Alapszabály. Elfogadta a december 16-i küldöttközgyűlés a 2/( ) -i határozatával. Hatályos január 1-től

Átírás

1 Alapszabály Elfogadta a december 16-i küldöttközgyűlés a 2/( ) -i határozatával. Hatályos január 1-től

2 A Pénztár neve: POSTÁS Egészségpénztár Székhelye: 1133 Budapest, Váci út Telephelye:. 2 A Pénztár nyilvántartási száma: 277/2005. A Pénztár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott - tevékenységi engedélyének száma: E-IV/322/2005. A POSTÁS Egészségpénztár (továbbiakban: Pénztár) nyílt egészségpénztár a munkáltatói tagok és a magánszemély tagok közös anyagi hozzájárulásából önkéntesen létesített és működtetett, területi önkormányzó szervezet, amely tagjainak az Alapszabályban meghatározott céljai elérése érdekében tevékenységét országos hatáskörrel látja el. A Pénztár határozatlan időre alakult, önálló jogi személy. A Pénztár feladata, hogy tagjai egészségének és munkaképességének megőrzése és megtartása érdekében egészségügyi szolgáltatásokat szervezzen és finanszírozzon, illetve minden rendelkezésre álló módon és eszközzel előmozdítsa e célok megvalósítását. A Pénztárt az Igazgatótanács elnöke önállóan két igazgatótanácsi tag együttesen az ügyvezető és az Igazgatótanács által kijelölt egy igazgatósági tag együttesen vagy két képviseleti joggal felhatalmazott alkalmazottja együttesen képviselheti. A Pénztár tevékenységét az alábbiakban jogszabályok előírásainak betartásával végzi: megjelölt, illetve az azokban hivatkozott Öpt. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosítópénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény Öegsz. az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 268/1997 (XII. 22) kormányrendelet 3 1 Módosította a május 23-i küldöttközgyűlés 2 Törölte a május 23-i küldöttközgyűlés 3 Törölte a május 30-i küldöttközgyűlés 2

3 I. A tagsági viszony I.1. A tagsági viszony keletkezése, a tagfelvétel feltételei Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal. A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását, annak 30 napon belüli záradékolásával tanúsítja A tagsági viszony és a tagdíjfizetési kötelezettség a Pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a Pénztár általi záradékolásával kezdődik. A Pénztár a záradékolást követően postai úton megküldi 4 a tagnak a tagsági okiratot és tájékoztatja arról, hogy a Pénztár szabályzatai (Alapszabály, Szolgáltatási Szabályzat, Kártyaszabályzat ) hol tekinthetők meg, illetve érhetők el. I.2. A tagdíj megállapításának és fizetésének feltételei A belépő és átlépő tag a belépési nyilatkozat Pénztár általi záradékolását követően 30 napon belül tagdíjat köteles fizetni. Az egységes minimális tagdíj mértéke havonta Ft. Az egységes minimális tagdíjon felül havonta vállalt többlet befizetés tagonként és munkáltatói tagonként bármilyen összegű lehet. A Pénztár február 1-jétől kezdődően a hatályos jogszabályok felhatalmazása alapján az újonnan belépő tagok első havi tagdíjából ( többlet befizetéséből, munkáltatói hozzájárulásából ) egyszeri belépési költségként Ft.-ot von le és azt a működési alapban írja jóvá. I. 3. A tagdíj fizetésének módja A megállapított tagdíjat a tag minden hónap 05. napjáig befizeti. A tag jogosult a tagdíjat a tárgyévben az esedékesség előtt is megfizetni. A Pénztár az esedékes egységes tagdíjat meghaladó összegű befizetést mindaddig, amíg a befizetés az éves egységes tagdíj mértékét törtév esetén pedig az évből még hátralévő hónapokra eső egységes tagdíjak összegét nem éri el, tagdíj előteljesítésének tekinti. 5 A tagdíj fizetése történhet: postai úton ( postautalvány) átutalással 4 Módosította a május 30-i küldöttközgyűlés 5 Módosította a május 23-i küldöttközgyűlés 3

4 csoportos beszedési megbízással. A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a Pénztár a tag egyéni egészségszámlája összegének befektetéséből származó hozamát az egységes minimális tagdíj működési és a likviditási hányadának megfelelő összeggel,- de legfeljebb a hozam összegével csökkenti és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírja. Az egységes tagdíj fizetésének elmulasztása esetén a pénztártag által pótlólag befizetett tagdíj megfizetése esetén sincs lehetőség a végrehajtott hozamcsökkentés egyéni számlán történő jóváírására. 678 I.4. A tag jogai és kötelezettségei A tag jogosult Pénztár irataiba betekinteni (A zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek és az azokon tárgyalt határozattervezetek kivételével.) A Pénztár irataiba és könyveibe, valamint összesítő kimutatásaiba és statisztikáiba betekinteni az igazgatótanács elnökének engedélyével lehetséges. Az elnök az engedélyt írásbeli megkeresés alapján adja ki. Engedély kiadása nem kérhető az alábbi esetekben: - a kérelmezőn kívüli más tagokra vonatkozó információkba való betekintés - a tagok személyi adatai, egészségi állapota, vagy az általuk igénybe vett szolgáltatások mibenléte és mértéke - a személyiségi jogokat sértő információk megismerése 9 - az egyéni számlák, és a tagdíjak mértékének más személyre vonatkozó adatai A Pénztár működésével kapcsolatban információt kérni (A megszerzett információt nem használhatja fel a Pénztár érdekeit, illetve a tagok személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon.) Halála esetére kedvezményezettet/kedvezményezetteket jelölni A tag a Pénztár testületeibe(n) a szüneteltetés időtartamának kivételével választhat és választható. A Szolgáltatási-és a Kártya Szabályzatban meghatározott mértékben és módon a szolgáltatások igénybevételére, 6 Módosította a május 23-i küldöttközgyűlés 7 Módosította a december 18-i küldöttközgyűlés 8 Módosította a május 21-i küldöttközgyűlés 9 Módosította a május 23-i küldöttközgyűlés 4

