonatkozó szabályokra. 13.4 Adatkarbantartás és adatszolgáltatás A tagok által igénybe vehető, de nem kötelező szolgáltatás. Pénztártag egészségi állapotára vonatkozó valamennyi adat rögzítése a vizsgálati periódusok során az egészségi állapotában bekövetkezett változásokra utaló adatok folytatólagosan végzett adatfelvétele, adatfeldolgozása. A pénztártag részéről az adatszolgáltatás önkéntes, a feldolgozott adatok és azok eredménye felett kizárólag a pénztártag rendelkezhet, kivéve a vitális indikáció esetét. Az adatkezeléssel és az adatvédelemmel kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - feladatok ellátására az Igazgatótanács adatgazdát jelöl ki. 13.5 A tag által igénybe vehető szolgáltatások fedezetéül a szolgáltatási jegyzék szerint differenciált módon a szolgáltatási számlákon keresztül a Pénztár fedezeti alapja, valamint a likviditási alap fedezeti tartaléka szolgál. 13.6 A szolgáltatások igénybevétele önkéntes, az igénybe vehető szolgáltatás valamennyi tag számára azonos értékű és halmozható. 13.7 A 4.3 pont szerinti várakozási idő alatt, valamint a tagsági viszony szüneteltetése alatt a tag nem jogosult a szolgáltatások igénybevételére. 13.8 A Pénztár által nyújtható és a tagság által igénybe vehető szolgáltatás típusokat, azok igénybevételének feltételeit a SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE - az Alapszabály elválaszthatatlan része - tartalmazza. 13.9 A Pénztár szolgáltatásait saját maga szervezheti, vagy e célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet. 13.10 A pénztár szolgáltatásszervezési tevékenységet - kiegészítő vállalkozási tevékenysége keretében- más pénztárak tagjai valamint más magánszemélyek, illetve intézmények részére is végezhet. 13.11 Az egészségpénztári tevékenységet folytató pénztár természetbeni szolgáltatásokat egészségpénztári szolgáltatón keresztül nyújthat. 13.12 A Pénztár szolgáltatási kötelezettségével történő visszaélés az Alapszabály megsértésének minősül. 13.13 A Pénztár által rendszeresített belépési nyilatkozaton és az egészségpénztári szolgáltatásokat biztosító szolgáltatási szerződésekben az erre utaló nyilatkozatnak szerepelnie kell. A tudatos megtévesztés illetve rosszhiszemű szolgáltatás igénybevétele esetén a taggal illetve a szolgáltatóval szemben a szolgáltatás megtagadása lehetséges, továbbá adott esetben kártérítés is követelhető. 12. oldal
14 A Pénztár gazdálkodásának irányelvei 14.1.1 A Pénzügyi tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó gazdálkodási szabályokat és egyéb rendelkezéseket. A működés során el kell különíteni: 14.1.1.1 fedezeti, 14.1.1.2 működési, 14.1.1.3 likviditási alapot, melyekre a Pénztár vagyonát meg kell osztani. Az egyes alapokba elkülönített pénzösszegek elhelyezési módját a vonatkozó rendeletek tartalmazzák. Az egyes alapok befektetési, és más kihelyezési lehetőségeit, azok megvalósítását kizárólag az Igazgatótanács jogosult eldönteni a Közgyűlés határozatainak, az Alapszabály, valamint a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. 14.1.2 A Pénztár a fedezeti alapon belül egy közös szolgáltatási alapot (továbbiakban: közös alap) különít el, melynek felhasználásáról az Igazgatótanács határoz. 14.1.3 A Pénztár a fedezeti alapon belül egy lekötési alapot (lekötési alap) különít el. A pénztártag rendelkezhet arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre leköti. A pénztártag e rendelkezéssel vállalja, hogy a két éves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására. 14.2 A Pénztár bevételeit az alábbiak szerint kell megosztani: 14.2.1 Belépési költség: 14.2.1.1 A 2015. június 01. után belépő tagok esetében a belépési költség mértéke 4.000 Ft. A 2015. május 31.-ig megkötésre került munkáltatói szerződések keretében belépő új tagok esetében a belépési költség mértéke továbbra is 2.500 Ft. 14.2.1.2 A belépési költség minden esetben a működési alapba kerül, annak felhasználására a vonatkozó jogszabályok az irányadók. 