EGYESEK IFJÚSÁGI EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A

Átírás

1 EGYESEK IFJÚSÁGI EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A 1. Az Egyesület neve: Egyesek Ifjúsági Egyesület 2. Székhelye: 1137 Budapest, Radnóti Miklós utca 4-6. I Alapításának ideje: 2000.április Az egyesület tisztségviselői, az elnökség tagjai: elnök elnökhelyettes pénztáros számvizsgáló 5. Az Egyesület célja: Elsősorban a még ki nem alakult személyiségű fiatalok és fiatal felnőttek önismereti és személyiségfejlődésének elősegítése, kapcsolatteremtési, kommunikációs és közösségteremtési készségük fejlesztése. Az egészségük javítása és megőrzése. Ennek érdekében preventív magatartási formák és folyamatok megismerése, megismertetése. Az alkohol, kábítószerek, drogok és az egészségre káros más élvezeti cikkek fogyasztásának és az ezektől való függővé válásnak a megelőzése. Az egészséges életmód kialakítása, és az ehhez fűződő értékek teremtése és közvetítése. A társadalmi esélyegyenlőség biztosításának elősegítése. 6. Az Egyesület tevékenységi köre: - ifjúsági szabadidős programok szervezése és lebonyolítása, - az egyesület céljainak megvalósítása érdekében speciális szaktáborok szervezése, programjainak szervezése, lebonyolítása, - sport, oktatás, készségfejlesztés és képzés, - tömegsport rendezvények szervezése, lebonyolítása, - kulturális programok és rendezvények szervezése, lebonyolítása, - kulturális tevékenység keretén belül oktatási, nevelési célok megvalósítása, - mentálhigiénés foglalkozások szervezése, koordinálása, a foglalkozásokon oktatónevelő tevékenység végzése, képzések, - mentálhigiénés foglalkozások keretén belül csoportos és egyéni segítő beszélgetés, kapcsolattartás, - nemzetközi kapcsolatok létrehozása, fenntartása, javítása az egyesület céljainak megvalósítására, Az Egyesek Ifjúsági Egyesület az évi CLVI. törvény 26. c./pontja szerint közhasznú tevékenységet is ellát: 2. szociális tevékenység, családsegítés,4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 14. sport, 19. euró- atlanti integráció elősegítése Az Egyesület sem közvetlenül, sem közvetve politikai tevékenységet nem folytat. Az Egyesület politikai szervezetektől, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 7. Az egyesület tagsága: Az egyesület tagja lehet rendes és pártoló tag. 1

2 Az Egyesület tagja lehet minden olyan magyar és nem magyar állampolgár, aki - büntetlen előéletű - belépési nyilatkozatban vállalja, hogy a jelen alapszabályban foglaltakkal egyetért, s az abban foglaltaknak eleget tesz, életévét betöltötte. Az Egyesület pártoló tagja lehet, az a természetes illetve jogi személy, aki belépési nyilatkozatban vállalja az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. Az Egyesületbe történő be és kilépés önkéntes. A tagok, és pártoló tagok felvétele a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet. Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhet. 8. A tagok jogai és kötelezettségei A rendes tagok jogai: részt vehet az Egyesület közgyűlésén, részt vehet a tisztségviselők megválasztásában, a határozatok meghozatalában, tisztségre választható, ő maga is választhat tisztségekre másokat, véleményét, javaslatát, sérelmeit közölheti a tisztségviselőkkel és a közgyűlésen, Kérheti ezek vizsgálatát. Kötelezettségei: köteles betartani az alapszabályban foglaltakat, ismernie kell a határozatokat, és végre kell hajtania azok rendelkezéseit, köteles havi 250,. Ft, azaz Kettőszázötven forint tagdíjat befizetni, melyet évente egy öszszegben is megtehet legkésőbb a tárgyév utolsó napjáig. A pártoló tagok jogai: javaslatokat, észrevételeket tehet az Egyesület működésével kapcsolatban, tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen. 2

3 Kötelezettségei: köteles az alapszabályt betartani, az Egyesület célkitűzéseit erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni. A tagság és a pártoló tagság megszűnik: a. a tag halálával, b. nem természetes személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével, c. kilépéssel, d. kizárással, ha az alapszabály rendelkezéseit megsérti, ha az egyesület tevékenységével ellentétes tevékenységet fejt ki A közgyűlés kizáró határozata ellen a tag jogorvoslatért 30 napon belül a bírósághoz fordulhat. e. ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, Az a., b., c. pontok esetében a közgyűlésnek regisztrációs feladata van. A d. pont esetén a közgyűlés dönt. Az e. pont esetében is a közgyűlés dönt, ha az egyesületet nem a bíróság szűnteti meg. 9. Az Egyesület szervezete. A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb döntéshozó szervezete a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnök hívja össze, a tagoknak címzett írásbeli meghívóval. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyszínét, időpontját, a napirendi pontokat, a részvétel és a határozatképesség feltételeit, a határozatképtelenség következményeit. A közgyűlést össze kell hívni ha, - a tagok egyharmadának - az ok és a cél megjelölése mellett történő - indítványára, - ha a bíróság elrendeli, - ha bármely tisztségviselő javasolja. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést 30 napon belül, azonos napirenddel újra össze kell hívni. Az ismételt közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha az erre vonatkozó figyelem felhívást a megismételt közgyűlés meghívója tartalmazza. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlés által megválasztott egyesületi tag vezet. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írják alá, és a közgyűlés által megválasztott két egyesületi tag hitelesíti. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen megvitatott témákat, a döntéseket (határozatokat), a szavazati arányokat. A közgyűlés határozatairól az elnök nyilvántartást vezet. Olyan nyilvántartást vezet, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A közgyűlés határozatait a közgyűlésen kihirdeti. A jelen nem lévő érdekeltek számára írásban (levél, fax, ) kell a határozatokat megküldeni. És a közgyűlés döntéseit oly módon hozza nyilvánosságra, hogy az egyesület székhelyén kifüggeszti. 3