5 A szolgáltatások igénybevételére jogosult a tag és- rendelkezése alapján- közeli hozzátartozója: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér ( Ptk b) pont) és az élettárs, a tag egészségszámlája pozitív egyenlegének erejéig. 10 Évente egy alkalommal, - legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig- egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint év végi egyenlegéről díjtalanul számlaértesítőt kapni. 11 Az egyéni egészségszámla egyenlegközlő tartalma: - a Pénztár elérhetőségei, - a tag azonosítására szolgáló adatok, a tárgyévi nyitó egyenleg vagy év közben belépett tag esetében a belépés napján fennálló egyenleg, ideértve az átlépő tag által áthozott egyéni fedezetet, - a tárgyidőszakban befizetett tagdíjaknak beleértve a munkáltatói hozzájárulást is, eseti és egyéb többlet befizetéseknek a fedezeti tartalékra jutó része, - a tag egyéni számláján saját befizetésként jóváírt összeg, - a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeg - a Pénztárnak nyújtott adományból a tag egyéni egészségszámlájára jutó része, - a tag egyéni egészségszámláján jóváírt nettó hozambevétel, - az alapok közötti átcsoportosításból a tag egyéni egészségszámláján jóváírt összeg, - az egészségszámlán lekötött betét összege, a lekötés időtartama, a lekötés lejárati időpontjára vonatkozó adatok tételenként - a kifizetett szolgáltatások és egyéb kifizetések, - közösségi szolgáltatásokra átvezetett összeg, a tag által közösségi szolgáltatásként igénybevett összeg - a tag Pénztárral szemben fennálló tartozásai, ideértve az Alapszabályban nevesített tartozásokat is, - tárgyévi záró egyenleg - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete internetes honlapjának címe, ahol a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatóak. Egyéb esetekben a Pénztár a tag írásbeli kérésére és költségére írásban tájékoztatást ad egyéni számlája alakulásáról. A tag az egyéni egészségszámláján jóváírt és szabadon felhasználható összeg lekötéséről formanyomtatványon, vagy ugyanazon tartalommal kötetlen formában, de minden esetben kizárólag írásban rendelkezhet. Lekötésre szóló rendelkezés esetén a lekötött összeg nem lehet kevesebb, mint 5.000, Ft. A pénztártag e rendelkezéssel 10 Módosította a május 23-i küldöttközgyűlés 11 Módosította a május 21-i küldöttközgyűlés 12 Törölte a május 23-i küldöttközgyűlés 5

6 vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására. A tag köteles tagdíjat fizetni Pénztár működését érintő és tudomására jutott információkat bizalmasan kezelni az Alapszabályban foglaltakat betartani I.5.A tagsági viszony szünetelése A tagsági viszony szüneteltethető a tag bejelentése alapján a belépéstől számított 5 évente 2 alkalommal, egyéves időtartamnál nem hosszabb időszakra. A szüneteltetés időtartama alatt a tagsági jogok nem gyakorolhatók, a szolgáltatások nem vehetők igénybe, sem a tag, sem bejelentett közeli hozzátartozója által. A szüneteltetés időszaka a tagsági viszony időtartamába nem számít bele. I.6. A tagsági viszony megszűnése Megszűnik a tagsági viszony a tag halálával kilépéssel átlépéssel a Pénztár jogutód nélküli megszűnésével Megszüntethető a tagsági viszony, ha a tag a tagdíjat a szünetelés időtartamának kivételével - elmulasztja megfizetni. 13 I.61. A tagsági viszony megszűnésének egyes esetei és szabályai Átlépés A tag csak azonos típusú pénztárba léphet át. (A másik pénztár befogadó nyilatkozatának beszerzése a tag kötelezettsége). Más egészség- vagy önsegélyező pénztárba történő átlépés esetén a Pénztár tájékoztatja az átvevő pénztárat a jogszabályban/ Szolgáltatási Szabályzatban maximált keretösszegű szolgáltatások átlépő tag általi tárgyévi igénybevételéről. Egészségpénztárból más egészségpénztárba történő átlépés az Alapszabály I./4. pontja szerinti lekötést nem érinti. A Pénztár az átlépés lebonyolítása során az átvevő pénztár részére a lekötött összegről, a lekötés időpontjáról és tartamáról adatot szolgáltat. A lekötés 13 Módosította a december 18-i küldöttközgyűlés 6