14.2.1.3 Az Igazgatótanács egyedi és eseti elbírálás útján, az új belépők meghatározott csoportja, vagy köre esetében az első két hónapban jogosult ettől akciós és tagtoborzási célból, eltérni, mely esetben maximum a belépési költség feléig adhat felmentést a belépési költség megfizetése alól. 14.2.2 Kilépési költség: a tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag követeléséből 4.000 forint vonható le. 14.2.3 Egységes minimális tagdíj A tag (értve itt a munkáltatói tagot is) tagdíj fizetési kötelezettsége az egységes minimális tagdíj mértékéig áll fenn. Ezen túlmenően a tag jogosult vállalt tagdíj és egyéb befizetések teljesítésére is. Az egységes minimális tagdíj mértéke 30.000 Ft/év. A tagdíj megosztása az egyes alapok között A befizetések eltérő mértékéből adódóan a tagdíj befizetések sávosan kerülnek megosztásra az egyes alapok között, az alábbiak szerint: 14.2.3.1 évi 30.000 Ft, azaz az egységes minimális tagdíj befizetés esetén: - 90 %-a a tag egyéni egészségszámla követelés jóváírásával a fedezeti alapba, - 8,5 %-a a működési alapba, - 1,5 %-a a likviditási alapba, - fedezeti jóváírásból 1 % a közös alapba kerül elkülönítésre. 14.2.3.2 Vállalt tagdíj további évi 60.000 Ft értékig terjedő (mindösszesen évi 90.000 Ft befizetés) értéke szerinti befizetés esetén: - 92 %-a a tag egyéni egészségszámla követelés jóváírásával a fedezeti alapba, - 6,5 %-a a működési alapba, - 1,5 %-a a likviditási alapba, - fedezeti jóváírásból 1 % a közös alapba kerül elkülönítésre. 14.2.3.3 Vállalt tagdíj további évi 90.000 Ft értékig terjedő (mindösszesen évi 180.000 Ft befizetés) értéke szerinti befizetés esetén: - 92,25 %-a a tag egyéni egészségszámla követelés jóváírásával a fedezeti alapba, - 6,25 %-a a működési alapba, - 1,5 %-a a likviditási alapba, - fedezeti jóváírásból 1 % a közös alapba kerül elkülönítésre. 14.2.3.4 Vállalt tagdíj további évi 60.000 Ft értékig terjedő (mindösszesen 240.000 Ft befizetés) értéke szerinti befizetés esetén: 13. oldal
- 92,5 %-a a tag egyéni egészségszámla követelés jóváírásával a fedezeti alapba, - 6 %-a a működési alapba, - 1,5 %-a a likviditási alapba, - fedezeti jóváírásból 1 % a közös alapba kerül elkülönítésre. 14.2.3.5 Vállalt tagdíj további évi 60.000 Ft értékig terjedő (mindösszesen 300.000 Ft befizetés) értéke szerinti befizetés esetén: - 92,75 %-a a tag egyéni egészségszámla követelés jóváírásával a fedezeti alapba, - 5,75 %-a a működési alapba, - 1,5 %-a a likviditási alapba, - fedezeti jóváírásból 1 % a közös alapba kerül elkülönítésre. 14.2.3.6 Vállalt tagdíj évi 300.000 Ft-nál nagyobb értéke szerinti befizetés esetén: - 93 %-a a tag egyéni egészségszámla követelés jóváírásával a fedezeti alapba, - 5,5 %-a a működési alapba, - 1,5 %-a a likviditási alapba, - fedezeti jóváírásból 1 % a közös alapba kerül elkülönítésre. 14.2.3.7 Vállalt tagdíj esetében, ha a tag a lekötési alapban kívánja elhelyezni a tagdíjat, akkor értékhatár nélkül az egységes minimális tagdíj (évi 30.000 Ft) feletti rész: - 95 %-a a tag egyéni egészségszámla követelés jóváírásával a fedezeti alapba, - 5 %-a a működési alapba, kerül elkülönítésre. 14.2.3.8 Adomány, vagy Támogatás esetében értékhatár nélkül: - 95 %-a a tag egyéni egészségszámla követelés jóváírásával a fedezeti alapba, - 5 %-a a működési alapba, kerül elkülönítésre. Az egységes minimális tagdíjon felül vállalt tagdíj havonta változtatható. Hatálybalépése 2015.július 01. 14.3 Az Igazgatótanács a szabad pénzeszközök kezelésére szerződést köthet a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. 14.4 Az alapokban elhelyezett eszközök hozama abban az alapban kerül jóváírásra, amelyben keletkezett. 14.5 Az egyes szolgáltatások kiadásának kiegyenlítését a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámla követelésének megterhelésével kell biztosítani. 