Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata

Átírás

1 SzMSz 3. sz. melléklete Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata Érvényes: május 24-től visszavonásig 1

2 Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége tisztújító/választó közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata I. A Közgyűlésre vonatkozó általános szabályok az Alapszabályban: 1./ A Közgyűlés a HKVSZ legfőbb szerve, döntéshozó testülete, amely a Szövetség tagságából áll. A Közgyűlés a HKVSZ-t érintő összes kérdésben jogosult dönteni. (Alapszabály 5.2. pontja) 2./ A Közgyűlést a HKVSZ Elnöke hívja össze. (Alapszabály pontja) A Közgyűlés időpontját, helyét és a javasolt napirendet a Közgyűlés megtartása előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni és a tagokkal közölni kell. (Alapszabály: pontja) 3./ A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén 1 óra eltelte után, és legfeljebb 15 napon belül a Közgyűlés az eredeti napirendi pontokban meghatározott ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Erre azonban már az eredeti meghívóban utalni kell. (Alapszabály pontja) 4./ Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha a HKVSZ tagjainak legalább 25%-a ezt írásban kéri, az ok és a cél megjelölésével, vagy a HKVSZ Elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság azt indítványozza, az elnök halála esetén, vagy ha a Bíróság az összehívást elrendeli. (Alapszabály pontja) 5./ A Közgyűlés üléseiről és határozatairól jegyzőkönyvet kell vezetni az Alapszabály és pontjában foglaltak szerint. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, valamint a Közgyűlés által választott két jegyzőkönyv-hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (Alapszabály és pontja) 6./ A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A levezető elnök, továbbá bármelyik tag indítványára a Közgyűlés - ha személyiségi jogok vagy törvény által védett titkok védelme érdekében szükséges - egyszerű szótöbbséggel zárt ülés tartását is elrendelheti. Ebben az esetben a döntést nyilvánosságra kell hozni. (Alapszabály és pontja) 7./ Az Elnök dönt a meghívottak köréről. (SzMSz pontja) 8./ A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kötelező összehívni. (Alapszabály pontja) A választó Közgyűlés 3 évente megválasztja a HKVSZ tisztségviselőit és testületi tagjait, akik újraválaszthatóak. (Alapszabály , ) 2

3 9./ Minden tagnak egy szavazati joga van. (Alapszabály pontja) Akadályoztatása esetén írásban a tag időlegesen másik szavazati jogú tagot bízhat meg maga helyett teljes bizonyító erejű magánokiratban, két tanú aláírásával ellátva. (Alapszabály pontja) II. A Közgyűlés levezető elnöke: 1./ A Közgyűlés a HKVSZ Elnökének javaslata alapján levezető elnököt választ a Közgyűlés megkezdésekor. A levezető elnök személyének megválasztásáig ezt a tisztet az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes látja el. 2./ A levezető elnök őrködik a Közgyűlés jogain, tekintélyén, vezeti a Közgyűlés munkáját, és ügyel az Alapszabály és belső szabályzatok helyes alkalmazására. 3./ A Közgyűlés levezető elnökének feladatai különösen: a./ vezeti a Közgyűlést, b./ biztosítja a Közgyűlés zavartalan működését. III. A Közgyűlés tanácskozási rendje: 1./ A Közgyűlés az ügyrendi vita során dönt a végleges napirendi pontokról a meghívóban közöltek szerint. Megismételt közgyűlésen csak a meghívóban közölt napirendek tárgyalhatóak. 2./ A szavazati és tanácskozási jogú tagok a napirendhez hozzászólalhatnak. A levezető elnök állapítja meg a hozzászólások sorrendjét és adja meg a szót. 3./ A vita közben ugyanazon napirendnél ismételt felszólalásra a levezető elnök adhat engedélyt. Ha a levezető elnök az engedélyt megtagadja, a tag a Közgyűléstől kérheti az ismételt felszólalás engedélyezését. A Közgyűlés e tárgyban vita nélkül, szótöbbséggel határoz. 4./ A Közgyűlés először az adott napirenddel összefüggő, a közgyűlés során felmerülő napirendet módosító javaslatokról, majd ennek ismeretében az eredeti javaslatról, illetve szükség szerint a határozati javaslat egészéről dönt. (A napirenddel kapcsolatos rendről az Alapszabály pontja rendelkezik.) 5./ A Közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok közül megválasztja a választó közgyűlés munkáját segítő bizottságokat, amelyek a következők: - Mandátumvizsgáló Bizottság (igény esetén) - Szavazatszedő (nyílt szavazás esetén Szavazatszámláló) Bizottság A választó Közgyűlésen a Jelölő Bizottság munkáját a Szavazatszedő Bizottság veszi át és bonyolítja le a választást. 3