7 idejének lejárta után történik meg az összeg átutalása a befogadó pénztár felé. 14 Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja - a 10 éves várakozási idő letelte előtt a Pénztárba beléphet, ha az illetékes hatóság igazolása alapján munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható. A fenti feltételek szerint átlépő tag a nyugdíjpénztár által átutalt összeg megérkezését követően,- melyet a Pénztár egyéni egészségszámláján jóváír- a Pénztár szolgáltatásait az Alapszabályban és a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározott feltételekkel igénybe veheti. I.612. Jogutód nélküli megszűnés A Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt < átlépés esetén a másik pénztárba átviheti, ez esetben a pénzösszeget a tag e másik pénztárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni, vagy < a számláján lévő összeget egy összegben felveheti. A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával történik meg. 15 I.7.A tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos elszámolás szabályai A tagdíjfizetés elmulasztásáról /I./6 pont / és annak következményeiről a Pénztár a tagot a tárgyévet követő év március 15-ig értesíti. Az elmaradt tagdíj utólagos megfizetésére a Pénztár 30 napos határidőt biztosít. Ugyanezen időszak alatt kell a tagnak nyilatkoznia estleges kilépési- vagy a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően más pénztárba történő átlépési szándékáról. Amennyiben a tag a fenti határidőig tartozását nem rendezi, kilépési/átlépési szándékát nem jelzi, tagsági viszonya tagdíj-nemfizetés miatt megszűntethető. A Pénztár a taggal - a hatályos jogszabályok figyelembe vételével a tárgyévet követő év május 15-ig számol. A tagsági viszony megszűnését követően a Pénztár a tag számára elszámolást készít, kifizeti a tag egyéni számláján lévő összeget, levonva a kilépés/átlépés költségét, amely -a Pénztár tagokkal való elszámolási szabályzatában részletezettek szerint - egységesen Ft Módosította a december 18-i küldöttközgyűlés 15 Módosította a május 21-i küldöttközgyűlés 16 Módosította a december 16-i küldöttközgyűlés 7

8 . A Pénztár a tagsági jogviszony megszűnésekor - az átlépésre vonatkozó bejelentés és a tag által beszerzett másik egészségpénztár befogadó nyilatkozatának megérkezését, 17 - kilépésre vonatkozó bejelentést, - a pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés vagy átutalás esetén a pénztártag elhunyta igazolását, illetve a jogosultság igazolását követő, 15 napon belül végzi el a kifizetést, átutalást. A tagsági viszony megszüntetésére irányuló bejelentést követően újabb szolgáltatást korábban zárolt tétel kivételével - igénybe venni nem lehet. 18 II. Kedvezményezett, örökös 19 A tag halála esetén az egyéni egészségszámla összege a hagyatékának nem része. A tag halála esetére kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (Adatmódosító nyilatkozatban). A tag bármikor új kedvezményezettet jelölhet közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (Adatmódosító nyilatkozatban). A kedvezményezett-jelölés a pénztár általi tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A Pénztár a tagot a kedvezményezett jelöléséről a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetekben - a tudomásszerzést követő 15 napon belül - a benyújtott dokumentum alapján elkészített un. Módosított Tagsági Okirat megküldésével értesíti. Az okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett/kedvezményezettek nevét, adatait, jogosultsága/jogosultságuk arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor eltérő rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A tag az e bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a tag korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, 17 Módosította a május 23-i küldöttközgyűlés 18 Módosította a május 21-i küldöttközgyűlés 19 Átsorszámozta a május 23-i küldöttközgyűlés 8

9 a tag a kedvezményezett a bíróság jogerős ítélete szerint szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni egészségszámla követelésből nem részesülhet. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni egészségszámlán szereplő összegből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek jogosultságaik arányában részesednek. Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés a fenti szabályok szerint hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét, öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a természetes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá eső összeg a Pénztárra száll és azt a Pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni egészségszámláin és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. A kedvezményezett(ek) a tag halálával az egyéni egészségszámla összegének kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A Pénztár a kedvezményezett jelöléséről - a nála őrzött okirat alapján -, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követő 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett Alapszabály szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt egy összegben felveszi, az Alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a Pénztárban hagyja, a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. Amennyiben a Pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett - a felhívás igazolt kézhezvételétől számított - 30 napon belül nem teszi meg az e bekezdés szerinti nyilatkozatot, akkor a Pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve, a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie Módosította a december 18-i küldöttközgyűlés 21 Módosította a május 23-i küldöttközgyűlés 9

