VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT. a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár küldötteinek és pótküldötteinek megválasztására

Átírás

1 VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár küldötteinek és pótküldötteinek megválasztására február Elfogadva: a február 7. IT határozattal PNY-2/2013/3/1 sz. alatt

2 A pénztártagokat a küldöttközgyűlésen az általuk megválasztott küldöttek (pótküldöttek) képviselik. A küldöttválasztás jogszabályi kereteit a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabályának küldöttválasztására vonatkozó fejezetei tartalmazzák. Jelen Szabályzat 1. sz. melléklet. 1. A küldöttválasztó gyűlések előkészítése, összehívása A küldöttválasztó gyűléseket (Alapszabály 81. és 82. pont) olyan időpontban kell lebonyolítani, hogy a sikeres küldöttválasztás az évi rendes beszámoló küldöttközgyűlés összehívása előtt megtörténjen. A küldöttválasztó gyűlés összehívása előtt az Igazgatótanács megvizsgálja, hogy a kijelölt küldöttválasztó egységek az Alapszabály előírásainak megfelelnek-e. A küldöttválasztó egység területének és összetételének szükséges módosítását elvégzi (összevonás, szétválasztás, átsorolás) A küldöttválasztó gyűlés összehívásáról az Igazgatótanács, a hely és az időpont megjelölésével, a pénztártagokat írásban értesíti. Írásos értesítésnek tekinthető a szervezeti egységnél megszokott módon történő plakát vagy szórólap kihelyezése is. 2. A küldöttválasztó gyűlések lebonyolítása A küldöttválasztó gyűlést az Igazgatótanács valamely tagja, vagy az erre felhatalmazással rendelkező, megfelelően felkészült pénztártag, mint a küldöttválasztó gyűlés elnöke vezeti le. Határozatképesség, meghatalmazás A küldöttválasztó gyűlés határozatképességének megállapítására (Alapszabály 86. pont) jelenléti ívet kell készíteni. A küldöttválasztó gyűléshez tartozó pénztártagok számának meghatározásánál az IT által meghatározott időpontban érvényes taglétszámot kell alapul venni. A határozatképesség megállapításánál jelenlévő tagnak kell minősíteni azt a tagot is, aki valamely más pénztártagnak írásban meghatalmazást adott arra, hogy őt a választógyűlésen képviselje. Azonos szervezeti egység esetén csoportos meghatalmazás is készíthető. A meghatalmazásokat a választógyűlés kezdetén a levezető elnöknek át kell adni. A meghatalmazást formai és tartalmi szempontból a szavazatszámlálóknak ellenőrizni kell. Formai és tartalmi szempontból az a meghatalmazás érvényes, mely tartalmazza: a meghatalmazó adatait (név, születési hely, idő, lakcím, szervezeti egység), saját kezű aláírását, valamint, a meghatalmazott adatait (név, születési hely, idő, lakcím), saját kezű aláírását, valamint, két tanú saját kezű aláírását, tanú lakcímét, illetve azt a kört, amire a meghatalmazó a meghatalmazást kiadta. A meghatalmazásokat a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 2