14.6 A tagoknak a gazdasági évet követően eljuttatott éves számlaegyenleg értesítő alapján készül a Pénztár analitikus nyilvántartása, mellyel szemben alapesetben a tag a kézhezvételtől számított 30 napig kifogásokat nyújthat be a Pénztárhoz. Amennyiben a megadott határidőig nem érkezik a Pénztárhoz a tag által készített hivatalos bejelentés a számlaegyenleg értesítővel kapcsolatosan, a számla egyenlegértesítőt a tag által elfogadottnak tekinti a Pénztár. A különbözetet a Pénztár a közös alapba csoportosítja át illetve a közös alapból történik a szükség szerinti pótlás. 14.7 A közös alap a Pénztár osztatlan szolidaritási elvű egészségügyi és önsegélyező szolgáltatásaira nyújt fedezetet, mely kiegészülhet egyéb pénzügyi forrásokkal. A fedezeti alapon belül a közös alap elkülönítetten kerül kialakításra az egyes szolgáltatások fedezetére közös alap szerint, így az egyéni számlák a szolgáltatás igénybevételekor együttesen és arányosan kerülnek megterhelésére. A Közös Alapból a Pénztár: 14.7.1 egyrészt a pénztártagok összességének illetve egy-egy csoportjának egészségnevelési valamint a Pénztár által speciálisan szervezett, ösztönzött egészségügyi vagy önsegélyező szolgáltatásainak fedezetére és ellenőrzésére (továbbiakban egészségügyi és szociális kockázat kiegyenlítő, életmód alakító, valamint csoportos egészségvédelmi, rehabilitációs vagy egészségfejlesztési programok), 14.7.2 másrészt a tagi megtakarítással nem arányos egyedi egészségügyi és szociális kockázat kiegyenlítést biztosító szolgáltatások illetve gyógykezelések és egyéb az egészség védelmét kollektíven szolgáló programjainak finanszírozására biztosít forrást. 14.8 A közös alapból nyújtott szolgáltatásokra valamennyi, a közös alap finanszírozásában folyamatosan részt vállaló szolgáltatásra jogosult pénztártag a Pénztár által szervezett PRO V1TA Népegészségügyi és Önsegélyező programban biztosított feltételek szerint. 14.8.1 A 14.7.1. pont szerinti szolgáltatásokat (szolgáltatási akciókat) a közös alap feltöltöttségétől (likviditási szintjétől) függően folyamatosan, míg a tagok által a 14.7.2 pont szerint igényelt szolidaritási szolgáltatásokat a közös alapban elhelyezett pénzeszközökből elbírálás alapján finanszírozza a Pénztár. 14.8.2 A 14.7.2 pont szerint benyújtott igények közül indokoltsági alapon kerülnek kiválasztásra a támogatandó szolgáltatási igények. A szolgáltatási igények elbírálását, odaítélését az Igazgatótanács elnöke vagy az Igazgatótanács által felkért független szakmai kuratórium készíti elő. 14. oldal
14.8.3 Az egyedi szolgáltatási igényeket, melynek finanszírozási igény nagysága egy naptári évre és/vagy egy főre vonatkoztatva eléri illetve meghaladja a 150.000 Ft-ot - az alábbi prioritások sorrendisége alapján 1-től 10-ig történő irányelvenkénti pontozással - kell elbírálni: 14.8.4 Objektív elemek 14.8.4.1 Az időszakban felosztható forrás nagysága. 14.8.4.2 Folyamatos tagsági jogviszony időtartama. 14.8.4.3 A kérelmezett szolgáltatási forrás nagysága. 14.8.5 Szubjektív elemek 14.8.5.1 A tag anyagi rászorultsága. 14.8.5.2 Költség-haszon elv. 14.8.5.3 Személyek száma. Az elbírálás során a két kritérium csoportot azonos súlyozással kell figyelembe venni. A közös alap szolgáltatására nem jogosult az a tag, akinek egységes minimális tagdíj elmaradása van, tagsági viszonya az egy évet nem haladja meg, illetve a tagsági viszonyt szünetelteti. 14.9 Az egyedi szolgáltatási igényeket (szolgáltatás) csoportok szerint a SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE 3. számú mellékletében foglaltak alapján kell igényelni: 14.9.1 Ha egy adott igény több csoportba sorolható, akkor azok közül kizárólag egyet kell megjelölni az igénylésnél. 14.9.2 Az igénylés részletes technikai szabályait a Szolgáltatások Jegyzéke, illetve a PRO V1TA Népegészségügyi és Önsegélyező Program tartalmazza. 14.10 A pénztár részére a közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására a munkáltatói tag által fizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékai) kell helyezni, és a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani. Az ezen tartalékban a szerződés teljesítését követően található maradványt a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet. 15 A Pénztár a Küldött Közgyűlés felhatalmazása alapján kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathat, amely tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. 