10 III. Támogató. Támogató az a természetes vagy jogi személy kivéve az adóhatóságot a pénztári befizetések kedvezményének átutalása tekintetében aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli, vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít a Pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a Pénztár milyen célra és módon használhatja fel, de a támogatás csak a pénztártagság egészének, vagy az alábbiakban meghatározott tagsági körnek nyújtható. A támogatói adomány legfeljebb 3 %-át a működési alapban kell jóváírni. Támogatható tagsági kör meghatározása A tagok azon köre, akik egy munkáltatóval állnak munkaviszonyban egy munkáltatónál egy régióhoz tartoznak lakóhely szerint azonos közigazgatási körzethez tartoznak egy adott szolgáltatást vesznek igénybe azonos korcsoportba tartoznak (pl , stb. életév között 5 éves elkülönítésben) azonos veszélyeztetettségi fokú munkát végeznek, munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben azonos munkakörben dolgoznak, munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben. azonos munkakörülmények között dolgoznak; munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben egészségre ártalmas körülmények között dolgoznak, munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben megváltozott munkaképességűek, munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben szellemi foglalkozásúak, munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben fizikai foglalkozásúak, munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben nyugdíjasok azonos munkáltatótól vonultak nyugdíjba létminimum alatti jövedelemmel rendelkeznek azonos betegségben szenvednek, ( legalább 10 fő esetén) egy másik önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak is tagjai A támogatható csoportok egymással összevonhatók Módosította a december 18-i küldöttközgyűlés 10

11 IV. Munkáltatói tag Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a Pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). A munkáltatói tag a munkáltatói hozzájárulás összegét legkésőbb a tárgyhót követő hó 20-ig, befizeti. A Pénztár a beérkezést követő 4 munkanapon belül a tagdíjbefizetéseket tag egészségszámláján jóváírja. A munkáltatói tag jogosult a küldött közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni. Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri, vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltató(k) képviselője jogosult az Ellenőrző Bizottságban szavazati joggal részt venni. 23 V. A Pénztár szervezete V.1 Közgyűlés (küldött közgyűlés) V.2 Igazgatótanács V.3 Ellenőrző Bizottság V.1.Közgyűlés (küldött közgyűlés) A Pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, vagy a tagok által megválasztott küldöttek részvételével tartott küldött közgyűlés. A küldött közgyűlés akkor hozható létre, ha a tagok összlétszáma a 100 főt meghaladja. A Pénztártnál küldött közgyűlés működik. A küldött közgyűlés maximum 100 fő küldöttből állhat. A küldött közgyűlésen minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti. A küldött közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni az adott éves beszámoló, illetve a következő évi pénzügyi terv elfogadására. Soron kívüli küldött közgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli a Felügyelet elrendeli az Ellenőrző Bizottság úgy dönt a tagok legalább 10 %-a az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza az Igazgatótanács szükségesnek látja. 23 Módosította a december 18-i küldöttközgyűlés 11

12 A küldött közgyűlést az Igazgatótanács elnöke hívja össze a küldött közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzően - ben, vagy postai úton. A Pénztár a küldött közgyűlés összehívásáról szóló értesítőt és a küldött közgyűlés napirendjét a postaweben és a posta.hu internetes honlapján is közzéteszi. Minden esetben közzé kell tenni a küldött közgyűlés pontos helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét, a határozatképtelenség esetén követendő eljárás módját. A küldött közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább felének képviselete biztosított. Amennyiben a küldött közgyűlés határozatképtelen, úgy a fentiekben rögzített szabályoknak megfelelően összehívott új küldött közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek tekintendő. Amennyiben ezt az eredeti küldött közgyűlés meghívója (hirdetménye) tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt küldött közgyűlés egy napon is megtartható. A küldött közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat, az Alapszabályban a küldött közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi tag képviselve van és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés tárgyalásához. A küldött közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály elfogadása és módosítása; b) az Igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; c) az Ellenőrző Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; d) az Igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről; e) a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása; f) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása; g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a Pénztár nevében eljáró személyek, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a Pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a Pénztár képviseletéről; h) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról; i) döntés a Pénztár megszűnéséről, szétválásáról, vagy más pénztárral történő egyesüléséről; j) a könyvvizsgáló társaság és a könyvvizsgáló természetes személy megválasztása és felmentése; k) döntés minden 100 millió Ft. értéket meghaladó tárgyi eszközt, immateriális javakat érintő kérdésben, (ez alatti értékű ügyekben az Igazgatótanács határoz ); 12

