MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁVAL ÉS LEFOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYVITELI SZABÁLYOK. (Az Ügyrend 1.

Átírás

1 MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁVAL ÉS LEFOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYVITELI SZABÁLYOK (Az Ügyrend. melléklete) 202

2

3 A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁVAL ÉS LEFOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYVITELI SZABÁLYOK Az alapszabály és az ügyrend rendelkezései: 5. A Társaság tagja lehet azzal a feltétellel, hogy a Társaság céljait támogatja, alapszabályát elfogadja, munkájában részt kíván venni, az előírt, illetve vállalt anyagi hozzájárulást befizeti, és a Társaság tagjai közé felveszik: () bármely büntetlen előéletű magyar vagy külföldi természetes személy (a továbbiakban együttesen egyéni rendes tag); (2) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együttesen jogi tag); (3) Nem lehet tagja a Társaságnak politikai párt és munkavállalói érdekképviselet. 28. A közgyűlés működése () A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve. (2) A közgyűlésen részt vesz a tagok összessége. (3) A közgyűlésen megfigyelőként bárki részt vehet. (4) A közgyűlés jár el a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, s ezen felül jogosult az elnökség és az intézőbizottság hatáskörébe tartozó bármely döntést magához vonni. Ü. 3. A közgyűlések ügyintézésének szabályzatát az ügyrend. melléklete tartalmazza. 29. A közgyűlés feladata A Társaság működési feltételeinek meghatározása és működésének irányítása, összhangban a Társaság céljával (alapszabály 8. és 9. ). 30. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: () a Társaság alapszabályának megállapítása, módosítása; (2) állandó szakmai bizottságok létrehozása; (3) az éves költségvetés elfogadása; (4) az éves gazdálkodás mérlegének elfogadása; (5) a közhasznúsági jelentés elfogadása; (6) az elnökség évi beszámolójának elfogadása; (7) a fegyelmi és etikai bizottság beszámolójának elfogadása; (8) a felügyelőbizottság beszámolójának elfogadása; (9) új működési egységek alakítása és elnevezése, meglevők összevonása, megosztása, megszüntetése, illetve elnevezésük módosítása; (0) a hazai és nemzetközi szervezetekbe történő belépés és kilépés eldöntése; () a más társadalmi szervezettel történő egyesülés és a feloszlás ügyében döntés; (2) emlékérmek, díjak alapítása; (3) a következő tisztségviselők megválasztása és visszahívása: az elnökségbe elnök, 3 alelnök, főtitkár, titkár

4 9 tag; a felügyelőbizottságba elnök, alelnök, 5 tag; a fegyelmi és etikai bizottságba elnök, alelnök, 5 tag; elnöknek a szakmai bizottságok élére a Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottságába, a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztőbizottságába, a tudományos bizottságba az oktatási bizottságba, az ifjúsági bizottságba, a szeniorok tanácsába, a vízügyi történeti bizottságba, a kitüntetések bizottságába, a nemzetközi kapcsolatok bizottságába, a Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj bíráló bizottságba; főszerkesztőnek a szakmai folyóiratok szerkesztésére a Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottságába, a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztőbizottságába; főszerkesztőnek a Magyar Hidrológiai Társaság Hírei szerkesztéséhez. (4) A tisztségviselők közül a Társaság elnöke, három alelnöke, főtitkára, titkára, a felügyelőbizottság, továbbá a fegyelmi és etikai bizottság elnöke ugyanazon tisztségre, egymás után csak egy alkalommal választható újra. (5) Az alapszabály 30. (4) szerint megválasztott 9 elnökségi tag közül 4 a szakosztályok, 6 a területi szervezetek egy-egy csoportját képviseli, és 9 az egyéni tagok közül kerül megválasztásra. A szakosztályok és a területi szervezetek egy-egy csoportját képviselő küldöttet a csoportba tartozó működési egységek elnökei közül választják meg. (6) A felügyelőbizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztása során figyelembe kell venni azt, hogy ezekre a tisztségekre csak azok választhatók meg, akik: nem tartoznak a Társaságnak a közgyűlés által megválasztott tisztségviselői közé; a Társasággal ezen megbízatáson kívül más tevékenységre irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állnak; kivéve, ha a jogszabály másként rendelkezik; a Társaság cél szerinti juttatásából nem részesülnek (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatások és azon juttatások igénybevételét, amelyeket a Társaság tagjainak a tagsági jogviszony alapján, az alapszabály és az ügyrend szerint nyújt); nem hozzátartozójuk azoknak, akik az előzőek szerint a felügyelőbizottságnak tagjai nem lehetnek. (7) A választott tisztségviselők visszahívásáról a rendes vagy rendkívüli közgyűlés dönt. (8) A választott tisztségviselők visszahívására a rendkívüli közgyűlés csak az intézőbizottság egyhangú javaslata alapján hívható össze.