16 Az egyéni egészségszámla követelés A Pénztár köteles tagjai számára egyéni egészségszámla követelést vezetni. Az egyéni egészségszámla követelésen szereplő összeget a Pénztár, a tag Pénztárral szembeni követeléseként elismeri az Alapszabályban rögzítettek szerint. A Pénztár felszámolásakor, illetve végelszámoláskor az egyéni egészségszámla követelésen szereplő összeg a Pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona a tagok közötti felosztás eszköze. 16.1 Az egyéni egészségszámla követelésen kell a tag számára jóváírni az alább szereplő tételeket: 16.1.1 a 14.2 a. pontja szerint a tagdíjbefizetést, 16.1.2 munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás tagra jutó részét, 16.1.3 befektetések hozamának tagra jutó részét, 16.1.4 rendszeres támogatóktól befolyó összegek tagra jutó részét, 16.1.5 a vagyon értékesítéséből származó összegek tagra jutó részét, 16.1.6 a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétel tagra jutó részét, 16.1.7 a tag által hozott egyéni fedezetet, 16.1.8 egyéb bevételek tagra jutó részét. 16.2 A tag egyéni egészségszámla követeléséről, illetve az azzal kapcsolatos információkról az ügyintézők kivételével harmadik fél semmilyen felvilágosítást nem kaphat. Kivételt képez itt a tag által meghatalmazott személy, illetve a tag halála esetén a törvényes örökös és a kedvezményezett. 16.3 A tag kérésére az egyéni egészségszámla követelés alakulása, az azzal kapcsolatos információk levélben, vagy személyes megkeresés útján - a tag Pénztár általi azonosítása után - adhatók ki. 16.4 A tag belépésekor egyéni azonosítót kap, mellyel igazolja személyazonosságát és veszi igénybe a szolgáltatásokat. Az egyéni egészségszámla követelések vezetése és kezelése a tag egyéni azonosítójának használatán alapul. 16.5 A tag halála esetén az egyéni egészségszámla követelése a hagyatékának nem része. A tag a halála esetére a Pénztár erre rendszeresített nyomtatványán, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban - haláleseti kedvezményezett - természetes személy kedvezményezettet jelölhet meg. A kedvezményezett-jelölés a pénztár általi tudomásulvétellel hatályosul. A Pénztár a tagot a kedvezményezett jelöléséről a tudomásszerzést követő 15 napon belül a benyújtott dokumentum ellenjegyzett példány másolatának tag részére történő visszaküldésével értesíti. 15. oldal
Az okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezettek nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a tudomásulvétel időpontját. Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor eltérő rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A tag az e bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet. 16.6 A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha: 16.6.1 a tag korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja és egyidejűleg másik kedvezményezettet jelöl, 16.6.2 a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, 16.6.3 a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni egészségszámla követelésből nem részesülhet. 16.6.4 Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni egészségszámla követelés rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. 16.6.5 Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az e bekezdésben foglaltak szerint hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a természetes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá eső összeg a Pénztárra száll és azt a Pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni egészségszámla követelései és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. 