13 l) döntés mindazon ügyekben amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. A küldött közgyűlés határozatait ha a törvény vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű többséggel (jelenlévők 50 %-a + 1 szavazat) hozza. Az a), d), h) és i) pontban foglaltakhoz a jelenlévő küldöttek kétharmados szavazattöbbsége szükséges. A b) és c) foglaltak esetében a megválasztáshoz, a visszahíváshoz és a díjazás megállapításához, a jelenlévő küldöttek 75 % + 1 szavazat szükséges. A küldött közgyűlés nem hozhat határozatot az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben, ha azokról az Ellenőrző Bizottság jelentése nem áll rendelkezésre. Nem hozhat érvényes határozatot a küldött közgyűlés a Pénztár beszámolójának vizsgálatáról készült könyvvizsgálói vélemény ismeretének hiányában sem. A tisztségviselők megválasztása és visszahívása titkos szavazással történik. Titkos szavazások esetén a szavazatok összeszámolására és a szavazás jogszerűségének ellenőrzésére szavazatszedő bizottságot kell választani a tagok közül. A küldött közgyűlés levezető elnökét a küldött közgyűlés választja meg az Igazgatótanács javaslata alapján. A küldött közgyűlésen jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a küldött közgyűlés által választott elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az erre a tisztségre megválasztott két tag hitelesíti. A küldött közgyűlésen felvett jelenléti ívet a küldött közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A küldött közgyűlés határozatait, az azokról szóló jegyzőkönyveket a Pénztár székhelyén minden tag számára elérhető módon kell tárolni. V.2. Igazgatótanács Az igazgatótanács 5 tagból áll, tagjait a küldött közgyűlésen 5 évre, titkos szavazással választják meg a tagok közül. Az igazgatótanács elnökét az igazgatótanács tagjai közül titkos szavazással a küldött közgyűlés választja meg. Az igazgatótanács a Pénztár ügyvezető szerve, mely gondoskodik a küldött közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, az üzletpolitika kialakításáról, a Pénztár zavartalan működéséről. Gyakorolja a Pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, dönt a Pénztár szerződéseiről és kötelezettségvállalásairól, képviseli a Pénztárat a hivatalos eljárásokban. Az igazgatótanács üléseit legalább háromhavonta, szükség szerint gyakrabban tartja. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács elnöke hívja össze. Soron kívüli igazgatótanácsi ülést kell összehívni, ha azt a: 13

14 Küldött közgyűlés vagy a Felügyelet előírta az Ellenőrző Bizottság legalább 2 tagja kéri az ügyvezető, vagy. az Igazgatótanács legalább 2 tagja kéri Amennyiben az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság legalább 2 tagjának, vagy az ügyvezető kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, a kezdeményezők jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az Igazgatótanács összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezők kötelesek bejelenteni a Felügyeletnek.. A fenti feltételek teljesülése esetén a soron kívüli ülést a beterjesztést követő 8 napon belül kell megtartani. Az Igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben ( ) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok közül legalább 3 fő szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és legalább 8 napon belül megküldi a Pénztár székhelyére. Az Igazgatótanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Igazgatótanács határozatképes, ha legalább 3 fő jelen van az ülésen. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: - a jelenlévők nevét - a hozott határozatokat - a felszólalások lényegi elemeit - mellékelve az írásos beszámolókat Az Igazgatótanács feladata Az éves és hosszú távú pénzügyi tervek, a mérleg és az éves beszámoló elkészítése és ezek küldött közgyűlés elé terjesztése. Az üzletpolitikai döntések meghozatala, A Pénztár szolgáltatási rendszerének kialakítása, működtetése és felügyelete. Munkáltatói jogok gyakorlása. A Pénztár üzemeltetési, szolgáltatási, szervezeti és egyéb szabályzatainak elkészíttetése és betartatása. A Pénztár számviteli rendjének, ügyvitelének meghatározása, az előírt tárgyi és személyi feltételek biztosítása, a munkaszervezet kialakítása és felügyelete, a gazdálkodás irányítása, a stratégiai döntések meghozatala. 14

15 A napi operatív működési feladatokhoz, a pénztártevékenység biztonságos viteléhez szükséges ügyvezetési döntések végrehajtásának ellenőrzése. A munkáltatói tagokkal és a Pénztárnak nyújtott támogatással kapcsolatos szerződések megkötése, Döntés a pénztárgazdálkodás nyilvántartásának és a Pénztár befektetési üzletmenetének kihelyezéséről (kiszervezéséről), az ezzel összefüggő szerződések megkötése, Döntés a Pénztár hitelfelvételéről. és a különböző eljárási rendek elfogadásáról. Mindazon tevékenységek elvégzése, melyeket a küldött közgyűlés, vagy az Alapszabály és a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. Az igazgatótanács szükség szerint szakértőket alkalmaz, szakértői bizottságokat működtet. A szakértői bizottság az igazgatótanács mellett létrehozható ad hoc bizottság. A szakértői bizottság legalább 3 tagú, a tagokat az igazgatótanács jelöli. A szakértői bizottság tagjait díjazás és/vagy költségtérítés illeti meg. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek az Ellenőrző Bizottságnak bejelenteni, ha a Pénztárnak szolgáltatást nyújtó szervezetben közvetlen érdekeltséggel rendelkeznek vagy a szerződő féllel közeli hozzátartozói kapcsolatban állnak. Mindazokban az esetekben, amikor ilyen szervezetekkel, személyekkel kapcsolatban a Pénztár kötelezettséget vállal, illetve feladat ellátásra szerződik az Igazgatótanács érintett tagja hatáskörrel nem járhat el. Az Igazgatótanács tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a Pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. Feladatkörükben a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek. Az Igazgatótanács tagjait a testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a küldött közgyűlésnek a döntés meghozatalától, vagy tudomásra jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette. Az Igazgatótanács tagjaira vonatkozó részletes összeférhetetlenségi szabályokat az Öpt. hatályos rendelkezései állapítják meg. A törvény által támasztott követelményeken túlmenően az Igazgatótanács tagjainak a következő, további elvárásoknak kell megfelelniük: Nem lehet az Igazgatótanács tagja az a személy: - aki vezető tisztségviselője volt olyan gazdasági társaságnak, amellyel szemben öt éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni; - akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzlet tevékenysége veszélyeztetné a Pénztár biztonságos működését. 15