4 A közgyűlés nyilvános. Az elnök zárt közgyűlést rendelhet el, abban az esetben, ha a nyilvános közgyűlés tartása sérti a személyiségi jogokat, vagy az adatvédelmet. Tisztségviselőit titkos szavazással választja. A megválasztáshoz a jelen lévő szavazati joggal rendelkező tagok 50 %-a + 1 fő szavazata szükséges. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása, - az alapszabály és a többi szabályzat megállapítása és módosítása, - a tisztségviselők megválasztása, felmentése, - az éves munkaterv és költségvetés elfogadása a tisztségviselők - az ügyintéző szerv beszámolójának elfogadása; - a pénzügyi beszámoló elfogadása, - a jogszabályban meghatározott éves beszámoló és az ezzel egyidejűleg előterjesztett közhasznúsági jelentés elfogadása, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel - a tagsági díj meghatározása. - döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 10. Az elnökség - Az elnökség üléseit az elnök hívja össze írásbeli meghívóval, amely az ülés napirendi pontjait is tartalmazza. - Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van, két tag esetén határozatait nyílt szavazással, egyhangú döntéssel hozza, három tag esetén, pedig egyszerű szótöbbséggel. - Az elnökség három tagból áll, elnökből, elnök helyettesből és pénztárosból. - Az elnökség tagjait a közgyűlés 5 évre választja. - Az elnökség testületi szerv, amely szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik. Az elnökség ülései nyilvánosak, azon az egyesület tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek. Az érdeklődők az ülés zavarása nélkül az elnökség ülésein jelen lehetnek. - Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnökhelyettes vezet. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írják alá. - A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen megvitatott témákat, a döntéseket (határozatokat), a szavazati arányokat, és a különvéleményeket. - Az elnökség határozatairól nyilvántartást kell vezetni. Olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. - Az elnökség munkája során keletkezett iratokba és határozatokba az érdekelt és érintett tagok, valamint az érdeklődők az elnök jóváhagyásával betekinthetnek. Az elnök a jóváhagyást csak kizárólag a személyiségi jogok védelme és az adatvédelem alapján tagadhatja meg. Az egyesület irataiba az elnök jóváhagyásával érdekeltsége igazolása mellett bárki betekinthet. - A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, - aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 4

5 - A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be-annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig-vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. - A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az elnökség feladata: - végrehajtja az Egyesület közgyűlésének határozatait, - az Egyesületi tevékenység irányítása, - a közgyűlés előkészítése, - az Egyesület költségvetésének, éves programjának kidolgozása, - a határozatok előkészítése, - határozatok végrehajtásának ellenőrzése - testületileg felelős a gazdasági és pénzügyi döntésekért Az Egyesület elnöke - önállóan képviseli az Egyesületet, - irányítja, szervezi és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását, - együttes utalványozási jogot gyakorol (utalványozás) a pénztárossal az Egyesület bankszámlája fölött, - dönt a közgyűlés által a hatáskörébe utalt ügyekben, - a közgyűlés elnöke. 5

6 Az Egyesület elnök helyettese: - helyettesíti az elnököt annak akadályoztatása esetén (kivéve utalványozás) - ellátja mindazokat az elnöki teendőket, amelyeket az elnök saját hatáskörében átruház, - az elnök távollétében képviseleti jogosultsága együttes a pénztárossal, - vezeti az egyesület nyilvántartásait. Az Egyesület pénztárosa: - az elnök és az elnökhelyettes akadályoztatása esetén felelősséggel ellátja az elnök hatáskörébe tartozó, képviselettel nem járó feladatokat. - felelős a pénzkezelés szabályainak betartásáért, - ellátja a pénztárosi feladatokat, - együttes aláírási jogot gyakorol (utalványozás) az elnökkel az Egyesület bankszámlája fölött, A számvizsgálót (egy fő) a közgyűlés választja. - Feladata az Egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata, a pénzügyi és gazdálkodási rendelkezések betartásának ellenőrzése. - Tevékenységéről, észrevételeiről a közgyűlésnek beszámol. - Nem lehet számvizsgáló az a személy, aki a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. - A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be-annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig-vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. - A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 6

7 7