5 3. A közgyűlés összehívása () A Társaság minden naptári évben legalább egy rendes közgyűlést tart. Minden negyedik évben tisztújító közgyűlésre is sor kerül, amely az esedékes évenkénti rendes közgyűlés keretében is megtartható. (2) A közgyűlést az elnök hívja össze. (3) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni az elnökség határozatára, illetve a bíróság ilyen döntése esetén, továbbá akkor, ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével a rendkívüli közgyűlés összehívását írásban kéri. (4) Ha rendkívüli közgyűlés összehívását a tagoknak bizonyítottan legalább egyharmada kéri, akkor azt az elnök a kérés kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményező tagok önmaguk jogosultak a kezdeményezett kérdésekben a rendkívüli közgyűlés összehívására. (5) A közgyűlést a meghívók szétküldésével hívják össze, és a közgyűlés összehívását a Társaság honlapján, valamint az Magyar Hidrológiai Társaság Híreiben is közzé kell tenni. (6) A közgyűlés helyét, idejét, valamint tervezett napirendjét és a napirend mellékleteit a Társaság honlapján és a Magyar Hidrológiai Társaság Híreiben legalább a közgyűlés tervezett időpontja előtt 30 nappal közzé kell tenni. 32. A közgyűlés résztvevői, szavazati és választhatósági jog () A közgyűlésen az alapszabály 28. (2) szerint meghívott minden résztvevője szavazati és választhatósági joggal vehet részt. (2) Minden meghívott egy-egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jogot átruházni nem lehet. E jogot csak személyesen lehet gyakorolni. 33. A közgyűlés levezetése () A közgyűlést a Társaság elnöke, a tisztújító közgyűlésen lezajló választást az erre az alkalomra az elnökség javaslatának figyelembe vételével megválasztott levezető elnök vezeti. (2) A közgyűlés a megjelent tagok közül jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyv hitelesítőt, továbbá tisztújító közgyűlés esetén szavazatszedő bizottságot is választ. 34. Határozatképesség () A közgyűlés határozatképes, ha az alapszabály 28. (2) szerint meghívott résztvevőinek több mint a fele a közgyűlés megnyitásakor jelen van. (2) A határozatképes közgyűlés időközben határozatképtelenné válhat, ha megnyitását követően valamelyik szavazáson a 28. (2) szerint meghívott résztvevőinek több mint a fele már nincs jelen. (3) Ha határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést vagy annak folytatását el kell halasztani, megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés napirendje azonos az eredeti közgyűlés napirendjével. A megismételt közgyűlést 30 napon belül meg kell tartani. Egyebekben az összehívás rendje azonos az eredeti közgyűlés összehívásának a rendjével. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, s erre a megismételt közgyűlés meghívójában a figyelmet fel kell hívni. Nincs szükség ismételt összehívásra, ha az eredeti közgyűlés meghívója tartalmazza a határozatképtelenség esetére megismételt közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (4) A határozatképtelenséget az ülésen be kell jelenteni, s azt legkésőbb az ülést követő napon, a Társaság honlapján is közzé kell tenni. Ezekkel egyidejűleg közölni kell az új ülés, illetve az ülés folytatásának helyét és időpontját.