3 A küldöttválasztó gyűlésen a jelenlévő pénztártagok közül nyílt kézfeltartásos szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel (50 % + 1 fő) Választás jegyzőkönyvvezetőt, 2 fő jegyzőkönyv hitelesítőt, legalább 2 fő szavazat számlálót kell megválasztani. Amennyiben a küldöttválasztó gyűlés határozatképes, (Alapszabály 86. pont) úgy a levezető elnök a megfelelő formai előírások betartásával lebonyolítja a küldöttválasztást. Határozatképtelenség esetén az elnök ennek bejelentését követően (Alapszabály 86. pont), a küldöttválasztó gyűlés új időpontban történő összehívásáról dönt és kihirdeti az új időpontot és a küldöttválasztó gyűlés új helyét. A levezető elnök javaslatot tesz külön-külön a küldött, és pótküldött személyére. Felkéri a résztvevőket további javaslatok tételére. A szavazólapra azon jelöltek neve kerülhet fel, akikkel a jelenlévő pénztártagok többsége nyílt szavazással egyetért. A küldötteknek (pótküldöttnek) javasolt jelölt(ek) személyének elfogadása után nevük feltüntetésével a levezető elnök elkészítteti a szavazólapokat. A szavazatszámláló pénztártag ismerteti a szavazás menetét: A küldöttek, pótküldöttek választása titkos szavazással történik. A csoportos meghatalmazással rendelkező pénztártag (meghatalmazott) részére kiadott szavazólapján fel kel tüntetni, hogy hány fő meghatalmazót képvisel. A titkos szavazás során a meghatalmazott szavazólapja annyi szavazatot ér, ahány tagot képvisel. Érvényes szavazat csak a levezető elnök által elkészíttetett, a szavazatszámláló kézjegyével ellátott szavazólapon adható le. Érvénytelen a szavazat, ha nem a levezető elnök által készített szavazólapon adták le, küldöttként, pótküldöttként egynél több jelölt nevét hagyták a szavazólapon, a szavazólapról egyértelműen nem állapítható meg, hogy a szavazatot kikre adták le. A szavazás befejezését követően a szavazatszedő bizottság tagjai összeszámlálják a szavazatokat, ellenőrzik, hogy a leadott szavaztok érvényesek-e, jelöltenként összesítik a szavazatok számát, megállapítják a küldött, pótküldött személyét. Több jelölt esetén a jelöltek közül az lesz a küldött, pótküldött, aki a jelenlévő illetve a meghatalmazó pénztártagok legalább 50 % + 1 fő szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén, illetve abban az esetben, ha egy jelölt sem kapta meg a szavazatok többségét, a szavazást az eredmény megállapítását követően meg kell ismételni. 3

4 A szavazatok összesítését követően az elnök az eredményt haladéktalanul kihirdeti. 3. A választással kapcsolatos egyéb teendők A pénztár ügyvezetése a pénztártagok választási egységenkénti névjegyzékét elkészíti és a levezető elnöknek a választás előtt a felkészüléshez szükséges kellő időben átadja. A választáshoz szükséges feltételek biztosításáról a levezető elnöknek kell gondoskodnia. A választás eredményéről valamennyi, a választás szempontjából lényeges körülmény feltüntetésével jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát 5 napon belül a pénztár ügyvezetőjének kell megküldeni, másodpéldánya a levezető elnöknél marad. A jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell a jelenléti ívet (íveket), a meghatalmazásokat és a szavazólapokat. A szavazólapokat az eredmény kihirdetését követően úgy kell csomagolni, hogy azokhoz a csomagolás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. Amennyiben a választás eredményével kapcsolatos kifogás, észrevétel nem merül fel, a szavazólapok a választást követő 60. nap után megsemmisíthetők. A választással kapcsolatban észrevételt a választási egységekben érintett pénztártag tehet. Észrevétel a választás lebonyolítását követő 5 munkanapon belül az Igazgatótanácshoz írásban nyújtható be. Az észrevételt az Igazgatótanács legalább 3 tagja és a Mandátumvizsgáló Bizottság bevonásával 10 munkanapon belül elbírálja, és erről az észrevételt tevőt, illetve a levezető elnököt írásban értesíti. 4. Záró rendelkezések Jelen Választási Szabályzat a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának PNY- 2/2013/3/1. számú határozatával február 7-i időponttól lép életbe, az előző Választási Szabályzat ezen dátummal hatályát veszti. Jelen Választási Szabályzatban foglaltak betartásáért és betartatásáért a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának tagjai és ügyvezetője felelősek. A Pénztár ügyvezetője felelős a Választási Szabályzat rendelkezéseinek aktualizálásáért, így a hatályos jogszabályoknak, a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabályában foglaltaknak való megfeleléséréért. A szabályzat szövegében történt változtatásokat minden esetben a Pénztár Igazgatótanácsa elé kell terjeszteni. Az Igazgatótanács elnöke 4

5 Mellékletek: 1. számú: Kivonat a Pénztár Alapszabályából (78-94; pontok) 2. számú: a/ Jelenléti ív b/ Csoportos meghatalmazás (formanyomtatvány) 3. számú Szavazólap minta 4. számú Jegyzőkönyv nyomtatvány 5. számú: Forgatókönyv 5