4 IV. A jelölés és választás lebonyolítása, módja: l./ A HKVSZ tisztségviselőit és testületi tagjait a választó Közgyűlésen a tagság választja meg az Alapszabály pontjában elfogadott feltételek szerint. 2./ A választások előkészítéséért a HKVSZ Elnöke felel. Ennek érdekében az Elnökség Jelölő Bizottságot hoz létre, mely bizottság mandátuma a kinevezést követően a választó Közgyűlés bezárásáig él. A Jelölő Bizottság tagjainak létszáma: 3 fő. A bizottság elnökét a tagok saját maguk közül választják. A Jelölő Bizottság működési rendjét maga állapítja meg. Hatásköre szerint a választó Közgyűlésre összeállítja a jelöltlistát, és munkájáról a Közgyűlésnek számol be. 3./ A HKVSZ tagjai a választó Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal juttathatják el a Jelölő Bizottság elnökéhez a tisztségviselőkre vonatkozó javaslataikat. Egy jelölt csak egy választott tisztségre jelöltetheti magát. 4./ A Jelölő Bizottság írásbeli kérésére az Elnök a tagok részére a Szövetség honlapjának útján közzéteheti a jelöltek listáját. 5./ Az Alapszabály és pontjai értelmében a HKVSZ Elnökét, Elnökségének és Felügyelő Bizottságának tagjait szavazólapon, titkos szavazással a Közgyűlés választja meg. Választó Közgyűlésen szavazólapon az alábbi tisztségekre választ személyeket a Közgyűlés: Elnök: 1 fő Szakosztály vezetők: 6 fő (Az Alapszabály pontja értelmében az egyes szakosztályok jelöltségi listáján szereplő személyek közül a legtöbb szavazatot kapó személy lesz a szakosztály vezetője és egyben a HKVSZ Elnökségének tagja.) Felügyelő Bizottság tagjai: 3 fő 6./ A szavazólapokra szakosztályonként azok a személyek kerülnek fel, akik vállalták a jelölést, a közgyűlés előtt röviden ismertetik szakmai életüket, és nyílt szavazással, a jelenlévő tagok többségi szavazatát megkapták. A szakosztályonkénti jelölteket szakosztály csoportonként kell feltüntetni a szavazólapon. (Alapszabály: pontja) 7./ A szavazólapon a nevek sorrendjét az "ABC" sorrendje dönti el. A Közgyűlésen megjelenteknek a Jelölő Bizottság ismerteti a tisztségviselők tagjaira összeállított jelöltek végleges listáját. A Jelölő Bizottság mandátuma ezzel véget ér. 8./ A szavazás lebonyolítását továbbiakban a tagság soraiból kikerülő, 3 fős Szavazatszedő Bizottság végzi, akiket a Közgyűlés nyílt szavazással választ meg. 9./ A Szavazatszedő Bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a szavazás módjának ismertetése, a titkos szavazás feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása, az 4

5 eredmény kihirdetése. A titkos szavazáshoz szavazó urnát kell biztosítani. Az urnák érintetlenségét a Szavazatszedő Bizottság elnöke és a levezető elnök aláírásával és a szövetség bélyegzőjével hitelesíti. 10./ A HKVSZ tisztségviselőit az alábbi sorrend szerint kell megválasztani: Először: Az Elnök jelölése, és titkos szavazása. Másodszor: Szakosztályok vezetőinek, és a Felügyelő Bizottság tagjainak javasolt személyek jelölése, majd külön szavazólapokon, a titkos szavazás egy időben történő lebonyolítása. 11./ A szavazólapokon fel kell tüntetni a jelöltek nevét, a betöltendő tisztség megnevezését és a megválasztható személyek számát. Az elnökségi tagokra történő szavazás szavazólapján a jelölteket szakosztályonként csoportosítva kell feltüntetni. 12./ Titkos szavazásnál a szavazat akkor érvényes, ha a tisztségre megválaszthatóak számánál szakosztályonként egy jelölt marad a szavazólapon és a többi nevet a szavazó tag áthúzta. A szavazat akkor is érvényes, ha csak egy-egy szakosztály vezető jelöltre ad le szavazatot a tag. 13./ Megválasztottnak az tekinthető, aki a leadott érvényes szavazatok többségét megszerezte. A második legtöbb szavazatot kapott szakosztályvezető jelölt póttag lesz. Az Elnökhelyettes személyéről az Alapszabály pontjában rögzítettek alapján kell eljárni. 14./ Érvénytelen a szavazólap, ha a leadott szavazólapon több név szerepel, mint a megválasztandók száma, vagy ha nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le. Amennyiben az érvénytelen szavazólapok száma több mint 50%, akkor a választást meg kell ismételni. 15./ A választás egészéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Szavazatszedő Bizottság elnöke is hitelesít aláírásával. 16./ A szavazólapokat és a választással összegfüggő egyéb dokumentumokat a Szavazatszedő Bizottság elnöke 30 napig köteles megőrizni. Amennyiben a választással kapcsolatban ez idő alatt kifogás nem érkezik, a szavazólapokat a 31. napon a Szavazatszedő Bizottság elnöke és tagjai megsemmisítik, amiről szintén jegyzőkönyvet kell készíteni, és aláírásukkal hitelesíteni. V. A tisztségviselők, testületi tagok visszahívása: 1./ A tisztségviselők visszahívásának jogát az Alapszabály pontja rögzíti. 2./ Ha a rendkívüli Közgyűlésen jelenlévő tagok több, mint fele egyetért a visszahívás kezdeményezésével, úgy az érintett személyt visszahívottnak kell tekinteni. 5

6 Az elnök visszahívása esetén azonnal új elnököt kell választani. A visszahívott szakosztályvezető helyébe a póttagok lépnek, a visszahívott regionális elnök(ök) helyébe pedig a regionális alelnök(ök) lépnek. VI. Záró rendelkezések: A jelen szabályzat rendelkezései az elfogadás napján lépnek hatályba. Budapest, május 24. HKVSZ Közgyűlése 6