6 (5) Ha a közgyűlést a határozatképtelenné válás miatt meg kellett szakítani, az újból összehívott közgyűlés csak azokkal a napirendi pontokkal foglalkozhat, amelyek ügyében határozatképtelenség miatt az első alkalommal határozatot hozni nem lehetett. 35. Határozathozatal () A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével (a szavazatra jogosultak több mint felének a támogatásával) hozza. A jelenlevő tagok többségének kívánságára titkos szavazással kell a határozatokat meghozni. Továbbá mindenkor titkos szavazással döntenek a tisztségviselők megválasztásáról. (2) A szavazatszámlálás módját az ügyrend szabályozza oly módon, hogy abból a döntést támogatók és ellenzők száma (aránya) pontosan megállapítható legyen. (3) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, s ahhoz (annak szerves részeként) a jelenléti ívet csatolni kell. (4) A határozatokat a Társaság titkárságán, a határozatok könyvébe bevezetve, nyilvántartásba kell venni. Ügyviteli előírások: Üm.. A tagság által kezdeményezett rendkívüli közgyűlés összehívása Üm.. () Ha a rendkívüli közgyűlés összehívását a tagság kezdeményezi, az ezt kérő beadványt az elnökséghez címezve, a titkárságon keresztül, az elnöknek kell eljuttatnia. A beadványnak tartalmaznia kell a közgyűlés összehívásának célját, és annak indoklását. A beadvány végén fel kell tüntetni valamennyi kérelmező nevét és címét, s a beadványt valamennyi kérelmezőnek alá kell írnia. Üm.. (2) A beadvány beérkezése után a titkárságnak a főtitkár vezetésével az alapszabály 5. figyelembe vételével ellenőriznie kell az aláírók érvényes tagságát. Üm.. (3) Amennyiben az előzőek szerinti ellenőrzés eredménye szerint az érvényes tagsággal rendelkező aláírók száma megegyezik a teljes tagság egyharmadával, vagy azt meghaladja, a rendkívüli közgyűlést össze kell hívni. Üm.. (4) A tagság által kezdeményezett rendkívüli közgyűlés napirendjének összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy az csak a tagság beadványában előterjesztett témával foglalkozhat. Üm. 2. A közgyűlés írásos anyaga Üm. 2. () A közgyűlés írásos anyaga az előirányzott napirendhez kell, hogy kapcsolódjék. Üm. 2. (2) Ezen belül, közgyűlés írásos anyagát az elnökség által kezdeményezett közgyűlés esetén (az elnökség javaslatát figyelembe véve) a közgyűlés, a tagság által kezdeményezett rendkívüli közgyűlés esetén pedig a kezdeményezők határozzák meg. Üm. 3. A közgyűlések lebonyolításának általános szabályai Üm. 3. () A közgyűlés a határozatképesség bejelentésével kezdődik, majd az elnök javaslata alapján (a Társaság tagjai közül) a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv két hitelesítőjének nyílt szavazással történő megválasztásával folytatódik. Ezt követi a meghirdetett napirend jóváhagyása, illetve szükség szerinti módosítása. A jóváhagyott napirend birtokában az egyes napirendi pontokat a napirendi pontok sorrendjében megtárgyalják, s a közgyűlés ezek mindegyikével kapcsolatban határozatot hoz. Üm. 3. (2) A közgyűlés nyilvános. Üm. 3. (3) A napirend szerinti tárgysorozathoz a közgyűlés bármely résztvevője hozzászólhat, s azokkal kapcsolatban javaslatokat terjeszthet elő. Az előterjesztett javaslatok ügyében a közgyűlésnek nyílt szavazással határoznia kell. Szavazati joga azonban csak a Társaság tagjainak van. Üm. 3. (4) A határozatképtelenség miatt el sem kezdett közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjét és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét a Társaság jelen levő tagjai közül az elnök kéri fel. Üm. 4. A közgyűlés jegyzőkönyve Üm. 4. () A határozatképes közgyűlés jegyzőkönyvének a következőket kell tartalmaznia: a) a közgyűlés helye és időpontja;