16 Az Igazgatótanács tagja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében,illetőleg meghozatalában, melyhez saját magának, közeli hozzátartozójának, közvetlen, vagy közvetett tulajdonában álló vállalkozásának üzleti érdeke fűződik. Az Igazgatótanács tagjai munkájuk végzése során a küldött közgyűlés által jóváhagyott díjazásban és költségtérítésben részesülhetnek. 24 V.3. Ellenőrző Bizottság Az 5 fős Ellenőrző Bizottság tagjait a küldött közgyűlésen titkos szavazással választják meg a tagok közül. Az Ellenőrző Bizottság elnökét az Ellenőrző Bizottság tagjai közül titkos szavazással a küldött közgyűlés választja meg. Az Ellenőrző Bizottság feladata, hogy a jogszabályi előírások, a Pénztár pénzügyi terve az Alapszabály és a Pénztár szabályzatainak betartása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a Pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a Pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a Pénztár működését. Feladata továbbá mindazon tevékenység elvégzése, melyet a küldött közgyűlés, az Alapszabály és a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. Az Igazgatótanács kérésére köteles az érintett témákban vizsgálatot tartani és eljárni. Az Ellenőrző Bizottság feladatainak ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról. Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség szerinti időpontokban tartja, melyről a tagokat legalább 10 nappal az ülés időpontja előtt értesíteni kell. Az ülések, valamint a vizsgálatok eredményeit az arról készült jegyzőkönyveket az Igazgatótanács számára továbbítani kell. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről éves beszámolót készít, melyet a küldött közgyűlés elé terjeszt. Amennyiben az ellenőrzés során tapasztaltak azt szükségessé teszik, kérheti: az igazgatótanács soron kívüli összehívását, a küldöttközgyűlés soron kívüli összehívását. Az Ellenőrző Bizottság köteles megvizsgálni a küldött közgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a Pénztár éves beszámolóját. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az Ellenőrző Bizottság jelentése nélkül a küldött közgyűlés érvényesen nem határozhat. Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha az elnök és legalább két tag jelen van az ülésen. Az Ellenőrző Bizottság rendes üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze. 24 Módosította a december 16-i küldöttközgyűlés 16

17 Az ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: a jelenlevők nevét, a hozott határozatokat, a felszólalások lényegi elemeit, mellékelve az írásos beszámolókat. Soron kívüli ülés összehívására jogosult: az Ellenőrző Bizottság bármely tagja az igazgatótanács elnöke felügyeleti szervek Az Ellenőrző Bizottság indítványozhatja külső szakértők bevonását, melyet az Igazgatótanács hagy jóvá. Az Ellenőrző Bizottság tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a Pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. Feladatkörükben a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a küldött közgyűlésnek a döntés meghozatalától, vagy tudomásra jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette. Az Ellenőrző Bizottság tagjaira vonatkozó részletes összeférhetetlenségi szabályokat az Öpt. hatályos rendelkezései tartalmazzák. Az Ellenőrző Bizottság tagjai munkájuk végzése során a küldött közgyűlés által jóváhagyott költségtérítésben és díjazásban részesülhetnek. VI. Ügyvezető Az ügyvezető a Pénztárral munkaviszonyban áll, munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni, az Öpt.-ben foglalt eltérésekkel. Az ügyvezető mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal, a tagok és a Pénztár érdekeinek figyelembevételével köteles eljárni. Az ügyvezető feladatkörében eljárva: felelős a küldöttközgyűlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért; felelős a Pénztár eredményes működéséért és folyamatos ügyviteléért; gondoskodik a küldöttközgyűlés üléseinek előkészítéséről; részt vesz a küldöttközgyűlésen és az igazgatótanács ülésein; beszámol az igazgatótanácsnak a tevékenységéről; vezeti és irányítja a Pénztár munkaszervezetét; 17