16.6.6 A kedvezményezett(ek) a tag felhalmozási időszakban bekövetkező halálának az egyéni egészségszámla követelés kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A Pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett az Alapszabály 16.5 bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. 16.7 A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt: 16.7.1 egy összegben felveszi, 16.7.2 az Alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a Pénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, 16.7.3 más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. Amennyiben a pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg az e bekezdés szerinti nyilatkozatot, akkor a Pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve -, a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes Bíróságnál 30 napon belül bírói letétbe kell helyeznie. 17 Nyilvántartások A Pénztár tagjairól nyilvántartást vezet, melyben a tag a belépéskor kapott azonosító számmal rendelkezik. A személyi azonosító tartalmazza a tag azonosítására alkalmas személyi, valamint a tagdíjra és az egyéni számlára vonatkozó adatait. A nyilvántartások nem sérthetik a személyiségi jogokat. A Pénztár a vonatkozó jogszabályok alapján írásbeli értesítés útján számlaértesítőt készít és küld ki tagjainak évente legalább 1 alkalommal a tárgyévet követő év június 30-ig. A számlaértesítő tartalma a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulása, ezen belül külön megjelölve az adóhatóság által átutalt összeget, a befizetések és a terhelések ezen belül elkülönítetten a közösségi szolgáltatásokra átvezetett összegekre, a tag által a közösségi szolgáltatásként igénybe vett összegekre a pénztár elérhetőségére, továbbá az egészségszámlán lekötött összegekre, azok lekötésének és a lekötés lejárati időpontjára vonatkozó adatokat tételenként. A számlaértesítőnek tartalmaznia kell a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlító adatok is találhatók. Az egyéb nyilvántartási rendszerek megtervezése és elkészítése az Igazgatótanács feladata. 18 Megszűnésre vonatkozó rendelkezések A Pénztár megszűnik mindazon esetekben, amikor: 18.1 a jogszabályok úgy rendelkeznek, 18.2 a felügyeleti szervek megszüntető határozata esetén, 18.3 felszámolást követően, 18.4 ha Közgyűlés úgy dönt, végelszámolást követően szűnhet meg. 16. oldal
19 Záró rendelkezések 19.1 A Pénztár működésével kapcsolatos összes olyan információ kötelezettség tárgyát, melynek publikálása nem ütközik az Alapszabály vagy a törvények és jogszabályok rendelkezéseibe a tag számára elérhető módon és időpontban elérhetővé kell tenni a Pénztár székhelyén, vagy telephelyein. 19.2 A Pénztár működése során különös figyelemmel a 1994. XXIV. törvényben foglaltakra végzi tevékenységét. 19.3 A Pénztárt illető bármely témában nyilatkozattételre, nyilvános megjelenésre csak az Igazgatótanács Elnöke adhat felhatalmazást. 19.4 A Pénztár tevékenységét a sajtóban, médiákban és más nyilvánosság előtt szabadon publikálhatja. 19.5 Mindazon kérdésekben, amelyek a jelen Alapszabályban nem kerültek szabályozásra az Öpt. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Hatálybalépés Jelen Alapszabály a közgyűlés 27/2012 sz. (2012.05.22.) sz. határozatával elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. Jelen Alapszabály, az elválaszthatatlan részét képező Szolgáltatások Jegyzéke dokumentummal együtt 2015. június 01. napjával lép hatályba. Az alapszabály 1, pontja székhely vonatkozásában 2015.augusztus 01-től, a 14.2.3.1 pontja 2015.július 01-től hatályos. A Pénztár tagjai tudomásul veszik, hogy abban az esetben, ha a jelen Alapszabály és Szolgáltatások Jegyzéke valamely jogszabályra hivatkozik, a jelen Alapszabály és Szolgáltatások Jegyzéke jogszabály-módosítással érintett kikötései helyébe a hatálybalépéssel egyidejűleg a közgyűlés hatáskörében végrehajtott módosítást megelőzően is a megváltozott jogszabály kötelező érvényű rendelkezései lépnek. Budapest, 2015. május 28. Marosi Péter az Igazgatótanács Elnöke E l l e n j e g y e z t e : Dr. Gecse Gábor j o g t a n á c s o s 17. oldal