7 b) az érvényes meghívóval rendelkező résztvevők száma; c) a határozatképesség, vagyis annak rögzítése, hogy a közgyűlés mely napirendi pontok megtárgyalásánál volt határozatképes; d) a közgyűlés által jóváhagyott napirend; e) az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban: a napirendhez kapcsolódó javaslatok, a javaslatokkal kapcsolatos határozatok (feltüntetve a határozatot támogatók, az ellenzők és a tartózkodók számát, illetve a határozathozatalnál kialakult nyilvánvaló többséget) végül f) az egyes hozzászólók különvéleménye, abban az esetben, ha ennek jegyzőkönyvi rögzítéséhez a hozzászóló ragaszkodott. Üm. 4. (2) A meghirdetett, de határozatképtelenség miatt meg nem tartott közgyűlés jegyzőkönyvében ezt a tényt kell rögzíteni. Üm. 4. (3) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv két hitelesítője írja alá. Üm. 5. A közgyűléssel kapcsolatos vegyes rendelkezések Üm. 5. () A közgyűlés határozatait a Társaság honlapján, továbbá a Hidrológiai Közlöny következő számában is közzé kell tenni. Az érintettek részére a határozatokat a főtitkár írásban küldi meg oly módon, hogy a megküldés ténye utólag is megállapítható legyen. Üm. 5. (2) A határozatok könyvébe a Társaság titkárságán, előzetes egyeztetés mellett, bárki betekinthet. Üm. 6. A tisztújító közgyűlés előkészítésének előírásai Üm. 6. () A közgyűlés meghirdetése Az elnök a közgyűlés helyét, idejét, valamint tervezett napirendjét a Társaság honlapján és a Magyar Hidrológiai Társaság Híreiben legalább a közgyűlés tervezett időpontja előtt 30 nappal közzé teszi. Üm. 6. (2) A jelölőbizottság megválasztásának időpontja A tisztújító közgyűlés időpontját megelőzően az elnökség (az intézőbizottság javaslata alapján) megválasztja a jelölőbizottságot és annak elnökét úgy, hogy a jelölőbizottságnak legyen legalább négy hónapja a jelölés elvégzésére; figyelembe véve azt, hogy a közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal az előzetes jelölőlistát az elnökség előtt ismertetnie kell. Üm. 6. (3) A jelölőbizottság megválasztása a) A jelölőbizottság egy elnökből és legalább hat tagból áll. A jelölőbizottság megválasztását napirendi pontként az elnökség ülésének meghívójában fel kell tüntetni. Az intézőbizottság előzetes állásfoglalása alapján, s a jelöltekkel előzetesen egyeztetve, a meghívónak tartalmaznia kell az intézőbizottságnak a jelölőbizottságra vonatkozó javaslatát is; külön megjelölve az elnököt és sorrendet is feltüntetve a bizottság javasolt tagjait. Az elnökség, bármelyik tagjának a javaslatára, nyílt szavazással, mind elnöknek, mind tagoknak további olyan jelölteket is állíthat, akik jelen vannak, és jelölésüket vállalják. b) A jelölőbizottság saját tagjait semmilyen közgyűlés által megválasztható tisztségre sem jelölheti, s ezt a bizottság megválasztásánál figyelembe kell venni. c) Elsőként nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel a bizottság elnökét választják meg. Több jelölt esetén a rájuk történő szavazás sorrendjét sorsolással határozzák meg. Az elnökválasztás akkor fejeződik be, amikor az első jelölt megkapta a megválasztásához szükséges többséget. Ha ilyen nem akad, akkor a bizottság elnöke az intézőbizottság jelöltje lesz. d) A jelölőbizottság tagságára jelölteket ugyancsak sorsolással meghatározott sorrendben bocsátják szavazásra, s a megválasztás nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. A választás akkor fejeződik be, amikor az intézőbizottság által javasolt számú összes jelöltet megválasztották, illetve amikor a szavazásra bocsátható jelöltek elfogytak. Ha nem sikerült legalább hat tagot megválasztani, a legalább hat fős létszámhoz szükséges további tagok az intézőbizottság által javasolt jelöltek közül, a kapott szavazatok számának sorrendjében kerülnek ki. Üm. 6. (4) Felhívás javaslattételre A jelölőbizottság megválasztása után annak összetételét, s a jelölőbizottságnak azt a felhívását, hogy a tagság adja meg az alapszabály 30. (5) és (6) figyelembevételével az