18 nyilvántartást vezet a küldöttközgyűlés és az igazgatótanács által hozott határozatokról; előkészíti az igazgatótanács ülésére a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, mérlegét és éves beszámolóját; biztosítja a tagok tájékoztatását, irat betekintési jogának gyakorlását; intézkedik a Pénztárhoz benyújtott tagfelvételi kérelmek ügyében; megköti a képviseleti jogosultság szabályait betartva az egészségpénztári szolgáltatókkal a szerződéseket; ellátja a jogszabályok és az Igazgatótanács által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. Az ügyvezető fentiekben meghatározott tevékenysége során az Igazgatótanács utasításai szerint jár el, köteles betartani a jogszabályokat, az Alapszabály rendelkezéseit, az Igazgatótanács és a küldött közgyűlés határozatait és utasításait. Az Igazgatótanács két ülése között az ügyvezető munkáját az Igazgatótanács elnöke irányítja, illetve ellenőrzi. Az Igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az Ellenőrző Bizottsághoz fordulhat és kezdeményezheti a küldött közgyűlés összehívását is. Az ügyvezetőre vonatkozó részletes összeférhetetlenségi szabályokat az Öpt. megfelelő rendelkezései állapítják meg. VII. Küldött-választás A tagok a területi küldöttválasztó gyűléseken választják 5 éves időtartamra a küldött közgyűlés tagjait, a küldötteket és a pótküldötteket. A küldöttek megválasztásához küldöttválasztó gyűlést kell összehívni. A küldöttválasztó gyűlések összehívása munkáltatói illetve összevont munkáltatói valamint közigazgatási területi alapon történik, ahol a küldött más küldött körzethez tartozó, a feltételeket teljesítő pénztártag is lehet. A küldöttválasztó gyűlést az Igazgatótanács elnöke hívja össze, postai úton, megfelelő technikai adottságok esetén elektronikus ( ) levélben, illetőleg a postai munkáltatói hálózat igénybevételével. A küldöttválasztó gyűlésen az Igazgatótanács által delegált személy a levezető elnök. A küldöttválasztó gyűlés határozatképes, ha a küldöttek jelölésére jogosultak 50 % + 1 tag jelen van, vagy képviselete biztosított. Amennyiben a küldöttválasztó gyűlés határozatképtelen, úgy a minimum 1 órás időközzel tartott új küldöttválasztó gyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 18

19 A küldöttválasztó gyűlésen a küldött mellett egy pótküldött is megválasztásra kerül. A póttag automatikusan küldötté válik, ha a küldött jogállása megszűnik. A küldöttek és a pótküldöttek jelölése a küldöttválasztó gyűlés első napirendi pontjaként nyílt jelöléssel történik. Küldött lehet a Pénztár bármely tagja. Küldött jelölésre jogosult: - az Igazgatótanács, vagy - bármely tag, illetve munkáltatói tag az adott közigazgatási körzeten belül. A küldöttek és pótküldöttek megválasztása titkos szavazással történik, egyszerű többséggel (a jelenlévők 50 %-a +1 fő) a jelöltek közül. A szavazás lebonyolítására 3 tagú szavazatszedő bizottságot kell alakítani, melynek elnöke a Pénztár által delegált személy. A küldötteket költségtérítés illeti meg, mely a működési alapból kerül kifizetésre. VIII. A Pénztár vagyona és annak felhasználási módjai VIII.1.. A Pénztár vagyonának forrásai: -. a tagok által fizetett tagdíj -. munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás -. befektetések hozama -. rendszeres és eseti támogatóktól befolyó összegek - a vagyon értékesítéséből származó összegek -. a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétel -. a belépő tagok által hozott egyéni fedezet -. a tagok egyéb befizetései -. egyéb bevételek..a pénztári vagyon csak a pénztári tagság érdekében fektethető be. A Pénztár a működése során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, azok szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A Pénztár vagyonát csak a jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott célokra lehet fordítani. 19

20 VIII.2. A Pénztár szolgáltatásai A Pénztár által finanszírozott szolgáltatási rendszert az Alapszabály elválaszthatatlan részét képező - Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza, amelyet a küldött közgyűlés hagy jóvá. A Szolgáltatási szabályzat valamint a Kártyaszabályzat meghatározza a Pénztár által szervezett és finanszírozott pénztári szolgáltatások igénybevételének elveit, szabályait és feltételeit, az ezzel kapcsolatos eljárási rendet, valamint a kapcsolódó elszámolási elvekre vonatkozó szabályokat. 25 A tag által igénybe vehető szolgáltatások fedezetéül a Szolgáltatási szabályzat szerint differenciált módon, a szolgáltatási számlákon keresztül a Pénztár fedezeti alapja, valamint a likviditási alap fedezeti tartaléka szolgál. A tagsági viszony szüneteltetése alatt a tag nem jogosult a szolgáltatások igénybevételére. A Pénztár szolgáltatásait saját maga szervezheti, vagy e célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet. A Pénztár természetbeni szolgáltatásokat egészségpénztári szolgáltatón keresztül nyújthat. VIII.3. A Pénztár gazdálkodásának irányelvei A pénzügyi tervek kidolgozása és a működés során el kell különíteni: - a fedezeti - a működési és - a likviditási alapot, melyek között a Pénztár vagyonát meg kell osztani. A Pénztár a vagyonkezelési tevékenységet a hatályos jogszabályok felhatalmazása alapján önállóan, vagyonkezelő megbízása nélkül végzi. A vagyonkezelési tevékenység irányítását a jogszabályi rendelkezések betartásával a Pénztár ügyvezetője látja el. Az egyes alapokba elkülönített pénzösszegek elhelyezési módját a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. Az egyes alapok befektetési, és más kihelyezési lehetőségeit, azok megvalósítását kizárólag az Igazgatótanács jogosult eldönteni a küldött közgyűlés határozatainak, az Alapszabály, valamint a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. VIII.4. A Pénztár bevételeinek megosztása A tag egészségszámlájára beérkező összeg (egységes minimális tagdíj, többlet befizetés, munkáltatói hozzájárulás) az alábbi arányok szerinti megosztással kerül jóváírásra a Pénztár alapjaiban: 25 Módosította a május 23-i küldöttközgyűlés 20

21 Évi , azaz Egyszázezer ezer forintos befizetésig: - 91 % a tag egyéni egészségszámláján, a fedezeti alapban; - 8,9%-a a működési alapban; - 0,1% -a a likviditási alapban; Évi , Ft befizetésig, a , Ft feletti részből - 96% a tag egyéni egészségszámláján a fedezeti alapban, - 4% a működési alapban; Évi , Ft-ot meghaladó befizetés esetén a , Ft-ot meghaladó részből % a tag egyéni egészségszámláján, a fedezeti alapban kerül jóváírásra. Az egyes szolgáltatások kiadásának kiegyenlítését a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével kell biztosítani. A Pénztár a küldött közgyűlés felhatalmazása alapján a Felügyelet engedélyével - kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathat. A pénztár szolgáltatásszervezési tevékenységet kiegészítő vállalkozási tevékenysége keretében más pénztárak tagjai valamint más magánszemélyek, illetve intézmények részére is végezhet. 26 VIII.5. Az egyéni egészségszámla A Pénztár köteles tagjai számára egyéni egészségszámlát vezetni. Az egyéni egészségszámlán szereplő összeget a Pénztár, a tag Pénztárral szembeni követeléseként elismeri az Alapszabályban rögzítettek szerint. A Pénztár felszámolásakor, illetve végelszámoláskor az egyéni egészségszámlán szereplő összeg a Pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona a tagok közötti felosztás eszköze. Az egyéni egészségszámlán kell a tag számára jóváírni az alábbi tételeket: - a tagdíjbefizetést - munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás tagra jutó részét - az Adóhatóság által a hatályos jogszabályok szerint átutalt összeget - befektetések hozamának tagra jutó részét - rendszeres és eseti támogatóktól befolyó összegek tagra jutó részét - a vagyon értékesítéséből származó összegek tagra jutó részét - a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétel tagra jutó részét - a tag által hozott egyéni fedezetet - egyéb bevételek tagra jutó részét A Pénztár tagjairól nyilvántartást vezet, melyben a tag a belépéskor kapott azonosító számmal rendelkezik. 26 Módosította a december 16-i küldöttközgyűlés 21

22 A személyi azonosító tartalmazza a tag azonosítására alkalmas személyi, valamint a tagdíjra és az egyéni számlára vonatkozó adatait. A nyilvántartások nem sérthetik a személyiségi jogokat. Az egyéb nyilvántartási rendszerek megtervezése és elkészítése az Igazgatótanács feladata. A tag kérésére az egyéni egészségszámlájával kapcsolatos információk levélben, vagy személyes megkeresés útján a tag pénztár általi azonosítása után adhatók ki. A tag belépésekor egyéni azonosítót kap, mellyel igazolja személyazonosságát és veszi igénybe a szolgáltatásokat A tag egyéni egészségszámlájáról, illetve az azzal kapcsolatos információkról - az ügyintézők kivételével harmadik személy semmilyen felvilágosítást nem kaphat. Kivételt képez tag által közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban - adott meghatalmazás, illetve a tag halála esetén a kedvezményezett, vagy törvényes örökös. IX. Záró rendelkezések A Pénztár a tevékenysége során és azzal kapcsolatban felmerülő adminisztratív, számviteli, pénzügyi tevékenységgel összefüggő feladatokat (pénztári adminisztrációs feladatok) külső szolgáltatóra bízta. A Pénztár tagjai részére ügyfélszolgálatot biztosít telefonon, ben az ugyfelszolg@penztar.posta.hu címen, valamint személyesen a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben. Személyes és telefonos ügyfélszolgálat a hét minden munkanapján 8 és 16 óra között érhető el, továbbá telefonos ügyintézésre szerdán 8 órától 20 óráig van lehetőség Az Ügyfélszolgálat elérhetőségeit a Pénztár honlapján közzéteszi. A Pénztárt illető bármely témában nyilatkozattételre, nyilvános megjelenésre csak az igazgatótanács elnöke vagy az általa megjelölt személy adhat felhatalmazást. A Pénztár tevékenységét a médiában és más nyilvánosság előtt szabadon publikálhatja. A tagok tudomásul veszik, hogy amennyiben az Alapszabály, vagy a Szolgáltatási szabályzat rendelkezéseit jogszabály változás érinti, a változás hatálybalépésével egyidejűleg már a küldött közgyűlés jóváhagyásával történő módosítást megelőzően is- a megváltozott jogszabály rendelkezései érvényesülnek. Mindazon kérdésekben, amelyek a jelen alapszabályban nem kerültek szabályozásra az Öpt. és a Pénztár tevékenységét érintő jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 27 Módosította a december 9-i küldöttközgyűlés 28 Módosította a december 16-i küldöttközgyűlés 22

23 Jelen Alapszabály a december 16.-i küldöttközgyűlés döntésével január 1- jén lép hatályba. Budapest, december 16. /Papp György/ az Igazgatótanács elnöke Ellenjegyezte: dr. Nagy Dorottya jogtanácsos jogtanácsosi ig.szám: (FB) 23