8 alapszabály 30. (4) szerinti tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát, a Társaság honlapján és a Magyar Hidrológiai Társaság Híreiben a lehető leghamarabb meg kell jelentetni. Üm. 6. (5) A jelölőbizottság ülései A bizottság első ülésén a munkát a tagjai között felosztja. A továbbiakban üléseit a munka elvégzéséhez szükséges gyakorisággal tartja. Az ülések akkor határozatképesek, ha azon a megválasztottak fele és még egy fő jelen van. A bizottság javaslatát (szükség szerint nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, vagyis a szavazásra jogosult jelenlevők felének és még egy főnek a támogatásával) állítja össze. Üm. 6. (6) A jelölés általános szabályai A jelölőbizottság, a jelölés során következőket veszi figyelembe: a) A jelölőbizottság elnöke és tagjai önmagukat tisztségekre nem jelölhetik. b) Tisztségre csak az a személy jelölhető, aki jelölését előzetesen jóváhagyta. c) Egyazon tag egyidejűleg legfeljebb két tisztségre jelölhető. Két tisztségre történő jelölésnél a jelöltnek előzetes írásbeli nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy mindkét tisztségre történő megválasztása esetén melyiket fogadja el. d) A javaslat összeállítása előtt ki kell kérni valamennyi szakosztály, területi és üzemi szervezet és állandó központi szakmai bizottság, továbbá az ifjúsági bizottság, a felügyelőbizottság, s a fegyelmi és etikai bizottság elnökének a véleményét. E mellett a jelölés során figyelembe kell venni a tagoktól írásban vagy szóban beérkezett észrevételeket és javaslatokat is. e) A többes jelölés elvét kell alkalmazni. A szakosztályokat és területi szervezeteket képviselő elnökségi tagok 30. (4) szerinti megválasztásához a szakosztályok és a területi szervezetek csoportosítását az elnökség a jelölőbizottsággal megválasztásával egyidejűleg közli, s ide vágó határozatát az intézőbizottság javaslatának figyelembevételével hozza meg. Üm. 6. (7) Az elnökség véleményének kikérése A jelölőbizottság a közgyűlés előtti egyik, az előtt legalább 30 nappal megtartott elnökségi ülésen ismerteti az előzetes jelölési listát, és meghallgatja az elnökség észrevételeit, javaslatait. Ettől függetlenül a végleges javaslatát minden befolyástól mentesen, legjobb belátása szerint úgy állítja össze, hogy az a közgyűlés írásbeli anyagaival együtt, legalább a közgyűlés időpontja előtt 5 nappal postázható legyen. Üm. 7. A tisztújító közgyűlésen a Társaság tisztségviselőinek megválasztása Üm. 7. () A közgyűlés munkája a szavazólista összeállításáig A tisztújító közgyűlés napirendje az általános szabályoknak megfelelően a határozatképesség bejelentésével, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő megválasztásával, a napirend jóváhagyásával, illetőleg szükség szerinti módosításával kezdődik. Ezt követően: az elnök javaslata alapján, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztják a szavazatszedő bizottság elnökét és annak hat tagját. A szavazatszedő bizottság megválasztása után a közgyűlés az általános szabályoknak megfelelően zajlik tovább mindaddig, míg a napirendeknek megfelelően a szavazólista el nem készül. Üm. 7. (2) A szavazatszedő bizottság feladatai A szavazatszedő bizottság ellenőrzi a határozatképességet, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező résztvevők számát, s meghatározza a tisztségviselők megválasztásához szükséges szavazatok szükséges legkisebb számát, mely azonos a megjelentek létszámának felével és még egy fővel. A nyílt szavazásoknál, nyilvánvaló többség esetén a bizottság a szavazatok megszámlálásától eltekinthet. Ellenkező esetben, vagy a jelenlevők kérésére megszámlálja, és a közgyűlésnek bejelenti az igen, a nem szavazatok és a tartózkodók számát, továbbá bejelenti a szavazás eredményét. Üm. 7. (3) A tisztújítás szavazólistájának összeállítása a) A közgyűlés vezetését az erre előzőleg felkért levezető elnök a leköszönő elnöktől átveszi. b) A jelölőbizottság elnöke a bizottság egyes tagjainak szükség szerinti bevonásával válaszol a bizottság jelölésével kapcsolatban hozzá intézett kérdésekre. A jelölőbizottság által az elnöki és főtitkári tisztségre előterjesztett jelöltek válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre. Nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel személyenként döntenek arról,

9 hogy az elnökség megválasztandó tisztségviselőire a jelölőbizottság által jelölt személyeket felveszik-e a szavazólistára. c) Ezt követően a közgyűlés bármely szavazati joggal rendelkező résztvevője az elnökség megválasztandó tisztségviselőire rövid indoklással további javaslatokat tehet, azzal a feltétellel, hogy a jelöltek jelen vannak, és a jelölést elfogadják. Nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, egyenként döntenek arról, hogy az újabb tisztségviselő jelölteket felveszik-e a szavazólistára. Üm. 7. (4) A szavazólista, szavazás A szavazólista összeállítása után a közgyűlés ismét az általános szabályok szerint folytatódik mindaddig, amíg a szavazólapok a szükséges számban el nem készülnek. Ezt követően a) a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás szabályait, b) az ülés elnöke elrendeli a titkos szavazást, c) a szavazásra jogosultak átveszik a szavazólistákat, d) a szavazatszedő bizottság felügyelete mellett lezajlik a titkos szavazás, e) a szavazatszedő bizottság visszavonul a szavazatok megszámlálására, f) a közgyűlés a szavazatszámlálás időszakára előirányzott programmal folytatódik. Üm. 7. (5) A szavazatszámlálás A szavazatszedő bizottság az egyes tisztségekre leadott szavazatok alapján, az alapszabály 30. (4) - (6) szerint meghatározza a titkos szavazással megválasztott jelölteket a következők betartásával: a) Minden tisztségnél megszámolja az egyes jelöltekre adott érvényes szavazatok számát. b) Meghatározza a rájuk adott összes érvénytelen szavazat számát. c) Meghatározza, hogy az egyes tisztségeknél kik kapták meg a megválasztásukhoz szükséges többséget, s ezek közül ki kapta a legtöbb szavazatot. Ha egy jelöltet több tisztségre is megválasztottak, az Üm. 6. (6)/c) szerinti nyilatkozata alapján eldöntik, hogy melyik tisztséget nyerte el. A többi tisztségnél a rá adott szavazatokat törlik, s e tisztségeknél a szavazás eredményét újra értékelik. d) A mellette és ellene leadott szavazatok számának feltüntetésével összeállítják a titkos szavazással megválasztott tisztségviselők listáját. e) Összeállítják a titkos szavazással el nem döntött tisztségek listáját, feltüntetve, hogy azzal kapcsolatban ki hány szavazatot kapott. Üm. 7. (6) A tisztújító közgyűlésen a tisztújítás eredményének kihirdetése A szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a titkos szavazás eredményét. Az el nem döntött tisztségekre a megszerzett szavazatok sorrendje szerinti nyílt szavazással betöltik a tisztségeket. A levezető elnök ismerteti a szakosztályok, a területi szervezetek, az üzemi szervezetek és az ifjúsági csoport korábban már megválasztott elnökeit, titkárait, s az elnöki tisztet átadja a közgyűlésen megválasztott új elnöknek. A Társaság közgyűlésen megválasztott új elnöke az ülést berekeszti. Üm. 8. A tisztújító közgyűlés jegyzőkönyve A tisztújító közgyűlésről az alapszabály 35. (3) és a jelen szabályzat Üm. 4. szerint jegyzőkönyv készül, amely kiegészítésként tartalmazza a megválasztott tisztségviselőknek, s a szakosztályok és területi szervezetek korábban megválasztott elnökeinek és titkárainak a felsorolását is. Záradék A Magyar Hidrológiai Társaság 202. május 8-án megtartott elnökségi ülése a fenti szabályzatot elfogadta, és egyidejűleg hatályba léptette. Kling Zoltán főtitkár Dr. Szlávik Lajos elnök